Sajtóvilág„Az igazság tisztelete, a nyilvánosság igazsághoz való jogának biztosítása az újságíró legfőbb kötelezettsége.” (IFJ etikai kódex)

az újságírók, szerkesztŐségi alkalmazottak, kiadói dolgozók érdekvédelmi szervezetének lapja � XXi. évfolyam, 3. szám, 2009. június

� A Sajtószakszervezet V. kongresszusának csak-nem hatvan küldötte két napon át folytatta az esz-mecserét a szakszervezet ötéves tevékenységéről,napjaink érdekvédelmi gondjairól, s a következőciklus feladatairól. A résztvevők megvitatták a ve-zetőség írásban megküldött és szóban kiegészítettbeszámolóját, a gazdasági titkár jelentését a szak-szervezet gazdálkodásáról, majd a felügyelőbizott-ság elnökének jelentését, az új alapszabályt, valaminta szervezeti és működési szabályzatot. A kongresz-

szusi határozat megfogalmazása után – amelybenelső helyre került a munkahelyek védelme és a szak-mai minimum kimunkálásának igénye – kerülhetettsor a jelölőbizottság előterjesztésének megvitatására.Az összeállított szavazólapokat kézhez kapva a kül-döttek titkos szavazáson döntöttek arról, kik vezes-sék a következő öt esztendőben a Sajtószakszerve-zetet. A Hotel Szemes üdülőszálló színvonalas ven-déglátását élvezve, kitűnő balatoni környezetben ta-nácskoztak a küldöttek és a meghívottak, közöttük

az IFJ, a Nemzetközi Újságíró Szövetség alelnöke, aPHDSZSZ, a MÚOSZ és a MÚK elnöke, az AxelSpringer Magyarország humánpolitikai igazgatója,valamint szakszervezetünk első elnöke.Vendégeinkkülön is méltatták a húszéves Sajtószakszervezeteddigi tevékenységét. Az új ügyvezető testület azótamegtartotta első munkamegbeszélését, erről a 10.oldalon adunk hírt.

Kongresszusi összefoglaló az 5-8. oldalon

Látleleta médiáról� A média szabadságáról, független-ségéről, az állam szabályozó szerepé-ről, s mindennek alkotmányos alap-jairól tanácskozott júniusban a Nem-zeti Média Kerekasztal. A résztvevőkúgy tervezik, hogy a következő ülésremegszülethet az említett témákbanaz első állásfoglalás-tervezet. A kere-kasztalon a szakmát képviselő részt-vevők mellett jeles szakértők tartot-tak előadásokat. Így például Töl-gyessy Péter és Polyák Gábor alkot-mányjogász, Majtényi László, azORTT elnöke, Szinetár Miklós ren-dező. A civil szervezetek megbízot-tai mellett a média-kerekasztal mun-kamegbeszélésein jelen vannak a rá-diós-televíziós alkotók képviselői, ésaz újságírók minden szakmai szerve-zete is részt vesz a közös munkában.Részletek a 2–3. oldalon

Sajtófesztivál� Évről évre több kiadó jelentkezik aMagyar Lapkiadók EgyesületénekSajtófesztiváljára és mutatja be kíná-latát a májusi eseményen az érdeklő-dők egyre növekvő sokaságának.

Az idei, immár harmadik rendezvé-nyen 49 kiadó vett részt, s mutatta betermékeit országos és megyei napila-poktól a különféle magazinokon,gyer-mekkiadványokon át a szaklapokig,folyóiratokig. A Vörösmarty téren lé-tesített standokon a legtöbb kiadó kü-lönböző programokkal, játékokkalvárta az idén is az érdeklődőket.

A sajtó nyílt napja az idén is kitű-nően sikerült. A színes kavalkádrólképes tudósításban számolunk be aSajtóvilág 2–3. oldalán.

KopjafaVasvári Pálnak� Halálának szászhatvanadik évfor-dulója alkalmából Pestszentimrénkopjafát állítottak Vasvári Pál emlé-kére, aki szakszervezetünk kitünteté-seinek is névadója. Részletek a 4. ol-dalon a médiahírekben.

Munkahelyek védelmeés szakmai minimumMegtartotta V. kongresszusát a húszéves Sajtószakszervezet

Függelékés pezsgő� Alapszervezetünk létszáma 17 és 23 fő közöttmozgott, 2006 után kissé csökkenő tendenciát mu-tatott. Jelenleg az erőteljes tagszervezésnek köszön-hetően szervezettségünk ismét meghaladta a 40 szá-zalékot, 21 fő a tagsági létszám – írja a békéscsabaiNépújság kollektíváját bemutató cikkében Mészá-ros Béla, volt alapszervezeti titkár, szakszervezetünkörökös tagja. A beszámolóból megtudjuk, milyeneredményeket ért el a hatszoros Vasvári Pál-díjasalapszervezet, milyen gondokkal kell szembenéz-niük. Kiderül az is, hogy milyen függelékekkel egé-szül ki náluk a kollektív szerződés, és hogy miértkapnak a kollektíva férfi tagjai egy-egy palack mi-nőségi pezsgőt a hölgyektől.

Összeállítás az 9. oldalon Taggyűlés Békéscsabán: a titkári posztról leköszönő Mészáros Bélát (balról a harmadik) ünneplik kollégái

Íme, üres! – mutatja be voksolás előtt a törvényi előírásoknak megfelelően a szavazóurnát Lakos Judit, az Magyar Távirati Iroda küldötte dr. Sándor Tibor ügyvéd, Baktai György és JánosiJános társaságában. Ez a szabályszerűség és nyitottság jellemezte a Sajtószakszervezet V. kongresszusát. Fotó: Várai Mihály

2 „Az újságírónak mindenkor védenie, őriznie kell a szabadság alapjait, a pártatlan kommentár és kritika jogát.” 3Sajtóvilág

2009. június

„Az újságíró csak olyan tényeket közölhet, melyeknek pontosan ismeri az eredetét.”

� A kerekasztal résztvevői úgy hatá-roztak, nem törvényjavaslatokat akar-nak kidolgozni, nem paragrafusokatfogalmaznak meg óhajként, hanem aképviselt szakmák konkrét, a napimunka során érzékelt gondjait veszikszámba, megvizsgálják, ki és mit tehetezek orvoslásáért, ha kell és lehet, akülföldi megoldásokat veszik számba.A cél az, hogy összefogva és felké-szülten, egységes véleménnyel tudja-nak kiállni a magyar médiavilágotérintő legfontosabb kérdésekben.Szövetségben mindenkivel, aki készállapotainak jobbítására.

A látlelet nem vigasztaló. Mint elő-adásában Tölgyessy Péter megállapí-totta, a sajtó az egyik legrosszabb ál-lapotban lévő terület, szereplői azalapfunkciójukat sem tudják ellátni amagyar nyilvánosság érdekében.Pedig a dolgok jól indultak, mutatottrá, már a hatvanas években elindult atájékoztatás korlátainak óvatos bon-togatása, a hetvenes években felgyor-sult a sajtó felszabadulása, és a nyolc-vanas évek végére alig maradt néhánytabutéma. A sajtóelit akkor a nyilvá-nosság valódi harcosa volt.

Ezt a harcmodort, ezt a működésiformát hozta át a rendszerváltás utániidőszakra is, így a hatalomra kerültjobboldal, a más kultúrájú kormánynem tudja elfogadni ezt a fajta nyil-vánosságot, megkezdi saját sajtója ki-építését, ami az Orbán-kormány ide-jén létre is jön. Tölgyessy innen ere-dezteti a mai médianyilvánosságbaneluralkodott polgárháborús állapoto-kat, táborosodást, a pártérdekek köz-vetlen vagy kifinomultabb megjelení-tését a két oldalon.

Nincs mód ehelyt a rendkívül iz-

galmas előadás részletes ismerteté-sére, azt viszont még fel kell idézni,hogy az alkotmányjogász szerint egé-szen kivételes mértékben megsemmi-sült Magyarországon a közszolgálatielektronikus sajtó. Ebben a helyzet-ben még az is megoldás lehetne, havilágos felelősségi rendszer mellettvisszaállamosítanának bizonyos funk-ciókat, mert a „kuratóriumosdi”meg-bukott. Sőt, általában megbuktak afüggetlenséget kereső, soklábú rend-szerek, az ország közmédiumai nemversenyképesek, irányítási rendszerükpedig bonyolult és drága.

Azt, hogy ezen az állapoton első-sorban nem törvénykezési, jogalko-tási eszközökkel lehet változtatni,előzőleg Polyák Gábor alkotmányjo-gász világította meg előadásában.

Mint az a további vitából kiderült,a kerekasztal körül ülők többségepontosan megértette a feladatát. El-sősorban a közállapotokkal, konkré-tan a közszolgálattal, a közmédiumokműködésével kell és érdemes a kerek-asztal mellett foglalkozni.

Szinetár Miklós az alakuló ülésenegyértelműen kimondta: a közszolgá-lat feladata a tájékoztatás, az értékte-remtés és értékközvetítés, továbbá aszolgáltatás. Ebben a három iránybanindul meg a munka, szem előtt tartvaa közönség, a befogadók elvárásait,igényeit.

Tekintettel arra, hogy a nézőt, ahallgatót képviselő civil szervezetekemberei is ott vannak az asztalnál, ittnem a jogalkotás során elképzelt, tu-lajdonképpen nem létező „tudatosmédiafogyasztó” idealizált érdekeitkell számba venni, hanem a valódiközönségigényt.

A rádiós-televíziós alkotók képvi-selői mintegy szekciót alkotva látnakhozzá a munkához. Az újságírókminden szakmai szervezete jelen van,kettőt, a MÚOSZ-t és a katolikus új-ságírók szövetségét ügyvivők képvi-selik. Megfigyelőként, állandó meg-hívottként a jövőben a határon túlimagyar nyelvű média és sajtó képvi-selői is bekapcsolódnak a munkába.Az eddigiek egyértelműen bizonyí-tották: ez a fórum nem ismeri a poli-tikai címkéket, mindeddig sikerültkizárni a politikai szempontokat, csaka szakmaiak kerültek az asztalra.

Igazából eddig ez a tény ad legin-kább okot némi derűlátásra. Amúgynekünk, érdekvédőknek, az írott sajtótalpasai képviselőinek a kezdeménye-zés minden nemes szándéka ellenérekevés okunk van a bizakodásra.

A nyomtatott sajtó piacvesztése vi-lágjelenség, ezt csak felgyorsította,egyértelműbbé tette a gazdasági vi-lágválság. Tudatában kell lennünk,hogy néhány, de legfeljebb öt-tíz évmúlva valami olyasmit fognak érteniaz újságírószakmán, ami ma mégtalán nem is létezik. Amit még ki kelltalálni, illetve amit kitermel a digitá-lis médiavilág, ahogy zárójelbe tettévszázados intézményeket és létreho-zott máris új monopóliumokat.

A vidéki sajtónak még vannak tar-talékai Magyarországon, ha piacban,gazdasági erőben már nem is, legalábbidőben. A központi napilapoknál maleginkább az a kérdés, milyen időkö-zönként bocsátanak el újabb és újabbcsoportokat, köztük olyanokat, akikhúsz-harminc éve szolgálták az adottkiadványt, akiknek munkája az írottsajtó legutóbbi fénykorában, a nyolc-vanas évek végén, a kilencvenes évekelején bontakozott ki, és akik megala-pozták azokat az állapotokat, amelyeka magasba röpítették a jelenlegi me-nedzsmenteket.

Ez pontosan azt jelenti, hogy alapvezetések nem tudták megőrizniezt a pozíciót. Nem bizonyultak elég

invenciózusnak. Nem ismerték felidejében, hogy más kiadványszerke-zetre, műfajstruktúrára, nyelvezetre,minőségre, más funkciójú újságravan vagy lehet csak szükség. A kez-detben leutált, lenézett online márakapaszkodóvá vált, de sehol nemtudja pótolni a kieső bevételeket,legfeljebb nagyon kis részben. A mi-nőségi netes újságírás, a digitálisprofizmus nem alakult, nem alakul-hatott ki ilyen körülmények között.Ma a lapok online kiadásait a bitvir-tuóz félamatőrök uralják a kreatív,nem a programozásra, hanem a tar-talomra koncentráló profik helyett.Nem volt egy-két év gondolkodásra,teljesítmény- és bevételkényszer nél-kül, nem volt bátorság azt mondani:legyen valami soha nem látott, amimegszerethető. Nagy kár, mert egyilyen digitális tartalomszolgáltatáshátán automatikusan megújult volnaa minőségi napilap is.

Ez most már így marad.A sajtótör-ténet lassan lajstromba veszi azokat,akiknek regnálása idején megszűnt amagyar nyelvű minőségi újságírás.Remek pártszolgálat, politikai szekér-tábor-építés, üzletileg még sikeres bul-vár, a tájékoztatás humánumánakutolsó morzsáit felélő vidéki sajtó éskétes tartalmú magazinpiac marad ahelyén, még egy darabig. Aztán ottvégzi a kereskedelminek nevezettmoslékmédia gyomrában: nem Jónásprófétaként, hanem silány és könnyenhelyettesíthető táplálékként. Mindezcsak szomorú lenne. A tragédia az,hogy a vesztes a demokratikus műkö-désre ítélt tudatos magyar társadalom.Ami még létre sem jött.Érthető tehát,hogy a megoldás makacs kutatói meg-int csak a közszolgálat felé tekintenek.

Ez látszik, egyre világosabban lát-szik a kerekasztal mellől. A látleletekpontosak. Már olyan szaktekintélyekvállalják ezért a felelősséget, mintRóna Péter, Juhász Judit, SzinetárMiklós, Majtényi László, TölgyessyPéter, Polyák Gábor, Gosztonyi Ger-gely, Szente Péter, Enyedi Nagy Mi-hály, Szekfű András. És a még nememlített ügyvivők: Domokos Lajostelevíziós szakember, Erdősi Károly, aMagyar Katolikus Újságírók Szövet-sége megbízottja, Kiss József, a Mű-sorszolgáltatók Társadalmi Kurátorai

Egyesületének elnöke,Kövér Tamás, aMÚOSZ etikai bizottságának elnök-helyettese, Surányi András filmren-dező. Korábbról Kéri László, ZsoltPéter említhető meg még a kerekasz-tal vagy negyven további aktív részt-vevője mellett.

Impozáns névsor, bármely a témá-ban munkálkodó fórum megirigyel-hetné. Számunkra, érdekvédők szá-mára viszont legfeljebb példát adhat.Tudatában kell lennünk, hogy a piac-

szűkülésből, az elmaradt fejlesztésből,a bátor megújulás hiányból adódó eg-zisztenciális gondokra a média-kere-kasztal mellett nem lelünk válaszra.De az sem biztos, hogy a nyilvános-ság milyen állapotai közepette, mi-lyen légkörben végezzük a munkán-kat. És hány szövetségesünk leszakkor, amikor a magunk eszközeivelmegpróbálunk segíteni magunkon, atagjainkon és a szakmán.

