1

A VÖLGY UTCAI ÖKUMENIKUS ÓVODA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2

1. AZ ÓVODA ADATAI:

AZ ÓVODA NEVE:

ÖKUMENIKUS ÓVODA

Cím: 1021 Budapest, Völgy utca 3.

Telefon: 200 05 27

AZ ÓVODA FENNTARTÓJA:

Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat

1024. Budapest

Mechwart liget 1.

AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ NEVE:

HASZILLÓNÉ JOHN HELGA

A PROGRAMOT BENYÚJTJÁK:

AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE ÉS AZ ÓVODA NEVELŐTESTÜLETE

Az ALAPÍTÓ OKIRAT száma:

134/2014.(V.22)

Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat

3

Bevezető

A 363/2012. (XII. 17.) Kormány Rendelet alapján módosított Óvodai

nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban: Alapprogram), a szakmai

és társadalmi egyeztetések lezárása utáni tárcaközi egyeztetés

eredményeként két olyan elem kiegészítésével lépett hatályba, amely

kiegészítések a hatálybalépést követően szakmai kételyeket, társadalmi

ellenérzéseket váltottak ki.

Ezen két elem:

Az óvodai nevelés tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését,

elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek

lebontását. Elősegítjük, hogy a gyermekekben a teremtettségi rendnek

megfelelően alakuljanak ki a nemekhez való viszonyuk, elősegítve

ezáltal a társadalmi elfogadottságot.

A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns)

gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság

megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi

jogok és alapvető szabadságok védelmét.

Az Alapprogram a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire,

nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások

eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve,

Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt

nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve –

meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka

alapelveit:

ESÉLY – ÉRZELEM – KÖZÖSSÉG – ERKÖLCS - MOZGÁS

Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból

indulunk ki, hogy

a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes

gondoskodás és különleges védelem illeti meg;

a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s

ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet

töltenek be;

4

az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes

kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és

a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon,

hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas

nevelésben

programunk célja a gyerekek keresztény szellemiségben történő

nevelése, a hit megalapozása

Az Alapprogramból kiindulva óvodánk Pedagógiai Programjában

megjelennek a különböző – köztük az innovatív - pedagógiai törekvések,

biztosítva ezzel az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek,

értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését.

Pedagógiai Programunk biztosíték arra, hogy az intézményünk szakmai

önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesüljenek azok az

általános szakmai igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a

társadalom a gyermek harmonikus fejlődése érdekében megfogalmaz.

A Pedagógiai Program elkészítésekor figyelembe vesszük a Sajátos nevelési

igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit is.

ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI

Gyermekkép

Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, hogy az ember mással

nem helyettesíthető, szellemi és biológiai értelemben is egyedi személyiség

és szociális lény. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai

adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen

alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők

együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és

egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak.

A személyiség fejlődésének legszínesebb, legjátékosabb időszaka az

óvodáskor. Gondoskodunk a gyermeki közösségben végezhető sokszínű

tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról. A

gyermeki természetből fakadó nyitottságra, kíváncsiságra és őszinteségre

5

építünk. Szeretnénk az alapvető emberi értékek átadásával érzelem-gazdag

gyermekeket nevelni.

A mikro- és makro környezet iránti érdeklődés felkeltésével

kibontakoztatjuk a gyermekek széleskörű tudásvágyát. Kialakítjuk a

gyermekekben, hogy kötődjön a természethez, tudjon rácsodálkozni és

felfedezni, tisztelje és bátran alakítsa az Isten által teremtett világot anélkül,

hogy kárt okozna benne.

Biztosítjuk a gyerekek számára, hogy kellő bizalommal forduljanak

közvetlen környezetük felé. Erősítjük bennük a pozitív viselkedési és

erkölcsi normák elfogadásának fontosságát. A gyerekeket hozzásegítjük,

hogy felismerjék a helyes és helytelen viselkedési és életviteli szokások

közötti különbségeket. Tiszteljék és szeressék hazájukat.

Célunk példamutatással és neveléssel elérni, hogy másokat, és mások

ellenkező meggyőződését tiszteletben tartó, toleráns gyermekekké váljanak.

Tudatosan kerüljük az óvodai nevelésben a nemi sztereotípiák erősítését,

elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek

lebontását. Érzelmileg kötődjenek a közvetlen környezetükhöz, a

társaikhoz, az óvodapedagógusokhoz, a dajkákhoz, óvodájukhoz.

Gyermekképünket a család teljességében látjuk, ahol édesanya, édesapa,

testvér/ek, nagyszülők vannak jelen. Ezért is nagyon fontos, hogy

(kölcsönösen) őszinte kapcsolatot tartsunk a szülőkkel, közösen törekedve

nevelési elveink közel simításához, a gyermekek személyiség-

kibontakozásának elősegítése céljából.

Azt szeretnénk, ha az óvodában gyermekeink az önfeledt gyermekkor

minden pozitív élményével találkozzanak. Kívánjuk, hogy fejlődésük során

legyenek boldogok, érezzék a biztonság, a kiegyensúlyozottság feléjük

közvetített értékeit.

Dr Marczell Mihály: ”A keresztény ember számára a gyermek Isten

ajándéka, az élet folytonosságának láncszeme. Az Isten adta természet és

erkölcs törvényei szerint lép életbe, és az Isten adta törvények szerint kell

belőle embert fejleszteni. Érték, mert fejlődő életbimbó, érték, mert Istentől

származik, érték, mert halhatatlan lélek lakik benne.”

Célunk olyan gyermek nevelése, aki érzelmileg gazdag, érdeklődő, önmagát

értékelni tudó, nyitott személyiség, aki képes mások elfogadására. A

6

gyermek fejlődése során az ismereteket, tapasztalatokat környezetéből

szívja magába. A gyermekkel kapcsolatban levő felnőttek feladata, hogy a

keresztény – keresztyén óvodai nevelés során olyan gyermekközpontú,

befogadó környezetet teremtsen, amely segíti a gyermekek érdeklődésének

kibontakozását, mozgatja belső kreativitását, s utat nyit Isten szavának.

Óvodakép

Óvodánk Budapest II. kerületének egyik legszebb területén, a

természetvédelmi övezet szélén, az Ördögárok patak mellett található.

Csendes, tiszta levegőjű környezetünk sok lehetőséget nyújt nevelési

feladataink végrehajtásához. Felszereltségünk kényelmes, esztétikus,

színvonalasan szolgálja a hozzánk járó gyermekek sokirányú fejlesztését.

Intézményünk tíz csoportját az egész II. kerületben lakó családok

gyermekei veszik igénybe, 300 fős maximált létszám erejéig.

Az Alapprogram szerint az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló

nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője.

Nevelésünk alapelve, hogy a gyermeki személyiséget elfogadjuk,

igazodunk hozzá, tiszteljük, szeretjük, megbecsüljük.

Tudatos pedagógiai munkával, segítjük a gyermek személyiségfejlődését, a

gyermek egyéni készségének és képességeinek kibontakoztatását.

Gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó játékos, derűs, szeretetteljes

óvodai légkör megteremtéséről, szociális képességek egyéni és életkor-

specifikus alakításáról.

Programunk pedagógiai tevékenységrendszere és óvodánk tárgyi

környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének

legmegfelelőbb feltételeit. A gyermekekben megteremtjük a következő

életszakaszba átlépés pszichikus feltételeit. Törekszünk az életkori és

egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével, hogy

elősegítsük a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki

személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését.

A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns)

gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését,

ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető

szabadságok védelmét. Törekvésünk, hogy a minket választó szülői

7

közösséggel, intézményünk fenntartójával illetve a minket segítő

pedagógiai, egészségügyi, valamint speciális fejlesztést irányító

intézményekkel és szakemberekkel jó kapcsolatot alakítsunk ki. A partneri

kapcsolatok segíthetik, hogy a felénk irányuló elvárásoknak eleget

tehessünk.

Az Ökumenikus Óvoda célja a 3–6-7 éves gyermekek keresztény –

keresztyén nevelésének megalapozása, személyiségük sokoldalú fejlesztése

a családdal együttműködve, az életkori sajátosságok figyelembe vételével.

Fontosnak tartjuk a katolikus/ református/ evangélikus felekezet vallásos

szellemiségének ápolását.

Keresztény nevelésen értjük azt a tudatos és rendszeres

személyiségfejlesztő tevékenységet, amely közvetve vagy közvetlenül az

ember végső céljának, az üdvösségnek megvalósulását szolgálja Jézus

Krisztus tanítása és rendelése szerint, az Egyház nevelése által.

A gyermekek személyiségének fejlesztése olyan alapokon nyugszik, ahol az

egészséges életmódra nevelés, a játék és a gyermeki önállóság a

legfontosabb tényezők.

Az egész nap folyamán családias, szeretetteljes, biztonságos légkört

biztosítunk a gyermekek számára, amelyben mindenkor érvényesülnek a

gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételei.

Kiemelt feladatunk a hitre nevelés, ami átszövi az egész napot és a

tevékenységi formákat.

Alapelvünk, a gyermek személyiségéből, legtermészetesebb

megnyilvánulásából kiindulva, olyan szeretetteljes, bizalmon alapuló,

befogadó légkör megteremtése, amelyben a gyermeket megbecsülés,

tisztelet, elfogadás és szeretet övezi.

- Isten képmásának tiszteletben tartása a másikban

- nyugodt, biztonságot adó, békés, vidám légkör megteremtése, amelyben

a gyermeki szabad játékot hangsúlyozzuk, amely segíti a gyermek

személyiségének fejlődését, a gyermek egyéni képességeinek

kibontakozását

- az óvodapedagógus, a dajka, ( az óvoda minden dolgozója) azonosulási

minta a gyermekek számára. Az óvodapedagógus a gyermekek

közösségi életének irányítója, aki mindig tudja, hogy melyek a soron

következő feladatok, milyen útmutatásra, bíztatásra van szüksége a

8

gyermeknek az adott szituációban. Az óvodai nevelés során alkalmazott

intézkedések mindenkor a gyermek személyiségéhez, egyéni

képességéhez és a keresztény – keresztyén értékrendhez igazodnak

- óvodánk arculatát olyan óvodapedagógusok határozzák meg, akiket

összeköt a közös hit

- nevelésünk alapját az óvodában dolgozó munkatársak keresztény –

keresztyén szellemiségű személyes példája, a közös élményeink,

ünnepeink adják meg; minden megnyilvánulásunkkal arra törekszünk,

hogy pozitív erkölcsi értékek felé nyissuk a gyermekek szívét; tudatos

pedagógiai munkánkkal úgy keltjük fel a gyermekek érdeklődését, hogy

életkorukhoz és egyéni fejlettségi szintjükhöz mérten, minél

sokrétűbben ismerjék meg az egyes tevékenységi területeken nyújtható

ismeretanyagot

- óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere, az óvodapedagógusok

személyisége és az óvoda tárgyi környezete segíti a gyermekek

környezettudatos magatartásának alakulását

- az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő

beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését

Pedagóguskép

Az Ökumenikus Óvodában olyan óvodapedagógus-kép elérésére

törekszünk, akire a gyermeki személyiség tisztelete, a humanizmus, a

pedagógiai optimizmus jellemző. Megértő, elfogadó és együtt-érző, jól

felkészült szakember, aki képes megújulni. Olyan pedagógus, akinek nagy a

felelőssége, hogy milyen viselkedési formákat közvetít a gyermekek felé,

mert ha elfogadó, szeretetteli, akkor a gyermekek is elfogadók,

szeretetteljesek lesznek egymás felé.

Óvodánk óvodapedagógusai, dolgozói között igyekszünk olyan összhangot

teremteni, amihez segítséget nyújt a három felekezet (Katolikus,

Református, Evangélikus) is közös továbbképzések, lelki gyakorlatok, imák

szervezésével. A megfelelő lelki táplálék „létszükséglet” a pedagógus

számára, hiszen csak az tud hitre nevelni, aki maga is élő hittel rendelkezik.

9

A keresztény nevelő munkája során bemutatja az imádság és a munka

egységét. Abban a tudatban végzi munkáját, hogy Isten őt a nevelői

feladatra meghívta. Az elhivatottság tudata belső rendet és harmóniát

kölcsönöz a keresztény – keresztyén nevelőnek oktató – nevelő munkájában

és kollegiális – testvéri kapcsolataiban az őt körülvevő közösségek (család,

óvoda, egyházi közösség, haza, emberiség) iránti elkötelezettségre és

felelős cselekvésre ösztönzi. (Etikai kódex)

Az óvodánkban dolgozó pedagógusok mindnyájan elkötelezettek a

keresztény – keresztyén nevelési értékek iránt, számukra az

óvodapedagógia nemcsak munka, hanem társul szegődés Isten alkotó

munkájához.

10

1. Nevelésünk rendszere

A program célja, feladata

↓

A nevelés alapelvei

↓ ↓ ↓

Hitre nevelés Anyanyelvi és

Érzelmi nevelés, szocializáció értelmi fejlesztés

biztosítása

SNI, inkluzív nevelés

↓ ↓ ↓

A gyermeki tevékenység formái

↓ ↓

Játék A tevékenységekben megvalósuló tanulás

↓

Verselés, mesélés

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Rajzolás, mintázás, kézi munka

Mozgás

Külső világ tevékeny megismerése

Munka jellegű tevékenységek

↓

A program kapcsolatrendszere

↓ ↓

Család Bölcsődék, felekezeti

óvodák, iskolák

Fenntartó

↓ Szakmai szervek

Egészségügyi szervek

Felekezetek

↓ ↓

Az óvodáskor végére a fejlődés várható eredményei

11

2. Az óvodai nevelés feladatai

2.1 Általános feladatok:

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki

szükségleteinek kielégítése.

az egészséges életmód alakítása

az érzelmi, az erkölcsi, a közösségi nevelés és a hitre nevelés

az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Az egészséges életmód alakítása:

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének

alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése, ebben az életkorban

kiemelt jelentőségű. Ezen belül feladataink:

a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének

kielégítése

a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése

a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése

a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése

az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a

pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak

alakítása

a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és

biztonságos környezet biztosítása

a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások

alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása

a hátrányos helyzetű és SNI nevelést igénylő gyermekek

esélyegyenlőségét biztosítjuk

megfelelő szakemberek bevonásával, - szülővel, óvodapedagógussal

együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi,

lelki, nevelési feladatok ellátása.

Feladataink teljesítéséhez szavainkkal, mozdulatainkkal, tetteinkkel,

hanghordozásunkkal pozitív mintát közvetítünk a gyermekek felé.

12

Testápolás feladatai:

- feladatunk, hogy kialakítsuk a gyermekek természetes

tisztaságigényét,

- megteremtsük a legtöbb lehetőséget a WC-használat, a kézmosás, a

kéztörlés, a fésülködés, a fogmosás műveleteinek gyakorlására,

- feladatunk, hogy figyelmet fordítsunk az intim körülmények

megteremtésére, megfelelő mennyiségű idő, valamint a lányok, fiúk

eltérő szükségleteinek kielégítése érdekében,

- feladatunk a helyes orrfújás elsajátíttatása.

