1

A Városmajori Kós Károly

Általános Iskola

Pedagógiai programja

__________________________________

1122 Budapest, Városmajor utca 59.

OM azonosító: OM 203410

Készült: 2020.08.31.

Készítette: Máté Gyula

Jóváhagyta: Városmajori Kós Károly Általános Iskola Nevelőtestülete

A Pedagógiai program a 110/2012 (VI.4.) Kormányrendelet 12.§ 2) bekezdésében

foglaltak szerint felülvizsgálva.

2

„Egy ország létének nemcsak gazdasági feltételei vannak,

A magyarság joga az élethez elsősorban egy sajátos kultúra,

amit magából merítve megteremt, s amivel naponta él.

Ez a kultúra megvan, és folyton fejlődik. További életének

másik föltétele a közösség, amely használja. Ezt a közösséget

tervszerű munkával megteremteni: első és főkötelessége

mindenkinek, aki a magyar kultúra és vele a magyarság

fennmaradását akarja.”

Kodály Zoltán

3

B E V E Z E T Ő

Sokféle iskola létezik, mind a legtökéletesebb, legvonzóbb arculatát, programját, próbálja a kül-

világnak bemutatni. Mi is így vagyunk ezzel. Leírtuk iskolánk jellegzetességeit, de ezek mégiscsak

élettelen papírok, mondatok halmaza. Élettel megtölteni a tanár, s a diák tudja. És hogy milyen élet

kerekedik az iskolában, az a tanár személyiségétől, felkészültségétől, a diákok kíváncsiságától, a szü-

lők hozzáállásától, valamint a fenntartó eszmei és anyagi támogatásától is függ.

Célja, hogy az iskola újra átgondolja alkalmazkodási stratégiáját, tágabb és szűkebb környezeté-

nek elvárásait, fejlesztési programját, amely kidolgozása és megvalósítása a pedagógiai kultúra szín-

vonalának emelésére, valamint az oktatás-nevelés tartalmának és módszereinek megújítására szolgált.

Új, vagy részben új elemeket kellett megalkotni.

A főcím értelmezése után, a mi iskolánkra vetítve, konkréttá tettük a helyi sajátosságokat. Igye-

keztünk átlátható módon megjeleníteni gondolatainkat, táblázatokat készíteni és felsorolásszerűen ösz-

szegezni a jellegzetességeket. Tartózkodtunk a hosszú, teoretikus fejtegetésektől, a túl elvont gondo-

latoktól. Szerettük volna, ha egyszerű, érthető, olvasható megállapítások, tények, jól tagolt szerkezet-

ben, mindenki számára érthetően jelennek meg.

Alapvető dokumentumunkban az iskola Szakmai Alapdokumentumában meghatározott feladatok

megvalósításának sajátos – iskolánkra vonatkozó – módját (a szülők, tanulók, fenntartó elvárásait is

figyelembe véve) fogalmaztuk meg.

4

Bevezető ................................................................................................................................................. 3

1. Az intézmény jelenlegi adatai ......................................................................................................... 7

2. Helyzetelemzés ............................................................................................................................... 8

2.1 Iskolánk története ......................................................................................................................... 8

2.2 Személyi feltételek ....................................................................................................................... 9

2.3 Tárgyi feltételek: épület, tantermek ............................................................................................ 10

2.4 Terem/helyiség ellátottság .......................................................................................................... 11

2.5 Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok: .................................................................... 12

3. Az iskolai nevelés programja ........................................................................................................ 14

3.1 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása, az oktató-

nevelő munka alapelvei, értékei ................................................................................................. 14

3.2 Az iskola hagyományrendszere .................................................................................................. 17

3.3 Iskolánk arculata az alábbi területek minőségi oktató-nevelő munkája és a hozzá kapcsolódó

programok keretén belül valósul meg. ....................................................................................... 21

3.4 A pedagógusok helyi intézményi feladatai ................................................................................. 24

3.5 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ..................................................... 26

3.6 Az oktató-nevelő munka sikerkritériumai .................................................................................. 28

3.7 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................................... 29

3.8 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ..... 38

3.9 Kapcsolattartás a szülőkkel, a tanulókkal, az intézmény partnereivel ........................................ 39

3.10 Az első osztályosok iskolaválasztásának segítése ..................................................................... 40

3.11 A nyolcadikosok iskolaválasztásának segítése ........................................................................... 41

3.12 Az iskolai felvétel és átvétel helyi szabályai .............................................................................. 41

3.13 A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlásának rendje

(Diákönkormányzat [DÖK]) ...................................................................................................... 43

3.14 Az intézmény külsős partnerei: .................................................................................................. 44

3.15 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ...... 44

5

3.16 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................................... 48

3.17 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását, ill. a szociális hátrányok enyhítését segítő

tevékenységek: ........................................................................................................................... 49

3.18 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .............................................. 50

3.19 Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................................. 50

3.20 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ........................................................... 52

3.21 Elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ................................. 56

3.22 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................................ 57

3.23 Környezeti nevelési elvek – iskolánk ökoiskola ........................................................................ 57

3.24 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei .......................................... 85

3.25 Projektoktatás ............................................................................................................................. 86

3.26 Tantermen kívüli digitális munkarend........................................................................................ 87

3.27 A tanuló tanulmányi munkájának írásban és szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és

értékelési módja, fejlesztő formái............................................................................................... 91

3.28 Jutalmazó és fegyelmező intézkedések az alsó és felső tagozaton ............................................. 95

3.29 Az iskolai beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje .......................................... 98

3.30 Az iskolai beszámoltatások formája, rendje, korlátai a tanórákon ........................................... 101

3.31 Napköziben és tanulószobán történő felkészülés elvei ............................................................ 104

3.32 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ..................................................................... 105

3.33 A szöveges értékelés átváltása a köznevelési törvényben előírt minősítésekre ....................... 106

4. Az iskola helyi tanterve .............................................................................................................. 107

4.1 A választott kerettantervek ....................................................................................................... 107

4.2 A tantervi szabályozás bevezetése ............................................................................................ 108

4.3 Az 1-8. évfolyamon tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások

óraszámai .................................................................................................................................. 108

5. Záradék ....................................................................................................................................... 112

6

6. Elfogadás, jóváhagyás ................................................................................................................ 113

7. Mellékletek ................................................................................................................................. 114

7.1 Alapító Okirat (1. sz. melléklet) ............................................................................................... 114

7.2 Tanulói értékelés - 1 évfolyam és 2. évfolyam, első félév (3. sz. melléklet) ........................... 116

7.3 Tantervek HT2013 (4. sz. melléklet) ........................................................................................ 120

7.4 Tantervek HT2020 (5.sz.melléklet) .......................................................................................... 121

7.5 Input-output jellemzők (6. sz. melléklet)................................................................................. 1094

7

1 . A Z I N T É Z M É N Y J E L E N L E G I A D A T A I

Elnevezése: Városmajori Kós Károly Általános Iskola

Székhelye: 1122 Budapest, Városmajor u. 59.

OM azonosító száma: 203410

Intézmény típusa: általános iskola

Telefonszáma: +36-1/225-0967

E-mail címe: titkarsag.koskaroly@gmail.hu

Weblap címe: www.koskaroly.sulinet.hu

Az intézmény évfolyamainak száma: 8

Maximális tanulólétszám: 560 fő

Alapító szerve: Emberi Erőforrások Minisztériuma

Alapítás éve: 2019.

Jogelőd alapításának éve: 1903.

Jelenlegi iskola építési ideje: 1910-1911. (Kós Károly)

Fenntartó: Közép-Budai Tankerületi Központ

Az intézmény alaptevékenysége:

Általános Iskolai oktatás-nevelés

Általános iskolai tanulók napközi otthoni ellátása

8

2 . H E L Y Z E T E L E M Z É S

Iskolánk története

Iskolánk története 1903-ig vezethető vissza. Akkor helyeztek el a jelenlegi épület helyén álló ba-

rokk villában 153 gyermeket, s itt kezdte meg működését a Községi Elemi Népiskola. 1909-12 között

nagy iskolaépítő program valósult meg a fővárosban. A régi épületet lebontották, a helyére épülő új

iskola tervezésére Kós Károly és Györgyi Dénes kaptak megbízást. Ekkor épült iskolánk is (1910-11)

A szecessziós stílusban készült új épület a maga idejében a legmodernebb oktatási intézménynek szá-

mított.

1914-ben, az I. világháború kitörése után az iskola hadikórház lett, s csak 1916-tól működhetett

újra eredeti rendeltetésének megfelelően. 1933-tól az épületben két önálló intézmény működött, a Vá-

rosmajor utcai Elemi Népiskola és a Városmajor utcai Polgári Fiúiskola. 1944-ben az épületet belövés

érte, megmaradt részét kórházként használták, s csak 1945/46-ban indulhatott az első teljes tanév. Az

1946/47-es tanévtől a korábban itt működő két intézmény egyesítésével fokozatosan létrejött a nyolc-

osztályos általános iskola, de megalakulásától kezdve két önálló igazgatással működött: Általános Le-

ányiskola és Általános Fiúiskolaként.

