Emlékeztető 10.o. - középszintű érettségi alapkövetelmények -1848-ig

A világ és Európa a kora újkorbanÉvszámok: 1492,1517. október 31.,1545-1563,1642-1649, 1689, 1618-1648, Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, I. Erzsébet, Cromwell, XIV. Lajos, I. (Nagy) Péter, KopernikuszFogalmak: ültetvény, manufaktúra, verésforgó, tőke, kapitalizmus, világkereskedelem, reformáció, protestáns, református, evangélikus, katolikus megújulás, jezsuita, abszolutizmus, szekularizáció, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, merkantilizmus, barokkTopográfia: Németalföld, London, Versailles, Szentpétervár

Magyarország a kora újkorbanÉvszámok:1526, 1541, 1552, 1566, 1591–1606, 1635, 1664, 1686, 1699, 1703–11, 1707, 1711, Személyek:II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd, I. Szulejmán, Dobó István, Zrínyi Miklós, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc, Fogalmak:örökös jobbágyság, hajdú, vitézlő rend, unitárius, kuruc, trónfosztás, Mohács, Kőszeg, Buda, Hódoltság, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Ónod, Nagyszombat, Bécs.

Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás koraÉvszámok: 1773, 1776. július 4., 1789. július 14., 1793–1794, 1804–1814/15, 1848Személyek: Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Adam Smith, II. (Nagy) Frigyes, Washington, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Napóleon, Metternich, Watt, Stephenson, MarxFogalmak: felvilágosodás, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása, természetjog, társadalmi szerződés, népszuverenitás, szabad verseny, felvilágosult abszolutizmus, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, alkotmány, jakobinus, terror, konkordátum, nacionalizmus, emancipáció, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, Szent Szövetség, urbanizáció, népességrobbanásTopográfia: Párizs, Poroszország, Szilézia, Lengyelország, gyarmatok Észak-Amerikában, Waterloo.

Az újjáépítés kora MagyarországonÉvszámok:1723, 1740–80, 1780–1790Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kazinczy FerencFogalmak: betelepítés, betelepülés (bevándorlás), belső vándorlás, görög katolikus, görögkeleti, Carolina Resolutio, Pragmatica Sanctio, Helytartótanács, felsőtábla, alsótábla, Vámrendelet, Úrbéri rendelet, Ratio Educationis, Türelmi rendelet, Jobbágyrendelet,Topográfia: Határőrvidék, Bácska, Bánát. Madéfalva

Reformkor, forradalom és szabadságharc MagyarországonÉvszámok:1830, 1832–36, 1839-40,1844, 1848. március 15., 1848. április 11., 1848. szeptember 29., 1849. április 6., 1849. április 14., 1849. május 21., 1849. augusztus 13.Személyek:Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Eötvös József, Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Petőfi Sándor, Jellasics, Görgey Artúr, Ferenc József, Windischgrätz, Bem József.Fogalmak: reform, polgári átalakulás, liberális nemesség, centralista, cenzúra, államnyelv, önkéntes és kötelező örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, politikai nemzet, védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények, felelős kormány, sajtószabadság, népképviselet, cenzusos választójog, jobbágyfelszabadítás, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat, nemzetiségi törvény.Topográfia:Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Debrecen, Világos (Szőlős)

A világ és Európa a kora újkorbanÉvszámok: 1492: Kolumbusz Kristóf India felé hajózik, kiköt a Bahama-szigetek egyikén, ezzel felfedezi Amerikát.1517. október 31.: Luther Márton Wittenbergben meghirdeti 95 pontját, mely az Egyház hiányosságait és hibáit taglalja (búcsúcédulák ellen). Reformáció megindulása.1640-1649: Az angol polgári forradalom. 1640 tavasz, I. Károly összehívja az angol parlamentet (rövid parlament), 1640. ősz: hosszú parlament, 1642. jan. 10. I. Károly elhagyja Londont, 1642-1649 az angol polgárháború, 1648. dec. 2. Cromwell bevonul Londonba, ellenfeleit eltávolítja a parlamentből (csonka parlament), 1649 Stuart Károlyt kivégzik, Anglia köztársaság1689: Az angol parlament kiadja a Jognyilatkozatot, az alkotmányos monarchia alapelveit. Kinyilvánítja a polgári szabadságjogokat: gyülekezési-, vallás-, sajtó-, szólásszabadság, bírósághoz fordulás joga. A királyság megmarad, de a legfontosabb törvényhozó, ellenőrző hatalom a parlament lesz.1618-1648: A harmincéves háború, a Habsburg hegemónia ellen indított vallási színezetű háború (protestáns, katolikus ellentét). Cseh, német, dán, svéd, francia szakasz. A Habsburgok mindenki ellen győznek, majd mikor kimerültek, a franciák legyőzik őket. A 1648, vesztfáliai béke, minden hatalomra kiterjedő béke.

Személyek: Kolumbusz: genovai születésű, spanyol szolgálatban álló hajós, aki nyugat felé hajózva felfedezte Amerikát, de élete végéig azt hitte, hogy Ázsiába jutott elMagellán: portugál származású felfedező, aki spanyol támogatással indult útnak, nyugat felé hajózva elsőként hajózta körbe a Földet (1519-1521), utazása bebizonyította, hogy a Föld gömbölyű (Ő maga az út során életét vesztette)Vasco da Gama: portugál felfedező, aki Afrika megkerülésével elsőként jutott el Indiába (1498)V. Károly: spanyol király (1516-1556) és német-római császár (1519-1556), akinek nagy kiterjedésű birodalma volt, („birodalmában sose nyugodott le a nap”), fellépett a reformáció ellen, de 1555-ben kénytelen volt megkötni az augsburgi vallásbékét, amelyben elismerte az „akié a föld, azé a vallás” elvet, háborúzott a franciák ellen Németalföld és Itália birtoklásáért, küzdött a török terjeszkedés ellen, 1556-ban lemondott a trónról és felosztotta birodalmát, öccse és fia között, ezzel létrejött a Habsburgok spanyol és osztrák ágaLuther: Ágoston rendi szerzetes a 15-16. században, a 1517-ben Wittenbergben kiadta 95 pontját, mely az Egyház hibái ellen szólt. Az evangélikus vallás atyja. Támogatja a két szín alatti áldozást és az anyanyelvű igehirdetés, ugyanakkor megkérdőjelezi a pápa hatalmát. Kálvin: francia származású hitújító, aki később Genfben telepedett le, megalapozta a reformáció új irányzatát, hirdette a predestináció tanát, a puritán, dolgos életvitelt, a kamatszedés jogosságát, a zsarnokok elleni fellépést, elvetette a hierarchiát, fellépett a reformáció radikálisabb irányzatai ellen, máglyára küldte Servet Mihályt, tanaira épült később a református egyházI.Erzsébet: Angol királynő (1558-1603). Erős kézzel, a parlament egyetértésében kormányoz. Támogatja a kalózokat, megalakul az első észak-amerikai gyarmat, Virginia. 1588-ban legyőzik a spanyol Nagy Armadát, Anglia nagyhatalommá válik. Cromwell: parlamenti képviselő, a parlamenti seregek újjászervezője („vasbordájúak”) a polgárháború alatt, majd lord protektor, több csatában legyőzte a királyt, keresztül vitte kivégzését, majd a köztársaság kikiáltását, meghódította Írországot és Skóciát, megtörte a holland közvetítő kereskedelmet (Hajózási Törvény), lord protektorrá nevezte ki magát (1653) és katonai diktatúrát valósított megXIV. Lajos: A Napkirály, a francia abszolutizmus fénykora (1643-1715). Megerősíti a hivatalszervezetet. Colbert, merkantilizmus létrehozása (magas vámokkal szorítja ki az idegen termékeket). Louvois márki megszervezi a sereget. A sok háború miatt az államháztartás csődbe megy.I.(Nagy) Péter: orosz cár (1689-1725), a központi hatalom megerősítője, Oroszország modernizálója, a terjeszkedési politika képviselője, céljaihoz sokat felhasznált a felvilágosodás eszméiből, abszolutista politikát folytatott, a nemeseket állami szolgálatra kötelezte, manufaktúrákat létesített, szakiskolákat alapított, megtiltotta a keleti szokásokat, erős flottát és hadsereget szervezett, megkezdte a terjeszkedést, amelynek során eljutott a balti-tengerig, új fővárost alapított Szentpétervár névenKopernikusz: lengyel kanonok, csillagász, a heliocentrikus világkép megalkotója, eszerint a Nap áll a világegyetem középpontjában és körülötte keringenek a bolygók, így a saját tengelye körül forgó Föld is

