advisory tipikus csalási formulák a számvitel és adózás...

Advisory

Tipikus csalási formulák aszámvitel és adózásterületénterületén

Fejéregyházi Attila, PwC Manager

Confidential

2012 október 5.

Előadás tartalom

Oldal

1 A probléma – PwC tanulmány 1

2 Számviteli csalás - gyakorlati példák 7

3 Adócsalás - gyakorlati példák 133 Adócsalás - gyakorlati példák 13

A probléma – PwC tanulmány1

PwC2012 október 5.

1Tipikus csalási formulák a számvitel és adózás területén • Fekete Miklós,PwC partner

PwC 2011-es globális felmérése a gazdasági bűnözésről

3,877 válaszadó világszerte,78 országban

Section 1 – A probléma – PwC tanulmány

3,877 válaszadó világszerte,78 országban

85 válaszadó Magyarországról– a legmagasabb részvétel mióta

magyarországi jelentés is készül

Magyarország a 2. legtöbb válaszadóval rendelkező ország a régióban, és 15.

PwC2012 október 5.

Magyarország a 2. legtöbb válaszadóval rendelkező ország a régióban, és 15.

világviszonylatban


A cégek mintegy harmadánál előfordult valamilyen gazdasági bűncselekmény


A gazdasági bűncselekmények, az elkövetők és áldozataik

28%

30%

34%

30%

34%

30%

25%26%27%28%29%30%31%32%33%34%35%

2011

2009

A csalási esetekgyakoriságanövekedett 2009-hez képest:

A gazdaságivisszaéléstelszenvedő

PwC2012 október 5.


25% 2009 elszenvedő

vállalatok 8%-a több mint 100esetről számolt be

A számviteli adatok/mérleghamisítás aharmadik leggyakoribb csalási forma


69%72%Lopás és hűtlen

kezelés

A lopás és hűtlenkezelés aleggyakoribb

13%

21%

38%

50%

12%

25%

36%

69%

7%

24%

24%

Versenyellenesmagatartás

Pénzügyi/számviteliadatok

meghamisítása

Vesztegetés éskorrupció

kezelésleggyakoribbvisszaélési formaMagyarországon

50%,

ezt követi avesztegetés és

korrupció 38%,

majd a

PwC2012 október 5.


8%

8%

8%

8%

9%

4%

0% 50% 100%

Pénzmosás

Adócsalás Globális

Közép-Kelet Európa

Magyarország

majd apénzügyi/számviteliadatokmeghamisítása

21%.

A csalók egy jelentős része házon belül keresendő


8% 5% 4%

A gazdasági

54%

38%53% 56%

Nem tudja

Belső elkövető

Külső elkövető

A gazdaságibűncselekmények fő elkövetői Magyarországon:

54% külső

elkövetők

38%

PwC2012 október 5.


54%

43% 40%

Magyarország Közép-KeletEurópa

Globális

38% belső

elkövetők

Kik jellemzően a belső elkövetők Magyarországon?


• 41 és 50 év közötti• 41 és 50 év közötti

• Férfi

• A vállalatnál dolgozik már több mint 6 éve

• Legalább egy diplomával rendelkezik

PwC2012 október 5.


Számviteli csalás - gyakorlati példák2

PwC2012 október 5.


A mérleghamisítás- feltételek és tipikus formái

Section 2 – Számviteli csalás - gyakorlati példák

Szükséges feltételek:

- Okok (pl. finanszírozási szükséglet)

- Nyomás (pl. kedvezőtlen elmozdulások a piaci - Nyomás (pl. kedvezőtlen elmozdulások a piaci környezetben)

- Lehetőségek (pl. gyenge ellenőrzés)

Koncepció:

- Eszközök és bevételek túlértékelése, és

- Kötelezettségek és kiadások alulértékelése.

A csalás fő formái:

PwC2012 október 5.


1. Fiktív bevételek és a kiadások ütemezése

2. Helytelen eszközértékelés (különösen a készletek esetében)

3. Rejtett kötelezettségek és kiadások

4. Jelentések meghamisítása

5. Az adó „optimalizálása”

Esettanulmány– Szállítmányozó vállalat


Háttérinformációk:

- Meghatározó közúti fuvarozó és logisztikai cége- Meghatározó közúti fuvarozó és logisztikai cége600 teherautóval

- Csődbe ment

- 45 milliárd forint kifizetetlen szállító/hitel/adóköt

A csalás:

- A pénzügyi beszámolók manipulálása

- Pénzintézeti csalás - a kamionokat több forrásból finanszírozták:

◦ Okirathamisítás

PwC2012 október 5.