A leányiskolában 1959 óta az ének-zeneoktatás egyre erősödött. Ekkortól számítjuk a zene tagozat

működését. Évtizedek óta a kétévente megrendezésre kerülő minősítő kórustalálkozókon arany foko-

zatot szereztek iskolánk kórusai.

1963-ban egy igazgatás alatt egyesült a két iskola. 1983-ban vette fel a Kós Károly nevet. Ekkorra

épült meg a Maros utcai "kis iskola". Itt kapott helyet 2006-ban a Solti György Zeneiskola.

Megkezdődött a nyugati nyelvek oktatása, háztartástechnikai, számítástechnikai és kondicionáló

termek kerültek kialakításra. 1998-tól matematika-informatika orientáltságú osztály indult. A 2013/14

tanévtől az informatikai orientáltság helyett a természetismeret egészíti ki a matematikát a b osztá-

lyokban. Az iskola rekonstrukciója következtében az épület megszépült. (1999.) Műemlék jellegű in-

tézményünk a felújítás után előnyére változott. Az osztálytermek belső képe és a folyosók a dekoráci-

ókkal és a növényekkel barátságos képet mutatnak.

2009 júniusától ÖKO iskola lettünk.

9

2009. július 1-jével a Városmajori Gimnázium és a Kós Károly Ének-zene Emeltszintű Álta-

lános Iskola szervezeti egyesítésére került sor, melyben a Városmajori Iskola tagintézményévé

vált az általános iskola.

2019. június 4-től iskolánk kivált a Városmajori Gimnáziumból és Városmajori Kós Károly Álta-

lános Iskola néven önálló intézménnyé vált .

Iskolánk jelenleg hagyományos erkölcsi értékeken alapuló egységes nevelési elveket valló neve-

lési és oktatási intézmény. Munkánk során legfontosabbnak tartjuk a klasszikus emberi értékek köz-

vetítését és az ennek szellemében történő nevelést, oktatást.

Iskolánk társadalmi környezetéről ld. a 2. sz. mellékletet.

Személyi feltételek

A Köznevelési Törvény képesítési előírásainak intézményünk teljes mértékben igyekszik megfe-

lelni. Alapvető vonása nevelőközösségünknek a gyermekek szeretete. A tantestület fogékony a jó, a

hatékony, a gyermekek érdekét jobban figyelembe vevő új módszerek alkalmazására.

Az oktató-nevelő munkát iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus, pedagógiai asszisztens, rend-

szergazda és a Hegyvidéki Önkormányzat által biztosított óvodai és iskolai szociális segítő teszi szín-

vonalasabbá.

Pedagógusaink magas színvonalú szakmai és pedagógiai képzettséggel rendelkeznek, oktató mun-

kájukkal és személyiségükkel meghatározó élményt nyújtanak tanítványaiknak tanórákon és szabad-

időben egyaránt. Módszertani kultúrájukat folyamatosan fejlesztik. Mindannyian rendelkeznek a ta-

nári munka alapját képező kompetenciákkal, amelyek a következők:

1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz

kapcsolódó önreflexiók

3. A tanulás támogatása

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű,

sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló

10

többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő

módszertani felkészültség

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a

különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység

6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése

7. A környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete

és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja.

8. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

Tárgyi feltételek: épület, tantermek

A Városmajori Kós Károly Iskola a lehetőségekhez képest karbantartott, belső dekorációkkal és

eligazító táblákkal felszerelt intézmény. Az iskola összképe esztétikus. Az intézmény állagának meg-

őrzésére törekszik az iskola valamennyi használója és dolgozója.

Az iskola tárgyi feltételei adottak az oktató-nevelő munka elvégzéséhez. Általánosságban az esz-

köz ellátottság jó. Eszközparkunkban igyekszünk a törvényekben előírt normáknak és a XXI. sz. tech-

nikai színvonalnak megfelelni.

Az iskola alapítványa, alapító okiratának megfelelően segíti az oktató-nevelő munkát. Önkor-

mányzati és egyéb pályázatok segítségével, fokozatosan kis lépésekben tudjuk fejleszteni, cserélni a

tárgyi eszközöket, berendezéseket. A jól kiépített szaktantermi hálózat, könyvtár, zeneterem, számí-

tástechnikai, háztartástechnikai terem jó szinten szolgálja az oktatást, a csoportbontást.

11

Terem/helyiség ellátottság

A terem megnevezése Szám (db) m2 Férőhelyek száma

Osztályterem 12 50 30-32

Nyelvi terem (kicsi) 1 9 16

Díszterem 1 100 150

Háztartástechnika 1 50 20

Számítástechnika 1 30 20-10

Technikaterem 1 40 16

Matematika 1 40 30-34

Történelem/magyar 1 50 32

Biológia/földrajz 1 50 32

Ének 1 50 32

Dráma és néptánc 1 40 1

Könyvtár és olvasó 1 56-30 8-15

Tornaterem 1 200 36

Kondi terem 1 50 20

Tanári szoba 1 60 32

Társalgó 1 20 4-6

Szertár 5 20-23 2-4

Igazgatói iroda 1 23 1

Igazgatóhelyettesi 1 20 2

Fejlesztő 1 20 4

Titkárság 1 20 2

Orvosi-logopédia 1 20 6-8

Foglalkoztató 1 20 6-8

Étterem 1 100 90

Melegítő konyha 1 30 4

Karbantartó műhely 1 15 2

Raktár 1 10 -

Stúdió 1 9 1

Iskolapszichológus szoba 1 30 5

Ökokert 1 200 64

12

Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok:

Neve: Győri Gáspár Könyvtár

Címe: 1122 Budapest, Városmajor u. 59.

A könyvtár jellege: zárt könyvtár

A könyvtár elhelyezése: az iskola első emeletén

A könyvtár használói: iskola tanulói, pedagógusai és egyéb dolgozói

A könyvtár bemutatása:

A könyvtár két légterű, 108 m2 alapterületen biztosítja szolgáltatásait az olvasóknak. Használói

helyek száma 36, amit kiegészít még további 8 ülőhely (2 fotel, 6 babzsákfotel), valamint 5 olvasói

gép (laptop) áll rendelkezésre.

Az állomány közel 13 ezer könyvtári egység. Néhány folyóirat megrendelésére az iskola fenntar-

tója ad anyagi hozzájárulást. A meglévő dokumentumok folyamatosan feldolgozás alatt vannak. Ezt a

munkát a Könyvjelző integrált könyvtári rendszer támogatja.

Az iskolai könyvtár feladata, célja:

Az iskolai könyvtár az iskolánk szerves része. Alapvető funkciója az iskolában folyó nevelési és

oktatási tevékenységek támogatása. A szolgáltatások fejlesztése, a könyvtár, mint munkavégzési, ta-

nulási környezet fejlesztése. A könyvtári állomány fejlesztése a pénzügyi lehetőségek figyelembevé-

telével. A számítógépes tájékoztatás és kölcsönzés kialakítása, működtetése. A könyvtár szakmai kap-

csolatainak ápolása, továbbképzések látogatása, pályázatok figyelése. Együttműködés a munkaközös-

ség vezetőkkel, a szaktanárokkal, az osztályfőnökökkel, más könyvtárakkal. A pályázati lehetőségek

folyamatos figyelemmel kísérése. Kiegészítő feladatok: a tanórán kívüli feladatok lebonyolítása, fel-

készítés a vetélkedőkre, versenyekre. A könyvtárhasználatra épülő szaktárgyi órák kiemelt kezelése.

Célunk olyan könyvtár kialakítása, amely mind szakmai, mind pedagógiai szempontból megfelel

a kompetencia alapú oktatásnak és az iskolai közösség minden tagja számára biztosítja szolgáltatásait.

Olyan képességek és készségek fejlesztése, /olvasás- szövegértés, információ keresése, jegyzetelési

technikák/ amelyek az információs társadalomban is szükségesek. A kulcskompetenciák fejlesztése:

tanulási képesség, az élethosszig tartó tanulás megalapozása, önálló ismertszerzés, munkavégzés ké-

pességének kialakítása, ismerethordozók használatára nevelés. A hátrányos helyzetű tanulók szociali-

zációjának elősegítése, a tanórán kívüli nevelési programok megvalósításában is nyújtson segítséget a

13

könyvtár. Együttműködés a könyvtáros és a szaktanárok, osztályfőnökök között, hogy magasabb szin-

ten sajátítsák el a tanulók a szükséges olvasási, tanulási, probléma-megoldási, információs és kommu-

nikációs és technológiai készségeket. A célok egy része a könyv és könyvtárhasználati órákon valósul

meg, amelyet a könyvtárostanár tart és a szaktárgyi órákon, amelyet a szaktanár tarthat a könyvtárban

a könyvtárostanár közreműködésével.

