1 2008

. JA

NU

ÁR

AD

JON

IST

EN

VÍG

ESZ

TEN

DÕ

T,

SOK

-SO

K T

ÁLT

OS

KÉ

MÉ

NY

SEP

RÕ

T!

SIMAI MIHÁLY

Volt egy táltos kéményseprõVolt egy táltos kéményseprõ,vasmarkában szárnyas seprõ:ha õ azzal egyet seprett,a gonoszság kevesebb lett.

Ha õ azzal kettõt seprett,fagyos télben is meleg lett.Fagyos télben nyármeleg lett:a gyûlölet szeretet lett.

Ha õ azzal seprett hármat,ágyúcsõbõl lettek ágak,tankból lettek jázminbokrok,szurony és kard ezüstszínû szirmot bontott.

Adjon Isten víg esztendõt,sok-sok táltos kéményseprõt.Világoljon hó a földön,senki ördög a szemünkbekormot többé ne söpörjön.

2

Ez új év kezdeténazt kívánom néked,boldogság, szerencselegyen minden lépted.A tél havat, az élet boldogságot hintsen,szívembõl kívánom:Áldjon meg az Isten!

Beküldte Siklódi Sanyika Márkodból

Kerek életfája,szép tizenkét ága,szép tizenkét ágánötvenkét virága,

ötvenkét virágánhét gyöngylevelecske,gyöngylevelecskéinhuszonnégy erecske.

Szivárványos, boldog új évet kívánunk!

BAK SÁRA rajzai 3

Beküldte Merker Bernadett Nagykárolyból

4

TOLNA ÉVA

Tûzanyó ésLángocska

Egy este a Tûz éppen aludni készült, ami-kor a kis Parázs megszólította:

– Tûzanyó, mit tegyek, hogy én is hasznáralehessek valakinek?

– Szerencséd, hogy anyónak szólítottál,mert különben nem válaszolnék – pislogott aTûz álmosan. – Mégis várjuk meg inkább areggelt, a virradat mindig megélénkít.

– Köszönöm – hunyorogta a kis Parázs, az-tán jó éjt kívánva õ is nyugodni tért. Ám nemúgy Pernyéék. Õket álom helyett most is aSzél kerülgette, aki éppen csak arra várt,hogy Tûzanyó elszenderedjék. Amint ez meg-történt, azonnal muzsikálni kezdett. Hát Per-nyéék egy-kettõre táncra perdültek, pörög-tek-forogtak, addig hívogatták a kis Parazsat,amíg be nem állt közéjük.

– Járjad, kis Parázs, járd ki! – biztatták a ke-

rengõ Pernyék kedvesen.Járta is kis Parázs, addig járta a táncot,

amíg úgy belemelegedett, hogy hirtelen-vá-ratlan apró Lángocska lett belõle. Talán észresem vette volna a változást, ha a Szél nagyámulatában nem hagyja abba a muzsikálást.

– Zene nélkül nem táncolok! – nyújtogattanyelvecskéjét a Lángocska.

– Csúfolódunk, csúfolódunk? Te kis ma-kacs, pirosarcú! – süvítette a Szél mérgesen.

– Ki meri megzavarni az álmomat? – ébredtfel haragosan Tûzanyó, de amint Lángocskátmegpillantotta, azonnal megszelídült. – Szépjó reggelt, lelkem Lángocskája! – üdvözöltebarátságosan, és olyan melegen, olyan erõsenölelte, hogy majdnem megfojtotta.

– Engedj, engedj utamra Tûzanyó, kijártammár az iskolát – szabadította ki magát Lán-gocska az ölelésbõl.

– Az iskolát?– A tánciskolát. Gyere, segíts, Szél bará-

tom, veled sokkal jobban járom! – hívogatta amuzsikust. De hiába hívogatta, mert az mármessze járt, csak egy odatévedt Szellõcskebiztatta a hajnali derengésben:

Ez a kis Láng úgy járja,Ripeg-ropog a lába!

