1

I .Harang csendül,Ének zendül,Messze zsong a hálaének,Az én kedves kis falumbanKarácsonykorMagába száll minden lélek.

Minden emberSzeretettelBorul földre imádkozni,Az én kedves kis falumbaA Messiás Boldogságot szokott hozni.

A templombaHosszu sorbaIndulnak el ifjak, vénekAz én kedves kis falumbanHálát adnakA magasság Istenének

Mintha itt lennA nagy IstenSzent kegyelme súgna, szállnaAz én kedves, kis falumbanMinden szívbenCsak szeretet lakik máma.

II.Bántja lelkem a nagy városDurva zaja,De jó volna ünnepelniOdahaza.De jó volna tiszta szívből- Úgy mint régen -Fohászkodni, De jó volna megnyugodni.

De jó volna mindent, mindentElfeledni,De jó volna játszadozóGyermek lenni.Igaz hittel, gyermek szívvelA világgalKibékülni,Szeretetben üdvözülni.

III.Ha ez a szép regeIgaz hitté válna,Óh, de nagy boldogságSzállna a világra.És a gyarló emberEmber lenne újra,Talizmánja lenneA szomoru útra.Golgota nem volnaEz a földi élet,Egy erő hatná átA nagy mindenséget,Nem volna más vallás,Nem volna csak ennyi:Imádni az IstentÉs egymást szeretni…Karácsonyi regeHa valóra válna,Igazi boldogságSzállna a világra…

2011. december – 2. szám

Ady Endre: Karácsony

2

A vallás

Gyermekkoromban Gyön gyösmellék val-

lási szempontból kb. 65% református, 30% római ka-tolikus és 5% zsidó lakosú volt. Ekkoriban a község-ben három templom volt. A főtéren a református temp-lom és a paplak, a temető felé vezető utcában egy zsidó zsinagóga, mellette a zsidó pap lakása, a harma-dik templom a falu nyuga-ti végén, a római katolikus kápolna emelkedett. Ezt a kápolnát Kutchenich birto-kos elődei építették és a csa-ládtagjaik a kápolna mellé temetkeztek. A kápolnában minden kettős ünnepen - húsvétkor, pünkösdkor, karácsonykor - volt mise az ünnep másnapján. Ilyenkor nem a mellékiek mentek Újfaluba, hanem az újfalu-iak jártak Mellékre.A háromféle vallás nagyon megértette egymást, köztük ezen a téren semmiféle ve-szekedés soha nem volt. Ha valaki a községben meghalt, minden házból volt vég-tisztesség tevő, bármilyen vallású is volt az. A zsidó boltos is behajtotta üzle-tének ajtaját, ha arra ment a gyászmenet. Egyszóval a falu lakossága békében és megértésben, összetar-tozandóságban és egymás megsegítésében élt, bármi-lyen vallású is volt.A zsidók az ortodox hívők-höz tartoztak, úgynevezett „kóser” zsidók voltak, pap-juk tehát nem pap, hanem - ahogy héberül mondják - „bocsher” (előimádkozó) volt. A zsidó gyerekeket hit-tanra tanította.Vasárnap, ünnepnap temp-lomba jártak az emberek.

Idősebb polgártársak vise-lete a csizma, fehér bőgatya, fekete mellény, kabát, kalap volt, fiataloknak, legények-nek csizma, csizmanadrág, vagy hosszú nadrág kabát-tal, kalap természetesen feketébe’. Öregasszonyok, idősebb nénik fekete vagy sötét ruhában, fejkendősen jelentek meg. A fiatal me-nyecskéknek színes blúz, szoknya csipkés köténnyel, fejükön díszes életszínű vi-rágokkal, csipkével és há-tul a vállukra nyúló széles virágos máslival készített fejdísszel, konttyal volt a viselet. Lányoknak színes öltözék, csipkés kötény, egy vagy két copfra befont haj, felül és végén fehér vagy rózsaszín, vagy világoskék szalag csokorkötéssel volt a divat. Az imakönyv, illetve zsoltáros könyv mellé saját készítésű csipkés zsebkendő járt, vagy egy rózsa, székfű - milyen virág épp volt.

A falu

Eszak-déli irányban feküdt az iskola utca

(németújfalui), itt volt ta-lálható az iskola, patika, csendőrség, három kocsma, hitelszövetkezet, iparo-sok java része. Az utca déli végénél két irányba ága-zódott. Az egyenes vonal Németújfalu felé, a délkeleti irányú Szentmihályfa felé vezetett. A főtértől jobbra eső utcát „Polgár” utcának nevezték, mert ebben az utcában ipa-ros nem lakott, hanem főleg mezőgazdasággal foglalko-zó, azaz „polgár”. A paraszt szó sértő volt.A főtértől balra vezető utat nevezték Antal utcának, mert ez az utca a Somogy

Életképek I .