Fogalmak: ültetvény: Olyan terület a gyarmatokon, (pl.: USA) ahol rabszolgákat, főleg feketéket dolgoztattak, monokulturális növénytermesztés céljából (pl. dohány, gyapot).manufaktúra: (manu facere- kézzel csinálni), kézműves technikán alapuló, az üzemen belüli munkamegosztásra épülő tőkés üzem, amely Nyugat-Európában a 16.századtól, Közép-Európában a 17.-18. századtól terjedt elvetésforgó: olyan művelési mód, amelyben a megművelt terület egészét bevetik, a föld termékenységének megőrzését trágyázással és a talajt különbözőképpen hasznosító növények váltogatásával biztosítjáktőke: hosszabb időre befektetett áru, vagy pénz, amely tulajdonosának újabb értéket teremtkapitalizmus: magántulajdonon alapuló társadalmi-gazdasági rendszer, amelyben a gazdaságot alapvetően a piac irányítja, a vállalkozások célja pedig a nyereség (profit) szerzésevilágkereskedelem: áruk forgalmazása a nemzetközi piacokon, a földrajzi felfedezések után a kontinensek közötti árucserére vonatkozott, az intenzívebb kereskedelmi kapcsolatok révén a kontinensek gazdasága mindinkább egymásra utaltak, a gazdasági folyamatok hatnak egymásrareformáció: A Katolikus Egyház megújítására irányuló mozgalom, a 16. században vette kezdetét (Lutherrel). Irányzatok: evangélikus, református, antitrinitárius. A Bibliához való visszatérést, nemzeti nyelvű igehirdetést és két szín alatti áldozást hirdetett. Emberi gyengeségek és politikai hatások miatt egyházszakadással végződött.protestáns: A speyeri birodalmi gyűlésen (1529) a lutheránusok tiltakoztak (protestáltak) az ellen, hogy vallásukat megtarthatják, de nem terjeszthetik. Az evangélikusok ezért protestánsok. Később a reformátusokra, anglikánokra is vonatkoztatták a kifejezést. Végül a Katolikus Egyháztól elszakadt hitújító közösségek gyűjtőneve lett.református: a reformáció kálvini irányzatát követő protestáns egyház tagjai, Franciaországban hugenottáknak hívjuk őketevangélikus: a reformáció lutheri irányzatát követő protestáns egyház tagjaiEllenreformáció: A Katolikus Egyház törekvése a protestáns hit terjedésének megfékezésére.Katolikus megújulás: (rekatolizáció) A pápa a Katolikus Egyház belső megújítására összehívta a Trienti Zsinatot (1545-1563). A zsinat orvosolta a visszaéléseket és meghatározta az Egyház jövőjét (400 évre). Legnagyobb támogatója, a jezsuita rend missziókat és iskolákat alapított.Jézus Társasága: Loyolai Szent Ignác, spanyol lovag által alapított Római Katolikus szerzetesrend. A pápa 1540-ben engedélyezte működésüket. Vezető szerepet vállaltak a katolikus megújulásban.abszolutizmus: az uralkodó korlátlan hatalmán alapuló kormányzati rendszer, az uralkodó megnövekedett jövedelmeit állandó hadseregre, tőle függő hivatalszervezetre fordította, a rendi intézményeket háttérbe szorította, uralma azonban nem korlátlan, figyelembe kellett vennie az ország törvényeit és a társadalmi körülményeketanglikán: VIII. Henrik uralkodása idején, a pápától való elszakadással létrejött államegyház. Feje a mindenkori Angol uralkodó. I. Erzsébet idején sok tekintetben csatlakozott a reformáció elveihez.szekularizáció: egyházi birtokok és jövedelmek, ingóságok világi (állami) célokra való lefoglalása, világi kézre juttatása. Általában kártalanítás nélkül történik.puritán: Tiszták. Angol, kálvinista hitújító mozgalom a 16-17. században. Vallási, erkölcsi szigor, aszketizmus jellemzi őket. A forradalom idején két irányzatra bomlott: presbiteriánusok és independensek, (függetlenek), akik a monarchia ellen foglaltak állást.Jognyilatkozat: az angolparlament által kibocsátott dokumentum (1689), amely biztosította a polgári szabadságjogokat és megfogalmazta az alkotmányos monarchia alapelveit, korlátozta a király jogkörétalkotmányos monarchia: olyan államforma, ahol az uralkodó hatalmát a parlament által elfogadott alapvető törvények korlátozzákmerkantilizmus: olyan gazdaságpolitika a 16.-17. században, amely szerint egy ország gazdagságának forrása a nemzetközi kereskedelemben elért exporttöbblet, ezért az állam az export támogatása érdekében beavatkozott a gazdaságba, támogatta és fejlesztette a kivitelre termelő ágazatokat, illetve védővámokkal korlátozta a behozatalt, támogatták a manufaktúrák alapítását, utak, hidak stb. építését, legjelentősebb képviselője Colbert, XIV. Lajos, francia király minisztere voltkameralizmus: a kamara (államkincstár) jövedelmének növelését szolgáló gazdaságpolitika, amely a 17. század végén és a 18. században a merkantilizmus változataként jelent meg a német államokban, a

Habsburg-birodalomban. A kameralisták a kincstár jövedelmeinek gyarapítására a nyersanyagok hazai feldolgozását, az ipar fejlesztését, magas adószínvonal fönntartását javasolták.barokk: a reneszánszot követő korstílus, amely Itáliából indult a 16.század második felétől és a 18.századig tartott, társadalmi alapja katolikus megújulás kibontakozása és a fejedelmi abszolutizmus volt, jellemzői:túldíszítettség, monumentalitás, illúziókeltés, nyugtalan vonalak, formák, nehezen áttekinthető terek, szerkezetek, anyag-és színgazdagság, ünnepélyesség, gazdagság érzése, amelyet a gazdag aranyozás is fokoz, fény-árnyék játéka, a festészeten, építészeten kívül más művészeti ágakban is jelentkezett, pl.: a zenében ekkor jelent meg az opera műfaja

Magyarország a kora újkorbanÉvszámok:1526: A mohácsi csata. I. Szulejmán döntő csapást mért a magyarokra (sok főúr, püspök és a király, II. Lajos is odaveszett.) 1541: Szapolyai fiának, János Zsigmondnak trónra emeléséhez Fráter György a szultán hadait kérte segítségül. Bevonultak az országba és 1541. augusztus 29-én elfoglalták Budát.1552: Eger várának sikertelen ostroma (kiút a Felvidékre). Két sereg indul, Ali és Ahmed, akik Szolnoknál találkoznak és együttesen indulnak a Dobó István által vétett várhoz. 1566: Szulejmán ostrom alá vette Szigetvárt, Zrínyi Miklós hősiesen ellenállt, a vár azonban elveszett, a szultán meghalt. 1591–1606: A tizenöt éves háború, I Rudolf indította meg a törökök ellen, majd sorra csatlakoztak más államok a törökellenes szövetséghez, pl.: Bocskai. 1595-ben Gyurgyevónál győzelmet arattak, de nem érkezett császári segítség Erdélybe, így miután megnyerte Bocskai a hajdúkat, a császáriak ellen vonult, ez a Bocskai-felkelés. 1605-ben fejedelemmé választották. 1606. júniusában megkötötték a bécsi békét. A török elleni harcnak a zsitvatoroki- béke vetett véget. (Bocskai politikai végrendelete) 1635: Pázmány Péter egyetemet alapít Nagyszombatban1664: A vasvári béke. Zrínyi téli hadjárata után az új fővezér, Montecuccoli nem volt a támadás híve, így a török ezen felbuzdulva támadott, azonban a császáriak Szentgotthárdnál fényes győzelmet arattak, ezután kötötték a békét (mindenki megdöbbenésére). 1686: A Szent Liga megalakulása után (1684) megkezdődött az ország felszabadítása, 1686-ban Budát foglalták vissza a töröktől. 1699: A karlócai béke, melynek értelmében véget ért a török hódoltság Magyarországon (kivéve Temesközt).1703–11: A Rákóczi-szabadságharc. A háborús (felszabadítás/megszállás) politika szembefordította a magyarságot a Habsburgokkal. A harcoknak a szatmári béke vetett véget.1707: az ónodi országgyűlés 1711: a szatmári béke

