Tóbiás Nóra

A világháló publikációs kihívásai

szakdolgozat 2010 Témavezető: Dr. Tóth Etelka

2

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés…………………………………………………………………………....5

2. Témameghatározás és anyaggyűjtés……………………………………………...5

3. A kommunikáció fogalma és válfajai…………………………………………......6

4. A világháló rövid története, eredeti célja, funkciói……………………………....7

5. Hogyan befolyásolja a számítógép és az internet a tudományok és a kultúra

világát?.......................................................................................................................9

6. Könyv, e-könyv, honlapok – három publikálási felület összehasonlítása……..12

7. Nyomtatott újság és online napilap összehasonlítása…………………………...17

8. Tipográfiai különbségek a nyomtatott és a digitális szövegek között………….20

9. A tipográfia kapcsolata más tudományokkal…………………………………...24

10. A publikálás folyamata régen és most (könyv vs. e-könyv)…………………….25

11. A világhálón történő publikálás………………………………………………….27

12. Az e-könyv………………………………………………………………………....29

13. Az olvasási szokások megváltozása az „újmédia” következtében……………..34

14. Összegzés………………………………………………………………………….37

15. Bibliográfia………………………………………………………………………..39

16. Mellékletek………………………………………………………………………..41

3

1. Bevezetés

A digitális technológia megszületésével és az internet elterjedésével a hagyományos

megjelenési folyamat egyre inkább háttérbe szorul. Az újfajta média megszületése egyben

az eddigi keretek (szerkesztőség, nyomda) fellazulását, valamint az eddig érvényben lévő

szabályok megváltozását jelenti. Míg korábban számtalan ember közreműködésére,

rengeteg időre és pénzre, a konvencionális tipográfiai ismeretek elsajátítására volt szükség

ahhoz, hogy egy kézirat eljusson a szerzőtől a szerkesztőn, a lektoron, a korrektorokon és a

nyomdai munkatársakon át a „fogyasztóhoz”, manapság bárkiből válhat szerző, aki a neten

szabadon publikálja műveit.

Természetesen ennek ára van. Az érem egyik oldala, hogy rengeteg új kihívás,

lehetőség és megvalósítási forma áll kiaknázatlanul rendelkezésre. A másik oldalon

azonban ennek kárát is láthatjuk, hiszen korlátozás nélkül bárki bármilyen tartalmat

feltölthet a világhálóra, és így egyfajta eligénytelenedéssel is számolnunk kell bizonyos

területeken. A webes oldalak száma mára eléri a 240 milliót 10 év alatt a tízszeresére nőtt

a létrehozott honlapok száma , és így egyre nehezebb dolgunk van, ha a valódi értéket

képviselő oldalakat keressük. Kérdés azonban, hogy vajon ki fogja-e szorítani az internetes

olvasás a hagyományos, nyomtatott formában megjelent könyveket, valamint hogyan

alakul a tipográfia sorsa a digitalizált szövegek világában?

2. Témameghatározás és anyaggyűjtés

Dolgozatomban azt a jelenséget vizsgálom, hogy az eddig konvencionálisnak számító

publikálási, kiadási folyamat hogyan veszti érvényét, és íródik felül az új média

(„újmédia”) megjelenésével, illetve annak elképesztő sebességű terjedésével. A nyelvészeti

vizsgálódás tárgya nem szűkíthető le egyetlen tiszta nyelvi jelenségre, mivel a nyelvi

produktumokat valakinek valahogyan létre kell hoznia. Az elektronikus publikálás és a

világhálón való közzététel megváltoztatja az eddigi kommunikációs modellt. Az már régóta

nyilvánvaló, hogy milyen nagy különbségek vannak beszélt és írott kommunikáció között.

Megjelent azonban egy harmadik válfaj, az elektronikus kommunikáció, amely nemcsak a

beszélt, de a hagyományos, kézzel írott vagy nyomtatott „üzenetekhez” képest is új

4

megvalósulási lehetőségeket jelent. Kutatásom célja annak áttekintése, hogy milyen

publikációs lehetőségeket kínál ma a világháló, és ezek hogyan hatnak a tipográfiára.

Vizsgálatom tárgyai között szerepelnek továbbá a nyomtatott sajtó webes változatának

formai jegyei és azok összehasonlítása a hagyományos eljárásban kiadott megfelelőjükkel;

a világháló kultúrára és oktatásra gyakorolt hatása; valamint a digitalizált szöveg mint az

olvasási szokásokra kiható technológia.

Az anyaggyűjtési folyamat egyben az anyaggyűjtés tárgyát is képezte, hiszen

hogyan lehetne az internetről írni internet nélkül. Számos szakirodalmat és forrást sikerült

találnom, de ellátogattam olyan oldalakra is, amelyek a téma kifejtésében segítettek. Én

magam is igyekeztem minden téren kihasználni az elektronikus és online világ kínálta

lehetőségeket, többek között a kérdőívem összeállításában, a felmérés elvégzésében és a

kapott adatok kiértékelésében.

3. A kommunikáció fogalma és válfajai

A kommunikáció minden élő szervezetben jelen van, mondhatjuk tehát, hogy azóta létezik,

amióta az első növényi szervezet megjelent a Földön, ugyanis a növények is képesek

egymással kommunikálni. Nyilvánvaló, hogy náluk sokkal fejlettebb szinten vannak az

állatok, de ami a dolgozatom szempontjából fontos, az az emberek közötti kommunikáció.

Az emberi kommunikáció a nyelv segítségével történik, de nem független a létrehozó

személyétől. A nyelvet mint társadalmi jelenséget az azt beszélő egyén hozza működésbe

egyéni módon (RAÁTZ 1999: 29). Ez a működés történhet szóban vagy írásban. Az írásbeli

kommunikáció hagyományosan kézzel írott vagy nyomtatott szövegen keresztül zajlik.

A számítógép és a digitális technológia megjelenése új írott kommunikációs

felületet hozott létre úgy, hogy közben a beszélt nyelvre vonatkozó szabályok közül is

érvényesít néhányat. Fontos megjegyezni, hogy míg az élőbeszéd gyors és közvetlen,

mulandó, egyszeri, időben kötött; segédeszköz felhasználása nélkül, térben kötötten (kivéve

telefon, Skype stb.) folyik, alapvetően verbális úton (de a nem nyelvi jelek jelentőségének

felismerésével), nyílt, laza szerkesztésmódban, redundáns, azaz sokszor ismételt, visszatérő

elemekkel és azonnali visszacsatolási, fordulóváltási lehetőségekkel, addig az írott nyelvi

kommunikációra ezek ellenkezője igaz. A hagyományos értelemben vett írás lassú és

5

közvetett, maradandó, sokszorosítható, időben kötetlen, létrehozásához segédeszközre (toll,

papír, nyomtató) van szükség. Az üzenetet a nyelvi jeleken túl az írás formai jegyei

befolyásolják, térben kötött, zárt szerkesztésmódú, sok információt kevés ismétléssel közöl,

és nincs mód a befogadó azonnali visszacsatolására (RAÁTZ 1999: 29). A számítógépnek és

az információs társadalomnak köszönhetően született azonban egy új kommunikációs

forma, amely digitalizált úton zajlik. Ezt a harmadik csoportot írott-beszélt

kommunikációnak is szokás nevezni. Írott, mert rögzített formai keretek között jelenik

meg, a nyelvi jeleket írott formában közli, nélkülözi a feladó jelenlétét (kivéve chat,

fórum); és beszélt, mert vannak olyan oldalak, amelyeknek a profilja közvetlenebb

hangvételt enged meg, és így előtérbe kerülnek a spontán beszéd nyelvi sajátosságai, online

úton gyakran van lehetősége a címzettnek az azonnali visszacsatolásra a feladó irányába.

Így fenntarthatók a fordulatváltások és a két fél közötti kapcsolat, amely az internetes világ

megjelenése előtt egyértelműen csak a beszélt nyelvre volt jellemző. Gyakorlatilag egy új

nyelv jött létre, amely a beszélt nyelvi sajátságokat önti írott nyelvi formába.

4. A világháló rövid története, eredeti célja, funkciói

Az internet mint technológia 1969 óta létezik, ekkor jött létre a védelmi célokat szolgáló

úgynevezett ARPANET Amerikában (noha a terv már a ’60-as évek elejétől létezett).

Ennek lényege az volt, hogy egymástól fizikailag különálló számítógépeket kötöttek össze

azok együttes működtetése céljából. Egy ilyen hálózat létrejötte azért különösen jó, mert

nem fontos az összekapcsolandó számítógépek földrajzi távolsága. Az ilyen jellegű

kapcsolat képes megteremteni a gépek közötti információcserét, kommunikációt, képes az

erőforrás- és feladatmegosztásra a résztvevők között. Ezáltal könnyebb, gyorsabb, olcsóbb

és hatékonyabb csapatmunka jön létre (LÁSZLÓ 2007: 8).

A hálózat létrehozásának lépései és egyben feltételei a következők: összeköttetés,

közös nyelv, a hálózatra csatlakozott tagok azonosítása, megfelelő programok futtatása. E

tényezők közül a legfontosabb: a közös nyelv kiválasztása és megalkotása. Egészen az

1980-as évekig nem létezett egységes technológia a különböző országokban és

kutatóállomásokon, így nem véletlen, hogy ekkor még nem terjedhetett el szélesebb

körben, illetve háztartási használatban. Ezért jelentett nagy áttörést az internet

6

megszületése, mivel ez jelentette azt a régen várt egységes kommunikációs szabványt,

amely mind lokális, mind globális méretekben képes volt működni (LÁSZLÓ 2007: 9).

A fejlődés fontos állomása volt, amikor a hálózatban egy állomás esetleg

meghibásodott, akkor azt az adatforgalmi ár ki tudta kerülni, és helyesen futott tovább a

hálóra kötött többi gép között. Ezzel sikerült eljutni olyan szintű megbízhatóságig, amely

ma is a világháló alapjául szolgál. Az 1980-as évek elején megszülettek az internet

működéséhez szükséges alapelvek, és 1990-ben létrejött a ma jól ismert World Wide Web

(www) a CERN1 és Tim Berners-Lee brit számítógéptudós jóvoltából.

A ’90-es években aztán elterjedtek a személyi számítógépek is, és egyre több ember

otthonába jutott el az internet. Miután az ARPANET-ről levált eredetije, egy különálló

katonai hálózat, létrejöhetett „az” internet, amely már kizárólag polgári és kereskedelmi

érdekeket szolgált (02). Így már nemcsak államvédelmi vagy tudományos célokra lehetett

használni, hanem kibővült a hozzáférési és felhasználói közönsége. A világháló részese lett

az emberek mindennapjainak. A számítógép megszületése idővel egy hálózat születését is

jelentette. A hálózat feltételezi több gép összeköttetésben állását és együttműködését.

Amikor a hálózat beszivárgott a közösség mindennapi életébe, kialakult a máig használt

World Wide Web. A világhálón megtalálható honlapok új publikációs felület kialakulását

is jelentették. Ennek révén olyan oldalak érhetők el, amelyeken írásban bárki megoszthatja

publikálhatja eszméit, gondolatait, eredményeit a többi emberrel szerte a világon.

A web jelenlegi fejlesztésének további célja lehet a jobb bejárhatóság (CRUMLISH

1999: 34). Fontos a weboldalak címeinek – másképpen a domain neveknek – a konkrét

tartalomra és az oldal profiljára való utalása, ezáltal könnyebben tudunk rátalálni a

forrásokra, ha szükségünk van adatokra és információkra. A pontos és helyes

névválasztással nemcsak a keresést – és a létrehozó részéről a rátalálást könnyíthetjük

meg, hanem a weben terjengő információtömeg összetevőinek nyilvántartását is (LÁSZLÓ

2002: 114). Ha a világháló mára elért méretét akarnánk meghatározni, bizony komoly

nehézségekbe ütköznénk. Nem az a baj, hogy ne tudnánk terrabájtokkal és megahertzekkel

kifejezni a webes cybertér teljesítőképességét és kapacitását, hanem hogy a kapott

eredmények felfoghatatlan nagyságú számok lennének (LÁSZLÓ 2002: 114). Az internet

1 Eredeti nevének, Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire (Nukleáris Kutatások Európai Tanácsa), betűszavas rövidítése.