M. LeNGyeL LáSzLó

Vigasztalan látleletGondolatok a média-kerekasztal mellől

Sajtóvilág

2009. június

� élet és tÖrténet. g. és k. csaknemegy időben kezdett el dolgozni az or-szágos napilap szerkesztőségében, agépírócsoportban. szemtelenül fiata-lok voltak. g. mindjárt a gép- ésgyorsíróiskola elvégzése után került aszerkesztőségbe, alig tizenhét évesen,ez volt az első munkahelye. és, mintlátni fogjuk, feltehetőleg az utolsó is.k. kicsivel később érkezett, három évmúltán, neki tehát a szerkesztőségmár a második munkahelye volt. Őtalán a huszadik életévét is betöltöttea belépéskor. mindkét lány ott ragadt

a szerkesztőségben. szerették ezt amunkát, és magas szinten művelték.országos bajnokok lettek gépírásbanés gyorsírásban az akkor évente ren-dezett versenyeken. Ha éppen nemelsők, akkor előkelő helyezettek. ne-vüket a nemzetközi mezőnyben isjegyezték, mert időnként külföldre iseljutottak: nemcsak maguknak szerez-tek dicsőséget ezen alkalmakkor,hanem magyarországnak és a hazaigyors- és gépírásnak is. no meg per-sze a szerkesztőségüknek. a szerkesz-tőségiek is megszerették őket – újság-író akkoriban nehezen tudott meg-lenni gépírónői segítség nélkül. agépíró volt az első kontroll, az első kri-tikus, talán még a szerkesztőnél is fon-tosabb. Ha a gépírócsoport rostájánfennakadt egy írás, akkor jobban tettea szerző, ha újrakezdte a dolgozatot.g. és k. biztos pont volt a régi szer-kesztőségi életben. igazi profizmus,hatalmas munkabírás, a hivatáskéntfelfogott munka szeretete, szakmaialázat – mindez elmondható voltróluk. miként a gépírócsapat egészé-ről is. aztán új idők jöttek, az új tech-nika szükségtelenné tette ezt a mes-terséget (miként a hagyományosnyomdászszakmát is), az újságíró és aszerkesztő a maga gépírója lett. el-fogytak a gépírók, majd lassan a szá-mítógépen-beírók is a nyomtatottmédiából. ez lett a sorsa a csoportnak,ahol g. és k. annak idején kezdte.ideig-óráig korrektori feladatot kap-tak, de hát az mégiscsak egy másikszakma, s különben is: a korrektorok isfogyóban vannak. a gép, a technikaitt is agresszívan nyomul, az emberhelyére. g. és k. felett közben elmúltjó néhány évtized: a lányokból asszo-nyok lettek, viselték-viselik a család-juk, gyermekeik gondját. az idén ta-vasszal azonban kitelt az idejük a szer-kesztőségben. megszűnt a munkahe-lyük, többé már nincs ott rájuk szük-ség. igaz, megkapták a még érvényeskollektív szerződésben rögzített elbo-csátó szép pénzüket. a nyugdíjhozazonban még fiatalok, ahhoz méglegalább öt munkás év kellene. ígyhát életükben először föliratkoztak azilletékes helyen a munkanélküliek lis-tájára, s közben próbálnak új életet, újszakmát, új munkahelyet keresni ma-guknak. lehet sírni vagy káromkodni,kinek-kinek vérmérséklete szerint…

� Hajnali arany. az a benyomásom,hogy a hiteles magyar népzene a rej-tett információ sorsára jutott. az anti-világban (fiatalabbaknak: a rendszer-változás előtt) űzték mesteri módon a

kommunikációnak azt a sajátos gya-korlatát, hogy bizonyos fontos híreketa rádió éjféli vagy hajnali híradásábanolvastak be. akkor egyszer, és sohatöbbé. a televízió műsorpolitikájábanis bevett módszer volt ez. ma már per-sze szó sincs ilyesmiről. jószerévelminden órában minden fontos dolog-ról folyamatosan értesülhetünk. vagymégsem? Ha valaki értékesebb filmet,valóságfeltáró dokumentumot, a napifelszínnél tartalmasabb stúdióbeszél-getést kíván látni, hallani, jól teszi, haa new york-i idő szerint alakítja életrit-musát. a „csemege” tálalásának kezdőidőpontja nálunk a közszolgálati mé-diában este 10-11 óra tájban lesz ese-dékes. Baj csak akkor van, ha valakitelhetetlen, s szeretne a magyar nép-dal és népzene csodálatos világábanelmerülni. no nemcsak egy-egy rövidkívánságműsor-pillanatig. Hanemhosszabb ideig, akár egy fél óra hosz-száig is. ilyen huzamos képi vagyhangi lehetősége pedig – tapasztala-tom szerint – jobbára csak hajnalbanlesz. nem sokkal azután, hogy a későnzáró kereskedelmi csatornákon befe-jeződnek a soros öljük meg, lőjük le,gyújtsuk fel, vágjuk ketté egy kaptafásművecskék. ilyenkor hangzik felszívbe markolón a mezőségi dal, dü-börög a dunántúli kanásztánc, ropjáka fiúk a zenére a kalotaszegi legé-nyest, szól vidáman vagy szomorúan acitera és a furulya, zeng a széki lako-dalmas, húzza a banda a lassú ésgyors csárdást. állítólag a korán kelővidéki embernek kívánnak ezzel a mű-sorbeosztással a kedvében járni az il-letékesek. mert – mondják – igazábólcsak ők értékelik és szeretik az ilyen„nyenyerézést”. lehet, hogy igazukvan? nem biztos! én mindenesetre – etekintetben – igyekszem átképeznimagamat vidékivé, noha amúgy vá-rosi volnék. egyre gyakrabban hajnal-ban kelek, hogy aranyat leljek.

� HarminC év. jubileumi számot je-lentetett meg 2009. június 13-i dá-tummal a Hvg abból az alkalomból,hogy harminc éve, 1979. június 9-énjelent meg a lap első száma. Harmincév, mondhatni, parányi idő a sajtótör-ténelem teljességéhez viszonyítva. azelmúlt harminc év mégis hatalmasidő lett magyarország életében, s ezta hatalmas időt a maga teljességébenés összetett árnyaltságában, valódikrónikásként mutatta be a lap. nemvéletlenül lett a hazai sajtópalettalegolvasottabb, legsikeresebb ter-méke a szeriőz hetilapok között tartó-san. a Heti világgazdaságból Hvg-vérövidült-kiteljesedett lap erényeit (hi-szen már régóta nemcsak a gazda-ságról szól) itt nincs mód sorra venni.aki elolvassa a visszatekintő összeállí-tást, látni fogja, miben van a Hvgereje. átlagolvasóként én mindenkép-pen az egyik legfőbb erényének tar-tom a nyelvi tisztaságot, a nyelvi világszilárdságát, szabatos, világos mivol-tát. a Hvg-ben minden mondat ért-hető, mindegyiknek szakmai fedezetevan. szakszervezeti emberként a Hvgsikerét a statútum megalkotásában ésbetartásában látom. ez a dokumen-tum megteremtette és megvédteeddig azt, ami bármely lap funda-mentuma, ha betartják: a szerkesztő-ségi műhelymunkát és összetartást.eddig, mondom. mert éppen most va-lami megbomlani látszik a Hvg-nél: atulajdonos képviselője megvétózta aszerkesztőségi kollektíva által meg-szavazott főszerkesztőt. erre pedigéppen a statútum ad számára lehető-séget. de inkább a betűje, s nem aszelleme.

TriPoLSzKy LáSzLó

tripolszky.laszlo@sajtovilag.hu

Két lábon

tett

am

an

tiBé

lara

jza

� A Magyar Lapkiadók Egyesületemájus 16-án, szombaton immár har-madik alkalommal rendezte meg aSajtófesztivált. A budapesti Vörös-marty téren megtartott esemény azidén nemcsak a jó időnek köszönhe-tően igazi, kedves családi eseménnyévált. Olyan vidám, sokoldalú rendez-vénnyé, amellyel a lapkiadók egyesü-

lete sokat tett az olvasás – mindenek-előtt az újságolvasás – népszerűsíté-séért.

Napjainkban, amikor sokan márvészharangot kongatnak az írott sajtófelett, különös öröm volt hallani ne-künk, akik a sajtóban tevékenykedők– újságírók, szerkesztőségi, kiadóidolgozók – érdekvédelmével foglal-

kozunk, Kázmér Juditnak, a MagyarLapkiadók Egyesülete elnökénekmegnyitóját, aki a többi között eztmondta:

– Ma itt egy helyen láthatják annaka fantasztikus kínálatnak jelentős ré-szét, amit a magyar sajtó az olvasói-nak kínál. Több mint háromezer félesajtótermék jelenik meg napi, heti,

kétheti, havi vagy féléves rendszeres-séggel, és ezt a hatalmas terméstközel nyolcmillióan olvassák. Ma-napság sokat lehet arról hallani, hogya sajtó válságban van, és nemcsak agazdasági válság miatt, hanem azértis, mert szerepét ma már egyre in-kább az internet veszi át. Ám aSzonda Ipsos – GFK Hungária nem-zeti médiaanalíziséből tudjuk, hogy anaponta internetezők 90 százalékaújságot is olvas… A sajtó helyzetema valóban nehéz, de izgalmas, kihí-vásokkal teli, hiszen meg kell találniaa szerepét a mai világban. Meggyő-ződésem, hogy meg is fogja találni,

mert szükség van és lesz is rá, mertszórakoztat, informál – és mert a de-mokrácia őre.

Ennél több szó nem is nagyonhangzott el a fesztiválon, a főszerep-lők itt az újságok voltak, és az érdek-lődő olvasók, főleg az „utánpótlás”, agyerekek.A Magyar Lapkiadók Egye-sülete az olvasásra nevelési program-ban Te vagy az én emberem címmelpályázatot írt ki, amelyre háromszázpályamű érkezett. A fiataloknak – 6–14 éves iskolásoknak – arról kellett ír-niuk, kivel készítenének szívesen in-terjút. Az első három helyezettet azegyesület vendégül látta a fesztiválon,

és itt vehették át ajándékukat: egy-egyMcDonald’sos kerékpárt.

A téren nyüzsgő közönség élvez-hette a Langaléta Garabonciások vá-sári tréfáit, a régi világ hangszereinekmeséit, az „Egérparádét”, a PavaneTáncegyüttes zászlóforgató bemutató-ját, a Hot Jazz Band koncertjét, a Cal-vin Klein Jeans fashion show-t és nemutolsósorban Keleti Andreának és tán-cosainak bemutatóját, tánctanítását.

Lassan igazi hagyománnyá válik ez atavaszi sajtófesztivál, amelynek célja,hogy egyre többen érezzék: az internetkorában is tovább élhet az írott sajtó.

(iGy)

Szerepkeresőben

eneca mondta:„aki nem tudja, melyik kikötőbe tart, annak semmilyenszél nem kedvez.”

a sajtószakszervezet tudja, hogy merre haladjon. a május 22–23-ijubileumi, v. kongresszuson a küldöttek kijelölték az irányt, meghatá-rozták a következő öt év teendőit.

két nap alatt új alapszabályt és új szervezeti működési szabályzatotalkottunk, kijelöltük a jövőben követendő célokat, feladatokat. a kong-resszuson meghatározott teendők közül itt én most egyet emelek ki: asajtószakszervezet tekintse elsőrendű feladatának a média területén amunkanélküliség elleni fellépést. ez a legfontosabb célunk.

a múzeum kávéházban megrendezett idei márciusi sajtónapi ün-nepségünkön külön is felhívtuk a munkáltatók figyelmét arra, hogy agazdasági megszorításoknál bánjanak emberségesen és körültekin-tően a dolgozóikkal. mit értünk ezen? azt, hogy a sajtó területén mű-ködő munkaadók a gazdasági válság ideje alatt – az elkerülhetetlenköltségcsökkentések forrásait kijelölve – csak a legvégső esetben nyúl-janak a létszámleépítés eszközéhez. a külföldi tulajdonosok felelős-sége, hogy magyarországi vállalkozásaikban is ugyanolyan gazdasági,szociálpolitikai elveket alkalmazzanak, mint anyaországaikban. Hogyamikor a válság kezelésének módjain, a lehetséges ellenintézkedése-ken gondolkodnak, akkor magyarországi befektetéseiket is legalábbolyan gonddal kezeljék, mint amilyen körültekintéssel otthon egy ilyendöntést meghoznak. a sajtószakszervezet nyomon követi a fejlemé-nyeket, és ha szükséges, fellép tagjai érdekvédelmében.

Csakhogy mikor tudjuk igazán hatékonyan képviselni tagjainkat?akkor, ha minél többen vagyunk. sajnos mi még nem tartunk ott ma-gyarországon, mint dániában. mert ott, akit felvesznek a médiába dol-gozni, azt azonnal beléptetik a szakszervezetbe is. Ha erre nem haj-landó a kolléga, akkor kiközösítik. de ilyesmire természetesen nemkerül sor, mert az új munkavállaló belép a dán sajtószakszervezetbe,hiszen tisztában van vele – csakúgy, mint a régebben ott dolgozók –,hogy szükség van az érdekvédelmi szervezetre, és arra, hogy minéltöbb tagja legyen, mert csak így tudják kiharcolni a legkedvezőbb al-kalmazási feltételeket. nálunk sajnos nem minden kolléga van ezzeltisztában. azt gondolják, don Quijoteként is elérik, amit akarnak.lehet, hogy ideig, óráig igen, de hosszú távon biztosan nem.

tudomásul kell venni, hogy ereményes érdekérvényesítés csakis ottlétezik, ahol a dolgozók összefognak.

F. KoVáTS ÉVA

cafetériarendszer fontos elemeinek megadóztatása nehéz helyzetbesodorta a munkaadókat, de a munkavállalókat és nem utolsósorban aszakszervezeteket is. az optimistábbak ugyan úgy vélték: legalább va-lamit sikerült elérni (a tervezett 54 és a kívánt 17 százalék között fél-úton, 25 százaléknál állt meg az adóztató ceruza), a pesszimistábbakviszont ezt is sokallják és úgy gondolják: ezt sem sikerült kivédeniük aszakszervezeteknek. józanul gondolkodva is nehéz megérteni, meny-nyiben segít a válságot leküzdeni igyekvő gazdaságon, ha ezt a törvé-nyes kedvezményes jövedelemforrást ellehetetlenítő lépést megteszi,s hogy egyáltalán megvonták-e előre a következmények mérlegét atörvényalkotók. ez azonban mit sem változtat a tényen: egyelőre ezzelkell élni, ehhez kell alkalmazkodni.

az alkalmazkodásnak egy formájára szeretném felhívni most a fi-gyelmet.

az alapítványokat nem érte adóváltoztató beavatkozás. ez esélytadhat a legrászorultabbaknak, hogy kivédjék a ha nem is váratlan, deannál fájdalmasabb jövedelemcsökkenést.

a támogatáshoz természetesen pénz kell, de ennek biztosítására is vanlehetőség. a közhasznú alapítványok támogatását a törvény nemcsak le-hetővé teszi, hanem egyenesen kedvezményezi. nem tudni, az új szabá-lyozás milyen lépésekre készteti vagy egyenesen kényszeríti a cégeket, amunkaadókat. azok a vállalatok, amelyek a cafetéria teljes megszünteté-sét, vagy legalábbis a részesülők körének vagy juttatásainak csökkentésétlatolgatják, egy közhasznú alapítvány támogatásán keresztül lehetővé te-hetik, hogy a„béren kívüli juttatásra”szánt összeg csak eljusson rászorulómunkatársaikhoz, akikre pedig nekik nagy szükségük van.

tárgyalás kérdése az egész. az, hogy például a mi alapítványunk lét-rehozói mennyiben tudnak érvelni egy hosszú távú támogatási szerző-dés mellett, amely egyébként még adókedvezményt is jelent a munka-adóknak. és hogyha ehhez még az is társul, hogy kollégáink, akikeddig meglehetősen szűkkeblűek voltak adójuk 1százalékának felaján-lása során, most megértik az intő szót, még több esélyt adhatunkazoknak, akiknek jövedelme csökkenhet az új intézkedés miatt.

BAKTAi GyörGy

Tudjuk, melyikkikötőbe…

s

a

M. Lengyel László, a Sajtószakszervezet és Száva Gyula, a tévés alkotók képviselője

Nagy tetszést aratott a Calvin Klein Jeans fashion show

Kázmér Judit, az MLE elnöke Színes luftballonok és újságok a Vörösmarty téren Fotók: Szaka József

Esély

Tölgyessy Péter és Majtényi László Fotók: Média-kerekasztal

A májusi megalakulását követően júniusban első munkaülésétis megtartotta a Nemzeti Média Kerekasztal, amelynek a Sajtószak-szervezet is tagja. A következő ülésre megszülethet az elsőállásfoglalás tervezete. A témakör, amelynek feldolgozásáraa kerekasztal körül ülők vállalkoztak, a média szabadságát, függet-lenségét, az állam szabályozó szerepét, s mindennek alkotmányosalapjait foglalja magában.

A Sajtószakszervezet május 22–23-ánmegtartotta V. kongresszusát a hotelSzemes szállóban, Balatonszemesen.A kétnapos tanácskozáson az alapszerve-zeteknél megválasztott küldöttek megvi-tatták a vezetőség ötévi munkáját elemzőírásbeli és szóbeli beszámolót, elfogadtáka szakszervezet új alapszabályát, szerve-zeti és működési szabályzatát, határoza-tot hoztak a Sajtószakszervezet előtt állófeladatokról, majd a tisztújítás során máraz új alapszabálynak megfelelő tisztsé-gekre választották meg a szakszervezet újvezető testületeit – a választmányt és azelnökséget –, valamint az elnökség és aszakszervezet vezetőit.

� Az ötvennyolc megjelent küldöttet F. KovátsÉva elnök köszöntötte. Elmondta: a tanácsko-zásnak különös jelentőséget ad a szakszervezetijubileum, hiszen néhány nappal később, május31-én lesz a huszadik évfordulója annak, hogy abudapesti Gutenberg Művelődési Ház színház-termében – kiválva a négy szakszervezetet tö-mörítő Gutenberg Szakszervezeti Szövetségből– önálló, független, demokratikus szakmai szak-szervezetként meg alakult a Sajtószakszervezet.Hangsúlyozta: a jubileumi megemlékezést és azöt esztendőről szóló beszámolást is olyan lég-körben, környezetben kell megélnünk, mint asajtót és dolgozóit is jelentősen érintő országosés világválság.

