A Zirci Ciszterci Arborétum története

A Zirci Arborétum a Magas-Bakony központi részén, a Zirci-medencében, a város belterületén helyezkedik el. Az angolkert stílusban kialakított arborétum hatalmas fáival szigetszerűen emelkedik ki a Zirci-medencéből.A 400 m-rel a tengerszint felett kialakított park a hozzá tartozó műemlék együttessel a hazai dendrológiai kertek élvonalába tartozik. Magyarország legmagasabban fekvő fás gyűjteménye, az angolkert stílusú parkok egyik legépebben fennmaradt, alkotóinak elképzeléseit ma is őrző, hazai képviselője. Az arborétum fogalmán olyan fás parkot értünk, melyben gyűjteményes jelleggel nagy számban vannak jelen az adott helyen természetes körülmények között nem élő- nem őshonos – fás növények, un. exóták is. A helyi körülményekhez nehezen alkalmazkodó fajoknak az élőhelyét az igényüknek megfelelően kell kialakítani. A fejlett, őshonos fajokból álló erdők biztosítják ezeket a körülményeket, védve a kiszáradástól, széltől, hónyomástól megfelelő árnyékot és páratartalmat elősegítve.Mindezek figyelembevételével hazai viszonyok között arborétumot kétféle módon lehet létesíteni: a. A meglévő őshonos erdő fokozatos átalakításával, és a nem őshonos fás növények fokozatos betelepítésével.b. Az erdővel nem borított területen őshonos, a környéken megtalálható fás fajokból álló erdős részek telepítésével, majd ennek megerősödése után, ezek védelmében történhet a kényesebb exóták ültetése.Régebben úgy tartották, hogy a zirci angolkert stílusú arborétumot a lábonálló bakonyi őshonos erdő fokozatos átalakításával, vagyis az (a.) típus szerint hozták létre. A kutatások bebizonyították, hogy a parkot a (b.) típus szerint alakították ki. Az arborétum területén lévő tó, és az elpusztult középkori apátság alapfalai, valamint templomának egy megmaradt oszlopa emlékeztet bennünket az 1182-ben, első ízben idetelepedett, majd a török időkben elhagyott ciszter apátságra. A kert legidősebb fája ma egy közel 400 éves kocsányos tölgy (Quercus robur), mely a XVI. század közepén feldúlt és elnéptelenedett település helyén kialakult természetes erdő egyik fája volt, mely ma jelképesen összeköti a romba dőlt és a 170 éves szünet után újraéledő Zircet napjainkkal.Az 1710-es években a visszatelepedő ciszterek és az őket követő telepesek a mai park helyén lévő őshonos bükköst 1750 körül letermelték, és helyén szántóföldi művelést folytattak. Ebben az időszakban Zirc még nem önálló rendház, hanem a sziléziai Heinrichau apátságának filialéja volt. A heinrichaui apátok több alkalommal is jártak Zircen és rendelkeztek a rendház ügyeiről. 1779-ben Haschke Konstantin heinrichaui apát ittjártakor elrendelte, hogy a középkori apátság idejéből fennmaradt, a Cuha-patak visszaduzzasztásával kialakított Hámor-halastó (Hamer-Teich) mellet, a téglaégető körül új fáskert létesítessék. Ekkor telepítették be őshonos fajokkal a mai bejárattól jobbra fekvő területet, amely a mai arborétum legidősebb része. Az így létrejött erdőfoltot vadaskertként hasznosították, míg a tőle északra levő területeken továbbra is belterjes gazdálkodást folytattak. Az angolkert alapítója Dréta Antal, 1803-tól a rendház kormányzó perjele, majd később a Henrichau-tól történő elszakadás után 1814-től a már önállósult rend első apátja. Ismerve a divatos angolkerteket elhatározta, hogy a templom és a rendház mellett létrehoz egy angolparkot. Felvesz egy kertészt, Majer Györgyöt 1813-ban, akit a későbbi iratok angolkertészként említenek. Az angolkert neve 1815-ben jelenik meg az iratokban. Dréta apát összevonta a már meglévő 35-40 éves fákból álló vadaskertet az északra fekvő mezőgazdasági területekkel és céltudatosan angolkertet alakított ki. Az idős kocsányos tölgy tehát hagyásfaként

