adómegállapítás –ellenőrzés behajtás · pdf...

A helyi adóztatás

2013

Adómegállapítás –ellenőrzés -

behajtás

A települési (községi, városi, fővárosi és kerületi)

önkormányzat képviselőtestülete (a továbbiakban

önkormányzat) rendelettel az illetékességi területén helyi

adókat vezethet be.

Vagyoni típusú adók

Kommunális jellegű adók

Helyi iparűzési adó

1. A helyi adók rendszere

A helyi adók rendszere

Helyi adók

Vagyoni típusú

adók

Kommunális

jellegű

adók

Helyi iparűzési

adó

Építményadó Telekadó Kommunális adó Idegenforgalmi

adó

Magánszemélyek

kommunális

adója

A kerületi önkormányzat

jogosult bevezetni

Építményadó

Telekadó

Kommunális adó

- magánszemélyek

A fővárosi önkormányzat

jogosult bevezetni



Idegenforgalmi adó


magánszemély jogi személy, jogi személyiség

nélküli gazdasági társaság

magánszemélyek jogi személyiséggel

nem rendelkező személyi egyesülése

Adóalany


Adókötelezettség kiterjed

Az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz

kapcsolódó vagyoni értékű jogra

nem állandó lakosként

való tartózkodásra

meghatározott gazdasági

tevékenység gyakorlására


Az egyes adótípusok

a) Építményadó

Adókötelezettség

Adó alanya

Adómentesség

Adókötelezettség keletkezése,

változása és megszűnése

Adófelfüggesztés

Az adó alapja

Az adó mértéke

b) Telekadó

Adókötelezettség

Adó alanya

Adómentesség

Adókötelezettség keletkezése,

változása és megszűnése

Az adó alapja

Az adó mértéke

I. Vagyoni típusú adók


a) Kommunális adó

Magánszemélyek kommunális adója

Az adókötelezettség, az adó alanya,

az adókötelezettség keletkezése

és megszűnése

Az adó mértéke

b) Idegenforgalmi adó

Az adókötelezettség,

az adó alanya

Adómentesség

Az adó alapja

Az adó mértéke

Az adó beszedésére kötelezett

II. Kommunális jellegű adók


Az adókötelezettség, az adó alanya

Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett

iparűzési tevékenység

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

Az adó alapja

Adómentesség

Az adó mértéke

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

III. A helyi iparűzési adó


Vagyoni típusú adók

Építményadó

Adóköteles a lakás

és a nem lakás

céljára szolgáló épület,

épületrész (a továbbiakban

együtt: építmény).

Az építmény rendeltetésszerű

használatához szükséges

földrészlet.

Adóalany

az építmény tulajdonosa,

több tulajdonos

esetén a tulajdonosok

tulajdoni hányadaik

arányában adóalanyok,

a vagyoni értékű jog jogosítottja


Az adófelfüggesztés

65. életévét betöltött, vagy

életkorától függetlenül legalább 67%-ban

rokkantnyugdíjas magánszemély, aki

egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek

megfelelő hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás

szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül

szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettségét

illetően adófelfüggesztés iránti kérelemmel élhet az

adóhatóság felé.

Adófelfüggesztésre vonatkozó szabályok


Az adó alapja és mértéke

• Az önkormányzat döntésétől függően:

a) az építmény m2-ben számított hasznos

alapterülete, vagy

b) az építmény korrigált forgalmi értéke.

• Mértékének felső határa:

a) 1100,- Ft/m2, mely az infláció mértékével emelhető

2011-ben max. 1240,- Ft/m2)

b) a korrigált forgalmi érték 3,6%-a.


Telekadó

Az adó alanya

a telek tulajdonosa,

Ingatlannyilvántartásba

bejegyzett vagyoni értékű

jog jogosultja,

több tulajdonos esetén

a tulajdonosok tulajdoni

hányadaik arányában

adóalanyok


Az adó alapja és mértéke

Az önkormányzat döntésétől függően:

a) a telek m2-ben számított területe, vagy

b) a telek korrigált forgalmi értéke.

Mértékének felső határa:


Kommunális jellegű adók

Kommunális adó Magánszemély kommunális adója

Az adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

Az építmények, illetőleg a telkek ezzel az adóval is terhelhetőek

adóalany az építményadónál és a telekadónál már említett magánszemély (az építmény, a telek tulajdonosa, vagyoni értékű jog jogosultja)

az a magánszemély, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.


Kommunális adó

Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére az

építményadónál és a telekadónál szabályozottak az

irányadók.

Lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a

lakásbérleti jogviszonyhoz kötődik.


Idegenforgalmi adó


Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem

állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén

legalább egy vendégéjszakát eltölt.


Az adómentesség

meghatározott rokonsági kapcsolathoz kapcsolódó

oktatási, munkavégzési, vállalkozási jogviszonyhoz

speciális egészségügyi állapothoz

életkorhoz (kiskorúság),




Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

Az adó alanya a vállalkozó.

Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.


Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési

tevékenység

A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet

végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott

székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól,

hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén

(telephelyén) kívül folytatja.

Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az

önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel,

telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,

b) bármely - az a) pontba nem sorolható - tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.




Az adókötelezettség keletkezése és

megszűnése Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére az

adóköteles gazdasági tevékenység gyakorlásának tényleges időbeni terjedelme az irányadó.

Keletkezés: az iparűzési tevékenység megkezdésének napja

Megszűnés: a tevékenység megszüntetésének napja

Ideiglenes (alkalmi) jellegű tevékenység esetén: az önkormányzat illetékességi területén való tartózkodás időtartama



Az adó alapja Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén:

a nettó árbevétel csökkentve a különböző korrekciós tényezőkkel.

Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik.

Megosztási kötelem több illetékességi terület esetén.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében:

a tevékenység végzésének naptári napjai.

Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített meghatározása.



Adómentesség

2 típus:

Az önkormányzat által nyújtható adómentesség,

adókedvezmény:

azt a vállalkozót illetheti meg, akinek/amelynek adóalapja

nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot.

A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-

mentesség:

az adóalap csökkenthető az átlagos statisztikai állományi

létszámhoz képest bekövetkezett növekmény után 1 millió

forint/fő összeggel.



Az adó mértéke

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység

esetén:

az adóalap 2%-a.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység

esetén:

naptári naponként legfeljebb 5000 forint.

Adólevonási jog érvényesítése


A helyi adóztatás szabályai

anyagi rendelkezések (az adó alanya, a kötelezettség keletkezése, az adó alapja, mértéke stb.) – a helyi adókról szóló tv.

eljárási rendelkezések (bevallás, bejelentés, esedékesség stb.) – az adózás rendjéről szóló tv. (Art.)

Egyszintű szabályozás: a helyi adókkal kapcsolatos ügyekben az Art., illetőleg az általa nem szabályozott kérdésekben a Ket. rendelkezései.

Lehetőség van az általános szabályoktól való eltérésre, illetőleg rendeletalkotásra is.


Az adóelőleg megállapítása és az adó

megfizetése

a vállalkozók az adófizetési kötelezettségüket az Art. előírásai szerint - valamennyi helyi adó esetén - önadózással teljesítik,

a magánszemély adózók fizetési kötelezettségét az adóhatóság minden esetben határozattal állapítja meg.

az adóelőleg és az adó megfizetésének esedékessége – Art.

a vállalkozók a kommunális és a helyi iparűzési adó esetében év közben két részletben adóelőleget kötelesek fizetni (és az éves adóbevallás alapján az adóelőleg és a végleges adó különbözetét elszámolni),


Nem kell adóelőleget bejelenteni, bevallani:

a) az előtársaságnak,

b) az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az adókötelezettség keletkezésének adóévében,

c) az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, továbbá

d) arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.