F. Kováts Éva köszöntötte Mogens BlicherBjerregardot, a Nemzetközi Újságíró Szövetségalelnökét, aki végig részt vett kongresszusunkmunkájában, és külön is kiemelte: nagy örömszámunkra, hogy a brüsszeli szervezet vendégeegyúttal azokat a dán kollégákat is képviseli, akikaz IFJ-be belépésünk idején egyengették lépé-seinket a nemzetközi újságíró-szervezetben.

Ezt követően a tanácskozás levezető elnöke,Lakos Judit tájékoztatta a küldötteket arról,hogy az alapszabálynak megfelelően öttagúszervező- és szerkesztőbizottság végezte ésvégzi a határozat meghozásáig a munkát (F. Ko-váts Éva, Merza Zsuzsa, Tripolszky László ésJánosi János – Baktai György vezetésével), atisztújításra a jelölő bizottság pedig (tagjai: Va-lahovitsné Dávid Éva és Gyöngyösi Árpád –Salgó Tamásné vezetésével) ugyancsak a titkáritanács megbízása alapján végezte munkáját és akongresszus idején fejezi be a tisztújító szava-zások előkészítését.

F. Kováts Éva javaslatára a küldöttek megvá-lasztották a mandátumvizsgáló és szavazat-számláló bizottságot: elnökévé dr. VarsányiGyulát (Népszabadság), tagjaivá Andreides Jó-zsefnét (MTI) és Ladányiné Fényes Mariannt(központi nyugdíjas alapszervezet). A kong-resszus jegyzőkönyvvezetőjévé a küldöttekNagy Erzsébetet (Népszabadság) választották.A kongresszus jegyzőkönyvvezetőjévé a küldöt-tek Nagy Erzsébetet (Népszabadság), hitelesí-tőivé Tömöry Ákost (HVG) és Kapitány Re-zsőnét (központi nyugdíjas alapszervezet) vá-lasztották.

Az érdemi munka Baktai György ügyvezetőtárselnöknek az előzőleg írásban kézhez kapottvezetőségi beszámolójához fűzött szóbeli ki-egészítésével folytatódott.

Az írásbeli beszámolóban (amelyet különközlünk) a vezetőség a IV. kongresszus határo-zatainak sorra vételével foglalta össze négy ésfél éves tevékenységét. A beszámoló szinte va-lamennyi pontnál megismételhette: „ezt a hatá-rozati pontot is maradéktalanul teljesítettük.”Természetesen a negatívumokat sem hagytaemlítés nélkül, de elsősorban az elért eredmé-nyekre és a további feladatok, teendők kijelölé-sére helyezte a súlyt a beszámoló. A ciklus ide-jén folytatott ügyészségi törvényességi vizsgálatészrevételeit annak minden pontjában végre-hajtotta a vezetés, a szükséges belső lépésekmegtörténtek, s ezeknek véglegesítése-befeje-

zése – az alapszabálynak az ügyészségi kívánal-makhoz, s az egyesülési törvényhez igazítása –a jelen kongresszuson történik meg.

A szóbeli kiegészítésben Baktai György nagyhangsúllyal foglalkozott a taglétszámnak és azalapszervezetek számának növelésével, az alap-szervezetek megerősítésével és együttműködé-sük mind erősebbé tételével. Örömmel üdvö-zölte, a fejlődés fontos jelének tekintve, hogy aHVG-nél megalakult a Sajtszakszervezet alap-szervezete. Szólt a szakmai kollektív szerződéslétrehozásának jelentőségéről, s arról, hogy a ko-rábbi időszakban jó néhány éven át már sikere-sen működő szerződés felújítására most min-denképp lehetőséget kellene teremteni. Különtémaként vetette fel a szakszervezet hazai „kül-kapcsolatait”, pontosabban azt, hogy miként azegyes alapszervezetek nem működhetnek „ma-gányos farkasként”, az országos szakszervezet-nek is előnyére válna, hogyha szakítana az egy-kor nagyon helyesen deklarált, de nem biztos,hogy örökéletűnek tekintendő „önállósággal”.

A szóbeli kiegészítést követően hangzott elMerza Zsuzsa gazdasági titkár beszámolója aszakszervezet gazdálkodásáról az elmúlt cik-lusban, majd Jánosi János, a felügyelőbizottságelnöke jelentette a kongresszusnak, hogy a gaz-dálkodás számait, a működés törvényességét –a ciklus idején végzett ügyészségi törvényességivizsgálatra és az azt követő belső intézkedésekretekintettel is – megfelelőnek, elfogadhatónaktalálták.

A beszámolók feletti vitában nagy hangsúlytkaptak napjaink gazdasági eseményei, a válságsajtóbeli hatásainak megnyilvánulásai és azokenyhítésének lehetőségei. Bár nem derült ki,konkrétan miképpen zajlanak a gazdasági válságnyomán a sajtóvállalatokat is érintő elbocsátá-sok, de mindenütt érezhető a költségek csök-kentésének szándéka a munkaadók részéről. El-hangzott, hogy a Sajtószakszervezet elsőrendűfeladatának tekinti a sajtó területén a munka-nélküliség elleni fellépést. A határozatba beke-rült, hogy az elnökség kövesse nyomon a sajtóterületén a kényszerű elbocsátásokat, segítse atapasztalatok cseréjét arról, hogy milyen eszkö-zök alkalmazhatók sikerrel a leépítések ellen.

4 Sajtóvilág

2009. június

„Az újságíró nem hallgathat el fontos információt, nem hamisíthat meg tényeket, dokumentumokat.” 5Sajtóvilág

2009. június

a sajtószakszervezet v. kongresszusa

� Tizenegyedik alkalommal rendez-ték meg május végén TihanybanMédia Hungary konferenciát. Azidei tanácskozás vezető témája volt amédia általában tapasztalható átren-deződése, azon belül különösen agazdasági válságra való tekintettel.Az előadók és a kerekasztal-beszél-getések résztvevői egyebek mellettfoglalkoztak a nyomtatott sajtó visz-szaszorulásával, a kábeltévék piacánbekövetkezett változásokkal, a ha-gyományos rádiózás átalakulásával.A vitatémák között szerepelt amédia és a társadalom, a média és apolitika kapcsolata, a hazai média-rendszer megújulásának lehetségesstratégiája.

� Új szolgáltatást indított az önkor-mányzati szektor számára a MagyarTávirati Iroda. A helyhatóságokrólszóló hírek, információk az MTIközponti honlapjáról is elérhetők.Igaz, az MTI számára sem lesz„rossz üzlet” az önkormányzatokkaltörténő együttműködés.

� Elállt a Bors bulvár napilap meg-vásárlásától, a Gazdasági Versenyhi-vatalhoz benyújtott fúziós kérelmétpedig visszavonta a Ringier KiadóiKft. A Blikk című bulvárlapot iskiadó cég tavaly novemberben adtabe összefonódási kérelmét, amelybena Borsot kiadó Híd Rádió Zrt. meg-vásárlásához kért hozzájárulást. Aversenyhivatal előzetes álláspontjaszerint a vásárlás esetén a Ringier-csoport erőfölényes helyzetbe ke-rülne a bulvár napilapok piacán, ezérta kérelmezett összefonódás megtiltá-sát helyezték kilátásba. (MTI)

� Sajtó-képviseleti óriás jön létre jú-lius 1-jén. Egyesül az Újságok Vi-lágszövetsége (WAN) és az IFRA, anyomtatott és digitális híreket kiadóvállalatok vezető szövetsége. AWAN-IFRA nevű új szervezet avilág 120 országában több mint 18ezer kiadványt, 15 ezer weboldalt és

háromezer kiadóvállalatot képviselmajd. Célja, hogy világszerte min-den kiadványnak partnere legyen asajtószabadság és a minőségi újság-írás védelmében és előremozdításá-ban.

� Már a gazdasági válság előtt visz-szaesett a tényfeltáró cikkek száma.De az nem igaz, hogy nagy a kü-lönbség Kelet- és Nyugat-Európaközött az oknyomozó újságírásterén. Egyáltalán nincs sok tényfel-táró újságíró Nyugaton sem. Leg-többünknek mindennapi cikkekkelis kell foglalkoznunk, hogy megtudjunk élni – nyilatkozta a Népsza-badságnak Brigitte Alfter, a nemréglétrejött Európai Oknyomozó Újsá-gíró Alap igazgatója.

� A Magyar Narancs újságírója,Varró Szilvia kapta idén a JustitiaRegnum Fundamentum díjat. Ezt adíjat az országgyűlési biztosok ado-mányozzák azon személyeknek,akik az emberi és állampolgárijogok, a nemzeti és etnikai kisebb-ségi jogok védelme, illetve az infor-mációs szabadság és az adatvéde-lem terén kivételesen magas szín-vonalú, példaértékű eredménytérnek el. Varrót a nemzeti és etni-

kai kisebbségi jogok országgyűlésibiztosa, Kállai Ernő részesítette azelismerésben.

� Körülbelül 103 ezren dolgoznak ahazai médiaiparban, az ágazat tavalyikonszolidált (azaz az iparágon belülimozgások nélkül számított) forgalmapedig 428 milliárd forintra becsül-hető – állítja nyilvános adatok és ahozzáférhető információkra épülőbecslések alapján Máth András, aRingier Kiadó Kft. kutatási igazga-tója. A kutató az MTI-nek aztmondta: az általa közölt adatokbanjelentkezhetnek ugyan (legfeljebb tízszázalékra rúgó) pontatlanságok, deezek nagyrészt kiegyenlítik egymást.Adatai alapján a nyomtatott sajtóban48 és fél ezren, a televíziókban majd-nem 21 ezren, a direkt marketingbentízezren, a rádiózásban pedig 5500-an dolgoznak; az internetes média7200, a közterületi reklám 1700 ál-láshelyet jelent, a reklámiparban –azaz PR-, marketing- és reklám-ügynökségeknél – pedig hozzávető-legesen 8300-an dolgoznak.

� Az Országos Rádió és TelevízióTestület a romák médiaképével kap-csolatban marasztalta el a Story TV-t.A műsorvezető, Havas Henrik töb-

bek között azt állította műsorában,hogy minden színesfémtolvaj cigány.Az ORTT úgy véli, hogy a műsorve-zető megszólalásai sértőek voltak aroma kisebbségre, azokat az előítéle-teket jelenítették meg, amelyek a ci-gánysággal szemben rendszerintmegfogalmazódnak. A médiahatóságvéleménye szerint a műsorvezetőáltal hiányolt őszinte beszéd nemlehet általánosító és előítéletes. Aműsorvezető mondatai azonban azORTT megítélésében ilyenek voltak,és ez ellentétes a médiatörvénybenfoglalt alkotmányos alapelvvel.

� Elmarasztalta és 150 ezer forintosbírsággal sújtotta az ORTT az EchoTV-t. A testület indoklása szerint atavaly márciustól június végéig tartóidőszak 12 vizsgált hírműsora közül11 sértette meg azt a törvényi elő-írást, amely szerint a közzétett mű-sorszámok összessége, illetőleg azokbármely tartalom vagy műfaj sze-rinti csoportja nem állhat párt vagypolitikai mozgalom, illetve azok né-zeteinek szolgálatában. „A vizsgálatalapján az Echo TV hírműsorai semegyenként, sem a műsorszámokatösszességében vizsgálva nem feleltekmeg sem a szűk, sem a tág értelem-ben vett kiegyensúlyozottsági köve-telményeknek” – áll a meghozotthatározatban.

� Szakszervezetünk és a Vasvári PálÖnsegélyező Sajtóalapítvány közöskoszorúját helyeztük el június 28-ánvasárnap Pestszentimrén a VasváriPál emlékére felavatott kopjafánál.A helyi református egyházközségtemplomkertjében abból az alka-lomból állították a körösfőiek általadományozott emlékművet, hogy azidén volt 160 éve, hogy a sajtósza-badság egyik kivívója hősi halálthalt az erdélyi harcokban. A Sajtó-szakszervezet Vasvári Pálról nevezteel kitüntetéseit.

forrás: internet, napilapok, e-masa, mti

MédIahÍrEK − röVIdEN

szomodis imre rajza – magyar nemzet, 2009. június 22., HétfŐ

HIRDETÉS

2009. május 22–23., Balatonszemes

Jubileum után: új feladatokathatározott meg a kongresszus

Szavaznak a küldöttek Fotó: Várai Mihály

rögtönzött tanácskozás az elnöki asztalnál Fotó: Laczkovich László

Sorállás a szavazóurnánál Fotó: Laczkovich László

iú romaújságírókA Független Médiaközpont 2008szeptemberében immár a tizedikújságíróképző tanfolyamot indí-totta roma fiatalok számára.Az elméleti és gyakorlati okta-tást ötvöző kétszemeszteres tan-folyamot kilencen végezték eleredményesen 2009 májusában.ezzel 104-re emelkedett az 1998óta évente megtartott roma új-ságíró-gyakornoki program vég-zőseinek száma.

� A tanfolyam évzáró ünnepségét jú-nius 11-én tartották Budapesten aKossuth Klubban. Az eseményen kö-szöntőt mondott Robert Milders, aHolland Királyság budapesti nagykö-vete, Gózon István, a Magyar Táv-irati Iroda főszerkesztő-helyettese,Krajcsovicsné Pákozdy Ildikó, a Nép-szabadság Ringier Oktatási és To-vábbképzési Intézet igazgatója ésTóth Andrea, a Roma Sajtóközpontigazgatója, Ligeti László, a MagyarTelevízió munkatársa, aki néhány éveugyanezen a tanfolyamon szerzettdiplomát. Az okleveleket Juhász Zsu-zsa, az Magyar Fejlesztési Bank kom-munikációs igazgatóságának képvise-lője adta át a frissen végzetteknek.

A roma újságíró-gyakornoki prog-ram célja, hogy tehetséges roma fiata-lokat felkészítsen az újságírói pályára.A tíz éve tartó program nemzetközielismertséget szerzett.2009-ben a leg-jobb 30 európai antidiszkriminációsmédiaprogram közé választotta aNemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ),az Internews Europe, a Media Diver-sity Institute (MDI) szakértőiből állónemzetközi csoport, amely több mint400 kezdeményezést vizsgált meg.2003-ban a belga Evens Alapítvány alegjobb interkulturális oktatási prog-ramnak odaítélt fődíjjal tüntette ki aprogramot, amely az évek során mo-dellként szolgált a Szlovákiában, Ro-mániában, Bulgáriában és Macedó-niában megkezdett hasonló képzés-hez. 2005-2006-ban nemcsak hazai,hanem magyarul beszélő szlovákiai,romániai és szerbiai hallgatók is ered-ményesen vettek részt a programban.A volt diákok többsége újságíróként,operatőrként a hírmédia szerkesztősé-geiben (például MTI, Magyar Rádió,Magyar Televízió, RTL-Klub, TV2,Napi Ász, Echo TV, Népszava, Nem-zeti Sport Online, Rádió C, RomaSajtóközpont) vagy médiához közelimunkakörökben dolgozik – összesentöbb mint húsz díjat és elismerést kap-tak újságírói teljesítményeikért 1998óta.

A 2008/2009. évi képzés lebonyo-lításában a Független Médiaközpontegyüttműködött a Népszabadság Rin-gier Oktatási és Továbbképzési Inté-zettel, ily módon a hallgatók emeltszintű, akkreditált újságírói szakképe-sítést szerezhettek. Az eredményesvizsgát tett hallgatók névsora: BalázsIlona (Nagymaros), Baranyi Tamás(Budapest), Bogdán Péter (Bátonyte-renye), Csikós Gyöngyi (Budapest),Mohácsi Andrea (Budapest), NótárIlona (Budapest), Pusztai Krisztián(Gyál), Suki Adrienn ( Jászkisér), Vá-radi Róbert (Kerecsend).

Az elméleti felkészítést követőena gyakornokok több hónapon át szer-kesztőségekben dolgoztak tapasztaltújságírók irányításával, s e munkamellett hetente további órákon ésműhelyfoglalkozásokon vettek részt.

A 2008/2009. évi roma újságíró-gyakornoki program támogatói: NyíltTársadalom Intézete Média Program,a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., és aHolland Királyság Nagykövetsége.Szakmai partnerek: Roma Sajtóköz-pont, Népszabadság, Civil Rádió.

– Se nyaralni, se itthon maradni nincsen pénzünk!

PATTheLyzeT

� Sajtóvilág

2009. június

a sajtószakszervezet v. kongresszusa 7Sajtóvilág

2009. június

a sajtószakszervezet v. kongresszusa

NAGy erzSÉBeTNépszabadság,nyugdíjas

A mai világban rendkí-vül fontos, hogy a szak-szervezetek összefogja-nak, szolidárisaklegyenek egymással,mert másképp nem tud-nak eredményt elérni.