került a jóval később létrehozott angolkertbe. A kert telepítése hosszabb időt vett igénybe 1820-ban is folyt még a fák ültetése. Dréta apát 1823-ban bekövetkezett halála után Villax Ferdinánd folytatta a park építését. Az ő nevéhez fűződik az épületegyüttes mai képének kialakítása, a könyvtárterem építése és az apátsági épület mellé nyugatról hozzáépített impozáns üvegház megépítése az 1840-es években. Sajnos ma már más célra alakították át. Az angolkerti vízesés kőműves munkái, valamint a tavat elkerülő új meder építése 1850-1855. közé tehető. A gyűjtemény tovább fejlesztője dr. Szentes Anzelm perjel volt, aki az 1900 évek elején sok értékkel gazdagította az akkor még „angolkertnek” nevezett arborétumot. Számos exotával bővítette a park növényállományát, így az ő ideje alatt vált valódi arborétummá.Az angolkert stílusban kialakított arborétum vázát a környékre jellemző erdők fafajai adják, - közülük a már korábban említett 400 éves kocsányos tölgytől eltekintve – a legidősebb az 1780 körüli telepítés egyedei. Ilyen nagylevelű hársakat láthatunk a Békefi emlékmű környékén. Jelentős az arborétum kőris, hárs és juhar gyűjteménye. Feljegyzések szerint az első telepített, nem őshonos fás növény az európai vörösfenyő volt, de itt találhatók Magyarország legidősebb simafenyő egyedei is. Az arborétumban élő fás növények fajszáma megközelíti a hatszázat, melyből hetven a tűlevelűek száma. A jelentős természeti értéket képviselő arborétum 1951 óta országosan védett természetvédelmi terület.

A Zirci Ciszterci Arborétum növényvilága

Az arborétum mesterségesen létrehozott emberi alkotás, melyet állandó emberi hatás ér a kezelés és fenntartás során. Emiatt teljesen természetes növénytársulások nem alakulhattak ki. Viszonylag természetes állapotban vannak azonban összefüggő erdőfoltok. A köztük levő tisztások a park stílusából adódóan a folyamatos és többszöri kaszálás a fenntartás részét képezi. Az arborétum természetes lágyszárú flórája alapján (G. Fonyódy, Galambos 1985), szerzők részletesen kiértékelték a fellelt fajok különböző ökológiai mutatószámait.Összességében elmondható, hogy az arborétum területén leírt növényfajok fele a Bakonyban általánosa elterjedt faj, a további 40%-a pedig a Cuha-völgy területéről ismert. A vizsgálatok kiterjedtek az arborétumban található mohafajokra is, melynek során összesen 6 májmoha és 39 lombosmohafajt mutattak ki (Galambos 1996). A májmohák közül a Porella baueri arborétumi jelenléte az első dunántúli lelőhely.

Az Arborétum lágyszárú flórája:Equisetaceae

Equisetum arvense L.Athyriaceae

Cystopteris fragilis (L.) Bernh.Aspidiaceae

Dryopteris filix-mas (L.) SchottHelleboraceae

Caltha palustris L. ssp. Cornuta (Sch., Nym. Et Ky.) HegiAnemonaceae

Anemone ranunculoides L.Ficaria verna HudsRanunculus acris L.

Ranunculus auricomus L. emend. KorshRununculus bulbosus L.Ranunculus lanuginosus L.

AristolochiaceaeAsarum europaeum L.

RosaceaeFragaria vesca L.Potentilla anserinaL.Potentilla argentea L.Potentilla reptans L.Geum urbanum L.Filipendula ulmaria (L.) MaximSanguisorba officinalis L.

CrassulaceaeSedum acre L.

SaxifragaceaeSaxifraga bulbifera L.

FabaceaeMedicago lupulina L.Trifolium dubium SibthTrifolium pratense L.Trifolium repens L.Lotus corniculatus L.Vicia sepium L.Vicia villosa RothLathyrus pratensis L.

OnagraceaeEpilobium roseum SchrebCircaea lutetiana L.

UmbelliferaeSanicula europaea L.Chaerophyllum temulum L.Anthriscus nitida (Wahlenb.) Hazsl:Pimpinella saxifraga L. ssp. SaxifragaAegopodium podagraria L.Pastinaca sativa L.Heracleum sphondylium L. ssp. Flavescens (Willd.) SoóDaucus carota L.

