Abaúj Autográfokés r i tkaságok

Az Abaúj Antikváriumés Könyvlap

Ajánlójegyzéke2016

Abaúj Antikvárium3553 Kistokaj, Táncsics u. 11.E-mail: abaujantik@gmail.com

Tel.: +36-20/428-9105

www.konyvlap.huwww.abaujantique.com

Kedves vásárlóim, barátaim!

Az idén egy olyan esemény vár ránk, amilyen Magyarországon még nem volt.Megrendezésre kerül Gutenbergtől Zuckerbergig mottóval az első hazainemzetközi antikvár kiállítás és vásár. A Pesti Vigadóban 2016. szeptember 24-25. között dán, német, brit, olasz, holland, osztrák, japán és magyar antikváriusokvárják a ritkaságokra kíváncsi nagyközönséget. Az Abaúj Antikvárium csatlakozotta Magyar Antikváriusok Egyesületéhez, amely a kiállítás szervezője, így kiállítókéntveszünk részt az eseményen, amelyre szeretettel meghívom!

Vásárlási feltételeink:

Katalógusunk tételeit úgynevezett „levelezési” árverésként értékesítjük.Email-ben az abaujantik@gmail.com címen, telefonon +36-20/428-9105 szá-mon tehetik meg vételi ajánlataikat. Licitre 2016. szeptember 21-én 19 óráigvan lehetőség, ezt követően nincs lehetőség további licitre, azok számára akiknem jelentkeztek be. A licitek a végső ajánlatig tartanak, amíg egyetlen ajánlattevő„marad talpon”. A liciteket 40000 Ft-ig 2000 Ft-al, e felett 5000 Ft-al van módemelni. Az ajánlójegyzék tételeinél feltüntetett árakra jutalékot nem számítok fel,azok eladási árak. A licitek zárását követően a fennmaradó tételek feltüntetett áraia vételi árak. Értelemszerűen a licitálási időszakban egyetlen ajánlattevő esetén avételi ár szintén az egyes tételeknél feltüntetett ár. A megrendeléseket beérkezésüksorrendjében értékesítjük. Elektronikus formában a www.konyvlap.hu oldalonérhető el a katalógus. Az egyes tételeket igyekszem képekkel is feltölteni az oldalra.Egyetlen tételt sem teszek félre 24 óránál hosszabb időre, azokat a megrendeléstkövetően gondosan csomagolva utánvéttel küldöm meg. A tételekről és a dediká-ciókról kérésre email-ben képeket küldök, illetve telefonon részletes állapot-felmérést adok. Vételi szándékát a katalógus címlapján feltüntetett email címre, vagy amegadott telefonszámon jelezheti. Ajánlójegyzékünk licit után fennmaradó tételei az antikvár kiállításon ismegvásárolhatóak, kínálatunk további ritkaságokkal egészül ki.

Kellemes böngészést kívánok magam és családom nevében!

Kistokaj, 2016. szeptember

Pogány János

1., (Kézirat) APPONYI Albert, Gróf(1846-1933) politikus, vallás- ésközoktatásügyi miniszter tintával írt,autográf, aláírt levele „Igen tiszteltfőjegyző úr!” megszólítással SzemiánSámuel békéscsabai főjegyzőjének cí-mezve. Levelében megköszöni szívesutasításait a katonai beszállásolásrólszóló törvényjavaslat tárgyában, saj-nálatát fejezi ki Pauler Lajos halálávalkapcsolatban és békéscsabai látogatásá-val kapcsolatban ír.Kelt. Bp. 1879. június 12.2 lev. 2 beírt oldal.

Gróf Apponyi Albert politikus, mi-niszter, belső titkos tanácsos, nagybir-tokos, a Magyar Tudományos Akadé-mia tagja. Az 1920-as párizsi békekon-ferencián a magyar delegáció vezetőjevolt. Különböző magyarországi egyete-mek, tudósok, illetve politikai csopor-tok 1911-32 között ötször jelöltékNobel-díjra, ám nem tüntették ki. 1922 február 16-án felbomlott nem-zetgyűlést követően kora ellenére szá-mos helyen tartott beszédet. A máso-dik nemzetgyűlés korelnöke volt. 75.születésnapja alkalmával Békéscsabadíszpolgárává választották. Évtizedekenát volt lelkes támogatója Csaba életé-nek, és sok fontos közintézmény nekiköszönheti létét. Egy ízben a városországgyűlési képviselője is volt.Az 1888. évi nagy árvízkor az itt élőksegítségére sietett.

80000,-2., APPONYI Albert, Gróf:Ötven év – Ifjukorom – Huszonöt évaz ellenzéken. /Emlékirataim/Bp., 1922. Pantheon.257 [6] p. Első kiadás!

Kiadói gerincén aranyozott félbőrkötésben. Bibliofil, számozott (204.),aláírt példány! A számozás Apponyiautográf kézjegye.

20000,-3., (Kézirat) ÁPRILY Lajos (1887-1967.) költő, műfordító géppel írt,autográf aláírt levele Murányi Győző(1895-1979.) író, irodalomtörténész-nek címezve. Levelében beszámolegyik szeme erős romlásáról, szeretnémég meglátni Murányi készülő VictorHugo könyvét és, hogy Zoltán fiánál(Jékely Zoltán) tölti a telet.Murányi könyve végül a Gondolat kia-dónál 1970-ben jelent meg Az Óceán-ember címmel.Kelt.: Bp., 1965. XI. 30.1 lev. 1,5 beírt, aláírt oldal. (A/5)

15000,-4., BABITS Mihály:Új anthológia – Fiatal költők 100legszebb verse. Összeállította: - -.(Bp.), 1932. Nyugat.157 [3] p. Első kiadás!Kiadói aranyozott egészvászon kötés-ben. Az első oldalon „Babits Mihály”által aláírt példány!

Az anthológia 33 költő 100 versétgyűjti, akik meghatározó szereplői let-tek az Ady utáni magyar költészetnek.Rövid életrajzi jegyzeteket is közöl.Többek között Déry Tibor, ErdélyiJózsef, Illyés Gyula, József Attila,Szabó Lőrinc, Török Sophie köl-teményei. A kötet érdekessége, hogyBabits ellenérzései ellenére JózsefAttila két verse is bekerült a kötetbe.Ezt követően szakmai versküldő ésvers-pontosító leveleket is váltottak. Azidősebb költő új verseskötetét dedikál-

3

va küldte el a fiatalabbnak, az pedigmegírta egyik leghíresebbé vált, bocsá-natkérő költeményét, amely így kezdő-dik: “Magad emésztő szikár alak / énmegbántottalak…”.

45000,-5., (Kézirat) BAKTAY Ervin (1890-1963.) író, művészettörténész, orien-talista, asztrológus saját fejléces levél-papírján géppel írt, autográf aláírtlevele a Földgömb című lap szerkesztő-jeként „Kedves Bloch Uram” megszó-lítással (Bloch Leó építész), egy hirde-tés ügyében, ahol késlekedését készülőkönyvével magyarázza.Kelt.: 1936. okt. 14.1 lev. 1 beírt oldal. (A/5)

Neve 1925-ig Gottesman Ervin,1934-től a Földgömb c. periodika szer-kesztője, 1946-tól a Hopp FerencKelet-ázsiai Művészeti Múzeum mun-katársa, majd igazgatóhelyettese, amúzeum India-gyűjteményének rend-szerezője. Eredetileg festészetet tanult, 1920-tólfoglalkozott indológiával, s elkészítettea Káma-Szutra első magyar fordítását. Nővére meghívása nyomán jutott elIndiába, ahol 1926-29 között az ott élőnépek kultúráját tanulmányozta. Bejárta - egyebek közöt - Észak-Indiát,Pandzsábot, Kasmírt, Bengáliát, aGangesz-síkságot, Dél-Indiát, Ceylont,valamint Nyugat-Tibetet, az utóbbiterületen emléktáblával jelölte megKőrösi Csoma Sándor egykori lakóhe-lyeit. Személyes kapcsolatban álltRabindranath Tagoréval és MahatmaGandhival is.

20000,-

6., BAKTAY Ervin:Szanátana DharmaAz örök törvény – A hindu világszem-lélet ismertetése. /Világkönyvtár/(Bp., 1936.) Révai.[4] 283 p. Első kiadás!Kiadói egészvászon kötésben, papírvédőborítóban. Aláírt példány!

15000,-7., BÁRÁNY Gerő, Dr.:Ethikai előadások/Néptanítók könyvtára 51-52./Bp., 1915. Lampel R. 207 p.Későbbi, modern félbőr kötésben.„Bárdossy László barátomnak akiveltöbb napon keresztül rossz kosztotettünk emlékeztetőül a rossz kosztra.– Bp. 916. aug. 12. Bárány Gerő” akésőbbi politikus, a népbíróság általbűnösnek ítélt, a II. világháború utánkivégzett miniszterelnöknek dedikáltpéldány!

Bárány Gerő (1878-1939.) jogász,jogfilozófus főként etikai kérdésekkelfoglalkozott, pedagógiai szempontbólis jelentősek munkái.

45000,-8., (Kézirat) BECK Ö. Fülöp (1873-1945.) szobrász, éremművész, a Nyugatfolyóirat emblémájának tervezője au-tográf tintával írt, aláírt üdvözlőképes levelezőlapja Fazekas Sándorné-nak Téténybe címezve.Kelt.: München, 1929. 7. 26.

A hazai szobrászat és éremművészetkiemelkedő alakja. Baráti viszony fűztea Nyugat publicistáihoz ennek nyománaz 1907-ben és 1908-ban kétféle vál-tozatban készült Mikes Kelemen-érmea folyóirat emblémája lett. Később őkészítette a Nyugat számára az Osvát-

4

(1923), az Ady-, (1928) és a Babits-(1933) érmet. A nyilas hatalomátvételután bujkálni kényszerült. Budán, egybaráti család házának pincéjében húzó-dott meg. Itt fejezte be emlékiratait, és1945. január 31-én innen tűnt elnyomtalanul.

20000,-9., (Kézirat) BENCZE László (1907-1992.) Kossuth-díjas festőművész,grafikus autográf tintával írt meghívósorai az Ernst Múzeumban megtartottmonumentális terveinek kiállítására,saját portréjával illusztrált eredeti réz-karcos meghívóján, Sinka István író-nak címezve. „Szívesen látom kiállítá-som megnyitásán Ernst múzeum,1960 V. 21. 13 h. – Bencze László”sorokkal. (21x14 cm.)Igen foglalkoztatott festő lett, megren-

deléseket kapott köztéri munkákra is,sgraffitokkal, pannókkal, mozaikosábrákkal díszítette a középületeket, atömblakásokat, Csopakon az iskolát is.1939-45 között a füleki Iparművek Rt.gyárában működött, mint fajátékter-vező és üzemvezető. 1948 és 1957között a Képzőművészeti Főiskolántanított, 1967-től felváltva alkotottBudapesten és Csopakon.

15000,-10., CSUKÁSI Fülöp és Schön József:A zsidók történeteA bibliai korszak befejezésétől a leg-ujabb korig különös tekintettel a zsidóktörténetére Magyarországon, irodalmiszemelvényekkel. Dr. Kayserling M.„Handbuch der israelitischen geschich-te”... nyomán a középiskolák felsőbbosztályai, tanítóképző-intézetek és acsalád számára.

