Adalékok a Adalékok a projektoktatás hazai projektoktatás hazai gyakorlatáhozgyakorlatához

Iskola és érték, Tanítási módszerekIskola és érték, Tanítási módszerek

EKF, EGER, 2009-2010EKF, EGER, 2009-2010

Vincze BeatrixVincze Beatrix

A pedagógiai projekt: változató hangsúlyok

„A tanulóknak a projektoktatásban valóságos feladattal kell szembesülnie, amelyben maga dolgozza ki részvételének egyéni tervét, és annak az útnak minden részletét is, amely a terv megvalósításához vezet.” (Ch. R. Ricards, 1900)

„A projekt egy cél által meghatározott tapasztalatgyűjtés, céltudatos cselekvés, amelynél az uralkodó szándék (a cél elérése), mint belső hajtóerő meghatározza a cselekvés célját, szabályozza annak lefolyását, motivációjához erőt ad.” (Kilpatrik, 1918, The Project Method)

Projektoktatás és reformpedagógia Projektoktatás és reformpedagógia kapcsolatakapcsolata

A mai iskolai reformok visszavezethetők a század A mai iskolai reformok visszavezethetők a század első harmadában ható reformpedagógiai eszmékre első harmadában ható reformpedagógiai eszmékre vagy némelyek újra felfedezésére. (Klafki, 1986)vagy némelyek újra felfedezésére. (Klafki, 1986)

A reformpedagógia a herbarti iskola ellen irányuló A reformpedagógia a herbarti iskola ellen irányuló tiltakozásból és kritikából születik meg. (Gudjons, tiltakozásból és kritikából születik meg. (Gudjons, 1994) 1994)

A 19. századvég filozófiai, kulturális, művészeti A 19. századvég filozófiai, kulturális, művészeti irányzatait és az életmód-mozgalmakat magába irányzatait és az életmód-mozgalmakat magába integráló reformszellemiség felfedezi a gyereket, integráló reformszellemiség felfedezi a gyereket, visszanyúlik a nagy elődökhöz: Rousseau-hoz, visszanyúlik a nagy elődökhöz: Rousseau-hoz, Nietzsche-hez, Tolsztojhoz, Dewey-hez. Nietzsche-hez, Tolsztojhoz, Dewey-hez.

ProjektdefinícióProjektdefiníció

A projektmódszer szerint a tanulók egy A projektmódszer szerint a tanulók egy csoportja egy olyan, csoportja egy olyan, érdeklődésüknek érdeklődésüknek megfelelő témátmegfelelő témát dolgoz fel, amelyet a dolgoz fel, amelyet a csoport maga választ. A projektet csoport maga választ. A projektet kezdeményező lehet a tanterv, a tanár kezdeményező lehet a tanterv, a tanár vagy a csoport tagja(i). (Frey, 1982)vagy a csoport tagja(i). (Frey, 1982)

A projektoktatás szakaszai

Témaválasztás (probléma, cél megjelölése)

Tervezés (időterv, felelősök, munkacsoportok)

Kivitelezés (kutatás-anyaggyűjtés, szelektálás, kivitelezés, prezentálás

Értékelés

A reformpedagógiától a A reformpedagógiától a közoktatásigközoktatásig a történeti fejlődés íve (kb. 100 év): a a történeti fejlődés íve (kb. 100 év): a

projektoktatás legitimálója, de a projektoktatás legitimálója, de a projektmódszer nem változtatja meg projektmódszer nem változtatja meg alapjaiban az oktatást, csak a herbarti alapjaiban az oktatást, csak a herbarti (porosz) iskola kritikájának termékeként (porosz) iskola kritikájának termékeként értelmezhető(Oelkers, 1999);értelmezhető(Oelkers, 1999);

a nyugat-európai oktatási reformok új a nyugat-európai oktatási reformok új felfedezettje (1968-as diáklázadás felfedezettje (1968-as diáklázadás után): a projektmódszerután): a projektmódszer

Ma sincs egységes definíció, Ma sincs egységes definíció, folyamatosan bővülő kritériumrendszerfolyamatosan bővülő kritériumrendszer

projektorientált tanítás (curriculumba projektorientált tanítás (curriculumba integrált) a közoktatásban, gazdagodó integrált) a közoktatásban, gazdagodó eszköztárraleszköztárral