Személyek:II. Lajos: magyar és cseh király (1516-1526) a Jagelló-házból, uralkodása alatt nem tudta megállítani a királyi hatalom gyengülését, a kincstári bevételek csökkenését, hiába állt rokonságban felesége révén a Habsburgokkal a török ellen segítséget nem kapott tőlük, nem tudta feltartóztatni a Magyarországra törő törököket, a mohácsi csatában menekülés közben a megáradt Csele patakba fulladtSzapolyai János: erdélyi vajda, majd magyar király I. János néven (1526-1540), Temesvárnál megverte Dózsa György seregét, majd a mohácsi csata után a rákosi végzésre hivatkozva választották királlyá, török támogatással megőrizte az ország nagy része feletti uralmat, de Magyarország egysége érdekében kiegyezésre törekedett vetélytársával I. (Habsburg) Ferdinánddal, amelyben halála után Ferdinándra hagyta az országot, az egyezményt végül nem tartotta be és feleségére és csecsemő fiára hagyta királyságátI. Ferdinánd: magyar és cseh király (1526-1564) a Habsburg-házból, német-római császár(1556-1564), a mohácsi csata után a Habsburg-Jagelló szerződés értelmében választották királlyá, nem tudta egyesíteni Magyarországot, de a török előrenyomulást próbálta feltartóztatniI.(Nagy vagy Törvényhozó) Szulejmán: török szultán (1520-1566), jelentős területeket hódított meg Ázsiában és Észak-Afrikában is, Magyarországon először Nándorfehérvárt (1521) foglalta el, majd a mohácsi csatában (1526) megverte a magyar haderőket, kétszer kísérelte meg bevenni Bécset (1529,1532) sikertelenül, majd elfoglalta Budát (1541), és több hadjáratban biztosította hódításait, ezzel megakadályozta a Magyar Királyság egyesítését, a nagy várháborúk idején (1552) több jelentős várat is elfoglalt, de Eger

megállította, Szigetvár ostromakor (1566) természetes halállal halt meg, a törökök jelentős törvényhozóként is tisztelikDobó István: egri várkapitány, főúr, 1552-ben (szept.11-okt.18) megvédte Eger várát a túlerőben lévő török seregekkel szemben, jutalmul I. Ferdinánd erdélyi vajdának nevezte ki, később megvádolták, hogy titokban János Zsigmond erdélyi fejedelem pártjára állt, ezért bebörtönöztékKároli Gáspár: református lelkész, bibliafordító, nevéhez köthető az első teljes, magyar (protestáns) bibliafordítás (un: Vizsolyi Biblia), nagy hatással volt mind az egyházi, mind a világi irodalomraBocskai István: erdélyi fejedelem (1604-1606), Magyarország választott fejedelme, Habsburg-ellenes felkelés vezetője, jelentős szerepe volt, hogy Erdély bekapcsolódott a 15 éves háborúba, katonai sikerei után, amelyet a hozzácsatlakozott hajdúknak is köszönhetett, kompromisszumus békét kötött a Habsburgokkal, ezután közvetített a törökök elleni háborút lezáró Zsitva-toroki béke létrejöttében, letelepítette a hajdúkat és kiváltságokat adott nekik, politikai végrendeletében az önálló Erdély fenntartását szorgalmaztaBethlen Gábor: erdélyi fejedelem (1613-1629), nevéhez köthető Erdély „aranykora”, az erdélyi politikát török szövetségben a Habsburgok ellenében vélte érvényesíthetőnek, erős fejedelmi hatalmat épített ki Gyulafehérvár központtal, amelyet művelődési központtá fejlesztett és ugyanitt főiskolát is alapított, merkantilista gazdaságpolitikája fellendítette az ipart és kereskedelmet, modern zsoldos hadsereget szervezett, célja a magyar királyság egységének helyreállítása volt, ezért bekapcsolódott a 30 éves háborúba a Habsburgok ellen, sikerei hatására a rendek magyar királlyá választották, a csehek veresége után kiegyezett a Habsburgokkal (nikolsburgi béke, 1621), lemondott a királyi címről, de megtarthatott 7 felső-magyarországi vármegyét, további terveit (pl.: lengyel korona megszerzése) halála akadályozta megPázmány Péter: jezsuita szerzetes, a katolikus megújulás nagy alakja, a főnemességet térítette vissza. Fontosnak tartotta a papok oktatását, ennek érdekében papnevelő szemináriumokat hozott létre. 1635-ben Nagyszombatban egyetemet alapított.Zrínyi Miklós: költő és hadvezér, horvát bán (1647-től), birtokai védelmében állandó harcot folytatott a törökkel, több sikeres hadjárata is volt (téli hadjárat, eszéki híd felrobbantása), hadtudományi munkáiban egy önálló és állandó magyar zsoldos hadsereg alapelveit fektette le, sürgette a törökök elleni összefogást, politikai célja a nemzeti királyság helyreállítása volt, a vasvári béke (1664) után szembefordult az udvarral, vadászbalesetben halt megI. Lipót: cseh és magyar király (1657-1705), német-római császár, megkötötte a vasvári békét a törökkel, felszámolta a Wesselényi-féle összeesküvést, abszolút kormányzást vezetett be (rendi alkotmány mellőzése, vallásszabadság csorbítása), nemzetközi segítséggel kiűzte a törököt Magyarországról, és elfogadtatta a Habsburg-ház férfi ágának örökösödését és az ellenállási záradék semmisségét (1681, soproni országgyűlés), az Erdélyi Fejedelemséget a Habsburg Birodalomhoz csatolta, politikája a Rákóczi-szabadságharchoz vezetettSavoyai Jenő: francia származású Habsburg hadvezér, részt vett Bécs török ostrom alóli felmentésében (1683), Buda visszaszerzésében (1686) és a török Magyarországról való kiűzésében, Zentánál megverte a törököket (1697), ami a karlócai békéhez vezetett, a Temesköz visszavételében is részt vett, harcolt a franciák ellen a spanyol örökösödési háborúbanII. Rákóczi Ferenc: erdélyi fejedelem (1704-1711), majd Magyarország vezérlő fejedelme (1705-1711), a Habsburg abszolutizmus elleni lázadás élére állt, hatékony központi kormányzat és hadsereg megszervezésére törekedett, a kezdeti sikerek hatására Szécsényben vezérlő fejedelemmé választották, a külpolitikai elszigeteltségből nem tudott kitörni, bár kezdetben némi segítséget kapott XIV. Lajos francia királytól, az ónodi országgyűlésen keresztül vitte a Habsburg-ház trónfosztását és a nemesek megadóztatását, a társadalmi ellentétek kiéleződése, a gazdasági nehézségek és a császári seregek mind nagyobb fölénye a hanyatlást hozta, távollétében serege letette a fegyvert, majd Károlyi Sándor megkötötte a szatmári békét, a békét nem fogadta el, emigrációba vonult és Rodostóban halt meg, hamvait 1906-ban hozták haza Kassára

