FÉNYKÉPEZŐGÉPEK

Készítette: Musza Alexandra Anyagtudomány MSc

• A fotográfia vagy fényképészet a fény által közvetített képi információk rögzítése technikai eszközök (fényképezőgép, fényérzékeny anyag stb.) segítségével.

• Kezdetben a fotó nem akart többnek látszani, mint precíz leképező eszköz – 19 - 20.századtól művészet

• Elnevezése a görög φως phosz („fény”), és γραφις graphisz („rajz”) szóból ered, együtt „fénnyel rajzolás” vagy „fényrajz” a jelentése.

A legalapvetőbb – a szem

• pálcika(fény)/csap(szín)

• retina (ideghártya)

• látóideg (vakfolt)

• látóköteg (keresztezés)

• nyakszirtlebeny - látóközpont

információ 95%-a

A szem képalkotása

Az első – camera obscura = lyukkamera

• legegyszerűbb • doboz - szoba

• fordított állású kép

• mai fényképezők is ezen alapulnak

• fényképezés előtt fizikai és csillagászati eszköz

• soha nem lesz tökéletesen

éles

17. századtól

forrás: Ugi Dávid

példák: • Erzsébet híd kereszttartó elemeiben (videó) • Magyar Képzőművészeti Egyetem régi bejárata

Joseph Nicéphore Niépce – a feltaláló

• camera obscura képének fixálása ezüst-kloriddal

(már tudtak az ezüstsók fényérzékenységéről – Shulze)

legalkalmasabb anyag a bitumen (1818 – 3 hónap)

• 1826 – 27 első időtálló fénykép

Kilátás a dolgozószobából

• Niépce és Daguerre közös munkája

dagerrotípia: 1839. augusztus 19. • ezüstözött rézlemez siker kulcsa a polírozás!!!

• halogén- gőzben sötétsárga színű lett

• kamerába helyezték és exponálták

• előhívás: előhívóládában gyertyával, borszeszégővel melegített higany gőzével

• keletkezett higany-ezüst amalgámot Na2S2O3-ban fixálták.

• tartósítás céljából arannyal színezték

• légmentes csomagolás az oxidáció miatt

• 1850-es évekre már lerövidült az expozíciós idő • Archer – nedves kollódiumos eljárás

• hátránya: frissen, helyszínen kellett előhívni a képet

• ezüsthalogenid érzékenyítés

• kollódium = alkohol és éter keverékében oldott kollódiumgyapot

• 19. század második felében hatalmas népszerűség

• kamerákra több lencsét illesztettek (képes levelezőlap)

• harmonikaszerű illesztés

• 1861 – az első színes kép • James Clerk Maxwell

• piros, kék és zöld szűrők használata

• 1893 – az első víz alatti kép • Louis Boutan

• 1907. első színes-film (Kodak) • Lumière testvérek – az első színes eljárás

• 1937. Polaroid Corporation – helyben előhívó kamera fejlesztése (1947) • az eljárás a mai napig gyártási titok

• 1959. Nikon – egy adott objektív használata különböző Nikon gépeken

• 1959. első teljesen automata fényképezőgép – Agfa Optima

• 1973. első digitális fényképezőgép – AT&T Bell Laboratories • CCD: töltés-csatolt-eszköz

• 1986 - Kodak – 1 MP kép, de drága és körülményes

• 1995 – fényképezőgép + videokamera = Ricoh RDC-1 • horribilis ár (13.000 $)

• 1999 – Nikon – olcsóbb, nagyobb felbontás

• 2003 – Canon – <1000 $ és >6 MP

A fényképezőgép fizikája

Bevezetés - törvények

• Ha a tárgyról (T) kiinduló fénysugarak irányváltoztatás nélkül jutnak a szemünkbe, akkor közvetlenül a tárgyat látjuk. Ha a fénysugarak valamilyen felületen visszaverődtek, közeghatáron megtörtek, vagy optikai eszközön haladtak át a szemünkbe érkezés előtt, akkor a látszólagos kiindulási pontokat, vagyis a tárgynak csak a képét (K) látjuk.

• Tárgytávolság (t): a tárgy optikai tengelyre eső vetülete és az optikai középpont távolsága. Valódi tárgy esetén pozitív, összetartóan érkező sugarak esetén negatív.

• Képtávolság (k): a kép optikai tengelyre eső vetülete és az optikai középpont távolsága. Valódi kép esetén pozitív, látszólagos kép esetén negatív.

• Nagyítás (N): a képméret (K) és a tárgyméret (T) hányadosa. A nagyítás negatív is lehet, a kép és a tárgy viszonylagos állásától függően.