RubiaceaeCruciata laevipes OpizGalium aparine L.Galium mullugo L.Galium odoratum (L.) Scop.

DipsacaceaeKnautia drymeia Heuff

OxalidaceaeOxalis acetosella L.

GeraniaceaeGeranium phaeum L.Geranium robertianum L.

EuphorbiaceaeMercurialis parennis L.Euphorbia cyparissias L.

Apocynaceae

Vinca minor L.Convolvulaceae

Convolvulus arvensis L.Boraginaceae

Symphytum officinale L.Symphytum tuberosum L. ssp. Angustifolium (Kern.) Nym.Pylmonaria officinalis l.Myosotis silvatica (Ehrh.) Hoffm.

LabiataeAjuga reptans L.Glechoma hederacea L. ssp. HederaceaPrunella vulgaris L.Lamium album L.Lamium maculatum L.Lamium purpureum L.Stachys silvatica L.Salvia pratensis L.Calamintha clinopodium Spenner

ScrophulariaceaeChaenorrhinum minus (L.) LangeVeronica chamaedrys L.Veronica hederifolia L. ssp. Lucorum (Klett et Richt.) Hartl.Lathraea squamaria L.

PlantaginaceaePlantago lanceolata L.Plantago media L.

PapaveraceaeChelidonium majus L.

FumariaceaeCorydalis pratensis L. ssp. Matthiolii (Mor.) Arc.Alliaria petiolata (M. B.) Cavara et Grande.

ViolaceaeViola alba Bess.Viola montana L.Viola odorata l.Viola sylvestris Lam.

GuttiferaeHypericum hirsutum L.Hypericum perforatum l.

CampanulaceaeCampanula patula L.Campanula rapunculoides L.

CompositaeBellis perennis l.Stenactis annua (L.) Nees.Conysa canadensis CronquistAchillea millefolium L.Leucanthemum vulgare lamk.Tussilago farfara L.Cirsium canum (L.) M. B.Cirsium oleraceum (L.) ScopCentaurea jacea L.Hypochoeris radicata L.Leontodon hispidus L.

Taraxacum officinale Weber in WiggersSonchus asper (L.) HillCrepis biennis L.Hieracium pilosella L.Hieracium umbellatum L.

CaryophyllaceaeLychnis flos-cuculi L.Melandrium album (Mill.) GarckeMelandrium silvestre (Schkuhr) RoehlSilene vulgaris (Mönch) GarckeStellaria gnaminea L.Stellaria media (L.) VillStellaria media (L.) Vill. Ssp. Neglecta (Weich) GremliCerastium fontanum Baumg. Ssp. Triviale (Link) JalasArenaria serpyllifolia l.Moehringia trinervia (L.) Clairv.

ChenopodiaceaeChenopodium album L.

PrimulaceaPrimula veris l. em. HudsPrimula veris x vulgaris = Primula brevistyla Dc.Primula vulgaris huds.Lysimachia nummularia l.

PolygonaceaeRumex acetosa L.Rumex obtusifolius L.Rumex sanguineus L.

UrticaeaeUrtica dioica l.

PotamogetonaceaePotamogeton crispus L.

LiliaceaeVeratrum album L.Colchicum autumnale l.Gagea lutea (L.) Ker-Gawl.Allium ursinum L.Polygonatum latifolium (jacq.) Desf.Polygonatum multiflorum (L.) All.

AmaryllidaceaeGalanthus nivalis L.

JuncaceaeLuzula capestris (L.) Lam. Et. Dc.Luzula multiflora (Retz.) Lej.

OrchidaceaeCephalanthera damasonium (Mill.9 DruceEpipactis helleborine (L.) Gr.

CyperaceaeCarex divulsa Stokes in With.Carex hirta L.Carex sylvatica Huds.

GraminaeBromus inermis Leyss.Bromus sterilis l.Bromus tectorum L.

Brachypodium sylvaticum (huds.) R. et Sch.Festuca arundinacea SchrebFestuca gigantea (L.) Vill.Festuca heterophylla lam.Festuca rubra L.Poa angustifolia l.Poa annua l.Poa bulbosa l.Poa nemoralis L.Poa pratensis l. s. str.Poa trivalis l.Dactylis glomerata L.Lolium perenne l.Agropyron repens (L.) P. B.Deschampsia caespitosa (L.) P. B.Holcus lanatus L.Arrhenatherum elatius (L.) J. et C. Presl.Trisetum flavescens (L.) P. B.Avenula Pubescens (Huds.) Dum.Agrostis stolonifera L.Calamagrostis epigeios (L.) Roth.Alopecurus pratensis L.Anthoxanthum odoratum L.

