XXII. évf. 4. szám I 890 Ft (MME-tagoknak térítésmentes)

adártáviatMadártani és természetvédelmi folyóirat

tél

Ismét fészkel a daruMagyarországon

150 ‘v szul tCh rne~ ~stv

tt

A fakó keselyűkvédelmében

ago etetőa ma ‘árb rát

ert~ en

Life Faunkztika B ird Life - partnerek Ma dá rgy ű rűzés

Madarás

Terepen

séta a Bö I. S’ai-sze

BÖDDI-S1ÉK a Kiskunsági Nemzeti ParkIgazgatóság működési területén, Duna

tetétlen község határában elhelyezkedő — mintegy ezer hektáros— szikes tó és szikes puszta. Nagyszerű célpont egy madarász sétára,mert itt viszonylag kis területenrengeteg madárfajt lehet megligyelni. A Böddi-széken előfordul,hogy az ember lába elől rebben felaz ugartyúk, húsz méterről 6gyel-

minden karnyújtásnyira van, ezértolyanoknak is jó szívvel ajániható,akik nem proli madarászok, és nemtudják megmondani két kilométertávolságból, hogy mi az a mozgópont a látóhatáron.

Egy augusztus végi napona Böddi-szék bejáratánál találkoztunk Oroszi Zoltánnal, a DunatájTermészet- ás KörnyezetvédelmiKözalapítvány munkatársával.Átszálltunk mellé a terepjáróba,és indultunk tovább a madármegligyelő torony felé. A fűben itt-otta magyar sóvirág lila csokrai virítottak. A kamilla mellett talán ezaz egyetlen szikes pusztai növény,

ami a szárazvirágcsokrokból mindenkinek ismerős lehet.

Az út menti fákon mesterségesfészekodúkat helyezett ki a Dunatái

hetjük a gulipánt, a toronyból pedigakár szabad szemmel is ráláthatunkegy-egy bíbic vagy gulipán fészekre.A Böddi-széken nincsenek beláthatatlan távolságok, mint mondjuk aHortobágyon. Kis túlzással tényleg

csapata kék vércséknek és szalakótáknak, de akadnak köztük, amelyeket végül csóka, vörös vércsevagy füleskuvik foglalt el. Ez a rigóméretű kis bagolyfaj egyre gyakoribb a városokban is, de a fakéreghez megszólalásig hasonló tollazatamiatt ritkán veszik észre. A főúttóla toronyig csak pár perc az út autóval. Alighogy kiszálltunk és tettünkpár lépést az esőbeálló padjai felé,

4,.4,

4,

C

ONN

2’»O

Szakértőnk:Orosz~ Zoltán

A Böddi-szókről a vilácihálón.

egymás után három ugartyúk rebbent fel szinte a lábunk elől. A fácánoktól már megszoktam, hogy azutolsó pillanatig meglapulnak, majd„kirobbanva” a fű közül a frászthozzák rám, de ugartyúkot ilyenközelről még sosem láttam. Nemis tudom miért vártak be ennyire,hisz az ugartyúkot félénk és óvatosmadárként tartják számon.

„Na, ezért érdemes a Böddiszékre jönni madarászni!” — mondtaZoltán. Itt tényleg minden az orrodelőtt zajlik. A toronyból szinte azegész területet belátni, és akinekszerencséje van, az a közeli fészekaljakon kotló madarakat is megpillanthatja. „Idén az egyik ugartyúkpéldául ittfészkelt száz méterrea toronytóL”

Tavasszal, amikor újságírókatkísérve jártam itt, még minden zöldvolt, a mélyebben fekvő részekenvíz csillogott a fűszálak között ésbíbicek meg fattyúszerkők repültekcsapongva felettünk.

Nyár végén a növényzet már sárgára szikkadt, a tó pedig kiszáradt.A mederben kifehéredett és mozaikosan felrepedezett a talaj.