Adóelőlegre vonatkozó szabályok

Méltányossági eljárás

Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési

könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy

kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető.

A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési

nehézség

a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében

úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá

b) átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése

valószínűsíthető.


Részletfizetés Fizetési halasztás

pótlékmentes „pótlékos”


Adómérséklés

Az adómegállapítás joga és az

adókötelezettség

a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat

képviselőtestülete (a továbbiakban: önkormányzat) rendelettel az illetékességi

területén helyi adókat (a továbbiakban: adót) vezethet be.

A főváros esetében az építményadót, a telekadót, a magánszemély kommunális

adóját és az idegenforgalmi adót a kerületi önkormányzat, a helyi iparűzési

adót a fővárosi önkormányzat jogosult bevezetni

A kerületi önkormányzat által a bevezethető adót a

kerületi önkormányzat helyett a fővárosi önkormányzat

akkor jogosult rendeletével bevezetni, ha ahhoz minden

adóév tekintetében az érintett kerületi önkormányzat

képviselőtestülete előzetes beleegyezését adja.

Az önkormányzat adómegállapítási joga az e törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki.

adóalany:

a) a magánszemély,

b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet,

c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

Adómentes valamennyi helyi adó alól – az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.

adómentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban mentesség – az ott felsorolt adóalanyok számára – csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

A törvény hatálya – kivéve az idegenforgalmi adót Htv.34.§- nem

terjed ki a Magyar Államra, a helyi önkormányzatra, az országos és

helyi kisebbségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházra,

a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő

Központ Zrt-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete

alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre, továbbá a

helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra.

törvény az adóalanyiságot az év első napján fennálló állapothoz köti és

az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor a bevezetés

évében az adó alanyának azt kell tekinteni, aki/amely az adót bevezető

rendelet hatálybalépésének napján megfelel az adóalanyiság

követelményeinek.

Adómegállapítási korlátok

a vagyoni típusú adók körében az adót egységesen – tételes összegben

vagy a korrigált forgalmi érték alapulvételével – határozhatja meg,

az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az

adómaximumnál,

ha az adót a fővárosi önkormányzat vezeti be, akkor az a kerületi

önkormányzat, amely az adó fővárosi önkormányzat általi

bevezetésébe beleegyezett, az adót az adóévben nem működtetheti,

a vállalkozó (Htv.52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló épülete,

épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó és a helyi iparűzési

adó megállapítása során – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a 6.

§ d) pontja nem alkalmazható. A helyi iparűzési adó esetén egy

adómérték alkalmazható,

a korrigált forgalmi érték alapú építményadóban a

lakás, illetve az egyéb építmény esetén egy-egy, a

korrigált forgalmi érték alapú telekadóban a

lakáshoz tartozó telek, illetve az egyéb telek

esetén egy-egy adómérték alkalmazható. Ha a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról

szóló törvény másként nem rendelkezik, az adó kizárólag

az azt megállapító önkormányzat bevételét képezi, tőle az

nem vonható el.

Egyes adókra vonatkozó új szabályok

Építmény és telek adó

A szükséglakások adómentességére nincs korlátozás

az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja

hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a

belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz,

üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek,

melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett

alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének

egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az

épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső

tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett

terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes

alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó

terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át

kell a teljes alapterületbe számítani.

• telek: az épülettel be nem épített földterület, ide nem értve

az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint

aranykorona-értékkel nyilvántartott és ténylegesen

mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telket, a

külterületi termőföldet, valamint az ingatlan-nyilvántartás

szerint tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó

földterületet, feltéve, ha az ténylegesen mezőgazdasági

művelés alatt áll, továbbá a közút területét, a vasúti pályát,

a vasúti pálya tartozékait, valamint a repülőtér szilárd

burkolatú mozgási területét (futópálya, gurulóút, műszaki

és forgalmi előtér) és az annak akadálymentességét

biztosító, jogszabály szerinti minimális biztonsági sávja

által lefedett földterületet;


Az a 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő magánszemély, aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztés iránti kérelemmel élhet az adóhatóság felé. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot számít fel. A kamatot a késedelmi pótlék-számítással azonos módon kell számítani.

Az adófelfüggesztés az adóév első napjától, megszűnése napjáig tart. Az arra jogosult adózó az adófelfüggesztés iránti kérelmét legkésőbb az adófelfüggesztés időszaka első adóévének január 15. napjáig nyújthatja be az adóhatóságnál. Az ezen időpontot követően beérkezett kérelmeket az adóhatóság az adóévet követő év első napjától veszi figyelembe.

Az adófelfüggesztés megszűnik a lakás elidegenítése, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzéssel létrejövő vagyoni értékű jog alapítása esetén az átruházásról (alapításról) szóló szerződés ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásának napjával, az adózó halálával a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése napjával, az adófelfüggesztés iránti kérelem írásban történő visszavonása esetén a visszavonás bejelentésének napjával. A megszűnés tényét a kötelezett a megszűnés napjától számított 8 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartamára eső, esedékessé vált adó és annak kamatai megfizetéséről az adófelfüggesztés megszűnését követően határozatot hoz.

Telekadó

Az adókötelezettség

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek.

Az adómentesség

Mentes az adó alól:

a) az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú

telekrész,

b) az erdő művelési ágban nyilvántartott belterületi telek,

c) az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 %-a.

Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése


a) belterületi, aranykorona-értékkel nyilvántartott telek esetében a telek tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését és/vagy a művelési ág törlését követő év első napján,

b) külterületi telek esetében a művelési ág törlését követő év első napján,

c) tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterület esetében a tanya megnevezés ingatlan-nyilvántartásból való törlését és/vagy a kizárólagos mezőgazdasági célú hasznosítás megszüntetését követő év első napján,

d) az épület megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján

keletkezik.


a) belterületi telek esetében a telek művelési ágba sorolása és/vagy tényleges mezőgazdasági művelésének megkezdése évének utolsó napján szűnik meg,

b) külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzése évének utolsó napján szűnik meg, feltéve, hogy a tanyához tartozó földterület ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll,

c) a telek épülettel való beépítése félévének utolsó napján szűnik meg.

Magánszemélyek kommunális adója

Az adó évi mértékének felső határa

adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként

legfeljebb 17 000 Ft.


Az adóalanyt a Htv.14/A. §-ban meghatározott

feltételek teljesülése esetén az ott

meghatározottak szerint jogosult az adó

felfüggesztésére.


Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó

árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített

szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az

anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti

fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön

végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a

tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a

Htv.3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó

adóalap-mentesség

Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azon

létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével

jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a

Nemzeti Foglalkoztatási Alapból folyósított olyan támogatás,

amelynek feltétele új munkahely létesítése.

Az adóelőleg megállapítása és az adó

megfizetése

Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az

adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző

évben e törvény vagy az önkormányzat rendelete alapján

adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az

adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy

nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az

adóalap, az adómérték, a kedvezmény mértékének változása,

illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése

figyelembevételével kell bevallani.

nettó árbevétel:

a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele

(egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett

nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó

árbevételének együttes összege), csökkentve a társasági adóról és az

osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként

elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó

esetében az adóhatósággal elszámolt – az egyéb szolgáltatások értékeként,

illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott – jövedéki adó összegével,

továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt

regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve ha az így elszámolt

regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét

növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként

elszámolt összegével, a b)–g) alpontokban foglalt eltérésekkel,

b) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és

kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjellegű

ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a

befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési

szolgáltatás bevételével. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett

tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet

veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó

alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbadott (számlázott)

olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany

mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv

(Ptk.) szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll.