PAPADoPULoSzPÉTerMTi, a szakszerve-zeti bizottságtitkára

Annak a törekvésünk-nek megvalósítására,hogy a szakszervezetmind nagyobb területenlegyen jelen a sajtóban,most kiváló alkalom eza válság, de ezért ten-nünk kell…

MorVAi LeVeNTea Baranya megyeialapszervezetvolt titkára

Informatikusként mon-dom: ki kellene hasz-nálni a számítástechnikalehetőségeit: én minden-képp írnék havonta egykörlevelet nemcsak a ta-goknak, hanem a többidolgozónak is.

M. LeNGyeL LáSzLóMTi, küldött

A taglétszám karban-tartásával és fejlesztésé-vel mindenképp foglal-kozni kell, egyelőre azelőgondolkodás szintjén:mérjük fel, mit kelltenni és mik a lehetősé-gek.

TöMöry áKoShVG,a szakszervezetibizottság tagja

Két végzős főiskolaihallgató járt nálam,s meglátták az asztalo-mon az Sajtóvilágot.Hihetetlen érdeklődésselnézték. Ezek a gyerekeknem tudják, mi az aszakszervezet, a kollek-tív szerződés…

KeLeN KároLyNépszabadság,küldött

Az, hogy az egyetemist-áknak tanítsuk meg,hogy van szakszerve-zet, s hogy mi is az,a legnagyobb ötlet,amit az utóbbi időbenhallottam. És hogyhanincs tananyag: hát le-gyen!

rAB LáSzLóNépszabadság,küldött

A honlap fejlesztésévelgyakorlati érdekvédelmitájékoztatást adhatunknemcsak a szakszerve-zeti tagoknak, hanemvalamennyi munkavál-lalónak.

PALáSTi PÉTer24 óra, Tatabánya,a szakszervezetibizottság titkára

Az ötévenkénti kong-resszus arra hivatott,hogy együtt gondolkoz-zunk, nem pusztán egy-más mellé téve a helyiproblémákat, hanemegyfajta iránymutatástis adva a helyben dol-gozó kollégáknak.

hArGiTAi MiKLóSNépszabadság,a szakszervezetibizottság titkára

Az érdekvédelem ottkezdődne, hogy megkö-vetelnénk mindazoktól,akik az újságírói pá-lyára szeretnének jönni,hogy valahogy igazol-ható legyen: ők ténylegide valók.

VöLGyeSi TiBorNÉMTi, nyugdíjas küldött

Most, a szabályzatokolvasásakor tűnt fel,hogy mi, hírügynökségidolgozók kimaradtunkaz újságírók, a szer-kesztőségi alkalmazot-tak és kiadói dolgozókfelsorolásakor…

KAToNA TerÉziAközpontialapszervezet,küldött

Szerepeltessük a határo-zatban, hogy a szak-szervezet erőteljesebbenvegye fel a kapcsolatot apályakezdő kollégákkal,s vonja be őket is aszakszervezetbe, aszakszervezeti mun-kába.

TóTh iLDiKóMTi, szakszervezetibizalmi

Javasolhatná például ami szakszervezetünk is,hogy miként változza-nak a szakszervezetijogosítványok, s erreakár össze is foghatnánkmás szakszervezetekkel.Ilyesmit várnak tőlünktagjaink.

Vendégeink mondtákMoGeNS BLicher BJerreGArDdán újságíró, az iFJ alelnöke

Napjainkban nem a sajtó válságáról kell beszélnünk, hanem egy pénzügyiválságról, amelyben a sajtó is érintve van… Erős szakszervezetekre vanszükségünk, és ehhez új tagokat kell toboroznunk. Örömmel láttam, hogy ez atörekvés az önök határozataiban kitüntetett helyen jelenik meg. Az a legfonto-sabb, hogy állandó kapcsolatban legyünk a tagjainkkal, folyamatosan szemelőtt tartva azt a vezérelvet, hogy mi vagyunk a tagságért, nem pedig for-dítva.

Dr. eöTVöS PáLa Magyar Újságírók országos Szövetségének elnöke

Az írott sajtót napjainkban többféle veszély is fenyegeti. Itt koncentráltan jele-nik meg a válság hatása, nemcsak a hirdetések által adott bevételi forrást te-kintve, hanem például a papírárak miatt is, ami a forint gyengülésével kapcsola-tos újabb sokkhatás… A legnagyobb problémánk szerintem mégiscsak az, hogyezt a szakmát megosztják a sajtóháborúra buzdító marsallok törekvései, meg-osztják generációs ellentétek, megosztja az írott és az elektronikus sajtó közöttielszigetelődés, megosztják a bulvár- és a tradicionális lapok közötti elszigetelődé-sek… Ezért volt és van itt az ideje az olyan párbeszédeknek, amilyenre ez akongresszusi találkozás is lehetőséget teremtett.

KóSA cSABAa Magyar Újságírók Közösségének elnöke

Az újságírók helyzete egyre rosszabb Magyarországon: nő a munkanélküliséga köreikben is, megcsappant az elhelyezkedés lehetősége a fiatalok, a végzőshallgatók számára, a még munkában lévő újságírók jó része elszegényedett...Van szabadság az alkotmány szerint, van a sajtóban is szabadság, azonbanaz újságírók javarésze rabságban van. Egyrészt a munkaadók rabságában,másrészt a politikai függőség rabságában. Ha valamikor, akkor most jött el azideje annak, hogy az újságírószakma minden fontos szervezete együtt, közö-sen lépjen föl. Biztató, hogy egészen kitűnő kapcsolatot ápolunk a Sajtószak-szervezettel…

Lázár ANDráSa Postai és hírközlési Dolgozók SzakszervezetiSzövetségének elnöke

A mai viszonyok közepette természetesen már a Sajtószakszervezet léte-zése, megmaradása önmagában is nagyon fontos eredmény. Szerintemazonban annál jóval többet tesz ez a szervezet, mint hogy „pusztán meg-van”. Nem árt ezt tudatosítani. Csak egyetlen példát hadd mondjak. ASajtószakszervezet fontos szerepet vállalt abban, hogy létrejöjjön a MédiaNemzeti Kerekasztal. Kivette részét abból a küzdelemből is, amelynekeredményeként megbuktak a szakma és a társadalom érdekeit f igyelmenkívül hagyó médiaszabályozási kísérletek. Közösen kell megtalálnunk azeszközöket ahhoz, hogy a politikát rászorítsuk: olyan törvények szülesse-nek a parlamentben, amelyek a lakosságért, a munkavállalókért, a munkavilágáért vannak.

Dr. KiráLy MáriAaz Axel Springer Magyarország Kft. gazdaságiés humánerőforrás igazgatója

A Springer rendszeresen tárgyal a Sajtószakszervezettel a kollektív szerződésről.Ezt nem azért teszi, mert kiemelten szereti a szakszervezetet, hanem azért,mert szereti a rendet és szereti a fegyelmet. Szereti azokat a kereteket, együtt-működési formákat egyértelműen megfogalmazni, amelyek a munka során min-dennap felmerülnek. Köszönöm ehhez a nyitottságot a Sajtószakszervezet részé-ről, és köszönöm azt az együttműködést, amelyet minden évben a szerződésestárgyalásokon tapasztalunk és véghez viszünk… Az itt elhangzottakról mégannyit: azt kívánom mindenkinek, ne akarjon magányos harcos lenni, hanemrendszeresen nézzen hátra, hogy a körülötte lévő emberek, akiknek érdekeit kép-viseli, követik-e, együtt vannak-e velük, együtt gondolkoznak-e és ugyanaztgondolják-e. Ha sikerül ez, akkor azt hiszem, sokkal sikeresebb lesz a szakszer-vezeti munka is.

BerÉNyi JáNoSa Sajtószakszervezet első elnöke

Csak azt tudom mondani az utódoknak: nagyon vigyázzanak arra, hogy aszakszervezet – még ha meg is tiporják – jelentsen egy rangot… Ma, ami-kor arról beszélünk, hogy nehéz az utánpótlás, nem biztos, hogy úgy kellmegoldani, hogy négykézláb rohanunk az új tagok után, hanem példát kellmutatni. Hogy azt gondolhassák és joggal: ez az ember, aki kiáll a munka-társaiért, az plusz terhet vállal, s vélhetően vagy nagyobb képességű, vagyegyszerűen bátrabb, de mindenképp olyan ember, aki megérdemel bizonyosmegbecsülést. A szakszervezet szónak vissza kellene adni ilyen értelemben isa tartalmát, az értelmét… És még valami volt a szakszervezetünkben, amiúgy látom, megmaradt: az a szeretet, az egymás megbecsülése. Ezt őrizzétekmeg továbbra is.

A SajtószakszervezetV. kongresszusának határozata1. a sajtószakszervezet elsőrendű feladatának tekinti a sajtó területén a munkanélküliség növe-

kedése elleni fellépést. az elnökség kövesse nyomon a sajtó területén a leépítéseket, segítse atapasztalatok cseréjét arról, hogy milyen eszközök alkalmazhatók sikerrel a leépítések ellen.

2. a kongresszus az elnökség feladatává teszi, hogy ismételten kezdeményezzen tárgyalásokataz újságíró-szakmai szervezetekkel egy minimum követelményszint kidolgozására és elfogad-tatására, hogy ezáltal is megakadályozható legyen a szakma további felhígulása.

3. tekintsék elsőrendű feladatuknak a szakszervezet vezető testületei a taglétszám további nö-velését, új alapszervezetek létrehozását.

4. az elnökség, folytatva a vezető szervek eddigi erőfeszítéseit, tegyen újabb lépéseket az ágazati(szakmai) kollektív szerződés megújításáért. e munka körében is támogassa az alapszervezeteketabban, hogy mindenütt megkössék, illetve megújítsák a munkahelyi kollektív szerződéseket.

5. a kongresszus az elnökség feladatává teszi, hogy a tanácskozás vitájában elhangzott különfélefelvetéseket – a sajtószakszervezet érdemibb megjelenítését a médiában; rendszeres on-line tá-jékoztatást a tagoknak és a munkavállalóknak; az érdekvédelmi lehetőségekkel kapcsolatoshonlap-fejlesztést; a szakszervezeti tisztségviselők továbbképzését; a sajtóval kapcsolatos ér-dekvédelem bevitelét a médiaoktatásba; a pályakezdőkkel történő szervezettebb kapcsolat-felvételt – soron következő ülésein tekintse át és megvalósításukra konkrét tervet dolgozzon ki.

�. a sajtószakszervezet elnöksége a jövőben is tartsa elsőrendű kötelességének a magyar sajtónapja hagyományainkhoz méltó megünneplését, biztosítsa, hogy március 15-ét a sajtósza-badság érvényesítésének szellemében, a média képviselőinek legszélesebb körű jelenlétévelköszöntsük. a sajtóbéke jegyében legyen ez a nap továbbra is a munkaadók és a munkaválla-lók közötti korrekt kapcsolat kifejezője.

7. a kongresszus kötelezi az alapszervezeteket, hogy a soron következő üzemitanács-választásokszervezésében vállaljanak aktív szerepet, és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy aszakszervezet jelöltjei minél nagyobb számban kerüljenek be a testületekbe.

8. a kongresszus, egyetértve a szakszervezeti vagyon kezelésével megbízott bizottság tevékeny-ségével és terveivel, így a jászszentandrási üdülőfejlesztés koncepciójával, kötelezi az elnöksé-get, hogy a megadott határidőig hajtsa végre a törvényben foglalt összegű beruházásokat.ezzel egyidejűleg tegyen további lépéseket a törvény megfelelő értelmezésének egyértelmű-sítéséért az illetékes szerveknél.

9. a vezető testületek és az alapszervezetek továbbra is tekintsék magukénak a sajtószakszerve-zet által alapított közhasznú vasvári pál Önsegélyező sajtóalapítványt és személyes példamu-tatással, meggyőzéssel érjék el, hogy minél több szakszervezeti tag, kolléga legalább szemé-lyi jövedelemadója 1 %-ának felajánlásával járuljon hozzá a szolidaritási számla gyarapodásá-hoz.

10. az elnökség tekintse fontos feladatának részvételünk erősítését a postai és Hírközlési dolgozókszakszervezeti szövetségében (pHdszsz), fejlessze együttműködésünket a média többi ér-dekvédelmi szervével, érezze alapvető kötelességének a szakszervezet és a szakmai szerveze-tek (a múosz, a múk, a makúsz, a prúsz) közötti kapcsolatok ápolását, vegyen részt a további-akban is a közös etikai, érdekvédelmi és más bizottságok munkájában a szakmában dolgozókérdekeinek közös védelmét szem előtt tartva.

11. a kongresszus örömmel veszi tudomásul, hogy a iv. kongresszuson hozott határozat szelle-mében szakszervezetünk ismét tagja lett az efj-nek (európai újságíró szövetség), és szorgal-mazza, hogy az elnökség tovább erősítse a kapcsolatot a nemzetközi újságíró szövetséggel, azifj-vel, vállaljon nagyobb szerepet a nemzetközi újságíróéletben.

12. a kongresszus elfogadja a vezetőség írásbeli és szóbeli beszámolóját, valamint a gazdálkodásrólszóló jelentést a iv. kongresszus óta végzett munkáról.

13. a kongresszus elfogadja a felügyelőbizottság jelentését.14. a kongresszus elfogadja a sajtószakszervezet új alapszabályát. tudomásul veszi, hogy ennek

megfelelően a sajtószakszervezet képviseleti szervei a következő időszakban az ötévenkéntösszeülő kongresszus és a legalább évenként egyszer összehívásra kerülő választmány, ügyve-zető szerve pedig az elnökség.

15. a kongresszus elfogadja a fentieknek megfelelően módosított szervezeti és működési szabályzatot.

Balatonszemes, 2009. május 23.

Az új vezető testületekeLNöKSÉG

elnök: f. kováts éva (tolnai népújság)Ügyvezető társelnök: tripolszky lászló (népszabadság)Társelnök: m. lengyel lászló (mti)elnökségi tagok: gyöngyösi árpád (mti), Hargitai miklós (népszabadság),jánosi jános (központi alapszervezet), nyéki zsolt (kelet-magyarország),palásti péter (24 óra), papadopulosz péter (mti), ránki péter (népszabadság),szegő anna (központi alapszervezet)Póttagok: mészáros Béla (Békési Hírlap), nagy józsef (központi alapszervezet),nagy miklós (somogyi Hírlap)

FeLÜGyeLŐBizoTTSáGelnök: Barta zsolt (petőfi népe)Tagok: farkas gyuláné (népszabadság), lakos judit (mti)Póttagok: dr. Bálint gyula györgy (délmagyarország),valahovitsné dávid éva (központi alapszervezet)

A VáLASzTMáNy TAGJAikatona terézia, kádár elza, szarvas istván, várnagy lászló, szabó C. szilárd, sóti judit, ventermariann, vecsei Bernadett, Balogh zoltán, kovács gábor, morvai levente, fenyő gábor, Bothimre, imre györgy, salgó tamásné, szabó magda, rácz jánosné, kapitány rezsőné , rátz mária,nyúl ede, andreides józsefné, völgyesi tiborné, takáts annamária, nagy erzsébet, rab lászló,várai mihály , vidáné kovács márta, rókás sándor, kelen károly, Horváth zoltánné, tömöry ákos,Csabai károly, schmidt antal, palicz istván, Balogh józsef, Winkler márton, szöllősi katalin

A VASVári PáL öNSeGÉLyezŐ SAJTóALAPÍTVáNy KUrATóriUMAelnök: elek istvánÜgyvezető elnök: Baktai györgyTagok: ladányiné fényes mariann, Horváth zoltánné, tóth ildikó

egy kép, egy gondolat a tennivalókról

A kongresszus küldöttei fejezetről fejezetrefogadták el a Sajtószakszervezet új alapszabá-lyát, valamint szervezeti és működési szabály-zatát. Ennek sarkalatos pontja volt a képvise-leti és ügyvezető szervek egyértelmű elkülöní-tése az egyesülési törvény szellemében. Az öt-évenként ülésező kongresszus mellett a szak-szervezet képviseleti szerve a 37 tagú választ-mány lett, ügyvezető szerve pedig az elnök éskét társelnök által vezetett elnökség. Felügye-leti szervként továbbra is a felügyelőbizottságműködik.

A küldöttek titkos szavazáson választottákmeg a testületek tagjait és vezetőit. A Sajtó-szakszervezet elnöke újabb öt évre F. KovátsÉva (Tolnai Népújság, Szekszárd) lett; ügyve-zető társelnökként Tripolszky László (Népsza-badság) irányítja a jövőben a munkát, a másiktárselnöknek M. Lengyel Lászlót (MTI) vá-lasztották. A felügyelőbizottság elnöke BartaZsolt (Petőfi Népe, Kecskemét) lett.