– És hogy ragyog a szénszeme! – dicsérteTûzanyó is a Lángocskát.

– Bocsáss el, Tûzanyó! Szeretném megta-lálni a szerencsémet.

– A kedvedért megteszem. Bár nehezen vá-lok meg tõled, mégsem marasztallak. Légy

ezentúl mindenki Lángocskája!– Az enyém is? – érdeklõdött Eszterke bol-

dogan.– A tied is. Látod, már hasznára is váltál va-

lakinek – mosolygott Lángocskára Tûzanyó.– Bizony, megfõzte a vacsorámat – csivitelt

Eszter. – Köszönöm, Lángocska! Egyszermég Tûzanyó lehet belõled, de addig világítsis, éppen úgy, mint a vacsoracsillag.

FORRÓ ÁGNES rajzai 5

6

DEMÉNY PÉTER

APAPA LEA LEVELE VELE ÁGÓBÁGÓNAKÁGÓBÁGÓNAKNe félj, kismalac,az iskolában nincsenek félelmetes idegenek,és ha mégis vannak, én is ott vagyok veled,ott kuksolok a táskádban, a tea mellett,vagy az ellenõrzõdben vigyorgunk anyával együtt,vagy a zsebedben szöszmötölünk,a tolltartódban lapulunk,a könyveid, füzeteid között préselõdünk,a pad alatt töprengünk,hogy vajon miért is szoktál szorongani,mikor általában olyan nevetõs malac vagy,hiszen borzongató az élet és veszedelmes,de játékos is és pajkos és vidám,és valahogy olyan tele van, mint a május mosollyal,és apa még tán jobban szeret, ha félsz az ismeretlentõl,mert olyankor mintha együtt lennénk költõk,de azért ne félj, kislányom, semmitõl.

7

LÁSZLÓ NOÉMI

GOGONDÛZÕNDÛZÕEltörtem a bokámat.Kis bánat, nagy bánat.Elhagytam a bögrémet.Keserves történet.

Elveszett a kabalám.Meggyógyítom, megkeresem, megtalálom, de meg ám!

Boka, bögre, boka, bögre,gondod akadjon a szögre!Bögre, boka, bögre, boka,kesergésre semmi oka.

Boka, bögre, kabala,szálljon rátok a szerencsetarka tollú madara!

SZILÁGYI TOSA KATALINrajzai

8

– Bocsánat, Futyuri úr, hogy zavarom! – szólított megszerdán estetájt valaki a zúzmarás bokrok mögül, a Várol-dalban. – Legyen szíves, gyújtsa meg a pipámat!

Meglepõdve fordultam a hang irányába. Mintha hallot-tam volna már valahol. Don Makarémó, a játék majmocs-kám ijedten szorította meg a kezemet. A bokrok mögötthóember álldogált, zöld lábzsákban. A vállán nagy feketekendõt borzolt a szél. Beszélõ hóember?

– Csak nem tetszik fázni? – elegyedtem szóba vele. (Bára legszívesebben elinaltam volna!)

– Megvesz az isten hidege! A kezem meggémberedett.Legyen szíves, nyúljon be, Futyuri úr, a zsebembe, és gyújt-sa meg a pipámat!

Meggyújtottam a gyufát, s egy pillanat múlva már vidá-man pöfékelt nagy, bodros füstfelhõket eregetve, mint ott-hon a jancsikályhánk.

– Örök hálára kötelezett, Futyuri úr! – szólt a hóember. –Érzem, hogy átjár a meleg, hogy ereim újraélednek! Nincsmagánál véletlenül egy csésze forró tea?

– Egész véletlenül nincs! – mosolyogtam a furcsa kérésen.– Erõleves is megtenné, természetesen tíz tojással – adta

valamivel alább.Erre már vigyorogva ráztam a fejem.

VÉGH GYÖRGY

A fagyosA fagyoshóemberhóember

9SZABÓ ZELMIRA rajzai

– Ha nincs, nincs! Persze szívesen vennék egy nagy tányérvadas nyúlgerincet is zsemlegombóccal, ha finoman meg vanszórva áfonyával! – folytatta, de én nagyon fáztam már, ésDon Makarémó is idegesen topogott a lábam körül.