Bp., 1886. Franklin-T. X. [2] 308 p.Későbbi gerincén bordázott, címkévelellátott félbőr kötésben, a kiadói papír-borítók gondosan a könyvtestbe kötve.A borítón „A „Nemzet” tekintetesszerkesztőségének szíves ismertetésvégett – Csukási F” dedikált példány!

40000,-11., (Kézirat) DÁNIELNÉ LengyelLaura (1877-1954.) írónő, írógéppelírt, autográf, tintával aláírt leveleGellért Oszkárnak, a Nyugat szerkesz-tőjének, saját megcímzett borítékában.Levelében lemond egy megjelent no-vellájának kéziratáról és egy találkozótkíván egyeztetni.Kelt.: Bp., 1934. junius 13.1 lev. 1 géppel beírt oldal. (A/4)Évtizedeken át a Budapesti Hírlap iro-

dalmi és színházi kritikusa. Nagyszámúregénye, novelláskötete és ifjúságimunkája jelent meg.

Novelláit a Nyugat is közölte.15000,-

12., DÁVID István és Dr. NémethyGéza: Magyar-latin zsebszótár –Latin-magyar zsebszótárA gymnásiumok és reáliskolák szá-mára. Szerkesztette: - -.Bp., 1887-89. Lauffer Vilmos.[4] 477 [2] p. ; VI. [2] 523 p.Korabeli kissé kopottas félbőr kötés-ben. „Méltóságos Dr. Bókay ÁrpádÚrnak, m. kir. udvari tanácsosnak, m.kir. tud. egyetemi ny. rendes tanárnakstb. hálás tisztelete jeléül – DávidIstván” a neves belgyógyász, egyetemitanárnak, a Magyarországi Symboli-kus Nagypáholy szabadkőműves nagy-mesterének dedikált példány!

30000,-

5

13., DUGONICS András:Trója’ veszedelme mellyet a’ régi vers-szerzöknek irásiból egybe szedett, ésversekbe foglalt - -.Po(z)sonyban, 1774. Landerer Mihály.1 t. (Trója városát ábrázoló rézmet-szetű címkép) [18] + 280 p. 1 kihajt-ható genealógiai t. Első kiadás!Korabeli gerincén bordázott félbőrkötésben, későbbi címkével.A kötéstábla verzóján poss.: „ex-librisCsirmaz Pál”.

Homérosz első magyarországi fordí-tása. Dugonics András az első nyomta-tott munkájában az eposzi formára tettkísérletet. A dalmát származású, szege-di születésű piarista pap három évigvolt a medgyesi gimnáziumban apoézis és a retorika tanára. Ez idő alatt,pontosabban 1767-ben írta első nyil-vánosságra szánt munkáját, a Trójaveszedelmét. Mestere, mintája Gyön-gyösi István, forrásai a klasszikus epo-szok, Homérosz és Vergilius. A háromrészből álló mű (az első és a harmadikrész próza, a második versben, magya-ros tizenkettesekben van írva), amely-hez különböző „megszerzések” (köztükVergilius-, Ovidius-, Horatius-fordítá-sok) is járulnak, hét évvel később,Gusztinyi János püspök támogatásávaljelent meg. Dugonics már ebben azelső könyvében meghökkenti az olva-sót, a klasszikus tárgyhoz társuló ma-gyaros, népies előadásmóddal: a trója-iak ugyancsak „adtáznak”, aprítják a„szedte-vette fajt, a rossz fityfirittye-ket”, és az isteneket okolják, hogy„elrántották alóluk a gyékényt”.Eredeti motívuma, hogy Herkules acethal szájába ugrott, leereszkedett a

gyomrába, és belülről ölte meg a cetet.A tenger által kivetett döglött halbólkimászott a hős. Szüry 1038.

70000,-14., DUGONICS András:Ulissesnek, ama' híres, és nevezetesgörög királynak csudálatos történetei.Mellyeket a magyar versekben gyö-nyörködőknek, s egygyütt a tiszteletesRégiségben történt dolgokat örömestolvasóknak kedvekért már ennek-elöttemagyar versekbe foglalt, s most újon-nan megjobbitván ki-bocsátott - - .Pesten, 1780. Royer Ferencz.[16] 224 p. Első kiadás!Korabeli gerincén díszesen aranyozottfélbőr kötésben. Az utolsó lap éstovábbi egy levélen kisebb javítás, ettőleltekintve tiszta, jó példány. Petrik egytáblát is ismer a kötetben, amelyetazonban a példányok többségébe nemkötöttek be, így ebbe a példányba sem.Homérosz munkájának első magyarfordítása, a szerző által szabadon átdol-gozva. Szüry 1044.

40000,-15., EGERVÁRI Ödön: A protes-tantizmus élet-halál harcza a jezuitiz-mus ellen Magyarországon (I-II.)Pest, 1871. Ny.: Vodiáner F.[4] 101 p. ; [2] 87 p.Későbbi fél(mű)bőr kötésben, a kiadóipapírborítók a könyvtestbe kötve.(egybekötve)

Egervári (Potemkin) Ödön (1823-1895.) huszár-hadnagy, pap-növendék,színész, színműíró jezsuitaellenesmunkája. Hét könyve, valamint többcikke foglalkozott a szabadságharccalés Petőfi Sándorral.

15000,-

6

16., ERDÉLYI János:- - költeményeiBudán, 1844. M. Kir. Egyetem.320 p. Első kiadás!Korabeli kissé kopottas félbőr kötés-ben. A címlap előtt Erdélyi János(1814-1868.) autográf tintával írt,aláírt nyugtája a sárospataki főiskolakönyvtárosaként, amelyben SzalócziBertalantól az ifjúsági könyvtár olvasóiáltal befizetett összeget vesz át. A nyug-ta tulajdonképpen egy második egykorábban elveszett helyett.Kelt.: Sárospatak, 1864. nov. 30.1 lev. 8 beírt sor. (17 x 10,5 cm.)

A szabadságharc leverését követőenbujdosni a kellet és nyugalmasabb életután vágyva fogadta el 1850-ben Sáros-patakon a filozófia tanszék vezetését.Általa Sárospatak az elnyomatás idejéna Felvidék szellemi központjává vált.

Szalóczy Bertalan (1842-1895.) író,református pap Bőcsön, „a Bükkköltőpapja” ekkor végezte teológiaitanulmányait Sárospatakon.

60000,-17., Európa ereje győz – Vezető euró-pai személyiségek véleményei.(Miért győz a Tengely) Köhler Alberttervei szerint szerkesztette: Franz Riedl.Bp., 1943. (Sajtótermék-, Ujság- ésFolyóirat-Terjesztő Kft. a BerlinerBörsenzeitung közreműködésével. –Ny.: Stádium.) 60 p. 22 t. (részbenszínes, részben színes képtáblák,egyike kihajtható) [34] p. (hirdetések)többek között számos harctéri fotóval.Kiadói félvászon kötésben. (Folio.)

30000,-

18., FEJTŐ Ferenc:Budapesttől Párizsig – Emlékeim.Bp., 1990. Magvető.503 p. Első magyar nyelvű kiadás!Kiadói illusztrált papírborítékban. „Tankovics Józsefnek szívélyesen –Fejtő Ferenc ” dedikált példány!

Fejtő Ferenc (1909 – 2008.) francia-magyar történész, kritikus, Széchenyi-díjas író, baloldali publicista, JózsefAttila egykori barátja. József Attilávalés Ignotus Pállal együtt alapítója azimperializmus- és egyben sztálinizmus-ellenes Szép Szó című folyóiratnak,amelynek 1935-38 között társszerkesz-tője volt. Politikai tevékenysége miattemigrációba kényszerült. EmlékirataiPárizsban 1986-ban, magyarul ebben akiadásban láttak napvilágot.

15000,-19., (Kézirat) FENYŐ Miksa (1877-1972.) író, a Nyugat alapító főszer-kesztője, a GYOSZ-igazgatója, mecé-nás, országgyűlési képviselő géppel írtautográf aláírt levele a GyáriparosokOrszágos Szövetsége fejléces levélpa-pírján Gratz Gusztáv (1875-1946.)politikus, pénzügyminiszter, történet-írónak címezve. Levelében Gratz egyelőkészületben lévő könyvéről esik szó,annak tanulmányozását követőenFenyő véleményezi és méltatja a készü-lő könyvet, megjegyzéseket tesz. Akönyv az 1920 utáni magyar történel-met (az akkori közelmúlt eseményeit)tárgyalja érzékenyen érintve a kor poli-tikusait elsősorban a Kormányzót,Horthy Miklóst. Fenyő óvatosságrainti a szerzőt: „Szóval lesz lárma akönyv körül, mely – véleményemszerint – nem bánik rosszul az

7

államfővel… Én is tehát nagy kényel-mesen azt tanácsolom, várjál e kötetkiadásával.” „A dualizmus kora” és„A forradalmak kora” című munkáiután az 1920 utáni eseményeket tár-gyaló műve nem is jelent meg.Kelt., Budapest, 1935. szeptember 10. 1 lev. 2 beírt oldal (A/4)

„Gratz – az 1930-as években már azAkadémia és a hivatásos történészekáltal is elismert – historikusként aháború éveiben kezdte írni művét,melynek 1920–1939 közötti részével1943-ra készült el. Közlésére azonbantartalma, illetve a nemzetközi és hazaipolitikai helyzet miatt nem vállalkozott.A kéziratot 1945–1946-ban – a nácikoncentrációs táborból hazatérve –egészítette ki, immár a nyilas hatalom-átvételig tárgyalva az eseményeket,illetve írta át egyes korábbi fejezeteit. Aszerző olyan korszakról írt, melyneknemcsak átélője, hanem – fontosrészkérdésekben – alakítója is volt.Nemcsak érintett, hanem érdekelt is.Ilyen esetben nem történeti munkátszoktak papírra vetni, hanem memo-árt. Gratz mindkettőt írt.” (ValuchTibor nyomán) Az évtizedekigrejtőzködő kéziratot végül 2001-benMagyarország a két háború között cím-mel az Osiris kiadó adta ki Paál Vinceszerkesztésében. A kézirat arról tanús-kodik, hogy már a világháború előttelkészült a munka, később Gratz csakkiegészítette azt, tehát nem a háborúéveiben készült. Ezt a tényt ez a levélfedi fel.

Fenyő Miksa kulcsszerepet játszott aNyugat Kiadó alapításában. Mint amagyar Parlament független képvise-

lője, 1934-ben egy tanulmányt fogal-maz meg és írt Hitler veszélyes európaiterveiről. Az Országgyűlésben csak-nem egyedül ő meri kritizálni a náci bi-rodalmat. Ezért Fenyő Raoul Wallen-berg után másodikként szerepelt Hitlerfeketelistáján az élve vagy halva, deelsőként kézre kerítendők között.1939-től bujkált, majd menekülnikényszerült zsidó származása miatt.Rómában, Párizsban, New Yorkbanmajd Bécsben élt emigrációban.

36000,-20., FRITZE, (Eduard): A’ nevezete-sebb sebészi véres műtételek DoctorFritze-től, bevezetve Diefenbach által.Magyar és latin nyelven kiadva azOrvosi Tár szerkesztői által.Pest, 1839. Trattner-Károlyi.[6] 146 [2] p. 30 színezett lith. t.Korabeli félbőr kötésben.