Táplálkozás feladatai:

- a gyermekek étkezési szokásainak megismerése után törekednünk kell

arra, hogy minél többféle ízt, vitaminban, ásványi anyagban,

rostokban gazdag ételféleségeket ismerjenek meg,

- a mindennapos vitaminbevitelt a szülők is biztosítják oly módon, hogy

minden nap más-más szülő hoz zöldséget, gyümölcsöt a gyermekek

részére, ezt a „gyümölcsnaptár” segítségével tartják számon a szülők,

- feladatunk a helyes étkezési szokások elsajátíttatása, a fokozatosság

elvét figyelembe véve,

- feladatunk a kulturált étkezési szokások, személyes példamutatással

történő elfogadtatása.

Mozgás feladatai:

- mindennapi feladat a gyermekek önkéntes mozgásigényének

kielégítése

- feladatunk a megfelelő mennyiségű idő biztosítása, a szabadban töltött

mozgásos tevékenységek megszervezése,

- biztosítjuk az épületen belül lebonyolítható, kötetlen és szervezett

mozgásos foglalkozások lehetőségét, a mindennapi szervezett

mozgást.

Alvás – pihenés feladatai:

- feladatunk biztosítani a gyermekek alapvető biológiai szükségleteiből

fakadó alvás lehetőségét, melynek egy része az óvodában töltött időre

esik,

13

- gondoskodunk az alváshoz, pihenéshez szükséges feltételek

biztosításáról: kiszellőztetett csoportszoba, lehetőleg folyamatosan

cserélődő levegő biztosításával, nyugodt, csendes légkör, alvás előtti

halk zene, mesélés biztosítása, tiszteletben tartjuk az otthonról hozott

alvási szokásokat, feladatunk tudomásul venni az 5 – 6-7 évesek

alvásigényének csökkenését, ezért számukra kb. 1 órai pihenő után

csendes, halk tevékenység lehetőségét engedjük.

Edzés feladata:

- a napfény, a víz, a levegő pozitív élettani hatásait udvarunk

lehetőségéhez mérten igyekszünk az egészségvédelem eszközéül

felhasználni

A fejlődés várható eredményei

Sikeresen végeztük munkánkat, ha az óvodáskor végére a gyermekek

képesek:

- a tisztálkodási feladatokat, önállóan, felszólítás nélkül elvégezni –

mosakodás, WC-használat, fésülködés, orrfújás, fogmosás

- a tisztálkodási eszközöket megfelelően használják és teszik a helyére

– törülköző, szappan, fésű,

- tüsszentés, köhögéskor papír zsebkendőt használnak,

- önállóan, helyes sorrendben képesek öltözni, vetkőzni, ruhájukat a

kijelölt helyre eltenni,

- cipőjüket befűzik, bekötik,

- étkezés közben önállóan döntenek az elfogyasztásra kerülő étel

mennyisége felett, poharukba önállóan öntenek,

- készségszinten használják a villát, kést, kanalat,

- evés közben kulturáltan viselkednek,

- Az SNI-s gyermeket nagy türelemmel, tapintattal és segítséggel

vezetjük el az önállóság, állapotukra jellemző szintjére, figyelembe

véve az egyéni, szakember által készített fejlesztési tervet, ajánlott

módszereket.

14

2.2 Az érzelmi, az erkölcsi, a közösségi nevelés és a hitre nevelés

Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának

érzelmi vezéreltsége. Törekszünk, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi

biztonság, állandó pozitív értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes

légkör vegye körül. Ezért a kisgyermeket már az óvodába lépéskor kedvező

érzelmi hatások érik. Fontos számunkra az óvoda alkalmazottai és a

gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolat

pozitív attitűd, érzelmi töltés.

Az óvoda szellemisége segíti a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének

fejlődését, én-tudatának alakulását, és teret enged önkifejező törekvéseinek.

Alapelvünk, hogy neveljük a gyermekeket annak elfogadására, megértésére,

hogy az emberek különböznek egymástól.

Nevelésünk meghatározó célja, hogy a szocializáció szempontjából

meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a

gyermek erkölcsi tulajdonságainak (az együttérzés, a segítőkészség, az

önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (önállóságának, önfegyelmének,

kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és

normarendszerének megalapozása.

Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy

megismerje a keresztény népi kultúra kincseit, a magyar

néphagyományokat, szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és

a szülőföldhöz kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben,

az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok

megbecsülésére.

A hitre nevelés során a gyermek személyiségének fejlődésében elültetjük a

keresztény szellemiségű nevelési értékek alapjait.

- Segítjük kialakulni, formálódni a gyermekben az Isten hitet.

- Segítjük formálódni a gyermekekben a helyes istenképet.

- A napi gyakoriságú imádkozással tanítgatjuk a gyermekeket, hogyan

közvetítsék Isten felé örömüket, bánatukat.

- Alkalmazzuk az alábbi kifejezéseket, megismerik azok tartalmi

jellegét: hálaima, kérőima, stb.

- Elősegítjük, hogy a gyermekekben kialakuljon az készség, hogy végig

hallgassák a felnőttek és a gyerekek imáját.

15

- Megismertetünk a gyerekekkel bibliai történeteket, egyházi és

evangéliumi énekeket.

- Segítjük, hogy a gyerekek tudatában elkülönülhessen a népmesék és a

bibliai történetek különbsége (az utóbbit gyakran dramatikus játék

formájában is előadjuk).

- Segítjük kialakítani a gyermekekben az igényt az alkalmankénti

„elcsöndesedésre”, „csendes perceken”, „áhítatokon” való

részvételre.

- Segítjük megérteni a gyermekeknek – a bibliai kifejezések rendszeres,

életszerű használata során (hit, remény, szeretet, szelídség, türelem,

megbocsátás, adakozás, stb.) – e kifejezések tartalmát.

Feladatunk:

- Egész óvodai életünk megszervezésével megteremtjük az erkölcsi és

az akarati tulajdonságaik fejlődésének feltételeit.

- Az érzelmi nevelés feladatait az óvodánkba újonnan érkező

gyermekek számára óvodába lépés előtt elkezdjük. A csoportszobák

hangulatossá tételével, a játékeszközök felfrissítésével. Minden

kisgyermeknek kialakítjuk a saját jelével ellátott öltöző helyét, a

fürdőszobában a polcon, a fogason helyet kap a törülköző, a fogmosó

készlet.

- A felvételt követően óvónőink a nyári hónapokban megszervezik az

első személyes találkozást a családdal, ahol közvetlen benyomást

szereznek a leendő óvodásokról, szüleikről. A gyermekek az otthon

biztonságot jelentő helyszínén először találkoznak az óvó nénikkel.

- Szakember segítségét figyelembe véve, nagy tapintattal, empátiával

veszünk részt az SNI-s gyermekek családi körben történő

megismerésében, illetve a szülőkkel való együttműködés kiépítésében.

- Minden csoportba érkező új kisgyermeknek a beillesztési időszak első

napján lehetőséget teremtünk az ismerkedésre nyílt nap keretében.

Ezen a napon szüleikkel együtt benyomást szerezhetnek az óvoda

épületéről, helyiségeiről, udvaráról, és ismeretséget köthetnek

társaikkal, óvónőkkel, dajkákkal.

- Az első benyomások és az ismerkedés eredményeit hasznosítva

óvodapedagógusaink elkészítik a beillesztési időszak tervét. A két

16

hónap feladata elősegíteni a gyermekek legoptimálisabb

alkalmazkodását új környezetükhöz.

- Nagy figyelmet igényel az érzelmi kötődések megalapozása gyermek,

szülő, óvónő, dajka kapcsolatában, amely meghatározza a gyermekek

óvodához kötődő viszonyát.

- Fontos, hogy az óvodapedagógusok a szülők bevonásával átgondolt,

egyénre szabott tervet készítsenek. Lehetőséget teremtünk arra, hogy

fokozatos időnöveléssel szokjon a gyermek az új környezethez.

Fontos ez a 3-4 éves gyermekek beillesztésénél, amelyet alapos

előkészületekkel, türelemmel és gyöngédséggel tervezünk meg. Az

óvoda belső élete, napirendje, szokásai segítséget jelenthetnek a

környezetváltás miatt kialakult lelki gondok megoldásához.

Elősegítjük a nehéz napok átvészelését azzal, hogy otthonról hozott

játéktárgyak, személyes eszközök behozatalát megengedjük. A

beillesztés első két hetében mindkét óvodapedagógus jelen van és

komoly segítséget kapnak a csoport dajkájától is. Nagy gondot

fordítunk a meghitt, csendes, testközelséget igénylő személyes

pillanatok megteremtésére, amelyek az ismerkedés folyamatát

könnyítik meg.

- Sok szeretettel, nyugodt, halk beszéddel, vigasztaló szavakkal

teremtjük meg az alvás, testápolás, étkezés és egyéb tevékenységek

légkörét.

- Feladatunk, hogy a beillesztés első pillanatától kezdve következetesek

legyünk, amelyet érzelmi megerősítéssel, az egyéni képességek,

valamint az otthonról hozott szokások figyelembe vételével valósítunk

meg.

- A nagyobb 5–6-7 éves gyermekeket bevonjuk a kisebbek

gondozásába. Lehetőséget teremtünk arra, hogy minél több időt

tölthessenek együtt, megkönnyítve ezzel is a beilleszkedést.

- Már az első pillanattól kezdve felmérjük a társas kapcsolatok

alakulását. A testvérek, rokonok és a barátokként érkező gyermekek

kapcsolatát elmélyítjük, ezzel is segítjük a nehézségek leküzdését. A

bátortalan, visszahúzódó gyermekeket megpróbáljuk közelíteni társaik

felé, így lehetőséget teremtünk az új barátságok kialakulásához.

17

- A sokszínű, változatos tevékenységek megszervezésével, közös

élmények gyűjtésével és a csoporthagyományok ápolásával segítjük

az együttműködést, az egymáshoz való viszonyok fejlődését.

- Gondot fordítunk a részben osztott csoportokban adódó feladatok

összehangolására.

- A beillesztési és/vagy visszaillesztési időszak nehézségeinek

feloldására a napi „csendes percek” lelki erősítő erejét is segítségül

hívjuk.

2.3 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Fontosnak tartjuk, hogy az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi

forma keretében megvalósítandó feladat. Ezért az anyanyelv fejlesztése és a

kommunikáció különböző formáinak alakítása az óvodai nevelőtevékenység

egészében jelen van.

Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a

gyermek természetes beszéd – és kommunikációs kedvének fenntartására,

ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések

támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítunk.

Az értelmi fejlesztés és nevelés során a gyermek egyéni érdeklődésére,

kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve

biztosítjuk a gyermeknek a változatos tevékenységeket, amelyeken

keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő

természeti és társadalmi környezetről.

További feladatunk a gyermek spontán és tervezetten szerzett

tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző

tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi

képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás

– alkotóképesség) fejlesztése. Törekszünk olyan ösztönző környezet

biztosítására, amelyben valamennyi értelmi képesség (különösen a képzelet

és a kreativitás) optimálisan fejlődik.

Az integrált nevelési forma kereteinek kialakításával és speciális fejlesztő

szakemberek segítségével fejlesztjük az óvodánkba kerülő, integrálható

sajátos nevelési igényű gyermekeket.

18

Feladatunk:

- Fejlesztés során változatos tevékenységek biztosításával segítjük elő a

tapasztalatszerzést, a természeti és társadalmi környezet megismerése

érdekében.

- Az ismeretek, élmények feldolgozása során az értelmi képességek

fejlesztése – az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet,

gondolkodás, kreativitás – igényel figyelmet.

A fejlődés várható eredményei

- Sikeresnek tekintjük munkánkat, ha gyermekeink bátran ki tudják

fejezni gondolataikat, ha felismerik a fogalmak közötti

összefüggéseket, ha megfogalmazzák érzéseiket.

- Önállóan, koruknak megfelelő mértékben igazodnak el a társadalom

és a természet dolgai között.

- Kognitív képességeik koruknak megfelelően fejlettek.

- Koruknak és egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően értik és

alkalmazzák a hitre nevelés keretein belül megismert alapvető

fogalmakat.

3. Az óvodai élet megszervezése

Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon alakítjuk, hogy

az szolgálja a gyermek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó

testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. A gyermekeket

harmóniát árasztó színekkel, formákkal és anyagokkal vesszük körül. A

gyermekek által használt felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a

biztonságukra figyelemmel helyezzük el. Óvodánk megfelelő

munkakörnyezetet biztosít az óvoda dolgozóinak, továbbá lehetőséget

teremt a szülők fogadására.

A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez,

fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, amelyek a

megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált

tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét,

feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (3-35 perces) csoportos

tevékenységek tervezésével, szervezésével valósulnak meg.

19

Óvodánk napirendje igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek

egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra,

igényekre és a napi rendszerességgel megjelenő hitre nevelés elemeivel

(„csendes percek”).

A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a

gyermeknek. Napirendünket folyamatosság és rugalmasság jellemzi.

Fontosnak tartjuk a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítását,

szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és heti rendet a

gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az

óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, erősíti kapcsolatát a

gyermekkel, segíti önállóságának fejlődését, együttműködve a dajkával. Az

óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és

fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező

dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott

pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába

foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus

feltétlen jelenlétében és közreműködésével.

4. Az óvoda kapcsolatai

A családi nevelés és az óvodai nevelés együtt szolgálja a gyermek

fejlődését, ennek megfelelően alapvető feltétel a családdal való szoros

együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes

kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják, azokat a

lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az

óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az

együttműködés során érvényesíti a segítségnyújtás családhoz illesztett

megoldásait.

Az Ökumenikus Óvoda speciális kapcsolattartási lehetősége a család –

óvoda – felekezet hármas egysége. Építve a családok felekezeti

hovatartozására segítik a gyermek családi és óvodai nevelését.

20

Gyermek-felnőtt kapcsolat alakítása

Célunk: A nyugodt, kiegyensúlyozott és biztonságot sugárzó légkör

megteremtése, az intézmény felnőtt és gyermekközösségének összehangolt

együttműködése érdekében.

Alapelvünk: az egymás tisztelete és elfogadása. Óvodapedagógusainknak

kiemelkedő szerepe van a gyermekcsoportok irányításában, a kis

közösségek összetartásában. Okos szeretettel, az egyéni bánásmód

gyakorlati alkalmazásával, a csoportszabályok felállításával alapozzuk meg

nevelési feladatainkat.

Óvodapedagógusaink az SNI-s gyermekekre úgy tekintenek, mint a

közösség szerves részére. A sérült gyermekek egyenrangú, értékes

személyiségei a csoportoknak, akik felé pozitív attitűddel fordul a felnőtt

közösség.