2

megyei Antalfaluhoz ha-sonlított. Ebbe’ vegyes nép lakott; polgárok, zsellérek is és a két uradalomnak cseléd lakosai apró szalmafedelű házakban.

Az iskola

Az iskola egy nagyobb terem, padokkal és a

padokban nagyon sok gye-rek. Összes felszerelésem: egy palatábla, melynek egyik oldala piros vonalas, írás tanulás céljára, a má-sik oldala kockás a számo-lás részére. A táblához volt hozzákötve a zsinegen egy szivacs, majd egy tartóban egy grafit ceruza és egy pa-lavessző (grifli), no meg az első osztályos ABC.Soós Lajos - egy körszakállas idős tanító - táblán mutatta be az első vonalakat, mely-lyel a táblánkat tele kellett írni. Minden nap az egész iskola fennhangon mondta el a 1x1-et. Második, har-madik osztályban olvasás, írás, számolás volt az összes foglalkozás. A harmadik osztályban már tintával ír-tunk. Az idősebbek tanul-tak földrajzot, történelmet, fizikát, ásvány-növénytant, alkotmánytant, állattant, rajzot, mértant.Az iskolában a földrajz és történelem Magyarország-ról szólt részletesen, majd Ausztriát és általában mind az öt világrészt tanították. Tanítóm sokat oktatott az utcán menve a jó viselke-désre, köszönésre, a szü-lőkkel és emberekkel való érintkezésre. Jóságra ne-velt. Az iskolából kettesével mentünk haza sorrendben, csendben. Mindenkinek köszöntünk. A tanulás mellett üres időben játszot-tunk. A délelőtti és délutáni

tanulást húsz perces pihenő játék szakította meg az ud-varon. Ilyenkor Soós Lajos tanító úr kiült és pipázott. Olyan hosszú pipaszára volt, hogy nyújtott kézzel gyújtotta meg. Az iskolába’ bizonyítványt nem kaptunk minden év-ben, hanem év végi vizsga után tanítónk megmondta, hogy szeptemberben ki hol ül, vagyis egy paddal feljebb, ha az osztályt illetően is fel-jebb jutott. Bizonyítványt csak azok kaptak, akik to-vább tanultak, elköltöztek, vagy inasnak mentek.

Karácsony

Karácsony előtt való héten Németújfaluból

betlehemesek jöttek előké-szíteni az ünnepet. Ott volt a három király tiszta fehér ruhában, papírsüveggel, kampósbottal és két szár-nyas angyal kis templomot cipelve, amiben bent feküdt a kis Jézus. A betlehemesek házaknál énekeltek: „Csor-dapásztorok midőn Betle-hembe…”.Karácsonyeste sok gyermek kolompot, csengőt rázva, ostort pattogtatva végig-szaladt minden utca során. Majd szólt az esti harang-szó; nagy és kis haranggal. Akinek puskája volt, a leve-gőbe lőtt. Ez jelezte a kará-csony estet, a karácsonyfa érkezését, a Jézuska jöttét.A hosszú téli estéken beszél-getés, tollfosztás, s közben könyv vagy újság olvasása és ennek munka közbeni hallgatása volt a szórako-zás. Nagyon felkapott volt Petőfi költeményeinek és a János vitéznek felolvasása, Jókai és Gárdonyi regénye-inek elmesélése. Sokan ol-vasták az akkor megjelent

3

Neményi (Novottny) Alajos

Gyöngyösmelléken (akkoriban Somogy

megye) 1898. június 21-én születtem. Szüleim: apám

Novottny Gusztáv, jegyző, anyám Vinkovics Piroska, háztartásbeli. Ötéves ko-romban szüleim elváltak egymástól. Hat éves ko-romban anyám meghalt, anyai nagyanyám vett ma-gához, aki ekkor 78 éves volt. Az ő háztartásában élt özv. Német Mihályné, zsellér asszony, aki nevelt s anyám helyett anyám volt. Az elemi iskola öt osztályát Gyöngyösmelléken, a négy polgárit Szigetváron, a fel-sőkereskedelmi iskolát Za-laegerszegen végeztem, ott érettségiztem. Érettségi után a pécsi 19. gyalog ezredhez vonultam be, s 1917-ben az olasz frontra kerültem, ahonnan 1918 decemberé-