A színes ábrákkal illusztrált könyv azelső magyar nyelvű sebészeti műtét-tanok egyike. Réczey hasonló jellegűmunkája után egy évvel jelent meg.Kiadói az Orvosi Tár olvasóinak szán-ták. A sebészetet még nagyobb szám-ban művelték ebben az időben „mes-teremberek a lakosság szolgálatában”,mint orvosdoktorok. Hogy hézagpótlómunka volt, azt az is jelzi, hogy a pro-tomedikus a megyei, tehát hatósági(fő)orvosok számára egy-egy példánytrendelt a műből. A narkózis bevezetéseelőtti korból a használható sebészetimunkák ritkaságnak számíthatók. Akönyv nagy értéke gazdag, a tájanató-miai ismereteket is felfrissítő illusztrá-ciók gazdagsága. A sebészet hazaitörténetének alapvetően fontos lánc-szeme. 70000,-

8

21., GÁL Sándor:Oktatási szabályzat a’ magyar gyalog-ság számáraElső füzet. (Unicus!)Az eredeti németből fordította: - -.(Pest, 1848. Ny.: Trattner ésKárolyinál.) VII. 8-192 p. 3 kihajthatómetszett t. (ábrák)Kiadói papírborítóban, körülvágatlankissé foltos példány. A borítón poss.:„Balogh Kálmán” (1848/49-es honvédőrnagy) autográf korabeli névbejegyzés.Rendkívül ritka kötet. A másodikfüzetnek nem találtam nyomát. Árverésen egy alkalommal szerepeltHonterus 88./75. Minden bizonnyalbelső címlap nélkül jelent meg a ko-rábbi fellelt példány sem rendelkezettbelső címlappal.Gál Sándor (Csíkszentgyörgy, 1817.–

Olaszország, Nuterina, 1866.) az1848–49-es forradalom és szabad-ságharc honvéd tábornoka. A szabad-ságharc leverése után a magyar emigrá-ció aktív tagja, és 1860-ban alapítótagja az olaszországi magyar légiónak.A szerző a magyar katonai szaknyelvegyik megteremtője. Részt vett a nem-zetőrség létrehozásában.

60000,-22., GEBHARDT Xavér Ferentz:A különös orvosi nyavalya- és gyógyí-tástudomány alapvonatjai I.(A' különös orvosi pathologia, és the-rapia).Pesten, 1828. Petrózai Trattner J. M.és Károlyi. XIV. [2] 592 [2] p.Korabeli keménytáblás papírkötésben. A mű két kötetben teljes.Gebhardt Xavér Ferenc orvos, egyete-

mi tanár, az első, aki tanári székfoglaló

beszédét magyarul tartotta. A központioltóintézet igazgatója. A magyar orvo-sokat díjmentesen látta el a himlő elle-ni oltóanyaggal, ezzel nagyban hozzá-járult a járványok megszüntetéséhez.

20000,-23., GÉRALDY, Paul:L’Amour – Notes et maximes.(Paris, 1929.) Librairie Hachette.60 [2] p. Első kiadás!Korabeli egészvászon kötésben.Havas Albert újságíró, fordító, írónakemlékül francia nyelven dedikáltpéldány!

Paul Geraldy (1885-1983.) világhírűfrancia költő, a szerelem költője. Alighuszonnyolc évesen adta közre a Toi etMoi (Te meg Én) című kötetét, amelyversek esetében szokatlan módon best-seller lett. Magyarországon a művetKosztolányi Dezső fordítása tette nép-szerűvé 1925-ben. Ezt követően szá-mos műve jelent hazánkban is. Csak-nem száz évet élt ennek ellenére az iro-dalomtörténet mostohán bánik vele,mégis élőbb, mint sok más, ismertebbés elismertebb kortársa. A szerelmesidézetek gyűjteményeinek állandószereplője, ott van az esküvőkön,idézik egymásnak a szerelmesek.

80000,-24., Gyógyászat I. évf. 1861.Az orvostudomány hazai és külföldifejlődésének, különösen a gyógy-gyakorlatnak közlönye.Szerkesztő tulajdonos: Poor Imre.1-52 szám. Teljes évfolyam.Budán, 1861. Kir. M. Egyetem Ny.12 + 1114 p.Korabeli egészvászon kötésben.

20000,-

9

25., Gyógyszerészi hetilap I. évf. 1862.A gyógyszerészi tudományok fejlődésé-nek közlönye. Szerkesztő tulajdonos:Schédy Sándor okl. gyógyszerész.1-52 szám. Teljes évfolyam.Budán, 1862. Kir. M. Egyetem Ny. XV. (tartalomjegyzék) 835 p.Korabeli félvászon kötésben.A folyóirat egészen 1944-ig jelent megés lett a magyar gyógyszerészet leghite-lesebb közlönye.

20000,-26., HALÁSZ Gyula:Öt világrész magyar vándoraiMagyar fölfedezők Benyovszkytól nap-jainkig.Bp., 1936. Grill K. 191 p. Első kiadás!Kiadói illusztrált papírborítóban, kö-rülvágatlan.„Dr. Bartucz Lajosnak régi barátság-gal – 36. 5. 22. Halász Gyula” a nevesantropológusnak dedikált példány!

15000,-27., HATVANY Lajos:Urak, polgárok, parasztokTanulmányok./Révai könyvtár 13./(Bp., 1947.) Révai.129 [7] p. Első kiadás!Kiadói félvászon kötésben.„Mein allerliebstes ungeheuer-nekazaz nagy magyarnak az én legked-vesebb fötzelmemnek - Laczija 1947nov. 13.” dedikált példány!(Mein allerliebstes ungeheuer =Borzasztóan drága, fötzel=csirkefogó)

Csak Hatvany Lajos legújabb koribarátai tudják, hogy a báró barátaiszámára és családtagjainak Lac(z)i volt.Édesapja Hatvany-Deutsch Sándorkiskora óta így szólította és maradt

örökre barátai számára is Laczi.Irodalmi levelezéseit is leggyakrabbanígy írta alá.

Hatvany Lajos, hatvani báró (1880-1961.) író, kritikus, irodalomtörténész,az utolsó nagy mecénás. 1908-banIgnotussal és Fenyő Miksával mega-lapították a Nyugat című folyóiratot,mely a 20. század első harmadában alegnagyobb hatású irodalmi lap volt.Egész életét a művészetek, elsősorban amagyar irodalom anyagi és erkölcsitámogatásának szentelte. Felkarolta atehetséges, újító írókat, költőket. Szoros barátságban állt Ady Endrével.Tóth Árpádot, József Attilát,Markovits Rodiont, Lesznai Annát ésaz irodalom számos más nagyságátpályájuk kezdetétől erkölcsileg támo-gatta, de akinek arra szüksége volt,anyagilag is.

36000,-28., HAVASS Rezső, Dr.:Dalmát irodalomKülönlenyomat az Akadémiai Értesítő-ből.Bp., 1906. Hornyánszky V. Kny. 19 p.Kiadói papírborítóban.„Nagyságos Kosztolányi Dezső úrnakőszinte tisztelettel – Dr. HavassRezső” dedikált példány!

Kosztolányi 1933-34-ben írott Nap-lójában van egy feljegyzés, amelybenbeszámol arról, hogy Havas(s) egy mű-kedvelő darabot dolgoztatott át vele ésHorváth Henrikkel. „Az esetet Kosztolányiné és Füst Milán is felele-veníti visszaemlékezésében.Kosztolányi Dezső és barátja, HorvátHenrik jó fizetség ellenében elvállalja,hogy „egy Havas nevű ipari főrend”

10

ötletét színpadra alkalmazzák, megtart-va azt a látszatot, mintha a színdarabHavas önálló munkája lenne”. A mű:Havass Rezső 1924: Fényben… Hárommagyar–dalmát történeti kép. Színmű.Kosztolányi és Havass Rezső kapcso-latát ez a dedikáció is megerősíti.

20000,-29., (Fotó) Hegedűs Sándor gőzhajóVelenczéből 1902. október 31-én dél-előtt a hajó fedélzetéről és utasairól ké-szült felvétel. A fotókartonon korabelikézírással feliratozva.A korabeli fotó készítője ismeretlen. Mérete: 22 x 16,5 cm.

A gőzhajó Fiume és Velencze közöttközlekedett 1900-ban tette meg elsőútját. A gőzöst a kereskedelmi minisz-ter nevéről Hegedüs Sándor-naknevezték el. Nem idehaza épült, mivelerre alkalmas hajógyárunk nem volt,hanem Settinben, de fölavatási ünne-pélyét a fiumei kikötőben tartottákmeg. Az ünnepélyre elment maga aminiszter is, megteendő az első utat ahajóval Velenczébe.

Hegedüs Sándor (1847-1906.) 1902.márciusig a kereskedelem-ügyi minisz-tériumot vezette Széll Kálmán kor-mányában. Akárcsak elődje, BarossGábor, ő is szívügyének tekintette azúthálózat, a vasutak, a hajózás és a pos-ta fejlesztését.

30000,-30., HERCZEG Ferenc:Napkelte előtt! –Gondolatok Nagymagyarországról.Bp., 1937. Singer és Wolfner.238 p. 1 sztl.lev. Első kiadás!Kiadói aranyozott egészvászon kötésben,papír védőborítóban.

„Herczeg Ferenc Bp. 1938. jun. 9-én”aláírt, datált példány! Betiltva!

A szerző irredenta publicisztikai írá-sainak gyűjteménye. A magyar revíziósmozgalom egyik vezéralakjaként ismer-ték. Ő avatta fel 1932. október 6-án abudapesti Szabadság téren LordRothermere ajándékát, a Magyar fáj-dalom szobrát, melyet 1945-ben eltá-volítottak helyéről. 1949 után műveitévtizedekig nem adhatták ki Magyar-országon.

20000,-31., HIDY László:A hegedűkészítés problémájaOhmacht Róbert okl. gépészmérnökcikkével.Bp., 1926. Szephaneum.1 t. (portré) 46 p. 5 t. (részben színesképek hártya lappal.) Első kiadás!Kiadói rajzos papírborítóban, amelyHidyné Kégly Ilona munkája.„Szombathy Viktornak a nagy „pusz-tába kiáltó”-nak szeretettel ajánljafigyelmébe e könyvet a Szerző! –Bpest, 1966. április 27. Hidy László”a kiváló írónak dedikált példány!

20000,-32., HOFFMANN Pál: A rómaimagánjog rendszere mai érvényébenvagyis pandekták alapvonalaiPest, 1868. Heckenast G.440 p. Átdolgozott és bővített har-madik kiadás.Korabeli gerincén díszesen aranyozottegészvászon kötésben.

24000,-33., HUBER Lipót: A Talmúdkülönös tekintettel az ÚjszövetségreKultúrtörténeti és biblikus tanulmányszemelvényekkel.

11

Bp., 1897. Szerző. IX. 280 [2] p.Korabeli gerincén aranyozott, vaknyo-mással díszített egészvászon kötésben.Az Ideiglenes Nemzeti Kormány által1945-ben betiltott mű. Munkássága akésői zsidóság és a rabbinikus iro-dalom története terén úttörő jelentő-ségű.