7

befogadóképességének nincs határa, a tárhelyek mérete egyre nő, és a kiadó domain nevek

száma is végtelen. Az újabb és újabb feltöltött tartalmak mellett azok formai és technikai

háttere is gyors ütemben fejlődik. Hazánkban még nem, de külföldön már elérhető az

Internet 2 elnevezésű világháló, amely tulajdonképpen a második generációs internet. Az

elsőhöz képest új adatátviteli rendszerrel dolgozik, amelynek a sebessége is sokkal

gyorsabb (02).

5. Hogyan befolyásolja a számítógép és az internet a tudományok és a kultúra világát?

A digitalizáció alapjaiban változtatta meg a médiumok világát, ezért napjainkra a

hagyományos médiumok is erre a formára (is) törekednek. Ahogyan egy rádióadó is

igyekszik online műsort sugározni, vagy egy újság is elérhetővé kívánja tenni profilját és a

benne foglalt tartalmakat a világhálón (BALÁZS 2010), úgy a kulturális és tudományos élet

is megjelenik az internetes fórumokon. Ahogy a Gutenberg-galaxisban olvashatjuk, „az új

technológia elsajátításával egyidejűleg a kultúra új fordulata következik be” (McLuhan

2001: 55). Ahogyan a múzeumok is megtalálták a maguk alternatív webfelhasználási

módját azzal, hogy honlapjaikon elérhetővé tettek interaktív virtuális túrákat a múzeumi

kiállítások közt, úgy a könyvtárak is találtak ilyen módszert. Persze mindez nem jöhetett

volna létre a megfelelő – és folyamatos fejlődésben lévő – technológiai háttér nélkül.

Amellett, hogy a weben megtaláljuk az adott könyvtárra vonatkozó adatokat (történet,

nyitva tartás stb.), létrejött egy úgynevezett elektronikus könyvtár is. Ebben megtalálhatók

a katalógusban szereplő könyvek digitális formában, így a felhasználók otthonról is el

tudják érni a keresett dokumentumokat. A könyvtárak hagyományos feladata, hogy a

valaha nyomtatásban megjelent könyveket, újságokat, valamint – később – a kapcsolódó

hang- és videóanyagokat összegyűjtsék. Ez a feladatkör azonban a technikai fejlődéssel és

az információs társadalom megjelenésével kitágult. Amikor létrejött a számítógép, létrejött

egy új szövegmegjelenítési és -létrehozási forma is. Az internet ebben a fejlődésben további

lépcsőfokot jelentett.

A ’70-es, ’80-as években a számítógép még a hagyományos munkafolyamatok

segítője volt, a ’90-es évekre viszont már megjelentek a számítógépes kiadói és könyvtári

szakadatbázisok, sőt lehetővé vált online katalógusok létrehozása is az internet

8

segítségével. Nyilvánvalóvá vált, hogy az addig elsősorban megőrző funkciót ellátó

könyvtáraknak lépést kell tartaniuk a közemberek számára elérhető technikai újításokkal, és

át kell alakulniuk szolgáltató könyvtárakká, amelyek nemcsak helyben, hanem virtuálisan

is elérhetők bárhonnan (01). A katalógusok és adatbázisok azonban csak másodlagos

információkat tartalmaznak az adott dokumentumról, míg az internet képes arra, hogy a

szóban forgó szövegek elérhetővé váljanak a felhasználók számára anélkül, hogy

ellátogatnának a könyvtárba a korlátozott számban hozzáférhető nyomtatott példányokért

(01). Ilyen módon jött létre az elektronikus publikálás és az elektronikus szöveg.

A könyvtáraknak új kihívással kellett szembenézniük: feladatukká vált, hogy az

interneten keringő digitális szövegeket és e-könyv formába rendezett dokumentumokat

összegyűjtsék és rendszerezett körülmények között hozzáférhetővé tegyék az érdeklődő

olvasók számára. Ezen munkák eredményeképp megjelentek az elektronikus könyvtárak

(Magyarországon az első ilyen könyvtár 1994-ben2) (01). Ezt a megváltozott feladatkört

nemcsak az új technikai lehetőségek indukálták, hanem az azoknak köszönhető újfajta

olvasási mód megjelenése is. Az elektronikus publikációk használata felülírta a

hagyományos olvasási szokásokat (03). Ám a feladatok megváltozása, valamint a

papíralapú könyvekről az elektronikus szövegekre való áttérés még korántsem az utolsó

lépcsőfok a fejlődési folyamatban. A tudomány egy percre sem áll meg, folyamatosan

rukkolnak elő újabbnál újabb technológiákkal. Az egyik ilyen újításuk, amely szintén

forradalmasíthatja az olvasást, az úgynevezett e-papír. Ez egy olyan technológia, amely

lehetővé teszi, hogy mindössze egyetlen papír nagyságával és súlyával több oldalnyi

digitális tartalom megjeleníthetővé váljon. Az e-papír tulajdonképpen egy képernyő. „E”,

mert elektronikusan működik és digitális szöveg vagy kép tölthető be rá, és „papír”, mert

fizikailag hasonlóan viselkedik: összehajtható, felgöngyölíthető, vékony és kis helyen is

elfér (05). Az ilyen jellegű újítások megjelenése nagy szerepet játszik abban, hogy

megváltozzanak az olvasási szokások.

A számítógépnek és az internetnek a tudományos életben is nagy hasznát veszik a

kutatók. Az én témámhoz kapcsolódóan különösen fontos az információs technológia

2 A kezdeményezés nemcsak a könyvtár dolgozóira vonatkozik, a gyűjteményhez önkéntes alapon bárki hozzájárulhat. Noha a szerzői jogi kérdések a kezdetekben kizárólag a 70 évnél régebben kiadott publikációknak az elektronikus formában való közzétételére korlátozták a tevékenységi kört (DEZSŐFI 2002: 169).

9

nyelvészet terén betöltött szerepe. Régen egy-egy kutatáshoz vagy adatelemzéshez csak a

hagyományos módon (nyomtatott könyvek, papíron rögzített szövegek, magnószalagra

felvett hanganyagok) lehetett hozzáfogni. A számítógép megjelenésével lehetővé vált az

összegyűjtött anyagok elektronikus formába való áttétele, a hanganyagok rendszerezése, a

keresőprogramok segítségével pedig a digitalizált szakirodalmak közötti és az adott

szövegen belüli keresés. A világháló ezt a kibővült lehetőségekkel rendelkező kutatói

munkát tovább könnyítette azzal, hogy létrejöttek a szövegek közötti közvetlen kapcsolatot

megteremtő linkek, így azonnal, kutatásra és keresésre fordított további idő nélkül elérhető

lett a témába vágó további szakirodalom és a hozzá kapcsolódó további anyagok. A

hanganyagokat az elektronikus korszak előtt csak magnókazettára lehetett rögzíteni, azok

felhasználása azonban idővel minőségi romlást okozott. A számítógép különböző, erre a

célra kifejlesztett programok segítségével megkönnyítette a nyelvészettel foglalkozók

munkáját, hiszen a hanganyagokat rendszerezhetővé tette. Ezen túl lehetővé vált a

felvételeken belüli és azok közötti ugrás a kívánt tartalom előhívására. A fonetikusok

például képeket tudnak készíteni a felvételekből, és így vizsgálatokat tudnak végezni akár a

különböző hangsávok megoszlása alapján, akár a hangszínképelemzés területén. A

fonetikusokon kívül az egyéb nyelvészeti területeken dolgozók munkáját is elősegíti a

számítógép és a világháló. Ha például diskurzuselemzéssel foglalkozunk, az internetes

portálokon elérhető tartalmak közül tetszés szerint kiválaszthatjuk az írott vagy beszélt

nyelvi anyagot, és a magunk keresési és beállítási paraméterei szerint alakíthatjuk a

vizsgálódás folyamatait. A különböző hírcsatornák oldalain találni letölthető hangfelvételt,

így akár egy élőbeszédes szöveget is lejegyezhetünk, majd azt a számítógépre telepített

programokkal tetszés szerint elemezhetjük. Csoportosíthatjuk a már meglévő szövegen

belüli tematikus részeket, fordulóváltásokat, megnézhetjük azok időbeli hosszúságát,

különböző szempontok szerinti kereséseket futtathatunk le a szövegen belül, és még

sorolhatnám a számtalan lehetőséget, amelyeket az elektronikus közeg és a világháló nyújt.

Az egyetemek számára a világháló kínálta legfontosabb lehetőség az ismeretszerzés

új módja. Nemcsak online újságok, könyvek és szakirodalmi anyagok érhetők el újfajta

keretek között, hanem referenciaforrások, különböző szervezetek honlapjai, virtuális

kiállítások, elektronikus katalógus és adatbázis, valamint levelezőlista is. A világhálós

kutatási munkafolyamat három fokozatban nyilvánulhat meg: a kezdeti fázis az ún.

10

szörfölés (surfing), ez a hivatkozások és linkek követése honlapról honlapra, ennél

komolyabb munkát takar a rendszerezett katalógusokban való ún. böngészés (browsing), és

a legfegyelmezettebb keretek között a keresés (searching) zajlik az erre a célra kifejlesztett

keresőprogramok segítségével (SZABÓ 2001: 161164).

A tudománynak is számolnia kell a digitális médiumok és az internet hatására

felgyorsult élettel és élettérrel. Az eddigi értékeket és normákat felülírja a mai technicizált

világ, az előretervezhetőséget a pillanatnyiság, az információhiányosságot az

információtelítettség. Utóbbi olyan szinteket ért el, amely az emberi agy számára

feldolgozhatatlan mennyiségű adatot jelent, ráadásul ezek hitelessége is megkérdőjelezhető,

mivel a világhálón keringő oldalak és tartalmak száma az ellenőrizhetetlenségig növekedett

az elmúlt évek során. Ez nehezítheti a megértést és manipulálhatóvá teszi a társadalom

bizonyos rétegeit (BALÁZS 2010).

6. Könyv, e-könyv, honlapok – három publikálási felület összehasonlítása

Azzal, hogy az internet új publikálási felületet hozott létre, új szabályrendszert is alkotott.

Egy honlap esetében már nem érvényesek azok a konvencionális tipográfiai és

szövegalkotási jellegzetességek, amelyek egy nyomtatott könyv esetében. Sokkal szélesebb

skálán mozognak a lehetőségeink, új média jött létre.

A következő táblázatban saját szempontjaim alapján igyekeztem összegyűjteni

azokat a jellegzetességeket, amelyekkel a könyvek, az e-könyvek és a honlapok

rendelkeznek. Soronként láthatjuk, hogy a megadott szempontok alapján milyen

különbségek vannak az egyes felületek között.