– Jó éjszakát kívánok, Hóember bácsi! – köszöntem el tõle.– Haladéktalanul mennem kell, mert nagyon régóta vár anagybátyám. Már délben ott kellett volna lennem nála. De el-hógolyóztuk az idõt Don Makarémóval.

– No, szerencséd, hogy Hóember bácsinak szólítottál –szólt a hóember, és elkezdett kacagni. Fogta az oldalát, ésegyre rázkódott a nevetéstõl. És ettõl az összes hó leesettróla.

– Jó tréfa volt, mi, te csibész Futyuri? – kérdezte, és meg-fogta a kezem. Remélem, máskor nem tekeregsz el ilyen so-káig, hanem idejében ott leszel nálam!

Ahogy jobban megnéztem, döbbentem rá, hogy nagybá-tyám áll elõttem. Hát ezért volt mindjárt kezdetben is oly is-merõs a hangja!

Boldogan simult kezem a kezébe, pontosan úgy, ahogy azenyémbe Don Makarémó kis praclija.

Kecskebukázva indultunk el hármasban. Körülöttünk tán-colva kergetõztek egymással a selymes hópelyhek, és valamialig kivehetõ, halk dalocskát dúdoltak.

10

MARKÓ BÉLA

JEGESMEDJEGESMEDVE VE AZ ÁLLAAZ ÁLLATKERTKERTBENTBENEz a szegény jegesmedve,nagyon el van keseredve,és semmihez sincsen kedve,mivel ide berekesztvehiába is epekedne,esedezne, fenekedne,hogy õ most felkerekedne,és tõlünk jó messze menne,el a jeges tengerekre,hómezõkre, gleccserekre,ott vígan leheveredne,hancúrozna, verekedne,sarki hegyek hósipkájátnyalogatva tenne-venne,s nem gondolna ezekre afagylaltevõ gyerekekre...

medvemamát a jegesmacihoz.

VEZESD

CSEH KATALIN

JEGESMEDJEGESMEDVE-VE-MMOONDÓKANDÓKAJegesmedve,Jegesmedve,FagyosodikMár a kedve,De még nincsElkeseredve.Nap csiklintja,Morgolódik,Gyomra korog,Szontyolodik.Szutykos, lucskosBundája,Megszidja a Mamája. RAJZOLD BE a kockákba a jegesmedve reggelijét

az alsó minta szerint.

11

12

KERESSkét egyforma hóembert!

KOVÁCS KATALIN versei

HÓEMBERHÓEMBERHóbundában a hóember.Orra piros. Fázik?A fejére lábast húztak,a füle se látszik.

JÉGJÉGVIRÁGVIRÁGEz a virág csodaszép!Nem gondozza szorgos kéz.Nem is nyáron virágzik,Csak télen, és nem fázik.

13

Sókerámiából vagy anyuka vajas tésztájá-ból is formázhatsz hóembert. Ez utóbbinemcsak szép, hanem finom is lesz.

A sókerámia receptje: 2 pohár liszt, 1 po-hár só, 1 pohár víz.

A szatmárnémeti Koncz Réka papírból haj-togatott vidám hóembert.

Nyitrai Andreaóvó néni a nagyvá-radi EvangélikusÓvoda német cso-portjával sajtos- ésjoghurtosdoboz-ból, papírhenger-bõl, vattából szob-rászkodott. Íme amosolygós alkotás.

A hóember feje négyzet alakú papírdarabból készül, csupán anégy sarkát kell betûrnöd (1). Teste kicsit nagyobb négyzet,melynek két sarkát az átlóig hajtsd (2), majd tûrd õket kifele, azalsó csücsköt pedig felfele (3). Fordítsd meg (4), majd ragszd ráa fejet. Rajzolj szemet, szájat, gombokat; a kalapot, sálat, orrotszínes papírból szabd és ragaszd.

