A vizuális képzőművészeti pedagógiai

terápia hatása a részképességek

fejlődésére

Előadó:Tóth Szimonetta

végzős logopédus hallgató

2

A vizuális képzőművészeti pedagógiai terápia és a diszlexia

kapcsolata I.

Diszlexiás gyermekek problémái:

komoly olvasási nehézségek nyelvi eredetű probléma.

Betű – és szófelismerési problémák, írás közbeni nehézségek, tükörírás, betűk sorrendjének megváltoztatása vizuális komponens problémái vizuális percepció zavarai (Marianne Frostig elmélete).

Diszlexia, mint:

tanulási zavar,részképességzavar,nyelvi zavar.

3

A vizuális képzőművészeti pedagógiai terápia és a diszlexia

kapcsolata II.A diszlexia logopédiai meghatározása:

„… A diszlexia viszonyfogalom: diszharmónia a gyermekkel szembeni jogos elvárások, az olvasás-írás tanítására szánt idő és a gyakorlási mennyiség, valamint az eredmény között…”

(Meixner Ildikó, 2000)

4

A vizuális képzőművészeti pedagógiai terápia és a diszlexia kapcsolata III.

A diszlexia kialakulására hatással lehetnek: biológiai tényezők (genetikai vagy örökletes

tényezők…), pszichés tényezők (környezeti ártalmak).

Pszichikus funkciók zavarai: vizuális percepció területén (alaklátás és

formaállandóság, vizuális ritmus, vizuális memória, vizuális helyzet – pozíció felismerése…),

a mozgás területén (mozgáskép, mozgáskoordináció, finommotorika, nagymozgás),

észlelés területén (taktilis és kinesztetikus észlelés), és a testtudat területén (testimago, testséma,

testfogalom).

5

A vizuális képzőművészeti pedagógiai terápia és a diszlexia kapcsolata IV.

A Frostig – koncepció:

a Frostig – féle vizuális észlelési képességet vizsgáló fejlődésteszt,

a Frostig – féle mozgásvizsgáló teszt, és a multiszenzoros fejlesztőprogram

vizuális percepció öt területe:alak – háttér percepció,szem – kéz koordinációvizuális konstancia,téri összefüggések felismerése,téri irányok felismerése.

6

A vizuális képzőművészeti pedagógiai terápia bemutatása I.

rendszer, mely komplex módon fejti ki hatását

egész személyiség fejlesztése (önismeret)

eszköze a művészet, mint alkotó tevékenység

pedagógiai eszközökből áll

Célja: „a képzőművészeti alkotómunka során megvalósuló személyiségépülés. Ennek lényege, hogy a biztonságérzet kialakulásának hatására létrejött »pszichikus tértágulás« eredményeként az egyén alkotóképessé válik, és ezzel megtalálja a hidat önmaga és a valóság között. A kép megjelenése jelzi a pszichikum »alak-teremtő« munkáját, ami a tudatosság erősödését hozza magával, esztétikai minősége révén pedig mindig új és új alkotásra sarkall, ami alapja annak, hogy a módszer öngyógyító metódussá is válhasson”.

7

A vizuális képzőművészeti pedagógiai terápia bemutatása II.

A pedagógiai terápiáról, mint kifejezésről: „Nem ellentmondásos-e a pedagógiai terápia

kifejezés? Az elnevezésnek van létjogosultsága, mert pedagógiai eszközökkel is lehet gyógyítani, hiszen a személyiségzavarok megszüntetése a gyermek lelki egészségét szolgálja. A pedagógiai terápia nem más, mint gyógyító pedagógia, gyógypedagógia. Az új kifejezés visszaadhatja élménytartalmát a »gyógypedagógia fogalmának«.”

(Klaniczay Sára, 1996)

A vizuális művészeti pedagógiai terápiát gyógypedagógiai tevékenységnek tekinthetjük.

8

A terápiát meghatározó elméletek, a terápia gyökerei I. Pedagógiai gyökerek

Székácsné Vida Mária (művészetpedagógus, pszichológus) mozgás jelentősége az ábrázoláson keresztül A mozgás valamennyi művészeti ág bázisa.

Pszichológiai háttér Fridrich Perls, Köhler, Kaffka, Wertheimer „minden »pszichikus mozgás« - legyen az érzelem,

gondolkodás, tapasztalás vagy önkifejezés – lényege az alakteremtés.”

alak formálása – környezettel való kapcsolat kialakítása bezáratlan – alak – az ember és a környezet közötti

kontaktusban trauma Gestalt – elméleti megközelítés

9

A terápiát meghatározó elméletek, a terápia gyökerei

II. Pszichoanalitikus megközelítés

gyermekrajzok – szimbólumokFreud a szimbólumokat a „az elhárított

ösztönvalóság kifejeződéseként értelmezte”. Menzen ezt írja: „Az analízis arra kérdezett rá,

hogy a gyermekrajzok és szimbólumok az egyéni ösztönsors milyen irányáról árulkodnak, és azokban milyen tudattalan lelki konfliktusok manifesztálódnak. Freud szerint az esztétikai, képi produktumot olyan próbálkozásnak kell felfogni, ami a konfliktust a képben behelyettesítve próbálja megoldani. Így kötődnek az egyes képek tudatalatti vagy elfojtott sérelmekhez.”