Könyvtári szolgáltatások:

egyéni és csoportos helyben használat

tájékoztatás

forráskutatás

kölcsönzés

az éves tankönyvkölcsönzés biztosítása

könyvtárhasználati órák

tehetséggondozás (tanulmányi versenyekre felkészítés)

felzárkóztatás, tanulás-módszertani segítségnyújtás

szabadidős programok

Az iskolai könyvtár küldetése:

Az iskolai könyvtár a tanulást segítő szolgáltatásokat, a könyveket és egyéb forrásokat biztosítja

az iskolai közösség minden tagja számára, Egyúttal lehetővé teszi, hogy kritikus gondolkodóvá, a kü-

lönböző típusú és formájú információhordozók hatékony használójává váljanak, és hozzáférjenek a

szélesebb könyvtári és információs hálózathoz.

14

3 . A Z I S K O L A I N E V E L É S P R O G R A M J A

A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megva-

lósítása, az oktató-nevelő munka alapelvei, értékei

Iskolánk pedagógiai törekvéseit a klasszikus humanista szellemű értékek kialakítása, a személyi-

ség sokoldalú fejlesztése és a tanulók teljesítményre való ösztönzése határozza meg. A kreatív tevé-

kenység előtérbe állítása, az önálló tanulási technikák elsajátíttatása, a maradandó tudás elérését cé-

lozza.

Mindennapi tevékenységünkben a minőségi és hatékonysági szempontokat igyekszünk érvénye-

síteni, pedagógusaink felelősségérzete és belső igényessége, iskolánk versenyképességének megőrzése

egyaránt ezt a beállítódást erősíti bennünk. Oktatási és nevelési módszereink megválasztásában első-

sorban a jól bevált hagyományokat követjük, de befogadói vagyunk mindazoknak az újításoknak is,

melyeket hatékonynak tartunk.

Az oktatásban az egyetemes emberi tudás és nemzeti kultúra, műveltség értékeinek közvetítése,

különös figyelemmel az európai integráció által megváltozott helyi, regionális, nemzeti és nem-

zetközi szintre.

Az alapkészségek kialakítása és megszilárdítása a tanulók életkori, egyéni sajátosságainak, ill. a

helyi tanterveknek megfelelően.

A bevezető és kezdő szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közremű-

ködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre és a

tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányul.

Önálló tanulásra szoktatás, az önművelés iránti igény megteremtése.

Szociális, szociokulturális hátrányok csökkentése.

Demokratikus közéletiségre nevelés, toleranciakészség, szolidaritás kialakítása, formálása.

Lakóhely és szülőföld szeretetére nevelés.

A gyerekek szellemi és fizikai munkakultúrájának megalapozása.

Egészséges életmód kialakítása, testi-lelki egészség gondozás.

15

Felelősségteljes és környezettudatos magatartás kialakítása, különös figyelemmel a kommunikáció

fontosságára, valamint a társadalom, gazdaság változásai iránti nyitott szemléletre.

3.1.1 Iskolánk jövőképe

Alapfeladatunk az általános iskoláskorú gyermekek nevelése és oktatása.

Nevelési elveink: pedagógusaink a mai világ kihívásaihoz rugalmasan alkalmazkodni tudó szak-

emberek, akik a klasszikus erkölcsi értékeket is közvetítik. Tanárainkat a gyerekek iránti szeretet, tü-

relem vezérli. Számunkra fontos a jó légkörű iskola, amely vonatkozik a tanár-diák viszonyra, vala-

mint a tanár-diák-szülő kapcsolatára is.

Oktatási tevékenységünkkel szeretnénk elérni, hogy a tanulók a tudást tiszteljék, és az emberi

boldogulás alapvető értékének tekintsék. Alapvető, korszerű ismeretek elsajátításával a középiskolá-

ban is képességeikhez mérten megállják a helyüket. Az iskolában megalapozott és célirányosan fej-

lesztett alap kompetenciák, kommunikációs készségeik segítségével legyenek képesek harmonikus

kapcsolatot fenntartani az őket körülvevő világgal.

3.1.2 Az oktató-nevelő munka célja

Munkánk célja, hogy a köznevelési törvény elveivel összhangban erkölcsös, önálló életvitelre és

céljai elérésére, a magánérdeket a közösség érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős, ha-

zafias állampolgárokat neveljünk.

Feladatunknak tekintjük, hogy diákjaink

reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyenek szert;

megtalálják helyüket a családban, a társadalomban és a munka világában;

törekedjenek tartalmas és tartós kapcsolatokra;

legyenek képesek felelős döntések meghozatalára;

képessé váljanak az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre;

megismerjék és megértsék a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket;

16

tartsák értéknek és feladatnak a nemzeti értékek, az egyetemes kultúra és az élővilág változatos-

ságának megőrzését;

környezettudatosan, a fenntarthatóságot szem előtt tartva éljenek.

Fejlesztendő tanulói kompetenciák

A nemzeti alaptanterv meghatározása alapján a következő, tanulási területeken átívelő általános

kompetenciákat fejlesztjük:

A tanulás kompetenciái

Kommunikációs kompetenciák: anyanyelvi és idegen nyelvi

Digitális kompetenciák

Matematikai gondolkodási kompetencia

Személyes és társas kapcsolati kompetencia

Kreativitás, önkifejezés, kult. tudatosság

Munkavállalói, vállalkozói kompetencia

Kiemelt célunk

a tehetséggondozás;

a társadalmi leszakadás, lemorzsolódás megakadályozása

a környezettudatos magatartás kialakítása.

Célunk, hogy iskolánk

szabályozottan,

egyenletes színvonalon,

kiszámíthatóan működjön,

s minden tanulója képességeihez méltó eredménnyel fejezze be tanulmányait, majd továbbtanul-

jon.

17

Ennek érdekében vállaljuk

gyermekközpontú iskola működtetését;

színvonalas oktató-nevelőmunkát;

készségek-képességek fejlesztését;

tehetséges és felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást;

nemzeti és iskolai hagyományok ápolását.

Célkitűzéseinket a következőképpen kívánjuk megvalósítani:

művészeti nevelésen belül emelt óraszámú ének-zeneoktatás;

együttműködés a Zeneakadémiával;

a matematika és a természettudományos tantárgyak csoportbontással és óraszámmal megerősí-

tése;

az irodalmi és kulturális műveltség megalapozása;

az igényes magyar nyelvhasználatra nevelés;

személyiségfejlesztő nyelvi oktatás;

életvezetési ismeretek kialakítása, drog prevenció;

személyiségformáló drámapedagógia alkalmazása;

egészséges életmódra nevelés;

környezettudatos magatartás integrációval;

szabadidő tudatos irányítása a tanuláson kívüli időkeret sokszínűségével.

Az iskola hagyományrendszere

A közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közös-

ségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folyamatosságot teremt az iskola minden-

napi életében. Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése, bővítése, valamint az iskola jó

18

hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A rendsze-

resen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához való

tartozást.

Célunk az, hogy az iskolai ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségükben

megfeleljenek nevelési céljainknak. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az

ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési fe-

lelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Hagyományápoló és hagyományte-

remtő munkánk során tudatosan támaszkodunk a nevelőtestület és a tanulóközösség véleményére, ja-

vaslataira, valamint figyelembe vesszük a fenntartói elképzeléseket is.

Kirándulások szervezésével célunk, hogy tanulóink ne csak információhordozókból ismerjék meg

hazai és a határon túli történelmi helyszíneket, kultúrát, művészetet, emberi közösségeket. Célunk a

hazaszeretet sokféle formájának, kifejezésének, megjelenésének megismerése és megértése, a magyar-

ságtudat formálása. Éppen ezért feladatunk, hogy tanulóink megismerkedjenek a nemzeti kultúránk,

történelmünk nagy múltú emlékeivel, helyszíneivel, azokkal is, melyek Magyarország jelenlegi hatá-

rain kívülre kerültek a XX. században, valamint ismerkedjenek európai kulturális örökségeinkkel is,

vegyék fel és ápolják a kapcsolatot hazai és határon túli magyar közösségekkel is

iskolai kapcsolatok megalapozásával, ápolásával (tankönyvek megismerése, cseréje, sport, mű-

vészeti rendezvények kölcsönös támogatása);

kulturális rendezvények megtekintésével, szervezésével (hagyományok felelevenítése, nép-

szokások, néptánc, népdal, népmese megismerése).

Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei

A hagyományápolás külsőségei: az intézmény zászlaja, iskolajelvény, póló, nyakkendő.

Kós–nap: iskolánk névadójának emlékére születése napján Erdélyhez kapcsolódó kulturális,

művészeti programokat, előadásokat szervezünk.

Ünnepélyek: Tanévnyitó, 1. osztályosok fogadása, Tanévzáró (Kós-plakett átadása), Ballagás;

Nemzeti ünnepek (1956. október 23., 1848. március 15.) Emléknapok: az aradi vértanúk napja,

a nemzeti összetartozás napja, a magyar nyelv napja. Egyéb megemlékezések (zene világnapja,

költészet napja, magyar kultúra napja, víz világnapja, föld napja).

19

Iskolanap, Művészeti Gála: ezen a napon tanulók, tanulóközösségek, osztályközösségek kü-

lönböző produkciókkal lépnek fel szüleik, meghívott vendégek előtt, hogy bemutassák tehetsé-

güket, ügyességüket (pl.: hangszeres zene, kórus, tánc, színdarab)

Karácsonyi hangversenyünkön kórusaink, osztályközösségeink, zenét tanuló és szerető tanu-

lóink lépnek fel, nagyszerű élménnyel ajándékozva meg szüleiket, hozzátartozóikat.