Az ünnepi záróülésen ismerhették meg a kül-döttek és a meghívott vendégek a megválasz-tottak névsorát. Itt tájékoztatta TripolszkyLászló, az új ügyvezető társelnök a résztvevőketarról, hogy változás történt a Sajtószakszerve-zet által alapított Vasvári Pál Önsegélyező Saj-talapítvány kuratóriumának vezetésében is. ElekIstván, a Magyar Köztársaság tiszteletbeli mo-nacói konzulja felkérésünkre továbbra is vállaltaa kuratórium elnöki tisztét, a korábbi vezetőségpedig utolsó soron kívüli ülésén az ügyvezetőelnöki tisztség betöltésével a Sajtószakszervezetleköszönt ügyvezető társelnökét, Baktai Györ-gyöt bízta meg. Ugyancsak a leköszönő vezető-ség két „örökös tag” címet is adományozott. ASajtószakszervezet örökös tagja lett BaktaiGyörgy, valamint Mészáros Béla, aki a leg-utóbbi tisztújítás során vált meg a Békés megyeiszakszervezeti bizottsági titkárságtól, miutánhatszor „vezényelte” Vasvári Pál-díjra alapszer-vezetét.

Ünnepi beszédében F. Kováts Éva, a Sajtó-szakszervezet újjáválasztott elnöke felidézte ahúsz év előtti eseményeket, megemlékezett azalapításról és az alapítókról, akik közül többen iseljöttek az ülésre. Méltatta a Sajtószakszervezethúszéves „életútját”, és - utalva az elfogadott ha-

tározatra, hitet tett amellett, hogy a szakszer-vezet a továbbiakban is erőteljesen síkra száll azújságírók, a sajtó minden dolgozói érdekeinekvédelméért.

Mogens Blicher Bjerregard az IFJ nevébengratulált a jubileumát ünneplő Sajtószakszer-vezetnek és további sikereket kívánt az IFJ-tcsaknem húsz év óta erősítő magyar érdekvé-

delmi szervezetnek. Elmondta: a szakszerve-zetnek a első, legfontosabb feladata a sajtó-ban dolgozók érdekeinek védelme, de a máso-dik legfontosabb: a sajtószabadság védelme.És ebben különös feladatok hárulnak a szak-szervezetekre ebben a nehéz, válságos idő-szakban.

Dr. Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Orszá-gos Szövetségének elnöke is elsősorban a nehézidőszak mindannyiunkat érintő és csak együt-tesen legyűrhető nehézségeiről szólt. KósaCsaba, a Magyar Újságírók Közösségének el-nöke különösen a vidéki, önkormányzati lapok-nál uralkodó nehézségekre hívta fel a figyelmet,egyben örömmel nyugtázta, milyen szorosegyüttműködés alakult ki a MÚK és a Sajtó-szakszervezet között. Lázár András, aPHDSZSZ elnöke is ez utóbbit állította fel-szólalásának középpontjába. Nagy súllyal szóltarról, hogy a Postai és Hírközlési DolgozókSzakszervezeti Szövetsége milyen sokat tett a

médiafórum, a média-kerekasztal létrehozásá-ért, s hogy a jövőben tevékenységének egyik kö-zéppontjába kívánja tenni ezt a munkát, a se-gítséget a média világában dolgozóknak. KirályMária, az Axel Springer Magyarország Kft. hu-mánerőforrás-igazgatója megelégedéssel nyug-tázta cége és a Sajtószakszervezet jó kapcsolatát,méltatta az évenként megújításra kerülő kollek-tív szerződést, és külön is hangsúlyozta: azérttartják fontosnak a kollektív szerződés meglétét,mert meggyőződésük szerint mindkét félnekhasznos, ha kiszámítható feltételeket biztosíta-nak a közös munkához. Berényi János, a Sajtó-szakszervezet örökös tagja s tizenöt éven át voltelnöke, a Vasvári Pál Emlékplakett tulajdonosaazzal emlékezett a jubileumra, hogy felhívta amai vezetők figyelmét a mindig előre tekintőegyüttműködésre, a küldötteknek, a tagoknakpedig azt üzente, hogy együttműködésük nél-kül nincs előrelépés.

(iGy)

Baktai György leköszönő ügyvezető társelnököt a Sajtószakszervezet örökös tagjává fogadta. a kitüntető cím melléegy üveg szekszárdi bor is járt F. Kováts éva elnöktől Fotó: Laczkovich László

Mészáros Béla meghatottan veszi át az örökös tagság-gal járó gravírozott órát Fotó: Várai Mihály

� A Békés Megyei Hírlap és annakkiadója, a Népújság Kft., mint azt alap neve is jelzi, Békés megyében,pontosabban Békéscsabán működik.E hely távol van ugyan Budapesttől,de mégsem annyira, mint azt egyszakmai szervezetünk volt vezetőjemég az átkosban mondta, amikorközel kétórás késés után megérkezetthozzánk: – Nem is gondoltam, hogyilyen messze van ez a Békéscsaba!

Kiderült, hogy Szegeden keresztüljött hozzánk előadást tartani.

Ez a távolság azért mégsem akkora,mint az említett vezető állította,de arraazért jó, hogy ha ott fenn történik va-lami mennydörgésszerű robbanás,mireannak szele hozzánk ér,már csillapodikaz ereje.Természetesen nem azt jelentiez, hogy nyugodtan ülhetünk a babér-jainkon, minket nem érhet semmi. Ajelen gazdasági helyzetben pedig,plánenem lehetünk nyugodtak.

Cégünk, a Népújság Kft. az AxelSpringer lapcsoportjának tagja, dina-mikusan fejlődő cég, a privatizációóta egyre növekvő nyereséggel. Ezfőleg 1995-től igaz, mert addig a nye-reségünk nagy részét elvitte a megvé-telünkre fordított kölcsön törlesztése.2008-ban már elértük a 200 millióshatárt is, ami jelentős eredménynektekinthető. Mindezt 50 körüli alkal-mazotti létszámmal értük el, ami egypicivel hol alatta, hol fölötte volt.Amikor az újságírók, szerkesztőknagy része vállalkozásban volt, akkoralatta, amikor ez megszűnt, akkorismét felette volt a létszámunk. Ha fi-gyelembe vesszük azt a tényt is, hogyBékés megye az ország legszegé-nyebb megyéi közé tartozik, ahol amunkanélküliségi ráta is nagyonmagas, akkor még inkább jelentős ezaz eredmény. A fenti nyereséggel pár-huzamosan a bérek is nőttek, de azutóbbi két-három évben már inkábba stagnálás, nemritkán a csökkenésjelei tapasztalhatók. Nagyon nem va-gyunk megelégedve a bérünk jelen-legi összegével, de a szolidaritás je-gyében, ha ez néhány kollégánk mun-kahelyének a megmentését jelenti, hátprüszkölve, morogva bár, de elfogad-juk. Nem éppen örömteli a jelenlegieljárás: megemeljük a tarifabéreket,ugyanakkor a személyi bérből aztvisszakorrigáljuk, vagyis gyakorlati-lag nem emelünk egy fillért sem.

Alapszervezetünk létszáma 17 és 23fő között mozgott, 2006 után kissécsökkenő tendenciát mutatott. Jelen-leg az erőteljes tagszervezésnek, fiata-lításnak köszönhetően szervezettsé-günk ismét meghaladta a 40 százalé-kot, 21 fő a tagsági létszám.A 1996. február 1-jén megkötésre ke-rült az Axel Springer érdekeltségébetartozó nyolc megyei lapot érintő kol-lektív szerződés, melynek jelentőségételsősorban az adja, hogy rendezett vi-szonyokat teremt a munkavállalók ésa munkaadók között, s hogy a kollek-tív szerződés szavatolja a munkahely,a munkabér, a szociális juttatások biz-tonságát. Emellett meg kell említeni,hogy helyileg függelékekkel szabá-lyoztunk több fontos kérdést. Jelenleg16 függelék van hatályban (pl.: védő-szemüveg, a belső tájékoztatás rend-szere, iskolakezdési támogatás,nőnap,közösségi rendezvények, szakszerve-zeti munka technikai feltételei, a kft.termékeinek és szolgáltatásainak ked-vezményes igénybevétele). Az érdek-védelem legfontosabb alapja a kollek-tív szerződés, mely biztos támpontot

ad a munkavállaló és a munkáltató ér-dekeinek közös nevezőre hozásához.Itt jegyzem meg azt, hogy nagyonfontos ez a szerződés, de sokkal fon-tosabb az abban szereplő pontok be-tartása. Sokszor beszélgettünk a kol-légákkal arról, hogy ha valami vita tá-madna a dolgozók és vezetők között,akkor meddig lehetne elmenni,milyenerőt tudnánk mutatni. Nos, a sztrájkkérdésében egységes volt a vélemé-nyünk: ez nálunk több okból nem ve-zetne eredményre.Először is,ha az új-ságíró nem írna, a szerkesztő nemszerkesztene, a tördelő nem tördelne,attól a lap még megjelenne. A kollek-tív szerződés dolgozói átirányításravonatkozó pontjának értelmében a tu-lajdonos bármikor megteheti, hogyegyik kiadóból, szerkesztőségből át-küld dolgozókat a problémás helyre,ill. az egységes szerkesztőségi rendszermiatt még át sem kellene irányítani amunkavállalókat: bármely szerkesztő-ségből megoldható az adott lap elké-szítése. Végső esetben cserélik a fejlé-cet. Tehát, mint azt az előző számokegyikében a Baranya megyei kollégák

is írták, a vonat elindul nélkülünk is.Amásik az erő kérdése. Meggyőződé-sem, hogy egy esetleges munkabe-szüntetés esetén nem biztos, hogysokan állnának mögöttünk. A megyegazdasági helyzete, a munkaerőpiackifulladása megálljt parancsol min-denkinek. Inkább a kevesebb, de biz-tos jövedelem a fontos tényező. A re-torziótól való félelem,az elbocsátás ve-szélye nagy visszatartó erő.

Egy ilyen bemutatkozó cikk meg-írásakor nemcsak keseregni kell,hanem a szép dolgokat is illik elő-tárni. Ilyen az, hogy 1996 óta hatszornyertük el a Vasvári Pál-díjat. Amiannak köszönhető, hogy a vezetés ésa szakszervezet között igen jó volt akapcsolat, utólag visszagondolva,szinte baráti jellegűnek lehetett te-kinteni. Ez a kapcsolat lehetővé tette,hogy a felmerülő problémákatőszinte légkörben beszéljük meg, ésaz esetek többségében sikerült komp-romisszumos megoldást találni. Azszb-titkár jelenléte a hétfői vezetőiértekezleteken biztosította a megfe-lelő tájékozottságot, lehetővé tette,hogy egy konkrét döntés meghozata-lához cégünk vezetése széles körű tá-mogatottságot szerezzen.

A szakszervezet és a nőnap két el-választhatatlan fogalom. Mindenévben köszöntjük hölgytagjainkatmárcius 8-án. Az ünnep előtt már he-tekkel törtük a fejünket, hogy milyenmeglepetést találjuk ki. Virágot a kft.vezetése ad minden évben, ezért mivalamilyen tárgyi ajándékkal készül-tünk, ami nem volt könnyű dolog. Azutóbbi években találtunk egy kedvezőmegoldást: vásárlási utalvány ajándé-kozunk a hölgyeknek.

Március 15-ét, s az ekkor tartottsajtónapot minden évben közösenünnepeljük. Évekkel ezelőtt a hagyo-mányos sajtóbálon a családtagok isegyütt örülhettek velünk kollégáinkkitüntetéseinek, s róttuk hajnalig atáncot, az utóbbi időkben már csakszűk dolgozói körben tartjuk össze-jövetelünket, igaz, hangulatos játé-kokkal tesszük ezt színesebbé.

Kollégáink mindennapi fáradal-mainak kipihenésére, üdültetésére alegjobb formának a cafetéria kereté-ben történő üdültetési csekket talál-juk. Nagyon népszerű, kollégáink 90százaléka veszi igénybe ezt a jutta-tást.

Az egészség megőrzése érdekébenmind a téli, mind a nyári szezonbanuszodabérletet bocsátunk a munkatár-sak rendelkezésére, ami nagy népsze-rűségnek örvend. Szerződésünk vanegy fitneszklubbal is, ahová ingyenmehetnek a kollégák felfrissülni.

Az üzemi tanácsokkal kapcsolat-ban a munka törvénykönyve egyér-telműen elkülöníti a feladatokat, denálunk az a gyakorlat alakult ki, hogya két szervezet jó, ha átfedi egymást.Ezért az üzemi tanács elnöke és aszakszervezet titkára azonos személy.Ily módon a közös egyeztetések fe-leslegessé váltak, és megfelelő azösszhang a két szervezet között. Acégvezetés, a szakszervezet és azüzemi tanács közötti kapcsolatok for-máját minden szervezetre külön sza-bályzatban rögzítettük.

MÉSzároS BÉLA

a sajtószakszervezet ÖrÖkÖs tagja,

a népújság kft. alapszervezetének

volt titkára

8 Sajtóvilág

2009. június

a sajtószakszervezet v. kongresszusa 9Sajtóvilág

2009. június

„Az újságíró kezelje szakmai veszélyként a plagizálás, a tudatos elferdítés, a rágalmazás minden formáját.”

aLaPSzErVEzETI éLET: BéKéSCSaBa

hatszoros Vasvári Pál-díjasokA szakszervezeti élet nehézségei és szépségei a Népújság Kft.-nél

Az első 10 forintosbélyeg – 1964márciusából...

észáros Béla barátunk ked-ves-szelíd kéréssel fordulthozzám: legyek partnere

ennek az oldalnak az elkészítésében,mondjuk egy kis szakszervezeti vissza-emlékezéssel, elvégre első tagsági bé-lyegemet mindmáig sértetlen kékkönyvecskémet, a Békés megyei víz-és Csatornamű vállalat (a mai Békésmegyei vízmű rt.) technikusaként19�4 márciusában kaptam meg, mi-után szabályszerűen beleragasztottáka iii. tagdíjosztályt jelentő 10 forintos,mélyzöld bélyeget.

na és? – kérdezhetné valaki. ne higy-gyék, hogy más, körmönfontabb vá-laszt nem tudnék adni, de a kék könyvmásodik oldalán lévő idézet jut hirte-len eszembe, így kezdődik: ,,a szakszer-vezetek a legkészségesebb és feltétlenmunkatársai kell hogy legyenek az ál-lamhatalomnak, amelynek egész politi-kai és gazdasági tevékenységét a mun-kásosztály öntudatos élcsapata, a kom-munista párt vezeti.” nem mondom,így utólag jól nézek ki ezzel az elkötele-zettséggel. most először (és utoljára)írom le: sohasem voltam tagja ennekaz öntudatos élcsapatnak, ha ‘89 utánsokan szívesen oda is soroltak volna –igaz, nem ugráltam az asztalon sem,hogy én aztán, ,,ezek” közt? nem kel-lett tehát semmiféle reinkarnáción át-estem, és ma is hittel vallom, hogy –

néhány hullámévet kivéve – mindig jóléreztem magam a szakszervezeti kö-zösségben. végtelen prózai, miért? azembernek tartoznia kell valahová.mindmáig civil szervezetként fogom fela szakszervezetiséget. Bárcsak most isel tudná intézni, hogy ,,fillérekért” nya-ralhassak a Balaton partján, amelyrőlakkoriban, a hatvanas-hetvenes évek-ben az járta, hogy ,,oda csak a legjobb-jaink juthatnak el...” Hát nem szörnyű,hogy sokan igyekeztek legjobbnaklenni a munkahelyükön?

már legalább öt éve járultam hozzáahhoz, hogy a fizetésemből automati-kusan levonják a tagdíjat, amikor hívat-tak és közölték: ha van kedvem, egyhajóúttal pozsonyba mehetek néhánynapra. először kóstolhattam franciasa-látát életemben, sétálhattam a szlováknagyvárosban. később a Balatonra iselküldtek a szakszervezet jóvoltából, azakkori bélatelepi nyaralás szintén örökemlék marad.

mára megcsappant ugyan a tagságlétszáma, mert egy időben eluralkodotta ,,minek fizessek, nem kapok érte sem-mit” elmélet, engem azonban nemlehet eltántorítani. a körülmények ala-pos megváltozásával megritkultak a kö-zösségi rendezvények, ám ha jön ameghívó, ma is ugyanaz jut eszembe,mint 45 évvel ezelőtt, vagyis, ,,remélem,el tudok menni....” így voltam vele né-hány éve is, amikor pestre invitáltak aszakmai szakszervezet szerény, de annálkedvesebb ünnepségére. szép okleveletis kaptam 40 éves tagságom alkalmá-ból. itthon be is kereteztem. egy fél em-beröltőnél hosszabb időre emlékeztet,megannyi emlékkel.