Fogalmak:örökös jobbágyság: miután a kelet a nyugat élelmiszerellátója lett, a földesurak ki akarták sajátítani a jövedelmeket, ami a mezőgazdaságból származott, így gátolták a jobbágyok szabad költözését, akadályozták a paraszti, polgári árutermelést hajdú: eredetileg fegyveres marhapásztor (marhahajtó), szabad paraszt, akik a Hódoltság korában katonaréteggé váltak, a Bocskai-felkelés fő katonai erejét adták, Bocskai a felkelés után kollektív nemességet, kiváltságokat adott nekik és birtokán letelepítette őket

vitézlő rend: a végvárak katonaságából kialakuló, nemesség és a jobbágyság között elhelyezkedő társadalmi rend, amelynek követei részt vettek a rendi országgyűléseken isunitárius: a reformáció során a 16.században önállósult protestáns egyház, amelyet Erdélyben Dávid Ferenc alapított, hitelvei az antitrinitáriusok eszméiből alakult ki, Erdélyben a tordai országgyűlés a négy bevett vallás közé emelte (1568)kuruc: a Habsburgokkal szemben harcoló felkelők elnevezése Magyarországon a 17. század második felétől a 18. század elejéig, eleinte a bujdosókat, majd Thököly és Rákóczi katonáinak elnevezése volt, többségük elszegényedett kisnemes, szökött jobbágy, elbocsátott végvári katona volttrónfosztás: (detronizáció), valamely uralkodó vagy egész dinasztia uralkodói jogoktól törvényes úton való megfosztása (pl.: Magyarországon a Habsburgokat: 1707, 1849. 1921)Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás koraÉvszámok: 1773: a bostoni „teadélután”, a jezsuita rend feloszlatása1776. július 4.: a II. Kontinentális Kongresszus elfogadta a Thomas Jefferson által megfogalmazott Függetlenségi Nyilatkozatot. Amerika elszakad Nagy-Britanniától, hivatalosan megszületett az USA.1789. július 14.: a Bastille ostroma, a francia forradalom kitörése1793–1794: a jakobinus diktatúra1804–1814/15: Bonaparte Napóleon uralkodásának ideje a császárrá koronázástól a Szent Ilona szigetére való száműzésig számítva.1848: forradalmak Európában, „népek tavasza”

Személyek: Montesquieu: a francia felvilágosodás jelentős alakja, filozófus, gondolkodó; szerinte az ideális állam a legnagyobb szabadságot biztosítja polgárainak, ezért szükségesnek ítélte a három hatalmi ág szétválasztását és a népképviseleten alapuló törvényhozástVoltaire: a francia felvilágosodás jelentős alakja, deista filozófus, a filozófiai elbeszélés műfajának megteremtője; kiterjedt levelezést folytatott kora nagy gondolkodóival, uralkodóival, bírálta a feudalizmust és a Katolikus Egyházat, de Isten létét nem kérdőjelezte meg, legismertebb műve: CandideRousseau: a francia felvilágosodás legjelentősebb filozófusa, a radikális kis-és középpolgárság szószólója, ezzel hozzájárult a későbbi forradalmi mozgalmak eszmei alapjának lerakásához, megfogalmazta a népfelség elvét, szerinte a társadalmi szerződés felbontható, ha az uralkodó alkalmatlan, szükségesnek tartotta a magántulajdon korlátozását, rámutatott a civilizáció ellentmondásaira, megkérdőjelezte az ész mindenhatóságát, úgy gondolta jó, ha az egyének alávetik magukat a közösségnek Adam Smith: a klasszikus polgári közgazdaságtan megalapítója, szerinte a gazdaságban elsődleges cél a gazdasági növekedés elősegítése, a gazdaságnak két forrása van a munka és a munkamegosztás, a természeti forrásokat gazdasági javakká kell átalakítani hatékony munkával, az áru értékét pedig az előállításába fektetett munka határozza meg, a gazdaság működésébe nem kell bele avatkozniI. (Nagy) Frigyes: porosz király (1740-1786), felvilágosult abszolutista uralkodó; törvényekkel védte a paraszti rétegeket, javított az igazságszolgáltatás minőségén, manufaktúrákat alapított, támogatta az oktatást, kultúrát, egészségügyet, utakat, csatornákat építtetett, bevezette az általános hadkötelezettséget, Európa egyik legerősebb szárazföldi hadseregét hozta létre, amely megszerezte és megtartotta SziléziátWashington: politikus, hadvezér, az amerikai függetlenségi háború vezetője, az USA első elnöke, a függetlenségi háborúban a hadsereg vezetője, aki fegyverletételre késztette az angolokat, részt vett az alkotmány kidolgozásában, sokat tett az államszövetség megszilárdításáért az emberi jogok biztosításáértXVI. Lajos: francia király (1774-1792), uralkodása alatt Franciaország a csődig jutott, az általános válság hatására összehívta a (1614 óta szünetelő) rendi gyűlést, a rendi gyűlés feloszlatására tett kísérlet miatt Párizsban forradalom tört ki és Franciaország alkotmányos monarchiává alakult, kísérletet tett hatalma visszaszerzésére, de lelepleződött, ezért megfosztották maradék hatalmától, bebörtönözték, halálra ítélték, majd kivégezték (1793.jan.21)Danton: a jakobinusok mérsékelt szárnyának vezetője, a köztársaság kikiáltásának szorgalmazója, a jakobinus diktatúra alatt a Közjóléti Bizottságban a mérsékelt irányzatot képviselte, később fellépett a jakobinus terror mérsékléséért, ezért összetűzésbe került Robespierre-rel, aki kivégeztette (1794.ápr.)Robespierre: a jakobinus párt vezetője, a diktatúra irányítója, a „megvesztegethetetlen”, követelte a király kivégzését, majd a Közjóléti Bizottság elnöke lett, terrorral lépett fel a forradalom vélt vagy valós

ellenfeleivel szemben, túlzásai miatt hívei is szembefordultak vele, megfosztották hatalmától majd kivégezték (1794.júl.)Napóleon: tábornok, első konzul, majd Franciaország császára, katonai sikerei hatására fiatalon tábornok lett, 1799-ben államcsínnyel magához ragadta a hatalmat és első konzul lett, belpolitikában átszervezte a közigazgatást, bevezette a polgári törvénykönyvet (Code Civil vagy Code Napoleon), megalapította a Francia Nemzeti Bankot, értékálló pénzt veretett, konkordátumot kötött a pápával, szabályozta az oktatást és megalapította a Becsületrendet, külpolitikában további sikereket ért el, kitolta Franciaország határait, az újonnan elfoglalt területek élére családtagjait nevezte ki, lényegében egész Európa fölött érvényesítette akaratát, bár az angoloktól kikapott (Trafalgar) ezért bevezette a kontinentális zárlatot, Oroszország elleni hadjárata azonban sikertelen volt, kénytelen visszafordulni, a lipcsei „népek csatájában” vereséget szenvedett az európai koalíciótól, ezután Elbára száműzték, ahonnan még egyszer visszatért (100 napos uralom), majd waterlooi veresége (1815) után végleg Szent Ilona szigetére száműzték, ott is halt megMetternich: a Habsburg Birodalom külügyminisztere, majd kancellárja, a bécsi kongresszus vezetője, a Szent Szövetség egyik létrehozója, a külpolitikában Franciaország szerepének visszaszorítására, az európai egyensúly megteremtésére, a régi dinasztiák uralmának helyreállítására törekedett, a belpolitikában a konzervativizmus és a reformellenesség jellemezte, Magyarországon is igyekezett a reformellenzék tevékenységét visszaszorítani, a bécsi forradalom kitörésekor lemondott (1848.márc.13) és visszavonult a politikátólWatt: skót feltaláló és mérnök volt, akinek fejlesztései a gőzgépen lényegesen hozzájárultak az ipari forradalom során végbement változásokhoz. Stephenson: angol mérnök, a gőzvontatású vasúti szállítás megteremtője, az első üzemképes gőzmozdony kifejlesztőjeMarx: német filozófus, a kommunista eszmerendszer kidolgozója, a Kommunista Kiáltvány (1848) társszerzője, az I. Internacionálé (munkásszövetség) egyik megalapítója, fő műve: A tőke; nézete szerint a történelem osztályharcok története, a tőkés gazdasági rendszerben a munkásság (proletáriátus) kizsákmányolása mértéktelenné vált, ezért forradalmi úton meg kell dönteni a tőkések (burzsoázia) hatalmát és egy osztály nélküli társadalmat (kommunizmus) kell felépíteni