Feladatunk:

- Az óvónő minden helyzetben minta legyen a gyermekek számára, a

személyes példamutatás, a pozitív viselkedési minta, a legnagyobb

nevelői erőt képezze. Fontos, hogy a türelem, a gyengédség, a

személyes problémák tapintatos megoldásának keresése, módszer

legyen a gyermek-felnőtt kapcsolatának elmélyítésére.

- Feladatunk a gyermekek alapos megismerése, érzelmi igényeik

felmérése. Csak így tudunk eleget tenni azoknak kapcsolatépítő,

közösségi életet formáló feladatoknak, melyek a társadalomba való

beilleszkedés folyamatát meghatározzák. Minden helyzetben a pozitív

értékelés módszerét alkalmazzuk. A hibák javításában, a személyiség

fejlődésére pozitívan ható, igazságosságra és tapintatra törekszünk.

- Tiszteletben tartjuk a gyermeki szabadságot, amelyet a tevékenységek

tervezésénél figyelembe veszünk.

- Gondot fordítunk a közösségépítés szabályainak kialakítására, a

problémák türelmes kezelésére. Megoldásnál arra törekszünk, hogy

kapjon hangot minden vélemény.

- Arra törekszünk, hogy egyáltalán ne kaphasson teret a csoport

életében a gyermeki agresszivitás. Szeretnénk minden durva,

erőszakos viselkedési módot kirekeszteni óvodánk falai közül.

21

Segítjük a gyerekeket, hogy megtanulják kezelni a mindennapokban

felmerülő feszültségeket, konfliktus-helyzeteket.

- A keresztény nevelési értéket valló pedagógus személyiségének

jellemző elemei kiegészülnek a hittel élő ember lelki értékeivel.

Magatartásával, gyermekekkel való viselkedésével folyamatosan

sugározza a keresztény érzelmű pedagógiai elhivatottságot.

Gyermek-gyermek kapcsolata

Célunk: Kialakítani azt a bizalmi kapcsolatláncot, amely lehetőséget ad a

gyermek-gyermek személyes érintkezésének megteremtéséhez, valamint az

eltérő képességű, tulajdonságú, a másság, különbözőség jegyeit viselő,

valamint a több nemzetiségi gyermekek egymást elfogadó viselkedésére.

Igyekszünk elérni, hogy a gyermekek az SNI-s gyermekek irányában a

tolerancia legelvárhatóbb módján viselkedjenek. A gyermekek

kapcsolatában szeretnénk elérni, hogy egymás között a keresztény

értékrendű magatartás- és viselkedésformák alkalmazása legyen mindig az

alap.

Feladatunk:

- Gyermekeink tanulják meg a társas érintkezés alapszabályait, egymás

megbecsülését.

- Érdeklődjenek a közösségéhez tartozó társaik iránt, ha azok hosszabb

időre távol vannak.

- Örömmel, érdeklődve vegyenek részt az óvoda közös életében.

- A gyermekbarátságok ápolására gondot fordítunk, és lehetőséget

teremtünk arra, hogy minden kisgyermek aktív tagja legyen a

csoportnak.

- Olyan helyzetek és alkalmak megteremtése, amelyek segítségével

közel kerülhetnek egymáshoz az ép és az SNI-s gyermekek, az

óvodapedagógus, a gyógypedagógus és a szülők együttműködésével.

- A hitre nevelés eszközeinek lehetőségével is példát mutassunk az

elfogadó magatartás mintáira.

22

A fejlődés várható eredményei

- Szívesen járnak óvodába, ragaszkodnak társaikhoz és a felnőttekhez.

- Igényükké válik a helyes viselkedési szabályok betartása.

- Figyelemmel kísérik csoporttársaik életét, és képesek együtt érezni

mások helyzetével.

- Szívesen vállalnak feladatokat közösségükért és amiben tudnak

segítsenek egymásnak.

- Türelemmel, empátiával fordulnak SNI-s társaik felé.

- Képesek nyugodtan, figyelmesen meghallgatni a felnőtteket és a

gyermekeket.

- Problémás helyzetekben keressék az egymással való kiegyezés

módját.

- Megpróbálják az eléjük kerülő akadályokat legyőzni.

- Alkalmazzák a hitre nevelés keretein belül megismert viselkedés

formáit, eszközeit.

5. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógusok feladatai

5.1 A gyermeki tevékenységek tartalma: játék, játékba integrált tanulás

Játék

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így

az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad-

képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi

pszichikus szükséglete, amelynek minden nap visszatérő módon, hosszan

tartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a

külvilágból és a saját belső világából származó tagolatlan benyomásait

játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a

pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó

tevékenységgé.

A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt –

a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a

játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult,

bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a

23

játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a

gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.

A játékhoz megfelelő helyre, és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia

kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség.

Feladatunk, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és

élményszerzési lehetőségeket biztosítsunk a különböző játékformákhoz, a

gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, a konstruáló játékokhoz, a

szabályjátékokhoz.

A játék folyamán az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az

élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az

óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény

szerinti együtt játszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával,

indirekt reakcióival éri el.

Az óvodánkban előtérbe helyezzük a szabadjáték túlsúlyának

érvényesülését.

A játék kiemelt jelentősége az óvoda napirendjében, időbeosztásában és a

játékos tevékenységszervezésben is megmutatkozik.

Feladatunk:

- A játékhoz szükséges feltételek biztosítása: az alkotókedvű, nyugodt

légkör a jó játék biztosítéka. Megteremtjük annak a feltételeit, hogy a

gyermekek szabadon dönthessenek, hogy kivel, mit játszanak, hol és

mennyi ideig. Fontos a megerősítés, bátorítás, a kellő időben adott

segítség. A csoportokban csak annyi szabályt vezetünk be, amennyi

segíti a nyugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a

sokféle manipulációt, az elképzelések valóra válását.

- A játék folyamatában az óvodapedagógus jelenléte biztosítja az

indirekt irányítást, melynek jelentősége a kezdeményezések

kiindulásánál, majd a visszavezetésénél válik fontossá.

- A gyermekek tapasztalatainak gazdagításával, a játékkedv

fokozásával, az együttjátszás igényének felébresztésével serkentjük a

közös játék kibontakozását.

- Az óvodapedagógus felelőssége az SNI-s gyermekek játékba vonása,

alkalmazva azokat a speciális módszereket, eszközöket, amelyek az

SNI-s gyermekek fejlesztéséhez szükségesek. Saját

24

viselkedésmintáján keresztül közvetíti a másság elfogadását a csoport

tagjai felé.

- A magányosan játszó gyermekeket segítjük abban, hogy a közös

játékba ők is bekapcsolódhassanak. Az óvónő az oldott játék

érdekében bátran használja a tréfát és a humort.

- Feladatunk, hogy a megfelelő játékhelyek biztosításával a gyermekek

szükség szerint önállóan, vagy óvodapedagógusi segítséggel ki

tudjanak alakítani elképzeléseik szerint területeket.

- Gondoskodunk a mozgásos játékok helybiztosításáról is, főleg az

udvar adta lehetőségek kihasználásával.

- A 3-4 éves gyermekek szinte egész nap játszanak. A játékban egyedül,

egymás mellett, néha összeverődve vesznek részt, kivéve a

tisztálkodás, az étkezés és alvás idején.

- Az 5 – 6-7 éves gyermekek már összeszokott csoportokban játszanak.

A csoportok kialakulásához, a szerepek elosztásához ennek a

korosztálynak több időre van szüksége. Ehhez alkalmazkodnunk kell.

- Figyelemmel kísérjük egész nap a játékot és törekszünk arra, hogy

csak akkor kezdeményezünk más játékot, ha már a megkezdett

tevékenység felborulóban van. Biztosítjuk a több napon keresztül tartó

játékok menetét.

- Törekvésünk, hogy a mindennapi élet szervezésekor biztosítani tudjuk

a szabadban töltött játékidő alapos kihasználását.

- A játékeszközök kiválasztásakor feladatunk a kreativitás fejlesztése, a

fantázia kibontakoztatása, az esztétikai érzék kialakítása.

- Figyelembe vesszük a korosztályokra jellemző játékfajták

eszközigényét, a környezetükből szerzett tapasztalatok, élmények

hatását, melyek kihatnak a játék tartalmára. Lehetővé tesszük, hogy a

családban, óvodában, tágabb természeti és társadalmi környezetben

szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra átélhessék a játékidő alatt.

- Figyelni kell az agressziót, vagy a szorongást kifejező játékokra. Az

óvónő jelenléte, védelmet adó magatartása, biztonságot nyújt az

agresszív, vagy szorongó gyermekeknek.

25

A 3 – 6-7 éves korban megjelenő játékfajták:

a) Gyakorlójáték:

Kiinduló pontja a véletlen mozgásból, cselekvésekből fakadó siker, mely

újra és újra ismétlésre készteti a gyermeket. Lényege, hogy a gyermek

valamilyen újszerű cselekvést ismétel, mely örömöt okoz neki. Biztosítjuk a

gyakorlójátékhoz szükséges eszközöket, és játékunkkal mintát adunk a

helyes használathoz. 3-4 éves korban a hangok, szótagok, szavak, dallamok,

a halandzsa ismétlések során válnak játékká. Annak ritmusa és a

hozzákapcsolódó mozgás lényeges elem.

b) Konstrukciós- építő játék

Ebben a játék fajtában több játékforma is összpontosul. Az építő elemek

egyszerű rakosgatása és a konstruálás magasabb szintjei (a leíró útmutatók

alapján történő építés óvodáskorban legmagasabb elérhető formái) egyaránt

tükröződnek a gyermekek tevékenykedése során. Fő motívuma az alkotás

öröme: létre hozni a való világ elemeinek tárgyi – alaki leképződését.

Minden korosztályban használt játékforma, amelynek formái is szintjei

életkoronként és nemenként nagyon különbözőek lehetnek. Feladatunk

minél több fajta építő elem, különböző anyag fajta (fa, műanyag építő,

textil kiegészítők, stb.) legkülönbözőbb méretű építők (pl.: nagy natúr fa

építő, „LEGO” építő) és az alkotás nehézségi fokát segítő – ösztönző

(egyszerű építő elemek és bonyolult leírású, összetett képességeket igénylő

alkotó játék) lehetőségeinek felkínálása, hogy a valóság leképzéséhez és a

fantázia kibontakoztatására minél sokrétűbb lehetőség álljon rendelkezésre.

c) Szerepjáték:

A leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajta, amely a gyakorlójáték keretei

között bontakozik ki. Olyan szerepeket vállalunk és tervezünk, hogy azok

minták legyenek a közös cselekvésekhez. A gyermekek játékában teret kap

a papás-mamás játék, a fodrászos, boltos és az orvosos játék, amelyek

általában az élet egyszerű mozzanatait jelenítenek meg. Arra törekszünk,

hogy minden gyermek szerepjátéka egyéni képességeinek szintjén

bontakozhasson ki. Feladatunk biztosítani a játékhoz szükséges igényes,

modern, színes, változatos és bővülő számú eszközöket.

26

d) Szabályjáték:

Feladatunk, hogy a szabályokon keresztül fejlődjön gyermekeink

alkalmazkodó készsége, szabálytudata, cselekvőképessége. Olyan egyszerű

szabályokhoz kötött ügyességi és szabály játékokat tervezünk, amelyek

biztosítják a sikerélményt és könnyen betarthatóak. Figyelembe vesszük a

szabályjátékok mozgásigényt kielégítő formáit is.

e) Barkácsolás:

A barkácsolás a játék során felmerülő igényekre épül. Ez elsősorban az

óvodapedagógusok által barkácsolt kellékek készítését jelenti, a gyermekek

aktív bevonásával. Feladatunk, hogy minél színesebb, változatosabb,

általánosságban és ritkábban használt eszközökkel és alkotó módszerekkel

ismertessük meg a gyermekekkel a saját ötletből kibontakozó (felnőtt

segítségével) alkotás élményével.

f) Bábozás:

A rendszeres, többször ismétlődő meseélmények képi megjelenítését

szolgáló tevékenység. Az óvodapedagógusok aktív közreműködésével

nyújtott minta, amely segítséget ad az egyszerű szerepek megformálásához.

Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek saját elgondolásuk szerint játsszák el a

szerepeket.

A bábozás módszerével az SNI-s gyermekek egész óvodai életét is segítjük.

Egy báb betöltheti az otthon és az óvoda összekötő szerepét, amely a szülők

és az óvodapedagógusok, együttműködésével megkönnyíti a kisgyermek

beilleszkedését a közösségbe.

A fejlődés várható eredményei

- Gyerekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy

játéktémában, együttesen részt venni.

- Játékukban kiemelten jelenik meg a szerepjáték.

- Ismerik és betartják a játékokhoz kapcsolódó szabályokat.

- Szívesen vesznek részt különböző jelenetek, meserészletek bábozással

történő megjelenítésében.

- Élvezik és átélik a játék örömteli élményeit, fantáziájuk egyik

megnyilvánulásának lehetőségét.

27

5.2 A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Célunk: hogy a gyermekek széles körű tevékenységeik során szerzett

tapasztalataik, benyomásaik, élményeik alapján tanuljanak, fejlődjenek.

Célunk, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelően megismerjék a

magyar nyelv gazdagságát, a helyes beszéd, kifejezésmód szabályait.

Feladatunk:

- Szeretnénk, ha a gyermekek játékon keresztül biztosított

képességfejlődése örömöt jelentene számukra, s hogy a tanulás önként

választott, spontán helyzetekre épülő folyamat legyen.

- Olyan tevékenységek és helyzetek biztosítása, amelyek mellett a

szervezett tanulás lehetőségei is megvalósulhatnak.

- Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés és tapasztalatszerzés a

gyermekek kérdéseire adott válaszaira épülő ismeretszerzést is

magába foglalja.

- Az óvodapedagógus egész lényével ösztönözze a gyermekeket az

utánzásos minta- és modellkövetésre. Fontos, hogy a magatartás és

viselkedés tanulás folyamatában főszereplők legyünk. Tetteinkkel

gyakorolunk hatást a gyermekeinkre.

- A kezdeményezett tevékenységeken keresztül, a tanulás probléma- és

feladat megoldási lehetőségeit teremtjük meg.

- Feladatunk a spontán és tervezetten előidézett beszédhelyzetek

alkalmával gyakoroltassuk a helyes, választékos kifejezésmód

használatát. Fejlődésüknek megfelelően alakítjuk a nyelvtani

szabályok ismereteit, a mondatszerkesztést, a névmások, névutók,

igeidők stb. használata közben.

- Az óvodapedagógusok minden helyzetben a napi tevékenységek

irányítása közben, a szervezett tevékenységek alatt példaként

szerepelnek a csoport és az egyes gyermekek előtt. Verbális

megnyilatkozásunk követendő minta, amely egyben az anyanyelv

értékeinek, szépségeinek megőrzését, örökítését is feladatunknak

jelöli ki.