11

1. táblázat. A könyvek, az e-könyvek és a honlapok összehasonlítása

Könyv E-könyv Honlap

Figyelemfelkeltés könyvborító könyvtárak, virtuális

könyvtárak, e-könyv

„kiadók” önálló

honlapjai, reklámjai

stb.

kezdőlap, bannerek,

linkek, logó

Megjelenés,

forma

nem megújuló,

szövegorientált, nem

mozgó, fizikailag egy

állandó objektum

elsősorban

szövegorientált, nem

állandó

megújuló, szöveg-

és képorientált, sok

illusztráció, mozgó,

léteznek 3D

honlapok is

Fizikai

megnyilvánulás

kézzel fogható, van

fizikai kiterjedése,

lapozható

nincs fizikai

kiterjedése, csak

virtuális mérete, ennek

köszönhetően sokkal

nagyobb

információmennyiséget

tud tárolni és

megjeleníteni, mint

amekkora egy könyv

kapacitása

nincs fizikai

kiterjedése,

virtuális,

kattintással

változtatható a

tartalom

Tipográfia véges számú

tipográfiai és

nyomdai elemekből

tudunk dolgozni

hasonló tipográfiai

eszköztárból dolgozik,

mint a hagyományos

könyv, bár itt nem kell

számolni a nyomtatás

szedési nehézségeivel

a tipográfiai

szabályok

megváltoznak,

újszerű ötletek és

megvalósítási

lehetőségek

kínálkoznak

12

Könyv E-könyv Honlap

Tartalom nem megújuló,

állandó, javítás és

bővítés csak új kiadás

esetén, a nyomtatás

„elrendel” (amit

kinyomtatunk, az már

úgy marad)

megújulhat, frissül,

bővül, aktualizálható,

törölhető, javítható

megújuló,

interaktív, frissül,

bővül, javítható,

elavult részek

törölhetők, mindig

naprakész

Helyesírás korrektorok

felelőssége, kiadási

folyamatban

ellenőrzött

többségében már

nyomtatásban

korábban megjelent

szövegeket

digitalizálnak, így a

helyesírás általában

szakemberek által

ellenőrzött

általában és

többségében nincs

ellenőrizve, egyedül

a szövegíró

felelőssége

Előállítás sok nyomtatott

objektum, de

korlátozott

példányszám

1 digitális objektum,

korlátlan hozzáféréssel

1 virtuális oldal,

korlátlan

hozzáféréssel

Financiális

szempont

pénzbe kerül a

kiadása és a

megvásárlása is

minimálisak a kiadási

és használati költségei

(kivéve az e-könyv

olvasók, ezek

manapság még

viszonylag drágák)

ingyenes (eltekintve

az internet

havidíjától és a

honlapkészítés

költségétől, ha volt

ilyen)

13

Könyv E-könyv Honlap

Rugalmasság rögzített forma,

rögzített sorrend

rugalmas forma,

rögzített sorrend

rugalmas forma,

rugalmas sorrend,

tagadja a

rögzítettséget

Aktualitás kiadás évéről és

körülményeiről a

könyv

címnegyedívéből

tájékozódhatunk

digitalizáció során

abból a példányból

dolgoznak, amely

alapján az új szöveg

keletkezik, de ez

később bármikor

változtatható, javítható

stb.

általában szerepel

egy ún. frissítési

napló a cikkek

elején, ahonnan

kiderül, mikor

szerkesztették vagy

javították utoljára az

adott szöveget,

továbbá létezik egy

modul az archivált

oldaltartalmak

megjelenítésére;

segítéségével

visszanézhető, hogy

egy korábbi

hónapban/napon

milyen tartalmak

voltak láthatóak a

honlapon

Hozzáférés boltból pénzért,

könyvtárból csak

korlátozott

példányban és ideig

ingyenesen letölthető,

könyvtárból

„kölcsönözhető” vagy

viszonylag olcsón

megvásárolható

példányok

ingyen (vagy

nagyon olcsón),

bármikor és

bárhonnan, ahol

elérhető internet-

hozzáférés van

14

A szempontokat a következő körülmények mérlegelésével állítottam össze: az egyik

legfontosabb különbséget a formai jegyek alkotják, ezért került a táblázat elejére a

figyelemfelkeltés, a megjelenés és forma, a fizikai megnyilvánulás, valamint a tipográfia

szerinti összevetése a három médiumnak. A forma után a figyelem a szövegé, ezért ide

került a tartalom és a helyesírás. A harmadik csoportot az egyéb létrehozási és felhasználási

körülmények alkotják, az előállítás, az egyes felületek kezelésével járó anyagi vonzatok, a

különböző médiumok rugalmassága, aktualitása, illetve a hozzájuk való felhasználói

hozzáférés.

Figyelemfelkeltés szempontjából a legnagyobb reklámot a nyomtatott könyvek

kapják. Az elektronikus könyvek népszerűsége még mindig viszonylag csekély a

hagyományosakhoz képest. Ez a típusú olvasási lehetőség hazai berkekben egyelőre

reklámot sem igen kap. A honlapok magasan a legtöbb olvasóval rendelkező felületek,

mivel ez a legkönnyebb és egyben leggyorsabb módja az információszerzésnek. Egy

könyvet viszonylag könnyű népszerűsíteni és eladhatóvá tenni (ez részben a PR

felelőssége, részben pedig a grafikusok feladata, hogy csábító, izgalmas, figyelemfelkeltő

borítót készítsenek a könyvhöz). A honlapokkal egyszerűbb a helyzet, mert bármely

keresőprogram odanavigálja az érdeklődőket, csak a megfelelő profilt kell létrehozniuk a

szerkesztőknek.

A könyvek egyik hátránya a digitális művekkel szemben, hogy a nyomtatás rögzíti

mind a szöveges tartalmat, mind a formai megjelenést. A tudományos művek elsősorban

szövegorientáltak. A honlapok esetében több kép áll rendelkezésre egyazon témában, így

több szinten történik egyszerre az információáramlás a kommunikációs csatornában.

Egyszerre aktiválódik/aktiválódhat a befogadóban a verbális, a vizuális és az auditív terület.

A könyvek (kivéve az albumok) a verbális, és kevésbé a vizuális (azt is elsősorban a

tipográfia idézi elő) ingerekre korlátozódnak, az auditív vonalat pedig teljesen kizárják.

Használatbeli hatékonyság szempontjából az internet nyújtja a legkézenfekvőbb

megoldást, hiszen ott jóformán minden tartalom elérhető a kezdőlapról, ahonnan könnyen

áttekinthetők a menüpontok és a felépítés. Az e-könyvek esetében kicsit bonyolultabb a

helyzet, ott nem látjuk egészében a tartalmat, a szövegből mindig csak egy kis részletet

látunk. A kezelhetőség és az átláthatóság több körülménytől is függ, például a

képernyőmérettől, a szedéstükörtől, a margóktól. A hagyományos könyvek felépítése

15

egyszerű, jól követhető, a tartalom manuálisan változtatható.

A három médium tipográfiai jellegzetességeiről és az információk aktualitásáról a

következő fejezetekben lesz szó, a hitelességről azonban itt kell szólnunk. A digitalizált

technológiának sok előnye van, de a hátrányairól sem szabad megfeledkeznünk. A könyvek

hagyományos formája és a kiadási folyamat mind azt a tényt támasztják alá, hogy a könyv

megbízható információszerzési mód. Első ránézésre a borító, a külső megjelenés és a

tipográfiai eszközök árulkodnak arról, hogy mennyire tekinthető egy könyv hiteles

forrásnak. Ugyanez igaz a honlapokra is, hiszen vannak szakemberek által tervezett

oldalak, amelyeknek a formai megjelenése is képviseli a bennük kifejtett tartalmat.

Léteznek emellett olyan oldalak (pl. blogok), amelyek egy eleve adott modulhálóra

építkeznek. Ezek általában ingyenesek: önálló honlapot létrehozva, otthonról bárki

szerkesztheti őket. Ez még önmagában nem jelenti azt, hogy az adott oldal ne lenne hiteles.

Számolnunk kell azonban azzal a ténnyel, hogy az interneten keringő információk

mennyisége olyan hatalmas, hogy sosem tudhatjuk, az adott tartalom mennyire ellenőrzött

forrásból került ki. Az e-könyvekkel megint más a helyzet, hiszen létezik már erre a kiadási

formára szakosodott iparág. Mivel nem minden e-könyv fizetős és szakemberek által

digitalizált, így sokszor abban sem lehetünk biztosak, hogy helyesen jelent-e meg az eredeti

kiadványhoz képest (gondolok itt a helyesírási és tartalmi követelményekre). A financiális

szempontok és az eljárási mód részben összefüggnek, hiszen a hagyományos könyvkiadás

jár a legtöbb nehézséggel, munkával, így a legtöbb költséggel is. Az előállítási módszer

szoros kapcsolatban van a későbbi felhasználói hozzáférési lehetőségekkel. Míg egy könyv

korlátozott példányszámban készül, ezért bizonyos számú emberhez tud csak eljutni időben

és térben kötötten, addig egy e-könyv és egy honlap online elérhető, így bárki hozzájuk tud

férni.

7. Nyomtatott újság és online napilap összehasonlítása

Mivel vizsgálatom tárgya a hagyományos, nyomtatott média publikálási, megjelenítési

folyamatainak összehasonlítása az internetes, virtuális térben való publikálással, a

fentiekben felvetett szempontokat egy konkrét példa segítségével szeretném bemutatni.

16

Nézzük meg, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnünk, ha például a Metropolban3

szeretnénk publikálni. A hírújságban való publikálásra két lehetőségünk van: egyrészt

nyomtatott formában, másrészt a hivatalos webes felületen (www.metropol.hu).

Ami mindkettő „kiadásban” fontos, az a képek és ábrák jó minősége. Egy honlapon

a felbontástól függően könnyebb dolgunk van, bármekkora méretű képet kiváló

minőségben fel tudunk tenni (egy cikkhez akár többet is), mivel nem ütközünk olyan merev

terjedelmi határokba, mint a nyomtatott lap esetében. Ezeket diafilmvetítéssel vagy

albumszerűen végignézhetik az érdeklődő olvasók, akik képernyőjükön lehetőségük és

ízlésük szerint élességet és fényerőt is tudnak állítani az oldalakhoz. Interneten a képek

sokkal élénkebbek, több színt és árnyalatot képesek megjeleníteni, mint a nyomtatott

újságban. Utóbbinál egyrészt a nyomtatás, másrészt a papír minősége is ront a kép

minőségén.

Mindkét verziónak megvannak az előnyei, aktualitás szempontjából azonban az

elektronikus médium győzne. Az internetes újságok legtöbbjénél a fontosabb napi cikkek

már éjfél után felkerülnek a honlapra, tehát lényegesen korábban, mint ahogyan ezekről a

nyomtatott újságból értesülhetünk. Ugyanakkor vannak olyan lapok is, amelyek a

honlapjaikon csak a napi cikkek címét és maximum egy rövid leírást tesznek közzé, ezzel

próbálva kedvet csinálni a nyomtatott sajtóanyaguk megvásárlásához vagy előfizetéséhez

(DEZSŐFI 2002: 63). A modulok aktualitása a honlapon mindig ellenőrizhető. Van olyan

felület, amelyik folyamatosan, gyakorlatilag percenkénti változásban van, innen

értesülhetnek a látogatók a legfrissebb hírekről, illetve az aktuális időjárásról. Az újság

esetében ilyen jellegű frissüléssel nem számolhatunk, a lap naponta jelenik meg, tehát

számolnunk kell bizonyos fokú lemaradással.

Általában véve az újságok több olvasóra tehetnek – és valószínűleg tettek is – szert,

ha online változatot is üzemeltetnek. A tipográfiai lehetőségek sokkal szélesebb skálán

mozognak egy honlap esetében, mint nyomtatásban. A digitális szövegek olvasási

minőségét eleve meghatározza a képernyő felbontása, fényereje, mérete, mégis szükség van

a megfelelően kialakított vizuális nyelvre is. Egy honlapon figyelembe kell venni, hogy

mozgó képek, reklámok, animációk is vannak, amelyek elvonhatják a figyelmet, illetve

3 Azért választottam ki ezt a lapot, mert napi rendszerességgel jelenik meg, ingyenes, viszonylag nagy példányszámban kiadott, az egész ország területén hozzáférhető, politikailag független sajtóanyag.

17

zavarhatják vagy befolyásolhatják a megértést. A látászavarokkal küzdő internetezők

esetében fontos, hogy egy kattintással megjeleníthető ugyanaz a cikk nagyobb

betűméretben, míg a hagyományos újságot olvasók kénytelenek alkalmazkodni a kiadott

sajtóanyag szedési tulajdonságaihoz. Számukra így csak az amúgy is kiemelt részek

olvashatók, ilyenek a cím, egy-egy figyelemfelkeltésre irányuló kulcsszó, a képek és

természetesen a reklámok.