30000,-34., HUBER Lipót:Újkori és modern zsidók JézusKrisztusról és a kereszténységről/Zsidóság és kereszténység a multbanés a jelenben II./Kalocsa, 1933. (Szerző. – Ny.: ÁrpádRt.) 443 [5] p.Kiadói papírborítóban.

24000,-35., HUBER Lipót:Zsidóság és kereszténység Krisztustól aközépkor végéig/Zsidóság és kereszténység a multbanés a jelenben I./Kalocsa, 1936. (Szerző. – Ny.: ÁrpádRt.) XIV. 683 [3] p.Kiadói papírborítóban.

24000,-36., HYRTL, József: Az emberboncz-tan tankönyve tekintettel az élettaniindokolásra s a gyakorlati alkalmazás-ra. Írta németül - - , magyarítá FoltényiJános és Rhédey Antal.Boncztani szótárral.Budán, 1849. Ny.: Kir. Egyetemi Ny. [2] XX. [2] 980 [2] p.Korhű, ízléses, modern félbőr kötés-ben. Jó állapotú példány.Poss. Benedek István könyvtárából, aBenedek család – Benedek Elekportréjával illusztrált – ex-librisével.

30000,-

37., (Kézirat) IGNOTUS Hugó(Veigelsberg Hugó) (1869-1949.) ma-gyar költő, író és újságíró tintával írtautográf sorai saját névjegykártyájánakhátoldalán ismeretlen hölgyeknek,amelyben „Petroviccsal” (PetrovicsElek művészettörténész) közösen egyvacsorára invitálja őket.Keltezés nélkül. 8 beírt sor(10,4x6,3 cm.)

„Ignotus” kezdetben írói álneve volt,de 1907-ben törvényesen is fölvette ezta nevet: előbb Ignotus-VeigelsbergHugó, utóbb Ignotus Hugó alakban.Ignotus a modern magyar irodalomszervezője: hatalmas szerepe van ab-ban, hogy a Nyugat aranynemzedékevilágszínvonalra emeli a magyar irodal-mat.

30000,-38., (Kézirat) ILL(Y)ÉS Gyula (1902-1983.) író, költő, drámaíró, műfordí-tó autográf tintával írt, „Illés Gyula”-ként aláírt levele „Kedves Jó Lajosbátyám és Mariska néném” meg-szólítással nagybátyjának, Kállay Lajos-nak és feleségének címezve. Levelébensajnálatát fejezi ki fiuk halála miatt ésrokoni ölelését küldi. Illyés 1925-igeredeti családi nevét használta. Kelt.: Paris, 1924. szeptember 15.1 lev 1 beírt oldal.

Illyés Gyula édesapja alig öt hétismeretség után vette feleségül KállayIdát (1878–1931), az Alföld békésizugából a Dunántúlra származott puri-tán, református família sarját.

Illyés ellen baloldali tevékenységemiatt 1921-ben körözést adtak ki és azemigrációt választotta. Párizsi évei alattrészt vett az emigráns magyarok szak-

12

szervezetének és a különféle munkás-mozgalmi körök kulturális munkájá-ban. A korszak jelentős művészetiáramlatát, az avantgárdot testközelbőltapasztalhatta meg, ismeretséget, többesetben életre szóló barátságot kötött afrancia avantgárd, szürrealista ésdadaista irodalmi körök jeles tagjaival.E forradalmian új stíluseszményekhatására fogant első cikkeit, ismerteté-seit és fordításait 1923–25-ben le-közölték a Bécsben szerkesztett Ék ésMa című folyóiratok, s 1924-ben ezutóbbi lapban jelentek meg első verseiis. 1926-ban amnesztiával térhetetthaza. Édesanyja testvér bátyjánakcímzett vigasztaló levél a szárnyait bon-togató költő fiatalkori levele az emigrá-cióból.

40000,-39., (Kézirat) IMAOKA Dzsuicsiro(1888-1973.) a magyar nyelv és kul-túra japán barátjának autográf tintá-val magyarul írt karácsonyi képes üd-vözlőlapja Dr. Kiss Istvánnak ésfeleségének Budapestre címezve.Kelt.: Tokyo, 1933. XI. 29.A dedikáció címzettje Dr. Kiss István a„Duna rendőrfőkapitányság” vezetőjeés felesége Pósa Sárika, Pósa Lajos író,költő fogadott leánya. Házukban a kétvilágháború között rendkívül érdekestársaság gyűlt alkalmanként össze.Nemcsak magyar, hanem akkor mégegzotikusnak számító külhoni ven-dégek is: néger tudósok, a mandzsuhatáron „foglalatoskodó” kínai tisztek,a japán tudós Imaoka Dzsuicsiro. Imaokát Japánban Baráthosi BaloghBenedek tanította német nyelvre ésvele kötött örök barátságot. 1922-ben

érkezett Magyarországra látogatóba, de9 évig maradt. Kitűnően elsajátította amagyar nyelvet, jól érezte magát itt, ésigen népszerű lett előadásai révén.Baráti kapcsolatba került az akkorimagyar társadalom jeles tagjaival, sgazdag tapasztalatot szerzett Magyaror-szágról. Imaoka Japánban Magyaror-szág szószólója lett. Ő fektette le a kétország most gyümölcsöző kapcsolatai-nak alapkövét. Imaoka DzsuicsirónakMagyarország volt a második hazája.

15000,-40., IRINYI József:Német-, franczia-, és angolországi útijegyzetek (I-II.)Hálában (Halle), 1846. HeynemannEduárd bet. [2] X. 326 p. ; 322 [2] p.Első kiadás!Későbbi egészvászon kötésben, gerin-cén címkével. (egybekötve) Az elsőkötet címlapján korábbi tulajdonosibejegyzés korabeli tintával kisatírozva,a tintafolt az előszó (Apponyi György-höz írt levél) lapjára is átüt. Ezt kivévemegkímélt, tiszta példány.Szüry 1968.

Irinyi József (1822-1859.) hírlapíró,műfordító, országgyűlési képviselő,Irinyi János öccse. 1842-ben bejártaNémetországot, járt Franciaországbanés Londonban is. 1843-ban tért haza.Úti élményeiről írt munkáját a magyarcenzúra nem engedte megjelentetni,ezért azt 1846-ban Halléban nyomtat-ták ki. Az irodalomtörténészek ezt amunkát tartják a reformkor legkiemel-kedőbb útleírásának.

30000,-

13

41., IZSÉPY Edit: Az 1737-40. évierdélyi országgyűlések történeteBp., 1943. Hollóssy János kny.141 p. [3] p.Kiadói papírborítóban.Aláírt példány!

15000,-42., JÉKELY Zoltán:Kincskeresők – (Regény.)/Az Országos Magyar Protestáns Diák-szövetség könyvei/(Bp., 1937.) Franklin-T.227 p. Első kiadás!Kiadói egészvászon kötésben. „Apámnak hódolattal – Jékely Zoltán1937. nov.” édesapjának, (Jékely)Áprily Lajos költőnek dedikált pél-dány! A szerző édesapja pályája kezde-tén egy negatív kritikát követőenÁprily Lajosra változtatta nevét.

15000,-43., (Kézirat) KAFFKA Margit, F .(1880-1918) író, költő, a Nyugat„nagy-nagy író-asszony”-a, autográftintával írt, aláírt, képes levelezőlapjamiskolci barátnője, Palesch Bélánészül. Szabady Jolán részére Párizsból.„Gyönyörű világ ez, de túl könnyűnekem. Nem vagyok idevaló! SokCsók – F. Kaffka Margit”.Kelt.: Párizs, 1910? (A bélyegzés sajnoselmosódott, de életrajzából tudjuk,hogy válását követően 1910-ben jártPárizsban.)1905-ben ment férjhez Frőlich Brúnó

erdőmérnökhöz, akitől megromlottkapcsolatuk miatt vált el 1910-ben.Hogy a válás viharait feledje, Párizsba,majd Rómába utazott. Ebben a válsá-gos és magányos időszakban születettmeg két legjelentősebb regénye, a

Színek és évek, valamint a Mária évei.Ezekben a kötetekben elevenednekmeg az általa imádott Miskolc, és amiskolci történetek. Miskolci otthonukvalóságos irodalmi fészek volt, művészbarátai, asszonybarátnői, iskolai tanít-ványai rajongtak érte. Jól jellemzikezek a sorok is egyéniségét. FrőlichBrúnóval kötött házasságából születettLászló fiuk, akivel együtt váltak az I.világháború után a spanyolnáthaáldozatává.

80000,-44., KAFFKA Margit:Mária évei – Regény.Bp., 1913. Nyugat. 207 p. Első kiadás!Korabeli gerincén címkével ellátottízléses félvászon kötésben, a kiadóipapírborítók gondosan a könyvtestbekötve. A borító címlap a Nyugat elsőszámú illusztrátorának, Falus Elekmunkája.„Szabó Dezsőnek megujult szeretettel– Kaffka Margit” dedikált példány!

Nyáry Krisztián népszerű iro-dalomtörténeti könyvének, az „Ígyszerettek ők 2 – Újabb irodalmiszerelmeskönyv” relikviája, amely a kétíró szerelmi viszonyát igazolja. „KaffkaMargit és Szabó Dezső 1911 áprili-sában ismerték meg egymást, amikor afiatal székelyudvarhelyi tanár a Nyugatmunkatársa lett… Kapcsolatuk 1913nyarán vált komollyá, amikor az évközben vidéki gimnáziumokban tanítóSzabó Budapesten időzött. Egy reggelmegjelent nála Kaffka Margit, és ígyszólt: „Dezsőke fióka, menjünk kiAquincumba!” A romok között andal-gás közben az írónő így folytatta: „Hate engem elvennél feleségül, még

14

ötszász év múlva is írnának rólunk,mint híres szerelmesekről.” (NyáryKrisztián) Házasság nem lett, de az iro-dalomtörténet így is megőrizte szerel-mük emlékét. Ha hihetünk KaffkaMargit jóslatának még jó ideig becsesrelikvia lesz ez a kötet.

240000,-45., KNER Izidor:- - aforizmáiGyoma, 1917. Szerző. 1 t. 167 p.számos szövegközti rajzzal, amelyekVadász Miklós munkái. Első kiadás!Kiadói gerincén aranyozott félbőrkötésben. „Porzsolt Kálmánnak. Kitembertársa mosolyra fakaszt, azháláját e mosolylyal le is rótta. –Kinek elevenére tapint, az holtigeszében tartja. Tisztelő híve - a szerző.Gyoma, 917. julius 12.” Kner Izidoráltal a jeles írónak, színigazgatónak, aNépszínház egykori igazgatójánakdedikált példány! Lévay-Haiman 1.266 (félvászon változatát ismeri).

30000,-46., KORMOS István:Dülöngélünk – Versek.Bp., (1947.) Egyetemi Ny.31 p. Első kiadás!Kiadói papírborítóban.„Rózsika néninek kézcsókkal –Kormos Pista 1947. 07.(?) 26.”dedikált példány!A dedikáció címzettje valószínűleg a

költő egykori népiskolai tanára Szabó-né Bartha Rózsa. A költő, író első ver-seskötete, amely mindössze 200 pél-dányban jelent meg. Elégedetlen voltverseivel, holott verseivel sikert aratott,ezért a kötet példányait rendszerint visz-szaszerezte és megsemmisítette.