FáBiáN iSTVáN

m

nem könnyűaz utódlásAz idő múlásával, egyre többszörgondoltam arra, hogy mi lesz, hanyugdíjba vonulok. A tagság névso-rán végigfutva nyilvánvalóvá váltelőttem, hogy a nyugdíjasokraebben a tekintetben már nem szá-míthattam. Aki szóba jöhetett volna,az kereken kijelentette, nem válla-lom! Ez bizony elég kínos helyzetvolt. Együtt szép eredményeket ér-tünk el, hatszor nyertük el a VasváriPál-díjat – de hogyan tovább? Ré-málmaimban felvetődött: nem lesz,aki vezesse az alapszervezet? Ez le-hetetlen! És akkor jött a 2007-esüzemi tanácsi választás. Feltűnt egyagilis fiatalember, aki a kollégák sza-vazatainak több mint 50 százaléká-val póttagságot szerzett. ,,Ez az énemberem!” – hasított belém a felis-merés. Egy olyan ifjú kolléga, akimögé felsorakozik a kollektíva, hasz-nára lehet a szakszervezetnek is. Be-indítottam a gépezetet, hamarosantagja is lett alapszervezetünknek. Akövetkező tisztújításon már ő lett azúj titkár: Both Imre

férfinapipezsgőMárcius nyolcadika a nők napja,minden évben ekkor ünnepeljük ahölgyeket. Kicsit irigykedve jegyez-zük meg ilyenkor, bezzeg minket,férfiakat soha senki nem ünnepel.Alapszervezetünk akkori elnöke, Be-reczki Katalin, gondolt egyet, ésmájus 19-ére rendkívüli taggyűlésrehívta össze a tagságot. Mi, férfiaknem sejtvén semmit, gyanútlanulmentünk az összejövetelre, annálnagyobb volt a meglepetésünk,hogy ez alkalommal az alapszerve-zet nő tagjai minket köszöntöttek.Minden férfi kapott egy palackfinom pezsgőt, melyre, jelezvén acímzést, egy-egy papírkorona volthelyezve. Igazán jól esett e megem-lékezés, egy kis színt hozott a hét-köznapokba. Hogy miért nem voltazóta folytatása, talán a gazdaságihelyzettel és azzal a ténnyel magya-rázható, hogy elnökünk azóta mármás helyen tevékenykedik.

2006 márciusa, sajtóünnep a Pilvaxban: Szili Katalin házelnök gratulál a hatodik Vasvári Pál-díjhoz Fotó: Axel Springer

1. áLTALáNoS reNDeLKezÉSeK1.1. A szervezet neve: Sajtószakszervezet

Székhelye: Budapest (1016 Budapest, Naphegy tér 8.)Működési területe: Magyar Köztársaság

1.2. A Sajtószakszervezet a sajtó területén dolgozó valamennyi munkavállaló ér-dekeit képviselő és védő, független, önálló szakmai szakszervezet.

1.3. A Sajtószakszervezet céljainak elérése érdekében bevételeivel önállóan gaz-dálkodó jogi személy.

2. A SAJTóSzAKSzerVezeT cÉLJA,ALAPFeLADATAi2.1. A Sajtószakszervezet célja tagjai munkavállalói érdekeinek kifejezése, képvi-

selete, érvényre juttatása, védelme.2.2. A Sajtószakszervezet mint szakmai érdekvédelmi szervezet illetékes vala-

mennyi kérdésben, amely a sajtó területén foglalkoztatott újságírók, szer-kesztőségi alkalmazottak, kiadói, hírügynökségi és intézményi dolgozók jo-gait, élet- és munkakörülményeit érinti. Minden fórumon az érdekeltekkelközösen fellépve, illetőleg nevükben közvetlenül vagy megbízottjai útján kép-viseli tagjainak érdekeit. Amennyiben bármely okból ezzel ellentétes döntésszületik, a szakszervezet képviselőinek véleményüket az érdeksértő döntéstmeghozó fórumnál jegyzőkönyveztetniük kell.

2.3. A Sajtószakszervezet részt vállal a minden magyar munkavállalót érintő ál-talános érdekvédelemben. Országos kérdésekben közösen felléphet mindenolyan szervezettel, amelynek céljai az adott esetben egybeesnek tagjainak ér-dekeivel, és szolidaritást vállalhat minden olyan megmozdulással, amelyetbármely szakszervezeti tömörülés vagy önálló szakszervezet kezdeményez.

2.4. A Sajtószakszervezet céljainak elérésére a következő alaptevékenységeketfolytatja:a) ellátja minden tagjának érdekképviseletét és érdekvédelmét;b) igazolványt ad ki tagjainak;c) ellenőrzi a szakszervezeti tagok jogainak érvényesülését;d) tagsága nevében és a működési területén tevékenykedő valamennyi mun-

kavállaló képviseletében munkahelyi kollektív szerződéseket köt és ellen-őrzi azoknak érvényesülését;

e) lefolytatja a szakmára kiterjedő béralkut;f ) fellép egy ágazati (szakmai) kollektív szerződés létrehozásáért, részt vál-

lal megalkotásában;g) egyéni képviseletet nyújt a szakmában tevékenykedő – vállalkozói szer-

ződéssel, illetőleg önálló újságíróként dolgozó – tagjainak;h) kezdeményezi az üzemi tanácsok létrehozását, szoros együttműködésben

dolgozik az üzemi tanácsokkal, illetve üzemi megbízottakkal;i) hozzájárul az arra rászoruló tagok anyagi helyzetének javításához;j) alapítványt hoz létre, illetve működtet;k) üdülőket tart fenn, illetve üzemeltet vagy bérel, és szervezi a sajtó dolgo-

zóinak, nyugdíjasainak és hozzátartozóiknak kedvezményes üdültetését;l) tagjainak egészségvédelmére programokat szervez,ezekre lehetőséget biztosít;m) szakmai lapot és kiadványokat ad ki, jelentet meg;n) képviseli és támogatja a szakmában munkanélkülivé váltakat;o) támogatja és szervezi a szakma nyugdíjasainak tevékenységét;p) szervezi tagságát különböző közösségi feladatok elvégzésére;q) kitüntetésekkel, jutalmakkal ösztönzi és ismeri el a szakszervezet érdeké-

ben végzett munkát;r) nemzetközi kapcsolatokat tart fenn, és tagjainak (valamint pártoló tagjai-

nak) kiadja az IFJ nemzetközi újságíró-igazolványát;s) szolidaritási akciókat kezdeményez és szervez.

3. TAGSáG3.l. A Sajtószakszervezet tagja lehet az a természetes személy (újságíró, szer-

kesztőségi alkalmazott, hírügynökségi és kiadói dolgozó), aki munkavi-szonyban áll, vagy vállalkozóként, önálló újságíróként dolgozik, elfogadja aSajtószakszervezet alapszabályát, és eleget tesz tagdíjfizetési kötelezettségé-nek. Mindez vonatkozik a gyakornokokra, pályakezdőkre, nyugdíjasokra ésmunkanélküliekre.

3.2. Minden szakszervezeti tag egyidejűleg más szakszervezetnek vagy egyéb ér-dekvédelmi szervezetnek is tagja lehet, de ott bármely tisztséget csak akkortölthet be, ha az adott szervezet céljai és alapelvei nem állnak ellentétben aSajtószakszervezet céljaival és alapelveivel.

3.3. A Sajtószakszervezetnek a rendes tagok mellett lehetnek társult, illetőleg pár-toló tagjai. Társult tagnak az a természetes személy léphet be, aki más szak-szervezetnek tagja,de a sajtó területén (is) dolgozik, és tevékenységéhez érdek-védelmet igényel. Pártoló tag lehet az természetes személy, aki magáévá teszi aszakszervezet célkitűzéseit és kész azokat a maga eszközeivel támogatni.

3.4. A tagok jogai:a) a tag részt vehet a szervezet tevékenységében és rendezvényein;b) a tag szakszervezeti tisztségre választ és választható;c) a tagnak joga van véleményt nyilvánítani, javaslatot tenni és szavazni a szak-

szervezeti álláspont kialakításakor, valamint ellenőrizni a döntések végre-hajtását. Kisebbségi véleményével jogában áll – a többségi határozat végre-hajtásával egyidejűleg – a szakszervezet magasabb fórumához fordulni;

d) a szakszervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag– a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtá-madhatja;

e) a szakszervezeti tag– szakszervezeti igazolvánnyal rendelkezik;– jogosult az igazolvánnyal jelzett szolgáltatásokra;– jogosult a szakszervezeti szolgáltatásokra:

· ingyenes jogsegélyre (elsősorban munka- és bérügyi, jogi és szociáliskérdésekben);

· a szakszervezeti segélyrendszerben való részvételre,· képviseletre a jogi folyamatban.

– jogosult nemzetközi (IFJ) újságíró-igazolvány igénylésére (ezen jogokérvényesek a társult és pártoló tagokra is).

3.5. A tagok kötelességei:a) az alapszabály betartása;b) a tagdíj rendszeres fizetése (mértéke a 3.6. pontban);c) részvétel a munkavállalók érdekében szervezett szakszervezeti akciókban;d) a szakszervezeti tag törvényes sztrájk esetén nem követhet el sztrájktörést.

3.6. A tagdíj mértéke:a) munkaviszonyban álló rendes tagok esetén a munkahelyen kifizetett bruttó

jövedelem 1%-a (ezen összeg csökkenti az adóalapot);b) vállalkozó, önálló újságírók esetén: a saját bevallásuk szerinti összeg, de

minimálisan a mindenkori minimálbér 1%-a;c) nyugdíjas, gyesen, gyeden lévő, tanuló és munkanélküli tagok esetén mi-

nimálisan 100 forint/hó;d) a társult tagok esetén önként felajánlott összeg, amely azonban nem lehet

kevesebb havi 100 forintnál;e) a pártoló tag támogatásának mértékét egyedi megállapodásban az illeté-

kes szakszervezeti szerv és a pártoló tag határozza meg, összege minimá-lisan havi 1000 forint.

4. A SAJTóSzAKSzerVezeT SzerVezeTe4.1. Szervezeti felépítés

4.1.1. A Sajtószakszervezet önálló szakszervezet, amely demokratikus elve-ket követ és demokratikusan épül fel.

4.1.2. A Sajtószakszervezet a munkahelyeken létrehozott, illetőleg az egyéni(a kis szakszervezeti létszámú munkahelyekről jelentkező) tagságotösszefogó központi alapszervezetekből, valamint a nyugdíjasokat ösz-szefogó központi alapszervezetekből áll.

4.1.3. A Sajtószakszervezet felépítése:a) legfőbb döntéshozó képviseleti szerve a kongresszus, amelyet öté-

venként kell összehívni;b) két kongresszus között képviseleti szerve a legalább évente egy alka-

lommal összehívandó választmány,amelyet a kongresszus választ meg;c) ügyintéző szerve a 11 tagú elnökség, amelyet a kongresszus választ

meg, és amely a kongresszusnak, illetőleg – ezen alapszabály felha-talmazásával – évente a választmánynak tartozik beszámolási kötele-zettséggel;

d) felügyeleti szerve a 3 tagú felügyelőbizottság, amelyet a kongresszusválaszt meg, és amely ellátja a pénzügyi tevékenység és a szervezetitevékenység belső törvényességi felügyeletét. A felügyelőbizottság akongresszusnak tartozik beszámolási kötelezettséggel, felelősséggel.

4.1.4. A Sajtószakszervezet vezetőit a kongresszus választja meg:a) a szakszervezet elnökét;b) a szakszervezet 2 (két) társelnökét, közöttük a főfoglalkozású ügyve-

zető társelnököt, aki egyben a szakszervezet képviselője;c) az elnökség további 8 (nyolc) tagját és 3 (három) póttagját;d) a felügyelőbizottság elnökét, 2 (két) tagját és 2 (két) póttagját (a je-

lölőbizottság javaslata alapján);e) a választmány tagjait (a listát az alapszervezetek javaslatai alapján

a jelölőbizottság terjeszti be).4.2. A kongresszus

4.2.1. A Sajtószakszervezet legfelső döntéshozó, képviseleti szerve a kong-resszus, amely a tagok összességét képviselő, közvetett úton választotttestület.

4.2.2. A kongresszus kizárólagos hatáskörébe tartozik:a) az alapszabály megalkotása és módosítása;b) a szervezeti és működési szabályzat főbb elveinek kidolgozása és

módosítása;c) a szakszervezet programjának kidolgozása, módosítása;d) a szakszervezet más szakszervezettel való egyesülésének, illetőleg

feloszlatásának kimondása;e) a Sajtószakszervezet vezető tisztségviselőinek megválasztása.

4.2.3. A kongresszust ötévenként kell összehívni.Az összehívást meg kell előz-nie az alapszervezetek teljes tisztújításának, amelynek során megvá-lasztják a soron következő kongresszus küldötteit, és javaslatot teszneka választmányban az alapszervezetet képviselő tagokra.

4.2.4. A kongresszuson a szakszervezet minden 25 (huszonöt) tagját legalább1 (egy) küldött képviseli,oly módon,hogy minden alapszervezet legalább1 (egy) szavazati jogú küldöttet választ.

4.2.5. A kongresszuson szavazati joggal csak az előkészületek során a soroskongresszusra szóló mandátumot szerzett küldöttek vehetnek részt. Aválasztást az alapszervezeteknél kell lebonyolítani.

4.2.6. Az előző kongresszuson megválasztott tisztségviselőket, amennyibennem választották meg őket küldöttnek, tanácskozási joggal meg kellhívni a kongresszusra.

4.2.7. A kongresszust az elnökség hívja össze.4.2.8. A kongresszus előkészítésére az elnökség – legalább 90 nappal az elhatá-

rozott időpont előtt – szervező- és szerkesztőbizottságot hoz létre, amelyezt követően teljes jogkörrel felelős a kongresszus operatív előkészítéséért.

4.2.9. A megválasztandó küldöttek számát a pontosított tagnyilvántartásalapján a szervező- és szerkesztőbizottság állapítja meg és közli azalapszervezetekkel.

4.2.10.Az alapszervezeti beszámoló, tisztújító és küldöttválasztó értekezletekjegyzőkönyveit legalább 30 (harminc) nappal a kongresszus előtt el kelljuttatni a szervező- és szerkesztőbizottsághoz. A bizottság 20 (húsz)nappal a megnyitás előtt írásbeli meghívót küld valamennyi megvá-lasztott küldöttnek a küldöttigazolvánnyal és az írásbeli dokumentu-mokkal együtt. A meghíváson szerepelnie kell az ülés helyének, idő-pontjának és várható időtartamának, napirendjének, valamint határo-zatképtelenség esetén az azonos napirenddel összehívandó megismé-telt kongresszus időpontjának.

4.2.11.A kongresszus akkor határozatképes, ha azon megválasztott és re-gisztrált küldöttek 50%-a + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség ese-tén a vezető testület a megismételt kongresszust új időpontra azonosnapirenddel és a megválasztott küldöttekkel hívhatja össze. Ez a meg-ismételt kongresszus a törvény értelmében létszámától függetlenül ha-tározatképes.

4.2.12.A kongresszus határozatképességét a nyitóülésen megválasztott man-dátumvizsgáló bizottság állapítja meg, amely a szervező- és szerkesz-tőbizottságtól megkapott küldöttlista, illetőleg az alapszervezeti jegy-zőkönyvek és szükség szerint a személyi igazolványok alapján ellen-őrzi a küldöttek jogosultságát, és erről még az érdemi vita előtt jelen-tést tesz a kongresszusnak.

4.2.13.A kongresszuson a képviseleti és ügyvezető testületek tagjait titkos sza-vazással kell megválasztani. Megválasztottnak azt kell tekinteni, aki aleadott szavazatoknak 50%-át + 1 szavazatot megkapta. Valamennyimás kérdésben a kongresszus nyílt szavazással dönt, amennyiben máshatározatot nem hoz.

4.2.14.Rendkívüli kongresszust kell összehívni a választmány minősített több-séggel hozott döntése esetén, vagy a tagság 10%-ának, illetőleg a 10%-ot képviselő alapszervezetek vezető testületeinek az ok és a cél megje-lölésével írásban benyújtott javaslatára. Ugyancsak rendkívüli kong-resszust köteles összehívni az elnökség, ha azt a bíróság elrendeli. Arendkívüli kongresszust az előző rendes kongresszussal azonos kül-döttösszetétellel kell összehívni, s lebonyolítására a rendes kongresz-szusra vonatkozó szabályozás érvényes.

4.2.15.A kongresszus lebonyolításának részletes szabályait a szervezeti és mű-ködési szabályzatban kell rögzíteni.