ben jöttem meg. Majd ismét behívták korosztályomat, így két hónapig még katona voltam Kaposváron. Ezután visszakerültem az apai ház-hoz Gyöngyösmellékre, ahol a jegyzői irodában segéd-keztem, valamint mostoha-

anyámnak, aki postamester volt. Én lettem a postako-csisa és a 4 km-re eső vas-útállomásra mentem min-dennap postát vinni, illetve a vonatra ki és behordani a leveleket, csomagokat. 1922-24. évben Kisdobsza község-ben jegyzői írnok voltam, onnan kerültem a szombat-helyi községi közigazgatási tanfolyamra, ahol 1926-ban végeztem. 1926-tól 1942. november 1-jéig mint segédjegyző működtem Somogyapátiban. 1942 márciusában kikerül-tem az orosz frontra, ahon-nét 1942 decemberében a községi elöljáróság utánjárá-sával, felmentéssel kerültem haza betegen és sebesülten. A somogyapáti körjegyző-ségnél vezetőmet 1942 no-vemberében nyugdíjazták, egy évig helyettes, majd fő-jegyző lettem, ahol 1945. jú-nius havában nyugdíjaztak. Ezt követően anyai öröksé-gem 8 kataszterihold földjén dolgoztam. Mezei munkát végeztem, majd a földet a helybeli tsz-nek átadtam. A községi tanács hívására hos-szabb-rövidebb ideig még a közigazgatásban dolgoztam a szigetvári járási tanácsnál a pénzügyi osztályon.

Neményi (Novottny) Alajos

Szerkesztette: Dr. Hajas Endre

Angyal Bandi vagy Rinaldo Rinaldini betyárok és más szabad emberek történetét. Ennek hiányában az éven-ként megjelenő kalendári-umban leírt események és elbeszélések egészítették ki a tudás- és szórakozásvá-gyat a téli időszakban.

Neményi (Novottny) Alajos1958. június 27.

Szerkesztette: Dr. Hajas Endre

Neményi (Novottny) Alajos

Neményi (Novottny) Alajos és felesége

4

Czindery László(Pécs, 1792. júl. 6. – Pécs, 1860. jan. 24.)

Édesapja Czindery Rokus Ferenc, édesanyja Czindery Rokusné született Wächter Júlia.

Közhivatalnokként Somogy vármegye alispánja (1830-1840) és országgyűlési követe (1832-1836), majd Vas vármegye főispáni helytartója, 1845-től 1848-ig Somogy vármegye főispánja.

Ami Magyarországnak gróf Széchenyi István, az Baranya és Somogy vármegyének Czindery László volt. Füzes Miklós szerint „1848 márciusáig az ország felemelkedése érdekében tevékenykedett, megértette korának haladó eszméit és gazdasági törekvéseivel elismerést vívott ki magának, de politikai kérdésekben konzervatív maradt, a pártharcoktól féltette az alkotmányt és a kormányt.” 1

Reformer tevékenységéhez köthető: Czindery László alakította ki Kaposvár első parkját a későbbi Jókai ligetet.

A „Somogymegyei Közkórház” alapításának élére - Czindery László állott. Az építés 1840-ben kezdődött.2 Czindery László később is állandóan pártolója volt a kórháznak s emlékét a kórház főbejárata fölött elhelyezett emléktábla örökíti meg.Szabályozta a községi bírói állás betöltését.- 3 Eszerint a bírót három jelölt közül a falubeliek választották, s amennyiben a nép vonakodott volna a választásban részt venni, a bírót a járási szolgabíró jelölte ki (1834. augusztus 21-én hozott közgyűlési határozat).Elrendelte, hogy a községi elöljárók felégetett épületeit - a falubeliek tartoztak felépíteni.

1 Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány III. Janus Pannonius Múzeum évkönyve 28 (1983, Pécs)

2 Szaplonczay Manó dr.: Közegészségügyi viszonyok

3 Csánki Dezső dr: Magyarország vármegyéi és városai – Somogy vármegye 1914. 516-517 oldal

A marhák itatása céljából a falvak határaiba elegendő - számú kutat ásatott.Az 1838. május 1-jén tartott közgyűlés vármegyei - posztógyár felállítását határozta el. Munkásokul 24 vármegyei rabot alkalmaztak. A vármegyei rabok foglalkoztatását Czindery László több alkalommal javasolta.Az 1832. június 18-án tartott közgyűlés határozta el - Somogy vármegyében könyvtár felállítását Czindery László vezetésével.