Fogalmak: felvilágosodás: a 17-18.század meghatározó világszemlélete (világkép, világnézet), amely Angliából indult és Franciaországban teljesedett ki, képviselői az ész nevében (tanítás, műveltség terjesztése) próbálták a világot megváltoztatni, politikai törekvésük az abszolutizmus megszüntetése, a politikai egyenlőségen alapuló társadalom megvalósítása voltracionalizmus: az ész mindenhatóságát, a logika kizárólagosságát hirdető filozófiai irányzat, a világ megismerése a józan ész (ráció), emberi értelem által történik, a felvilágosodás gondolkodói számára az ismeretek forrása, a változtatások alapjaa hatalmi ágak megosztása: a felvilágosodás államelméletének egyik alapgondolata, amely Montesquieu nevéhez fűződik, a hatalmi ágaknak (törvényhozó, végrehajtó, igazságszolgáltató) egymástól függetlenül kell működniük, egymást kell ellenőrizniük, hogy ne jöhessen létre zsarnokság, a hatalmi ágaknak nem szabad egy személyben vagy testületben egyesülniüktermészetjog: (az Isten által teremtett) természet örök rendjén alapuló és abból levezetett alapelvek, jogok és kötelezettségek összessége. Az ember által alkotott pozitív joggal szemben örök, változatlan, helyes és igazságos jog létét föltételezi, amelynek érvényessége nem emberi (állami) elismerésen alapultermészetes és elidegeníthetetlen jog: a felvilágosodás gondolkodóinak egyik alapja: minden embernek természetes és elidegeníthetetlen jogai vannak (élethez, szabadsághoz, tulajdonhoz), amelyek minden emberi intézménytől függetlenek (ez tette lehetővé később az emberi szabadságjogok megfogalmazását, amelyek a modern polgári demokráciák alapja lett)társadalmi szerződés: a felvilágosodás államelméleteiben a nép és a hatalmon lévők megállapodása, amely felbontható és újjal helyettesíthető, az emberek veleszületett jogaik egy részéről lemondanak a közösség, az állam javára, de cserében joguk van az állam irányítóit ellenőrizni, ha a vezetők visszaélnek a rájuk bízott hatalommal a nép felbonthatja a megállapodástnépszuverenitás (népfelség elve): a felvilágosodás egyik legnagyobb hatású gondolata, amely szerint minden hatalom forrása a nép (polgárok), közvetett (választások), közvetlen (népszavazás) formájában gyakorolja a hatalmat

szabad verseny: a különböző vállalkozások között kialakult piaci versenyt a piac törvénye szabályozza, a versenyt nem korlátozza semmi, az állam nem avatkozik bele a piaci folyamatokba, a liberális gazdaságpolitika alapelvefelvilágosult abszolutizmus: az abszolutizmus egyik formája Európa peremterületein a 18.században, az uralkodók felülről bevezetett reformokkal igyekeztek modernizálni birodalmukat, hogy ne maradjanak alul a hatalmi versenyben, sokat merítettek a felvilágosodás gondolataiból (elnevezés a fiziokratáktól származik a felvilágosodás és az abszolutizmus összevonásából), merkantilista gazdaságpolitikát folytattak, igyekeztek javítani a jobbágyság, oktatás, egészségügy helyzetén, türelmesebb valláspolitikát folytattak, de sokszor a hagyományokat figyelmen kívül hagyó politikát folytattakEmberi és polgári jogok nyilatkozata: 1789.aug.26-án elfogadott nyilatkozat Franciaországban, amely tartalmazza az alapvető emberi jogokat és a nemzeti szuverenitás elvétalkotmány: az állam felépítését, működését az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit, minden állampolgárra érvényes, a társadalom működését meghatározó alaptörvényjakobinus: a francia forradalom idején radikális, baloldali irányzat, amely a közép-és kispolgárságot képviselte, döntő szerepet játszottak a girondisták megbuktatásában, a forradalom radikalizálódásában, a diktatúra megteremtésében, a terror alkalmazásában, 1793 nyarától-1794 nyaráig kormányozták Franciaországot, nevüket gyűléseik helyszínéről a Szent Jakab kolostorról kapták (Magyarországon a Martinovics-féle összeesküvés tagjait nevezték így)terror: nyílt erőszak alkalmazása rémület, rettegés kiváltása céljából. (pl. jakobinus terror) konkordátum: egy állam és a Szentszék kétoldalú megállapodása, mely a kapcsolatok egész körét rendezi tartós jelleggel, ünnepélyes formában. Következménye a diplomáciai kapcsolatok fölvétele.nacionalizmus: a nemzeti kérdést a politikai küzdelmek középpontjába állító irányzat, a társadalom alapvető egységének a nemzetet vallja, elsődlegesnek a nyelvi, kulturális, történelmi kötödést tartja, a nemzeti szuverenitás megerősítése érdekében a nyelvi-területi-kulturális határok védelmét, a nemzetért való áldozatvállalást hirdették, kialakulása a nemzetté váláshoz, a polgári nemzetállamok létrejöttéhez kapcsolhatóemancipáció: jogi és társadalmi egyenjogúság elérése, illetve függő helyzetből való felszabadulásantiszemitizmus: érzelmi, gazdasági, faji és politikai alapokra épülő ellenszenv a zsidó néppel, ill. vallással szemben.liberalizmus: szabadelvűség, a 18 század végén, a felvilágosodás eszméiből kifejlődött eszmeáramlat, célja a népképviseleten alapuló parlamentarizmus, a polgári szabadságjogok biztosítása, az egyén szabadságának növelése, az állami beavatkozástól mentes szabad verseny megteremtésekonzervativizmus: a hagyományos értékekhez (vallás, család, szokások stb.) ragaszkodó világnézet, amely a 19. század elején a francia forradalom ellenhatásaként bontakozott ki, elveti a forradalmi politikát, a radikális változásokat, célja a hagyományos értékek, intézmények védelme, a változásokat csak kis lépésekben tartja megvalósíthatónakszocializmus: a kapitalizmus negatív hatásait kiküszöbölni szándékozó, a társadalmi igazságtalanságok megszüntetésére törekvő eszmeáramlat, a társadalom közösségi jellegét, egyenlőséget, javak igazságos elosztását hirdeti, a marxizmus szerint átmeneti forma a tőkés rend megdöntése és a kommunizmus megteremtése közöttSzent Szövetség: Napóleon uralmának megdöntése után a Habsburg Birodalom, Poroszország, Oroszország által megkötött szövetség, amelynek célja az országaikon belüli forradalmi mozgalmak megakadályozása, ebben egymás segítése, illetve egy esetleges francia terjeszkedés megakadályozása (később szinte valamennyi európai ország csatlakozott)urbanizáció: (városiasodás), város illetve a városi népesség növekedése, az emberek városba történő áramlása, a városok népességének és területének növekedése

Az újjáépítés kora MagyarországonÉvszámok:1723: Pragmatica Sanctio, Helytartótanács felállítása1740–80: (a Pragmatica Sanctio értelmében trónra lépő) Mária Terézia uralkodásának ideje. 1780–1790: II. József német-római császár (1765), a "kalapos király" uralkodása a magyar trónon. Rendeletekkel kormányzott.