1 2 3 4

PAPÍRBÓL

DOBOZOKBÓL

SÓBÓL, PORONYÓBÓL

14

KÖSD ÖSSZEa pontokat, és színezd ki

az inaló szarvast.

Egyed Andrea íráselõkésztõ könyvébõl

15

MadárkalitkaA képen levõt egy távolkeleti kúszó-

növénybõl, peddingnádból fonták. Ezaz anyag kapható a hobbi üzletekben,de helyettesíthetitek gyékénnyel, raf-fiával, vastag fonallal is. A falapocskahelyett parafa vagy kartonkorong ismegteszi.

Az 5 tartószálat félbe hajtva fûzzükbe az egyik falap lyukaiba (1. ábra). Afonószálat pontosan félbehajtjuk, rá-

húzzuk az egyik karószálra, ésaz így kapott két szállal szerrelépegetünk körbe a szálakatmindig váltogatva, amíg azok elnem fogynak. (2. ábra). 3 sor fo-nás után a fonószál végét el-dugjuk. A másik falap lyukaibabefûzzük a tartószálakat, ésfület is hagyva összebogozzuk.Hátha belerepül egy madárka!

Deák Ferenc rajza,Szászrégen

1.

2.

A HOBBYMÛVÉSZ ötletei alapjánwww.hobbymuvesz.hu

16

MalacperselyOtthonra tömzsi, negyedliteres

mûanyag palackból, az óvodában, azosztályban literesbõl készítsétek. Ezutóbbit rövidítsétek a képek szerint.Dugó-lábát, orrát fessétek pirosra,fülét, farkát, derékövét filcbõl vagy papírból szabjátok. A há-tára vágjatok rést.

Ha meghízott, együtt költsétek el a temérdek aprópénzt.

A PASSAGE Kiadó Régibõl újcímû kiadványából

Ceruzatartóröfi

A nagyváradi RómaiKatolikus Óvoda délutá-nos csoportja ceruzávalhízlalja a rózsaszín fülûkartonmalacot.

17

Nektek játékot, jókedvet, magunknak sok-sok olva-sót és levelezõtársat kívánunk az új évben. Ilyeneket,mint: Misti Alíz Erika, Kolozsvár; Egri Richárd,Szilágysomlyó; Balázs Hanna, Sepsiszentgyörgy;Szabó Tímea, Nagyszalonta; Demjén Anna, Zilah;Boda Viktória, Szilágypanit; Szõke Tibor, Kovászna;Kertész Norbert, Szováta; Papp Annabella, Szé-kelykeresztúr; Szász-Zsiga Nikolett, Kalotaszentki-rály; Bíró Kitti, Tasnád; Ludescher Júlia, KocsisTímea, Marosvásárhely; Farkas István, Egrestõ;Dobai Gabriella, Mikefalva; Szombarfalvi TündeAlida, Kissolymos; Liszkai Krisztián, Szatmárnéme-ti, Kind Alíz, Kaplony; Kercsuly Andor, Zsibó; TatárNoémi és Csaba, Szentmáté; Bernád Zoltán, Gyer-gyószentmiklós; Szabó Krisztián, a kolozsvári 71-esÓvoda, az Unitárius Óvoda; a nagyváradi Szent LászlóRómai Katolikus Óvoda délutános csoportja, az Evan-gélikus Óvoda; a vérvölgyi, a radnóti óvodások; agyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Iskola I. C; anégyfalusi Zajzoni Rab István Líceum I.; a brassói Áp-rily Lajos Fõgimnázium I. B; a marosvásárhelyi L.Rebreanu Iskola I. G; szatmárnémeti Hám János Is-kolaközpont I. osztálya; a kovásznai I. B; a gelencei I.A; a dési I. D osztály.

POSTA-Egy gyermek kosárral

a karján körbejár ajátszó gyerekek közt,és énekel. Aki akar, ad

valami apróságot a ko-sarába. A végén körbeül

mindenki, és kiváltja, ami azövé, mint a zálogot.