A fennmaradt példányok nagy része akönyvtári selejtezéseknek esett áldoza-tul. Rendkívül ritka kötet, mindösszenéhány példánya lelhető fel. Afellelhető dedikált példányok száma fél-tucatnyi (5-6 példány). A későbbiköteteiben e korai művek nem eredetiformájukban szerepelnek. Az Eltűntekaz égben kivételével valamennyi újra-közölt versét átírta a költő, mégpedigoly nagymértékben, hogy a legtöbbesetben csak sorok, sorfoszlányok, kép-töredékek maradtak meg az eredeti-ből.” 1950-ben a Móra Ferenc Könyv-kiadó szerkesztője lett haláláig. Szer-kesztette a Kozmosz-sorozatot, amelyszámos tehetséges költőt indított el apályán. 1963-1965 között Párizsbanélt, a Seuil és Gallimard kiadóknaklektorált. Hosszú éveken keresztül csakverses mesék, mindenekelőtt a Vackor-történetek szerzőjeként volt jelen azirodalomban, hallgatása mögött poli-tikai és magánéleti okok is meghúzód-tak. 1971-ben tért vissza költőként: aSzegény Yorick kötettel. A kevésszavúköltőnek még egy könyve készült el: azN. N. bolyongásai (1975).A modern magyar irodalom egyikkiemelkedő alakja.

80000,-47., KOSZTOLÁNYI Dezső:Kínai és japán versek(Bp., 1931.) Genius – Lantos. – (Ny.:Kunossy). 104 p.Jaschik Álmos egészoldalas rajzaival éskönyvdíszeivel Első kiadás!Kiadói zsinórral fűzött papírborítóban,illusztrált, több helyen sérült japán-papír borítással, amely Jaschik munká-ja. Az illusztrációt nem érintik a sérü-

15

lések, szépen restaurálható.„Felszeghy Bélának szeretettel: Kosztolányi Dezső Bp. 1933” jelleg-zetes zöld tintával dedikált példány!

A dedikáció címzettje neves jogász,közigazgatási, államjogi és pszicholó-giai szakíró.

80000,-48., KŐSZEGI Ábel:Töredék – Radnóti Miklós utolsóhónapjainak krónikája./Mikrokozmosz füzetek/Bp., (1972.) Szépirodalmi. 75 [5] p.a 3. oldalon Ámos Imre rézkarcával.Első kiadás!Kiadói papírborítóban. „A drágaMiklós emlékének tisztelegve – ZelkZoltán” ajándékozó sorokkal.

12000,-49., KÜRTHY Sándor, Dr.:Az ügyvédkérdés megoldása(Bp., 1937.) Székely Ny. és Kk. 104 p.Kiadói papírborítóban, fel- és körülvá-gatlan. „Katikának szeretettel Sanyibácsi = Dr. Kürthy Sánsor 1986 V.18.” dedikált példány!

20000,-50., (LAKOS János):Emlékezet Itáliára – Valóság és köl-temény. – Nápolyi levelek/Vándor szün-órái I-II./Pesten, 1839. Trattner-Károlyi.VIII. [1] 10-200 p. ; [5] 206-331. [5] p.Első kiadás!Korabeli egészvászon kötésben, gerin-cén címkével. A kötéstábla verzójánPoss.: Szíj Rezső gyűjteményi bélyegző.A tulajdonos autográf bejegyzése:„Vettem Pozsonyban 1972 julius 17.”

Lakos János (1774-1843.) tábornok,fordító, az MTA tiszteleti tagja, lelkes

irodalompártoló. Ő javasolta levelébenSchillernek, hogy írjon drámát Banco -ról (Bánk bánról), Rákóczi Ferencfejedelemről, vagy Nádasdy Ferencországbíróról. Hadi tudománya ésvitézsége jutalmául 1811-ben nemes-séget kapott s báró, majd a ranglétránfokozatosan emelkedve 1835-benvezérőrnagy és dandárparancsnok,végül eszéki várparancsnok lett.Kazinczy Ferenc és Kis János barátjavolt. Hunyadi Lászlóról írt szomorú-játéka és Szegfalvy Ágnes című érzé-kenyjátéka kéziratban maradt. Ezt aregényét Goethe hatására írta még1815-ben. A regény azonban csaknemnegyed század múlva jelent megKazinczy és Döbrentei Gábor hossza-dalmas szövegigazításai, javítgatásaiután, és a szerző neve nélkül.Nagyon ritka, tudtommal könyvárveré-sen nem szerepelt.

40000,-51., (LASZKALLNER Antal):A’ könyvolvasásrólVeszprémben, 1848.Ramasetter Karoly’ betüivel. 125 p.Második, néhány tárgyfejtegető érde-kes jegyzésekkel, ‘s egy uj szerkezetütoldalékkal bővitett, kiadás.Későbbi korhű keménytáblás papír-kötésben. A szerző veszprémi kano-nok. Munkája először 1832-ben jelentmeg. Ezt a kiadását nem említi a szak-irodalom.

15000,-52., LÁSZLÓ Mihály:Keleti testvéreinkBp., 1882. Franklin-T. 83 [2] p.A bukovinai magyarok ; A moldvaicsángók ; A csángók veszedelme.

16

Hozzákötve:ANDRÁSSY Géza, Gróf:Az otthont mentesítő törvényekBp., 1883. Grill K. [2] 67 p.(HORVÁTH Gyula), Zsombor:Politikai tükördarabokBp., 1879. Athenaeum. 80 p.A politikai röpirat szerzője publicista,

politikus, kormánybiztos, országgyűlésiképviselő.Korabeli gerincén aranyozott félvászonkötésben. (3 mű egybekötve)Poss.: Tragor Ignácz.Az első kötet címlapján bélyegző amásik két mű címlapján autográf név-bejegyzése.

20000,-53., LECHNER Lajos:Szeged ujjáépítésének tervei. 1879–1884. (Szeged ujjáépítése cz. mun-kájához atlasz.)Bp., (1891.) Szerző. 6 sztl. lev., 31litográfia (tervrajzok), ebből 4 egy-oldalas, színes (1 hajtogatott, 1 kihajt-ható), 3 kétoldalas, színes (1 hajtoga-tott, ebből 1 szelvény hiányzik), 18kétoldalas, fekete-fehér, 6 többoldalas,kihajtható, fekete-fehér, 1 kétoldalasmutatványrajz, színes, hajtogatott, 2kétoldalas jegyzetminta a rendezendőtelkekről, fekete-fehér. 1 litográfiahiányzik. A rajzokat Heller Lajosmérnök készítette. A litográfiákSzegeden, Burger Gusztáv és társaKőnyomdájában készültek. A többnyolcrét hajtogatott, részletes, kihajt-ható hídtervrajz-litográfia hossza 280cm. Mérték: 1: 10000. Lépték: 1: 100;1: 200; 1: 1000.Korabeli, aranyozott egészvászon kötés-ben. Nagyon ritka! Folio. (50×40 cm.)

Többek között: Szeged sz. kir. városrégi utcza hálózatának átnézeti térképe1879 előtt. Szeged sz. kir. város utczahálózatának átnézeti térképe 1883.Nagy körút. Tisza Lajos körút.Sugárutaknak Nagy körúton kívüli ré-sze. A Gizellatér szabályozási és köve-zési terve. Dugonics sétány. Állandóközúti Tiszahíd Szegeden… stb.

Lechner Lajos (1873-1897.) magyarmérnök; kora egyik legkiválóbbnak tar-tott várostervező szakembere. Az 1879-es szegedi nagy árvízkatasztrófa utánTisza Lajos kormánybiztos Lechnerthívta meg az elpusztult város újjá-építési terveinek elkészítésére. Műkö-dése nyomán korszerű város épült aTisza partján, középületekkel, lakóhá-zakkal, körutakkal, sugárutakkal, rak-partokkal. Lechner Lajos munkásságá-ért, különösen Szeged korszerű város-rendezésének tervéért több hazai ésnemzetközi kitüntetést kapott.

200000,-54., LENHOSSÉK, Michaele A.(Mihály Ignác): Institutiones physi-ologiae organismi humani usui acade-mico accomodatae I-II.Viennae, 1822. Carolum Gerold Bibl.Univ. XXIV. 374 [2] p. ; X. 329 p.Korabeli egységes keménytáblás papír-kötésben. A kötéstáblák verzóján ex-libris, a címlapon korabeli poss.bélyegző. (2 db.)

A szerző Magyarország főorvosa,Gróf Széchenyi István háziorvosa.Jelentékeny érdeme volt abban, hogyMagyarországon a himlőoltást bevezet-ték.

15000,-

17

55., LIGETHY Béla:Siess, Odysseus! (Versek.)München, (1925.) Hanna Rudelt.63 p. 2 t. (Dex Ferenc képei)Első kiadás!Későbbi keménytáblás kötésben.A címlap előtti lap sarkai vízfoltosak,valamint az utolsó oldal egyik sarkánkisebb vízfolt.„Szabó Lőrincnek mindig kedvesimája legyen ez a könyv. – Wien, 1925. V. 23-án. Ligethy Béla” dedikált példány!

Ligethy Béla (1896-1980) költő, fiata-lon lelkes irodalomszervező Békés-csabán, működését Nil (Dapsy Gizella)és Rozsnyay is támogatta. Szervező-készségének köszönhető Juhász Gyulafolyóirata a Magyar Jövendő létrejötte,annak felelős szerkesztője. 1924-benszakított a lappal és Erdélybe, Vajda-ságba, Szlovákiába ment, ahol előfize-tési díjakat gyűjtött, amelyből botránylett. A botrány után eltűnt és évti-zedekre elhagyta Európát. Bejárta aCsendes-óceán szigetvilágát, eljutotttöbbek közt Samoa-, Tonga-szigetekreés Tahitira. A második világháborúután tért haza. Nevét Várkonyi NagyBélára változtatta vélhetően botránya isközrejátszott ebben. Szabó Lőrinchezjó barátság fűzte, aki költeményeit mél-tatta a Nyugatban, ahol több verse ismegjelent. Ezt a kötetét a legnagyobbmagyar irodalomszervezőnek Ignotus-nak ajánlja. Érdekes, kalandos sorsúnem jelentéktelen költő.

20000,-

56., MANN, Thomas:Das Wunderkind/Fischers Bibliothek zeitgenössischerRomane/Berlin, (1914.) Fischer.116 [4] p. Első kiadás!Kiadói illusztrált papírkötésben.A könyvtestbe helyezve:Thomas Mann autográf kockás papír-ra írt névjegye (13,5 x 7 cm.)Fia Golo Mann német-svájci író, tör-ténész aláírt, fekete-fehér fotója 1970körül. (10,5 x 14,5 cm.)Thomas Mann portréjának későbbifotókópiája. (együtt)

Thomas Mann először 1913-ban jártMagyarországon, majd később isszívesen vendégeskedett Budapesten.

Thomas Mann (1875-1955.) németíró, a 20. századi német nyelvű iro-dalom egyik legjelentősebb alakja. Elsőregényéért, az 1900-ban írt, 1901-benkiadott A Buddenbrook házért 1929-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki.1937. január 13-án a budapestiMagyar Színházban a Szép Szó fel-kérésére felolvasóestet tartott. Ekkor arendőrség nem engedte, hogy a SzépSzó főszerkesztője, József Attila felol-vassa erre alkalomra írt ódáját ThomasMannhoz. József Attila költeményétbetiltották, csak a költő halála utánjelenhetett meg. Művei a magyar iro-dalomra is nagy hatással voltak. Bátyja,Heinrich, és a hat gyermeke közülhárom (Erika, Klaus és Golo) szinténjelentős író volt.