10

A terápiát meghatározó elméletek, a terápia gyökerei

III.Pszichoanalitikus megközelítés

Winnicott elmélete – „átmeneti tárgy”

„Az átmeneti tárgy olyan tárgy, amelyet az alany úgy kezel, mintha az mintegy félúton lenne önmaga és egy másik személy között: ez tipikusan egy játék baba, vagy egy ruhadarab is lehet, amelyet a gyermek kincsként őriz és vigasztalásként használ, de amelyet nem kell egy személy megfelelőjeként tekintenünk.”

11

A terápiát meghatározó elméletek, a terápia gyökerei

IV.Vikár György

„Az elszakadás veszélyében élő gyermek jobban függetleníteni tudja magát a külvilágtól, ha kreatív megoldást talál, ha maga készíti el »átmeneti tárgyát«, rajzol, figurát gyárt, dalt dúdol, ami megvigasztalja, belső teret alkot, amin fantázia történések peregnek.”

A terápiában, az alkotó tevékenységben ez a „védő hatás” megjelenik (értelmezés nélkül). Így pedagógiai módszere alapjának tekinti a „kreatív fantázia ilyen irányú megközelítését”.

12

A terápiás rendszer Két terület:

„Szabad festés védelem alatt” – 7-10 évesek számára

„védő tér”, „védő személy”

Cél: feszültségoldás, élményfeldolgozás, személyiségépülés, képességfejlesztés

„Képzőművészeti pedagógiai fejlesztő terápia” – 13-15 évesek számára

Cél: a tanulási képességek fejlesztése és a személyiségfejlesztés

13

A terápiás rendszer elemei I.

Rítusok:

rövid uzsonnázás szépen megterített asztal mellett,

bevezető inspiráló tevékenység (vetítés, bábozás),

képességfejlesztés, egyéni foglalkozások, szabad alkotás ideje, beszélgetés az elkészült műről, búcsúzás.

14

A terápiás rendszer elemei II.

A rendszer további elemei:

védő tér, a gyermekek igényeihez való alkalmazkodás, védő személy, segítők, zene, kamerafelvétel, fotó, jegyzőkönyv.

15

Vizuális tevékenységek I. Feladattípus Fejlesztendő terület/ milyen

problémára?

UJJFESTÉS RAGASZTÓS FESTÉSSEL(18.o.)

Hagyományos tapétaragasztó, vízzelelkeverve. Ebbe hígított tempera, vagyakvarell festék. Mozgás zenére szabadon, vagyinstrukciók alapján. Kellemes tapintás.

MOZGÁSIMPROVIZÁCIÓ ZENÉRERAGASZTÓS FESTÉSSEL (22.o.)

tónusoldás lazító gyakorlat ritmikus mozgás nagymozgás, mozgáskoordináció „A mozgás közben átéli a gyermek atestrészek mozgását, a testtartást, azegyensúlyt, érzi az izmok működésénekváltozását, az egyre kisebbedő vagynagyobbodó mozgások hatására…” (Sándor Éva: Fejlesztés művészettel, 22. o.) kisebb és finomabb mozgások kivitelezésekor egyre kisebb felületen történő festéskor finomodó mozgás érzelmek fejlesztése

16

Vizuális tevékenységek I. – ragasztós festés

17

Vizuális tevékenységek I. – ragasztós festés

18

Vizuális tevékenységek II.

Feladattípus Fejlesztendő terület/ milyen problémára?

MOZGÁSGYAKORLATOK PAPÍRSZALAGOK MOZGATÁSÁVAL (23.o.)

testimago, testséma, testtudat, mozgáskép grafomorotikus fejlesztés, írás előkészítése

MOZGÁSGYAKORLATOK KRÉTARAJZZAL KÍSÉRVE (25.o.)

grafomotoros készség (írástanulás)

19

Vizuális tevékenységek II. – mozgásgyakorlatok papírszalagokkal és

krétarajzzal

20

Vizuális tevékenységek IV.VIZES ALAPÚ FESTÉS VONALASMOZGÁSGYAKORLATOKHOZKAPCSOLVA (30.o.) egyenletes légzésritmushoz igazodóecsetmozgással végzettfestésgyakorlat egyenletes, vízszintes vonalúmozgás ecsettel egy színnel egyenletes, vízszintes vonalúecsetmozgás két vagy több színnel hullámzó, íves vagy körkörösecsetmozgás egy agy több színnel,illetve tónusérték változtatásával körkörös mozgás gyakorlása kétkézzel

hurokvonal gyakorlása

testimago, testséma, testtudatfejlesztése egyenletes mozgásritmus és tempókialakítása téri orientáció és vizuomotoroskoordináció finommozgás szem-kéz koordináció mozgáskoordinációs gyengeségetmutató gyermekeknél zenére végzett,egyenletes ritmusú festés vizuomotoros fejlesztés elsődleges cél: mozgás, másodlagos: mozgás lenyomatként megjelenő vonal