• Leképezési törvény:

• Lencsék képalkotása: • Szórólencsék

• egyenes állású, kicsinyített, látszólagos kép

• pozitív előjel

• Gyűjtőlencsék: • távoli tárgy: fordított állású kicsinyített kép

• nagyon közeli: egyenes állású, nagyított kép

• felbontóképesség: az a legkisebb távolság, aminél közelebbi pontok már nem különböztethetők meg egymástól. • Az objektív átmérőjének a növelésével a felbontóképesség is

nő

• pixel: (=képpont) egy pixelgrafikus képen egy pont. A képpont a legkisebb megcímezhető illetve szerkeszthető alkotóeleme a képnek vagy képernyőnek. információtartalmát a színe adja. Színes képekben minden képernyőbeli képpontnak három tulajdonsága van, ezek a vörös (red), zöld (green) és kék (blue) intenzitás (röviden RGB), amelyekből a megfigyelhető szín additív színkeveréssel jön létre.

• megapixel: megmutatja, hogy az adott eszközben hány darab fényérzékelő elem található, vagyis milyen maximális felbontásban tud digitális képet alkotni.

1 megapixel = 1 000 000 pixel

Az objektív

• alanyról visszaverődő fény összegyűjtése • kép minősége függ az anyagától (Zeiss) • tökéletlen leképzés (=lencsehibák) több lencse • exponálás biztosítása (=elkészítés) • fontos a lencse minősége • mélységélesség • a fókuszálás legegyszerűbb a tükörreflexes kameráknál • tárgyról valódi képet ad • emberi szem

Tükörreflexes kamerák • objektíven keresztül látjuk a kompozíciót

45°-os szögben elhelyezett síktükör

• exponáláskor a tükör felcsapódik

• kezdetben felcseréltoldalú - korrigálás: prizma

Expozíció

= kép elkészítése

• zár kioldásával a filmet/érzékelőt a tárgyról visszaverődő fénysugaraknak kitesszük

• expozíciós idő: • függ fényerősségtől (nappal rövidebb)

• zárszerkezet vezérli

• objektívvel szabályozható a fény mennyisége

Zárszerkezet

• gyűrű alakú rugós szerkezet

• manapság 2 fajta: • redőnyzár – gépváz

• közvetlen az érzékelő előtt helyezkednek el

• gomb lenyomása után lefut

• lassan mozognak, így nehéz: sport, vaku, gyors mozgás

• központi zár – objektív • rugóval megfeszített fém lamellák

• áthaladó fény útjának biztosítása

• vakuhoz könnyebb

Rekeszszerkezet

=blende

• lencsén áthaladó fény mennyiségének

• expozíciós idő hosszának szabályozása

• rekeszszámok • minden állás az előzőhöz képest feleannyi fényt enged

be mértani sor

• ha a fény csökken, nő az expozíciós idő

Szűrők • átlátszó anyagok – fénysugár átengedése

• beeső fény egy részének elnyelése, másik részének átengedése • vékony lemezek készítése – fény összetételének

változtatása FÉNYSZŰRŐK

• csoportosítás - milyen célra? milyen anyagból?

színszűrők folyadékszűrők

szürke szűrők színes üvegszűrők

polarizációs szűrők interferenciaszűrők

zselatin- ill. műanyagszűrők

Papír

• legnagyobb mennyiségben fotopapír • fotokémiailag tiszta alapanyag, szennyezések kerülése • nem lehetnek fémnyomok • nyerspapír alapanyag: nemesített szulfit-szulfát-

cellulóz, pamut • enyvezéshez gyanta,keményítő, zselatin • átlátszatlanság növelése fehér pigmentekkel • színezés színezékkel és optikai fehérítőkkel • fontos tulajdonság:

• mechanikai szilárdság • fehér szín (fehér valamely árnyalata)

Felhasznált irodalom

• https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9nyk%C3%A9pez%C3%A9s

• Morvai György – Szimán Oszkár : Fotozsebkönyv

• Babiczky,Tőkés,Gara,Radó – Mikrofilmezés,dokumentációs fényképezés

• http://www.bykyny.hu/fenykepezes-alapfogalmak.shtml

• http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizika-11-evfolyam/a-fenykepezogep-es-a-diavetito/fenykepezogep-es-kepalkotasa

• https://www.youtube.com/watch?v=azaLV9pQimY

• http://index.hu/belfold/budapest/mozi4560/

• http://www.buvarfotosob.hu/sites/default/files/buvarfoto-tortenelem.pdf

Köszönöm a

figyelmet!