AraceaeArum alpinum Schott et Kotschy emend. TerpóArum maculatumL. emend. Mill.

A fásnövények 500 faj ill. taxon körüli száma jelentős, de ez részben a gyűjtemény jellegéből adódik. Az arborétum területét ábrázoló digitális térképen az ajánlott útvonal mentén a 100 legfontosabb növény jelölve van.Ezek az alábbiak:Acer acuminatilobum ős mátrai juharAcer campestre mezei juharAcer mandshuricum mandzsu juharAcer negundo zöld juharAcer negundo „Variegatum” ezüst tarka zöld juharAcer palmatum „Cissectum” szabdalt levelű japán díszjuharAcer palataniodes korai juharAcer plat. Palmatifigum csillagos levelű korai juharAcer pseudoplatanus „Leopoldii” tarka levelű hegyi juharAcer sieboldianum japán molyhos juharAcer tataricum tatárjuhar

Aesculus hippocastanum vadgesztenyeAesculus x carnea hússzínű vadgesztenyeAesculus octandra sárgavirágú bokrétafaAesculus pavia vörös vadgesztenyeAlnus glutinosa mézgás égerAlnus glutinosa „Laciniata” szabdalt levelű mézgás égerAlnus incana „Pendula” szomorú hamvas égerAmygdalus nana törpemandula (védett)Aralia chinensis tüskés aráliaAucuba japonica „Variegata” sárgapettyes japán somBerberis thundergii „Atropurpurea” pompás japán borbolyaBetula pendula nyírCaragana arborescens borsófaCaragana arborescens „Pendula” szomorú borsófaCalycanthus floridus illatos fűszercserjeCarpinus betulus közönséges gyertyánCarpinus betulus „Pendula” szomorú gyertyánfaCastanea sativa szelídgesztenyeCatalpa bignonioides szíves levelű szivarfaCatalpa speciosa nagylevelű szivarfaCeltis occidentalis nyugati ostorfaChaenomeles japonica japánbirsCercidiphyllum japonicum japán kacsurafaChionanthus virginicus hópehelyfaCladrastis kentukea amerikai sárgafaCornus alba fehér somCornus mas húsos somCornus stolonifera „Flaviramea” sárgavesszőjű somCorylus avellana közönséges mogyoróCorylus colurna török mogyoróCorylus maxima „Purpurea” vérmogyoró

Crataegus laevigata „Paul s Scarlet” díszgalagonyaCrataegus monogyna egybibés galagonyaCrataegus nigra fekete galagonyaCytisus sessilifolium déli zanótDanae racemosa perzsa csodabogyóDecaisnea fargesii kékhüvelyDeutzia gracilis karcsú gyöngyvirágcserjeDeutzia x magnifica teltvirágú gyöngyvirágcserjeEucommia ulmoides szillevelű gumifaEvodia hupehensis hupeni mézesfaFagus grandifolia f. Pubescens nagylevelű bükkFagus sylvatica erdei bükkFagus sylvatica „Atropunicea” vérbükkFraxinus excelsier „Divesifolia” egylevelű kőrisFraxinus excelsier Heterophylla Pendula egylevelű szomorú kőrisFraxinus angustifolia mezei kőrisFraxinus ornus virágos kőrisGymonocladus dioica vasfaHydrangea arborescens cserjés hortenziaHydrangea aspera ssp. Sargentiana nagylevelű hortenziaJuglans nigra fekete dióKerria japonica „Paleniflora” teltvirágú boglárcserjeLaburnum anagyrodies aranyesőLarix decidua európai vörösfenyőLarix kaempferi japán vörösfenyőLarix sibirica szibériai vörösfenyőLiliodendron tulipifera tulipánfaLonicera maakii koreai loncMagnolia x soulangeana nagylevelű liliomfaMetasegouia glyptostroboides kínai mamutfenyőPoulovnia tomentosa császárfa