◦ Okirathamisítás

◦ Az éves beszámolóban nem szerepeltetett kötelezettség

Figyelmeztető jelek: Árképzés a piaci ár alatt, a pénzügyi teljesítménymégis a piaci felett

Fiktív bevételek - példa

1,600

1,800

2,000

Havi árbevétel millió Ft

Fiktív értékesítésNyomás: teljesíteni kell a bevételnövekedési célt

200

400

600

800

1,000

1,200

1,400

1,600

HUFin

illin

-

Riportált Tény

2007: Jelentett értékesítés =tényleges értékesítés = 15mrd

2008:Jelentett értékesítés =tény értékesítés = 16,0 mrdFt

2009: Jelentett értékesítés = 16,5 mrdFtTény értékesítés = 15,0 mrdFt

Fiktív bevételek és a kiadások - jellegzetes példák


Fiktív bevételek:

1. Értékesítések fantomvevőknek vagy„baráti vevők” nek (példa)

2. Fiktív számlák kiállítása ténylegesen létező ügyfelek részére ( (az árukat nemszállították le, a szolgáltatást nem nyújtották)

3. A bevétel határidő előtti elszámolása

4. Az árukat visszaküldték

5. „Channel stuffing” (szolgáltatások / áruk)

6. Eladás visszlízinggel

PwC2012 október 5.


Kiadások - gyakorlati példák


Költségeket nem a megfelelő időszakra könyvelik el:

- az adott időszakban a bevételek nem állnak összhangban a kiadásokkal

- az eredmény a következő időszakban erősen nyomott lesz.

• Kiadások és kötelezettségek figyelmen kívül hagyása (pl. céltartalékok,elhatárolások)

• Aktiválás vs. költség

(pl. marketing és adminisztráció, capex marketing helyett, beruházás vs. karbantartás)

PwC2012 október 5.


(pl. marketing és adminisztráció, capex marketing helyett, beruházás vs. karbantartás)

• Készletértékelés (beflen! példa)

Adócsalás - gyakorlati példákSection 3

PwC2012 október 5.


Fiktív számlázás

Section 3 – Adócsalás - gyakorlati példák

Számlavásárlás számlagyártól - nem történt tényleges teljesítés (EVA-s cégekethasználták)használták)

Esetenként tényleges teljesítés történt ugyan, azonban a megállapodás szerinttöbb költséget számlázott be a partner, amiből esetenként visszakapott "kézbe"

Menedzsment díjak - nincs mögötte szolgáltatás

Ál tanácsadási szerződés - munkaviszonyban foglalkoztatnak munkavállalót/vezetőt, akinek van egy másik cége, amin keresztül tanácsadási szolgáltatást nyújt, azonban nincs tényleges teljesítés

PwC2012 október 5.


Innovációs járulék - Kutatás-fejlesztés (K+F)


K+F költségek kétszeres levonására volt lehetőség 2012-ig: alapból, illetve magából a járulék összegéből, ezért sok helyen megindult a "tanulmány magából a járulék összegéből, ezért sok helyen megindult a "tanulmány turizmus"

• Egyetemek / cégek gyakran eladták ugyanazt a tanulmányt többször;

• Interneten / könyvekben (pl. Vezetésszervezés) megtalálható volt a tanulmányok egyrésze;

• A K+F-re kötött szerződés oktatást, piaci felmérést, piackutatást, illetve vásárlási szokásokra vonatkozó adatgyűjtést fedett le;

• A tanulmányokat készítő cégek (majdnem egész iparág alakult ki erre) jó marketinggel elhitették az azt megvásárló társaságokkal, hogy megfelelnek a törvényi

PwC2012 október 5.


marketinggel elhitették az azt megvásárló társaságokkal, hogy megfelelnek a törvényielőírásoknak, hamis biztonságérzetet teremtettek. Az 4-5 oldalt rendesen megírták, a többi viszont igénytelen volt.

ÁFA csalás


A cég visszaigényli az Áfát a belföldi beszerzés kapcsán, amely mögött nincstényleges ügylet. A bejövő számlát, egy a közeljövőben becsődölt cég állítja ki, tényleges ügylet. A bejövő számlát, egy a közeljövőben becsődölt cég állítja ki, aki a fizetendő áfát nem teljesíti, azonban a beszerzés kapcsán az áfát visszaigénylik (levonja). Kimenő oldalon egy közösségi mentes értékesítés történik, amely szerint +- az áfa, ezért nem lesz fizetendő áfája a cégnek.

Az egyedileg nem azonosítható nagy értékű ömlesztett árúk kapcsán (cukor, kávé, stb.) ismeretlen eredetű beszerzési forrásból (például lopott áru) 4-5 láncolaton átfuttatják az értékesítést (pénzmosás). Ennek kombinációja,amikor belföldi értékesítés kapcsán az értékesítő cég „eltűnik” a vevő pedig levonja az áfát (tényleges áfacsalás).

PwC2012 október 5.


2012-ig tételes áfa-levonási tilalom vonatkozott a személygépkocsikra, ezért azautót átvitték a magyar határon (értékesítették), és rövid időn belül vissza is hozták, mert Ausztriában például nem kell fizikailag ott lennie a gépkocsinakaz üzembe helyezéshez, és visszalízingelték.

Köszönöm a figyelmet!

Fejéregyházi Attila, Manager

PwC Magyarország Kft.

[email protected]

advisory tipikus csalási formulák a számvitel és adózás...

Documents