Kis hurka

Kis hur- ka, nagy hur- ka

Ha na- gyot nem ad- nak,

ta- risz- nyá- mat hadd húz- za!

ki- csit is el- fo- ga- dok.

18

Három szeretõ

Volt egyszer egy legény. Voltneki három szeretõje. Nem tudottközülük választani, akárhogy isakart.

Történt, hogy behívták katoná-nak, s elment, hogy elbúcsúzzék alányoktól. Megkérdezte õket, hogy mivel isgyászolják õt, míg odalesz katonának. Az elsõazt mondta, hogy õ addig nem sepri ki a házat,a második azt, hogy õ azalattnem mosdik, a harmadikpedig azt fogadta, hogy apadlásra hordja a moslékot.

– No jó – mondta a legény–, majd meglátom, melyiketveszem el.

Azzal elment a három esz-tendeig tartó katonaságba.

Eltelt egy év, el kettõ, s a

harmadik végén hazajött a legény.Legelsõ útja az elsõ leányhoz ve-zetett, de alig tudott bemenni aházba, az ajtó alig nyílt ki a sokszeméttõl. Ez betartotta a fogadal-mát, de a legény úgy megijedt azilyen rendetlen feleség gondolatá-tól, hogy meg sem állt a másodikkapujáig. Az volt ám a szutykos,undorító látvány! Attól a lánytól

ugyancsak elment a legény kedve. Míg a harmadik felé igyekezett, ette a

szomorúság, hogy vajon az mit csinált? Hogyhordta fel a moslékot a pad-lásra? Meg is mutatta aleány: három felfüstölt disz-nó képében. A legény deré-kon kapta ezt a leányt, scsaptak olyan lakodalmat,hogy hetedhét ország zen-gett tõle.

Beküldte Szántó Kincsõ, Margitta

Eljött a hideg tél,A mókus az odújában él.A gyerekek hóban állnak,S hóval dobigálnak.

A bácsik tüzet raknak,És közben poharaznak.A disznót megsütik,Késõbb megeszik.Konnát Levente, Kovászna

19

RAJZOLJ

TAPSOLJ:

HÚZD ÁT

pöttyöt és kétvonalat úgy, ahogy

a rúdon válta-koznak a sonkák

és kolbászok.

a sonka tá, a kolbász ti-ti.Hamm!

a hibástáblácskákat!

A mészáros itt-ott tévedett.

20

ZÁGONI BALÁZS

Éjféli meseBarni meglátogatta vásárhelyi unokatest-

véreit. Ha Vásárhelyen volt Ika mamáéknál,unokatestvérei felváltva aludtak ott: hol Örsi,hol Csenge, hol pedig Abigél. Ma este Barniment el Örsiékhez, persze Apával és Anyávalegyütt, és akkora közös játék lett a dologból,hogy szüleik alig tudták vacsorához ültetniõket. Vacsora vége felé Örsi, a legnagyobbunokatestvér elõállt az ötlettel:

– Ugye, Barni ma aludhat nálunk?Apáékat váratlanul érte a kérdés, de ebben

a pillanatban rá is zendített a leánykórus.– Lécci-lécci, aludjon nálunk! – dalolta

Csenge.– Plíííííz, Barni aludjon itt! – énekelte Abigél.Barni hallgatott, figyelte az eseményeket.– Semmi lécci, és semmi plíííz – jelentette

ki Anya. – Barninak nincs itt sem a pizsamája,sem a fogkeféje, sem az orvossága. Esetleg

holnap – tette hozzá békülékenyebb hangon.– Én adok neki pizsamát! – mondta Örsi– Én odaadom az új fogkefémet! – mondta

Csenge.– Itt meggyógyul magától! – kiáltotta Abigél.Ezen mindenki nevetett. Ekkor Apuzsolt is

mondta, hogy tényleg itt aludhat Barni, Csillanéni pedig gyõzködés helyett gyógyszert és

egy szép szivárványszínû törülközõt hozott.Barni a csatát megnyerte anélkül, hogy

egyetlen szót is kellett volna szólnia.– Rendben – mondta Anya, de aztán idejé-

ben lefeküdjetek ám!A dolog ezzel el volt rendezve, a gyerekek

ujjongva berohantak a szobába, és Barnit aliglehetett elõráncigálni egy búcsúpuszira, ami-kor Apáék hazaindultak.