21

Vizuális tevékenységek IV. – vizes alapú festés

22

23

Vizuális tevékenységek V.A SZEMMOZGÁS TUDATOS KONTROLLJA, A SZEM FIXÁCIÓS MŰKÖDÉSE (35.o.)

tárgyak mozgási útvonalának követése szemmel tárgy mozgatása kijelölt útvonalon bábjáték (színes árny-bábozás)

vizuális percepció (Affolter –

modell)

ALAK- HÁTTÉR FELISMERÉSE (37.o.) belelátás vonalhálóba eldugott formák megtalálása

alaklátás és formaállandóság észlelés, érzékeléspercepció

vizuális észlelés

24

Vizuális tevékenységek V. – bábjáték

25

Vizuális tevékenységek V. – belelátás vonalhálóba

26

Vizuális tevékenységek VI.TÁRGYÉPÍTÉSI FELADATOK (43.o)

vizuális ritmus „… a tárgyépítés a mozgás, térorientáció és a vizuális percepcióegyik leghatékonyabb eszköze.”

TÉMA: A FA (47.o.) mint természeti forma, mint látvány tanulmányozása szerkezete, ábrázolásaTÉMA: A HÁZ (49.o) jelenségszint, mint védelem, otthon mint az ember alkotta térforma mint épület, funkciói, szerkezetTÉMA: AZ EMBER (50.o.) emberforma, szerkezete, mozgása arc szerkezete

tanulási képesség fejlesztésének segítéséhez érzékelés, észlelés gondolkodási műveletek térlátás térformák szerkezetének

megértése

27

Vizuális tevékenységek VI. – Téma: az ember és a fa

28

A vizuális képzőművészeti pedagógiai terápiával fejlesztett területek

Mozgás Vizuomotoros koordináció

szem – kéz koordináció szem – kéz – láb koordináció szem – láb koordináció

Testséma a test koordinációja, személyi zónája

dominancia és lateralizáció tárgyakhoz viszonyított testhelyzet

Testfogalom Vizuális észlelés

alaklátás és formaállandóság alak – háttér állandóság méretállandóság

Síkban való tájékozódás Kiemelt szerep: mozgás és téri orientáció, pszichikus funkciók

(mozgás, testséma, észlelés és kommunikáció) tanulási képesség fejlődése.

29

A vizuális képzőművészeti pedagógiai terápia és a

diszlexia sikeres alkalmazhatóság a diszlexia-reedukáció mellett elősegíti a diszlexiás gyermekek fejlődését a terápiás elemek kölcsönhatásban állnak egymással egyes részterületek fejlődése reálisabb önértékelés sikerélmény kedvezőbb pszichés feltételek a terápia, mint indirekt módszer motiváció az emlékezet és figyelem fejlesztésének fontossága az alak – konstancia, az alak-háttér percepció, a téri

viszonyok, és a vizuomotoros koordináció erősítése a terápia, mint új, segítő eszköz

30

A téma irodalomjegyzéke I. Gerő Zsuzsa (1974): A gyermekrajzok esztétikuma,

Budapest, Akadémiai Kiadó Klaniczay Sára (1996): Művészeti terápia és

gyógyító pedagógia, in: Gyógypedagógiai Szemle, 4. 288-293. oldal

Klaniczay Sára (2000): Tér és lélek, Gondolatok az alkotásról és a gyógyításról, ELTE, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar

Lantos Ferenc (1994): Képekben a világ Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó ISBN 963 18 5965 7

Sándor Éva – Horváth Péter (1993): Művészet és képességfejlesztés, in: dr. Göllesz Viktor (szerk.): Szintentartó, fejlesztő és terápiás foglalkoztatás Budapest, Veszprémi Nyomda Rt.

Sándor Éva – Horváth Péter (1995): Képzőművészeti pedagógiai terápia, Budapest, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar

31

A téma irodalomjegyzéke II. Sándor Éva (1996): „Szabad festés védelem alatt”

Képzőművészeti pedagógiai terápia tanulásban akadályozott, diákotthonban élő, 7-10 éves gyermekek számára, Budapest, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola

Sándor Éva (1999): Művészeti pedagógiai terápia, in: Benczúr Miklósné (szerk.): Rehabilitációs foglalkoztató terápia Tanulmánygyűjtemény, Budapest Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar

Sándor Éva (szerk.) (2003): „Az én házam és a te házad” Budapest, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar ISBN 963 463 691 8

Sándor Éva (2004): Személyiségfejlesztés művészettel (Gyógyító pedagógiai művészeti terápia), in: Gordosné Szabó Anna (szerk.): Gyógyító pedagógia, Nevelés és terápia, Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt.

Sándor Éva (2006): Fejlesztés művészettel Budapest, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar ISBN 963 7155 36 8

Vikár György (1992): Krízis és kreativitás, in: Füredi János és Buda Béla (szerk.): Múzsák a díványon. Pszichoterápia és Kultúra, Magyar Pszichiátriai Társaság, 223-243. oldal