- A hitre nevelés tartalmi elemei a Szentírási és Teológiai alapelvek,

amelyek közvetítése speciális tartalommal bíró eleme a tanulási

keretnek. Heti egy alkalommal, az „Áhítat”-okon ismerkednek a

28

gyermekek játékos formában (pl. bábozás, dráma játék) az

életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelő, gondosan válogatott

bibliai történetekkel. Felekezetenként változó tartalma miatt a

Pedagógiai Programban „Módszertani Útmutató” formájában jelenik

meg.

A fejlődés várható eredményei

- Képesek gondolataikat összetett, kerek mondatokban kifejezni,

anyanyelvünk minél több szép kifejezéseit használni.

- Bátran mernek kérdezni, következtetéseket levonni, összefüggéseket

keresni a gondolatok között.

- Isten létezésében hisznek, kialakul, formálódik istenszeretetük.

- Elindul és formálódik tudatukban a helyes istenkép.

- Tudnak és szívesen imádkoznak (kötött szövegű imádságokat és saját

szavaikkal is), örömüket, bánatukat Isten elé viszik.

- Ismerik és szívesen alkalmazzák az alábbi imamódokat: hálaima,

kérőima, stb.

- Türelemmel hallgatják végig társaik és a felnőttek imáját.

- Ismernek bibliai történeteket, egyházi és evangéliumi énekeket.

- Képesek tudatukban elkülöníteni a népmeséket és a bibliai

történeteket (az utóbbit is szívesen dramatizálják).

- Igény alakul ki a gyermekekben az alkalmankénti „elcsöndesedésre”,

örömmel vesznek részt a „csendes perceken”, „áhítatokon”.

- A bibliai kifejezések rendszeres, életszerű használata során elindul a

gyermekekben a kifejezések megértési folyamata (hit, remény,

szeretet, szelídség, türelem, megbocsátás, adakozás, stb.).

- Kialakul vágyuk, kíváncsiságuk az iskola, a tanulás iránt.

5.3 Mozgás

Célunk: A gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó, mindennapi,

játékos, egészségfejlesztő testmozgással megalapozni a gyermekekben az

igényt a rendszeres mozgásra.

29

Feladatunk: Sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló

gyakorlási formákkal, játékokkal, a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező

egymásra hatásának elősegítése.

Az egészséges életmódra nevelés érdekében változatos programok

szervezése azért, hogy a gyermekeknek minél több alkalmuk legyen

mozogni a természetben.

A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeresen alkalmazásával

a gyermekek erő és állóképességének fejlesztése. Spontán játékkal, a szabad

levegő kihasználásával a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív

mozgásos játékok széleskörű alkalmazása.

A SZABAD MOZGÁS SORÁN:

Megfelelő napirend kialakítása

Ösztönző légkör biztosítása

Játékos mozgások szervezése különféle eszközökkel

A mozgásos tevékenységek pozitív erősítése

A szükséges szabályok alkalmazása

A MINDENNAPOS TESTMOZGÁS SORÁN:

A gyermekek alapvető mozgásigényének kielégítéséhez szükséges

körülmények biztosítása

A helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly erősítéséhez

különböző mozgások szervezése játékos formában, változatos

eszközökkel

A ritmusérzék, a mozgáskultúra és az esztétikus mozgás fejlesztése.

A SZERVEZETT MOZGÁS SORÁN:

Természetes mozgások fejlesztése

A különböző járás-, futás-, ugrásgyakorlatok bevezetése és

bonyolítása

Egyensúlygyakorlatok bevezetése

Támaszgyakorlatok megismertetése

A szem-kéz és a szem-láb összehangoltságának (koordinációjának)

fejlesztése

A térbeli tájékozódás fejlesztése

30

A jobb és a bal oldal tudatosítása és gyakorlása, az ellentétes

mozgások (keresztcsatornák) beidegződésének rögzítése

Az egyéni, a csoportos, a sor- és váltóversenyeknél a szabályok

pontos betartása

A sporteszközök biztos használatának gyakorlása.

A fejlődés várható eredményei

Az óvodáskor végére gyermekeink szeressenek mozogni, legyenek

kitartóak.

Mozgásuk váljék rendezetté, esztétikussá.

Érzékeljék saját testüket és annak mozgását, fejlődjön

egyensúlyérzékük.

Értsék meg az utasításokat, vezényszavakat.

Rendelkezzenek biztos irányismerettel, magabiztosan, önállóan

tájékozódjanak a térben.

A játékos és az irányított gyakorlatok végrehajtásával növekedjen

állóképességük és teherbírásuk.

A játékokban, feladathelyzetekben biztonsággal és önállóan

használják a kézi szereket és tornaszereket is.

Alakuljon ki bennük a sportszerű magatartás.

5.4 Verselés, mesélés

A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális

higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A magyar gyermekköltészet, a népi,

dajkai hagyományok gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a

mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi,

értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének az egyik legfőbb segítője.

Képi és konkrét formában feltárja a gyermekek előtt a külvilág és az emberi

belső világ legfőbb érzelmi viszonyait, a lehetséges, megfelelő

viselkedésformákat.

A hitre nevelés egyik formája a keresztény keresztyén értékrendet

tartalmazó irodalmi alkotások megismertetése. A felekezetenkénti

31

különbözőségek miatt a Pedagógiai Program „Módszertani Útmutató”

részében találhatóak a tartalmi elemek.

Célunk:

A játékos mozgásokkal kísért mondókákkal, dúdolókkal, versekkel,

mesékkel erősíteni a gyermekek érzelmi biztonságát, hozzájárulni

anyanyelvi nevelésükhöz. A ritmus, a mozdulat és szó egységével

érzéki-érzelmi élményeket nyújtani.

A mesék segítségével a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi

fejlődése, fejlesztése, szemléletmódjuk és világképük kialakítása,

esetleges lelki feszültségeik oldása.

A gyermekek saját vers- és mesealkotásának mozgással és/vagy

ábrázolással történő kombinálásával biztosítani az önkifejezés

alternatív lehetőségeit.

A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés segítségével a

kisgyermekek mentális higiénéjének megalapozása, alakítása.

A népi, klasszikus és kortárs irodalmi művek megismertetése a

gyermekekkel.

A keresztény keresztyén értékrendű alkotások megismertetése. (ld.:

„Módszertani Útmutató”)

Feladatunk:

A verselés, mondókázás és mesélés feltételeinek megteremtése.

Lehetőleg naponta többször is biztosítva a spontán adódó helyzetek

által kínálkozó kezdeményezések, valamint tudatosan tervezett

tevékenységek kihasználásával.

A kisgyermek esetleges szorongásainak mese általi feloldása és

megoldása, hisz a mese visszatükrözi azokat. A mese tárgyi világot is

megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és ehhez társuló, a szigorú

ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus képe, csodákkal és

átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus

realitásra és külvilágra irányított megismerési törekvésre.

Az élő mese- és vershallgatás természetességének kialakítása, hiszen a

mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi

biztonságban érzi magát, s játéktevékenységéhez hasonlóan a

32

mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot

jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki

élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.

A mondókák, versek, mesék gyakori ismétlése azért, hogy a

megkedvelt irodalmi művek kedvenccé válva felidézhetők legyenek a

gyermekek számára. Idősebb gyermekeknél kedves élmény, ha kiskori

kedvenc meséiket, verseiket időnként felidézhetik.

A korcsoportnak megfelelő irodalmi anyag kiválasztása, az életkori

sajátosságok figyelembevételével. Figyelmet fordítunk a népi, a

klasszikus és kortárs irodalmi művek megismertetésére.

3-4 éves korban a verseléshez népi mondókákból és ismert magyar

költők rövidebb verseiből válogatunk. A mondókákat mozgással,

ringatással, hintáztatással kísérjük. A versek ritmikusak,

mondanivalójukban érthetőek, a gyermeki érzelemvilághoz közel

állóak. Gyerekekről, állatokról, virágokról, hangulatokról szólnak. A

mesék cselekménye egyszerű, könnyen követhető, ismétlődő részek

vannak benne. Az éves anyag a csoport fejlettségétől és

érdeklődésétől függően 10-15 mondóka és vers, valamint 10-12 mese.

4-5 éves korban a népi mondókák körét kibővítjük kiszámolókkal,

csúfolókkal, halandzsa szövegű mondókákkal. A versek vidám,

humoros vagy éppen kicsit szomorkás, melankolikus hangvételűek a

változatosság érzékeltetése miatt. A versek témája az állatokkal,

növényekkel, gyümölcsökkel, időjárással és a természettel

kapcsolatosak. Az állatmesék már bonyolultabb szerkezetűek. Ez a

korcsoport kedveli a láncmeséket, az egyszerűbb cselekményű

tündérmeséket, és igen nagy örömmel hallgatják a valóságon alapuló

rövidebb történeteket is. Az éves anyag 4-6 mondóka, 10-12 vers, 12-

15 mese.

5-6-7 éves korban tovább bővítjük a mondókák, kiolvasók körét,

ezeket alkalomszerűen ismételjük, a természeti jelenségekhez, illetve

a társakkal való játékokhoz kapcsolódva. Az új versek témája a

gyermekek élményvilágával és a természettel kapcsolatosak. A

humoros, tréfás hangvételű versek mellé néhány lírai hangulatú vers is

kerül. Ebben a korban figyelik legnagyobb áhítattal a mesélést. A

legjobban, ebben a korban tudnak azonosulni a szereplőkkel, és már

képesek erkölcsi ítélethozatalra is. Ezért a mesék kiválasztása különös

33

gondot igényel. Az állatmesék szereplői emberi tulajdonságokkal

rendelkeznek, a népmesék már bonyolultabbak, cselekményesebbek,

megjelennek a klasszikus tündérmesék. A tréfás mesék humorát már

értik, és élvezik. A többször hallott meséket szívesen adják elő vagy

bábozzák el. Ebből építkezve megjelennek a maguk által rendezett és

szereposztott előadások, amelyek a résztvevők ötleteiből szövődnek,

változnak, alakulnak. Ebben a korban ajánlott, különösen pihenő idő

előtt a folytatásos mese, amelynek cselekményét is szívesen,

találékonyan szövik tovább, és építik be játékaikba. Az éves anyag 4-6

mondóka, kiolvasó, 10-15 vers és 10-15-20 mese.

Speciális feladatunk a keresztény hit alapjait képező, az óvodáskorban

használható művek bemutatása, megismertetése. (ld.: „Módszertani

Útmutató”)

A fejlődés várható eredményei

Örülünk, ha óvodásaink szívesen verselnek, mesélnek.

Sikernek tartjuk, ha érzelmileg képesek azonosulni a vers, mese

hangulatával, tartalmával.

A gyermekek különbséget tudnak tenni a hangulati változások között.

Érzékelik a jó és rossz emberi cselekedetek közötti különbséget,

amelyek kitűnnek a mesék tartalmából.

Értik az irodalmi művek humorát.

Ismerik az óvodás korú gyermekek számára bemutatható keresztény

értékrendszerű művek főbb szereplőit, történeteit. (ld.: „Módszertani

Útmutató”)

5.5 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Célunk: A környezet hangjainak megfigyelésével, ölbeli játékokkal, a népi

gyermekdalokkal, énekléssel és az énekes játékokkal a zenélés örömének

megismertetése, zenei érdeklődés felkeltése, zenei ízlés formálása, zenei

képzelet és az esztétikai fogékonyság alakítása, hangszerek és azok

használatának megismerése.

34

Feladatunk:

A zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése.

A gyermek zenei élményhez juttatása saját, óvónői énekünkkel,

hangszeres zene segítségével, a közös ének-zenei tevékenységek

során, a dallam, a ritmus, a mozgás szépségének, a közös éneklés

örömének felfedezésével.

Sokféle zenés, mozgásos játékkal szeretnénk megismertetni a

gyermekeket, amelyeken keresztül elősegítjük a társas kapcsolatok

alakulását is.

Az énekes népi játékok, és az igényesen válogatott kortárs művészeti

alkotások megismertetése.

Az ünnepekhez kapcsolódó szokások felelevenítése, dalok közös

éneklése, a hagyományok átörökítése fontos feladatunk.

Gondot fordítunk a harmonikus mozgás kialakítására az egyszerű

táncmozdulatok megismertetésére.

Lehetőséget adunk zenei képességeik (egyenletes lüktetés, ritmus,

éneklés, hallás, mozgás) kibontakoztatására, az egyszerű

hangszereken való gyakorlásra, valamint képzeletük alakítására.

Megismertetjük a gyermekekkel azokat a vallásos töltetű zenei

anyagokat, amelyek a keresztény hit gyakorlásában rendszeresen vagy

ünnepek alkalmával előforduló saját hang segítségével vagy a vallásos

töltetű zeneművészeti alkotások hangszeren történő megjelenítésével.

(ld.: „Módszertani Útmutató”)

3-4 éves korban a gyermekek játékosan megtanulnak 6-8 mondókát,

ölbeli játékot, 10-15 énekes játékot. Megismertetjük őket a halk,

hangos beszéd és éneklés módszerével. Érzékeltetjük a

gyermekeinkkel a különböző mozdulatokon keresztül az egyenletes

lüktetést, a mondókák és éneklések alkalmával, valamint felhívjuk

figyelmüket a környezet hangjaira. Megismertetjük a csoportot

néhány egyszerű hangszerrel és annak használatával. Játékosan

megismernek néhány egyszerű táncmozdulatot. Fontos elemet képez a

fejlesztés során a zenehallgatás iránti érdeklődés felkeltése.

4-5 éves korban 4-6 új mondóka és 10-15 gyermekdal játékos

megtanulása mellett ismételjük a 3-4 éves korban tanult anyagokat is.

Énekeljenek 4-8 motívumból álló népi és műdalokat. Az énekes

35

játékok szerepe megnő, a mozdulatok között a hullámvonal, a

csigavonal, sorgyarapító, párválasztó és szerepcserés dalos játékok

szerepelnek. Törekvésünk a tiszta éneklésre irányul, szerepet kapnak a

játékos kérdés-felelet, a magas-mély, és a halk-hangos fogalmak

közötti különbségek megismerése. A már korábban elsajátított

egyszerű táncmozdulatok mellett megismernek néhány egyszerű

tánclépést. Ismerjék és használják az egyenletes lüktetést, a

motívumok hangsúlyát, a mondókákon és a dallamokon keresztül.

Játékosan gyakoroljuk a mondókák, dalok ritmusát. Megismertetjük

őket néhány népi ritmushangszerrel és annak használatával. A

zenehallgatások anyagát úgy válogatjuk össze, hogy szerepeljen benne

magyar népdal, magyar népi és műzene, interkulturális zene, és

igényesen válogatott kortárs művészeti alkotás is. Szeretnénk, ha a

zenehallgatás mindennapos szokássá válna és minél többféle

tevékenységhez kapcsolódna.