Ám a korai lefekvés körül volt némi gond. Barni az Örsi szobájában aludt. Nagy titko-

lózva összesúgtak-búgtak Örsivel, és meg-egyeztek abban, hogy ébren várják meg az éj-félt. Ezt a tervet nem kötötték az Apuzsoltékorrára. A dolog nagyon izgalmas volt: amikorCsilla néni bejött jóéjtpuszit adni a fiúknak, ésleoltani a villanyt, mindketten úgy tettek,mintha mélyen aludnának. Aztán mikor be-csukódott a szobaajtó, Örsi bekapcsolta a pap-lan alatt a kék színû lámpáját, annak a fényé-nél sugdolóztak, és várták a tizenkét órát. Ör-si néha kidugta a fejét, hogy megnézze,mennyi idõ is van még éjfélig.

Egy idõ után Barninak már ragadt le aszempillája, és nagyokat ásított. Egyszer csakolyan zajt hallott, amihez foghatót még so-hasem. Mintha egy nagy vasajtót tolnának ela földben. Óvatosan az ajtóhoz osont, és na-gyon halkan lenyomta a kilincset. Az elõszo-bában nem volt senki. Bepillantott a nappali-ba, és majdnem felkiáltott meglepetésében. A

21

szõnyeg fel volt tekerve, és a padlón hatalmasajtó állt felnyitva. De azon keresztül nem aszomszéd néni lakásába lehetett belátni, ha-nem egy csodálatos autószerelõ mûhelybe.Benne narancssárga versenyautó állt. Apu-zsolt furcsa szerszámokkal dolgozott rajta.

Ekkor a fürdõszoba felõl hallott zajt. Odalopa-kodott, és belesett a kulcslyukon. A fürdõbentizenkét nagy kád állt, mindegyikben más ésmás színû festék, de olyan szép, amilyet Barnimég soha nem látott. Csilla néni fehér törül-közõket mártott bele mind a tizenkét kádba,úgyhogy a végére gyönyörû szivárványszínû-ek lettek. Ezután felakasztotta a törülközõketegy tizenharmadik, még nagyobb kád fölé.Ott száradtak, és csöpögött róluk a tizenkétszínû festék. Barni csak ámult a meglepetés-tõl. Ekkor kiáltást hallott a lányok szobája fe-lõl. Lábujjhegyen szaladt oda, és benyitott. Alányok nem voltak sehol. Ám a délután építettleányvár lepedõi mögött egy kis ajtóra buk-kant, ami színes üvegekkel és csillogó kövek-kel volt kirakva. Barni összeszedte a bátorsá-gát, és benyitott az ajtón. Az ajtó nem nyílt. Ki-csit megrángatta a kilincset, mire a kilincs isvisszarángatta õt. Erre még jobban megráztaaz ajtót, mire az ajtó úgy visszarázta, hogy...menten felébredt.

Örsi rángatta, és közben morgott:

22

– Ébresztõ, te álomszuszék, éjfél van!Barninak kiröppent az álom a szemébõl.

Kiosontak az elõszobába, onnan kukucskál-tak mindenfelé. Apuzsolt a nappaliban ült, ésa munkaasztala fölé hajolva forrasztott vala-mit. Csilla néni a fürdõben a mosott ruhát te-regette. Örsi kicsit csalódott volt.

– Menjünk a lányok szobájához! – suttogta.Odalopóztak, benyitottak. A lepedõk

ugyanúgy álltak, mint Barni álmában. DeCsenge és Abigél az ágyban volt, és mélyenaludt. Csillogó kisajtó meg sehol.

– Hát itt sem történik semmi érdekes – sut-togta csalódottan Örsi.