Gyermek- és sportnap: játék, sport, ügyességi versenyek, foglalkozások „természet és gyer-

mekközpontú” helyszíneken.

Föld napja: a körülöttünk lévő állat- és növényvilág, a természet megfigyelésére, tartalmas fel-

adatok, versenyek lebonyolítására, a természethez kapcsolódó kiállítások, múzeumok megtekin-

tésére adódik lehetőség ezen a napon.

Farsang alkalmával vidám, ötletes jelmezek készülnek.

Osztálykarácsony: az osztályok tagjai megajándékozzák egymást, s együtt töltenek egy-két kel-

lemes, meghitt órát.

Múzeumi nap szervezése

Projekt napok, témahetek szervezése

Táborok:

Sítábor

Sport tábor

Nyári tábor Szántódon

Vízi Túratábor: az ország különböző pontjaira jutnak el, akik a fizikai megmérettetéstől nem

riadnak vissza.

Kórus tábor

Napközis tábor: a fenntartó által szervezett táborban számtalan színes, változatos program

nyújt lehetőséget a szabadidő tartalmas eltöltésére.

Idegen nyelvi táborok. Angliában, Ausztriában

20

Országjáró és határon túli kirándulások alkalmával Magyarország és a határon túli terüle-

tek neves tájegységeit ismerhetik meg közelebbről a tanulók. Iskolánk tanárai tanulmányi ki-

rándulás megvalósulása érdekében pályáznak a „Határtalanul” programra, és nyertes pályázat

esetén témanapot szerveznek.

A hagyományos szabadidős tevékenységeken túl különféle szolgáltatások is bőséges kereteket

biztosítanak kulturált foglalkozások megtartására. Napközis csoportjainkban jól képzett peda-

gógusok foglalkoznak tanulóinkkal. A tanulási idő után, ill. előtt számos művelődési, kézműves,

sport, szellemi tevékenység közül válogathatnak a gyerekek kedvükre. Jeles napokhoz, ünne-

pekhez kapcsolódnak azok a játékok, vetélkedők, színdarabok, dramatikus játékok, amelyeket

napközis kollegák és osztályfőnökök tanítanak be a szülők nagy örömére. (Kós–piac rendezvé-

nyei)

Könyvtári rendezvények a kb. 25000 db könyvet számláló könyvtárunkban az olvasni vágyók-

nak és érdeklődőknek versenyeket, író-olvasó találkozókat szervezünk. A legtöbbet olvasó osz-

tály címet tanév végén elnyerhetik iskolánk osztályközösségei.

Délutánonként különféle sportkörök várják tanulóinkat.

A személyiségfejlesztés fontos színterének tartjuk az osztályfőnökök és napközi vezetők által

szervezett közösségi programokat. Pl.: színház-, mozi-, múzeumlátogatás, kirándulás stb.

Kiállítások: A Majori Galériában lehetőséget biztosítunk jelenlegi és volt képzőművészettel

foglalkozó tanítványaink és tanáraink alkotásainak bemutatására.

A fenti programok a Szülői Közösség jóváhagyásával és részben a szülők anyagi támogatá-

sával valósulnak meg.

21

Iskolánk arculata az alábbi területek minőségi oktató-nevelő munkája és a

hozzá kapcsolódó programok keretén belül valósul meg.

Ének-zenei emelt szintű képzés:

Az emelt szintű ének-zenei képzés célja a zene megszerettetése.

Zenei osztályunkba a muzsika és a művészetek iránt érdeklődő tanulókat várjuk, ahol játékos for-

mában sajátítják el a gyermekek a zenei írás-olvasás készségét.

A zenei képzés előkészíti és lehetővé teszi az ének-zenei tanulmányok természetes folytatását a

Városmajori Gimnázium zenei tagozatán.

Bizonyított tény – és ezt saját tapasztalataink is megerősítik –, hogy a zene az egyik legalkalma-

sabb eszköz a kreatív gondolkodás fejlesztésére. A zenei nevelés pozitív hatást gyakorol a gyermek

egész személyiségére, érzelmi életét gazdagítja, értelmét csiszolja, beszédkészségét fejleszti. Zenei

nevelésünk Kodály Zoltán elvein alapszik.

Az énekkar és a hangszeres zene megismerése révén lehetőségük nyílik zenei tehetségük fejlesz-

tésére és sokrétű kibontakoztatására. Az énekkari munka meghatározó és elengedhetetlen része az

ének-zene tagozatnak. Az emelt óraszámú énekórákon túl a tanulók 3. osztálytól kezdve énekkari ta-

gok. Iskolánkban alsó és felső tagozaton is működik kórus. Mindkettő magas minősítésekkel rendel-

kezik, nagy sikerrel szerepel versenyeken és fellépéseken, országos szinten is. Számos külföldi felké-

résnek tett eleget a Kós Gyermekkar és a Kicsinyek Kórusa.

Az ének-zenei emeltszintű képzésbe kötelezően beletartozik 1. és 2. évfolyamon a heti énekkari

előkészítő, 3. évfolyamtól pedig heti énekkari óra.

Szoros kapcsolatot ápolunk a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel és a kerület Solti György

Zeneiskolájával.

Célunk, hogy a zenében jártas, énekelni szerető, az érzelmi nevelésre, művészeti értékekre fogé-

kony tanulók hagyják el iskolánkat.

22

Iskolánk egyik sajátossága, hogy a zenei nevelést összekapcsoljuk más művészeti tevékeny-

ségekkel. Ezek egymást kiegészítik és felerősítik. Így válik lehetővé:

a tehetség minél többirányú kibontakoztatása;

a különböző szakterületek (ének-zene, tánc, képzőművészet, dráma, bábjáték) egymásra hatá-

sának felerősítése;

az esztétikai érzék és érték fejlesztése;

a fantázia és a kreativitás erősítése;

a kézügyesség és a mozgáskészség kibontakoztatása.

Fő célunk a nemzeti kulturális értékek őrzése és közvetítése mellett az, hogy iskolánk a ma-

gas szintű tantárgyi tudással összhangban a sokrétű kultúra átadásának is fontos színtere legyen.

Matematika-természetismeret orientációs képzés (HT2012)

Általános arculatú képzés (HT2020):

Általános arculatú osztályunkban a matematika és a természettudományos tantárgyak oktatására

helyezzük a hangsúlyt.

A matematika a reáltudományok alapja. A logikus, kreatív gondolkodást játékos feladatok megol-

dásával fejlesztjük. Felmenő rendszerben bevezetjük alsó tagozaton a sakk tárgy tanítását. Az általános

tantervű osztályban (HT2020), a korábbi matematika-természetismeret (HT2012) képzésben része-

sülő osztályban a harmadik évtől kezdve a tehetséggondozás érdekében csoportbontásban tanítjuk a

matematikát. Természetesen átjárhatóságot biztosítunk a csoportok között évközi mérésekkel. Elsőtől

kezdve tanítjuk a környezetismeret, majd a természetismeret tárgyat. Felső tagozaton is nagyobb óra-

számban tanulnak természettudományos tárgyakat a b osztály tanulói.

Célunk, hogy a tanulók az általános iskolából kikerülve problémamegoldó képességükkel eredmé-

nyesen tanulhassanak a középiskolában, és készségszinten tudják kezelni a számítógépet és a külön-

böző számítógépes programokat.

Mindkét osztályunkban egyformán fontos a magyar nyelv oktatása. Az első osztályokban a magyar

nyelv és irodalom tanítása Meixner Ildikó olvasástanítási módszerére épül.

23

Az oktatást alsó tagozaton logopédus és fejlesztő pedagógus is segíti.

Dráma-, bábjáték, tánc-és rajzfoglalkozások

A megnevezett foglalkozásokkal célunk a gyermekek harmonikus és kiegyensúlyozott szemé-

lyekké való formálása és a kommunikáció megkönnyítése.

Idegen nyelvi képzés

Nyelvi programjaink figyelembe veszik a gyermekek életkori sajátosságait és érdeklődési körét.

A modern nyelvoktatás változatos módszerei és eszközei lehetővé teszik a mai kor szellemének meg-

felelően sokoldalú és nyitott személyiségek fejlesztését. Alapvető célunk az idegen nyelv iránti fogé-

konyság kialakítása, a nyelvtanulással kapcsolatos helyes attitűd és motiváció megteremtése. Az érze-

lemvilág, az érzékszervek együttes bevonása és a gyermekek életkori sajátosságaiból adódó természe-

tes tevékenységi formák (játék, mozgás, mese, rajz, ének) elősegítik a megismerési, tanulási és önki-

fejezési folyamatokat és hozzájárulnak a kommunikatív nyelvi kompetencia kialakulásához. Ez olyan

használható és a későbbi tanulmányok során továbbfejleszthető nyelvtudást jelent mind a négy nyelvi

alapkészség területén, ami előnyösen befolyásolja a tanulók személyiségfejlődését, mely által hazánk,

Európa és a nagyvilág művelt, mobilis, többnyelvű polgáraivá válhatnak.