5 – 6-7 éves korban a gyermekek tanuljanak meg 4-7 mondókát, 16-

18 új gyermekjátékdalt, és 5-6 alkalomhoz illő műdalt. Az énekes

játékok mozgásanyagát változatos, új térformákkal és ügyességi

játékokkal bővítjük és törekszünk a szép mozgást igénylő párjátékok

kiválasztására. A korábban tanult egyszerű tánclépéseket

bonyolultabbakkal bővítjük. A tiszta éneklés érdekében minél

gyakrabban énekeltetjük önállóan gyermekeinket az egyéni

sajátosságaik figyelembe vételével. Szintén fejlesztjük a magas-mély,

halk-hangos fogalompárok zenei feladatait. A tempóváltás, a

dallambújtatás, az egyenletes lüktetés magasabb szintre emelése

feladatunk. Sokféle formában gyakoroljuk az egyenletes lüktetés és a

ritmus összekapcsolását. Zenehallgatásunk anyagát felelevenítjük és

bővítjük, a magyar népdalok, magyar népi és műzenék, az

interkulturális zenék, valamint az igényesen válogatott kortárs

művészeti alkotások köréből. Szerepet kap ebben a korosztályban a

kiemelkedő zenei képességekkel rendelkező gyermekek további

fejlesztése.

36

A fejlődés várható eredményei

o Képesek örömmel, gátlás nélkül, egyedül énekelni, énekes

játékokban szerepet vállalni.

o Törekednek a tiszta éneklésre, éneklés közben az érthető,

helyesen artikulált szövegkiejtésre.

o Mozgásuk összerendezett, harmonikus, ismernek néhány

alapvető tánclépést.

o Érdeklődéssel és élvezettel hallgatják a magyar népi és műzenét,

valamint az interkulturális zenét, zeneműveket.

o Több zenei műfajt ismernek fel.

o Néhány hangszert megneveznek.

o Zenei anyanyelvben jártassá válnak.

o Ismernek és szívesen éneklik vagy az előadásában szívesen részt

vesznek a keresztény zenei nevelési terület óvodás korban

használható zenei anyagának előadásában. (ld.: „Módszertani

Útmutató”)

5.6 Rajzolás, mintázás, kézimunka

Célunk:

Gyerekeink kreatív önkifejezése az ábrázoló-, alkotótevékenység öröme

által megvalósuljon, ezáltal szívesen rajzoljanak, fessenek, alkossanak.

Szeretnénk, hogy az esztétikai élmények befogadására, a szép iránti

nyitottságra és a környezet esztétikai alakítására irányuló igényük

kialakuljon.

Célunk a gyermeki fantáziavilág gazdag képi kifejezésének alakítása, a

gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagítása a változatos eszközök

biztosítása által.

Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása

az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az

esztétikai élmények befogadására.

Célunk, hogy a keresztény hit elemeit tartalmazó, vallásos témájú (az

óvodás korú gyermekek életkorához és fejlettségi szintjéhez alkalmazkodó,

37

gondosan válogatott) művészi alkotásokkal megismertessük a gyermekeket.

(ld.: „Módszertani Útmutató”)

Feladatunk:

Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos

eszközöket biztosítunk a gyermekek számára.

Megismertetjük a gyermekeket az eszközök használatával, a

különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka

különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.

Megteremtjük a feltételeket a gyermeki önkifejezés és az alkotó

tevékenységekhez.

A vizuális tevékenység térbeli helyét az ablak közelében helyezzük el,

hogy elegendő természetes fény érje a munkafelületeket.

A tevékenységekhez megfelelő mennyiségű időt biztosítunk, annak

érdekében, hogy a gyermekek addig alkossanak, amíg kedvük van az

adott foglalatossághoz.

Gondosan válogatjuk meg az eszközöket, megteremtve a gyermekek

munkájának sikerét. A jó minőségű eszköz- és anyagválasztás

elengedhetetlen szempont.

Olyan légkört biztosítunk számukra, amely ösztönzi a csoportot az

alkotó munkába való bekapcsolódásra. A kellemes hangulatot egyéni,

színes ötletekkel, érdekes feladatokkal, esetleg az irodalmi és a zenei

elemek bevonásával emeljük.

Lehetőséget biztosítunk az óvodás korú gyermekek számára

kialakított keresztény nevelési tartalmú élmény vizuális formájú

átélésének változatos eszközű és technikájú megjelenítésére. (ld.:

„Módszertani Útmutató”)

Egyéni fejlettségükhöz és képességükhöz igazodva a 3-4 éveseket játékos

módon ismertetjük meg az anyagok és az eszközök használatával, a

rajzolás, mintázás, festés, kézi munka különböző technikai alapelemeivel,

eljárásaival. Erre a korosztályra jellemző, hogy képalakítása, a plasztikai

munka, az építés nem különül el egymástól. Az alkotások témája még nem

tervezhető, de a tevékenység eszközét és technikáját nagy gonddal készítjük

elő. A gyermekek jelenítsék meg a képeket festéssel, rajzolással,

ragasztással, agyagba, homokba karcolással. Tapasztalathoz juttatjuk őket

38

plasztikai alkotások terén, amelyhez a nyomkodás, ütögetés, gömbölyítés,

sodrás és darabolás technikai lépéseit mutatjuk meg. Szeretnénk elérni,

hogy különböző anyagok felhasználásával hozzanak létre térbeli

alakzatokat. Ebben a korban erőteljes fejlődésnek indul a képi önkifejezés,

alakító kedv, színválasztás. Ehhez a tényhez alkalmazkodva erősítjük

önbizalmukat és sikerélményekhez juttatva őket segítjük az önálló

ábrázolási törekvéseik megvalósulását.

4-5 éves korban már a szándékos képalkotás tevékenységének elősegítése a

feladatunk. Ezek az alkotások a gyermekekhez közel álló személyekhez,

tárgyakhoz, eseményekhez kötődnek. Fontos elem az emberábrázolás,

valamint a mesék cselekményének megjelenítése. A technikák

sokszínűségét bővítjük és újabb anyagok felhasználásával ismertetjük meg

őket. (bőr, textil, fonal, termések). Termések felhasználásával plasztikai

formákat hozunk létre. A különböző térbeli alakzatok kidolgozásába

aktívan bevonjuk a gyermekeket, segítve ezzel saját fantáziájuk,

alkotókedvük formálását.

5 – 6-7 évesek fejlesztésénél az egyéni, önálló kifejezésmódok lehetőségeit

teremtjük meg. Elképzeléseink alapján segítjük őket a mesék, versek,

történetek képi megjelenítésében, a gazdagításában. Megismertetjük őket a

batikolás, a kollázs, viaszkarc, a pácolás műveleteivel. Megszerettetjük a

közös kompozíciók készítésének élményét, amelynél az egyéni

elképzelések egymáshoz való alakítása formálja a közösségi

tulajdonságokat. Együtt ábrázolunk mesejeleneteket, történeteket, együtt

készítünk képeskönyveket, játékokhoz, dramatizálásokhoz eszközöket,

díszeket. Egyéni elképzelések alapján jeles alkalmakra saját készítésű

meglepetéseket tervezünk. A műalkotásokkal és a népművészeti elemekkel

való ismerkedéssel fejlesztjük esztétikai érzéküket.

A fejlődés várható eredményei

Szívesen alkossanak a gyerekek.

Alkotásaikra legyen jellemző a formák, színek, technikák sokfélesége,

egyéniségük, ötleteik, önkifejezésük megvalósulása.

Fantáziájuk alapján formázzák, mintázzák alkotásaikat.

Önállóan és csoportosan is vállalkozzanak terveik megvalósítására.

39

Egyéni és közös alkotásaik értékelése során saját és társaik munkáival

kapcsolatban tudjanak reális véleményt mondani.

Vegyék észre környezetükben a szépet, tudjanak gyönyörködni annak

látványában.

Legyenek aktív részesei az őket körülvevő tér rendezésében,

díszítésében.

5.7 Külső világ tevékeny megismerése és matematikai tartalmú

tapasztalatok, ismeretek nyújtása

A gyermek aktivitás és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb

és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri

viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a

természethez, az emberi alkotásokhoz, megtanulja azok védelmét, az

értékek megőrzését. A tágabb és szűkebb környezet közvetlen tapasztalati

úton történő megismerésével megtanulja a szülőföld, az ott élő emberek, a

hazai táj, a hagyományok, népszokások, a családi és a tárgyi kultúra

értékeit, szeretetét és védelmét. Megtanulja, tisztelni a környezetét.

Óvodánk programjának speciális területe a hitre nevelés, amely általánosan

és konkrétan is jelen van a gyermekek óvodai nevelési – tanulási szinterein.

A keresztény hit elemei napi formában megjelennek a gyermekek óvodai

életében. Legkiemelkedőbb területei az ünnepek, amelyeket a hitre nevelés

és keresztény értékek megjelenése is gazdagítja. (ld.: „Módszertani

Útmutató”)

Célunk:

Az óvodáskorú gyermekek környezettudatos viselkedésének

megalapozása.

A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek

pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi

világ értékei iránt.

Az ünnepek – szokások – hagyományok megismerése során a

keresztény ünnepek megismertetése a gyermekekkel. (ld.:

„Módszertani Útmutató”)

40

A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki,

nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének, ítélőképességének

alakítása.

A gyermeki érdeklődés felkeltése a matematikai tartalmú

tapasztalatok, ismeretek iránt, alakítva ezzel a számfogalom és a

geometriai fogalmak alapozását.

Feladatunk:

A gyermekek környezetében lévő élővilág megismertetése,

megszerettetése. Az élő és élettelen környezeti tényezők

leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása.

A természethez kapcsolódó hagyományok, népszokások

megismertetése a gyermekekkel.

A környezetkultúra és az egészséges életmód szokásainak

megalapozása.

A szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszonyulás megalapozása a

jeles ünnepeken, néphagyományokon, szokásokon keresztül.

A környezet megőrzésére való igény kialakítása, annak megértetése,

hogy a környezetet védeni, óvni, ápolni kell.

A vizek, az állatok, növények, a levegő, a föld védelmének

fontosságának tudatosítása a zöld ünnepek keretén belül.

Ismeretek nyújtása az emberi test felépítésével, az érzékszervekkel,

azok funkcióival kapcsolatban. Játékos tapasztalatszerzés közben a

test és az érzékszervek védelmének, ápolásának fontossága és ennek

hangsúlyozása.

A felnőttek munkájának megismertetése, amely alapot adhat a

szerepjátékoknak.

Megfigyelések végeztetése az évszakokról, a változó időjárás

jellemzőiről. Összefüggések felfedeztetése az évszakok változása és

az öltözködés között.

Ismeretek nyújtása a ház körül élő és a vadon élő állatok világáról,

lehetőleg oly módon, hogy természetes környezetükben figyelhessék

meg azokat.

41

Közvetlen tapasztalatszerzéshez juttatás a növények részeinek, a

termések hasznosságának, a gyümölcsök, virágok jellemzőinek

felismerésében. Megfigyeléseken keresztül összefüggések

felfedeztetése az évszakok változása és a növények átalakulása

viszonyában.

Gyalogos és a közösségi közlekedés gyakoroltatása által a közlekedési

eszközök és azok pontos szerepének, valamint a közlekedés

alapszabályainak, a járműveken való viselkedésnek és a balesetmentes

közlekedésnek a megismertetése.

A közvetlen környezetben való biztos tájékozódás, pontos helyismeret

elérése.

A gyermek önálló véleményalkotásának, döntési képességeinek

fejlődésének elősegítése problémahelyzeteken keresztül.

Az ünnepek előkészítése során különleges feladat a keresztény

szellemű hitre nevelés tartalmi kiegészítése. Ezen események során

ismerik és tapasztalják meg a gyermekek közvetlenül a hitre nevelés

gyakorlati megvalósulását (templomlátogatások, Karácsonyi áhítat

közösen, stb.). (ld.:”Módszertani Útmutató”)

A 3-4 éveseket megismertetjük az óvoda életével, és beszélgetéseket

kezdeményezünk a családjukról, otthoni élményeikről. Érzékeltetjük

számukra a család összetartozásának fontosságát. 4-5 éves korukra

szerephelyzeteken keresztül ismereteket nyújtunk a családtagok

otthon betöltött szerepéről. Az 5 – 6-7 évesekkel beszélgetéseket

kezdeményezünk családjuk tagjairól, a legidősebb tagjaitól a

legfiatalabb tagokig, megismerve közben azt, hogy hogyan élnek

otthon.

Játékos módon ismertetjük meg velük a matematikai fogalmakat, a

testek, az idomok tulajdonságait.

Összehasonlításokat végzünk a tárgyak, a halmazok világában.

Tapasztalják meg, hogy a nagyobb mennyiség több, a kisebb kevesebb

egységet tesz ki.

Új fogalmakkal ismertetjük meg őket, melyek segítenek megérteni a

számok, formák világát. – számlálás, mérés, összehasonlítás. Több,

42

kevesebb, ugyanannyi, tőszámok, sorszámok, gömb, kocka, téglatest,

négyzet, kör, téglalap stb.

Szeretnénk, ha térbeli tapasztalataikat testük és érzékszerveik aktív

bevonásával szereznék meg.

Feladatunk fejleszteni a szimmetria, a tükörmozgás iránti érzéküket is.

Fejlesztjük logikai gondolkodásukat, rávezetve őket az ok-okozati

összefüggések felismerésére, az igaz és hamis állítások eldöntésére.

Témakörök:

Évszakok változása

Időjárás és jellemzői (szél, csapadék, hőmérséklet)

Jeles napok, zöld ünnepek, népszokások, hagyományok

Állatok, növények

Közlekedés

Felnőttek munkája (foglalkozások)

Testünk

Egészségünk védelme (prevenció)

Család

Keresztény vallás ünnepei – szokásai - hagyományai (ld.:

„Módszertani Útmutató”)

Matematika (lásd bővebben a feladatainknál)

A fejlődés várható eredményei

Legyen ismeretük önmagukról (saját személyi adataikról),

családjukról, lakóhelyükről, óvodájuk környezetéről.

Ismerjék testük felépítését, érzékszerveik nevét, működését.

Értékeljék az egészség fontosságát, legyenek jártasak a testápolásban.

Tudják követni a napszakok és az évszakok változását, tudják

megnevezni a hét napjait, és legyen ismeretük a hónapokról és az

évről is.

Tudjanak önállóan alkalmazkodni az évszakok változásához.

Ismerjék környezetük növény-és állatvilágát, tudják őket gyűjtőnevük

alapján csoportba rendezni, és lehetőség szerint vegyenek részt azok

gondozásában, ápolásában.

43

Legyenek tisztában a gyalogos és a közösségi közlekedés fontosabb

szabályaival.

Legyenek képesek közvetlen környezetükben biztosan tájékozódni.