Személyek: III. Károly: magyar király (1711-1740) és VI. Károly néven német-római császár, a spanyol örökösödési háborúban megpróbálta megszerezni a spanyol trónt, de sikertelenül, helyette Itáliában kapott területeket, visszaszerezte a törököktől a Temesközt, Magyarországon lezárta a Rákóczi-szabadságharcot, állandó hadsereget hozott létre, felállította Pozsonyban a Helytartótanácsot, szabályozta a protestáns vallásgyakorlatot (Carolina Resolutio), a Pragmatica Sanctio (1723) elfogadtatásával biztosította a Habsburgok nőági örökösödésétMária Terézia: magyar és cseh királynő (1740-1780), német-római császárné, a Pragmatica Sanctio értelmében került trónra, az osztrák örökösödési háborúban elvesztette Sziléziát, amelyet a hét éves háborúban sem tudott visszaszerezni,de Lengyelország felosztásakor megszerezte Galíciát, átalakította a birodalom kormányzását, gazdaságpolitikájában Magyarországnak élelem-és nyersanyagtermelő szerepet szánt (Vámrendelet,1754), uralkodása második felétől rendeletekkel kormányzott, az Urbáriumban (1767) a jobbágyok úrbéres terheit rendezte, a Ratio Educationisban (1777) korszerűsítette az oktatási rendszert, a birodalmi összetartozás-tudat erősítésére megalapította a Theresianumot, megalapította a Szent István-rendet, uralkodása alatt tört ki a mádéfalvi veszedelem (1764) a székely határőrség erőszakos szervezése miattII. József: magyar és cseh király (1780-1790) és német-római császár (1765-1790), célja az egységes, modern, központosított birodalom létrehozása, amelynek legfőbb akadályát a rendi kiváltságokban látta, ezért meg sem koronáztatta magát magyar királynak, hogy ne kelljen a rendi alkotmányra esküt tennie („kalapos király”), rendeleti úton kormányzott, felvilágosult abszolutista szellemben („jozefinizmus”), Türelmi rendeletében biztosította a protestánsok és görögkeletiek vallásszabadságát (1781), feloszlatta az oktatással vagy betegápolással nem foglalkozó szerzetesrendeket, a pápai bullák kihirdetését királyi beleegyezéshez kötötte (1782), Jobbágyrendeletében biztosította a jobbágyok szabad költözködését és pályaválasztását (1785), elrendelte az első népszámlálást Magyarországon, a nemesség megadóztatásának szándékával összeíratta a földbirtokokat, a közigazgatás kizárólagos nyelvévé a németet tette, rendeletei általános elégedetlenséget váltottak ki, amelyet fokozott törökök elleni kudarca, halálos ágyán türelmi, jobbágy, és az alsópapságot érintő rendelete kivételével mindegyiket visszavontaKazinczy Ferenc: író, a nyelvújítás vezéralakja, társaival megalapította az első magyar nyelvű irodalmi folyóiratot, amelyet később egyedül adott ki, részt vett a magyar jakobinus mozgalomban, amiért halálra ítélték, majd kegyelemből várfogságot kapott (Fogságom naplója), szabadulása után a nyelvújításért szállt síkra, kúriája (Széphalom) a magyar irodalmi élet központja lett

Fogalmak: betelepítés: idegen népcsoportok intézményes, szervezett beköltöztetése és letelepítése az ország területén, Magyarországon a 18.század első felében, a törökök kiűzését követően történt, az ország elnéptelenedett déli és középső vidékeinbetelepülés: az a folyamat, amelynek során a személy korábbi lakóhelyét elhagyva másik országban telepszik le, a szabályozása a befogadó ország érdekei szerint történikgörögkatolikus: Bizánci szertartáshoz tartozó, Rómával egységben lévő katolikusok.ortodox: keleti egyházszakadással (1054) Rómától különvált egyházak tagjai; a magyar nyelvben megfelelője görögkeletiek, szláv nyelvterületen pravoszlávokCarolina Resolutio: III. Károly által kiadott a protestánsok vallásgyakorlatát szabályozó rendelet, amely kimondta, hogy a csak meghatározott helyeken lehet a protestánsoknak gyakorolniuk vallásukat, protestáns lelkészeket katolikus felügyelet alá helyezte, büntette az áttérést, vegyes házasságokat csak katolikus pap előtt köthettek, hivatalviselésnél a protestánsoknak esküt kellett tenni Máriára és a szentekrePragmatica Sanctio: III. Károly által elfogadtatott rendelkezés a Habsburgok nőági örökösödéséről, kimondta, hogy nő is örökölheti a trónt, valamint azt, hogy a Magyar Királyságot, Csehországot és az örökös tartományokat „feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul, kölcsönösen és együttesen” kell kormányozniHelytartótanács: III. Károly által felállított (1723), a bécsi udvarnak alárendelt magyar kormányszék, amely a pénzügyek és igazságügy kivételével a magyar belügyeket irányította, hatáskörébe tartozott a törvények és a rendeletek végrehajtásának ellenőrzése, a vármegyék, főispánok felügyelete, élén a nádor állt, kezdetben Pozsonyban, majd Budán működött, 1848-ban szűnt megfelsőtábla: rendi országgyűlés felső kamarája, amelynek a főnemesek születésüknél fogva, a főpapok, főispánok hivataluknál fogva személyesen vettek részt, maguk helyet követeket küldhettek, de csak az alsó táblára, elnöke a nádor

alsótábla: rendi országgyűlés alsó kamarája, amelyen a világi és egyházi közrendűek, valamint a vármegyék 2-2 követe, a városok 1-1 követe, a káptalanok, apátok követei, illetve a Jászkun és hajdú Kerületek képviselői üléseztek, részt vehettek még a Királyi Tábla bírói közül, elnöke a személynökVámrendelet: Mária Terézia által kiadott rendelet (1754), amelyben két vámhatárt hozott létre, egyet a Habsburg Birodalom, egyet pedig Magyarország és az örökös tartományok között, a birodalom külső határainál merkantilista szabályozás lépett életbe, a nyersanyagok behozatalát és a késztermékek kivitelét támogatták, a belső vámhatárnál támogatta a magyar mezőgazdasági cikkek illetve az örökös tartományok iparcikkeinek kivitelét, hátrányos a magyar ipar fejlődésére, de előnyös a mezőgazdaságnak, 1850-ben törölték elÚrbéri rendelet: (Urbárium), Mária Terézia által kiadott rendelet (1767), amely maximálta a jobbágyi szolgáltatásokat, rögzítette a jobbágytelek nagyságát, 1848-ig érvényben maradtRatio Educationis: Mária Terézia oktatásügyet szabályozó rendelete (1777), amely az állam által irányított egységes iskolarendszert hozott létre, egymásra épülő iskolatípusok, egységes tantervek, tanárok fizetésének megállapítása, gyakorlati ismeretek oktatásaTürelmi rendelet: II. József által kiadott rendelet (1781), amelyben engedélyezte a protestánsok és görögkeletiek szabad vallásgyakorlatát, ezzel lehetővé tette hivatalviselésüket (nem kell eskü Máriára és a szentekre), engedélyezte a templomépítést is, de nem lehetett tornya, harangja és bejárata sem nyílhatott utcáraJobbágyrendelet: II. József rendelete (1785), amelyben biztosította a jobbágyok szabad költözési, valamint pályaválasztási jogát, panaszaikat ki kell vizsgálni, fellépett a földesúri túlkapások ellen is (megtiltotta a jobbágy név használatát, illetve a botozást, mint büntetést is

Reformkor, forradalom és szabadságharc MagyarországonÉvszámok:1830: Megjelenik Széchenyi István Hitel című munkája, melyben a birtokosoknak az ősiség törvény eltörlésével akarta megoldani a hitelszerzés lehetőségét. 1832–36: reformországgyűlés, ellenzék vezéralakjai: Kölcsey és Wesselényi, a jobbágykérdés a legfontosabb (kolerafelkelés miatt). Kölcsey elve az önkéntes örökváltság, amelyben a jobbágy, egyezkedés után, pénz fejében kiválthatja magát a földesúrnál. Megszavazzák. Az uralkodó elveti.1844: a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása, Védegylet megalapítása1848. március 15.: forradalom Pest- Budán1848. április 11.: az Áprilisi Törvények szentesítése1848. szeptember 29.: a pákozdi csata1849. április 6.: az isaszegi csata1849. április 14.: a függetlenség kimondása, trónfosztás1849. május 21.: Buda felszabadítása1849. augusztus 13.: a világosi fegyverletétel (szőlösi)