4.3. Választmány4.3.1. A Sajtószakszervezet két kongresszus közötti képviseleti szerve a 37 tagú

választmány, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.4.3.2. Az egyesülési jogról szóló törvény 12. §. (2) bekezdésének alkalmazá-

sával a választmány kizárólagos hatáskörébe tartozika) a szakszervezet évi költségvetésének megállapítása;b) az elnökség,mint ügyvezető szerv évi beszámolójának megtárgyalása;c) a szervezeti és működési szabályzat részleteinek kidolgozása, ille-

tőleg szükség szerinti módosítása;Hatáskörébe sorolja a kongresszusa) az állásfoglalást mindazokban a szakma egészét, illetőleg a szak-

szervezetet érintő kérdésekben, amelyek nincsenek a kongresszuskizárólagos hatáskörében;

b) a szakmai kollektív szerződés megkötését, módosítását, valamint azezzel kapcsolatos béralku lefolytatását;

c) sztrájk kezdeményezésének, irányításának szabályozását, sztrájkalaplétesítését, kezelésének és a befizetéseknek a szabályozását.

4.3.3. A választmányi ülésre a választmány tagjain kívül meg kell hívni ta-nácskozási joggal az elnökség választmányi tagsággal nem rendelkezőtagjait, a felügyelő bizottság elnökét és tagjait, az örökös tagokat, a Vas-vári Pál Önsegélyező Sajtóalapítvány ügyvezető elnökét, valamint aSajtószakszervezet gazdasági vezetőjét.

4.3.4. A választmány ülését az ügyvezető társelnök 15 nappal a tervezett idő-pont előtt hívja össze a napirend közlésével és a napirendhez tartozóírásbeli anyagok megküldésével. Az ülés akkor határozatképes, ha azona tagok 50 %-a + 1 fő megjelenik. Amennyiben az ülés határozatkép-telen, a megismételt ülést új időpontra kell összehívni, azonos napi-renddel. Ez az ülés a törvény értelmében a jelenlévők létszámától füg-getlenül határozatképes.

4.3.5. Az ügyvezető elnök minden esetben köteles összehívni a választmányülését, amennyiben a hatáskörébe tartozó kérdésről kell dönteni. Azösszehívást írásban (postai levélben vagy e-mailben), a tárgyalandóanyagok megküldésével kell végrehajtani.

4.4. Elnökség4.4.1. A Sajtószakszervezet ügyvezető testülete: a 11 tagú elnökség (sorában

az elnökkel és a társelnökökkel), amelynek tagjait a kongresszus vá-lasztja meg.

4.4.2. Az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály nemsorol a kongresszus, illetőleg a választmány kizárólagos hatáskörébe.Hatáskörébe tartozik elsősorban:a) a Sajtószakszervezet és a médiában tevékenykedő társszervezetek

közötti együttműködés elveinek kidolgozása;b) az üzemi tanácsokkal kialakított együttműködés elveinek kidolgozása;c) a Vasvári Pál-díjak, a Vasvári Pál Emlékplakettek és egyéb szak-

szervezeti kitüntetések, központi jutalmak odaítélése, valamint akitüntetésre felterjesztés más szervekhez;

d) a szakszervezet kiadványai és honlapja feladatainak meghatározása;e) kijelölés külföldi utakra, tanácskozásokra, esetleges ösztöndíjakra;f ) állásfoglalás a szakszervezet választott tisztségviselőit érintő mun-

kajogi kérdésekben;g) kapcsolattartás a Sajtószakszervezet által alapított, önálló jogi sze-

mélyiségű közhasznú Vasvári Pál Önsegélyező Sajtóalapítvánnyal.4.4.3. Az elnökség felelős vezetője: az ügyvezető társelnök.4.4.4. Az elnökség általában háromhavonta ülésezik.Üléseit az ügyvezető társ-

elnök a napirend ismertetésével és a hozzá csatolt írásbeli dokumentu-mokkal 8 nappal előbb hívja össze.Az elnökség akkor határozatképes,haaz ülésen megjelenik tagjainak 50%-a + 1 fő. Határozatképtelenség ese-tén a második időpontra összehívott elnökségi ülés a törvény értelmébena megjelentek létszámától függetlenül határozatképes.

4.4.5. Az elnökség ülésén a Sajtószakszervezet elnöke elnököl. Szavazat-egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

4.4.6. Az elnökség ülésének állandó meghívottai tanácskozási joggal: a fel-ügyelő bizottság elnöke, tagjai, a Vasvári Pál Önsegélyező Sajtóalapít-vány ügyvezető elnöke, a 100 főnél nagyobb létszámú alapszervezetekszb-titkárai, valamint a Sajtószakszervezet gazdasági vezetője.

4.5. Alapszervezet4.5.l. A szakszervezeti munka legfontosabb színtere az alapszervezet. Alap-

szervezetet az adott munkáltatónál foglalkoztatott tagok hozhatnaklétre és tartanak fenn.

4.5.2. Alapszervezetet minimálisan 3 (három) szakszervezeti tag hozhat létre.4.5.3. Alapszervezetet elsősorban kiadói-szerkesztőségi munkahelyeken lehet

létrehozni.A szórvány tagság (a kis létszámú vállalatoknál, cégeknél dol-gozó szakszervezeti tagok), az önálló újságírók, vállalkozók, a munka-nélküliek valamint a munkahelyi alapszervezethez nem tartozó nyugdí-jasok összefogására, érdekeik együttes képviseletére és védelmére köz-ponti, szakirányú, illetőleg térségi alapszervezeteket is lehet létesíteni.

4.5.4. A munkahelyi alapszervezethez nem tartozó tagok szabadon választ-hatják meg alapszervezetüket. Ehhez az adott alapszervezet vezető tes-tületének hozzájárulása szükséges.

4.5.5. Az alapszervezet tagjait nyilvántartásba kell venni, és névsorukat fo-lyamatosan (havonta) kiegészítve meg kell küldeni a szakszervezet köz-pontjába.

4.5.6. Az alapszervezet legfőbb szerve a taggyűlés, amelyet évenként legalábbegy alkalommal össze kell hívni a vezető testület (illetve a titkár) be-számolójának, valamint a gazdálkodással kapcsolatos jelentésnek az el-fogadására. A taggyűlést a titkár köteles összehívni. A taggyűlés akkorhatározatképes, ha azon a tagok 50%-a + l fő megjelenik. Határozat-képtelenség esetén a második időpontra összehívott taggyűlés a tör-vény értelmében a megjelentek létszámától függetlenül határozatké-pes.

4.5.7. Az alapszervezet saját soraiból megválasztja vezető testületét, illetvevezetőjét. 5–10 tag között szakszervezeti titkárt, 10–20 tag között tit-kárt és helyettest, 20 tag fölött a feladatot ellátni képes, arányos lét-számú szakszervezeti bizottságot célszerű választani. A vezető tiszt-ségviselőket titkosan kell megválasztani. A 100 főnél nagyobb létszámúalapszervezetek szakszervezeti csoportokat hozhatnak létre, amelyek-nek élén választott bizalmi áll. A beszámoló, tisztújító és küldöttvá-lasztó taggyűléseken lehetővé kell tenni minden alapszervezeti tagrészvételét.

4.5.8. Az alapszervezet mindenekelőtt a tagdíjaknak az alapszervezeteknélmaradó hányadával gazdálkodik. Saját bevétele lehet a munkahelyi ve-zetéstől a Munka Törvénykönyve alapján [MT 25.§. (5). bekezdés] ka-pott munkaidő-kedvezmény-megváltás, valamint más támogatás.Ezeknek a pénzösszegeknek a felhasználásáról az alapszervezet sza-badon dönt, de a központnak évenkénti elszámolásra kötelezett (min-den év március l5. napjáig az előző naptári évről), mivel az ott maradóösszeg a szakszervezet egységes vagyonának része.A tagdíjbevétel megoszlása:– az alapszervezetnél marad: 50%– a központnak átutalandó: 50%(a fenti összegek az aktív dolgozó tagokra vonatkoznak, az alapszer-vezetek nyugdíjas tagjai tagdíjbefizetésének 100%-ával az alapszerve-zet gazdálkodik).Az alapszervezet önállóan is kezelheti pénzét, de igényelheti a kezelésta központtól is. Önálló gazdálkodás esetén helyileg kell gondoskodniaa pénzügyi és adójogszabályok betartásáról. Amennyiben központi ke-zelést kér, vezető testületének döntése alapján, a központ pénztárábólaz alapszervezet részére rendelkezésre álló összegből igényelhet elszá-molási kötelezettséggel.

4.5.9. Az alapszervezet köteles szorosan együttműködni a helyi üzemi ta-náccsal, illetőleg megbízottal.

4.5.10.Az alapszervezet köteles ezen Alapszabálynak megfelelően, a Sajtó-szakszervezet programja szellemében tevékenykedni a kongresszusihatározat, valamint a vezető testületek fentieken alapuló határozatai-nak végrehajtásáért.

4.6. Felügyelőbizottság4.6.1. A Sajtószakszervezet vezető testületei mellett a kongresszus által meg-

választott háromtagú felügyelőbizottság működik. A felügyelőbizott-ság feladata: a Sajtószakszervezet gazdálkodása és működése törvé-nyességének felügyelete és folyamatos ellenőrzése.

4.6.2. A felügyelőbizottság közvetlenül a kongresszusnak tartozik felelős-séggel és beszámolással. Halaszthatatlan intézkedést igénylő észrevé-teleit a választmánynak, illetőleg az elnökségnek köteles megtenni.Ezen szervek soron következő ülésükön érdemben kötelesek megtár-gyalni az észrevételeket.

4.6.3. A felügyelőbizottság a saját maga által készített ügyrend szerint végzitevékenységét.

4.6.4. A Sajtószakszervezet minden vezető testülete, így valamennyi alap-szervezet szakszervezeti bizottsága, szakszervezeti tisztségviselői is kö-telesek támogatni a felügyelőbizottság munkáját, rendelkezésére bo-csátani az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat, érdemben meg-tárgyalni az észrevételeket.

4.6.5. A felügyelőbizottság elnöke és tagjai állandó tanácskozási jogú meg-hívottai az elnökség, valamint a választmány üléseinek.

5. A SAJTóSzAKSzerVezeT TiTKárSáGA5.1. A Sajtószakszervezet függetlenített, főállású, illetőleg részleges munkaidős

vagy szerződéses alkalmazottakból álló titkárságot tarthat fenn.5.2. A titkárság feladatait külön ügyrend határozza meg.5.3. A Sajtószakszervezet alkalmazottai fölött a munkáltatói jogokat az ügyve-

zető társelnök gyakorolja.

6. A SAJTóSzAKSzerVezeT ANyAGi ALAPJAi6.1. A Sajtószakszervezet működési költségeit az alapszervezetek tagdíjbevétele-

inek a központot megillető részéből, valamint a cél szerinti tevékenység fel-tételeinek biztosítása érdekében végzett gazdasági-vállalkozási tevékenységbevételeiből fedezi.

6.2. A tagdíj megoszlásáról ezen Alapszabály 4.5.8. pontja rendelkezik. Egyeskampányfeladatoknál az alapszervezeti hozzájárulás mértékét az elnökség ha-tározza meg. Ez a hozzájárulás összességében éves szinten nem lehet maga-sabb az alapszervezeteknél maradó egyhavi tagdíjhányad 50 százalékánál.

6.3. Az elszámolást és a következő évi költségvetést minden évben a választmányelé kell terjeszteni. A gazdálkodási év elteltével a bevételek és kiadások ala-kulásáról tájékoztatni kell a Sajtószakszervezet tagságát.

7. záró reNDeLKezÉSeK7.l. Minden, ezen Alapszabályban nem szabályozott kérdésre az egyesülési jog-

ról szóló 1989. évi II. törvény előírásai az irányadók.7.2. Ezen Alapszabályt a Sajtószakszervezet V. kongresszusa hagyta jóvá. Ezzel

egyidejűleg a Sajtószakszervezet eddig elfogadott, illetőleg módosított Alap-szabálya hatályát veszti.

Balatonszemes, 2009. május 22–23.

A Sajtószakszervezet alapszabálya

HIRDETÉS

HIRDETÉS

10 Sajtóvilág

2009. június

„A legsúlyosabb etikai vétség a csúszópénz elfogadása, akár a megjelentetés, akár az elhallgatás érdekében.” 11Sajtóvilág

2009. június

„Az újságírónak szakmai ügyekben csak kollégái ítélkezésére kell hallgatnia, a mindenkori kormány minden beavatkozását kizárva.”

� Ötezer-egynéhány ember gyűjti a bélyeget maMagyarországon a nemzeti filatelista szövetségtagjaként, pár százan más szervezetekben, és bi-zonyára ezrekben mérhető a szorgalmas, ám„szervezetlen”bélyegbarátok száma. A Mabéosz-tagok ötöde fiatal, ennek ellenére nem akadt köz-tük eddig senki, aki a szövetségnek valamirevalóhonlapot készített volna. A legutóbbi közgyűlé-sükön is csak óhajként fogalmazták meg,hogy el-kelne egy számítógép a Vörösmarty utcai bélyegesszékházban működőkönyvtárban.

Akadnak perszegyűjtők, akiktől nemáll távol a virtuálisvilág, néhányan sajátsite-ot is működtet-nek, és segédeszkö-zük a net a cserében,a tájékozódásban.Mégis, látva e számo-kat, meglepődhe-tünk, hogy tavalymagyar bélyeg győ-zött az európai pos-ták szervezetének in-ternetes szépségver-senyén. Lehet, hogymás országok sok ne-tezőjének tetszettmeg az írást – mint alevél és közvetve a bélyeg fennmaradásának egyikletéteményesét – népszerűsítő magyar címlet (atavaly júniusi Sajtóvilágban mutattuk be a Kár-mán Orsolya által tervezett kisívet). Előfordul-hatott az is, hogy a Kárpát-medence sok ma-gyarja – szörföző fiatalja? – jutott el a PostEuropszervezet honlapjára, és akár hódol e szenvedély-nek, akár nem, leadta voksát.

A voksolók kilétét nem hozzák nyilvános-ságra, de októberben a szlovéniai Bledben ki-derül majd, hogy idei EUROPA-bélyegünk isolyan népszerű lesz-e, mint a tavalyi. Augusztus8-ig lehet szavazni, hogy 49 ország ötven csilla-gászatról készített bélyege közül melyik a leg-kiválóbb. Magyarország most is kisívet bocsá-

tott ki Nagy Péter elgondolása alapján, és azon– akárcsak más nemzeti posták – Galilei port-réját szerepelteti a róla elnevezett űrszonda, táv-csöve és a Jupiter társaságában. Ha valaki ked-vet érez a versengéshez, a http://www.posteu-rop.org:80/index.jsp?nodeId=28801&iso-Code=en címen beszállhat.

Az összes tavalyi bélyegújdonság közül ide-haza a reneszánsz évét köszöntő bélyegnapiblokk bizonyult a legszebbnek, az elismerő címet

a visegrádi Hunfila2009 nemzetközi ki-állításon adták át jú-nius elején Svindt Fe-renc grafikusművész-nek. Ezen a felárasblokkon Mátyás ki-rály és Beatrix a pápaikövetet fogadja. ADuna-parti városezer esztendejét ün-nepelte a filatelisták-kal együtt: itt rendez-ték meg a sorrendben82.bélyegnap esemé-nyeit. Az idei bélyeg-napi újdonságok is afényes múltú telepü-lés három építészetistílusát idézik fel. Arománkori és a góti-

kus emlékek láthatók a 75, illetve a 100 forintosbélyegen, míg az ismét a reneszánsznak szenteltblokkra a Mátyás-kori díszudvar és kút, egy cse-répkályha és a Visegrádi Madonna domborműkerült. Ezek a bélyegek, a megidézett mester-munkák jóvoltából is, eséllyel pályázhatnak majda 2009 legszebb bélyege címre.

Valamennyi bélyegképet grafikai pályázatoklegjobbjaiból választja ki a posta szakértő bi-zottság segítségével, így szinte mindegyik bé-lyegünk kisgrafikai remeklés. Nem véletlenülörülnek a legszebb bélyeg díjnak a művészek,hiszen félszáznál több pályadíjas alkotás közülérdemli ki évente valamelyik: a szépek szépe.

SoóS KáLMáN

BéLyEGSaroK

Szépek szépeUtált szavak� Nem tu-dom, van-eértelme a sza-vak vagyegyáltalán el-vont dolgokszeretetérőlbeszélni, de azbiztos, hogymindnyájan

tudjuk, a környezetünkben ki milyenszavakat szeret (használni). Egyszercsak gyakrabban mondjuk őket, mintazelőtt, azután meg egyik pillanatról amásikra lemondunk róluk. Gyorsanvéget ér a fel sem ismert szerelem.

Azt vettem észre, hogy a szavakiránt érzett gyűlölet nem változik ilyengyorsan. Egész életen át elkísér, megtudja rontani a kapcsolatot azzal is, akikimondja. Ki meri ejteni a száján!