Platanus x hispanica platánPterostyrax hispida érdes storaxcserjaQuercus x heterophylla változékony levelű tölgyQuercus libani libanoni tölgyQuercus robur kocsányos tölgyRibes alpinum havasi ribiszkeRosa sancti-audreae szentendrei rózsa (védett)Sorbus torminalis barkócaberkenyeSyringa josikaea magyar orgonaTaxodium distichum mocsárciprusTilia cordata kislevelű hársTilia platyohylos nagylevelű hársAbies alba közönséges jegenyefenyőAbies concolor kolorádó fenyőAbies nordmanniana kaukázusi jegenyefenyőAbies pinsapo andalúziai jegenyefenyőAbies veitchii kéktobozú jegenyefenyőChameacyparis-lawsoniana oregoni hamisciprusGingko biloba páfrányfenyőPicea abies közönséges lucfenyőPicea punges „Glauca” kékfenyőPinus sylvestris közönséges erdeifenyőPinus strobus simafenyőSeguoiadendron giganteum mamutfenyőTaxus baccata tiszafaThuja plicata óriás tujaTorreya californica nagy magvú tiszafa

Az Arborétumba gyűjteményes jelleggel betelepített védett növények jegyzékeLychnis coronaria bársonyos kakukszegfűGalanthus nivalis hóvirág

Daphne mezereum farkasboroszlánCyclamen purpurascens ciklámen erdeiScilla bifolia tavaszi csillagvirágRuscus aculeatus szúrós csodabogyóAsphodelus albus genyőte, királyné gyertyájaMuscari botryoides eper györgyike Adonis vernalis tavaszi héricsPrimula elatior sugár kankalin Pulsatilla grandis leánykökörcsin Amygdalus nana törpe mandula Narcissus stellaris csillagos nárcisz Iris pseudacorus sárga nőszirom Iris sibirica szibériai nőszirom Epipactis palustris mocsári nöszőfű Aster amellus csillagos őszirózsaRibes alpinum havasi ribiszke Folyonatum verticillare salamonpecsétHemerocallis lilio-asphodelus sárgaliliomAconitum variegatum ssp.gracile moldvai sisakvirág Echinops ruthenicus kék szamárkenyér Anemone sylvestris erdei szellőrózsa Telekia speciosa telekivirágEranthis hiemalis téltemetőPulmonaria angustifolia keskenylevelű tüdőfű Lilium bulbiferum tűzliliomDoronicum orientale mecseki zergevirágGrataegus nigra fekete galagonyaGlobularia cordifolia gubóvirágGeranium sylvaticum erdei gólyaorrHelleborus purpurascense pirosló hunyorPrimula vulgaris száratlan kankalin

Lilium martagon turbán liliomHepatica nobilis májvirágRosa villosa var.sancti-andreae szentendrei rózsaLeucojum vernum tavaszi tőzike, Veratrum album fehér zászpaA védett park jellegéből adódóan a ritka növény – és állatfajok előfordulása nem jellemző. Az előforduló 162 lágyszárú növényfaj közül mindössze 6 faj védett. Betelepítéssel került a parkba a tágabb térségben előforduló néhány védett növényfaj, mint az apró nőszirom (Iris pumila), téltemető (Eranthis hiemalis), nagyezerjófű (Dictamnus albus), zergeboglár (Trollius europeus). A mohák közül ritkaságnak számít a Porella baueri májmohafaj arborétumi jelenléte. Az Arborétumba betelepített hazai és exótafajták között számos ritkaság található, ezek közül néhány az alábbi:- Acer acuminatilobum – ősmátrai juhar- Acer mandschuricum – mandzsu juhar- Cercidiphyllum japanicum – japán kacsurafa- Chionanthus virginicus – hópehelyfa- Rosa sancti-andreae – szentendrei rózsa- Gingko biloba – páfrányfenyő- Cedrus atlantica – atlasz cédrus- Metasequoia glyptostroboides – kínai mammutfenyő- Abies különlegességek- Phellodendron amurense – amúrmenti parásfa- Quercus libani – libanoni tölgy- Tilia juraniana – jurányi hárs- Zanthoxylum americanum – amerikai sárgafa stb.- Gymnocladus dioica - vasfa

A ritkaságok között még megemlíthető az 1810 körül telepített impozáns hársfasort, a Békefi-emlékmű melletti hársfacsoportot és a 13. sz. parcellában lévő idős kocsányos tölgyet.