Ide értendő annak a – közvetített szolgáltatásnak nem minősülő –

szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új

(a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt

követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban

megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti

értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22.

pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési

értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 40. pont szerint

közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette;

közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Zrt., a Magyar Rádió Zrt., a Magyar

Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt., a Magyar Távirati Iroda Zrt., a Diákhitel

Központ Zrt., a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató

nonprofit gazdasági társaság. Közszolgáltató szervezet továbbá a vasúti

pályahálózatot üzemeltető feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55%-ban a vasúti

pályahálózat működtetéséből származik, valamint a helyi- és helyközi

menetrendszerinti tömegközlekedési szolgáltatást nyújtó feltéve, ha nettó árbevétele

legalább 55%-ban a tömegközlekedési szolgáltatás nyújtásából származik;

eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a

vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak – a számvitelről szóló

törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt – bekerülési

(beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi

jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást

vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a

kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár

szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték,

amellyel az adóalany a 37. pont szerint anyagköltségként, a 32. pont szerint

alvállalkozói teljesítés értékeként, a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások

értékeként nettó árbevételét csökkentette,

anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt

anyagoknak – a számvitelről szóló törvény szerint – anyagköltségként

elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint

– a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó –

pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi

anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár

szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó

értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásában végzett

beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az

az érték, amellyel az adóalany a 36. pont szerint az eladott áruk beszerzési

értékeként, a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítés értékeként, a 40. pont

szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette,

közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és

a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a

szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan

formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke.

Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a

szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben

közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés

lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany

nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti

változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen

megállapítható. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a

nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36.

pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint

anyagköltségként vagy a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítések

értékeként nettó árbevételét nem csökkentette;

behajthatatlan követelés: az a követelés,

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált

fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül

nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből

következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján -

vélelmezhető),

b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok

adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,

c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs

fedezet,

d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a

vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési

meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek

arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos

eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget),

amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a

felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,

f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

ellenőrzés: a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak

- a gazdálkodó, illetve az adóhatóság általi - utólagos ellenőrzése az önellenőrzés, illetve az adóhatósági

ellenőrzés keretében;

2. ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját

tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak,

a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből,

vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak;

3. jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti

évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-

csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában

meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az

ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét

növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év

mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió

forintot, akkor az 500 millió forintot;

4. nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott

üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét

növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű

hiba 3. pont szerinti értékhatárát;

5. megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások

összevont értéke a saját tőke értékét lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és

mértékben - megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre

vonatkozó - adatok megtévesztőek. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló

hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év

mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal változik (nő vagy csökken).

• A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell -

többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző

szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel

meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az

értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem

lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt,

hogy a törvényben biztosított választási, minősítési

lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása

esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok

miatt kell megváltoztatni.

A számviteli politika keretében el kell készíteni:

a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;

b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát;

c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot;

d) a pénzkezelési szabályzatot.

Elhatárolási problémák: a vállalkozási szerződés/jogviszony, A Gt.-ben

szabályozott lehetőségek

Elhatárolási problémák: a vállalkozási szerződés/jogviszony

A vállalkozás fogalma [Ptk. 389. §]: eredménykötelem

dolog tervezése, elkészítése, feldolgozása, átalakítása, üzembe helyezése, megjavítása, vagy

munkával elérhető más eredmény létrehozása

A vállalkozás: önmegszüntető kötelem A vállalkozó és a megrendelő a gazdasági forgalom egynemű, mellérendelt szereplői, ebből következően:

a vállalkozó a munkát saját költségén végzi el

a munkát a vállalkozó szervezi meg

a vállalkozó jogosult alvállalkozó igénybevételére [Ptk. 391. §]

A vállalkozó és a megrendelő kapcsolata:

a megrendelő utasítási joga – korlátozott: nem terjedhet ki a a munka

megszervezésére [Ptk. 392. §];

megrendelő célszerűtlen, szakszerűtlen utasítása és a vállalkozó elállási

joga [Ptk. 392. §;

a megrendelő által adott alkalmatlan anyag és a vállalkozó elállási joga

[Ptk. 392. §;

a munkahely rendelkezésre bocsátása [Ptk. 393. §];

a megrendelő ellenőrzési joga [Ptk. 394. §];

a vállalkozási jogviszony megszüntetése a megrendelő elállásával [Ptk.

395. §]

a teljesítés folyamata [Ptk. 396. §];

A megbízási szerződés fogalma:

ügyviteli kötelem: a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni [Ptk. 474. § ] A megbízó és a megbízott kapcsolata:

a megbízó utasítási joga: érdekközvetítés [Ptk. 474. §]

a megbízott személyes teljesítési kötelessége, közreműködő igénybevételének lehetősége [Ptk. [475. §]

a megbízó célszerűtlen, szakszerűtlen utasítása, eltérés a megbízó utasításától [Ptk. 476 – 477. §§]

a megbízási díj [Ptk. 478. §]

a költségek viselése, a zálogjog [Ptk. 479 – 480. §§]

a megbízás megszűnése [Ptk. 481 – 483. §§]

a megbízás nélküli ügyvitel [Ptk. 484 – 487. §§]

A munkajogviszony ismérvei

A munkajogviszony ismérvei: 700/2005 (MüK. 170) FMM – PM együttes irányelve

Elsődleges minősítő jegyek:

a tevékenység jellege, a munkakörként történő feladat-meghatározás [Mt. 76. § (5); 103. § (1) a)];

a személyes munkavégzési kötelesség [Mt. 103. § (1) d)];

foglalkoztatási kötelesség, rendelkezésre állási kötelesség [Mt. 102. § (1); 103. § (1) a)];

alá-fölérendeltségi viszony [Mt. 104. §]

Másodlagos minősítő jegyek:

irányítási, utasítási és ellenőrzési jog [Mt. 102. § (3) b); 104. § ]

a munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása [Mt. 103. § (1) a)];

a munkavégzés helye [Mt. 103. § (1) a)];

az elvégzett munka díjazása [Mt. 102. § (4)];

a munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása [Mt. 153. § (1)];

a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása [Mt. 102. § (2)];

írásbeliség [Mt. 76. § (2) ]

Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési

könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy

kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető.

A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési

nehézség

a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében

úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá

b) átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése

valószínűsíthető.


Részletfizetés Fizetési halasztás

pótlékmentes „pótlékos”


Adómérséklés


Magánszemély esetén az adó-, a bírság-, valamint a pótléktartozás elengedhető, ha az a megélhetést

veszélyezteti

Más személy adója nem mérsékelhető, a bírság-, és pótléktartozás kivételes méltányosságból engedhető csak el

Méltányossági eljárás Fizetési halasztás, részletfizetés

A pótlékok kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető.

Az adótartozás felhalmozása a kérelmezőnek nem róható fel,

vagy annak elkerülése érdekében mindent megtett

átmeneti jellegű.

Kérelem teljesítése esetén pótlék felszámítható

Kérelem teljesítése esetén a kedvezménynek feltételei lehetnek,

ezt a határozatban kell közölni

Ha az adózó nem teljesít, a tartozás

Egy összegben válik esedékessé

Méltányossági eljárás Adómérséklés

Pótlék és bírságtartozás elengedhető, ha az a vállalkozási tevékenységet súlyosan veszélyezteti, a mérséklés

feltételhez köthető

Magánszemély adótartozása, bírság- vagy pótléktartozása

mérsékelhető vagy elengedhető, ha a megélhetés veszélyezteti

Más személy adója nem engedhető el és nem

mérsékelhető

Az adóvégrehajtás során alkalmazandó szabályok leginkább a végrehajtás minél

gyorsabb lefolytatását szolgálják, ügyelve arra, hogy az adóst se érje a

szándékoltnál nagyobb joghátrány.