A Metropol, mivel ingyenes napilap, fizetett reklámokból és egyéb támogatásokból

tartja fenn magát, így nem meglepő, hogy minden második oldal felét a reklámfelületek

foglalják el. Tipográfiailag is igen feltűnőek, a címoldalon lévő reklám például nagyobb

betűmérettel van szedve, mint az újságcím vagy a szalagcím.

A lap szedésében sorkizárást csak bizonyos esetekben használnak. Például akkor, ha

egy cikken belül több hasábra van tördelve az anyag. Ha azonban egy cikk egy hasábot kap,

akkor egyöntetűen balra zártak a sorok. A webes újságban kivétel nélkül egyetlen hasáb

alkotja a cikk teljes szöveganyagát, így a sorok mindvégig balra zártak. Több hasábot csak

akkor kap egy cikk, ha képmelléklettel rendelkezik, illetve ha további linkeket és

hivatkozásokat csatolnak a szerzők.

A napilapok sajátossága, hogy lábléccel nem, csak fejléccel dolgoznak. Ebből

tudjuk meg az olyan fontos részleteket, mint az újság neve, a rovat címe, a weboldal címe,

az aktuális dátum és az oldalszám. Az online napilapok – így a Metropol – is használnak

fejlécet (header). Ebből tudjuk meg a domain nevet (metropol.hu), a verzióadatot, az

aktuális dátumot és névnapokat, itt található a keresőprogram, amellyel a lapon belüli

tartalmakban kereshetünk kulcsszavak megadásával, valamint azok a menüpontok,

amelyeken keresztül a legördülő menüsávok érhetők el. Tehát aktív fejlécről beszélünk,

mivel innen indulhat az elsődleges hírszerzés és a további navigáció az oldalon. A

honlapok sajátja, hogy a fejléc egyben a linket is jelenti a kezdőoldalra, így egy kattintással

visszatérhetünk a nyitólapra. A webes felület már használja a lábléc funkcióit, ahol többek

között lehetőségünk van az újság letöltésére pdf formátumban, azaz egy e-könyvhöz

hasonló digitalizált változat megszerzéséhez az újság teljes tartalmáról.

Felépítés tekintetében a honlap sokkal átláthatóbb, bármely menüpont (hírek, sport

stb.) egy kattintással elérhető a kezdőlapról, míg a hagyományos papíralapú újságban

sorban haladva nézhetjük át a cikkeket. Tartalomjegyzék egyáltalán nincsen, a címoldalon

18

szereplő rövid, kivonatolt híreket szánják figyelemfelkeltésre, és itt kapunk bővebb

tájékoztatást arról, hogy az újságon belül oldalszám szerint hol találjuk az adott cikk

folytatását.

8. Tipográfiai különbségek a nyomtatott és a digitális szövegek között

A hagyományos tipográfiai szabályok a nyomtatással egy időben, jóval a digitális korszak

előtt születtek meg. A reneszánsz idején Gutenberg jóvoltából létrejött a nyomtatás, amely

formalizálta és szabványosította az írást. A korabeli esztétika a jövőre nézve is

meghatározta nemcsak a nyomtatás, de a tipográfia esztétikáját is. Míg egy hagyományos,

nyomtatott oldalt a harmónia jegyében a statikusság, a szimmetrikus szerkesztés, a formális

rend és a linearitás jellemez, addig egy digitális szöveget már a modern tipográfia

formalizál, amelynek jellemzői a dinamizmus, az aszimmetria, a nagyobb kontraszt és a

technológiai fejlesztések kihasználása. Például a digitális eljárásban rendkívül jól

alkalmazható a fotótechnológia a képmódosítások terén, vagy akár a pszichológiai

kutatások eredményei arra nézve, hogy a figyelem mikor, hogyan és hová irányul egy

szövegen belül (WEST 1998: 19126).

A nyomtatott szövegek esetében egyfajta vizuális kényszerhatással is számolnunk

kell (MCLUHAN 2001: 144). Míg a digitális szöveget bármikor változtatásnak vethetjük alá,

addig egy nyomtatott oldal változatlan formában marad, legfeljebb sokszorosítani tudjuk. A

nyomtatással rögzített formát és rögzített tartalmat kölcsönzünk a szövegnek. Ennek is

köszönhető, hogy a nyomtatásban megjelent, nagy mennyiségű, forgalomba került

„árucikkek” hozzájárultak a különböző nyelvek adott állapotban történő rögzítéséhez és

szabályozásához (MCLUHAN 2001: 256). A magyar nyelven belül lezajló egységesüléshez

is hozzájárult a nyomtatás technológiájának elterjedése, mivel így rögzülni tudott egy-egy

szó írásképe, terjeszthetővé váltak a helyesírásban elfogadott szabályok, létrejöhetett a

normatív nyelvhasználat és az egységesült helyesírás.

De visszatérve a tipográfiához, a vizuális megismerés és a vizuális kommunikáció

már az írás megjelenésével megszületett. Ahogyan az egyiptomiaknál egy-egy hieroglifa

(kép, rajz vagy ábra) nemcsak vizuális jelenség volt, hanem egyben valamilyen nyelvi

jelnek is megfelelt, úgy a tipográfiai eszközök is valamilyen nyelvi erőt hordoznak

19

vizualitásukban. A tipográfus részéről a vizuális ingerek létrehozása, a befogadó részéről

pedig a „képlátás” (ahogyan a szöveg megformáltsága is tulajdonképpen egy képet tár

elénk) is a kommunikáció fajtája. Egy nyomtatott újság vagy annak webes változata mind

optikai elemekkel (fotók, képek, tipográfiai kiemelések, eszközök stb.) igyekszik észleleti

tartalmat előidézni a befogadóban. Azt a fogalmat, amitől ezek az optikai elemek nyelvi

elemekké válnak a fejünkben, vizuális dinamikának nevezzük (BÁLVÁNYOS 1997: 49).

A tipográfia a nyomtatás aranykorában előre kidolgozott, rögzült szabályrendszerrel

dolgozott, ez az állandóság azonban az „újmédia” megjelenésével és az elektronikus

korszak beköszöntével szétesni látszik. Noha a vizuális „nyelvtan” sosem tudott olyan erős

szabályrendszerré rögzülni, mint a verbális (BÁLVÁNYOS 1997: 50), mégis létrejöttek olyan

szabályos és általános alapelvek, amelyek mentén a tipográfusok és a nyomdászok dolgozni

tudtak. A napilapokat például meghatározott szabályok szerint kellett szedni:

hasábléniákkal tördelve, legfeljebb egy négyzetes behúzással bekezdésenként,

meghatározott szerepű élőfejjel (melynek célja az oldal összefogása), végig egy betűcsalád

használatával, szem előtt tartva a plakáthatás elkerülését (SZÁNTÓ 1963: 223). 1907 óta

létezik olyan belső használatú kézikönyv a napilapokhoz, amely ezeket az irányelveket és

szedési, formai követelményeket sorolja fel (JURY 2007: 39).

A digitális technológia alapvetően változtatja meg a tipográfia jellegét, ugyanis a

hagyományos szabályok csak a hagyományos (nyomtatott) úton előállított szövegekre

érvényesek. Ma, az új közlési technikák felhasználásakor, például a képernyőre írt feliratok,

a szöveges közlés megformálásában is új elveket kell alkalmazni, és új szabályokat kell

alkotni (VIRÁGVÖLGYI 2002: 9). Más módszerekre van szükség, ezért művelőinek is

szélesíteniük kell ismereteiket, nyitottnak kell lenniük az újfajta megvalósítási

lehetőségekre. Hagyományosan a tipográfia a grafikai tervezés a nyomdai kivitelezés

munkafolyamatait fogalja magába. Napjainkra a tipográfia bármely kommunikációs módon

(legyen az hagyományos, nyomtatásra szánt anyag vagy egy weboldal tartalma) létrehozott

írott anyag formába öntését kell, hogy elvégezze. Haiman György szerint a tipográfiai

oktatásnak az alkotási módszerekről, a látásmódról és a szemléletről kell szólnia

(GYURGYÁK 2005: 309). Tehát már nemcsak egy szabályrendszerről beszélünk, hanem egy

kibővült tevékenységi körről is, amelynek célja az információk hatékony közvetítése

azáltal, hogy vizuális elemekkel segíti elő a tartalom megértését és befogadását. A

20

tipográfiát mindig az üzenet céljának kell alárendelni, figyelembe véve a közölni kívánt

tartalmat, a célközönséget, az író szándékát. Noha a beszélt és az írott nyelv nagyban

különböznek egymástól, mégis meghatározók lehetnek a beszélt nyelvi sajátosságok,

amikor formába öntünk egy szöveget. A tipográfia nem lehet önkényes, figyelembe kell

vennie a beszédben megnyilvánuló hanghordozást, beszédtempót, hanglejtést stb., mert a

grafikai eszközök ezekhez igazodva képesek vizuális erővel nyomatékosítani, kiemelni,

tagolni a szöveget (JURY 2007: 419). Ahogyan a szupraszegmentális tényezők

befolyásolják egy szöveg megértését a beszéd során, úgy a vizuális nyelv is képes

irányítani a figyelmet az írott kommunikációban.

Az internetes és számítógépes szövegszerkesztés új irányokat adott a tipográfiának.

Vannak olyan eljárások és formázási szabályok (például a szedéstükörre, a harmonikus

elrendezésre vonatkozóan), amelyeket konvenció rögzít, így az ezektől való eltérés nem

lenne javasolt. Albert Kapr szerint azonban a digitális világban ezen konvenciók

alkalmazása sok esetben nem indokolt (GYURGYÁK 2005: 309), a leghatásosabb eredmény

a médiumhoz – és mindenekelőtt a tartalomhoz való igazodással érhető el. Az új

technológia új alkalmazást is igényel, a tipográfiának meg kell szegnie az eddig

konvencionális szabályokat és saját kifejezésmódot kell alkotnia. A számítógépes

fejlesztések rugalmas eszközöket nyújtanak az új lehetőségek feltárásához, így szakmai

színvonalon is növekedést eredményezhetnek. Ehhez azonban az új technológiák

befogadására és mindenekelőtt új látásmódra van szükség (JURY 2007: 4348).

A tipográfiának alkalmazkodnia kell az olvasás módszeréhez. Olvasás közben a

szem megpihen bizonyos pontokon (ezeket fixációs pontoknak nevezzük), így betűtípussal,

betűmérettel elősegíthetjük a könnyebb és gyorsabb olvasást, ha a szem számára könnyen

feldolgozható betűtípust választunk (JURY 2007: 20). Mára számtalan betűcsalád létezik,

minden betűtípus más és más jellegzetességekkel bír, ám köztük is vannak olyanok,

amelyek bizonyos célokra jobban megfelelnek. Például olvashatóság szempontjából

mindenképpen a talpas betű ajánlott, mivel az hosszabb távon jobban vezeti a szemet, így

nem fárasztó annyira az olvasás. Rövidebb vagy esztétikai céllal készült szövegek (pl.

esküvői meghívó) esetében viszont ildomos különlegesebb, barokkosabb betűkészletet

választani. Ne feledjük, a tipográfia ugyanúgy ronthat a kommunikáció sikerességén, ahogy

javíthat is rajta!