– Kár, hogy felköltöttél – dörzsölgette aszemét Barni. Nagyon érdekeset álmodtam.Apuzsolt versenyautót szerelt egy mûhelybenitt, a házatok alatt, Csilla néni szivárványszínûtörülközõket festett, a lányok várában megvolt egy titkos ajtó, amin már nem tudtam be-menni, mert pont akkor ébresztettél fel.

– Jó, akkor lopózzunk vissza az ágyba – ásí-tozott Örsi –, hátha tovább álmodod, és reggel

elmeséled nekem is.– Hátha… – suttogta Barni, és észrevétle-

nül visszaosontak a fiúszobába.Pillanatok múlva mindketten mély álomba

zuhantak. Hogy mit álmodhattak, azt találjá-tok ki ti!

UNIPAN HELGA rajzai 23

24

Kezdjük azzal, hogyBÚÉK – azaz boldog újévetkívánok kedves mindnyá-jatoknak, szüleiteknek, taní-tóitoknak, mindenkinek, akiazon fáradozik, hogy mosolytvarázsoljon az arcotokra,hogy gondtalanul nõjetek-okosodjatok. A magam ré-

szérõl külön is boldog újesz-tendõt kívánok minden kisbarátomnak, de nemcsaknektek, hanem erdei bará-taimnak is. Annak az álom-szuszék Kukucsinak, Madár-nak, Nyúlnak, Mókuséknak,Mackó Bácsiéknak, BagolyMesternek – szóval minden-kinek, aki szeret engem, ésakit én is szeretek. Köztükazonban – és mindenekelõtt– mégiscsak nektek, kedvesbarátaim: ha Ti nem volná-tok, akkor én se nagyon len-nék, mert én – és erdei bará-taim – a mesében élünk, ésnélkületek nem is lenne me-se. Mert a meséhez kettõkell: a mesemondó és a hall-gatója. Ha nincs mesemon-dó, akkor mese sincsen, deakkor sincs mese, ha nincs,aki hallgassa, olvassa. Mi a

mesébõl születtünk – aminttudjátok –, és amikor mársenkit se érdekelnek a ró-lunk szóló történetek, a mikalandjaink, elmegyünk alombhullással.

Ez a hónap a tél leghide-gebb idõszaka. Sok örömetis hoz: jókedvû szánkázást,korcsolyázást, sízést, de bi-zony vannak, akik vacognaka hidegben, kiváltképp az énerdei barátaim. Kérlek szé-pen, ne feledkezzetek meg a

Miklós Edit, Csíkszereda

Boda Eliz,Zilah

madárkákról: készítsetekmadáretetõt (kivált falun élõbarátaimat kérem erre), ésszórjatok napraforgómagot,tökmagot, gabonát bele.Meglátjátok, apró madárba-rátaink hálásak lesznek érte.

A leghidegebb hónappal

érkezik az elsõ híradás a ta-vaszról: lassacskán nyúlnak-hosszabbodnak a nappalok.A következõ hónapban, feb-ruárban aztán az eresz ismegcsöppen, márciusban pe-dig el is olvad a hó.

Egyelõre azonban ne sies-sünk: próbáljunk örömöt lel-ni a hideg télben is, játsszunk-hógolyózzunk, gyúrjunk hó-embert, és szánkázzunk-síz-zünk a domboldalakon, kor-csolyázzunk a jégen. És gon-doljunk azokra a kis társaink-ra is, akik olyan szegény csa-ládban élnek, hogy még tüze-lõre is alig futja nekik. Mert

szegény emberek mindigvoltak, és talán lesznek is,amíg ember él a földön. Tiazonban örüljetek a télnek,amennyire csak lehet.

Melyhez hasonló jókat, CSIPIKE

25

Vágd ki a bélyeget, és ragaszd a gyûjtõlapra!