Pont olyan, minta Sivatagi showcímű lilmben a Kalahári, az esőérkezése előtti pillanatokban.Ebben az évben a nyári nagy hőhullámok idején gyorsan párolgotta víz, de szerencsére a fiókanevelésidőszakában még bőven kitartott,Így a nyári ludak és a telepesenköltő dankasirályok, fattyúszerkőkés feketenyakú vöcskök sikeresenkirepíthették fészekaljukat. Júliusvégétől ezeket a fajokat egyreritkábban látni a Böddi-széken,

de találkozhatunk a nagy póling,a füstös cankó és a pajzsoscankócsapataival.

Azok a pajzsoscankók, amelyeka nyár közepén figyelhetők mega Böddi-széken, többnyire hímek,és már visszafelé jönnek északiköltőterületeikről. Ennél a fajnála hímek nem vesznek részt a fiókáknevelésében, így nagyon korán, márjúnius közepe után elindulnak telelőhelyeik felé. A június utolsó harmadában nálunk felbukkanó példá

nyok gyakranmég viselik anászidőszakrafelöltött dísztollaikat, ami minden madárnálegyedi színű ésmintázatú gallérból és pajzsból áll. A tojókközül csak azokjelennek megilyenkor a vonuláson, amelyek

elvesztették fészekaljukat, és újabbköltésre már nem lett volna idejük.

UI

UI

~UI

UI

CUI

ONN

O

O

Pajzsoscankó

www.boddi.hu

Az iszapban több helyen láttunkcsapásokat, amik valószínűlegrókák útvonalai voltak. A rókákróla szakirodalom azt mondja, hogynem mennek bele a vízbe, de azitteni példányok rácáfolnak erre.Kalauzunk elmesélte, hogy tavalymájusban a szikes tó kellős közepén, a gulipán fészkekkel teli szigeten látott rókát, márpedig odacsak úgy juthatott be, ha valaholmégiscsak a vízbe merészkedett.

Összel a szikes tavak, köztüka Böddi-szék madárforgalma iselsősorban attól függ, hogy menynyire csapadékos az időJái~ás. Hanincs elég eső és a tó vize túl sekély,akkor az úszó- és bukórécék távolmaradnak, más táplálkozó- és pihenőhelyet keresnek maguknak.

A Böddi-székés a rétisasAnnak idején egy rétisas vezetett

minket a Böddi-szék nyomára.Az állampusztai vadőrtől hallottuk,hogy Sörkepusztán És az akasztóihalastavaknál nagyon sok madaratlehet látni. Elmentünk Berd Józsibarátommal És megnéztük. Ahogyott bóklásztunk, elhúzott felettünkegy rétisas, És Érkezésére a távolbólfelhőnyi kócsag És kanalasgém rebbent fel. No, gondoltuk, ahol ennyigém van, ott biztos akad más Is, menjünk utána! Így bukkantunk a Böddiszékre, ami a KiskunságiNemzetiPark két ismertebb területegysége,a Kelemen-szék És Miklapus a közéékelődött szikes tó. Akkoriban tényleghihetetlen mennyiségű madár voltitt. Lépten-nyomon széki lilébe vagyguI pánfészekbe botlóttaz ember,amerre csak elindult, vonuláskopedig tömegek voltak cankókbóléspartfutókból...,, — emlékezettOroszi Zoltán.

Ha azonban a tómeder ősszel megtelik vízzel, akkora parti- és gázlómadarak mellett ezrével érkeznek avadludak és récék is. A vadlúdcsapatokban a nyári ludak és nagy lilikekközött időnként felbukkan a ritkaés veszélyeztetett vörösnyakú lúd is.

»Az egyik évben itt, hatszázméterre, vagy mégannyira sevoltak tőlünk a vörösnyakú ludak.”— meséli Zoltán.