A projektoktatás előzményei A projektoktatás előzményei MagyarországonMagyarországon Nagy László: Gyermektanulmányi Társaság, 1906Nagy László: Gyermektanulmányi Társaság, 1906 Domokos Lászlóné: Új Iskola, 1915Domokos Lászlóné: Új Iskola, 1915 Erdei iskolák, 1908Erdei iskolák, 1908 Montessori pedagógia: Buchard-Bélaváry Erzsébet, Montessori pedagógia: Buchard-Bélaváry Erzsébet,

19241924 Kenyeres Elemér: Kisdednevelés. Dewey és Herbart Kenyeres Elemér: Kisdednevelés. Dewey és Herbart

pedagógiájának összevetésepedagógiájának összevetése Waldorf-iskola: Nagy Emilné dr. Göllner Mária, 1926-Waldorf-iskola: Nagy Emilné dr. Göllner Mária, 1926-

3232 Családi Iskola: Nemesné Müller Márta, 1915-43-Családi Iskola: Nemesné Müller Márta, 1915-43-

projektorientált oktatás (Decroly, Winetka Plan)projektorientált oktatás (Decroly, Winetka Plan) Szovjet munkaiskola: MakarenkoSzovjet munkaiskola: Makarenko Szentlőrinci iskola: Gáspár László – közösségi nevelésSzentlőrinci iskola: Gáspár László – közösségi nevelés Zsolnai József értékközvetítő és képességfejlesztő Zsolnai József értékközvetítő és képességfejlesztő

programjaprogramja

MagyarországonMagyarországon A 20. századi magyar pedagógia A 20. századi magyar pedagógia

megszakításokkal követte az európai megszakításokkal követte az európai irányvonalat: nyitott a reformpedagógia irányvonalat: nyitott a reformpedagógia eszméire;számos iskola alkalmaz eszméire;számos iskola alkalmaz projektmódszerhez hasonló elemeketprojektmódszerhez hasonló elemeket

A rendszerváltás „gyermeke” (1991,1992 A rendszerváltás „gyermeke” (1991,1992 Hortobágyi Katalin ismerteti a módszer a Hortobágyi Katalin ismerteti a módszer a pedagógiai irodalomban)pedagógiai irodalomban)

A magyarországi projekt terminológia nem A magyarországi projekt terminológia nem egységes, széles értelemben használjuk, egységes, széles értelemben használjuk, váltakozva: projektoktatás, projektmódszerváltakozva: projektoktatás, projektmódszer

Kritériumaiban igyekszik követni a nemzetközi Kritériumaiban igyekszik követni a nemzetközi gyakorlatotgyakorlatot

Nem előzmények nélküli: reformpedagógiában Nem előzmények nélküli: reformpedagógiában jelentős múltja, illetve a rendszerváltás előtti jelentős múltja, illetve a rendszerváltás előtti kísérletek előkészítikkísérletek előkészítik

Idegen nyelv oktatás (angol) becsempészi a Idegen nyelv oktatás (angol) becsempészi a tankönyvekkeltankönyvekkel

Miért kell a projektmódszer?Miért kell a projektmódszer?Új kihívásokÚj kihívások: : információs és edukatív információs és edukatív társadalom igénye, új oktatási stratégia társadalom igénye, új oktatási stratégia és módszerek és módszerek

aktív cselekvő állampolgáraktív cselekvő állampolgár személyhez szóló, pluralista, személyhez szóló, pluralista,

cselekvésorientált oktatáscselekvésorientált oktatás a személyiség kiteljesítésea személyiség kiteljesítése a befogadó társadalom kialakításaa befogadó társadalom kialakítása tanulási, társadalmi, művelődési tanulási, társadalmi, művelődési

kirekesztettség felszámolásakirekesztettség felszámolása foglalkoztathatóság-munkaerőképzésfoglalkoztathatóság-munkaerőképzés munkaerő adaptációmunkaerő adaptáció

Új az oktatásbanÚj az oktatásban

Az oktatás globális probléma:a globális, a Az oktatás globális probléma:a globális, a regionális és a lokális egységének igényeregionális és a lokális egységének igénye