A Magyarországon jellemző önadózás rendszere nem minden esetben párosul a

kötelezettségek önkéntes, állami kényszert nélkülöző teljesítésével, ezért az adózás

rendjéről szóló törvény - ez évtől újraszabályozott - külön fejezetben rendelkezik az

adóhátralék behajtásáról.

A végrehajtás feltétele

Az állami adóhatóság az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett, bevallott vagy

jogerős hatósági határozatban előírt adót vonhatja végrehajtás alá. Az APEH

hatáskörébe tartozik az általa nyilvántartott adók, járulékok mellett - megkeresés

alapján - a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a központi költségvetést megillető vám- és

jövedéki követelések, az adók módjára behajtandó köztartozások, továbbá az

Egészségbiztosítási Pénztárak, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, a Nyugdíjbiztosítási

Igazgatóság és szervei által megállapított visszafizetési és megtérítési kötelezettségek

beszedése.

Végrehajtható okirat

A végrehajtás alapfeltétele a végrehajtható okirat megléte. Az adóvégrehajtásban

végrehajtható okirat az adózó fizetési kötelezettségét megállapító jogerős hatósági

határozat, önadózás esetén a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó bevallás,

valamint az adók módjára behajtandó köztartozások esetében a behajtást kérő

megkeresése. Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre - például záradékolás

- nincs szükség. Előfordul, hogy az adóhatóság a tartozás megfizetésére a behajtás

megindítása előtt felhívja az adózót. Ha az adós a felhívás alapján rendezi

kötelezettségét, akkor elkerülhető a végrehajtási eljárás.

A végrehajtás megindítása

A végrehajtási eljárás - nagyon szűk kivételtől eltekintve - külön határozat nélkül,

végrehajtási cselekmény foganatosításával indul.

Végrehajtási cselekmény

Végrehajtási cselekménynek számít az azonnali beszedési megbízás, a jövedelemből

történő letiltás és az ingó- és ingatlan-végrehajtás.

Nincs kötelező sorrend

A végrehajtási cselekmények kötelező sorrendisége az adózás rendjéről szóló törvény

ez évi módosításával megszűnt. A hatályos szabályozás szerint lényegében az

adóhatóság dönti el, hogy az adózó vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó,

rendelkezésre álló információk alapján - figyelembe véve a tartozás összegét is - a

végrehajtás megindítása mely cselekménnyel indokolt. Sőt, lehetőség van arra is,

hogy a végrehajtási cselekmények közül egyszerre többet is alkalmazzon az

adóvégrehajtó.

végrehajtó megkeresheti az adósra és

vagyonára vonatkozó adatokat kezelő

hatóságokat, szerveket. Így adat kérhető

- a rendőrségtől,

- a gépjárműveket nyilvántartó hatóságtól,

- a személyi adat- és lakcímnyilvántartó

szervektől,

- az okmányirodától,

- a társadalombiztosítási szervektől,

- az illetékhivataloktól,

- a cégbíróságtól,

- a pénzügyi intézményektől, befektetési

szolgáltatóktól,

- a földhivataloktól,

- a távközlési szervezetektől, valamint

- a vízi és légi járművek nyilvántartását vezető

szervektől.

Megkereshető

- az ingó jelzálogjogi nyilvántartás,

- a közjegyző, illetve a kamara is az adós

gazdálkodó szervezetekről vezetett

nyilvántartásba történő betekintés, valamint az

adós lakóhelyére, székhelyére, telephelyére,

munkahelyére, jövedelmére és a végrehajtás alá

vonható vagyontárgyaira (ingó, ingatlan,

bankszámla, betét, értékpapír, érdekeltség

Azonnali beszedési megbízás

A bankszámlával is rendelkező adózók esetén,

ha a tartozás összege, illetve a bankszámlákról

rendelkezésre álló információk alapján a

tartozás beszedhető, akkor a végrehajtási

eljárást azonnali beszedési megbízással indítja

az adóvégrehajtó. Az inkasszó a fizetésre

kötelezett személy bármely - pénzforgalmi és

nem pénzforgalmi - bankszámlája ellen

benyújtható, értelemszerűen elsősorban az

ellen, amelynek az egyenlege a rendelkezésre

álló információk szerint a tartozásra fedezetet

nyújt.

A fedezet hiánya

Amennyiben az adós egyik bankszámláján

sincs fedezet, az azonnali beszedési megbízást

azon bankszámlája ellen fogják kibocsátani,

amelyen az adózó általában a pénzforgalmát

bonyolítja. A bankszámlát vezető hitelintézet a

prompt inkasszót a végrehajtható okiratok

csatolása nélkül köteles teljesíteni.

Amennyiben ez részben vagy egészben

sikertelen, az azonnali beszedési megbízás

ismételten benyújtható az adós bankszámlája

ellen.

Letiltás a jövedelemből

A bankszámlával nem rendelkező

magánszemélyek esetében, amennyiben a

tartozás valószínűsíthetően viszonylag rövid

időn belül jövedelemletiltás útján is behajtható,

úgy a végrehajtási eljárás ezzel is megindítható.

Ilyenkor a végrehajtó az adós munkáltatóját,

kifizetőjét hívja fel a letiltásban szereplő összeg

levonására. A letiltást tájékoztatásul az adósnak

is meg kell küldeni. A végrehajtó jogosult

ellenőrizni, hogy a munkáltató, a kifizető a

letiltást a jogszabály előírása szerint teljesíti-e.

adó-visszatérítést az általa nyilvántartott

adótartozás, adók módjára behajtható

köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy a

vámhatóság, más adóhatóság megkeresésében

közölt tartozás összegéig visszatarthatja, és

ezzel a tartozás megfizetettnek minősül.

Az adóhatóság visszatartási joga az adóeljárás

hagyományos jogintézménye, amelyet eddig az

adózás rendjéről szóló törvény "a befizetések

elszámolása" című fejezete tartalmazott. Mivel

a visszatartás funkcióját tekintve egyfajta

végrehajtási cselekmény, ezért idéntől a

szabályozás - változatlan formában - a

végrehajtási fejezetben található. A visszatartási

jog egyrészt az adóhatóság saját követeléseinek

behajtását teszi lehetővé, másrészt más szervek

számára biztosítja a követelés lefoglalásának

"könynyített módját".

Fő szabályként a visszatartásról az adóhatóság

az adózót határozattal értesíti. Ha az adózó

nyilatkozatában feltüntetett tartozásra tartják

vissza a költségvetési támogatást, visszatérítést,

akkor a határozat mellőzhető, az erről szóló

írásos tájékoztatás is elegendő. Az adózó

kérheti, hogy az adóhatóság ne éljen a

visszatartás jogával, erre azonban csak akkor

Az engedély alapján birtokban tartható

ingóságok, valamint a bemutatóra szóló, vagy

egyébként korlátozás nélkül forgalmazható

értékpapírok értékesítésére nem árverésen kerül

sor. A lőfegyvert, lőszert, mérget, radioaktív

anyagokat stb. az adóvégrehajtó az adott dolog

forgalmazására jogosult személynek adja át

bizományi értékesítésre. Ilyenkor meghatározza

a legkisebb becsértéket is, amelyet a

forgalmazó saját hatáskörben nem módosíthat.

Ha az értékesítés 45 nap alatt nem vezet

eredményre, akkor a végrehajtó a becsértéket

15 naponta fokozatosan szállíthatja le, annak

egynegyedéig. Ha ezt követően 15 napon belül

sem sikerül az engedély alapján birtokban

tartható dolgot értékesíteni, akkor az ingóságot

fel kell oldani, és azt az adósnak vissza kell

adni.