Aki az őszi madárvonulás idejénolyankor Jön, amikor van víza tóban, az láthat kanalas, nyílfarkúés kendermagos récéket, a partonpedig fürgén szedegető kis termetűpartimadarakat, Pl. havasi partfutót, parti lilét vagy akár ezüstlilét is.

A Böddi-szék a proli madarászoknak is izgalmas helyszín.1997-ben itt figyelték meg Magyarországon először a teljes madarász-társadalmat lázba hozó Bonapartepartfutót. 2013 októberében pediga Jeges-tenger partvidékén és szigetein fészkelő laposcsőrű víztaposótartózkodott négy napig a területen.Vonulása során viharok sodorhatták a szárazföld belseje felé. Tavalyősszel egy szintén ritka madárvendéget ügyeltek meg, az ékfarkú hal

Partimadarakvegyes csapataa Böddi-széken

farkast, ami nem túl hízelgő latinfajijelzőjét —parasiticus — a táplálkozási stratégiája miatt kapta.Gyakran előfordul ugyanis, hogya halat nem maga fogja ki, hanemelrabolja más madaraktól. Addigüldözi a cséreket, sirályokat, szer-

Vörös róka

kőket, míg azok a fáradságtól végülelejtik a zsákmány, ekkor a halfarkas szépen ráfordul, és a levegőbenelkapja az orvul szerzett halat.

A szikes tavak környéke télen isgyönyörű. Hihetetlen nyugalmatáraszt ilyenkor a táj, de mégsem

Folyóiratok kereshető adatbázisa:

LIFE÷ támogatássalújra egyesítik akettévágott vat

A Böddi-szék medrét az ötvenesévekben kettévágták a belvizrendezésre hivatott Sós-éri főcsatornával,aminek 60-70 év távlatából márjóljátszanak a következményei: a csatorna akadályozza a természetesvizmozgást, megváltoztatja a szikestó vízháztartását, szerves anyagfeldúsulást okoz és a tó lassú feltöltődését eredményezi. A KiskunságiNemzeti Park Igazgatóság 201 3-banindított egy LIFE forrásból támogatott projektet, amelynek keretébenáthelyezik a csatorna tavat kettészelő 5,8 km-es szakaszát. Ha helyreáll az akadálytalan vízmozgás, ás Vadludak Őszimegy lósul a pan on szikes élőhely eseménytelen. Pintycsapatok táp csoportosulása jönnek-mennek, de találkozhatunkemelt sz ú legeltetése, akkor lálkoznak az elszáradt kórókon, nálunk telelő tengeri récékkel is, ésa nyIl szikes vízi felület ajelenlegi rétisas köröz a levegőben, vadludak havan hó, könnyedén követhetjük180 hektárról várhatóan 400 hek- a rókák portyáit.árra nő majd. A szikes tó és a kör- A Böddi-széken a Széki lile tan

nyező szikes gyepek megfelelő ösvény útvonala és a madármegilkezelése érdekében további, mint- gyelő torony szabadon látogatható,egy 400 hektár földterületet vásá- de aki szeretné jobban megisrolnak, a korábban alulkezelt. elná- merni a terület élővilágát, annakdasodott szikes réteket pedig érdemes a Dunatáj Természet- ésőshonos magyar háziállat fajtákkal Környezetvédelmi Közalapítványfogják kezelni: magyar tarka ás munkatársai által vezetett kiránduszürke marhák, parlagi szamarak lásokra bejelentkeznie.ás juhok érkeznek a területre Köszönöm a cikkhez nyújtottEz a munkát a KNPI mellett, a pro- segítséget Gottschall Péternek,jekt partnereként a Dunatáj csapata Berdó Józsefnek, Oroszi Zoltánnakvégzi majd, amelynek 1999-es meg- és Bankovics Attilának.alakulása óta eddig is óriási szerepevolta Böddi-szék természeti érté- Nyári lúd — télen Márta Krisztinakelnek meg6rzésében, ás a helyiek-kel való megismertetésében.

aj

0)

C

CN

N

www.matarka.hu