Az életen át tartó tanulás (LLL)elméleteAz életen át tartó tanulás (LLL)elmélete Új nemzeti stratégiák szükségessége (PISA - Új nemzeti stratégiák szükségessége (PISA -

vizsgálatok)vizsgálatok) Kompetencia alapú oktatásKompetencia alapú oktatás A világtársadalom, mint titok nélküli A világtársadalom, mint titok nélküli

információközösség, a computer, az információközösség, a computer, az informatika és kibernetika gyermekekéntinformatika és kibernetika gyermekeként

A „megváltozott” gyermekkor: motivációs A „megváltozott” gyermekkor: motivációs lehetőséglehetőség

A hazai projektoktatás a rendszerváltás utánA hazai projektoktatás a rendszerváltás után

A projektpedagógia az 1991-92-ben válik „újra” ismertté A projektpedagógia az 1991-92-ben válik „újra” ismertté a magyar közoktatásban (szakirodalom, pedagógiai a magyar közoktatásban (szakirodalom, pedagógiai gyakorlat, oktatás része)gyakorlat, oktatás része)

A magyar reformpedagógia 20. századi jeles képviselői A magyar reformpedagógia 20. századi jeles képviselői részben vagy közvetve alkalmazták a módszert, részben vagy közvetve alkalmazták a módszert, gyakorlatukkal megelőlegezték a projektgyakorlatotgyakorlatukkal megelőlegezték a projektgyakorlatot

Kialakulásában jelentős szerepet kapott az idegen Kialakulásában jelentős szerepet kapott az idegen nyelvtanítás ( a tankönyveken át beszivárog a módszer) és nyelvtanítás ( a tankönyveken át beszivárog a módszer) és a idegen nyelvi nemzetközi projektek (Comenius, 1998-tól)a idegen nyelvi nemzetközi projektek (Comenius, 1998-tól)

A projektoktatás elfogadottá válásában közrejátszottak a A projektoktatás elfogadottá válásában közrejátszottak a rendszerváltás előtti kísérleti műhelyek, speciális tantervű rendszerváltás előtti kísérleti műhelyek, speciális tantervű iskolákiskolák

Az 1990-es évektől alakuló alternatív iskolák, külföldi Az 1990-es évektől alakuló alternatív iskolák, külföldi iskolák pozitívan befolyásolták pedagógiai kultúrátiskolák pozitívan befolyásolták pedagógiai kultúrát

Projektek maProjektek ma

Az 2003-tól kormányrendelet teszi legitimmé Az 2003-tól kormányrendelet teszi legitimmé a projektmódszert a közoktatásbana projektmódszert a közoktatásban

A 2004-05-től a kétszintű érettségi vizsga A 2004-05-től a kétszintű érettségi vizsga részét képezi a projekt: népismeret, biológia, részét képezi a projekt: népismeret, biológia, vizuális kultúra és egyéb tantárgyakbólvizuális kultúra és egyéb tantárgyakból

DSD - nyelvvizsga része DSD - nyelvvizsga része Tanítási módszer a tanórán, órán kívülTanítási módszer a tanórán, órán kívül Nemzetközi projektekNemzetközi projektek

Új pedagógiai kultúra

A frontális oktatás kudarca A tanulók, tanárok motiválatlansága Igény/kényszer a módszertani megújulásra Tanártovábbképzés, tanárképzés jelzései Az iskolák gyorsuló innovációja Partnerközpontú kapcsolatának erősítése Az esélyegyenlőség elvének érvényesítése Kapcsolat a piac, a termelés, a szolgáltatások

világával Kísérletek az iskola belső racionalizálására Globalizáció, integráció Minőség és hatékonyság igénye Az optimizmus erősítése, divat Vágy a sikerre Jövőorientált attitűd

Gudjons kritériumrendszere A projekt tartalma az iskolán kívüli világból

kerül ki A tanulók érdeklődési köre határoz a

témaválasztásról Közös tervezés Társadalmi élethez hasonló viszonyok a projekt

munkában Önálló célkitűzések Kreatív alkotó munka Végtermékben realizálódik Csoportmunka Interdiszciplinális, komplex tanítási forma A curriculumhoz való illeszkedés

Forrás:Bastian/ Gudjons(1986): Das

Projektbuch.Hamburg.