A korlátlanul forgalmazható értékpapírokat

először befektetési szolgáltatónak kell átadni

bizományi értékesítésre. Az értékesítés

sikertelensége esetén a szolgáltató a

kibocsátónak ajánlja azt fel visszavásárlásra.

Ha az értékesítés ilyen módon is

eredménytelen, akkor már az értékpapír

árverésen is értékesíthető.

Ingóvégrehajtás

A végrehajtási cselekmények kötelező

sorrendiségének megszűnése következtében, ha

a behajtás eredményessége ezt indokolja, a

fizetésre kötelezett követelését és ingó

vagyontárgyait kell végrehajtás alá vonni.

Az ingóvégrehajtás megkezdése előtt a foglalás

helyszínén az adóst az önkéntes teljesítésre

kötelező felhívni. Ha az önkéntes fizetés

elmarad, akkor a végrehajtó megkezdheti az

ingóságok lefoglalását, amelynek során az

adóst nyilatkoztatni kell az esetleges

jelzálogjog fennállásáról. Fontos, hogy a

zálogszerződés csak akkor jelent kielégítési

elsőbbséget, ha a szerződés a Magyar Országos

Kamara zálogjogi nyilvántartásában szerepel.

Gépjármű törzskönyvének lefoglalása

Az ingóvégrehajtás során a vállalkozási

tevékenységet végző - akár magánszemély,

akár gazdálkodó szervezet - adózó üzemi, üzleti

tevékenységéhez szükséges gépjármű

foglalásakor speciális szabály érvényesül. Ilyen

esetben ugyanis nem magát a gépjárművet,

hanem annak törzskönyvét foglalják le,

lehetővé téve ezzel, hogy az adós

tevékenységének folytatásával a tartozást ki

tudja egyenlíteni. Ha a foglalást követő 6

hónapon belül az adózó az adótartozását nem

fizeti meg, akkor már a gépjárművet kell

lefoglalni.

Üzemi, illetve üzleti tevékenységhez szükséges

gépjármű

Üzemi, illetve üzleti tevékenységhez szükséges

gépjárműnek elsősorban azok tekintendők,

amelyek az adózó eszköznyilvántartásában

szerepelnek, egyéni vállalkozók esetében azok

is, amelyek beszerzésével, üzemeltetésével

kapcsolatban a vállalkozó költséget számol el.

lefoglalására is. Ebben az esetben az

adóvégrehajtó az általa átvett pénzről két

példányban nyugtát állít ki, amelyből egy

példányt az adósnak kell átadni. A nyugta

kiállításakor az átvett pénz rendeltetését is fel

kell tüntetni.

Üzletrész lefoglalása

Üzletrész lefoglalásakor a gazdálkodó

szervezet vagyonából az adóst megillető

vagyonrészt, üzletrészt a végrehajtó a foglalási

jegyzőkönyvben írja össze, és a foglalási

jegyzőkönyv másolatának megküldésével

értesíti a gazdálkodó szervezetet, továbbá a

cégbíróságot is.

Másnál levő ingóság lefoglalása

Ha az ingó dolog harmadik személynél van,

akkor a foglalást meg kell előznie a harmadik

személy nyilatkozattételének. Lefoglalásra csak

akkor van lehetőség, ha a harmadik személy

elismerte, hogy a nála lévő ingóság az adós

tulajdona. A harmadik személy a polgári jog

szabályai szerint felel azért a költségért és

kárért, amely abból ered, hogy a nyilatkozatot

elmulasztotta, az adós tulajdonjogát

rosszhiszeműen nem ismerte el, esetleg az

ingóságot a felhívás kézhezvétele után nem

Követelés lefoglalása

Az adós követeléseinek lefoglalása - az

általános szabályoktól eltérően - nem ezek

jegyzőkönyvi összeírásával, hanem a harmadik

személy részére küldött külön irattal,

felhívással történik. A harmadik személy a

felhívás kézbesítése után sem az adósnak, sem

más javára nem teljesíthet, a követelés összegét

esedékességkor az adóhatóság számlájára

köteles befizetni.

veszélye nélkül. Ha ez nem történik meg, akkor

a végrehajtó a lefoglalt ingóságokat az

értékesítés helyére szállíttatja, az árverést pedig

árverési hirdetménnyel tűzi ki.

Árverési hirdetmény

Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni az

adóhatóság, az árverési csarnok, továbbá az

árverés helye szerinti önkormányzat

polgármesteri hivatalának hirdetőtábláján, de

más megfelelő módon is közhírré lehet tenni,

így olvasható az APEH internetes honlapján is.

Az árverési hirdetménynek - amelyet 15 napon

át az árverést megelőző ötödik napig kell

kifüggesztve tartani - kellő információt kell

tartalmaznia az értékesítésre kerülő dolgok

jellemző adatairól, valamint az árverezés

feltételeiről és jogkövetkezményeiről.

Az árverés menete

Az árverésen részt vevőknek igazolniuk kell

személyazonosságukat, illetve képviseleti

jogosultságukat, és érdemes készpénzt is

magukkal vinniük, ugyanis sikeres vétel esetén

a vételárat az árverezés befejezésével azonnal

ki kell fizetni. Ha a vevő a vételárat nem fizeti

ki, akkor az ingóságot azonnal továbbárverezik.

A fizetést elmulasztó árverező az ingóság

további árverezésében nem vehet részt.

000 forint volt.)

Határozat

Az ingatlan-végrehajtás - az eddig említettektől

eltérően - nem a végrehajtási cselekménnyel,

hanem adóhatósági határozattal indul. A

határozat a kézbesítéssel emelkedik jogerőre,

ellene végrehajtási kifogásnak van helye, amely

jogerős elbírálásáig az ingatlant nem lehet

értékesíteni.

Bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba

Az adóvégrehajtó a még nem jogerős határozat

egy példányát megküldi az illetékes

földhivatalhoz a végrehajtási jog bejegyzése

érdekében. A földhivatal a megkeresés alapján -

függetlenül az esetleges végrehajtási kifogástól

- széljegyként felveszi a végrehajtási jogot,

majd a határozat jogerőre emelkedéséről

megkapott értesítést követően soron kívül

bejegyzi a végrehajtási jogot az ingatlan-

nyilvántartásba.

Az ingatlan lefoglalása tulajdonképpen ezzel a

bejegyzéssel valósul meg. Az ingatlan

lefoglalása nem jelent elidegenítési és terhelési

tilalmat, ugyanis a végrehajtási jog

mindenkivel szemben fennáll. Amennyiben

tehát az adós a végrehajtási joggal terhelt

Ugyanarra az adótartozásra vonatkozóan több

ingatlanra is vezethető végrehajtás, ilyenkor az

árverés bármelyik ingatlanra, vagy valamennyi

ingatlanra elrendelhető. Ha az összes tartozás

nem éri el az 500 000 forintot, akkor

végrehajtási jog ugyan nem jegyeztethető be,

de az adótartozás erejéig az ingatlanon az

adóhatóságot jelzálogjog illeti meg. Erről is

határozatot kell hozni, amely a kézbesítéssel

emelkedik jogerőre, ellene végrehajtási

kifogásnak van helye.

Ingatlan értékesítése

Az értékesítésre árverésen, nyilvános pályázat

útján, vagy árverésen kívül, de árverés

hatályával kerülhet sor. Ha egyidejűleg ingó-,

és ingatlanfoglalás is történt, akkor az ingatlan

értékesítésére csak abban az esetben van

lehetőség, ha az ingóvégrehajtás eredménytelen

volt, vagy abból a tartozás nem egyenlíthető ki.