Ismerjék a keresztény hithez kapcsolódó főbb ünnepeket, azok

(óvodás korú gyermektől elvárható) tartalmát (ld.: „Módszertani

Útmutató”)

Tudják megszámlálni a tárgyakat, tudják őket összehasonlítani

mennyiség, szín, forma és nagyság szerint. Tudjanak párosítani.

Legyenek képesek két kiterjedést, vagy mennyiséget egymással

egyenlővé, ugyanannyivá tenni, vagy valaminél kevesebbet-többet,

kisebbet-nagyobbat létrehozni.

Használják helyesen a tő- és sorszámneveket.

Tudjanak 10-es számkörben számlálni, bontani, részhalmazokat

egyesíteni.

Tudjanak tájékozódni térben és időben, használják helyesen a térbeli

viszonyokat jelentő névutókat, relációkat.

Ismerjék fel a síkbeli elrendezéseket, tudjanak térbeli alakzatokat

létrehozni.

5.8 Munkajellegű tevékenységek

Célunk: Olyan készségek, tulajdonságok biztosítása a gyermeki munka

megszerettetésén keresztül, melyek pozitívan befolyásolják a gyermek

közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését, feladattudatát.

Az SNI-s gyermekek egyenrangú tagjai az óvodai közösségnek, ők is

kiveszik részüket a napi feladatok végrehajtásában, a közösségért végzett

munka teljesítésében, az egyéni feladatok elvégzésében. Ebben el kell

érnünk, hogy minél hamarabb megtanulják a társaik nevét, a tevékenységek

fontosságát, menetét. A gyakorlásnak velük több időre van szükség, ebbe

bevonjuk a szülőket, valamint a gyógypedagógus szakembereket is.

Feladatunk:

A különböző munkajellegű tevékenységek tervezése és azok

feltételeinek biztosítása.

44

A munkajellegű tevékenységeket – önkiszolgálás, segítség az

óvónőnek stb. – a játékból bontakoztatjuk ki.

Feladatunk, hogy kezdetben sok segítséggel, később teljes

önállósággal végezzék a feladatokat. Törekvésünk kedvet csinálni

minden olyan tevékenységhez, amelyben testi épségük megóvható és

amihez kedvük van.

Biztosítjuk mindegyik munkafajtához a megfelelő és balesetmentes

eszközöket.

Megismertetjük a munkafázisok sorrendjét, mintát adunk és segítséget

nyújtunk annak megteremtéséhez, hogy minél többször átéljék

cselekvéssort.

Megszerettetjük a gyermekekkel a feladatért vállalt erőfeszítés

nehézségeit, szépségeit, s minden esetben érezzék a dicséret, a

megerősítés, az értékelés pozitív hatásait.

Feladatunk, hogy a gyermekek munkához való viszonya pozitív

megerősítést kapjon.

A 3-4 éves korosztálynál fontos, hogy az óvodapedagógust figyelve

bekapcsolódjanak a növények gondozásába, részt vegyenek a

termények, levelek gyűjtésében. Fokozatosan legyenek jelen a

szabályosan ismétlődő munkafeladatok csoporton belül szervezendő

végrehajtásában – önkiszolgálás terén, rendrakás terén, segítés

vonatkozásában -.

4-5 éves korban bevezetjük a naposi munkát, mint közösségfejlesztő

tevékenységet, melyet a dajkák aktív közreműködésével érünk el. Ezt

a cselekvéssort az önkiszolgálás során megtanult feladatokra építjük.

Nagy figyelmet fordítunk a pontos cselekvéssor felépítésére.

Gondosan meg kell terveznünk az alkalomszerűen ismétlődő

munkafeladatok körét, melyek végrehajtása felnőtt irányítást igényel:

teremrendezés, eszközök kirakása, elrakása, öltözők, mosdóhelyiségek

rendje stb.

Feladatunk az egyéni megbízatások rendjének átgondolása, melynek

személyiségfejlesztő hatását szem előtt tartjuk. Például: különböző

információk átadása, segítés a kicsiknek, felnőtteknek, élősarok

gondozása, csoportonként az udvar rendben tartása, ünnepek

előkészítése, madáretetés.

45

5-6-7 éves korban már közösen beszéljük meg az önállóan végezhető

munkák sorát. Ilyen jellegű munka az esztétikus terítés, tálalás,

kínálás, majd a teríték leszedése. Étkezés után a csoportszoba

rendjének visszaállítása.

Ebben a korban az alkalomszerű munkák is önállóságot kapnak. A

feladatok elvégzésére sok buzdítással, dicsérettel ösztönözzük a

gyerekeket.

Feladatunk bevonni a nagyokat környezetük szépítő tevékenységébe.

Rendszeresen bevonjuk őket a gyümölcsnapok feladatkörébe, -

gyümölcsdarabolás, salátakészítés stb. -

A fejlődés várható eredményei

Szeretnénk, ha átéreznék a munka örömteli, környezetformáló

erejét.

Az elvégzett feladatok és eredmények jó érzéssel töltik el

gyermekeinket, tisztában vannak azzal, hogy az ő erőfeszítésük

nélkül nem érhetünk el sikert.

Igényesek önmaguk és környezetük rendje iránt.

Örömmel vesznek részt a közösen végzett munkajellegű

feladatokban.

Becsülik mások és saját munkájuk eredményét.

Tisztelik a felnőttek munkáját.

6. Az óvodai élet megszervezésének elvei

6.1 Személyi feltételek

Intézményünk az Önkormányzat engedélyezett dolgozói létszáma … fő. A

megállapított létszámarány megfelelő feltételeket teremt arra, hogy óvodánk

biztonságosan működhessen, hogy szakfeladatainkat az előírásoknak

megfelelően teljesíteni tudjuk.

46

Intézményi létszámadat:

Vezető óvónő 1 fő

Vezető helyettes 1 fő

Óvodapedagógus 19 fő

Óvodatitkár 1 fő

Pedagógiai asszisztens 3 fő

Pszichológus 1 fő

Dajka 10 fő

Konyhai alkalmazott 2 fő

Gondozónő és takarító 1 fő

Ügyviteli dolgozó 1 fő

Karbantartó 3 fő

Intézményi létszám összesen: 42 fő

A törvényi előírások értelmében csoportonként 2 óvodapedagógus és 1

pedagógiai munkát segítő dajka látja el a helyi programban felvállalt

nevelési feladatokat.

Óvodapedagógusaink elkötelezetten és következetesen valósítják meg a

nevelőtestület által megfogalmazott és elfogadott intézményi nevelési

elveket. Mindannyian rendelkeznek a törvényben előírt szakirányú

végzettséggel és munkájuk magasabb szinten történő megvalósítása

érdekében, folyamatosan képzik magukat. A szakvizsga köteles és

creditpontos továbbképzési lehetőségek széles körű érdeklődésüket

igyekszik kielégíteni.

Elsődleges nevelési szempontunk a hitre nevelés, amelynek elvei az óvoda

dolgozóira is felelősséget hárítanak. Fontosnak tartjuk a magunk hitének

megélését, a lelki, testi egészségvédelmet, hiszen csak akkor tudunk

példaként a gyermekek felé fordulni, ha átérezzük a keresztény lelki erő

segítő, támogató védelmét és az egészségvédelem ránk háruló

kötelezettségeit is. A mértéktartó életvitel, a rendszeres orvosi ellenőrzés, az

önkontroll számunkra is feladatot jelöl ki.

Nevelő munkánkat a gyermekszeretet, a gyermeki jogok tiszteletben tartása,

és a magas színvonalon történő fejlesztő munkára való törekvés jellemzi.

47

Fontos számunkra az egymás elfogadásának elve, a különbözőségek

tudomásul vétele.

Nagyon fontos szempontnak tartjuk az óvodapedagógusok nevelési

programhoz igazított elkötelezettségét, azonosulási képességét. Az új

kollégák felvételénél elengedhetetlen szempont az ennek való megfelelés

ellenőrzése. Nagyon lényeges ugyanez az elvárás a technikai dolgozók

esetében is.

Gondot fordítunk a csoportok élén álló óvodapedagógus párok

kialakítására. Lehetőleg egymást jól ismerő kollégák párosításában

gondolkodunk, akik emberileg, de főleg szakmailag illenek össze,

kiegészítik egymást. Legalább ilyen fontos szempont a megfelelő dajka

személyének kiválasztása is.

6.2 Tárgyi feltételek

Új, korszerű, modern óvodánk megfelelő szinten szolgálja a hozzánk járó

gyermekek biztonságos óvodai életét. Minden helyiség tágas, kényelmes

módon szolgálja a gyermekek fejlődését és a nevelési feladatok

végrehajtását.

Az épület minden tekintetben megfelel a programunk nevelési céljainak.

Nevelési programunk céljait szolgáló eszközrendszer

Az óvoda teljes felszereltséggel biztosítja számunkra a programban vállalt

feladatok megvalósítását. Mind a tíz csoportunk a törvényben előírt

eszköznormának megfelelően felszerelt. Lehetőséget teremt a testi, szellemi

fejlesztéshez, illetve a játéktevékenységekhez.

A törvényben előírt módon kötelességünk az eszköznormának való

megfelelés követelményeinek betartása, amely feladat folyamatos

eszközpótlást, fejlesztést és állapotellenőrzést kíván mindannyinktól.

Anyagi lehetőségeinket mérlegelve gondot fordítunk épületünk és közvetlen

környezetünk állagának megőrzésére.

48

6.3 Szervezeti- és időkeretek

Óvodánk hagyományai:

Intézményünk hagyományai az ünnepek ápolásán keresztül érvényesül.

Bensőséges hangulatot teremtve ünnepeljük jeles napjainkat:

- Gyermekek születés- és névnapja

- Évnyitó Istentisztelet (templom)

- Szüreti mulatság

- Mikulás

- Advent

- Karácsonyi áhítat (óvoda épületében)

- Farsang

- Nemzeti ünnep: Március 15.

- Húsvét (templom)

- Anyák napja

- Gyermeknap

- Évzáró Istentisztelet (templom)

Hagyományaink ápolása biztonságérzetünk és szervezeti életünk

állandóságának bizonyítéka. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az új

lehetőségeket, jeles eseményeket ne lennénk képesek bevonni az eddig

megszokott ünnepeink közé. Vállaljuk az új programok hagyománnyá

tételét, főleg akkor, ha azok beilleszthetők eddigi elképzeléseink sorába.

A nevelési év időkeretei

A nevelési év törvényben meghatározott ideje minden év szeptember 1-től a

következő év augusztus 31-ig tart. Ezen időszak felosztása:

- szeptember, október hónap a beillesztés, és visszaillesztés ideje

- november 1-től május 31-ig a nevelési időszak tart

- június 1. és augusztus 31. között a nyári élet eseményeit tervezzük

A beillesztés ideje alatt feladatunk az új gyermekek közösségbe illesztése,

megismerése, valamint felkészülés a nevelési időszakra.

49

A nyári szabadságról visszatért régi gyermekek, pedig lehetőséget kapnak

arra, hogy a már megtanult szokásokat felidézhessék.

A nevelési időszakra koncentráljuk gyermekeink fejlesztését, a különböző

nevelési feladatokon keresztül, valamint az óvodai élet

tevékenységformáinak segítségével ismereteket, képességeket, készségeket

fejlesztünk.

A nyári időszak alatt a gondtalan, örömteli tevékenységformák

megtervezésére és megszervezésére koncentrálunk.

Nevelési feladatok időkeretei

Javaslat a napirend kialakításához:

7.00 – 11.30 Gyermekek fogadása

Játék, egyéb szabadon választott tevékenység

Testápolás

Tízórai

Hitre nevelés, „csendes percek” feltételeinek

megteremtése

Mindennapos mozgás vagy szervezett mozgás (heti

egy alkalommal)

Részképességek fejlesztése

Játékba integrált tanulás

Testápolás

Gyümölcsevés

Öltözés

Játék a szabadban

11.30 – 13.00 Testápolás

Ebéd

13.00 – 15.00 Pihenés

15.00 – 17.00 Testápolás

Uzsonna

Játék, szabadon választott tevékenység

Fakultatív programok

17.00 – 18.00 Játék, szabadon választott tevékenység az ügyeletes

csoportban vagy a szabadban

50

Javaslat a heti rend elkészítéséhez:

Heti rendünk kialakításánál a hitre nevelés mellett napi egy szervezett

tevékenységet jelölünk ki minden csoportban figyelembe véve a következő

tényezőket:

- a szervezett mozgásos tevékenységre, amely a tornatermi beosztás

függvénye,

- a szertár használatát,

- a korosztályok életritmusához való alkalmazkodást.

A szervezett tanulás formái:

- kötelező tevékenységek: mozgás, mozgásos játékok, hitre nevelés,

ének, zene, énekes játékok (alkalomtól, témától függően)

- közvetve kötelező tevékenységek: az óvodapedagógusok a döntési

joga, a gyermekcsoport fejlettségi szintjének megfelelően

meghatározni, változtatni a kötelező foglalkozások vezetésének elvét.

- kötetlen tevékenységek: rajzolás, mintázás, kézimunka, ének, zene,

énekes játékok, vers, mese, környezet tevékeny megismerése

A szervezett tanulás munkaformái:

- frontális: hitre nevelés formái, mozgás, vers, mese, bábozás

- mikro csoportos: ének, zene, rajzolás, mintázás, kézimunka, környezet

tevékeny megismerése

- egyéni: egyéni igények szerint, részképességek fejlesztése.

A feldolgozandó anyag, a tevékenységformák jellemzői alapján az

óvodapedagógusok, a csoport és részképességek, igények és egyéni

tulajdonságok figyelembe vételével döntik el a munkaformák szervezését.

A szervezett tanulás időkeretei:

3-4 éveseknél napi 10-15 perc

4-5 éveseknél napi 15-20 perc

5 – 6-7 éveseknél napi 20-35 perc

Hitre nevelés:

3-4 éveseknél napi max. 5 perc

4-5 éseseknél napi max. 10 perc

5 - 6-7 éveseknél napi max. 15 perc

51

A szervezett tanulás típusai

Párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek

Játék

Vers, mese

Ének, zene

Rajzolás, mintázás, kézimunka

Mozgás

A külső világ tevékeny megismerése

- matematikai tapasztalatok

Munka jellegű tevékenységek

Szervezett tevékenység

Hitre nevelés

Ének, zene (alkalomtól, témától függően)

Mozgás

Tevékenységek formái (a témakörök és a gyerekek fejlettségének

megfelelően)

egyéni

mikro csoportos

frontális

A tanuláshoz szükséges módszerek kiválasztása:

Az óvodapedagógusok éljenek a pedagógiai módszertani szabadság

lehetőségével, úgy, hogy azok mindenkor megfeleljenek az életkori

sajátosságoknak, az adott tevékenységeknek, a gyermekek érdeklődésének.

Állandó elemként jelen van a játékosság, a felfedezés és a ráébredés

lehetősége. Törekedjen a minél gazdagabb ötletek megvalósítására,

amelyekhez saját felkészültségét, tudását, módszertani kultúráját állandóan

fejleszteni képes.