21

Tipográfiailag sokkal kevésbé zavaró az aszimmetria egy webes lapon, mint egy

nyomtatott oldalon. Mivel előbbi esetében a megnyitáskor nem feltétlenül látjuk át első

pillantásra az egész oldalt általában görgetéssel tudjuk csak bejárni a teljes szélességét és

hosszát , ezért a lapelrendezést is nehezebb áttekinteni. Azonban pontosan ez a funkció az,

amelyik kényelmesen működhet egy honlapon belül anélkül, hogy sérülne az észlelési,

megértési és szövegértési teljesítményünk. Internetes böngészéskor és olvasáskor tudatosan

vagy nem, de majdnem ugyanolyan mértékben figyelünk a szövegek mellé csatolt képekre,

integrált hivatkozásokra, tipografikusan kiemelt egyéb címekre, mint magára a

törzsszövegre, amelyre rákerestünk. Egy nyomtatott lap esetében viszont kimondottan

zavaró, ha összevisszaság uralkodik a papíron. Sokkal könnyebb a letisztázott, világosan

tagolt és elrendezett szöveg befogadása és információinak megőrzése az agyban, ha tiszta

képet tudunk előhívni róla. Ez lehet az egyik oka annak, hogy – mint azt ilyen jellegű

irányban végzett kutatások kimutatták – a fontosabb tanulmányok, könyvek elsődleges

befogadása és megismerése céljából jobban kedveltek a hagyományos, nyomtatott

termékek, míg a szövegekben való visszakereséshez alkalmasabb és hatékonyabb módszer,

ha digitalizált „könyvekhez” fordulunk (06). Érdekes, de összefüggés van a szedéstükör

vagy tördelés megváltoztatása és az adott anyag felfogása és megértése között.

Tipográfiailag a legfontosabb célelv, hogy összhangban legyen a tartalom és a

megjelenés. A téma, a műfaj és a célközönség mind meghatározzák azt, hogy az adott

szöveghez például milyen betűtípust válasszunk. Nyomtatott szöveg esetében fontos lehet a

papír színe, vastagsága, nagysága és minősége, amelyre nyomtatunk. Ezzel a tényezővel az

elektronikus szövegeknél nem kell számolnunk. Utóbbi esetben azonban számos más olyan

aspektus van, amelyet figyelembe kell vennünk. Ugyanakkor megnő a lehetőségek száma

is. Míg egy nyomtatott oldalt korlátozzák a klasszikus szépség, a giccskerülés és a formai

egység szükségességének béklyói, addig egy honlapon akár minden tartalmilag különálló

egységnek lehet más a felépítése és a hozzájáruló formai megjelenés is. A Petőfi Irodalmi

Múzeum honlapjának (www.pim.hu) magyar nyelvű kezdőlapján például négy kiindulási

lehetőség van a középpontban. Mind a négy (kiállítások, egy konkrét kiállítás részletei,

gyűjtemények, a PIM önálló honlapjai) tartalmilag különálló egység, megjelenésüket

tekintve pedig négy különböző színű háttérrel és körülhatárolt területtel vannak jelölve.

Gondoljunk bele, hogy nézne ki, ha egy könyvben minden fejezet más színű lapra lenne

22

nyomtatva!

Az elektronikus formában közzétett publikációk a kommunikáció harmadik

válfajához tartoznak, vagyis a digitalizált szöveglétrehozási és -formázási (tipográfiai)

szabályok vonatkoznak rájuk (habár ezek a szabályok nem olyan szorosan vett

követelmények, lehetőség van a szabadabb, kevésbé behatárolt megvalósításra).

9. A tipográfia kapcsolata más tudományokkal

Minden mű, legyen szó tudományos értekezésről, szépirodalmi alkotásról, előbb vagy

utóbb írott formába (nyomtatott vagy digitalizált) kerül, ahol célszerű az írást formailag

idealizálni (JURY 2007: 24). Ezt a feladatot látja el a tipográfia. A formába öntés célja a

felismerhetőség, a könnyebb értelmezhetőség és befogadás, az áttekinthetőség, valamint a

helyesírás, az írásjelek, a betűformák, a számjegyek, szimbólumok stb. megjelenése. De a

tipográfia nemcsak ilyen jellegű kapcsolatban áll az egyéb tudományokkal, szorosabb

kapocs is felfedezhető közöttük. A retorika célja például, hogy a hallgató a közlő által

meghatározott módon viszonyuljon az üzenet tartalmához, előre meghatározott módon

értelmezze az információkat, ezáltal meggyőzhetővé váljon. Ugyanilyen manipulatív célja

van a tipográfiának is (JURY 2007: 76), formai elemekkel kíván hatni a befogadóra. Míg

azonban a retorika elsősorban verbális (és nonverbális jelekkel) dolgozik, addig a tipográfia

vizuális hatást gyakorol az olvasóra. Segítségével a nyelvi elemek többletjelentéssel

gazdagodnak, irányítja az olvasó tekintetét, kiemeli a főbb tudnivalókat. Eszköztára

elsősorban grafikai elemekből áll, például betűrajzolás, szármagasság, kövér, félkövér, dőlt,

aláhúzott, színes formázás. A retorika mellett a szemantikának is van közös vonása a

tipográfiával. Vizsgálódásai arra irányulnak, hogyan bánjunk úgy a nyelvvel, hogy az a

kívánt jelentést hordozza (JURY 2007: 78). A nyelvészeti grafológia arra szakosodott, hogy

az írott nyelv jelrendszerét, szimbólumait, szabályait és módszereit vizsgálja (JURY 2007:

80). A tipográfia számára ugyancsak nélkülözhetetlen a nyelvi rendszer és annak

összetettsége.

23

10. A publikálás folyamata régen és most (könyv vs. e-könyv)

A publikálást dolgozatomban a szó szokásos jelentésében használom, azaz publikálásnak

minősítek mindent, ami egy összefüggő, tartalmas szöveget (esetleg további

bővítményeket, képet, elektronikus publikálás esetén videót vagy animációt stb.) prezentál,

és amelyet szerzője valamilyen közvetítő közegen keresztül (hagyományos eljárásban ez a

kiadó, az elektronikus eljárás során maga a világháló) nyilvánosságra hoz. Giuseppe

Vitiello az elektronikus publikálás két definícióját tárgyalja. Az első szerint az elektronikus

publikálás egy olyan alkalmazás, amely hagyományos kiadási módszerrel és eszközökkel

valósítható meg, mivel az anyag összeállítása és megjelenítése is újszerű. A második

szerint olyan alkalmazást jelent, amelyen keresztül az információtechnológia megvalósítja a

könyvek előállítását és terjesztését (03). Ez utóbbi definíció valamivel tágabb értelmezést

tesz lehetővé, noha az előbbi meghatározás alkalmasabb arra, hogy megragadjuk az

elektronikus publikálás lényegét a hagyományoshoz képest: érezzük, hogy megváltozott az

anyag formája, a közvetítő közeg, sőt a nyilvánosság is.

Tekintsük át röviden, hogyan zajlik a hagyományos publikálási folyamat, az, ami

Gutenberggel jelent meg, és – ami egyszer talán – az internet megjelenésével és az

elektronikus média terjedésével szűnhet meg. (Végleges megszűnésről természetesen nem

beszélhetünk, de vannak arra vonatkozó elemzések, hogy a digitalizált szövegek

megjelenése mennyiben szorította háttérbe a nyomtatott kiadások használatát és

népszerűségét.)

A digitális korszak előtti publikálási folyamat a következőképpen zajlott. Ha egy

szerző publikáltatni akarta művét, első lépés, hogy kéziratának (írógéppel írt anyag, amely

alapján a kiadói munkák elkezdődnek) kiadót keressen. A kiadóban a megjelentetési

folyamatot a szerkesztő felügyelte, ő hangolta össze a részfeladatokat. A szerzőnek

lehetősége volt jelezni igényeit (előfordulhatott, hogy bizonyos szavakra vagy mondatokra

vonatkozóan voltak írásképi vagy kiemelési elvárásai, amelyek hozzátartoztak a szöveg

befogadásához és értelmezéséhez), de végleges formába a kiadóban, illetve a nyomdában

öntötték a szöveget. A mű esetében szükség volt egy (vagy több) lektorra, aki az adott

terület szakembere, és az írás arányosságát, illetve hitelességét ellenőrizte. A lektori

jelentés a kiadó belső használatára készült, a végén szerepelhetett egyfajta ajánlás is arra

24

vonatkozóan, hogy az adott művet milyen olvasói rétegnek ajánlják. Fontos szempont volt,

hogy az alkotás hogyan illik bele a kiadó profiljába. A munkafolyamatokban részt vett egy

korrektor is, aki előkészítette a szerzői kéziratot, valamint figyelt a könyv egységességére, a

nyelvhelyességre és a helyesírásra. A hagyományos kiadói eljárásban a szerzői kéziraton a

szerkesztő végezte a stiláris javításokat, a segédszerkesztő pedig a korrektorral kooperált.

Az ellenőrzési, szerkesztési munkák után újragépelték a szöveget. A nyomdai

munkálatokhoz már az ún. kiadói kézirat szolgált kiindulópontként. A teljes mű

nyomtatásához a kiadói szerkesztő adta meg a szedési és tördelési utasításokat. A nyomdai

kézirat a hasáblenyomatolt változata volt a végleges műnek, ezt a kiadóban további két

korrektúrafordulónak vetették alá, majd a végső ellenőrzések után kerülhetett nyomtatásba

a szöveg (GYURGYÁK 2005: 229).

Láthatjuk, hogy a hagyományos folyamat milyen hosszadalmas, mennyi ember

közreműködését vette igénybe. Régen az írógépes megoldás miatt többször is le kellett

gépelni a teljes szöveget. A digitális technológia megjelenése ezt a munkafolyamatot

forradalmasította azzal, hogy minden fázisban tudnak ugyanazzal a szöveggel dolgozni, az

eredeti, szerző által szedett anyag van folyamatos változásban, ahelyett hogy minden

részfolyamatnál a javított szöveg újraelőállítására lenne szükség (GYURGYÁK 2005: 230).

Az új típusú kiadási folyamat átalakította a szervezet belső struktúráját, ebből adódóan az

egyes szerepeket újra kell értelmezni.

Az internetes médium megjelenése szintén eddigi szereplőket iktat ki a

hagyományos publikálási folyamatból, és újakat hoz be. Nincs már szükség sem a kiadóra,

sem a kiadón belüli dolgozók munkájára, mivel a mű a szerzőtől rögtön az internetre kerül.

A közzététel helyétől és minőségétől függően ebben a folyamatban szükség lehet új

szereplőkre: a honlapszerkesztőkre, az összeállítókra, az információs szakemberekre (03).

Az „önkiadások” (vagy magánkiadások), a saját honlapok és a digitalizált e-könyvek

azonban nem mindig szakemberek segítségével készülnek, a szerző maga is végig tudja

vinni a publikálási műveletsort. A könyvláncban (az a folyamat, amíg a mű eljut a szerzőtől

a nyilvánossághoz) új szereplőkkel és a régiek megváltozott funkcióival kell számolnunk.

A cél tulajdonképpen maradt a régi: eljuttatni a műveket az emberekhez, illetve az

információs és kommunikációs technológiákat felhasználva bővíteni a kulturális

hozzáférést (03).

25

11. A világhálón történő publikálás

Az elektronikus publikáció megjelenésének és fejlődésének alapvető feltétele volt, hogy

megjelent az íróasztalról való publikálás, amely további fontos lépések alapjául szolgált.

Használatával és előnyeinek megtapasztalásával egyre nőtt a papír nélküli publikálás

fontossága. Mindeközben folyamatos ütemben terjedtek a számítógép alapú helyi és

globális kommunikációs hálózatok, amelyeknek nélkülözhetetlen részévé váltak a

nyomtatás nélküli, hordozható digitális szövegek (06).

Az alábbiakban az általam felállított rendszerben sorolom fel azokat az internet és a

számítógép nyújtotta előnyöket és hátrányokat, amelyekkel a szerzőnek és a befogadónak

szembe kell néznie, ha elektronikus szöveget kíván létrehozni, illetve használni. A

felsorolás a teljesség igénye nélkül készült, célom inkább a legfontosabb szegmensek

kiemelése volt.

A szerző részéről:

kényelmet és komfortot biztosít, hiszen otthonról, egy számítógép

segítségével létre tudja hozni saját honlapját, közzé tudja tenni szövegeit,

alkotásait.

Maga alakíthatja ki szövegeinek formai megjelenését, saját stílust és

színvilágot teremthet.

Pénzt takarít meg azzal, hogy kiiktatja a papír és a nyomtatás (vagy kiadás)

költségeit.