Az osztályok nyelvi csoportbontásai lehetővé teszik a nyelvoktatás beszéd- és cselekvésközpontú

tanulását. A nyelvi bontásoknál fontos elv, hogy az osztályon belüli csoportlétszám ne haladja meg a

20 főt.

Fontosnak tartjuk a nyelvoktatás új lehetőségeinek kihasználását (pl. táborok Angliában, Auszt-

riában).

A hatodik évfolyamunk b osztályában a központi óraszám ajánláson felül egy tanórában segítjük

a nyelvi készségek minél mélyebb elsajátítását.

24

A pedagógusok helyi intézményi feladatai

Céljaink megvalósítása érdekében legfontosabb feladataink:

A szervezeti és működési szabályzat, a házirend, valamint a helyi pedagógiai program, az éves

munkaterv egyértelmű szabályozottsága és az ezeken alapuló, teljesíthető követelményrendszer

meghatározása.

Az intézmény munkatársai és partnerei, a nevelők, a tanulók, a szülők és a fenntartó igényeinek

figyelembe vételével, az intézmény profiljához illő olyan oktatási-nevelési program kialakítása,

amellyel az intézmény valamennyi tagja azonosulni tud.

Megfelelni a nemzeti és iskolai hagyományok ápolása mellett a nemzetközi oktatáspolitikai ki-

hívásoknak.

A gyermekek képességeinek és készségeinek figyelembe vételével, magas színvonalú oktató-

nevelő munka kialakításával, az alapkészségek elsajátíttatása és megszilárdítása, valamint a fo-

lyamatos és eredményt vizsgáló tevékenységek által a tanulók szellemi és fizikai munkakultúrá-

jának és értékítéletének megalapozása.

Gyermekközpontú iskola működtetésével, valamint a tanulók életkori, egyéni sajátosságaihoz

igazodó sokrétű, aktív szabadidős lehetőségek biztosításával, környezettudatos, önművelésre és

egészséges fejlődésre való igény megteremtése.

A tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon a tehetséges és a felzárkóztatásra szoruló tanulókkal

való szakmai foglalkozások biztosítása.

A pedagógiai innováció, valamint a szakmai programokon való aktív részvételi szándék támo-

gatása.

A különböző kultúrák iránti nyitottság kialakítása más népek történetének, hagyományainak,

szokásainak, életmódjának megismertetésével és megbecsülésével.

A tanulók megismertetése az internet biztonságos és felelősségteljes használatának fontosságá-

val, ill. eszközeivel, módszereivel.

Az intézmény pedagógusai képesek megválasztani a tárgyhoz és a feladathoz illő IKT-eszközö-

ket,a digitális technológiával támogatott oktatási módszereket rendszeresen alkalmazzák.

25

Tanáraink pedagógiai kultúrájának fő jellemzői:

az egyéni bánásmód;

egyénre szabott tanulási lehetőségek biztosítása;

a tanuló elfogadása;

az aktív tanulás elősegítése;

a tanulói együttműködésen alapuló tanulás gyakorlata;

a teamtanítás alkalmazása;

a digitális technológiával támogatott oktatási módszerek használata;

multidiszciplináris órák szervezése;

a bizalom;

a szeretet;

az empátia;

az életkornak megfelelő követelmények támasztása;

a tanuló fejlődését biztosító értékelés.

26

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

Célok:

egy osztályt és annak tanulóit érő iskolai fejlesztő hatások összehangolása;

a nevelési tényezők összefogása a tanulók személyiségének az iskolai értékrend szerint való

fejlesztése érdekében;

az osztály közösségi életének szervezése.

Legfontosabb felelősségek és feladatok:

Munkáját a NAT, a kerettanterv, az iskola pedagógiai programja és az éves munkaterv alapján

végzi.

Az osztályfőnök felelős vezetője a rábízott tanulócsoportnak. Feladata a tanulók személyiségé-

nek alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése; közösségi tevékenységük irányí-

tása; önállóságuk, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése.

Gondot fordít arra, hogy osztályának tanulói érjék el a képességüknek megfelelő szintet a tanu-

lásban.

Segíti a tanulásban lemaradók felzárkóztatását.

Gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátítására.

Felkészíti osztályát az iskola hagyományos rendezvényeire, ünnepségeire; szervezi osztálya sza-

badidős foglalkozásait oly módon, hogy így megismertesse tanítványaival a kulturált szórakozás

és művelődés változatos formáit, és kifejlessze bennük a szabadidő tartalmas kialakításának igé-

nyét.

Segíti az iskolai diákönkormányzat munkáját; felkelti a tanulókban az iskolai közéleti tevékeny-

ség iránti érdeklődést; az osztály életének demokratikus szervezésével kifejleszti bennük az eh-

hez szükséges képességeket.

Folyamatosan törekszik osztályában a társadalmi munkamegosztás megismertetésére. A gyere-

kek életkorának megfelelően szakmai ismertetésekkel, önismereti gyakorlatokkal készíti fel ta-

nulóit a pályaválasztásra.

27

Felelős megbízásával és munkájának ellenőrzésével biztosítja az osztályterem rendjének, tiszta-

ságának, berendezési tárgyainak megőrzését.

Törekszik a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására; együttműködik a szülők-

kel.

Évente legalább 2 alkalommal szülői értekezletet, negyedévente fogadóórát tart.

Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a gyerekek magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, al-

kalmazza az iskolai szabályzatokban rögzített dicséret és elmarasztalás formáit.

Elvégzi az osztályfőnök ügyintézési teendőit.

A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók segítése érdekében együttműködik az iskolai

szociális munkással, gondoskodik számukra szociális és tanulmányi segítség nyújtásáról.

Elvégzi a tanulók továbbhaladásával kapcsolatos adminisztratív teendőket; továbbtanulási lap-

jaikat szabályszerűen és pontosan továbbítja.

Tevékenyen részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában.

Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos bizonylata az osztályfőnöki órák tématerve,

amelynek formai, szerkezeti követelményeit az osztályfőnöki munkaközösség határozza meg.

Törekszik tanulói személyiségének, családi és szociális körülményeinek alapos megismerésére,

a szülők iskolával szembeni elvárásainak, a gyerekekkel kapcsolatos ambícióinak megismeré-

sére.

Együttműködik az osztályában tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel, iskolapszichológus-

sal.

Látogatja osztálya tanítási óráit, a tanítási órán kívüli foglalkozásait; tapasztalatait, észrevételeit,

az esetleges nézeteltéréseket az érintett nevelőkkel megbeszéli.

Szükség esetén – az intézményvezető hozzájárulásával – az osztályban tanító tanárokat és az

érintett más pedagógusokat tanácskozásra hívja össze, erről emlékeztetőt készít.

Vezeti osztálya osztályozó értekezleteit, ezeken, valamint az intézményvezető kérésére a neve-

lőtestületi értekezleten ismerteti és elemzi a tanulócsoport helyzetét, neveltségi szintjét, tanul-

mányi munkáját, magatartását. Az osztályban tanító pedagógusokkal megvitatja az addig tapasz-

taltakat és a következő időszak teendőit.

28

Munkájáról félévenként szóban és írásban beszámol az iskolavezetőség által kiadott szempontok

alapján.

Az oktató-nevelő munka sikerkritériumai

Az oktató-nevelő munka szintjeit mérhetőségi mutatókra alapozva is értékeljük, és a következő

mérések eredményeit vesszük figyelembe:

OH által végzett országos mérések (matematika, olvasás-szövegértés, idegen nyelv);

helyi mérések;

kerületi, területi, budapesti, országos tanulmányi- és sportversenyeken elért kiemelkedő eredmé-

nyek;

tantárgyi, tanulmányi átlagot meghaladók, és a kiváló tanulmányi eredményeket elérők magas

száma, valamint a fejlesztésre szorulók alacsony száma;

magatartás és szorgalom átlagok;

az iskolánkat hosszútávon választó tanulók száma;

tanulóink minél nagyobb számban érjenek el olyan eredményt, mellyel az általuk választott kö-

zépiskolában folytathatják tanulmányaikat;

iskolánk szakmai képzések színtere (Solti György Zeneiskola órái, koncertjei, Zeneakadémiai

vizsgatanítások, hospitálások, Pető Intézet gyakorló órái, külföldi- és belföldi szakmai csoportok

látogatásai).

29

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Tanulóink személyiségfejlesztése olyan közös gondolkodást kíván az iskolától, az iskola fenntartó-és

használótól, amiben a tanulók tudásának, képességeinek egész személyiségének fejlődése, fejlesztése

áll a középpontban. Figyelembe véve, hogy az oktató-nevelő munka színtere nemcsak az iskola, hanem

a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Képzésünk tartalma a gyermekre, a társada-

lomra, a művészetekre, a természetre, a tudományra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredmé-

nyeit foglalja magába, a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve.

A személyiségfejlesztésünk megalapozza a tanulók műveltségét, világszemléletét, társas kapcso-

lataikat, eligazodásukat fizikai, lelki világukban, tájékozódásukat, szűkebb és tágabb környezetükben.