52

Speciális szolgáltatások:

Nevelési időben szervezett, az alapellátáshoz szorosan kapcsolódó

szolgáltatások:

- Logopédia, heti két alkalommal, egy-egy óra terjedelemben,

szakember irányításával történik a fejlesztés, az előzetesen kiszűrt

gyermekek számára.

- Fejlesztő pedagógia: belső erőforrás biztosításával, fejlesztő

pedagógusunk, heti két alkalommal, szintén egy-egy órában a

részképességek fejlődésében elmaradást mutató gyermekeket

felzárkóztatását végzi.

- Pszichológus, heti gyakorisággal látogatja óvodánkat, ismerkedik a

csoportokkal, felméri az esetlegesen felmerülő problémás helyzetek

során szükséges fejlesztési lehetőségek szükségességét.

Nevelési időn túl szervezett szolgáltatások:

A szülők és a gyermekek igényeinek felmérése alapján nyitottak vagyunk a

különböző fakultációk szervezésére.

Jelenleg működő fakultáció intézményünkben:

Ovi Foci Suli

Néptánc

Tartásjavító, mozgáskultúra foglalkozás

Az említett szolgáltatásaink nem térítésmentesek.

7. Az óvoda gyermekvédelmi feladatai

Célunk: a gyermekek segítése, a törvények által szabályozott módon úgy,

hogy tiszteletben tartjuk a kisgyermek és a család érdekeit.

Alapelvünk: az időben történő probléma felismerésre. Szem előtt tartjuk a

tapintat, a titoktartás és a kölcsönös bizalomra épülő együttműködés

alapelveit. Figyelmünk nagymértékben a megelőzésre irányul, melynek

elengedhetetlen feltétele a folyamatos tájékozódás, tájékoztatás, a szakmai

kapcsolatok életben tartása.

53

Feladatunk:

- Legyünk tisztában a gyermekek jogaival.

- Ismerjük a gyermekvédelem rendszerét, az adatkezelést és

nyilvántartást.

- A titoktartási törvényt maradéktalanul betartjuk.

- A megfelelő segítő szándék kiválasztása, alkalmazása a hátrányos

helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása érdekében. A

veszélyeztetett gyermekek egészséges fejlődésének elősegítése

- A segítő külső szervekkel, szakemberekkel az együttműködés

kialakítása, folyamatos kapcsolattartás.

A gyermekvédelmi munka feladatait csoportszinten az óvodapedagógusok

látják el. Összekötőjük a mindenkori gyermekvédelmi felelős. A

gyermekvédelmi feladatok intézményi felelőse minden esetben a vezető.

Kapcsolatot tartunk:

- Budapest II. kerületi Önkormányzat Szociális és Gyermekvédelmi

Iroda

- Budapest II. kerületi Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti

Szolgálata

- Budapest II. kerületi Önkormányzat Pedagógiai Szakszolgálata

- Budapest Pasaréti Páduai Szent Antal Plébánia

- Pasaréti Református Egyházközség

- I. és II. ker. Evangélikus Egyházközösségek

A családsegítés védelmének módjai, formái:

- szociális támogatások, segélyek

- tájékoztatás

- családlátogatás

- fogadóóra

- együttműködés

- szemléletformálás

- szülői értekezlet

- előadások

- szakirodalom ajánlása

54

- videó tréning

- filmvetítés

- ötletek a szabadidő eltöltéséhez

A gyermekek alapvető jogai

- Minden gyermeknek joga van a szeretetre és gondoskodásra.

- Minden gyermek egyenlő.

- Minden gyermeknek joga van a megfelelő, egészséges ennivalóhoz.

- Minden gyermeknek joga van az oktatáshoz.

- Minden gyermeknek joga van az egészségügyi ellátáshoz.

- Minden gyermeknek joga van a játékhoz.

- A gyermekeket nem szabad dolgoztatni.

- A gyermekeket nem szabad elhanyagolni.

- A gyermekek nem válhatnak háborúk áldozataivá.

- A gyermek nem válhat szexuális visszaélés áldozatává.

- A gyermekeknek joguk van kifejezni saját véleményüket.

- A gyermekeknek joguk van saját vallásukat gyakorolni.

- A gyermekeknek joguk van a másokkal való együttélésre.

- A gyermekeknek joguk van az információkhoz.

- A családon kívül élő gyermekeknek joga van a speciális védelemhez.

- A menekült gyermekeknek joguk van a speciális segítséghez.

- A fogyatékkal élő gyermekeknek joguk van a speciális gondozáshoz.

- A törvénnyel összeütközésbe kerülő gyermekeket megilleti a külön

segítség.

A gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezmény, melyet a Magyar Parlament

1991. évi LXIV. Törvénnyel hirdetett ki.

55

A GYERMEKVÉDELMI FELELŐS FELADATAI

A GYERMEKEKKEL A PED. KÖZÖSSÉGBEN A SZÜLŐK KÖRÉBEN ÖNÁLLÓ FELADATAI

KAPCSOLATOS FELADATAI VÉGZETT FELADATAI VÉGZETT FELADATAI

- A veszélyeztetett ill. a hátrányos - Együttműködés és - Együttműködés - Külső

intézményekkel

- helyzetű gyerekek felmérése szemléletformálás - Szemléletformálás történő

kapcsolattartás

- Nyilvántartásba vétele - A vezetővel és a csoport- - Tanácsadás (szociális

gondozó,

- Mérlegelés vezetőkkel való kapcsolat- - Családlátogatás esetenként művelődési

ház,

- Javaslattétel tartás - Szülői értekezleten, szakmai

képviselői)

- Egyeztetés a Gyermekjóléti - A helyi pedagógiai program fórumokon való aktív közreműködés - Pályázat

- Szolgálattal, előkészítésében való - Előadások szervezésre - Nyilvántartás

- A gyermekvédelmi koordinátorral részvétel - Szakirodalom

gyűjtése,

- Információ áramoltatása

tanulmányozása

- Továbbképzésekre motiválni - Ismertetők,

szóróanyagok

- Tanácsadás gyűjtése,

készítése

- Nevelőtestületi értekezleteken - Továbbképzés

való aktív részvétel

56

8. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése

Jogi szabályozás:

A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai életét az alábbi törvények

szabályozzák:

- 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és

esélyegyenlőségük biztosításáról,

- Az 1993. évi törvény a közoktatásról

- A 2/2005.(III.1.) OM rendelet 1. sz. melléklete a Sajátos nevelési

igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve,

- 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a

pedagógiai szakszolgálatokról, és módosításai 3/1998.(IX.9.) OM

rendelet és a 19/2004.(VI.14.) OM rendelet,

- 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 7. sz. melléklet IV. fejezet a speciális

eszközökről

- A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 4. § 25.

pontjában meghatározottak szerinti sajátos nevelési igényű (a

továbbiakban: sajátos nevelési igényű) gyermekek óvodai nevelését

végző óvoda a helyi pedagógiai programját az Óvodai nevelés

országos alapprogramja, valamint e rendelet 1. mellékleteként kiadott

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében

foglaltak.

- 32/2012. (X. 8.) EMMI Rendelet

- Intézményi Alapító Okirat

Sajátos nevelési igény fogalma:

„Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a

Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján

- testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több

fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a

megismerő funkciók, vagy viselkedési fejlődésének organikus okra

visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd.

- a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra

vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd.”

57

Intézményünk Alapító Okiratában rögzítettek alapján az óvodába 300

gyermek befogadását hajtjuk végre. A sajátos igényt figyelembe véve

határozzuk meg az ezzel kapcsolatos céljainkat, feladatainkat.

Célunk: Eleget tenni annak a társadalmi elvárásnak, amely megszünteti a

kirekesztés tényét az óvodai nevelés területén. Az integrált nevelés törvényi

előírásai alapján igyekszünk megteremteni az esélyegyenlőséget azáltal,

hogy biztosítjuk a fogyatékos gyermekek jogait a nevelésben, oktatásban.

A sajátos nevelési igényű gyermek családi nevelését, a közösségbe való

beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel részben vagy

egészben együtt történő integrált nevelése. Az együttnevelést vállaló

intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű

gyermeknek, mint részvétet és védettséget. Pedagógiai programunk

módosításával, kiegészítésével és a speciális tevékenységek

megvalósításával figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermek

fejlesztésének igényeit.

Gondot fordítunk arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon

hátrányainak leküzdéséhez.

Az integráció általános óvodai elvei

Felvállalt feladatunk legnagyobb előnye, hogy az SNI-s kisgyermekek

gyermekcsoportba kerülnek, és az intézményes nevelés részesévé válnak.

Nevelésünk és fejlesztésünk csak az adott specifikum részéről jelent

különbséget társaikkal szemben. Az óvodapedagógusok felelőssége, a

szülők partnersége, valamint az állandó és folyamatos gyógypedagógusi

támogatás elengedhetetlen és nélkülözhetetlen.

Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek

fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az

integrált fejlesztésben lehetőleg tapasztalatokkal rendelkező

gyógypedagógus, terapeuta segíti (módszertani intézmény, utazótanári

szolgálat). Közreműködése elengedhetetlen feltétele a Sajátos nevelési

igényű gyermek integrációjához. Kiterjed a gyermeket fejlesztő

óvodapedagógusok felkészítésére. Az integráltan fejlesztett gyermek

számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és

pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői

58

bizottság javaslatot tesz. Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése,

egyenlő hozzáférése az óvodapedagógus által szervezett vagy spontán

módon alakuló tevékenységekhez, önmagához mért fejlődése tekinthető,

amelynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják:

Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs,

rehabilitációs szemlélet és a sérülés specifikus módszertani eljárások

alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a

„sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény

típusához, eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.

A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas

szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia,

empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges

kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus

o Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális

módszereket, technikákat alkalmaz

o A tevékenységek során a pedagógiai diagnózisban szereplő

javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján –

szükség esetén – eljárásait megváltoztatja, az adott

szükséglethez igazodó módszereket megválasztja,

o Egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat

keres,

o Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő

viselkedésekhez,

o Együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus

iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

Az integrált nevelés szükséges elemei:

- Az integrációt az egész nevelőtestületünk vállalja.

- Az integrációra kijelölt csoportok óvodapedagógusainak munkáját a

teljes alkalmazotti közösségünk támogatja.

- A teljes körű támogatás mellett az intézményünk pozitív légköre, a

szakmai, emberi segítő háttere fontos szempont.

- Az integrálhatóság minden egyes esetben egyéni döntést igényel, és

minden körülményt figyelembe kell vennünk.

59

- A kisgyermek csoportba történő elhelyezése előtt az

óvodapedagógusok személyesen találkoznak a szülőkkel, a

gyermekekkel.

- A csoportok kialakításához az intézmény vezetősége figyelembe veszi

az óvodapedagógusok véleményét, tapasztalatait.

- Próbaidőt jelölünk ki, 3 hónap időtartamban, a felvétel alkalmával,

hiszen az SNI igényű gyermekek befogadása nem jelenthet túlzott

terhet a csoportban lévő gyermekek és felnőttek számára.

Az SNI gyermekek intézménybe kerülési feltételei:

- A kisgyermek a Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs

Bizottság véleménye, döntése alapján vehet csak részt az óvodai

nevelésben.

- Egészséges társak között csak akkor nevelhetők, ha önmagukra,

illetve társikra nem jelentenek veszélyt.

- Az óvodában zajló közös tevékenységekbe részben, vagy teljesen

bevonhatók.

- Szükségleteiket képesek jelezni társaik és a felnőttek felé.

- Elemi szinten felnőtt (óvodapedagógus, dajka) segítséggel el tudják

látni magukat.

- Képesek kommunikációs kapcsolatot teremteni az

óvodapedagógussal, gyermekekkel. Fontos elem, hogy a környezet is

képes legyen kontaktust teremteni a kisgyerekkel.

A Szakértői Bizottság álatal kiadott szakvéleménynek tartalmaznia kell:

- Az SNI tényének megállapítását és okait.

- Az integrált nevelés lehetőségét.

- Nevelési javaslatokat és fejlesztési területeket.

- A kijelölt intézmény nevét.

- A kontroll vizsgálatok idejét.

60

Az integrálás kapcsolatrendszere, partnerei:

A feladat végrehajtásának elengedhetetlen feltétele az olyan partneri

kapcsolatok megléte, amelyek eredménye együttműködést biztosítanak, a

szülők, a gyógypedagógus és az óvoda segítségével.

A szülők szerepe: alapvető és lényeges eleme az integrációs folyamatnak.

Rendkívül nagy szerepet játszik abban, hogy az óvodai beilleszkedés

sikeres legyen. A szülő, az óvodapedagógus informátora, segítője. Az

együttműködésben ügyelni kell a helyes kidolgozására. Az adott

körülmények figyelembe vételével gondot kell fordítani a tapintat, a

megértés, a segítségnyújtás tényezőire és helyes arányaira.

A gyógypedagógus szerepe:

- Megismerkedik a fogadó óvodapedagógusokkal és ismerteti a maga

segítő szerepét.

- Tájékoztatást a gyermek erős és gyenge oldalairól.

- Felhívja az óvodapedagógus figyelmét a szakirodalmi és segítő

szervezetekre.

- Tájékoztatja az intézmény többi pedagógusát.

- Segíti a gyermekcsoportot.

- Hospitál.

- Nyomon követi a gyermek fejlődését.

- Kapcsolatot tart fenn a szülőkkel.

- Közvetlenül foglalkozik a sérült gyermekkel, elsősorban olyan

területen, amely az ő szaktudását igényli.

- Koordinálja a rehabilitációs foglalkozásokban résztvevő más

szakemberek munkáját. (Pl.: logopédus, pszichológus stb.)

A megsegítés mértékét és típusát a gyógypedagógus szakember

határozza meg.

Az óvoda és alkalmazottak szerepe:

Minden esetben Szakértői Bizottsági döntés alapján, szakmai

szempontokat mérlegelve kerülhetnek SNI-s gyermekek óvodánkba. Az

óvodavezetés feladata, hogy pozitív érzelmi légkört alakítson ki és

tartson fenn a nevelők között, a csoportokban, illetve az egész

61

intézményben. Nagyon fontos az óvoda teljes szülői közösségének

megnyerése, felkészítése a befogadó, elfogadó attitűd gyakorlásához.

Az óvodapedagógusok, dajkák szerepe:

Az SNI-s kisgyermekek integrálása a gyerekközösségbe nagy kihívást

jelent az óvodapedagógusok és a csoport dajkái számára. Az ő kezükben

van annak lehetősége, hogy meleg, elfogadó, szeretetteljes kapcsolat

alakuljon ki az SNI-s gyerek és a csoport tagjai között. Az intenzív

együttlét lehetőséget terem a nyelvfejlődésen túl, a szociális

beilleszkedéshez is. Elsősorban az óvodapedagógus vállalja a SNI

kisgyermek sikeres fejlődéséért, haladásáért a mindennapok során.