Időt takarít meg azzal, hogy bizonyos fokig elkerülhető a kutatásban a

könyvtárba járásra fordított idő, mivel az internet mostanra már széles

körben biztosít irodalmat és szakirodalmat bármely területen.

Önerőből nyilvánosságra tudja hozni gondolatait, alkotásait.

Művei korlátozás nélkül bárkinek hozzáférhetővé válnak, így nagyobb

olvasóközönséget tud szerezni.

A terjesztést „elintézi” helyette a világháló.

26

A befogadó részéről:

kényelmet és komfortot biztosít, hogy otthonról egy számítógép vagy laptop

segítségével tudja böngészni a webet az érdeklődésének megfelelő

területeken.

Időt takarít meg azzal, hogy nem kell könyvtárakba mennie, és ott

utánajárnia olyan könyveknek, amelyekhez eleve csak korlátozott számban

és ideig lehet hozzáférni.

Pénzt takarít meg azzal, hogy nem kell könyvet vásárolnia, mert a

világhálóról a legtöbb irodalom/szakirodalom ingyen letölthető (bár vannak

olyan e-könyvek, amelyeknek olvasása speciális eszközt igényel).

Az internet megkönnyíti a keresést adott témában vagy egy konkrét

szövegben.

Mindenki létrehozhatja saját virtuális könyvtárát.

Hasznát látjuk az élet minden területén, az oktatástól kezdve a tudományos

és kulturális életen át a szórakozási lehetőségekig.

Általános előnyök:

az emberek időt és pénzt takarítanak meg a fentiekben említett tényezőknek

köszönhetően.

Kiiktatható a szövegek fizikai megtestesülése. Elektronikus formában a

szövegeknek nincs súlya és térbeli kiterjedése. A méret csak virtuálisan

értendő. Ebből következik, hogy több száz kötetre való irodalmat vihetünk

magunkkal akárhová, és mindössze egy laptop súlyával és méretével kell

csak számolnunk.

Virtuálisan bárhonnan és bármikor hozzáférhető.

Ennek köszönhetően több ember igénybe tudja venni, mint a hagyományos

könyvtárba járós, előjegyzéses rendszert, így a Mohor-tanulmány szerint

fontos szerepet játszhat az általános művelődés és olvasottság színvonalának

növelése érdekében (06).

Nincs szükség papírra, ezáltal környezetkímélő.

Megkönnyíti a keresést és visszakeresést.

27

Egyszerűbb az információk terjesztése.

Egyszerűsödik a létrehozás, másolás és frissítés művelete.

Rugalmas.

A betűméret és a háttérszín tetszőlegesen állítható, így a gyengénlátók

számára akadálymentesített olvasási lehetőséget nyújt.

Az új technológiák kifejlesztése időről időre új megjelenést tesz lehetővé.

Például léteznek már 3D (3 dimenziós) honlapok (egyelőre külföldön

terjednek, Magyarországon eddig egy ilyen honlap indult el a

www.egyszervolt.hu címen), és megjelent az Internet 2 is.

Általános hátrányok:

a hagyományos kiadások háttérbe szorulása, elavulása.

Az eddigi megbízható közvetítő közeg (kiadó, nyomda) kiiktatása, ezáltal

kimarad a fontos, előzetes „cenzúrázás”, a javítások, a szakmai hitelesség-

és állapotfelmérés.

Ellenőrizhetetlenül nagy mennyiségű információ és tartalom kering a hálón.

Szűrhetetlen, hogy adott szövegek forrása mennyire megbízható.

A nyelvhelyesség csak a szerző felelőssége.

Bizonyos területeken és a túl sok honlap miatt egyfajta igénytelenedéssel is

számolnunk kell.

Főleg az e-könyv olvasó eszközök esetében folyamatosan jelennek meg új

gépek, szoftverek és formátumok. Mivel egyelőre ez nem elterjedt olvasási

mód, a szükséges eszközök beszerzése viszonylag sok pénzbe kerül, emellett

idejekorán elavulttá válhat.

Még nem tisztázottak a tulajdonjogi viszonyok és a szerzői jog kérdései.

12. Az e-könyv

A webes publikálás fogalma/tevékenysége magában foglalja az e-könyv formában való

közzétételt a világhálón (de idetartozik bármely olyan digitalizált szöveg, amely a

honlapokon megjelenik). Az e-könyv mint lehetőség jóformán magával a számítógéppel

28

egyidős. Egyik előfutára az 1940-es években Vannevar Bush jóvoltából megjelent memex.

„A memex egy készülék, amelyben egy személy valamennyi könyvét, feljegyzéseit és

levelezését tárolhatja, és amely úgy van gépesítve, hogy abban különlegesen gyorsan és

rugalmasan lehet keresni” (06). Ezután jött Kay és a Dynabook 1968-ban, amely

tulajdonképpen egy személyi számítógép terve volt a gyermekek korosztálya számára. Az

elektronikus könyv fogalmát több mint harminc éve használjuk, és olyan virtuális könyvet

– vagy akár egész könyvtárat – értünk alatta, amely digitalizált szövegeket tartalmaz, és

lehetővé teszi az ezekben való könnyű és gyors keresést vagy visszakeresést (06).

Az e-könyv megnevezés tökéletesen lefedi azt, amire ez a formátum képes.

Mondhatni azt kapjuk, amire számítunk. „E”, mivel elektronikus formátumban van, és

„könyv”, mivel szöveget, esetleg képet, további csatolmányt és beillesztést tartalmaz. A

hagyományos könyvtől azonban különbözik annyiban, hogy szükség van egy eszközre,

amelyen meg tudjuk jeleníteni a tartalmát (ez lehet számítógép, laptop, telefon vagy külön

erre a célra kifejlesztett e-olvasó). Különbözik a terjesztését tekintve is, hiszen a

hagyományosan nyomtatott anyag csak könyvesboltokban vagy könyvtárakban található

meg, míg az e-könyv az internetes hálón jut el az olvasókhoz. Egyre több kiadó foglalkozik

azzal, hogy könyveket digitalizáljon, és ezeket közzé tegye az interneten. Ez a művelet

minden további nélkül végrehajtható, fordított esetben azonban akadályokba ütközhetünk.

Az e-könyv ugyanis tartalmazhat olyan animációkat, csatolt állományokat és

hivatkozásokat, amelyek nyomtatása nem lehetséges (04). Ahhoz, hogy egy szövegben

található linket használni tudjunk, szükség van online kapcsolódásra a hálózathoz.

Láthattuk korábban, hogy az internet eredetileg egészen más funkciókat látott el,

mint manapság. Napjainkban az élet minden területén jelen van, és igen nagy a befolyása.

Egyre nagyobb szerepet játszik a kultúra és a tudomány világában, és kiemelkedő

lehetőségeket nyújt az oktatásban. Azáltal, hogy megszülettek az e-könyvek, a kötelező

olvasmányok minden gyerek számára otthonról, könnyedén, gyakorlatilag ingyen

elérhetővé válhatnak. Természetesen ehhez arra van szükség, hogy az iskolákban és a

könyvtárakban meglegyenek azok a speciális eszközök, amelyek segítségével elérhetők az

e-könyvek, mivel külön olvasóprogram és fizikai egység kell a letöltésükhöz és a

megnyitásukhoz. Az eszközháttér feltétele mellett szükség van továbbá anyagi támogatásra

az állam vagy az önkormányzatok részéről, hogy egyenlő mértékben részesüljenek az

29

oktatási intézmények ebből a fejlesztésből, illetve hogy minél több könyvet lehessen

digitalizálni és elektronikus formában elérhetővé tenni.

Mohor Jenő (2004) tanulmánya szerint „az interneten való elektronikus publikálás

előretörése világszerte népszerűvé tette az önkiadást a szerzők körében” (06). Ez nemcsak

az elektronikus könyvekre és a „valódi” szerzőkre igaz, de tulajdonképpen minden webes

honlapra és azok létrehozóira és íróira is. Számtalan olyan tárhely van, ahol ingyenesen

saját honlapot készíthetünk. Mindössze regisztrálnunk kell, és követnünk az utasításokat.

Alapvetően kész modulokkal dolgozunk, amelyeket önálló és önkényes tartalmakkal

tölthetünk fel. Ezeknél a honlapoknál a vizualizáció már részben adott, hiszen véges számú

olyan háttérminta és stílus van, amelyet kiválaszthatunk. Lehetőség van azonban saját vagy

szerzett képek feltöltésére is, ezek viszont már csak a tartalomba illeszthetők be, és nem a

formai világot alakítják (azaz a kliséken, sablonokon változtatni nem lehet, egyedül a

feltöltött anyagok közé illeszthető be kép). Az ilyen „önkiadások” egyik legvonzóbb

tulajdonsága, hogy bárki válhat honlaptulajdonossá és szerzővé. Hátrányuk azonban a

webes publikálások összességére nézve, hogy ellenőrizetlenül keringenek adatok a

világhálón. Ezeket az oldalakat ugyanis senki sem javítja, szűri vagy cenzúrázza. Ez az

egyik legnagyobb különbség a hagyományos és az új média között. Az internetes

publikálás megjelenésével megszűnik ugyanis az a közvetítő folyamat, amely eddig

elengedhetetlen része volt a kiadásának.

Az e-publikációk esetében a legnagyobb gondot a tulajdonjogi kérdések okozzák.

Mivel ezek a szövegek bárki számára hozzáférhetők és ebből következően menthetők,

másolhatók, javíthatók, szerkeszthetők és bizonyos részeik kiemelhetők vagy törölhetők is,

könnyen probléma adódhat abból, ha egy szövegről valaki eltünteti a jogi és a felhasználói

fenntartásokat és – saját műként újra nyilvánosságra hozza a szöveget. Az elektronikus

publikálás területének sokat kell még fejlődnie a szerzői jog kérdésének tisztázásában, hogy

valamiképpen elkerülhető legyen az internetes anyagok jogosulatlan használata. Évek óta

foglalkoznak e kérdés megoldásával, valamint a digitalizált anyagok átvitelének

korlátozásával (07).

A publikálás történetében korábban is volt már példa szerző nélküli szövegek

forgalmazására. A nyomtatás megjelenése előtt a szerzők személye lényegtelen volt, hiszen

elsősorban másoló, lejegyző, gyűjtő, magyarázó, közreműködő funkciókat láttak el (07). A

30

nyomtatás megjelenésével nagyobb példányszámban tudtak megjelenni a könyvek, majd

később az újságok, nagyobb távolságokra eljutott ugyanaz a szöveg (tartalom). Ezért

fontossá vált a szerző egyedisége az azonosítás miatt (07). Már nemcsak a korábbi

funkciókat látták el az írók, hanem fontos szempont volt, hogy itt már saját műveiket és

eszméiket juttatták el Európa polgáraihoz. Az elektronikus publikálás eredményeként

azonban a szerző lényegében megszűnik. Személyük sok esetben visszakereshetetlen, a

forrás, ahonnan a szöveghez hozzájutunk, nem mindig megbízható vagy pusztán

ellenőrizhetetlen. Mivel a papíralapú változat kiiktatható vagy jelen van, de csak mint

melléktermék , a jogi védelem az elektronikus szövegek esetében nagyon nehéz. A

jogszabályok eredetileg a nyomtatott, hagyományos úton kiadott anyagra vonatkoznak,

nem alkalmazhatók a digitális könyvekre vagy újságokra, mivel ezek esetében egy

flexibilis, múlandó dologgal állunk szemben (07). Vannak persze olyan olvasóprogramok,

amelyek kifejezetten az e-könyvek tárolására és olvasására lettek kifejlesztve. Az e-könyv

kiadó vagy digitalizáló cégek elláthatják könyveiket jelszavas védelemmel, vagy eleve

kódolva adják ki azokat, így valamennyire megelőzhetők az illetéktelen letöltések (04).

További védelmet jelenthet, ha a szöveget a letöltő/olvasó számára módosíthatatlanná

teszik.