Január 1-jétől a kormányrendeletben

meghatározott méltányolható lakásigény

mértékének felső határát meg nem haladó

nagyságú, az adós és a vele együtt élő közeli

hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló

lakástulajdon a végrehajtás során csak akkor

értékesíthető, ha a végrehajtás más formái nem

alapján kell meghatározni.

Árverési hirdetmény

Ezt követően az árverést árverési

hirdetménnyel kell kitűzni, amelyet megkapnak

az adós mellett az ingatlan-nyilvántartásba

bejegyzett joggal rendelkező személyek is.

Árverési letét

Ingatlanra csak az árverezhet, aki az ingatlan

becsértékének 10 százalékát legkésőbb az

árverési ajánlat megtétele előtt a végrehajtónál

előlegként letétbe helyezi, vagy azt az

adóhatóság számlájára igazoltan befizette. Az

árverési vevő letétbe helyezett előlegét a

vételárba be kell számítani, a többi letevőnek

pedig az előleget az árverezés befejeztével

vissza kell fizetni. A vevőnek az árverés

napjától számított 15 napon belül kell a teljes

vételárat megfizetni, ha ezt nem teszi meg, és

az adóhatóság által esetlegesen adható

legfeljebb két hónapi halasztás is lejár, akkor a

letett előleget elveszíti.

Értékesítés pályázat útján

Az ingatlant pályázat útján akkor lehet

értékesíteni, ha a végrehajtás kizárólag

adótartozásra folyik, és valamennyi behajtást

kérő ezt kéri. Az adós által meghatározott

tartozás megfizetésének veszélyeztetettségét az

adós adózói fegyelme, tartozásainak mértéke,

gyakorisága alapján lehet valószínűsíteni, és ezt

az okok megjelölésével a határozatban

indokolni is kell.

Biztosítási intézkedésnek a fizetési

kötelezettséget tartalmazó jogerős határozat

alapján a teljesítési határidő letelte előtt,

továbbá az olyan határozat alapján lehet helye,

amelyet megfellebbeztek, vagy amelyre nézve

a fellebbezési határidő még nem járt le.

A biztosítási intézkedés esetén megfelelően

alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek

a kötelezettség teljesítésére irányuló

végrehajtás során irányadóak. Munkabér

azonban csak akkor tiltható le, ha a

kötelezettnek más végrehajtás alá vonható

vagyontárgya nincs, illetve ha a lefoglalt

vagyontárgyakat nem lehet értékesíteni. Ha a

biztosítási intézkedés az adós bankszámlájára

irányul, akkor a végrehajtó felhívja a

pénzintézetet, hogy a biztosítandó összeget sem

az adós, sem más javára ne fizesse ki, ha pedig

a számla egyenlege nem éri el a biztosítandó

összeget, a jövőbeni befizetések esetén is

hasonlóan járjon el. A pénzkövetelés

Jogorvoslat a végrehajtásban

A végrehajtás jogorvoslati formája a

végrehajtási kifogás, amellyel az adóhatóság

végrehajtás során hozott határozatai ellen,

illetőleg a végrehajtó törvénysértő intézkedése

vagy intézkedésének elmulasztása esetén lehet

élni. Végrehajtási kifogást az adós, a behajtást

kérő, illetőleg azok a személyek terjeszthetnek

elő, akiknek jogát vagy jogos érdekét sérti a

végrehajtás.

A kifogás határideje

Az előterjesztésre a végrehajtó intézkedéséről,

mulasztásáról történt tudomásszerzéstől

számított 8 napon belül van lehetőség. A

határidő elmulasztása 6 hónapon belül

igazolással kimenthető, ezt követően azonban a

kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell

utasítani.

Helyi adók

feltételesen mentes személyi kör/feltételrendszer

változása:

+ „nonprofit” szervezet alapszabály (alapító okirat)

szerinti alaptevékenységhez használt adótárgy után

mentesség építmény-, telekadó

+ ún. közműszolgáltatók megszűnt feltételes mentes

státusának következménye a tárgyi adókban, ill. az

iparűzési adóban (utóbbiban korlátozott tartalmú bevallás!)

Telekadó

telek fogalmának változása: Adóköteles + az építmény (pl. út, parkoló) által lefedett telek,

+ külterületi, nem termőföldként nyilvántartott földterület

külterületen lévő tanyához tartozó része, ha nem áll mezőgazdasági művelés alatt,

Htv. hatálya nem terjed ki + külterületi, Inytv. szerint művelési ágba sorolt területre,

+ belterületi (Inytv. szerint műv. ág, AK és megművelt területre,

épület által lefedett telekrészre,

+ a közúti/vasúti pálya (utóbbi tartozékai) által lefedett telekre,

+ a repülőtér szilárd burkolatú mozgási területe (futópálya, gurulóút, műszaki és forgalmi előtér) és az annak akadálymentességét biztosító, jogszabály szerinti minimális biztonsági sávja által lefedett területre [2012. május 14-ig!]

megszűnt mentességek (pl. építési tilalom)

Iparűzési adó

távközlési tevékenységet végző mobil szolgáltatók 2012. évben kezdődő előlegfizetési időszakra történő előleg-megállapítása új telephely településre adóhatósági kontroll lehetősége

2011. adóévtől alkalmazandó/ alkalmazható új adóalap-megosztási módszerek

külföldi telephelyre történő adóalap-megosztás –> adóbevallási nyomtatvány 9. sor/11. sor „kezelése”

Sztv. szerinti közvetített szolgáltatások értéke <–> alvállalkozó teljesítések értéke

Szja-tv. szerinti vállalkozó Htv. szerinti nettó árbevétele

Htv. mód. 2012. évi XXIX. tv.

két tényállási elem változása 2012. május 15-től Építményadó: kizárólag a 2000. évi II. tv. szerinti háziorvos

által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség mentes kórház, rendelőintézet, gyógyszertár adójogi sorsa

telekadó hatálya szűkült/bővült - telekfogalom + a külön tv. szerinti temető fogalma alá tartozó földterületre

nem terjed ki

+ „repülőtér területe” (gurulópálya, műszaki előtér, biztonsági sáv) telekadó-köteles

tv-i változásokkal kapcsolatos adóhatósági/adózói feladat

Adórendelet-alkotás (előkészítés)

2012. évtől I.

2011. évi CXCIV. tv. Mo. gazd-i stabilitásáról + jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 nap

+ „visszamenőlegesen” mentességi, kedvezményi szabály nem állapítható meg, kivéve, ha az az adóalanyok teljes körét megkülönböztetés nélkül érinti (vagy az EU kötelező jogi aktusának vagy nemzetközi szerződésnek való megfelelés miatt szükséges)

2011. évi CLXI. tv. a bíróságok szerv-ről és igazgat-ról + Kúria – önkormányzati tanács – nemperes eljárás

+ adórendelet felülvizsgálata – kormányhivatal vagy egyedi ügy bírája indítvány érdemében határozathozatal [90 nap + 30 nap (szem. meghallg./önkormányazat)]

+ kollízió esetén az ÖT megsemmisít vagy kimondja, „nem lép hatályba” közzététel (MK + rendelet kihirdetése)

+ a rendelet/rendelkezés MK-ben való közzétételt követő nap hatályát veszti –> ex nunc

+ bírói kezdeményezés esetén az ÖT által megsemmisített rendelkezés nem alkalmazható a bírósági ügyben

Alkotmánybíróság hatásköre alkotmányos alapelvekre (pl. emberi méltósághoz való jog) korlátozódik

Adórendelet-alkotás (előkészítés)

II.