Iskolánkban a személyiségfejlesztés a – hagyományos értékekre alapozott – családi és társadalmi

neveléssel összhangban történik. A gyermek szellemi, lelki, testi, alkotói fejlődését szolgálja, valamint

a szűkebb és tágabb közösségbe, a társadalomba való harmonikus beilleszkedést segíti. Ez az összetett

folyamat iskolán belül – tanórán és tanórán kívül –, ill. iskolán kívül is irányítottan, sokrétűen, sokszínű

lehetőségeket felkínálva valósul meg.

A helyi pedagógiai program célkitűzéseinek, az iskolánk jellegének megfelelően, minden korosz-

tály életkori sajátosságait figyelembe véve választunk módszereket, programokat a személyiségfej-

lesztés érdekében.

Oktató-nevelő munkánk legfontosabb célja, hogy minden diákunkban kialakítsuk, fejlesz-

szük és erősítsük a következőket:

Énkép, önismeret, erkölcsi értékek

Az iskolai környezetnek, a pedagógus példájának, a gyerekek közösségének nevelő hatása együt-

tesen érvényesül. Az iskola alapvető célkitűzései az énkép, önismeret és erkölcsi értékek elsajátítása

kapcsán a következők:

az egyén önmagához való viszonyának, önmagáról alkotott képének megismerése és fejlesztése;

az emberi értékek (tudás, igazságosság, méltányosság, szolidaritás, őszinteség, tisztesség, tiszte-

let) közvetítése és kialakítása;

az erkölcsi érzék kiművelése;

30

önmagukért, tetteikért való felelősségvállalásra nevelés: a tanítás–tanulás egész folyamatában

gondoskodni kell arról is, hogy egyre illetékesebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk

és életpályájuk alakításában.

Hon- és népismeret

A tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait;

nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit (határokon belül és kívül);

sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket,

amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez,

az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek;

ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit;

fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a

nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése;

hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, ha-

gyományainak megbecsülése.

Európai és magyar közösséggel való azonosságtudat – egyete-

mes kultúra

A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról,

intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről.

Diákként és felnőttként tudjanak élni a lehetőségekkel. Magyarságtudatuk elsődlegességével

váljanak európai polgárokká.

A magyar identitástudat fejlesztése érdekében határon kívüli magyar területeket látogatunk meg.

31

Médiatudatosság kialakítása:

Tanulóink nevelésében elengedhetetlenül fontos a médiatudatosság kialakítása és fejlesztése.

A médiatudatosság ismérvei:

A tanulók képesek legyenek a valós tények és a fikció megkülönböztetésére.

Ismerjék meg a tévéműsorok, a videó- és számítógépes játékok, a filmek, az interaktív rendsze-

rek és weboldalalak működési mechanizmusát.

Ismerjék fel és legyenek kritikusak a kereskedelmi üzenetekkel (pl. termékek célzott elhelyezé-

sével) kapcsolatban.

Cselekvő állampolgárságra, honvédelemre, demokráciára neve-

lés

Formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állam-

polgárrá válását:

ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság;

konfliktuskezelés;

humanitárius segítségnyújtás;

értékorientációk (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfo-

gadott viselkedés).

Gazdasági nevelés

Célunk, hogy pozitív attitűd alakuljon ki diákjainkban az értékteremtő munka, a javakkal való

gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját

fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Feladataink, hogy tanulmányaik végére a diákok:

a döntéseikkel járó kockázatok mérlegeljék,

ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát.

32

Környezettudatosságra nevelés

Iskolánk 2012 óta ÖKO iskola. Ennek szellemében nemcsak a tanításban érvényesülnek a környe-

zeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának elvei, hanem az iskolai élet minden területén.

Célunk, hogy elősegítsük a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében,

hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet

fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Ennek érdekében figyelmet fordítunk arra,

hogy:

a tanulók természettudományi gondolkodásmódját fejlesszük;

a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygón-

kon környezeti válságjelenségek mutatkoznak;

konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt po-

zitív és negatív hatásait;

a tanulók értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás

elvét;

kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába;

életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék megha-

tározóvá;

szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása

terén.

Testi és lelki egészség

Célunk a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének biztosítása, azon pozitív beállító-

dásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakítása, amelyek a gyerekek egészséges életvitellel

kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Tanulmányaik során megismertetjük a gyermekek-

kel:

a betegségek megelőzésének módjait;

az egészséges állapot örömteli megélését;

a harmonikus élet értékként való tiszteletét;

33

az egészséges életvitel kialakításának lehetőségeit, módjait;

a konfliktusok helyes kezelését;

a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást;

a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok – egészséget,

testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit;

a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésének lehetőségeit;

az önálló gyalogos közlekedést, a tömegközlekedési eszközök használatát, az utas balesetek el-

kerülésének módjait;

a veszélyes anyagok, ill. készítmények helyes kezelését, legfontosabb szabályait (felismerésük,

tárolásuk);

a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen

táplálkozás, internet- és telefonhasználat) kialakulásának megelőzésének módjait;

a szexuális kultúra és magatartás kérdéseit, a felelős családi életre, párkapcsolatokra történő fel-

készítéssel.

Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny rész-

vételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki,

szociális fejlődést.

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Pályaorientáció:

Célunk, hogy segítsük a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Ennek összetevői:

egyéni adottságok;

képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése;

pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségek, alternatívák megisme-

rése tevékenységek és tapasztalatok útján.

Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamó-

dosításra.

Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a

munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek

34

elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésük-

nek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, pénzügyi

ismeretek

Célunk a mindennapi életben való eligazodás segítése; hogy képes legyen a tanuló felnőtt korában

a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez a tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a

kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt

végre. Oktató-nevelő munkánk alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek,

amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

A cél eléréséhez szükséges ismeretek, képességek, attitűdök:

A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez

illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének

átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban.

Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegá-

lás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni

és csapatmunkában történő munkavégzés.

A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társa-

dalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és

elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos cé-

lok vagy törekvések.

Lehetőségek az osztályfőnöki órán a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia,

pénzügyi ismeretek megszerzéséhez, fejlesztéséhez:

hatékony kommunikáció és kifejezőképesség;

alkotó és kritikus gondolkodás;

a problémamegoldás és a döntéshozatal lépései;

érzelmi feszültség kezelése;

konfliktus feloldása, stressz kezelése;

az együttműködés és versenyszellem egyensúlya;

35

önbizalom, magatartás, fellépés;

céltudatosság;

a negatív befolyásolás elutasítása;

a kitűzött feladatok tervezésének, szervezésének, végrehajtásának képessége;

meggondolt véleményalkotás, mások józan, igazságos megítélése

Iskolánk lehetőség szerint részt vesz a köznevelési témaheteken :

pénzügyi –és vállalkozói

digitális

fenntarthatósági témahéten.