A magyar nyelvű elektronikus e-könyv formájú publikációk esetében számos

kihívással kell szembenéznünk, és bizony vannak még egyelőre megoldhatatlan problémák.

Hazánkban nem olyan széles körű az e-könyv olvasók elterjedtsége, sem az általuk használt

formátumok vagy programok. Egy külföldi verzió használatakor gondot jelenthet, ha az

adott szoftver nem támogatja a magyar helyesírás szerinti formátumot, például a magyar

íráskép idézőjele a következő formát követi: „…”, míg a nemzetközi jelzés a ’…’ vagy

"…"; de további gondot jelenthet az ékezetek dőlése is. A helyesírás komoly gondot

okozhat az e-könyvek kiadásában. Egyrészt külföldön is digitalizálható bármely könyv

vagy szöveg, ahol nem feltétlenül állnak rendelkezésre a magyar helyesírást követő

formátumok, másrészt ezek a szövegek nélkülözik azt az ellenőrzési eljárást, amely a

hagyományos kiadási folyamatban jelen van.

A nyomtatott könyvekkel szemben az elektronikus formátum alkalmas arra, hogy a

szöveghez különböző jellegű állományokat és fájlokat csatoljunk. Lehetőség van kép, hang,

animáció, ábrák, táblázatok, videók beillesztésére, persze a megfelelő tipográfiai elvek

31

figyelembevételével. Ezek beépülhetnek a szövegtestbe, vagy egy alkalmazás segítségével

külön lapon nyithatók meg. Az internetes publikációk nagy előnye, hogy hivatkozásokkal is

lehet dolgozni. A linkek megadásakor azonban ne felejtsük el figyelembe venni, hogy az

adott webcím tartalma idővel változhat vagy törlődhet.

A jó e-könyv és a jó honlap egyik ismertetőjegye a szövegen vagy oldalon belüli

hatékony keresés feltételeinek a megléte. Az alábbi tényezők azok, amelyek megteremtik a

jó navigációs rendszert:

átfogó keresési lehetőség,

keresési kulcsszavak megadásakor részletes szűrési táblázat,

hivatkozások,

linkek.

A hivatkozások nyomtatott és elektronikus könyvekben egyaránt megtalálhatók. A

hivatkozás vonatkozhat valamely szerzőre vagy könyvre, amely a témához kapcsolódóan

további információkat tartalmaz, illetve amelynek egy részét az adott szöveg írója is

felhasználta. A linkek ezzel szemben az elektronikus szövegek sajátjai, ezek nyomtatott

formában nem tudnak működni. A webes hivatkozások létrehozásának célja a közvetlen

navigáció biztosítása egy másik honlaphoz, amelynek feltétele az aktív hálózati

kapcsolódás. Nagy előnyük, hogy nemcsak egy oldal hívható elő a segítségükkel, hanem

konkrét szövegrészre, képre, animációra stb. is mutathatnak. Rövidebb idézetek, kisebb

képek, egyelemű fájlok esetén nem szükséges linket megadni azok eléréséhez, mert a

szövegtestbe is be tudjuk őket építeni (04). Ahogy azt Christian Crumlishnál olvashatjuk,

„a jól szervezett webpublikáció lényege a hivatkozások szervezettsége” (CRUMLISH 1999:

260). A publikálási folyamat részeihez az oldalak tervezését, létrehozását, valamint azok

honlapformában való közzétételét sorolja, és nem beszél a tartalmi háttérről, vagyis

magáról a publikálandó anyagról, amely a folyamat része. A hivatkozások kreatív és

rugalmas használata feltételezi – és egyben alapkövetelményként elvárja a

montázsszerűen összeállított forrásdokumentumok, illetőleg összegyűjtött anyagok

könyvtárstruktúrába való rendezését (CRUMLISH 1999: 261).

32

13. Az olvasási szokások megváltozása az „újmédia” következtében

Annak előrevetítésére, hogy vajon mi fog változni az internetes és a könyves megjelenések

világában, elvégeztem egy tesztet 100 emberrel. A kérdőívem (lásd: Melléklet) annak

kiderítésére irányult, hogy (1) jelenleg milyen a megoszlás az elektronikus és a nyomtatott

szövegek használatának gyakorisága között, (2) ezek közül (különböző szempontok

alapján, mint pl. megbízhatóság, aktualitás stb.) melyiket tartják jobbnak, (3) mit

gondolnak, fölénybe kerülnek-e idővel a digitalizált szövegek (elsősorban az újságok és az

e-könyvek) a hagyományos szövegekkel (nyomtatott sajtó, könyvek) szemben.

A célterület elsősorban az egyetemisták/főiskolások csoportja volt, hiszen egyfelől

ők a legjáratosabbak a frissen megjelenő technikai fejlesztések terén, ők az internet

legszélesebb körű felhasználói. Másfelől ha az e-könyv valóban nagymértékben el fog

terjedni a világon, akkor az elsősorban nekik lesz köszönhető. Az idősebb korosztályok

képviselőivel is kitöltettem a kérdőívet, mivel kíváncsi voltam, hogy vajon ők mennyit

tudnak ezekről a lehetőségekről, illetve ha tudnak róla, mennyire használják ki azokat.

Elöljáróban annyit, hogy az idősebbek is ismerik az elektronikus olvasás lehetőségeit és a

publikációk válfajait, de még mindig előnyben részesítik a nyomtatott, papíralapú

megoldásokat. Számomra is meglepő volt azonban, hogy Magyarországon hányan hívei az

e-könyveknek; számos oldal, blog és fórum foglalkozik az e-könyv olvasó készülékekkel, a

külföldi letöltési lehetőséget nyújtó oldalak felkutatásával és az egész technológia

népszerűsítésével.

Felmérésem a következő hipotézisre alapult: az elektronikus újság- és könyvolvasás

terjedőben van, rengeteg előnye miatt sokan kedvelik és használják, de túlnyomó részben

(kevesebb valószínűséggel fele-fele arányban) az emberek nyomtatott anyagot vesznek

kézbe a digitális ellenében.

A kérdőívem első lényegi kérdése az újságolvasási szokásokra irányult. A

kérdésekre adott válaszok megoszlását grafikonokkal is szemléltetem (lásd: Melléklet).

Arra voltam kíváncsi, vajon a nyomtatott vagy a webes verziót választják-e többen. Az

adatok egyértelmű eredményt adtak: a válaszadók 62%-a mindkettőt olvassa. Azok aránya,

akik csak az egyik formátumot olvassák, fele-fele részben oszlott meg a két lehetőség

között. Természetesen akadtak olyanok is – viszonylag kis számban, összesen 11% , akik

33

egyáltalán nem olvasnak újságot.

A 2. kérdésem a könyv és az e-könyv közötti felhasználói szokásokra irányult. Arra

a kérdésre, hogy melyiket olvassák gyakrabban, az adatközlők túlnyomó többsége, 69%, a

hagyományos könyveket választotta, kevesebben mondták, hogy mindkét formátumot

ugyanolyan arányban, és még kevesebben azt, hogy gyakrabban olvasnak e-könyvet, mint

hagyományos nyomtatott példányt.

Ezt követte (3. kérdés) annak a megállapítása, hogy személy szerint melyiket tartják

megbízhatóbbnak. A megbízhatóság feltételei röviden a szöveghűség, a tartalmi hitelesség

és a helyesírás, nyelvhelyesség. Ezen szempontok megítélése alapján a válaszadók

valamivel több mint fele, 54% mondta azt, hogy a könyv megbízhatóbb, mivel a kiadás

során több személy is ellenőrzi mind nyelvileg, mind szakmailag. Ezt követte az a

vélemény, amely szerint ugyanolyan megbízhatóak a digitális könyvek/internetes szövegek

is, mint a nyomtatásban kiadott változatok. 12%-ban akadtak olyan válaszadók is, akik az

interneten megjelent könyveket, oldalakat tartják megbízhatóbbnak annak függvényében,

hogy az adott szöveg folyamatosan aktualizálható, bővíthető, javítható, tartalma

folyamatosan változik és frissül.

A következőkben két kérdésem (4-5. kérdés) arra irányult, hogy a különböző

személyek mely tulajdonságokat tartják az internet (és e-könyv), illetve a könyv

legnagyobb előnyének egymás ellenében. A válaszok megoszlottak. Az eredmény szerint a

rangsor a következő: az internet legnagyobb előnye az, hogy a hálózati kapcsolattal

rendelkezők könnyedén, korlátozás nélkül és gyorsan hozzáférhetnek a kívánt tartalmakhoz

(48%). Ezt szorosan követi az a tulajdonsága, hogy a navigációs programok és a beépített,

átfogó keresőrendszerek segítségével századmásodpercek alatt visszakereshető bármely

adat vagy szövegrész egy adott oldalon vagy könyvön belül. Harmadik helyen a virtualitás

végzett, vagyis az a tulajdonság, hogy – a számítógép méretétől eltekintve nincsen fizikai

kiterjedése, nem foglal helyet4. Negyedik, de ugyancsak népszerű előnye pedig, hogy

mindig aktuális, pontosabban tetszőlegesen szerkeszthető (javítható, bővíthető és

frissíthető).

A válaszadók szerint a könyv legnagyobb előnyei az internettel szemben sorrendben

4 Egy könyv mérete arányosan igazodik a benne foglalt tartalomhoz. Ez azonban nem érvényes az internet esetében, hiszen óriási adathalmaz van feltöltve a világhálóra. Ezen anyagok összesített mérete egy virtuális méret.

34

a következők: legvonzóbb tulajdonsága, hogy bárhová magunkkal vihető anélkül, hogy

valamilyen speciális elektronikus eszközre vagy áramra lenne szükség a működtetéséhez és

olvasásához (48%). Részben ebből fakad a második legnépszerűbb jellemzője, hogy nem

fárasztja annyira a szemet5. Sokan választották a további három lehetőséget is, azaz

értékelték az esztétikai kidolgozottságot és az ebből következő könnyebb átláthatóságot;

időtállóságot6; valamint sokan ragaszkodnak a hagyományos olvasási szokáshoz, azaz a

papíralapú, nyomtatásban megjelent szövegekhez.

A felmérésből (6. kérdés) kiderült, hogy a digitális könyvtárak közül a magyarok

legjobban a MEK7-et kedvelik, de gyakran használnak más weboldalakat is

szövegolvasásra, mint például a DIA-t8 vagy a különböző e-könyv letöltő oldalakat (pl. E-

text.org).

Érdekesnek találom azt a kérdéskört, hogy vajon idővel ki fogja-e szorítani az

internet és az e-könyv a hagyományos olvasási formákat és szokásokat. Így hát kérdőívem

utolsó bejegyzéseként (7. kérdés) ennek megválaszolására kértem az adatközlőket. 55%-uk

azt felelte rá, hogy „nem”, azaz nem tartja valószínűnek, hogy ez a jelenség bekövetkezik.