helyi tárgyi adók esetén az adómérték-differenciálás Htv-beli szempontjai megszűntek, tárgyi alapú differenciális indokolt (Alaptörvény alapelveire + EU állami támogatások tilalmára figyelemmel),

építmény- és telekadóban „megszűnt” tv-i mentesség/kedvezmény adórendeletben tovább éltethető természetes személy adóalanyok

a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, ill. a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. IRM rendelet „mellett” az adótörvényekkel és a rendelet egyéb szabályaival való összhang biztosítása lényeges

idegenforgalmi adórendeletben kell a mentesség igazolásának rendjét és tartalmát szabályozni

Közigazgatási eljárási illetékek

általános tételű első fokú, kérelemre induló hatósági eljárás

illetéke 2.200 Ft helyett 3.000 Ft (kivéve: mentes., ig. szolg.díjas,

speciális tételű eljárások)

adópolitikáért felelős miniszternél kezdeményezett felügyeleti eljárás illetéke (min. 50.000 Ft, max. 500.000 Ft)

adó és járulék ügyben indult első fokú eljárások tárgyuknál fogva mentesek, kivételek pontosítása: fizetési könnyítés, adómérséklés, adóigazolás kiadása, adó- és értékbizonyítvány kiállítása

hatósági bizonyítvány –> Itv. Melléklet XXI. Cím 1. és 2. pontja hatályon kívül helyezésre került általános tételű illeték irányadó

Gépjárműadó

súlyos mozgáskorlátozottság

+ 102/2011. Korm. r. 61/2012. Korm. r. márc. 31-i hatálybalépés! + feltétel, igazolás: - fogyatékos személyek jogairól 1998. évi XXVI. tv. MÁK határozat

- 18. év alatti, magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságról 5/2003. ESzCsM r. 3. mell. szerinti igazolás

- Korm.r. 8/A. § - minősítési rendszer szerint közlekedő-képességében súlyosan akadályozott, legalább 3 évre NRSzH szakvéleménye elsődleges igazolás!

Igazolás-felhasználás jogvesztő határideje: - 2012. március 30-ig hatályos Korm. r. 7. § ac) pontja szerinti szakvélemény 2012.

szeptember (15-ig) 30-ig!

- 2011. július 1-ig (a régi Korm. r. alapján) kiadott ún. „7 pontos” igazolás 2012. dec. 31-ig

+ „régi igazolás” esetén követendő ügyféli/adhatósági eljárás

3,5 tonna össztömeget meghaladó járművek telephelyének 2012. évtől Járműnyilvántartásban való megváltoztatásához jegyzői igazolás is kell a tárolási hely/ingatlan alkalmasságáról

Adózás rendje I. lényegesebb változások 2012-től

záró bevallás benyújtásával egyidejűleg a még le nem zárt (pl.

hipa adóév) időszakra vonatkozó bevallást is teljesíteni kell akkor is, ha annak határideje még nem járt le

megszűnt az önellenőrzés benyújtására előírt határidő

bevallást helyettesítő nyilatkozat, csak a bevallásra előírt határidőig nyújtható be

f.a/v.a. lezáró adóbevallásban előterjesztett kiutalási igény teljesítésére nyitva álló határidő – ált. szabályokhoz képest – 60 nap (45 nap)

nem vitatott visszaigénylés kiutalása esetén jegyzőkönyv felvétele, adóhatóság rendelkezhet a vitatott/még nem vizsgált igénye folytatásáról –> jk-ra észrevétel nem tehető

túlfizetés átvezetése AMBK esetén végzés

Adózás rendje II. ellenőrzés

felettes szerv/bíróság által elrendelt új ellenőrzési eljárást a határozat jogerőre emelkedést követő 60 napon belül meg kell kezdeni -> nem kell új megbízólevél csak értesítés

egyes gazdasági események valódiságára irányuló ellenőrzés

az adózó egyszer kérheti az ell. megkezdésének elhalasztását

kiegészítő ellenőrzés:

+ adózói észrevétel hiányában csak az ell. befejezéstől számított 30 napon belül rendelhető el, erről az adózót értesíteni kell

+ hi hosszabbítás 1X (jegyző), 2X (kormányhivatal)

hatósági eljárásban folytatott ellenőrzés:

+ hi 15 nap, mely nem hosszabbítható meg

+ jegyzőkönyvre 8 napon belül tehető észrevétel

Adózás rendje III. külföldre irányuló jogsegély

- bármely adónemben - 1500 eurós korlát tovább él

- illetékes hatóság: adópolitikáért felelős miniszter, operatív szerv: KKI

megkeresés típusai: információkérés, kézbesítés, behajtás, biztosítási intézkedés, egyéb együttműködés

kézbesítési jogsegély alkalmazási köre bővült, minden olyan döntés, egyéb irat, amely a b.j. tárgyi hatálya alá tartozó követelésre, behajtásra vonatkozik, de itt az 1500 eurós korlát nem érvényesül

végrehajtást engedélyező egységes okirat (VEEO)

+ a jogorvoslatot a megkereső tagállam hatósága bírálja el

+ a megkeresett tagállambeli vh-cselekmény a megkeresett tagállam jogszabályai alapján és e tagállamban kifogásolhatók

+ minden megkeresést, eredeti okiratot (formanyomtatványt) elektronikus úton – kivéve, ha ez gyakorlatilag nem kivitelezhető – kell a megkeresett hatóságnak megküldeni

Adók módjára behajtandó köztartozások

I.

tárgya: azon köztartozások, melyekre törvény adók módjára való

behajtást rendel el [Art. 4. § (2) bek.]

önk. adóhatósági hatáskör: például szemétszállítási díj, érdekeltségi

hozzájárulás, megelőlegezett gyermektartásdíj, Tftv. szerinti bírság,

Áht. 42. § - 2012. március 31-től beiktatott – (3) bekezdése ált.

szabály!

nem önk. adóhatósági hatáskör:

+ 328/2011. Korm. rendeleten alapuló ellátási/étkeztetési díj

+ önk. rendelet: útépítési érdekeltségi hozzájárulás

SZMSZ vagy jegyző utasítása alapján adótisztviselői is eljárhat

AMBK II.

a vh kérő a fizetési hi lejártát követő 15 nap elteltével nyújthat be

megkeresést

összeghatár 5.000 Ft, ill. 10.000 Ft 2012. ápr. 14-ig! Szabs.

tv. 252. § (1) bek-e nem az adóvégrehajtásra vonatkozik!

+ 2012. ápr. 15-től legalább 10.000 Ft megkeresésenként

+ Áht. 42. § - 2012. március 31-től beiktatott – (3) bek. szerinti

bírság, késedelmi pótlék (pl. építésügyi bírság, Ket. eljárási

bírság) generális klauzula!

AMBK III.

végrehajtható okirat = vh kérő megkeresése

adóvégrehajtó (önk. adóhatóság vagy önálló bírósági vh)

az adóhatóság illetékessége tv-i kötelező sorrendiség (kivétel szemétszállítási díjtartozás, Hgtv. 26. § (3) bek. „.. a közszolgáltató a

települési önk. jegyzőjénél kezdeményezi..” – magánszemély és egyéb szervezet adós esetén!

a tőketartozás utáni „járulék” felszámítása nem az adóvégrehajtó feladata

az adóhatóság (felettes hatóságok) tv-ben korlátozott hatásköre, felelőssége

más adóhatóság végrehajtási eljárásba való „bekapcsolása” nem Ket. szerint jogsegély, hanem Art. szerinti megkeresés

AMBK IV.

megkeresés tartalma: + személyes adatok (adós/vh kérő), tartozás jogcíme, fizetési köt-et

elrendelő döntés száma/jogerőre emelkedésének időpontja, teljesítési határidő, tőke+járulék összege, tv-hely, amely elrendeli az adók módjára való behajtást

behajtási eljárás csak pontos adatok alapján indítható

a megkeresést követő változásról a vh kérő köteles haladéktalanul tájékoztatni az adóvégrehajtót

behajthatatlan köztartozásról (valamennyi lehetséges vh cselekményt követően) vh kérő tájékoztatása behajthatatlanná nem minősíthető a köztartozás, jelzálog jog

nem alapítható

AMBK V.

fizetési felhívás (díjjegyzék)

végrehajtási kifogás szubjektív/objektív határidőn belül, ill. túl

felmerült, de ki nem egyenlített vh költséget az adóhatóság állapítja meg követelés arányos viselés vh kérő külön határozattal kötelezhető az őt terhelő költség viselésére

önálló bírósági végrehajtó vh költsége, annak elszámolása adóssal, ill. megbízóval szemben

köztartozásra fizetési könnyítést/adómérséklést az adóhatóság nem engedélyezhet, egyet sem minősítheti (2012. április 15-től) behajthatatlanná

AMBK VI.