36

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok – részletező táblázat

A személyiségfejlesztés te-

rülete

Iskolán belül Iskolán kívül

Tanórán Tanórán kívül

Értelmes, kreatív és kritikai

gondolkodás Valamennyi tantárgy

Szakkörök, pályázatok, tanulásirányítási foglalko-

zás és osztálykirándulások keretében

A családban

Múzeumi foglalkozásokon

Kommunikációs képességek

és készségek

Magyar nyelv és irodalom

Idegen nyelv, Ének-zene,

Dráma és színház

Osztályfőnöki/Közösségi neve-

lés, Informatika/Digitális kul-

túra, Könyvtár, Hon- és népis-

meret

Ünnepélyeink, Iskolanapi műsorunk,

Zene világnap

Értékelés a napköziben

Az iskolai könyvtár használata

Logopédiai foglalkozások

Tanulmányi séták

Tanulmányi kirándulások

Opera-, hangverseny- és színházlátoga-

tások

Manuális képességek

Technika és tervezés, Vizuális

kultúra,

Matematika,

Idegen nyelv,

Dráma és színház

Szakköri foglalkozásokon

Napköziben a kézműves foglalkozásokon

Kós napon, iskolanap

Az iskola dekorálásában

Múzeumi órákon

Művelődési házakban,

játszóházakban

Az egész életen át történő ta-

nulás igényének felébresz-

tése

Korszerű ismeretek közvetítése

a tanulói érdeklődést felkeltő

pedagógiai attitűd megjeleníté-

sével, motiválással - minden

tantárgyból

Könyvtár használata

Tanulmányi versenyeken való részvétel

Feladatmegoldó versenyek

Tanulásirányítási foglalkozások

Pályázatok

Opera-, hangverseny- és

színházlátogatások szervezése

Múzeumok és kiállítások

Erdei iskola

Táborok

Demokratikus döntések Dráma, Osztályfőnöki, Törté-

nelem, Állampolgári ismeretek

Részvétel az DÖK munkájában

Napközi: értékelés, felelősi rendszer működtetése

Erdei iskola

Táborok

37

A személyiségfejlesztés te-

rülete

Iskolán belül Iskolán kívül

Tanórán Tanórán kívül

Egymásra való figyelés,

A világ dolgai iránti érdek-

lődés

Ének-zene, énekkar,

Dráma,

Testnevelés, Néptánc

Etika, Történelem,

Osztályfőnöki

Napközi: szabadidős tevékenységek

Első osztályosok fogadása

Ballagás, Gyermeknap, Anyák napja,

Klubdélutánok

Karácsonyi hangverseny,

Iskolanapi műsor,

Idegen nyelvi délutánok, jeles napok

Vallási közösségek

iskolarádió,

iskolaújság

Tv, rádió,

Internet

Egészséges életmód

Környezeti nevelés

Testnevelés, Környezetismeret

Biológia, Természettudomány,

Földrajz, Természetismeret,

Osztályfőnöki,

Témahét

Néptánc, Egészségügyi szakszolgálatok

Sportkörök, Sport- és gyermeknap, Napközi: leve-

gőzés, tisztálkodási és étkezési szokások

Jeles napok: föld napja, víz világnapja, fenntartha-

tósági hét

Kirándulás, Erdei Iskola

Természetjáró nap, Táborok: sí tábor,

tavaszi tábor, nyári táborok,

túratábor

Vállalkozói képességek és

készségek

Valamennyi tantárgy,

Témahét

DÖK – közösségi programok, osztályprogramok,

szabadidős programok esetében Családon belüli szerepek, táborok

38

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsola-

tos feladatok

A közösségi élet színterei

Állandó közösségek Egyéb közösségek

Osztály Iskolai diákönkormányzat

Napközis, tanulószoba csoport Szakkör

Énekkar Sportkör

Évfolyam Tábor

Tagozat

Iskola gyermekközössége

Hittan csoportok

Feladataink

Tartalmas közösségi élet szervezése. A programok kialakításában ötletadóként, szervezőként,

lebonyolítóként a közösség tagjai tevékenyen részt vesznek. A közös sikerek, esetleges kudarcok

kialakítják az összetartozás érzését.

Életkornak megfelelő felelősi rendszer, diákönkormányzat kialakítása, pedagógus segítséggel

való működtetése.

A kommunikációs kultúra fejlesztése, melynek eredményeként tanítványaink képesek lesznek

véleményük kialakítására, érveik kifejtésére, álláspontjuk megvédésére úgy, hogy a másik felet

ne sértsék. Ugyanakkor a meggyőző érvek hatására képesek álláspontjuk felülvizsgálatára, meg-

változtatására is.

Példamutatással megtanítani, és a mindennapi életben gyakorolni a türelmet, a másság elfogadá-

sát.

Elfogadó, empatikus, segítőkész magatartás kialakítása.

Megismertetni különböző kultúrákat, lehetőséget teremteni a nemzetközi kapcsolatok felvéte-

lére.

Mozgósítani a közvetlen és tágabb környezetben lévő természeti és társadalmi értékek megis-

merésére, megóvására, gyarapítására.

39

3.9 Kapcsolattartás a szülőkkel, a tanulókkal, az intézmény partnereivel

Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását. A tanár-szülő

kapcsolat alapja és meghatározó tényezője a kölcsönös tisztelet és bizalom. Célunk, hogy a szülők a

pedagógiai programunkat támogassák. Ennek érdekében:

tájékoztatjuk a szülőket az iskola nevelési céljáról, feladatairól, az alkalmazott módszerekről;

a szülők véleményezési jogukkal élhetnek;

alkalmat biztosítunk a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői

és segítői legyenek.

3.9.1 A szülői érdekérvényesítés fórumai

3.9.1.1 Szülői értekezletek

Évente háromszor (tanév kezdéskor és félévkor és a tavasz folyamán);

igény szerint rétegszülői értekezlet, melynek összehívását a szülők vagy a nevelők kezdemé-

nyezhetik;

tematikus szülői értekezletek (alkalomszerűen) szervezése meghívott előadókkal.

Fogadóórák

Éves munkaterv alapján, ezeken kívül szükség esetén előzetes egyeztetéssel egyéni keretben.

Szülői Közösség (SZK)

A szülők érdekképviseletét látja el;

tagjait – osztályonként egy-egy főt – az osztályok szülőközössége választja;

az iskola igazgatója vagy az igazgatóhelyettes a szülői munkaközösség vezetőjét rendszeresen

tájékoztatja az iskolában folyó nevelő és oktató munkáról, a tanulókat érintő kérdésekről;

az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak az SZK tagjaival.

Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, mely az iskolánkban folyó okta-

tási-nevelési feladatainknak sikerességét támogatja, erősíti, színesíti.

40

3.9.2 A szülői segítségnyújtás színterei lehetnek

A Kós Károly Iskola-Alap Alapítvány támogatása;

az iskola eszközparkjának gazdagítása;

az iskola esztétikai arculatának alakítása;

a turisztikai, táborozási feltételek javítása tárgyi, környezeti feltételeinek javítása;

szülői értekezlet;

az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei.

3.9.3 A szülői segítségnyújtás formái

Adomány;

tárgyi támogatás;

szellemi és társadalmi munka.

3.9.4. Kezdeményezője lehet:

a szülői közösség,

az osztályfőnök,

az iskolavezetés.

Nyílt napokon a szülők betekintést nyerhetnek iskolánk oktató-nevelő munkájába, ekkor megfi-

gyelhetik gyermekük iskolai tevékenységét tanórán és tanórán kívül.

3.10 Az első osztályosok iskolaválasztásának segítése

Kerületünkben és környezetünk közelében lévő óvodákkal együttműködő kapcsolatot tartunk

fent;

az első osztályban tanító munkatársak kerület által szervezett közös összejöveteleken oktató-

nevelő munkánk sokszínűségéről tájékoztatják a szülőket;

41

bemutató órákon (tavasszal) a szülők személyesen megismerhetik azt a pedagógust, akire gyer-

meküket bízzák;

igény szerint „iskola előkészítő” foglalkozást szervez az alsós munkaközösség a leendő első osz-

tályos gyerekeknek;

játékos délutáni foglalkozás lelendő első osztályos gyerekeknek;

óvodások fogadása szakórákon;

igazgatói tájékoztató szülőknek.

A nyolcadikosok iskolaválasztásának segítése

Szülői értekezleten tájékoztatót tartunk a középiskolai felvételik rendjéről és a feltételeiről. A

kerület középiskoláinak igazgatóit meghívjuk az összejövetelre, ahol részletes tájékoztatást kap-

nak a szülők.

Önismereti képességek kialakítása osztályfőnöki órákon;

ismeretek, tájékoztató füzetek biztosítása középiskolákról;

középiskolák látogatása;

előkészítő tanfolyamok matematikából és magyarból;

egyéni beszélgetések;

a hat- és nyolcosztályos gimnáziumba készülő tanulók szüleinek a törvényi kötelezettségekről

tájékoztatást tartunk.

Az iskolai felvétel és átvétel helyi szabályai

Felvétel

Az elsős tanulóinkat 2011. évi CXC. törvény alapján, ill. a Közép-Budai Tankerületi Központ

rendelkezései alapján iskolázzuk be.

Az első osztályosok beiskolázási rendje a következő eljáráson alapul:

42

A honlapon márciusban jelzett időpontokban az iskola ének tanárai meghallgatják az ének

emeltszintű képzésre jelentkező gyerekeket, majd ezt követően javaslatot tesznek az iskolave-

zetés felé, megjelölve azokat a gyerekeket, akiket zenei képességeik alapján felvételre javasol-

nak.

Az áprilisban történő beiskolázáskor a szülő bemutatja a szükséges okmányokat, a beiratkozás

napján.

A kérvények kezelése az intézményvezető feladata.

Meghatározó elvei a tankerület által meghatározott indítható osztályok száma, és a körzetbe

beiratkozó gyermekek száma.

Elsődleges szempont: a körzetbe tartozó gyerekek felvétele.

Már az iskolában tanuló testvérek jelenléte.

Ének osztályban a meghallgatás eredménye. Az a kerületi gyerek, aki az ének meghallgatáson

megfelelt, körzetesnek minősül.

Kerületben dolgozó közalkalmazott és köztisztviselő gyermeke, kiemelten saját munkatárs

gyereke.

A beiratkozást követően a tankerületi igazgatói értekezleten, túljelentkezés esetén az összes

tankerületi iskola vezetőjének közös értekezletén megbeszélésre kerül a létszám fölötti gyere-

kek másik, tankerületi iskolába való elhelyezésének lehetősége.

Ezt az egyeztetést követi a tankerület igazgatója által megjelölt időpontban a szülők értesítése

a felvételről illetve elutasításról.

A beiratkozás során elutasított, vagy fel nem vett tanulók szüleinek fellebbezése esetén minden

érintett családdal külön személyes egyeztetés valósul meg a lehetséges megoldások számbavé-

telével.

Az egyeztetésben a tankerület vezetője is, tanuló elhelyezési hatásköre lévén, szükség esetén

részt vesz.

A maximális létszám miatt, visszalépés esetén először a kérelmüket fenntartó családokat érte-

síti az iskola a felvétel lehetőségéről.