Mivel a hagyományos olvasásnak is megvannak a maga előnyei és színterei, ezért – noha

az internetes és elektronikus publikálás egyre inkább terjedőben van, különösen bizonyos

körökben és témákban – az egyensúly meg fog maradni és nem billen át a digitális

irodalom javára. A többi 45%-nyi válaszadóból valamivel többen, összesen 25-en mondták

azt, hogy szerintük igenis lényeges, ami manapság végbemegy a publikálás terén, az

5 A számítógépes képernyő nagy hátránya ugyanis, hogyha sokáig ülünk előtte, főleg ha közelről olvasunk rajta egy szöveget, akkor ez idővel nagyon megviseli a szemünket. A technikai fejlődéssel persze a kutatók és a fejlesztők igyekeznek kiküszöbölni ezt a problémát. 6 Ahogy a múltból haladunk a jelen felé, azt látjuk, hogy a publikált anyagok mennyiségi és minőségi változáson mentek keresztül. Az első írások/írott anyagok több ezer évesek, mégis máig fennmaradtak. Mivel az ókori kultúrák a szövegeiket cseréptáblákba és kőoszlopokba vésték (l. egyiptomiak, kínaiak stb.), ezek a masszív és időtálló anyagok megvédték és tartósították a beléjük rótt betűket és ábrákat. Később a papíralapú írások esetében, a kódexek a kevés példányszámnak és az alapanyagnak köszönhetően szintén sokáig fennmaradtak, habár idővel minőségi romláson mentek keresztül. Sok ilyen többszáz éves kódex még ma is olvasható és viszonylag jó állapotban van. A mai technológiáknak (például páraelvonás és fényhatásszabályzás) köszönhetően pedig lassítható a további bomlási folyamat. Gutenberg és a könyvnyomtatás megjelenésével azonban sokat romlott az anyagok minősége, mivel itt már a mennyiségi szempont került előtérbe. A 20. századi számítógépes technológia, a floppik, cd-k, dvd-k és különböző adathordozók pedig minimálisra csökkentették a rajtuk tárolt anyagok élettartamát. Míg a római Traianus császár krónikás oszlopa a mai napig áll és őrzi a belevésett szöveget, addig egy dvd-n tárolt szöveg-, kép-, hang-, vagy videófájl néhány év/évtized alatt tönkremegy, és a folyamatos technikai újítások következtében hamarosan idejétmúlt hordozóvá, sőt adott esetben lejátszhatatlanná válik (HORVÁTH 2007). 7 Magyar Elektronikus Könyvtár. Az Országos Széchényi Könyvtár működteti. 8 Digitális Irodalmi Akadémia. A Petőfi Irodalmi Múzeum működteti.

35

elektronikus kiadások túlsúlyba fognak kerülni és átveszik a vezető szerepet a nyomtatott

kiadások felett. A többi 20 válaszadó erről a kérdésről nem kívánt nyilatkozni.

14. Összegzés

A digitális technológiák és a világháló óriási előrelépést jelentett a fejlődésben. Az új

lehetőségekhez azonban az élet minden területén fel kell zárkózni. Nemcsak a mindennapi

embereknek, az átlag polgároknak és webfelhasználóknak kell megtanulniuk, hogyan

használják okosan az internetet, hanem a tudományos életnek is szüksége van a lehetőségek

mérlegelésére és a világháló megfelelő kihasználására. Sok területen nyújtott újat, és sok

olyan terület van, ahol még nem kristályosodott ki a web szerepköre. E területek egyike a

tipográfia. A szakembereknek újra kell alkotniuk a szabályokat, új szemléletre van szükség.

Az elektronikus publikáció megjelenése egyfelől hatalmas előnyt jelent az irodalmi

életnek, másfelől a megrögzött könyvtárba járók számára úgymond hátrányt is. Előnyt

hozhat, mivel sok ember számára fontos szempont, ha otthonról, kényelmesen hozzáférhet

a klasszikusoktól kezdve kortárs írók művein át idegen nyelvű könyvekhez is; pusztán a

világhálóhoz kell csatlakoznia. Hátrányt viszont nem is annyira az e-könyvek, mint inkább

a honlapokon megjelent publikációk jelenthetnek. Felsoroltam azokat a szempontokat,

amelyeknek kellemetlen következményei lehetnek a minőség rovására.

Tapasztalatom, hogy az egyetemi oktatásban a legtöbb előadó ragaszkodik a

nyomtatott szakirodalom és primer irodalom használatához, sokan egyáltalán nem fogadják

el az internetes forrásokat és hivatkozásokat. Akkor sem, ha az adatok olyan

megbízhatónak mondható oldalakról származnak, mint az Országos Széchényi Könyvtár

elektronikus könyvtára. Véleményem szerint fontos az, hogy a jövőben kiérdemelten

nagyobb szerepet kapjon a világháló használatának elismertsége a tanulásban amellett,

hogy szükség van a közölt tartalmak szűrésére.

Nem tudhatjuk biztosan, hogyan fog változni a világ, milyen új technológiák

születnek, és melyek lesznek azok, amelyek elterjednek a polgárok között. Az előrejelzések

azonban azt mutatják, hogy az információterjedés, -terjesztés és -feldolgozás elsődlegesen

nem papíron, hanem elektronikusan fog történni. Az e-könyvek és az internetes újságok

fontos szerepet játszhatnak ebben a népszerűsítő folyamatban.

36

Bibliográfia

BALÁZS GÉZA 2010. [Médiaismeretek] előadásjegyzetek.

BÁLVÁNYOS HUBA SÁNTA LÁSZLÓ 1997. Vizuális megismerés, vizuális kommunikáció.

Balassi Kiadó. Budapest.

CRUMLISH, CHRISTIAN 1999. Internet a rohanó embereknek. Panem Kft.

DEZSŐFI ATTILA 2002. Én és az Internet. Cesare & Cserkő Kiadó. Budapest.

GYURGYÁK JÁNOS 2005. Szerzők és szerkesztők kézikönyve. Osiris Kiadó. Budapest.

HORVÁTH IVÁN 2007. [Informatika és könyvtárhasználat] előadásjegyzetek.

JURY, DAVID 2007. Mi az a tipográfia? Scolar Kiadó. Budapest.

LÁSZLÓ JÓZSEF 2002. Mindenkinek az Internetről. Computerbooks. Budapest.

LÁSZLÓ JÓZSEF 2007. Internet a világhálózat. Net, web meg a többiek. Computerbooks.

Budapest.

MCLUHAN, MARSHALL 2001. Gutenberg-galaxis. Trezor Kiadó. Budapest.

RAÁTZ JUDIT 1999. Kommunikáció. Nemzeti Tankkönyvkiadó. Budapest.

SZABÓ KATALIN 2001. Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó. Budapest.

SZÁNTÓ TIBOR 1963. Könyvnyomtatás, tipográfia. Műszaki Könyvkiadó. Budapest.

VIRÁGVÖLGYI PÉTER 2002. A tipográfia mestersége számítógéppel. Osiris Kiadó. Budapest.

WEST, SUZANNE 1998. Stílusgyakorlatok. A tipográfia és az oldaltervezés hagyományos és

modern megközelítése. UR Könyvkiadó és Multimédia Stúdió Kft.

Felhasznált internetes szakirodalom

01 MOLDOVÁN ISTVÁN 1998. Internet a könyvtárban – könyvtár az Interneten.

http://www.ki.oszk.hu/3k/19972006/valcikkek/valcikkek9801/moldovan.html

(2010. április 8.)

02 Internet 2 – a jövő világhálója. http://www.jox.hu/cikkek/61/4 (2010. április 14.)

03 POPRÁDY GÉZA 1996. A nemzeti könyvtári feladatokról. Könyv, könyvtár, könyvtáros.

36.

VITIELLO, GIUSEPPE 1996. A könyvtárak felelőssége. Könyv, könyvtár, könyvtáros.

714.

37

http://epa.oszk.hu/01300/01367/00174/pdf/01konyvtarpolitika.pdf (2010. április 8.)

04 Az elektronikus könyv. http://www.freeweb.hu/t-t/minden/tech/ebook2.htm

(2010. április 10.)

05 Hódító útjára indul az e-papír és az e-tinta.

http://www.sg.hu/cikkek/30777/hodito_utjara_indul_az_e_papir_es_az_e_tinta (2010.

április 14.)

06 MOHOR JENŐ 2004. Séta az elektronikus könyv körül: várakozások és kétségek között.

Könyvtári Figyelő.

http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2004/1/mohor.html (2010. április 8.)

07 STURGES, PAUL 1996. Szerzői jog és elektronikus publikálás. Könyvtár és

információtudományi szakfolyóirat.

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=2233&issue_id=70 (2010. április 14.)

Felhasznált internetes oldalak

www.bibl.u-szeged.hu/mke_eksz/docs/ekszotar/

www.egyszervolt.hu

www.ekonyvolvaso.blog.hu

www.e-text.org

www.mek.oszk.hu

www.metropol.hu

www.pim.hu

www.surveymonkey.com

38

Mellékletek

1. Kérdőív

Tisztelt Válaszadó! Az alábbi kérdőív a szakdolgozatom (A világháló publikációs

kihívásai) kutatási témájához készült. Kitöltése névtelenül történik. Az eredményeket csak

a szakdolgozatom statisztikáihoz fogom felhasználni.

Az Ön neme:

o nő o férfi

Életkora:

o 10—20 éves o 21—30 éves

o 31—40 éves o 41 éves

1) Újságot vagy netes újságot olvas inkább?

o Csak nyomtatott újságot olvasok

o Csak interneten olvasok újságot

o Egyiket sem

o Mindkettőt

2) Könyvet vagy e-bookot olvas inkább? (Az e-book olyan digitális formátumban lévő

könyv, amely valamilyen elektronikus eszközön keresztül érhető el.)

o Gyakrabban olvasok hagyományos könyvet

o Gyakrabban olvasok e-bookot

o Egyiket sem olvasom

o Mindkettőt olvasom

3) Melyiket tartja megbízhatóbbnak (szöveghűség, helyesírás, tartalom)?

o A könyv megbízhatóbb, mivel a kiadás során több ember is ellenőrzi.

o Az internet megbízhatóbb, mivel tartalma folyamatosan aktualizált.

39

o Nem tudom / Ugyanannyira megbízható mindkettő.

4) Mi az internet (elsősorban netes újság, e-book) legnagyobb előnye a könyvvel szemben?

o Bárkinek bárhol, korlátozás nélkül hozzáférhető

o Megkönnyíti a keresést

o Mindig aktuális

o Nem foglal helyet, mivel csak virtuális mérete van, fizikai kiterjedése nincsen

o Egyéb: ………………………………………………………………………….

5) Mi a könyv legnagyobb előnye az internettel szemben?

o Nem fárasztja annyira a szemet

o Időtállóbb

o Esztétikailag szebb a kidolgozása, átláthatóbb

o Ez a hagyományos olvasási szokás

o Bárhová magunkkal vihető (pl. nem igényel áramot, nincs szükség elektronikus

eszközre az olvasásához)

o Egyéb: …………………………………………………………………………

6) Ismeri-e az alábbi digitális könyvtárakat? (Több válasz is megjelölhető.)

o DIA (Digitális Irodalmi Akadémia)

o MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár)

o e-book könyvtárak (pl. E-text.org)

o egyéb: ………………………………………………………………………….. .

7) Mit gondol, ki fogja-e szorítani az internet a hagyományos (nyomtatott) publikálási

formákat?

o Igen, előbb-utóbb biztosan túlsúlyba kerül

o Nem, megmarad az egyensúly fele-fele arányban

o Nem tudom

Köszönöm a segítségét!

40

2. Diagramok

13,10%

13,10%

62,60%

11,10%csak nyomtatott újságotolvasok

csak interneten olvasokújságot

mindkettőt

egyiket sem

2. ábra. Újságolvasási szokások (A kérdőív 1. kérdése: Újságot vagy netes újságot olvas inkább?)

48,50%

26,30%

13,10%

26,30%

5,10%

Bárkinek bárhol,korlátozás nélkülhozzáférhetőMegkönnyíti a keresést

Mindig aktuális

Nem foglal helyet, mivelcsak virtuális mérete van,fizikai kiterjedése nincsenEgyéb

3. ábra. Az internet előnyei a könyvvel szemben9 (A kérdőív 4. kérdése: Mi az internet legnagyobb előnye a könyvvel szemben?)

9 A kördiagram százalékos megoszlása összesen nem 100%-ot ad ki, ennek oka, hogy a kérdésre több válasz is megjelölhető volt, így 100 adatközlő összesen 119 különböző választ jelölt be.

41

42,40%

18,20%

33,30%

19,20%

48,50%

3,00%Nem fárasztja annyira aszemet

Időtállóbb

Esztétikailag szebb akidolgozása, átláthatóbb

Ez a hagyományosolvasási szokás

Bárhová magunkkalvihető

Egyéb

4. ábra. A könyv előnyei az internettel szemben (A kérdőív 5. kérdése: Mi a könyv legnagyobb előnye az internettel szemben?)