120000,-

18

57., MÁNYOKI Tamás:A jesuiták jellemzése tekintettel azállamhozi viszonyukra. Függelékül egytizenöt éves jesuitaújonc levele.Pesten, (1872. Rudnyánszky A. kny.)44 [4] p. egy fametszettel a címlapon.Korabeli gerincén aranyozott félvászonkötésben. A szennylapon és a címla-pon korábbi tulajdonos „Dr. GerevichEmilé” korabeli autográf poss. névbe-jegyzése. Rendkívül ritka jezsuitaellenes munka, amelyben a szerzőszerint „az emberiség ellen valóságosmerényletet képeznek”, a mű bűneiklajstromát tartalmazza.

15000,-58., (Kézirat) MÁRAI Sándor (1900-1989.) író, költő, újságíró géppel írt,autográf aláírt levele autográf javítá-saival Juhász Géza (1924-2005.) vaj-dasági magyar irodalomtörténész, kri-tikusnak, az újvidéki Forum Kiadóigazgatójának. Levelében nyomatéko-san visszautasítja könyveinek magyarnyelvű kiadását: „A Forum könyvki-adó terve és ajánlata megtisztelő.Sajnos, nem tudom kívánságukat tel-jesíteni, mert úgy régebbi, mint újabbkönyveim magyar nyelvű megjelen-tetését illetően másképen határoztam”.Kelt.: Salerno, 1970. augusztus 31.1 lev. ½ beírt oldal. A levél saját géppelcímzett borítékában, a boríték egyikszélén kivágással. (A/4)

Márai műveinek magyarországi ésmagyar nyelvű kiadását a kiadók több-szöri próbálkozásai ellenére is vissza-utasította. 1975-ben Simonyi Imrénekcímzett levelében a „Forrás” folyóiratmegkeresésére kikötötte, hogy műveimegjelentetésére csak akkor ad enge-

délyt, „ha a magyar nép élt a nemzetiönrendelkezési jogával és demokrati-kus, szabad és tiszta választásokonkinyilvánította, milyen politikai, társa-dalmi, gazdasági rendszerben kívánélni”. (Békés Ferenc: Rajongás vagyszereptévesztés, 2005. Abaúj Antik-várium)

80000,-59., MÁRAI Sándor:A féltékenyek I-II.(Bp., 1937.) Révai.(1.) 2 sztl.lev. 319 p. (2.) 2 sztl.lev. 331p. 2 sztl.lev. Első kiadás! Kiadói egészvászon kötésben, eredeti,színes, illusztrált szinte hibátlan papírvédőborítóban, amely Fenyves Sándormunkája.Az első kötetben aláírt példány!

60000,-60., MÁRAI Sándor:Kaland – Színmű három felvonásban.Bp., (1940.) Singer és Wolfner.122 [2] p. Hincz Gyula szövegköztirajzaival. Első kiadás!Kiadói gerincén bordázott félbőr kötés-ben, aranyozott táblával, eredeti papírkartontokban.A könyvtestbe helyezve a MűvészetiAukciók és Kiállítások, Grill-féleKönyvkereskedés árverési jegye.Bibliofil, számozott (63./1000), aláírtkülönleges példány!

60000,-61., MARSCHALKÓ Lajos:TiszaeszlárA magyar fajvédelem hőskora.Debrecen, 1943. Ny.: M. Nemzeti K.-és Lapk. Rt.244 p. 1 sztl.lev. Első kiadás!Kiadói illusztrált papírborítékban.

19

A kötetet Erdélyi József: SolymosiEszter vére című versével indítja a szer-ző. Betiltva! A mű szerepel az Ideig-lenes Nemzeti Kormány által 1945-ben kiadott, tiltott könyvek listáján.

30000,-62., MIKLÓSY Zoltán, Dr.:A magyar király tengeri hajóhada aközépkorbanBp., 1934. (Szerző. – Ny.: KovácsJózsef.) 134 [2] p.Kiadói papírborítóban„Nagyméltóságú dr. Berzeviczy Al-bert úrnak mély tisztelettel – MiklósyZoltán” a neves politikus, történetíró-nak a Magyar Olimpiai Bizottság elsőelnökének dedikált példány!

24000,-63., MÓRICZ, Zsigmond:Die fackel – Roman.Autorisierte Übersetzung aus demUngarischen von Heinrich Horvát.Berlin, 1929. Ernst Rowohlt. 443 p.Kiadói illusztrált, festett egészvászonkötésben, papír védőborítóban. „Gáspár Katának szeretettel és okulá-sul – Kézcsók Móricz 1935. XII.”dedikált példány!

Gáspár Kata - fordította németreMóricz Erdély trilogiáját Siebenbürgencímmel, mely 1936-ban jelent megBécsben.

20000,-64., (Kotta) MURGÁCS Kálmán:Édesanyánk – Négy dal./Nádor-féle 1 pengős zenetár/Szöveg: Szabolcska Mihály: Édesanyám – Agyagfalvi Hegyi István:Csak annak, ki mindig szeret… -Szabolcska Mihály: Ha vissza tekin-tek… - B. Molnár Mária: Édes anyám

ablakára ráborult a bánat…(Bp.) én. Nádor Kálmán.4 p. 3 kotta oldal szöveggel.Rajzos címlappal, amely KlaudinyiLászló kiváló grafikusművész munkája.Későbbi az eredeti címlap grafikájánakhasonmásával illusztrált papírmap-pában. „Heller Mária énekművész-nőnek szíves emlékül – Budapest1933 XI. 21. Murgács Kálmán”ismertebb nevén Halmos Mici kolora-túr énekesnőnek dedikált példány!

15000,-65., (Kézirat) ÖRKÉNY István (1912-1979.) autográf filctollal írt, humorosüdvözlete Schultheisz Emil (1923-2014.) orvos, belgyógyász, orvostörté-nész, egészségpolitikusnak címezve fel-ragasztott holografikus képpel illuszt-rálva. „No mondja, Súltészkám*igazán olyan jó ez a rendszer??*Helyesen Schultheisz! A helyes válaszérdekében a lapolt oldalt billegetnikell. 1977. karácsony. Örkény István”sorokkal. A felragasztott holografikusképen bájos hölgy kaccsint ránk. (A/4)

30000,-66., PAPP László: A hiteles helyektörténete és működése az újkorban/Palaestra Calasanctiana – A piaristákdoktori értekezései 14./Bp., 1936. „Élet”. 123 p.Kiadói papírborítóban.„Jób Imrének baráti szeretettel éstisztelettel – Budapest, 1939. dec. 22.P. Laci” dedikált példány!

A hiteles hely, régies nevénbizonyságtevő hely a feudalizmus koriMagyarországon azt a szerepet töltöttebe, mint ma egy közjegyző. A hiteleshelyek tevékenysége államiságunk ezer

20

éves történetének majd hét évszázadátöleli fel, iratanyaguk a magyar történe-lem tanulmányozásának egyik igengazdag forrásbázisát jelenti.

15000,-67., (Kézirat) PÉTERFI István (1884-1962.) újságíró, zenekritikus ceruzávalír „Mozart-opera a ZeneművészetiFőiskolán” című, a Nyugat 1927. 8.számának Zenei Figyelő rovatábanmegjelent írásának autográf, aláírtkézirata. Keltezés nélkül. (1927.)2 lev. 2 beírt oldal. (A/5)A zenekritikus Basilides Mária opera-

énekesnő férje. A Tanácsköztársaságidején a külügyi népbiztosság elnökiosztályát vezette. A Nyugat és a Világbelső munkatársa volt.(Mellékelve a Nyugatban megjelentírás nyomtatásban.)

15000,-68., PETŐFI Sándor:János vitézBp., 1920. Magyar Studio. – Ny.: BiróMiklós. 67 p. 8 t. (hártyalappal, atáblákon Jaschik Álmos szecessziósművészi, színes rajzai)Kiadói gerincén gondosan restauráltfélbőr kötésben.Számozott (18./400), Jaschik Álmosáltal aláírt bibliofil példány!

30000,-69., PILINSZKY János:Szálkák (Versek.)(Bp., 1972.) Szépirodalmi.80 [4] p. Első kiadás!Kiadói keménytáblás papírkötésben,papír védőborítóban.„Zubor Évának szeretettel – PilinszkyJános” dedikált példány!

30000,-

70., RAKODCZAY Pál:Szinpadi tanulmányokBp., 1881. Aigner Lajos.4 sztl.lev. 94 p. 1 sztl.lev.Korabeli díszesen aranyozott, ízlésesegészvászon kötésben.„Az én kedves Imre barátomnak –eltérő nézeteink (t. i. barátságunk)emlékéül! 81. márcz. 6-án RakodczayPál” dedikált példány!

A szerző (1856-1921.) színész, színi-gazgató felbecsülhetetlen érdemeketszerzett a kor művészi irányzatának, anaturalizmusnak meghonosításában.Madách: Az ember tragédiájánakdarabjában Lucifer megformálója. Adíszletek és jelmezek korhűségéretörekedett. Kiváló szakíró volt. Élesmegfigyelései, átfogó elemzései, leírókritikái máig is hatnak. Nagy forrás-értékű színháztörténeti levelezését aNemzeti Múzeum Könyvtárára hagyta.

20000,-71., RÉVÉSZ Béla:Max Nordau élete(Bp., 1940.) Az író. – (Ny.: FaragóImre.) 335 p. 22 t. (képek)Későbbi félvászon kötésben.„Dr. Werner Lajos ügyvéd úrnakemlékül meleg szeretettel – RévészBéla Bpest, 1941. X. 29.” dedikáltpéldány! A szennylapot követőoldalon poss.: „Werner Lajos” auto-gráf névbejegyzés. Hozzátartozik:Bírálatok Révész Béla „Max Nordauélete” című könyvéröl (kis leporelló).Bp., én. Révész Béla. – Ny.: Faragó.

Max Simon Nordau (eredeti nevénSüdfeld Simon Miksa, 1849-1923.)magyarországi, majd franciaországinémet nyelvű újságíró. 23 éves koráig

21

Pesten élt, ahol orvosnak tanult, majdújságíró lett. 1873-ban Berlinbeköltözött, 1880-tól pedig Párizsban élt.Herzl Tivadarral együtt ő alapítottameg a cionista mozgalmat. Orvoslás-sal, filozófiával és irodalommal isfoglalkozott.

15000,-72., RIBÁRY Ferencz, Dr.:Tiberius kora/A Claudiusok történet I./Bp., 1876. Athenaeum.1 t. (metszett portré) 184 p.Korabeli félpergamen kötésben, akiadó papírborítók gondosan a kötetvégére bekötve. Poss.: „HenszlmannImre a Felső-magyarországi Múzeum-nak” bélyegző.Az első borító címoldalán „Kiválótisztelettel a Szerző” dedikált példány!

A szabadságharcban fogságba esetttörténész jelentős ókortörténeti mun-kája.