Ebben a folyamatban feltétlen és hatványozottan fontos, hogy állandó

segítői legyenek az óvodapedagógusnak a gyermek szülei, valamint a

fejlesztésben segítséget nyújtó szakemberek.

Az óvodai nevelés és fejlesztés elvei az SNI gyermekre vonatkozóan:

- A fejlesztést csak komplex kivizsgálás után szabad megkezdeni.

- Az óvodapedagógus türelmes, nyugodt érzelmi támaszt biztosító

habitusa elengedhetetlen.

- Az ismeretnyújtás fokozatainak kis lépésekben történő lebontása,

tervezése, végrehajtása fontos szempont.

- Cselekvésbe ágyazott gondolkodás figyelembe vétele.

- Munkához való időtöbblet biztosítása.

- Nagy mennyiségű, változatos ingerek (mozgás, látás, …)

biztosítása a tapasztalati bővítés érdekében.

- Alapmozgások kialakítása, fejlesztése.

- Szociális készségek fejlesztése.

- Önkiszolgálás fejlesztése.

- Kognitív funkciók fejlesztése.

- Adekvát játékhasználat segítése.

- Változatosság biztosítása.

- Tudatos önállósága nevelés.

- Egyéni bánásmód.

- Differenciált fejlesztés.

- Eltérő terhelhetőség figyelembe vétele.

- A fejlesztés folyamatában a szakemberekkel rendszeres

megbeszélés, tapasztalatcsere.

62

Óvodapedagógusok csoportszervezési feladatai:

Az SNI-s kisgyermek fogadására fel kell készülnie az

óvodapedagógusoknak, dajkáknak. A csoportszoba berendezésének

áthelyezésével növelni lehet az akusztikai hatásokat, növelni lehet a

figyelem felkeltés tényét.

- Csoportos tevékenységek alkalmával az SNI-s gyerekre való

tekintettel félkör alakú ülésrend kialakítása ajánlott.

- A sérült kisgyermek mindig az óvodapedagógussal szemben foglaljon

helyet, hogy jól láthassa őt, illetve társait.

- Gyakran győződjön meg a pedagógus, arról, hogy a gyermek értette-e

az elhangzottakat. Amennyiben nem, úgy gyakori ismétléssel erősítse

meg az információkat, fogalmazza át a mondatokat, mutassa be a

cselekvést, lehetőleg a gyerekkel szembe helyezkedve.

- A szervezési feladatok fontos elem, az ép gyerekek felkészítése SNI-s

társuk érkezése előtt.

- Nyíltan és őszintén fel kell tárni a másság jegyeit, rámutatva a segítés,

elfogadás, befogadás természetességére.

- Az óvodapedagógus feladata a csoporthoz tartozó dajka felkészítése a

sérült gyermek fogadására. A gyakorlati segítségnyújtás technikai

bemutatását, az egyéni bánásmód módszereit részletesen megbeszélni,

kidolgozni elengedhetetlen feladat.

- Amennyiben szükséges, az SNI-s kisgyermekkel való kommunikációt

megkönnyítheti az élénk mimikai kifejezés és a természetes gesztusok

alkalmazása is.

- Az óvodapedagógusok mindig vegyék igénybe a szülői és a

szakemberek által adott tanácsokat. Az otthon már bevált

segédeszközök, úgy a szakember személyre szabott javaslata

segíthetik a fejlesztést

Az SNI-s gyermek akkor lesz egyenrangú tagja az óvodai közösségnek,

ha ő is bekapcsolódhat a mindennapi feladatok végrehajtásába, ha részt

vehet az ünnepeken, versenyeken. Ennek a folyamatnak kialakításában,

szervezésében vállal nagy szerepet az óvodapedagógus lelkiismeretes

munkájával.

63

Az intézményben végezhető egyéni fejlettségmérés elvei:

A kisgyermek önmagához mért fejlődésének értékelése, mérése az

óvodai gyakorlatban elfogadott érték. Az SNI igényű gyerekekkel, a

sérülésével összefüggő területeken nem, vagy csak bizonyos mértékű

késéssel érik az átlagos teljesítményt.

Tekintetbe kell venni:

- A szóbeli közlések, utasítások megértésének hiányát, a szókincsbeli

hiányosságokat,

- Az egyes kognitív képességek sajátos fejlődését,

- A gyermek kifáradásának tényét, amely hat a figyelmi szintre.

Ezeket egészítheti ki, azok az adott gyermekekre jellemző egyéb

sajátosságok, amelyeket az óvodapedagógus figyel meg, amelyek

teljesítésére befolyással lehetnek.

A gyógypedagógus, logopédus, a szülők egyöntetű tapasztalatai

egészíthetik ki az óvodapedagógus megfigyeléseit, amelyek

megtoldanák a fejlettségmérés eszközeit.

Egyéni fejlesztési terv:

- Amennyiben a Szakértő és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye

alapján a diagnózis BNO kóddal jelölt, a fejlesztési tervet a

gyógypedagógus készíti el a jogszabályban előírt

formanyomtatvány alkalmazásával.

- Amennyiben BNO besorolás nem szerepel a diagnózisban, úgy az

óvodapedagógus készít egyéni fejlesztési tervet.

Az egyéni fejlesztési terv mindig egy adott gyermek részére készül.

Biztosítja a fejlesztő munka fázisainak egymásra épülését,

meghatározza a mérések helyét, idejét, megfogalmazza az új

fejlesztési célokat.

Kiindulópont az adott gyermek állapota, mozgása, beszéde, figyelme,

emlékezete stb. – más szakember véleménye is igénybe vehető. Az

egész fejlesztési terv készítésében döntő a fejlesztést végző, illetve a

fejlesztési tervet készítő pedagógus kompetenciája, pedagógiai

kultúrája, empátiája. Az egyéni fejlesztési terv akkor válik

hatékonnyá, ha az szorosan illeszkedik a nevelési programba, épít a

gyermek érzelmi motivációjára, kapcsolódik a spontán

tevékenységekhez.

64

Az óvodai nevelés egész időtartamára vonatkoztatva folyamatos és

következetes alkalmazkodást tesz lehetővé. Az egész napos életrend

minden mozzanatához kapcsolható és biztosítja a kisgyermek jó

közérzetét.

A fejlődés várható eredményei

A SNI gyermekek integrálódásának eredményességét akkor

bizonyítjuk, ha:

- A fejlesztés fő célját megvalósítva, egészséges, harmonikus

személyiséggé formáljuk a közösségünkbe fogadott

gyermekeket.

- Eredményes fejlesztő munkával elérjük, hogy testi, szociális és

értelmi képességük alkalmassá tegye őket az iskolai életre.

9. Az óvoda kapcsolatrendszere

9.1. Óvoda – Család

Az intézményünkbe járó gyermekek nevelése csak a szülők

együttműködésével lehet eredményes. Óvodai módszereink a családi

nevelést egészítik ki. A gyermekek érdekében szoros kapcsolatot tartunk a

szülőkkel, hogy minél alaposabban megismerhessük szokásaikat, óvoda

előtti életüket, fejlődésük menetét. A szülők nevelő partnereink, akikkel

közösen tudunk dönteni egy-egy nevelési helyzet megoldásában. Fontosnak

tartjuk a gyermekek egyéni fejlődéséről való folyamatos tájékoztatást a

szülők részére. Lényeges, hogy mindezt tapintatosan, hitelesen, szakmai

tudásunk és felkészültségünk legmagasabb szintjén valósítsuk meg.

A családdal tartott kapcsolat csak a kölcsönös bizalom alapján működhet,

amit nekünk óvodapedagógusoknak kell megalapoznunk. Érezniük és

tudniuk kell, hogy tiszteljük őket és a gyermekeket. Szeretettel

gondoskodunk az óvodásokról, neveljük, fejlesztjük és ápoljuk őket.

Törekvésünk az, hogy saját személyiségünkkel, magatartásunkkal példaként

álljunk a családok előtt.

65

A kapcsolattartás formái:

- Beiratkozás: A törvényben előírt módon és időben szervezzük az

intézményünk körzetébe tartozó gyermekek beiratkozását a soron

következő nevelési évre.

- A beiratkozás rendjét a központi hirdetménnyel egy időben, jól látható

helyre tesszük ki, a jelentkezők tájékoztatása céljából.

A beiratkozás rendje a következő információkat tartalmazza:

- A beiratkozás napi időpontját

- A beiratkozás épületen belüli helyét

- A beiratkozást vezető személy nevét – általában az óvodavezető

végzi, ha ő nincs jelen, akkor az általa megbízott óvodapedagógus

teljesíti a feladatot

- A beiratkozáshoz szükséges dokumentumokat.

Örülünk, ha a szülők magukkal hozzák a leendő óvodásokat, hiszen így

az első benyomást megszerezhetjük kölcsönösen egymásról. Éppen ezért,

erre is felkészülve, gondoskodunk a gyermekek elfoglaltságáról, míg tart

a beíratás ő játszhat, rajzolhat.

Szülői értekezlet:

Mindig a tájékoztatás, informálás a célja. Lehetőséget teremtünk általa a

közös gondolkodásra, az intézmény, a gyermekcsoport, illetve az egyes

gyermekek fejlesztési, nevelési, fejlődésbeli problémáinak megvitatására.

Ismerkedési délelőtt:

Ezáltal teremtünk lehetőséget, hogy a nevelési év elkezdése előtt a

szülők együtt a gyermekekkel megismerhessék az intézmény dolgozóit, a

csoport óvodapedagógusait, dajkáit és megszerezzék első benyomásukat

az intézményről.

Családlátogatások:

Az új gyermekeket, óvodába lépés előtt az óvodapedagógusok saját

otthoni környezetükben keresik fel, az oldottabb ismerkedés, és a

beszoktatás megkönnyítésének érdekében. A látogatások a nyári

hónapokra időzítjük.

Kötetlen beszélgetések lehetőségének megteremtését kínáljuk fel.

66

Nyílt napok:

Óvodánk szakmai életébe engedünk bepillantani akkor, amikor

megszervezzük a foglalkozások, az ünnepek és óvodai életünk egyéb

eseményeinek nyílt bemutatását.

A Szülői Közösséggel (SZK) történő együttműködés változatos formái:

Közvetlenül a csoportban működtetett forma, amely elősegíti a szülők és

pedagógusok kapcsolatát, valamint az SZK elnöke és az óvodavezetés

kommunikációs formája.

Fogadóóra:

A szülő, illetve az óvodapedagógus által kezdeményezett kötetlen

beszélgetés a gyermek fejlettségéről, esetleges nevelési problémákról.

Közös programok szervezése: ünnepek, színházlátogatások, szabad

programok lebonyolítása.

9.2 Óvoda – Bölcsőde

Néhány kisgyermek a környező bölcsőde valamelyikéből érkezik

óvodánkba. Lényeges lehet személyiségük alaposabb megismerése

érdekében, hogy felvegyük gondozónőikkel a személyes kapcsolatot. Ez

megkönnyítheti az intézményváltás okozta szorongások oldását, a

beilleszkedés elősegítését. Már az óvodába lépés előtt találkozhatunk és

felkészülhetünk az egyes nevelési problémák kezelésére is. Lényeges

szempont számunkra, hogy a két különböző, de egy célt szolgáló intézmény

szakmailag minél többet tudjon egymás nevelő munkájáról.

Kapcsolattartás formái:

- Kölcsönös intézménylátogatások

- Személyes tapasztalatcserék

- Szakmai továbbképzések

9.3. Óvoda és felekezeti óvodák, Iskolák

Keresztény értékeket közvetítő óvodák, iskolák kapcsolattartási lehetőségei,

formái.

67

Óvodánk a környezetünkhöz tartozó iskolákkal, olyan tartalmi kapcsolatra,

együttműködésre törekszik, amely elősegíti óvodás gyermekeink iskolába

való beilleszkedését. Nagyon lényeges a megfelelő iskola kiválasztása, a két

intézmény folyamatos eszmecseréje, hogy minden kisgyermek a saját

képességeiknek megfelelő iskolatípusba kerülhessen. Ezt elősegítjük, a

folyamatos információk áramoltatásával, egymás nevelési elveinek,

programjainak megismerésével, a pontos, korrekt tájékoztatással. Nagyon

fontos, hogy elismerjük, megbecsüljük egymás értékeit, mert csak így

válhatunk együttműködni képes partnerekké a gyermekek érdekében.

A kapcsolattartás formái:

- Kölcsönös és rendszeres intézménylátogatások.

- Egymás nevelési programjának bemutatása.

- Szakmai napok rendezése.

- Osztály, valamint csoportlátogatások, bemutatók szervezése.

- A leendő tanítónők megismerése.

- Nyílt napok szervezése a szülők számára.

- Szakmai továbbképzések szervezése.

9.4. Egyéb kapcsolatok

Fenntartóval való együttműködést a kölcsönös bizalom, a problémák

segítőkész megoldására való törekvés, valamint a hivatalos ügyek

naprakész, folyamatos végrehajtása jellemzi.

A kapcsolattartás formái:

- folyamatos információáramlás, megbeszélések

- vezetői értekezleteken keresztül az aktuális kérdések tisztázása

- az óvodavezetés és az önkormányzat között folytatott hivatalos

kapcsolattartás gazdasági, pedagógiai, intézményvezetési kérdésekben.

Szakmai szervezetekkel való kapcsolataink a kerületi Nevelési

Tanácsadóval, a Pedagógiai Szolgáltató Központtal a legszorosabb.

Nevelési kérdésekben, beiskolázási gondjaink megoldásában adnak

segítséget, illetve megkönnyítik a tájékozódást az új információk között. A

továbbtanulási és új pedagógiai eredmények tájékoztatásában eligazítanak

bennünket. Gyermekvédelmi területen szoros kapcsolatot tartunk fenn a

Szociális és Gyermekvédelmi Irodával, valamint a Családsegítő és

Gyermekjóléti Szolgálattal.

68

Egészségügyi szervekkel való együttműködés – óvodánk orvosa, védőnője

és a szakterületek képviselői által - működő szervezeti egység.

Az Ökumenikus Óvoda egyik legfontosabb kapcsolata a keresztény

értékrendű felekezetek (katolikus, református, evangélikus) a hitre nevelés

területeinek óvodai keretek közötti segítő kapcsolatrendszere (amely a fent

említett partneri viszony révén segítő, támogató, tanácsadó hozzáállásával)

közösen megkeresik azokat a formákat, kereteket, amely a fenntartóval

egyetértésben segítik az óvoda hitre nevelésének tartalmi, formai, tárgyi

elemeit.

Kapcsolattartás formái:

- Évente többször szervezett egészségügyi szűrések

- Esetenkénti egyéni megbeszélések

- Tanköteles gyermekek iskola alkalmassági vizsgálatai

- Hallás- és látásvizsgálat, valamint fogászati szűrés.