Személyek:Széchenyi István: (1791-1860), író, politikus, közlekedési és munkaügyi miniszter az első felelős kormányban; császári katonatisztként bejárta Európa nagy részét, az 1825-ben megnyílt országgyűlésen felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmének kamatait az MTA megalapítására, 1830-ban megjelent Hitel c. munkája, amelyben az ősiség és a feudális viszonyok eltörlését szorgalmazta, a reformok megvalósítását a művelt nagybirtokosoktól várta, de a kormányzat támogatásának megszerzését is megkísérelte, művére írt bírálatokra válaszul írta meg Világ című művét, majd a Stádium 12 pontjában foglalta össze követeléseit, politikai programjával bírálta Kossuthtot, a Kelet Népe (1841) című röpiratában, a Batthyány-kormány közmunka-és közlekedési minisztere, lemondása után a döblingi ideggyógyintézetbe került, 1859-ben röpiratban leplezte le az abszolutizmus rendszerét (Ein Blick), számos gyakorlati alkotás fűződik nevéhez (pl.: Lánchíd, gőzhajózás, Vaskapu szabályozás, malomipar fejlesztése, lóversenyzés meghonosítása, Kaszinó megalapítása)Wesselényi Miklós: (1796-1850), erdélyi földbirtokos, reformkori liberális ellenzék egyik vezetője; a polgári átalakulás híve, a nemzeti önrendelkezés elnyerésének szorgalmazója, egy beszéde miatt hűtlenségi pert indítottak ellene, bebörtönözték, de betegsége miatt kegyelmet kapott, tevékenyen részt vett a pesti árvíz idején (1838) a mentésben („árvízi hajós), nagy szerepe volt Erdély és Magyarország uniójának kimondásában, legjelentősebb műve: Balítéletekről (1833)

Kölcsey Ferenc: (1790-1838), költő, politikus, a Himnusz szerzője; az 1832-36-os országgyűlésen a liberális ellenzék egyik vezére Szatmár vármegye követeként, követelte a vallásszabadságot, a magyar nyelv hivatalossá tételét, a jobbágyfelszabadítást, az úriszék eltörlését, a követutasítás megváltozása miatt lemondott követi megbízatásáról, élete végén a perbe fogott Wesselényi Miklós védelmével foglalkozottDeák Ferenc: (1803-1876), jogtudós, az első felelős kormány igazságügy-minisztere; Zala megye követeként részt vett az 1832-36-os országgyűlésen, a reformellenzék egyik vezetője lett, részt vett az áprilisi törvények megalkotásában, a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere lett, az első népképviseleti országgyűlésnek is tagja volt, a szabadságharc kezdetekor lemondott tisztségéről, majd az udvarral folytatott tárgyalások sikertelensége után kehidai birtokára vonult vissza, az önkényuralom éveiben mindenféle politikai szerepet visszautasított, így a passzív ellenállás egyik jelképévé vált, 1854-ben Pestre költözött és az 1861-es országgyűlésen a Felirati Pártot vezette, 1865-ben a Pesti Naplóban jelent meg „húsvéti cikke”, amelyben a kiegyezés lehetőségét körvonalazta, majd vezette a kiegyezési tárgyalásokat magyar részről, a kiegyezés (1867) után nem vállalt semmilyen vezető tisztséget, a politikától fokozatosan visszavonultKossuth Lajos: (1802-1894), újságíró, politikus, az első felelős kormány pénzügyminisztere, kormányzó-elnök; pályája Zemplén megyében indult, majd az 1832-36-os országgyűlésről készített tudósításaival vált ismertté, ahol távollévő főrendek követeként vett részt,ezt a munkáját a megyegyűlésekről (törvényhatóságok) írt tudósításokkal is folytatta, tevékenységéért 4 év börtönre ítélték, szabadulása után a Pesti Hírlap főszerkesztője lett, amelynek vezércikkeiben támadta a feudális kiváltságokat, megfogalmazta a polgári átalakulás programját, élesen ellenzéki hangvétele miatt összekülönbözött Széchenyivel, a magyar ipar támogatására létrehozta a Védegyletet (1844), részt vett az Ellenzéki Nyilatkozat megfogalmazásában (1847), az európai forradalmak hatására beterjesztett felirati javaslatában (1848.március 3) a Lajtán túli területeknek is alkotmányt követelt, valamint független magyar kormányt, közteherviselést, jobbágyfelszabadítást szorgalmazott, a Batthyány-kormányban pénzügyminiszter lett, a népképviseleti országgyűlésen elmondott beszéde hatására a képviselők megszavazták a szükséges újoncokat és pénzt a haza védelmére, a magyar bankjegyek kibocsátását is elérte, a Batthyány-kormány lemondása után az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként a végrehajtó hatalom vezetője lett, kezdeményezte a Függetlenségi Nyilatkozat kiadását (a Habsburg-ház trónfosztását), megtörténte után kormányzó-elnök lett, a szabadságharc végén átadta a hatalmat Görgeynek (1849.aug.11), majd emigrációba menekült, ellenezte a kiegyezést („Cassandra-levél”), száműzetésben hunyt el, Budapesten temették elEötvös József: (1813-1871), író, politikus, az első felelős kormány vallás-és közoktatásügyi minisztere; részt vett az 1832-36-os országgyűlésen, ahol a liberális ellenzékhez tartozott, majd a centralista ellenzék egyik vezetője lett, követelte a polgári reformok bevezetését, élesen bírálta a nemesi vármegyék működését, a Batthyány-kormány vallás-és közoktatásügyi miniszter, majd a szabadságharc idején emigrált, 1850-től kapcsolódott be ismét a politikába, részt vett a kiegyezés előkészítésében, a kiegyezés után az Andrássy-kormányban is a vallás-és közoktatási miniszteri tisztséget töltötte be, nevéhez köthető a kötelező népoktatási törvény, a zsidók egyenjogúsításáról szóló törvény és Európa első nemzetiségi törvényének megalkotása (Deákkal közösen)Batthyány Lajos: (1807-1849), politikus, az első felelős kormány miniszterelnöke; 1830-tól az ellenzék vezetője a felső táblán, 1847-től az Ellenzéki Párt elnöke, tagja volt az országgyűlési reformköveteléseket feliratát Bécsbe vivő küldöttségnek (1849.márc.15), V. Ferdinánd miniszterelnöknek nevezte ki (1848.márc.17), kormánya 1848.ápr.7-én alakult meg, nagy szerepe volt a nemzetőrség és a honvédség megszervezésében, Magyarország alkotmányos önkormányzatának kiépítésére törekedett, tárgyalásos úton akarta rendezni az udvar és a kormány között fennálló ellentéteket, Jellasics támadásakor lemondott, de a nádor kérésére szeptember végéig ügyvezető miniszterelnökként kormányzott, országgyűlési küldöttség tagjaként Windischgrätz tábornokhoz ment tárgyalni, aki tárgyalás helyett őrizetbe vette (1849.jan.3), a császári haditörvényszék felségárulás vádjával halálra ítélte, 1849.okt.6-án végezték ki PestenSzemere Bertalan: (1812-1869), politikus, az első felelős kormány belügyminisztere, miniszterelnök; a reformkorban a reformellenzék egyik képviselője, jelentős szerepet vállalt a nemzetőrség felállításában, megszervezte az első népképviseleti választások lebonyolítását, az Országos Honvédelmi Bizottmányban az igazságügyi feladatokat látta el, a Függetlenségi Nyilatkozat kiadása után miniszterelnöki és belügyminiszteri feladatokat látott el (1849.máj.2), a szabadságharc bukásakor, mielőtt elhagyta az országot Orsova környékén elásta a Szent Koronát, távollétében halálra ítélték (1851), emigrációjából 1865-ben térhetett haza, Pesten halt meg