40000,-73., RÖCK Gyula:A misztika története – Tanulmány.Dombóvár, 1942. Bagó Mihály.180 p. Első kiadás!Kiadói illusztrált papírborítóban, fel-,és körülvágatlan. A címlapon „AMisztika történelme” cím felülragaszt-va, helyesen „… története”. „Méltóságos dr. Radovich Lajos mi-niszteri tanácsos úrnak hálám éstiszteletem jeléül – Szerző” dedikáltpéldány!

A természetgyógyászat és makrobioti-ka keresztény jellegű irányvonalátképviselte Röck Gyula. A misztika és amágia történetét feldolgozó könyveimáig használható kultúrtörténeti össze-

foglalások. Művei 1945-ben a tiltottkönyvek listájára kerültek.

20000,-74., SALAMON Ferenc:Közoktatásunk reformjaPest, 1873. Légrády T. XXV. 356 p.Kiadói papírborítóban.A borítón „Az igen tisztelt Balközép-nek Szilády Áron barátom szemé-lyében – Salamon F.” a nyelvész, ori-entalista irodalomtörténésznek dedi-kált példány!

45000,-75., (SÁNDOR István):Egy külföldön utazó magyarnak jóbarátjához küldetett leveleiGyőrött, 1793. Streibig J. 558 [2] p.Korabeli félpergamen kötésben, újelőzéklapokkal, papír védőtokban. Acímlapon a cím alatti kivágás gondo-san restaurálva, korabeli papírral aligészrevehetően pótolt.

A neves bibliográfus 1786–1791között bejárta Nyugat-Európát, megfor-dult Itáliában, Németországban, Ang-liában, Franciaországban és Svájcbanis. Élményeit és tapasztalatait egybarátjának írta le levelek formájában.Szüry: 3932.

70000,-76., (Kézirat) SCHÖPFLIN Aladár(1872–1950) a Nyugat folyóirat veze-tő műkritikusa, irodalomtörténész,író „Herczeg Ferenc tanulmányai”című kritikai írásának 6 oldalas, auto-gráf, tintával írt, aláírt teljes kézirata.A kézirat a Lampel Róbert kiadásábanmegjelent „Benedek Elek Kis Könyv-tára.” sorozat ismertető nyomtatványai-nak hátoldalára íródott. A kritikai írásszövege nyomtatásban a Nyugat 1930.

22

évi huszonharmadik évfolyama 19.számának Figyelő/Magyar Irodalom/Tudomány és Kritika rovatában, a492–493. oldalon jelent meg. A kézi-rat első és utolsó levelének felső mar-góján Gellért Oszkár, a Nyugat szer-kesztője által írt fekete ceruzás nyom-dai utasítások. A kézirat szövege meg-egyezik a nyomtatásban megjelenttel,példányunk a mű eredeti, a Nyugatszámára átadott és a nyomtatáshozhasznált kézirat. Kelt: Budapest, 1930.6 lev. 6 beírt oldal. (24 x 15,8 cm.)(Mellékelve a Nyugatban megjelentírás nyomtatásban.)

80000,-77., SCHÖPFLIN Aladár:Ady Endre(Bp., 1934.) Nyugat.214 [2] p. Első kiadás!Kiadói Nyugat emblémával (Beck Ö.Fülöp) illusztrált, aranyozott egészvá-szon kötésben.„Zsigának, Ady szeretetével és a ma-gaméval – Schöpflin Aladár” MóriczZsigmondnak dedikált példány!

30000,-78., SÉDA Ernő:Az öngyilkosságFejtegetve vallási, bölcsészeti, jogi,történeti, lélektani, erkölcsi és társadal-mi szempontokból.Bp., 1877. „Hunyady Mátyás”.XI. 490 p. Első kiadás!Korabeli egészvászon kötésben.A szennylapon „Tisztelendő SzecsányiGyula segédlelkész Úrnak baráti sze-retetem némi jeléül – Esztergom –Viziváros 1877 8/V. Séda Ernő”lelkésztársának a későbbi komárom-

szentpéteri plébánosnak dedikált pél-dány!

Séda Ernő (1851-1898.) római kato-likus lelkész, főszentszéki jegyző, pápaikamarás, majd bankhivatalnok. Cikkeia Pesti növendék papság Munkálatai-ban, az Új Magyar Sionban, az Irodal-mi Értesítőben, a Magyar Államban, aTájékozóban, és a Magyar Koronábanjelentek meg. Több álneve volt, mintpl. Sajó, Hernádi, Gemini, Veritas,Sd. Jelen munkája, amit a budapestimagyar királyi tudományegyetem hit-tudományi kara a Horváth-féle juta-lommal koszorúzott pályaműnek ítéltma is alapmű az öngyilkosság kérdés-körében.

40000,-79., SZÁDECZKY Kardoss Lajos dr.:A székely nemzet története és alkot-mányaBp., 1927. „Hargitaváralja”. – Franklin-T. IV. 400 p.Kiadói papírborítóban.

15000,-80., (Kézirat) (SZANDAI) SzabóSándor (1903-1978.) Munkácsy-díjasszobrászművész, Szabó Sándor névenírt „A magyarság pusztulása” című, aNyugat 1934. 2. számában megjelentírásának fekete tintával írt, aláírt kézi-rata. Keltezés nélkül. (1934.)17 lev. 16 sűrűn beírt oldal. (A/4)

Írásai Móricz Zsigmond támogatásá-val a Nyugatban, a Munkában, a Nép-szavában, és más fővárosi lapokbanjelentek meg. Kassák Lajos hatásárakezdett el szobrászattal foglalkozni.1933-tól állított ki, Kassák körébentanult. Az op-art és a kinetikus

23

művészet egyik hazai úttörője volt. (Mellékelve a Nyugatban megjelentírás nyomtatásban.)

30000,-81., SZÉCHENYI Zsigmond:Csui!... – I-II.Afrikai vadásznapló 1928. okt. –1929. ápr.Bp., 1944. Szerző.259 p. 23 kétoldalas t. 1 dulpla oldalastérképvázlat; 226 [3] p. 18 kétoldalasta táblákon a szerző és társa (KárolyiIstván) eredeti fényképfelvételei. Harmadik kiadás.Korabeli félvászon kötésben. (2 db.) Az első kötetben „Tornay Zoltán ésLászlónak szíves emlékül – SzéchenyiZsigmond 1955.” dedikált példány!

Gróf Széchenyi Zsigmond (1898-1967.) vadász, utazó, író. A magyarvadászati kultúra kimagasló alakja.Afrika, India, Alaszka és Európavadásza. A Magyar Nemzeti Múzeumalapítójának, Széchényi Ferenc grófnakükunokája. Dédapja Széchényi Lajos,Széchenyi Istvánnak, a „legnagyobbmagyarnak” testvérbátyja.

1928 novemberében a Kenyábanvadászott; leopárdra, oroszlánra, kaf-ferbivalyra, afrikai elefántra, impalára,orrszarvúra. Erről az útjáról emlékezikmeg ezen első könyve a Csui!...Itt ejtette el a legnagyobb elefántagyarpárt, amit valaha magyar vadász elej-tett.

80000,-82., SZEGZÁRDI József:Beck Konrád zarándokkönyve a XV.századbólIsmerteti és kiadja: - -.Bp., 1916. Stephaneum.

106 p. 3 sztl.lev.Kiadói papírborítóban.A címlapon „Móra Ferenc úrnak akiváló írónak mély tisztelettel –Szeged, 1919. dec. 4. Dr. SzegzárdiJózsef” dedikált példány!Hozzátartozik:Szegzárdi, Josef:Konrad Becks Pilgerbuch aus dem XV.jahrhundert (Untersucht und heraus-gegeben von - -.)(Bp., 1916. Stephaneum.)6 p. 1 sztl.lev. A kötet rövid, németnyelvű összefoglalója. Tűzve.

A szerző szegedi reálgimnáziumi igaz-gatóhelyettes tanár, a Szegedi Kato-likus Kör főtitkára.Beck Konrád 1438-as zarándokkönyve,kódexe az egyik legjelentősebb a szent-földi zarándoklatok leírásának sorá-ban. A vaskos kötéstáblába a szerzőszakállának egy darabját rejtették, errőlkapta nevét a kalocsai főszékesegyház-ban őrzött „szakáll-kódex”.

20000,-83., (Kézirat) SZEPES Mária (1908-2007.) (ezoterikus) író, költő, forga-tókönyvíró, színész autográf, tintávalírt, aláírt levele „Kedves Asszonyom!”megszólítással egy ismeretlen hölgy-nek. Levelében egyik könyvének angolés német szinopszisáról tájékoztatja ésközli, hogy sajnos francia nem áll ren-delkezésre.Kelt.: Bp., 1972. VI. 6.1 lev. 1 beírt oldal. (A/5)

Írói álneve Orsi Mária, színészkéntPapír Magdaként szerepelt. Legismer-tebb műve A Vörös Oroszlán. 1946-ban, Orsi Mária szerzői névvel aHungária kiadásában, 2000 példány-

24

ban jelent meg. Nem sokkal megje-lenése után, amikor a kiadókat is álla-mosították (1948), a könyvet felforgatóés veszélyes műnek találván, begyűjtöt-ték, és minden példányát bezúzták. Negyven évig volt tiltott könyv. Íróját,a nem létező Orsi Máriát „nemtalálták”.

20000,-84., SZMETKA L.(ászló) Ödön:A zongora encyclopediája – Zeneesztétikai tanulmány.Nagyvárad, 1914. (Ny.: SonnenfeldÖdön.) 83 p. Első kiadás!Kiadói gerincén ízlésesen aranyozottkartonborítóban, vászon-papírtokban. Bibliofil, „A kegyelmes Úrnakőszinte tisztelettel ajánlja kisigényűmunkáját a szerző: Szmetka L. ÖdönNagy-Várad, 1914. febr. 5.” dedikáltpéldány!

15000,-85., SZOMORY Dezső:A selyemzsinór(Bp., 1921.) Genius.104 p. 2 sztl.lev. Első kiadás!Kiadói díszesem aranyozott egészbőrdíszkötésben, felül aranymetszéssel. „Drága jó Zsuzsikának, - már a 15. ik/ Karácsony napján, hűséggel éshódolattal” – dedikált példány!Ebből a kötésváltozatból mindössze-sen 30 kézzel számozott az író kézje-gyével ellátott példány jelent meg. Eza 15. számú, bibliofil példány.Megkímélt állapotú, szép darab.