Kiemelt kompetenciák

Média kompetencia Idegen nyelv Szociális IKT Állampolgári Vállalkozói (gazdasági) Hatékony, önálló tanulás Esztétikai-művészeti tudatosság és

kifejező képesség

A projektoktatás előnyei

A frontális szervezési mód és az új módszerek szembeállításából fakadó ellenállás leküzdése

A pedagógiai, a módszertani kultúra fejlesztésének eszköze A kompetenciaalapú oktatás hatékony eszköze A differenciált oktatás egyik formája (felzárkóztatás,

tehetséggondozás) Az integrált tanítás lehetséges eszköze Változatos tanulásszervezés biztosítása(team, páros munka) A valósághoz való új viszony kialakítása, életszerű, gyakorlati

feladatmegvalósítása révén az egyéni felelősségvállalás, önértékelés eszköze

Jövőre orientált, a pályaválasztásra, pályaorientációra előkészítés megvalósítója

A tanulói érdeklődésen alapuló (csak részben irányított) szituatív tanulási forma a motiváció fontos eszköze

Hátrányok, nehézségek Frontális oktatás túlsúlya Konzervativizmus Kevés hagyomány Motiváció hiánya Nyelvtudás hiánya Merev oktatási keret,curriculum Iskolavezetés Osztályozás/értékelés Szülők bizalmatlansága Módszertani hiányosságok (projekt nem egyenlő terv) Média Tájékozatlanság Hiányos IKT-kompetencia Hiányzó projektbank Idegen nyelvű szakirodalom

Hasznosság Diák

– Új kompetenciák– Élmények– Kommunikáció– Siker– Team-munka– Kutatási módszerek– Kapcsolat a valóságos

élettel– Pályaorientáció– Észrevétlen tanulás

Tanár– Új kompetenciák– Továbbképzés– Kapcsolati tőke– Siker, hatékonyság– Projektvezetés– Ötletgazda– Kilép az iskola

világából– Pályakorrekció– Megújulás, lendület– Új viszonyrendszer

Új pedagógiai kultúra elősegítése

Módszertani megújulás Tanártovábbképzés, tanképzés Az iskolák innovációja Az iskola, a szülők és a tanulók

partnerközpontú kapcsolata Az esélyegyenlőség érvényesülése Kapcsolat a piac, a termelés, a

szolgáltatások világával Növekvő racionalizmus Minőség és hatékonyság Optimizmus: vágy a sikerre Jövőorientált attitűd

Felhasznált irodalom: Bastian, J. - Gudjons, H. (1986): Das

Projektbuch. Bergmann und Helbig Verlag, Hamburg.

Dewey, J. (1912): Az iskola és a társadalom. Franklin Társulat, Budapest.

Dewey, J. (1976): A nevelés jellege és folyamata. Tankönyvkiadó, Budapest.

Falus Iván (2001): Az oktatási módszerek kiválasztására és alkalmazására vonatkozó nézetek. In: Golnhofer-Nahalka (szerk.): A pedagógusok pedagógiája.(A pedagógusok nézetei.) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 232-260.

Falus Iván (szerk.)(2003): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Golnhofer Erzsébet (1999b): Tanárok a gyerekekről. Iskolakultúra, 9. sz. 43-47.

Gudjons, H.(1994): Pädagogisches Grundwissen. Julius Klinkhardt Verlag, Bad Heilbrunn.

Hänsel, D.(1997): Mit Projekten beginnen. In: Handbuch Projektunterricht. Beltz Verlag, Weinheim.

Hortobágyi Katalin (2002): Projekt-kézikönyv. Válogatás a hazai és a külföldi projektirodalomból. (Javított és bővített kiadvány), IF Alapítvány OKI, Budapest.

Klippert, H. (1994): Projektwochen. Beltz, Weinheim und Basel.

M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás. Oktatás-módszertani Kiskönyvtár. ELTE BTK, Budapest.

Oelkers, J. (1997): Geschichte und Nutzen der Projektmethode. In: Hänsel, D.(Hsg.): Handbuch Projektunterricht. Beltz Verlag, Weinheim. 14.