Mózes Botond, Székelyszenterzsébet

SZIVÁRVÁNY, kisgyermekek képes lapja. XXIX. évfolyam, 311. szám. Kiadja a NAPSUGÁR Kft.Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ, MÜLLER KATI képszerkesztõ. Arculatterv:KÖNCZEY ELEMÉR. A szerkesztõség postacíme: 400446 Cluj, Str. L. Rebreanu nr. 58. ap. 28. C.P. 137.Telefon/Fax: 0264/418001. E-mail: naps.sziv@napsugar.ro Honlapszerkesztõ: KOMÁROMY LÁSZLÓ;www.napsugar.ro Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. A lapok árát a következõ bankszámláravárjuk: Cont IBAN RO45RNCB0106026602080001 B.C.R., SUC. CLUJ S.C.NAPSUGÁR–EDITURA S.R.L. CUI: 210622 Készült a kolozsvári TIPO OFFSET Kft.Nyomdájában. ISSN 1221-776x. Ára 1,6 lej

Címlap:

BAK SÁRA

Csergõ Barbara,Gyergyószentmiklós

26

Ha télen olvad a hó,a gyerek kedve nem épp jó!Mert ha olvad a hó,az olyan, mint egy nagy tó.De senki ne sírjon,mert én azt kívánom,hogy jövõre is nagy hó hulljon!Gergely Csilla, Magyarnagykapus

Hull a fehér hó,Mint a fehér pillangó.Szórja-szórja felhõcske,Hófehér az erdõcske.

Csete Márk, Szalárd

Itt a tél, fúj a szél,A gyerekek fáznak,S egy kakaóra vágynak.

Kiss Lilla, Sárvásár

Tél, tél, hideg tél,Hull a hó és fúj a szél.Jégvirág az ablakon,Víz csöpög a jégcsapon.

György Csaba Sándor, Szamosardó

Gyermekricsaj, visszhangzó,Fel és le megy a szánkó.Ezt a fehér takarótNe vidd még el, Télapó!

Kürti Dóra, Szatmárnémeti

Tél van, tél van, tél van már,hóemberünk is van már.Kicsit az orra megfagyott,s a szeme is kopogott.Csobot Tímea, Kászonújfalu

Lakatos Leonóra,Hadadnádasd

Ambrus Dorottya,GyergyószentmiklósMoarc㺠Ana, Keresztvár

27

Hull a pelyhes, fehér hó,Benne játszani jó.Hóembert építeni, hógolyózni,Szánkózni, korcsolyázni.Hull a pelyhes, fehér hó,Iskolába járni jó.Tanulunk, játszunk,Olvasunk, számolunk,Szüneten sokat hógolyózunk.

Farkas Szidónia, Mezõpanit

Volt egyszer egy gyerek, szerette a telet.Úgy hívták, hogy Jankó. – Repüljön a szánkó! – kiáltja õ mindig, ha szánkózni indít.Siklik a szánkó, hogy örül Jankó!Lehullott a hó, milyen nagyon jó!

Tatár Blanka, Marosvásárhely

Süvít a szél, szalad a szán,Sok gyerek van a kisutcán.

Bátori Emma, Szentmihály

Kedves Csipike!Arra vagyunk kíváncsiak,

hogy télen milyen virágotviselsz a kalapodon. Maradjtovábbra is szorgalmas, jó-szívû.

Az éradonyi harmadikosok

Szõllõsi László, Zilah

Jankó Barbara,Hosszúmezõ

Balázs Tímea,Gyergyószentmiklós

Bartus Mihály, Székelymuzsna

Benedek-Andir András,Négyfalu

Pataki Liliom,Kolozsvár

Genda Ágnes,Szatmárnémeti

Vicsai Mária, Monó

Rajz-üzenetRajz-üzenet

Szerkesztõségünk és aHobby-Mûvész közös

rajzpályázatothirdet a Szivárvány olvasóinak.

Rajzoljatok, fessetek kedvetek szerint! Alegszebb „mûveket” rajzeszközökkel jutal-

mazzuk, és közöljük a Szivárványban.Beküldési határidõ: 2008. március 1.

Balla Emõke, Szászrégen