És nem úgynevezett csúnya sza-vakról beszélek. Ők nagyon is a he-lyükön tudnak lenni, ha egyszer oda-kerülnek. És nem is úgy általábanutálok meg egy szót, hanem legtöbb-ször csak egyik – új – jelentésében.

Arra sem kell gondolni, hogy za-varna, ha egy szó jelentéstartomá-nyába új elemek kerülnének. Örömpéldául egérnek hívni azt a kis szerke-zetet, amellyel az előbb is új helyre vit-tem azt a kis nyilacskát – hm, kurzort,mit tegyünk? – a képernyőmön (mo-nitoromon). Nem is az úgynevezettidegen szavak ellen van kifogásom.Hány olyan átvételünk van, amelyik-ről ma már a legtöbben nem is sejte-nék, hogy nem tősgyökeres nálunk!

Elsősorban azokat a szavakattudom utálni, amelyeknek új – kiter-jesztett – értelmük valamilyen ellent-mondásban van az eredetivel. Han-gulata, színe nem harmonizál vele.

Itt van ez a példa: „Az önkormány-zat munkatársa szerint a múlt hónap-ban a legnépszerűbb a szociálisse-gély-kérő lap volt.” Nyilván a legtöb-ben ezt töltötték ki, de lehet a szoci-ális segély iránti kérelem népszerű?!

Még az alábbi esetben sem vagyokbiztos, hogy pontosan használta aszót a szerző: „A felvételizők közötta legnépszerűbb az ELTE.” Tehát anagy budapesti egyetemre adták be alegtöbb jelentkezést. És ha csak azért,mert itt van a legtöbb szak? Biztosanvan olyan diák, aki csak itt tanulhatja,amit akar, pedig különben nem áll-hatja a Múzeum körútnak (vagyLágymányosnak) a környékét sem.

De vegyünk egy másikat. Életemegyik legnagyobb élménye, hogy a ki-lencvenes évek közepén megtörtént,amire sohasem gondoltam: nekem ját-szott a Népstadionban Keith Richardsmeg Mick Jagger. Akkor én már Rol-ling Stones-rajongó vagyok? És itt ez amondat: „Multiplex nyílt a mozirajon-gók örömére…” Eléggé sokat voltammoziban,de hogy mozirajongó volnék!

Van, aki megmagyarázza nekem:ne utáld ezt, egyszerűen nem találnimás szót arra, amit az angol ’fan’-nekhív, a ’kedvelő’ sem tetszene neked, ésmég annyira sem fejezi ki, amit kikellene fejeznie. Így van, nem taga-dom, mégis utálom, hogy csak akkornézhetek meg egy Juliette Lewis-fil-met, ha a rajongója vagyok. Különbenmiatta talán el is fogadnám…

És, hogy legyen egy vörös farok:tessék, itt egy új fejlemény, amely mo-solyra késztetett: „Barátom említette,újabban a fiataloknál már nem király,sirály, császár vagy csákány, hanemkortárs az, ami baró” – írja Gaál Jó-zsef az Élet és Irodalomban. Nyilvánvelem korú lehet, a mi szavunk volt a’baró’. Hűtlenül elhagytam, de ezt ol-vasván megint mondom.

Ám ez a ’kortárs’! Máris rajongójavagyok. KeLeN KároLy

oLVaSóSzErKESzTőI NaPLó

TArTALoMKör

Az Információ Kommunikáció Tech-nológia (IKT) szektor látja a legjob-ban a szakmai kérdéseket. Ugyanak-kor – bár a HÁPB munkaadói ésmunkavállalói tagszervezetei is egy-aránt érintettek – nem itt összpontosulaz IKT-t használó munkavállalók leg-többje. Az IKT-szektor vállalkozásaiszámára piacot kínáló közszolgálat ésannak munkavállalói érdekvédelmiszervezetei képviselik egyrészt igazá-ból az információs technológiát alkal-mazók tízezreit – a közigazgatástólkezdve az oktatásig bezárólag. Más-részt, legalább ekkora alkalmazói tá-bort tud felmutatni a versenyszféra sokIKT-felhasználó vállalkozása is, azokaz informatikusok, akik üzemeltetik amás szektorok gazdálkodó szervezeteitevékenységét támogató alkalmazáso-kat, szintén kívül esnek a HÁPB kép-viseleti körén.

Az IVSZ tájékozottsága szerintnégyezer-ötezer piacképes felkészült-ségű informatikus kiképzésére lenneszükség már most Magyarországon.Ez nem a teljes adat, mert nincsenekbenne az önálló (kreatív) és az ICT-User kategóriák igényei, sem a vonzóeurópai munkahelyek, nem beszélvea struktúraváltás során fellépő igé-nyekről. Hiányuk, nemkülönben a la-kosság mintegy 50%-ánál a digitálisírástudás hiánya súlyos munkaerő-piaci zavarokat okozott már eddig is.

Az IKT-szaktudás és alkalmazásifelkészültség fejlesztése elemi érdekemind az ágazat szociális partnereinek,mind az igazgatás és az IKT-felhasz-náló ágazatok szociális partneri köré-nek. A fejlesztés egyik útja az iskola-rendszerű és szakképző intézményektanulói kibocsátása, a másik a felnőtt-képző intézmények, illetve maguk amunkapiaci szervezetek szervezésé-ben vitt OKJ képzés, illetve tréning.

Azt kell alapul venni, hogy az in-formatika a legtöbb munkavállaló fel-adatai megoldásában nem cél, hanemeszköz. Ezért a HÁPB az eFelké-szültség új szemlélete bevezetésekorerre a tényre külön figyelmet kívánnyerni az érintettek körében.

VezeTŐ KÉrDÉS

A magyar munkavállalók – IKT-al-kalmazók – versenyképességét milyeneszközökkel lehet ismét tartósan nö-vekvővé tenni?

A megújulás, korszerűsödés nemcsupán a technológiai iparok sajátja.Az Európai Unió régi tagállamai szá-mos területen gyorsabban növeltéktermelékenységüket a tengerentúliversenytársnál, komoly lemaradásukvan azonban a modern információstechnológiát felhasználó ágazatok-ban. A társadalmi partnereknek megkell találniuk az ellenszerét annak,hogy várhatólag elszívják a nemzetimegerősödéshez szükséges felkészültmunkakapacitásokat Magyarország-ról is.

A válság feltette kérdések nem ma-radhatnak megfelelő válasz nélkül.Változás szükséges, aminek jelentősforrásai az UMFT-projektekben pá-

lyáztatásra kerültek. Az EU ajánlásaiaz érdekeltek sokoldalú együttműkö-désének módszerét javasolják a tagál-lamoknak, mint ahogy az történikuniós szinten (vö. eSkills/eFelké-szültség publikációk). A HÁPB – fel-használva az OFA támogatásával azMKIK szervezésében az OÉT szoci-ális partnerek részvételével zajló pro-jekt és más társadalmi kezdeménye-zések kereteit – ágazati közreműkö-dést kíván szervezni a megoldás elő-mozdítására.

Eddig a szakképzés irányítása is-kolavezérelt volt, bebizonyosodott,hogy a versenyképesség, a foglalkoz-tatottak életminőségének növeléseérdekében (információs) társadalmivezéreltté kell tenni. Erről szól ezutána szektor és a partnerek párbeszéde.

FeLVezeTŐ eLŐADáSoK

1) Helyzetelemzés a versenyképességlisszaboni programja és a magyargazdaság helyzete tükrében. Infor-matikai és hírközlési szakképzésiránti EU-elvárások; EQF -eCompetence – NQF képzési ka-pacitások, képzési kimenetek il-lesztése, harmonizálás a kreatíviparágak példájával (EQF, eCom-

petence,); Multi stakeholder part-nership az európai eSkills gyakor-latban. Dr. Hajdú László H-DT-H Kft., MEISZ

2) Az informatikai és hírközlési ipar-ágak képviselőinek részvétele a ré-giós iparági fejlesztési, képzési ésmunkaerőhelyzet értékelésében, azRFKB-k szakképzési igény meg-határozásban, a szakképzés meg-valósításában. Dr. Mlinarics Józsefügyvezető elnök, MATISZ

3) TITAN eFelkészültség akció aMEFIT magyarországi képviselőiszervezésében, hazai MSP példa.Tilesch György Microsoft/MEFIT/ IVSZ

A hozzászólások alapján világossávált, hogy a sokoldalú partnerség el-engedhetetlen a kívánt eredmény el-éréséhez, az egymás mellett dolgozókközött összefogást kell végre terem-teni. A Hírközlési ÁPB a szektor és atársadalom szempontjait érvényesí-tendő kezdeményezi a széles körűegyüttműködés kialakítását, a felelős-ségváltoztatást a szabályozói, a tar-talmi és megvalósítási felelősök, vala-mint a munka világa szereplői között.

A Hírközlési ÁPB keresi és támo-gatja a jó kezdeményezéseket itthonés az EU gyakorlatában is.

hÍrKözLéSI áGazaTI PárBESzéd

Munkamegbeszélésaz informatikai képzés korszerűsítéséről, kiterjesztése érdekeltjeinek együttműködéséről

� Június 24-én megtartotta első ülését a Sajtószakszervezet V. kongresszusánmegválasztott új elnöksége. F. Kováts Éva, a régi-új elnök köszöntötte a ta-nácskozáson megjelent elnökségi tagokat és a meghívottakat, a különböző tes-tületek tisztségviselőit. Tripolszky László ügyvezető társelnöknek a kongresz-szusi tapasztalatokat elemző beszámolóját követően a régi és új vezetők elosz-tották egymás között a feladatköröket, mindegyikük elmondta, milyen tevé-kenységben kíván részt venni. Az ügyvezető testület tagjai a kongresszusi ha-tározat felidézésével konkrét teendők soráról is tárgyaltak. Egyetértés voltabban, hogy mindent meg kell tenni a taglétszám növeléséért, a kollektív szer-ződésekben foglalt jogok maradéktalan betartatásáért, a munkahelyek védel-méért, és előre kell lépni a szakmai minimumkritériumok kidolgozásában.

Kisebb teremben, nagyobb tettrekészséggel tanácskoztak együtt a régiek és újak, azügyvezető testület tagjai Fotó: Várai Mihály

A hírközlési ágazati Párbeszéd Bizottság (háPB) munkamegbeszé-lést/műhelymunkát tartott 2009. május 14-én az érdekelt szerveze-tek képviselőinek részvételével, hogy az európai Unió úgynevezett„nyitott koordináció” módszerét alkalmazva közösen keresseaz eFelkészültség kiterjesztésére szolgáló, a szakképzés és a felnőtt-képzés kereteinek és tartalmának meghatározásánál megvalósíthatómódszereket, eljárásokat, és katalizálja az együttműködést.

elosztottuk a feladatokataz új elnökségben

12 Sajtóvilág

2009. június

„Nem beszélhetünk sajtószabadságról, ha az újságírók megfélemlítés, szegénység és korrupció közepette dolgoznak.”

a sajtószakszervezet 1989. május 31-én alakult, független, demokratikus szakmai szakszervezet. tagjai újságírók, szerkesztőségi alkalmazottak, kiadói dolgozók, akik elfogadva az alapszabályt,kérik felvételüket és vállalják a tagdíj (a jövedelem 1 százaléka) befizetését. a sajtószakszervezet tagjainak munkanélkülivé válásuk, illetőleg szociális helyzetük romlása esetén a szakszervezetáltal alapított vasvári pál Önsegélyező sajtóalapítvány nyújt támogatást. a közhasznú alapítvány részt vállal a sajtó minden dolgozójának szociális támogatásában is. a sajtószakszervezet 1991óta teljes jogú tagja az ifj-nek, a brüsszeli székhelyű nemzetközi újságíró szövetségnek.

A szakszervezet elnöke: f. kováts éva; társelnökök: tripolszky lászló (ügyvezető) és m. lengyel lászló; gazdasági vezető: merza zsuzsa.

A szakszervezet székhelye: 101� Budapest, naphegy tér 8., telefon: 2��–00�3, fax: 317–1�53, e-mail: sajtoszakszervezet@mail.datanet.hu.

a SAJTóViLáG a sajtószakszervezet lapja. megjelenikkéthavonta; e-mail: info@sajtovilag.hu; kiadja a sajtó-szakszervezet. Felelős kiadó: f. kováts éva. Főszerkesztő:Baktai györgy. Szerkesztő: tripolszky lászló. Tipográfia:dolinszki réka. Nyomdai előkészítés: dolart Bt. Nyomás:passzer nyomda kft. Felelős vezető: Bagaméri imre ügyvezető.

issn 158�-9814

BALAToNLeLLeA hotel Lelle (honvéd utca 24.)várja az idén is a kollégákat.

Elhelyezés: kétágyas, pótágyazható,fürdőszobás (WC, zuhanyfülke), színeskábeltelevíziós, erkélyes szobákban.Étkezés: félpanziós ellátás (reggeliés vacsora svédasztalos rendszerűkiszolgálásban az üdülővel szembenlévő étteremben.Üdülési díjak: (félpanzióval)felnőtteknek éjszakánként �000,– ftgyermekeknek (2–12 év között)éjszakánként 3500,– ft9 napos turnusra: felnőtteknek 54.000,gyermekek: 32.000,– ft.az üdülőben a szobát 14 órától lehetelfoglalni és az utolsó nap 10 óráig kellelhagyni.

jelentkezni a sajtószakszervezetirodájában (Budapest, naphegy tér 8.fsz. 5.) merza zsuzsa és kovács gézánékolléganőknél személyesen lehet.

TiSNohotel Tomislav

a pHdszsz üdülője Horvátországegyik legszebb észak-dalmáciaiszigetével, a murterrel szemben, tisnovároskában kétágyas, fürdőszobás,erkélyes, tengerre néző szobáiba várjaa szakszervezeti tagokat és családtag-jaikat.

a szálloda reggeli- és vacsoraajánlatá-ban ismerkedhetnek a horvát konyhakülönlegességeivel, de a vendéglátóknem feledkeznek meg a magyar ízek-ről sem. a kényelmes szobák, a gyö-nyörű tenger, a jachttal történő kirán-dulások mind-mind csábítóak a jelent-kezőknek.

A szálloda árai:30 euro/félpanzió/fő/éj,idegenforgalmi adó: 1 euro/fő/éj,4 éves korig ingyenes,4–12 év között 50% kedvezmény.

jelentkezni a következőtelefonszámokon lehet:3� 30 9352 1533� 30 9458 135385 922 451 351

a szállodáról, megközelítésérőlés egyéb hasznos tudnivalókróla www.tomislav.hu honlapon lehetrészletesen tájékozódni.

TihANyA Magyar Újságírók országosSzövetségének tihanyi üdülője

jelentős átépítéssel, elegáns, mindenigényt kielégítő apartmanokkal állaz újságíró kollégák rendelkezésére.kettős tagsággal rendelkező újságírókollégáinknak mi is szeretettel ajánljuka festői félszigeten fekvő, csodálatospanorámával rendelkező, néhány évemég általunk üzemeltetett üdülőt.

a főidényben (július 15-től) egy-egyhárom fős apartman reggelivel, strand-belépővel, gépkocsi parkolási lehető-séggel éjszakánként 24 000 forint, de3 éjszakát meghaladó, folyamatosigénybevétel esetén éjszakánként

24 000 forint. a idén nyáron megnyílóiii. épületben csak kétfős apartmanokvannak, s ezeknek ára egy éjszakára15 000 forint, három éjszakát megha-ladó igénybevétel esetén 12 750 forint.a gyermekek 3 éves korig pótágyon in-gyen vehetik igénybe az üdülőt.félpanzió igénylése esetén a vacsoraára személyenként 1200 forint.az üdülőhelyi díj tihanyban 380forint/fő/éjszaka.

a muosz-ban (naphegy tér 8.) kész-séggel tájékoztatják az érdeklődőketés jelentkezéseket is elfogadják.

a muosz-ban fülep gabriella,a titkárság munkatársa (478-9042,e-mail: fulep@muosz.hu) áll rendelke-zésükre, munkaidőn kívül pedigaz üdülőt üzemeltető Hamar lászlóhoz(30/742-2130), illetőleg vecsei péterhez(30/742-2148) fordulhatnak.

Üdüljön Balatonlellén, Tihanyban, Tisnóban

HIRDETÉS

A Sajtószakszervezet tagjai és családtagjaik az idén is üdülhetneka magyar tenger partján, Balatonlellén, és a horvát tengerparton,Tisnóban – a PhDSzSz beutalóival –, emellett pedig a MÚoSz meghí-vására a szövetség csodálatosan felújított tihanyi üdülőjében is.

Kényelmesen berendezett apartmanok várják a vendégeket Tihanyban