önkormányzatot illető bevétel + szabálysértési pénz- és helyszíni bírság 100%-a 2012. ápr. 14-ig érkezett

megkeresés és ápr. 15-én még folyamatban lévő ügyek esetén

+ „közlekedési szabályszegés” esetén 2012. január 1-jét követőn az önk. (al)számlájára érkezett közigazgatási bírságból származó bevétel 40 %-a az önk. bevétele

végrehajtáshoz való jog elévülése + általános elévülési idő 5 év

+ speciális:

- szabálysértési bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 év

- Flt. szerint vissza nem térített képzési támogatás esetén max. 10 év

+ nyugvási időszak: felfüggesztés/szünetelés, fiz kedvezmény/feltételhez kötött adómentesség

Ellenőrzés I.

fajtái: + bevallások utólagos vizsgálata (lezárt időszakot teremt!)

+ egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló

+ adatgyűjtést célzó

+ ismételt ell.

kötelező lefolytatni: + ha v.a. rendeltek el

+ képviselő-testület határozata alapján

vizsgálati program

Ellenőrzés II.

határidők: + általános 30 nap (megkezdése/befejezése)

+ csődelj-t megelőző időszakra, csődelj. kezdő napjától 90 nap

+ f.a. esetén: tev-et lezáró adóbevallás ell-ét az felszámolás közzétételétől 1 éven belül (egyszerűsített f. záró bevallás kézhezvételétől 45 nap, de max. 1 éven belül)

záró bevallás ell-e a bevallás kézhezvételétől számított 60 nap (egyszerűsített f. 45 nap)

+ v.a. esetén tev-et lezáró/záró/két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás ell-ét a kézhezvételétől számított 60 nap (egyszerűsített v.a. esetén 45 nap)

+ bevallás utólagos/ismételt ell. 90 nap

+ költségvetési támogatás (adó-visszatérítés) kiutalását megelőző ell-t a kiutalása nyitva álló hi-n belül

hi meghosszabbítása 1 X, 2 X, 3X

Ellenőrzés III.

megindítása: + előzetes értesítés kézbesítésétől, ha mellőzi, akkor a megbízólevél 1 pld-

ának átadásával

+ megbízólevél átvételének megtagadása esetén 2 hatósági tanú jelenlétében és erről jegyzőkönyv felvételével és aláírásával kezdődik

adóellenőr jogai/kötelezettségei

megbízólevél tartalma/formái

lefolytatása + megállapításhoz való jog elévülési idején belül (helyszín/hivatali helyiség)

+ kettős könyvvezetésre kötelezett adózó ell-hez (ha nincs szakértő ellenőre) megbízás alapján bejegyzett okl. könyvvizsgálót, adótanácsadót vehet igénybe

előzetes értesítés mellőzése

Ellenőrzés IV.

befejezése + megállapítás jegyzőkönyvben rögzítse, jk. átadásával „zárul”

kiegészítő ell. + az észrevétel kézbesítésétől/szóbeli észrevétel jegyzőkönyvbe vétele napjától

15 napig folytatható, ha indokolt! kieg. jk.

hi-t 1X a felettes hatóság, 1 X az adópolitikáért felelős miniszter meghosszabbíthatja 15 nappal

+ adózói észrevétel hiányában csak az ell. befejezéstől számított 30 napon belül rendelhető el hivatalból, erről az adózót értesíteni kell

+ hi hosszabbítás 1X (jegyző), 2X (kormányhivatal) -> kieg. jk.

az utólagos/ismételt ell-ről realizáló határozatot kell hozni, függetlenül az eredménytől

egyéb esetben a hatósági eljárást csak akkor kell indítani, ha kötelezettség-teljesítést vagy jogkövetkezményt állapít meg

Ellenőrzés V.

bevallás utólagos ell-e + bevallásokat adónemenként/időszakonként – adókülönbözet/

adóhiány valamely adónemben fennálló túlfizetés esetén

+ rendelkezésre álló adatok és a bevallás összevetésével = egyszerűsített ell.

+ rendelkezésre álló adatok és bevallás összevetése, ill. rendelkezésre álló egyéb adatok alapján egyszerűsített ell.

+ hátározathozatal minden esetben

+ jogszabálysértés esetén megállapított tényállásról, adókülönbözetről jegyzőkönyvet készít –> észrevétel joga

becslés (bizonyítási módszer) az adóhatóság bizonyítja, hogy az alkalmazás feltételei fennállnak + az alapjául szolgáló adatok/tények (és módszer) az adó alapját valószínűsíti (pl. NAV adat alapján árrés megáll.)

Ellenőrzés VI.

ismételt ellenőrzéssel lezárt időszak tekintetében:

a) az első fokú adóhatóság a korábbi megállapításának végrehajtását vizsgálja (utóell.)

b) adózó kérelmére, az általa feltárt új tény/körülmény, ha az a korábbi ell- megállapításának megváltozását eredményezné, feltéve, hogy

e tény korábban nem állt és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott adózó rendelkezésére végzésben rendeli el

c) felülellenőrzés, ha az ell-t a képviselő-testület határozata rendelte el, új tény/bizonyíték – kijelölt bizottság végezheti

egyes adókötelezettségek (adózónál fellelhető iratok (pl. bevallás, bejelentés) vizsgálata, hibák/hiányosságok megszüntetését határozatban írja elő, sőt megállapítások alapján elrendelhető bevallás utólagos ellenőrzése is

adatgyűjtésre irányuló

Aktualitások

bankkártyás fizetés lehetősége jogszabály az önk. adóhatóság

hatáskörébe tartozó adó tekintetében más fizetési módot is megjelölhet

[38. § (6) bek.]

helyi adóslista [Art. 55/B. §] helyben szokásos módon való közzététele

önk. honlapján is (információs önrendelkezési jog)

telekadó-köt. keletkezése, változása, megszűnése

székhelyszolgáltatás hipa, gjműadó

öröklés tárgyi adók -> örökös adózó - Art. 35. § (2) bek.

-> örökhagyó terhére nem volt adómegáll. -> Art. 131. § (1) bek.

önk. kezelésű adótartozás -> más adóhatóság megkeresése

Az elvárt adó

. A településkategóriánkénti átlagos, egy

főre jutó kiadási szint és a település

lakosságszáma szorzataként számított

önkormányzati kiadási szintet csökkenti az

önkormányzat elvárt bevétele. Az elvárt

bevételt az önkormányzat 2011. évi

gépjárműadó bevételének 40%-a,

valamint az elvárt helyi adó összege

jelenti. Az elvárt helyi adó a 2011. évi

iparűzési adóalapból a maximális

adókulcs felével, 1%-kal számított

adómegállapítás –ellenőrzés behajtás · pdf...

Documents