43

Átvétel

A felsőbb évfolyamokra a körzetünkbe tartozó tanulót, ha az adott osztálylétszám megengedi, fel-

vesszük.

Körzeten kívüli tanulókat létszámtól, tanulmányi eredményüktől, képességüktől függően intéz-

ményvezetői döntés alapján veszünk át.

Zenei osztályokban zenei meghallgatás kötelező.

A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlá-

sának rendje (Diákönkormányzat [DÖK])

Tanulói érdekérvényesítés szerve a Diákönkormányzat, amelynek működését a Köznevelési Tör-

vény ,az iskolai SZMSZ és a Házirend szabályozza.

Célja a gyermekek és diákok jogainak érvényesítése, a demokratikus közösségi életre nevelés, az

öntevékeny, felelősségteljes döntések megfogalmazása, kulturált közvetítése, az iskolai légkör gyer-

mekközpontú kialakítása. A diákönkormányzat folyamatos működését az osztályközösségből kivá-

lasztott két képviselő biztosítja. Ők alkotják a diákbizottságot, akik a tanulók összességét érintő ügyek-

ben véleményeznek, javaslatokat hoznak és döntenek.

A DÖK éves program alapján dolgozik.

A DÖK szervezeti és működési szabályzatát a nevelőtestület hagyja jóvá.

A nevelőtestület véleményezi a működéséhez szükséges anyagi eszközök felhasználását.

A DÖK munkáját a tantestület kijelölt tagja segíti, akit a DÖK javaslatára az intézményvezető

nevez ki. A tanulókat, a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a nevelőtestületi értekezlete-

ken, és az őket érintő kérdésekben az iskolavezetés értekezletein.

3.13.1. A DÖK működési területe

Osztályok közötti éves pontverseny szervezése;

szabadidős programok szervezése;

iskolai versenyek rendezése;

44

társadalmi munkákban való részvétel;

diákkörök létrehozása.

A DÖK véleményezési jogai:

az iskolai SZMSZ elfogadása előtt;

a Házirend elfogadása előtt.

Az intézmény külsős partnerei:

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

Solti György Zenei Alapfokú Művészetoktatási Intézmény;

Semmelweis Egyetem Pető András Kar

kerületi iskolák;

kerületi óvódák;

Pedagógiai Szakszolgálat;

Hegyvidéki Sport Egyesület;

a kerület kulturális intézményei, múzeumai;

MTK

Az éves Munkatervből adódó feladatokban a szakmaiság és a kölcsönösség alapján, működünk

együtt partnereinkkel.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

helyi rendje

A 2012. évi CXXIV. törvény 4§ 13. alapján kiemelt figyelmet, igénylő gyermek, tanuló:

a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

45

aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és hal-

mozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.

Célunk a tanulók közötti hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása.

Feladatunk a kiemelt figyelmet igénylő tanulók különleges igényeit figyelembe véve, az egyéni

képességekhez igazodva elősegítsük legeredményesebb fejlődésüket, és a minél szélesebb körű beil-

leszkedés lehetőségeit teremtsük meg számukra.

Padagógiai tevékenységünk helyi rendje különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló esetén

aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló esetén

Intézményünk azokat a sajátos nevelési igényű tanulókat tudja fogadni, akik számára az illetékes

szakértői bizottság iskolánkat kijelöli, továbbá akiknek fejlesztéséhez szükséges feltételeket az isko-

lánk fenntartója biztosítani tudja.

A pedagógiai tevékenység folyamata:

Az SNI tanulóink számára a különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői véleményben

foglaltak szerint biztosítjuk:

Az SNI tanulóink fejlesztésére a szakértői véleményben előírt óraszámban habilitációs, rehabi-

litációs foglalkozásokat szervezünk.

A fejlesztéshez szükséges szakembert a tankerületi utazó gyógypedagógusi hálózat biztosítja.

A fejlesztést végző gyógypedagógus a szakvéleményben előirányzott fejlesztési területekre

egyéni fejlesztési tervet készít, mely alapján a fejlesztő tevékenység folyik.

A fejlesztést végző szakember folyamatosan együttműködik a gyermeket tanító többi pedagó-

gussal: tájékozódik a tanuló iskolai életéről, tanulmányi munkájáról, beszámol a fejlesztés során

elért eredményekről, javaslatokat tesz, segíti a tanulóközösségbe történő integrációját.

46

Amennyiben a szakértői vélemény, értékelés alóli felmentést tartalmaz, az iskola intézményve-

zetője tanévenként, a szülő írásbeli nyilatkozatával megerősítve, határozatban mentesíti a tanulót

az adott tantárgy, vagy tantárgyrészek érdemjeggyel történő értékelése alól.

Iskolánkban az SNI tanulók oktatása, nevelése a szakértői vélemény alapján történhet:

az osztályközösségbe integráltan

A sikeres integráció feltételei:

Habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése intézményi szinten.

Az iskola pedagógusainak, pedagógiai asszisztenseinek részletes tájékoztatása az adott tanuló

speciális nevelési-oktatási igényéről.

Az osztályközösségek, a szülői közösségek felkészítése SNI tanuló fogadására.

ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló esetén

A pedagógiai tevékenység folyamata:

Kiemelten fontosnak tartjuk a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek (továbbiakban

BTMN) korai szűrését, diagnosztizálását. A beiratkozáskor kérjük a szülőket, hogy tájékoztas-

sanak a már kivizsgált gondokról, a vizsgálatról készült dokumentumok megtekinthetőségét biz-

tosítsák számunkra. Minél hamarabb ismerjük fel és kezdjük el kezelni az adott nehézségeket,

annál hatékonyabb eredmény várható. Igyekszünk a lehetőségeinkhez mérten már a kezdeteknél

a legoptimálisabb feltételeket megteremteni.

Szeptemberben az első évfolyamon az iskolánkban dolgozó szakemberek (fejlesztőpedagógus,

pszichológus, logopédus) bemeneti méréseket végeznek a már létező vagy lehetséges lemaradá-

sok észlelése, diagnosztizálása céljából.

A mérési eredményeket, tapasztalatokat, benyomásokat a méréseket végző szakemberek összeg-

zik és megosztják az első osztályban tanító pedagógusokkal. Közösen feltérképezik a várható

nehézségeket.

A továbbiakban ezeket a tanulókat az osztályfőnök kiemelt figyelemmel kíséri, szüleiket tájé-

koztatja. Folyamatos szakmai tanácskozást folytat az osztályban tanító többi kollegával, logopé-

dussal, pszichológussal, fejlesztőpedagógussal.

47

Amennyiben a problémát nem sikerül enyhíteni, és annak állandósult volta a gyermek fejlődését

gátolja, a közösségi életet negatívan befolyásolja, akkor feltétlenül szükséges a külső szakmai

segítség.

E folyamat első lépéseként az osztályfőnök kezdeményezi az illetékes pedagógiai szakszolgálat-

nál a szakértői bizottság által végzett vizsgálatot. Az ehhez szükséges formanyomtatványt az

osztályban tanító kollegákkal, valamint a probléma típusától függően pszichológussal, logopé-

dussal, fejlesztőpedagógussal együtt elkészíti. A tartalmát a szülővel ismerteti, továbbá tájékoz-

tatja a hatályos törvény alapján az eljárás során őt megillető jogokról és kötelezettségekről.

A fent említett eljárást követjük akkor is, ha a gondot később észleljük. Az érintett felsőbb évfo-

lyamos tanulók vizsgálatát a fejlesztőpedagógus végzi, és amennyiben szakmailag indokolt, az

illetékes pedagógiai szakszolgálat vizsgálatát kezdeményezi.

A továbbiakban a szakértői bizottság által készített szakvélemény irányelvei alapján járunk el.

Biztosítjuk a gyermek számára az előírt óraszámban, a javasolt fejlesztési területeken a fejlesztő

foglalkozásokat.

A fejlesztést végző szakember az adott tanulóra vonatkozó fejlesztési tervet készít, melynek

alapján a fejlesztő tevékenység folyik.

A fejlesztőpedagógus folyamatosan együttműködik a gyermeket tanító többi pedagógussal: tá-

jékoztatja kollegáit a felmérések eredményéről, a fejlesztő foglalkozások tartalmi elemeiről, az

elért sikerekről, esetleges elakadásokról.

A BTMN-es tanulók közösségbe történő integrálása a pedagógusi munka szerves részét képezi.

A szabadidős tevékenységek, foglalkozások alkalmat adnak ezen tanulóknak is a bennük rejlő

értékek megmutatására.

A szakvéleményben előirányzott, a gyermeket megillető különleges bánásmóddal kapcsolatos

pedagógiai tevékenységekről az iskola a gyermeket tanító összes pedagógust tájékoztatja, azok

betartását folyamatosan figyelemmel kíséri.

Az alsó tagozatból felkerülő BTMN-es tanulókról az alsós tanítók és a fejlesztőpedagógus rész-

letes tájékoztatást ad a leendő osztályfőnöknek.

A tantárgyi hiányosságok pótlására az iskola lehetőségeihez mérten korrepetálást biztosít.

48

A beilleszkedé