Petőfi Sándor: (1832-1849), költő; a kitört pesti forradalomban (1848.már.15) a Márciusi Ifjak vezetője, Nemzeti Dal című költeménye az ifjúság forradalmának jelképévé vált, a szabadságharc idején beállt a nemzetőrségbe, majd Bem tábornok segédtisztje lett, valószínűleg a segesvári csatában esett el (1849.júl.31)Jellasics: (1801-1859), horvát bán; a horvát nemzeti megújulás egyik vezetője, maga mögött tudva a bécsi udvar támogatását szembefordult a Batthyány-kormánnyal és támadást indított Magyarország ellen (1848.szept.11), de Pákozd-Sukorónál kikapott és menekülve elhagyta az országot, a szabadságharc alatt mindvégig a Habsburgok oldalán harcoltGörgey Artúr: (1818-1916), honvédtábornok, a fel-dunai hadsereg parancsnoka, a Szemere-kormány hadügyminisztere; vegyész (felfedezte a laurilsavat), császári tiszt, majd a forradalom kitörése után felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak, novembertől a fel-dunai hadsereg parancsnoka tábornokként, Windischgrätz támadása után hangsúlyozta, hogy az uralkodó által szentesített áprilisi törvények védelméért harcol (1849.jan.5, váci kiáltvány), a felvidéki hadjáratban (1849.jan.5-febr.10) hetekre lekötötte az osztrák főerőket, majd az összevont magyar hadtestek ideiglenes vezetője lett (1849.márc.-tól), a tavaszi hadjáratban sorozatos vereséget mért a császári csapatokra, majd bevette Buda várát (1849.máj.21), a Szemere-kormányban hadügyminiszter lett (1849.máj.-jún.), a politikát igyekezett távol tartani a hadseregtől, ezért többször szembekerült Kossuthtal, súlyos fejsebet kapott, de így is az orosz intervenciós erőket lekötve seregeit a Tisza-Maros szögletbe vezette, a szabadságharc végén Kossuth ráruházta a teljhatalmat (1849. aug.10-11) és ennek birtokában Világosnál az oroszok előtt letette a fegyvert (1849.aug.13), Klagenfurtba internálták, 1867-ben tért haza és haláláig Visegrádon élt, nevét a forradalomtól kezdve Görgeiként írtaFerenc József: osztrák császár és magyar király (1848.dec.2-1916, de csak 1867-ben koronázták meg magyar királlyá); V. Ferdinánd utódaként foglalta el a trónt, akit lemondattak, kiadta az olmützi oktrojált alkotmányt, a magyar szabadságharcot orosz segítséggel tudta leverni, a megtorlások után neoabszolutista rendszert épített ki, de a birodalom sorozatos vereségei hatására a kiegyezés elfogadására kényszerült (1867), ezután koronázták meg magyar királlyá, a létrejött Osztrák-Magyar Monarchia mellett, kitartott, alkotmányos uralkodó lett, de megtartotta befolyását a külügyek és a hadsereg felett, az I. világháború megindításában még szerepet játszott, de a vereséget már nem érte megWindischgrätz: (1787- 1862), herceg, osztrák tábornok; Csehország kormányzójaként részt vett 1848-as cseh forradalom leverésében, ezután V. Ferdinánd az osztrák haderő főparancsnokává nevezte ki, felszámolta a második bécsi forradalmat, majd megbízták a magyar szabadságharc leverésével, elfoglalta Pest-Budát (1849.jan.), majd a Tiszáig hatolt, ahol a kápolnai csatában győzelmet aratott (1849.febr.26-27),a tavaszi hadjárat során azonban sorozatos vereségeket szenvedett a magyaroktól, ezért felmentették a főparancsnokság alólBem József: (1794-1850), lengyel származású, magyar honvéd altábornagy; részt vett a cári uralom elleni lengyel felkelésben (1830-31), majd az 1848-as forradalomban Bécs védelmét irányította, ezután Kossuth kinevezte az erdélyi seregek főparancsnokává, fokozatosan kiszorította Erdélyből az osztrák csapatokat, majd sikeresen tartóztatta fel egy darabig a betörő, túlerőben lévő orosz hadsereget, a segesvári magyar vereség után (1849.júl.31) elhagyta Erdélyt , majd a magyar hadsereg parancsnokaként Temesvárnál lőszerhiány miatt vereséget szenvedett Haynautól (1849.aug.9), a szabadságharc bukása után Törökországba emigrált, belépett a török hadseregbe, áttért a muszlim hitre és Szíria katonai parancsnoka volt haláláig

Fogalmak: reform: újítás, javítás; a fennálló gazdasági, társadalmi, politikai, szervezeti viszonyok fokozatos átalakítása, korszerűsítésepolgári átalakulás: a feudális gazdasági, politikai rendszer felszámolása, a polgári szabadságjogok fokozatos érvényre juttatása és a tőkés gazdasági fejlődés megindulásának folyamata a 19. században, Európábanliberális nemesség: a nemesség azon része (elsősorban közép-és kisnemesek), amely a reformkorban a liberalizmus szellemében harcolt a nemzeti függetlenségért és a polgári átalakulásértcentralista: a reformkor egyik irányzata, amely alkotmányos központosításon (felelős kormány valamint a városok és a szabad községek önkormányzatán ) alapuló polgári államot akart, a fejlődés fő akadályának a nemesi vármegyét tartották, szűk csoportot jelentett a reformkorban, főbb képviselői pl.: Szalay László, Trefort Ágoston, Eötvös Józsefcenzúra: a kiadásra szánt írott mű tartalmát politikai, vallási, erkölcsi (stb.) szempontból előzetesen ellenőrző hivatal, illetve annak tevékenysége.

államnyelv: az állam közéletében (oktatás, törvénykezés, közigazgatás) egyeduralkodó nyelv, a reformkorban 1844-től lett államnyelv a magyarönkéntes örökváltság: a jobbágykérdés megoldásának egyik módja, a telkes jobbágy és a földesúr között szerződés jön létre, a jobbágyi terhek egyszeri és egyösszegű megváltásáról és ezzel az általa használt föld tulajdonosává vált, az 1838-40-es országgyűlésen fogadták elkötelező örökváltság: a jobbágykérdés megoldásának egyik módja, amikor törvény írja elő, hogy a jobbágy megszabadul a földesúri függés alól és földjének tulajdonosává válik, a földesúr kártalanítása állami kárpótlással történik (esetleg a jobbágyok ledolgozzák az összeget)közteherviselés: a közterhek (adó, katonáskodás, közmunka stb.) mindenki által, megkülönböztetés nélküli fizetése, viseléseérdekegyesítés: a reformkor egyik, elsősorban Kossuth által megfogalmazott programja, amely a különböző társadalmi rétegek (nemesség- jobbágyság, nemesség-polgárság) érdekeinek összhangba hozását akartavédővám: külföldi árukra kivetett, nagy behozatali vám a hazai áruk védelmében, a hazai ipar érdekébenmárciusi ifjak: radikális, általában nem nemesi származású értelmiségiek, a pesti forradalom elindítói 1848.már.15-én pl.: Jókai Mór, Petőfi Sándor, Vasvári Pálnemzetőrség: olyan önkéntes, fegyveres szervezet, amelynek tagjai a rend fenntartására, a vagyon-és közbiztonság megőrzésére jött létreáprilisi törvények: az utolsó rendi országgyűlésen (1847-48) elfogadott, az új társadalmi, politikai berendezkedést tartalmazó törvények, amelyeket 1848. április 11-én szentesített V. Ferdinándfelelős kormány: a parlamentnek (törvényhozó hatalom) felelős végrehajtó testület, Magyarországon az első felelős kormány a Batthyány-kormány volt (1848. ápr. 7-én alakult)sajtószabadság: nyomtatásban való gondolatok, vélemények szabadsága, az emberi-és alkotmányos alapjogoknak egyike, amelynek kivívása a polgári forradalmak egyik fő követelése voltnépképviselet: a törvényhozó hatalom képviselőit származásra való tekintet nélkül lehet megválasztanicenzusos választójog: a polgári jogok, főleg a választás jogának bizonyos feltételekhez (vagyon, műveltség) kötésejobbágyfelszabadítás: a jobbágyi viszonyok törvényi vagy rendeleti úton való megszüntetése, rendszerint a jobbágy személyes szabadságának biztosítását és az általa használt jobbágyteleknek saját tulajdonba adását jelenti, Magyarországon az áprilisi törvények mondták ki tavaszi hadjárat: a szabadságharc 1849.áprilisában kezdődött hadjáratai, amelyek során több magyar győzelem született, az ország nagy része felszabadult a császári erők alól, bár a fő célt a császári csapatok bekerítését nem sikerült elérni, haditervét Klapka György dolgozta kiFüggetlenségi Nyilatkozat: 1849. április 14-én a debreceni nagytemplomban (országgyűlésen) kimondott, majd pár nap múlva írásba foglalt (1849.ápr.19) nyilatkozata, amely a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét mondta kiNemzetiségi törvény: a szegedi országgyűlés által elfogadott törvény (1849.júl.28), amely a nemzetiségek számára engedélyezte a szabad nyelvhasználatot az oktatásban, helyi közigazgatásban, de területi autonómiát nem adott