20000,-

86., (Kézirat) SZŐNYI István (1894-1960.) festő, grafikus, a Képzőművé-szeti Főiskola tanáraként autográfaláírt nyugtája, amelyen Veress Valimodellnek aktállásért a házi pénztárbólmunkadíjat fizet ki. A nyomtatványSzőnyi által kitöltve tartalmazza amintaülés idejét, óraszámát.Kelt.: Bp., 1950. máj. 20. 1 lev. (A/5)

Művészete a posztnagybányai stílustképviselte. Több monumentális meg-bízást kapott, a rajz- és festőtechni-kákról tanulmánya jelent meg. Amásodik világháború alatt bekapcsoló-dott az ellenállási mozgalomba, számoszsidót és más üldözöttet látott el hamispapírokkal, átmeneti szállással (amely-ben mindhárom gyermeke és másodikfelesége is segítették), ezért későbbegész családjával együtt posztumuszVilág Igaza kitüntetést kapott.Emlékmúzeuma 1967-ben nyílt meg

Zebegényben.20000,-

87., (Kézirat) TAMÁSI Áron (1897-1966.) erdélyi magyar író autográftintával írt, aláírt levele Dr. NémethAntalnak (1903-1968.) a NemzetiSzínház igazgatójának a Vitéz lélekcímű darabjának bemutatójával kap-csolatban. Levelében arra kéri barátját,hogy politikusokat és a miniszterelnö-köt, gróf Teleki Pált is hívja meg azelőadásra.Kelt.: Kolozsvár, 1941. január 12.1 lev. 1 beírt oldal. (A/4)

A Vitéz lélek 1940 októberébenközvetlenül az észak-erdélyi bevonulástkövetően született. Bemutatója 1941.január 25-én volt Pünkösdi Andor ren-dezésében, a Németh Antal vezette

25

Nemzeti Színházban. A nagysikerűelőadás színészei: Lehotay Árpád,Gózon Gyula, Apáthy Imre, BerkyLili, Szeleczky Zita, Vándory Margit,Eöry Kató…

40000,-88., TAMÁSI Áron:Ábel a rengetegben – Regény./Az Erdélyi Sz. C. 10 éves jubileumára/Kolozsvár, 1934.Erdélyi Szépmíves Céh. 191 p.Kiadói E.Sz.C. egészvászon kötésben. „Kardos Lászlónak, szeretettel ésköszönettel – Tamási Áron 1963. V.29.” irodalomtörténésznek dedikáltpéldány!

15000,-89., A Tanácsok országos gyűlésének(1919 junius 14 – 1919 junius 23)naplója.A munkás- és katonatanácsok gyors-irodájának feljegyzései alapján.Bp., 1919. Athenaeum. 280 p.Kiadói papírborítóban.Ritka bolsevik kordokumentum.

A Tanácsok Országos Gyűlése aMagyarországi Tanácsköztársaság nép-képviseleti szerve (parlamentje) volt,mely az 1919. április 7-8-án megtartottválasztások után a hadi eseményekmiatt csak június 14-én ült össze ésműködött egészen a Tanácsköztársaságteljes bukásáig. Június 23-án rekesztet-ték be a gyűlést, ami többször márössze sem ült, de nem is ülhetett; aligtöbb, mint egy hónappal később ugya-nis Horthy és szövetségesei a románhadsereg hathatós segítségével meg-döntötték a Tanácsköztársaságot.

30000,-

90., TERSÁNSZKY J. Jenő:Sziget a Dunán – Regény./Révai könyvtár 20./(Bp., 1948.) Révai.176 p. 1 sztl.lev. Első kiadás!Kiadói félvászon kötésben, rajzos papírvédőborítóban, amely Csillag Veramunkája.„Antalffy Gyulának szeretettel –Tersánszky Jenő, 948.” a neves műve-lődéstörténeti írónak dedikált példány!

15000,-91., TOLNAY Sándor:Barmokat orvosló-könyv, mellyet aköz-jónak hasznára ki-botsátott - -.Pesten, 1795. Füskúti LandererMihály. 1 t. (rézmetszet allegórikuskép) [14] 309 [3] p.Hiány: 3 kihajtható tábla.Korabeli gerincén címkével ellátottkopottas félbőr kötésben.Az állatorvoslás első egyetemi profesz-

szorának fő műve. Élete nagy része azállatorvoslás elismertetéséért folytatottharc jegyében telt el. Abban az időbenaz állatok gyógyítása meglehetősenlebecsült foglalkozásnak számított, ésnem tudománynak, hanem sokkalinkább mesterségnek tekintették.

40000,-92., TÓTH Zoltán, I.:Az erdélyi román nacionalizmus elsőszázada 1697-1792/Teleki Pál Tud. Intézet kiadványa/Bp., 1946. Athenaeum.412 [2] p. 4 t. (képek)Későbbi aranyozott egészvászon kötés-ben. Poss.: „Prof. dr. Alföldi András”bélyegző.„Alföldi András professzor úrnakmély tisztelettel – Tóth Zoltán 946.

26

VII. 6.” a neves emigráns régészpro-fesszor, ókortörténésznek dedikáltpéldány!

15000,-93., TRNKA de Krzowitz, Wenceslai:Historia Ophthalmiae omnis aeviobservata medica continensVindobonae, 1783. Rud. Graefferum.[16] 592 [16] p. Első kiadás!Későbbi keménytáblás, festett korhűpapírkötésben. Gyógytan.Trnka de Korzowitz (1739-1791) cseh

orvos, egyetemi tanár, műkedvelőzeneszerző. Mária Terézia személyiorvosa. Két korábban Mozartnak tulaj-donított kisebb munkáról derült ki,hogy valójában a műkedvelő orvos,Trnka műve.

30000,-94., VARGA Ottó:Aradi vértanúk albumaArad Sz[abad] Kir[ályi] Város Közön-sége és az aradi „Kölcsey-Egyesület”megbízásából szerkesztette: - -. Bp., 1893. „Könyves Kálmán”Társulat. 1 t. díszcímlap 246 [2] p. 8mell. (1 t. és 7 kézirathasonmás). Negyedik kiadás.Kiadói, festett, aranyozott, illusztrált(piros) Leszik egészvászon díszkötés-ben, körben aranyozott lapszéllel. Adíszcímlap verzóján korabeli szívélyesajándékozó sorok. Jó példány.

24000,-95., VATAI László:Az Isten szörnyetege (Ady lírája)Washington, 1963. Occidental Press.390 p. 1 sztl.lev. Első kiadás!Kiadói egészvászon kötésben.„Mária védelmébe és Tóni szereteté-be ajánlom ezt a könyvet – 967. okt.

Vatai László” dedikált példány!Vatai László (1914. – 1993.) magyar

református lelkész, irodalomtörténész,filozófus, egyetemi tanár, politikus,országgyűlési képviselő. A háborúközben az ellenállási mozgalmakbanvaló részvétele miatt megjárta a nyila-sok, utána a Kisgazdapártban való poli-tizálása miatt a kommunisták börtö-neit. Szabadulása után emigrációbakényszerült. Emigránsként is a népiírók mozgalmához közel álló Látó-határ, ill. Új látóhatár c. folyóiratokköréhez tartozott. Nagy hatással voltKodolányi János magyar íróra (ld. Zárttárgyalás). Kötete új megvilágításbahelyezi Ady költészetét.

20000,-96., VERES Mihály:A jó gazda-aszszony, avagy olly hasz-nos könyvetske, mellyben az Aszszo-nyoknak házaikban, és házik körül,némelly hasznos és meg-kivántatandódolgok meg-irattattak; és mellyet németnyelvből mind a mostan élő, s mind azezután következendő Aszszonyoknak,és Leány-Aszszonyoknak is hasznokrafordított és közönségessé tett...Pesten, 1796. Landerer.1 t. (címkép) XXIII. 214 [8] p. kétszín-nyomású címlappal. Első kiadás!Korabeli félvászon kötésben.

Konyhai, orvosi, gyermeknevelési ésmás hasznos házi tudnivalókat tartal-mazó mű. Rendkívül népszerű munkaelső kiadása, amelynek népszerűségérejellemző. hogy már 1797-ben újkiadást ért meg és ezt követően többkiadás követte. Egyben a legritkábbkiadás is. Szép tiszta példány.

40000,-

27

97., VERHOVAY Gyula:Az álarcz korszakaBp., 1889. Buschmann F. 160 p.Későbbi gerincén bordázott félbőrkötésben. Rendkívül ritka!Verhovay Gyula (1849 - 1906) jogász,

újságíró, politikus. A tiszaeszlári perután szélsőséges antiszemita nézetekkellépett fel. 1884 és 1887 között IstóczyGyőző antiszemita pártjának ország-gyűlési képviselője Cegléden.

„Az álarc korszaka”-ban Verhovayvisszapillantást vet küzdelmeire: „Mennyi per, mennyi küzdelem, folytakörül a három láb széles és öt lábhosszú deszka körül, mely az én vilá-gom, számát se tudom a pereknek, zak-latásoknak, sarcolásoknak, hajszáknak.Kidülledt pofacsontokkal kiáltotta odaaz esküdtszéki tárgyalásokkor az eszlárivérvád rituális főügyésze: „Csak minéltöbb bírságot, hogy a szerkesztő ismegérezze!” – olvashatjuk a kötetben.

40000,-98., VERNE Gyula:Strogoff Mihály utazása MoszkvátólIrkutskigÁtdolgozta: Szász Károly.Bp., 1885. Franklin-T.247 p. számos szövegközti egészoldalasmetszett képpel. Második kiadás.Kiadói festett illusztrált, préselt, barna,(Gottermayer) egészvászon kötésben. Jó példány.

40000,-

99., VOLOSZYNOVICH Zoltán –Dr. Nerád Béla – Dr. VolenszkyBéla: Adó- és illetékügyi határozatoktára / A M. Kir. Közigazgatási Bíróságadó- és illetékügyi határozatainak teljesés rendszeres gyűjteménye.I. Egyenes adók.Benedek Sándor ajánlásával,Dr. Frenreisz Pál közreműködésévelszerkesztették: - -.Bp., 1928. Szerkesztők.[2] VIII. 567 p.Korabeli gerincén díszesen aranyozottegészvászon kötésben.„Méltóságos dr. Kullmann Lajos m.kir. közigazgatási bírósági ítélő bíróúrnak ragaszkodásunk és tiszteletünkjeléül – Budapest, 1928. május hó 1-én Voloszynovich Zoltán, NerádBéla” dedikált példány!

30000,-100., WASS Albert:Adjátok vissza a hegyeimet! – Regény.(Bad Wörishofen, 1949. Dr. LippóczyMiklós. – Ny.: Hans Holzmann.)128 p. a kötetbe fűzve 26 lap ebből 18lapon beragasztott 19 egészoldalastintával készült rajzzal „L. Szabó deDobos” jelzéssel. Első kiadás!Egyedi (?) festett, illusztrált, feliratozottegész-zsákvászon kötésben. A kötés-táblán a szerző neve: „Wass AlbertGr.”. A kötéstábla illusztrációja meg-egyezik a kiadói papírborító rajzával,amely Vámos Kálmán grafikusművészmunkája.„Kicsinek és Lacinak a kalitkábólkirepült madaraknak küldi ezt akönyvet a nyomorult, kedves, öregEurópából régi fogolytársuk – WassAlbert” dedikált példány!

28

A szöveglapok közzé ragasztott rajzokillusztrátora számomra ismeretlen,nyomát nem találtam. Vélhetően meg-egyezik a dedikáció címzettjével, a kötetegykori tulajdonosával. A szuggesztívrajzok képzett grafikusra vallanak,művészi kivitelűek. A dedikációszövege alapján a grafikus feltételez-hetően szintén emigráns magyar. Agrafikus kilétének azonosítása és aszuggesztív rajzok elemzése továbbimunkát igényel, amelynek segítségévelközelebb kerülhetünk az erdélyi ma-gyar író kapcsolatrendszerének feltér-képezéséhez. Maga a regény az egyiklegnépszerűbb magyar regény nagyonritka emigrációban írt első kiadása. Akötetet egyedi illusztrációi és dedikáció-ja teszi irodalomtörténeti kuriózummá.

80000,-

29.

Könyvritkaságok nemzetközikiállítása és vására - először

Budapesten

2016 szeptember 24-25.Pesti Vigadó

(A belépés ingyenes)