Mezőgazdászként, íróként a Gazdasági Tudósításokban, a Magyar Gazdában jelentek meg írásai a fásításról, a szőlőművelésről és a borkészítésről. Önálló műve Pozsonyban 1844. évben jelent meg „Miképp gazdagodhatunk ingyen?” címmel.

Nagybirtokosként Németladon angol telivér ménessel rendelkezett. A Pesti Hírlap 1841-es tudósítása szerint a Nemzeti díjon Czindery László Sobri nevű lova ötödik lett.

Ugyancsak németladi birtokán létesített berni tenyészetet 1838-ban. Az alapító tenyészállatokat Svájcból hozatta, mely 1 bikából és 20 tehénből állt.4

A szigetvári cukorgyárat Czindery László 1837-ben alapította. A gyárat üzemvezető irányította és mellé egy uradalmi tisztviselő volt beosztva. Czindery László 1852-ben Szigetváron elkezdte második cukorgyárának az építését, amely 1853-ban kezdte meg működését. A régi cukorgyár 1854-ben beolvadt az újba, vagyis ettől az időtől kezdve Czindery László már csak az új gyárat tartotta üzemben.5

Szentmihályfa-pusztán szeszgyárat építtetett.

4 V. Góz Gabriella: A szarvasmarha-törzskönyvezés jelentősége a fajtaváltások korában Magyarországon (272. oldal)

5 Kopasz Gábor: A répacukorgyártás kezdete a Dél-Dunántúlon 1837-1867 (50-51. oldal)

Kétújfalu (Németújfalu) katolikus templom

5

Czindery László pellérdi gazdaságában géppel vetették a gabonát és egy ideig a gőzmalomnak szánt épületben főzték a sört.6

Katolikus egyház patronusaként Németújfaluban7 a mai is látható templomot építtette 1812-ben. A plébániát földekkel, rétekkel, legeltetővel, makkoltatási joggal, valamint állandó tűzifával ajándékozta meg. Ünnepélyes és örök időkre kiható ígéretet adott, hogy a helybeli plébánosnak évenként bizonyos mennyiségű gabonát és bort ajándékoz.

1840 és 1841 között újabb és terjedelmesebb templomot építtetett. Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelték, oltárral, fekete márványból készült keresztelő kúttal, harangokkal látta el. 1856. október 29-én Czindery László a lelkésznek egy egész, a tanítónak fél telket biztosított, valamint 2 hold erdőt.

1855-ben Németladon (jelenleg Lad) 32 000,-Ft-os adományából a mai is látható templomot és tornyot építtetett.

Színház támogatójaként a8 Czindery László tulajdonát képező Czindery-kertben nyári színházi pavilont, fürdőt és fürdőházat kívánt létesíteni. Az új létesítmény valószínűleg már 1853-ban rendelkezésére állt. Később a pécsi

6 Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon. III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után (107. oldal)jelentősége a fajtaváltások korában Magyarországon (272. oldal)

7 Vesztergom János: A németújfalusi plébánia története Veszprémi Hírlap 1905. 29,31-32. számai

8 Márfi Attila: Színjátszás az abszolutizmus kori Pécsen (191, 207.. oldalak)

színjátszás fontos színhelyévé lett.Községek alapítójaként és újjáépítőjeként

Teklafalut 1838-ban alapította és telepítette be. Magyarújfalu1842-ben tűzvész által gyakorlatilag

megsemmisült. Az újjáépítés nem a leégett település helyén történt meg, hanem ahol jelenleg is áll. Az újjáépítéshez Czindery László és Sárközi Albert nyújtottak segítséget.9

Pesti János szerint Németújfalu 1799-ben telepíttetett és Czindery László alapította.10 Czindery László 1799-ben hét éves volt, települést kiskorúságára tekintettel nem alapíthatott. Édesapja Czindery Rokus Ferenc 1792. év Szent György havának (április) 10. napján halálozott el, ezáltal ő sem lehetett a település alapítója. Vesztergom János írása szerint Czindery László édesanyjának gyámsága alatt állott még az 1804. évben. Ekkor németajkúak kezdtek az uradalomba jönni, s a fennálló Magyarújfalu északkeleti részén telepedtek meg. Németújfalu községet a fentiek alapján Czindery Rokusné született Wächter Júlia alapította és telepíttette be.

Társadalmi tevékenysége során az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alapító tagja, 1839-49 között alelnöke. A Somogy vármegyei gazdák részvételével lótenyésztő társaságot is alapított. Majláth Györggyel javasolta Mohács-Pécs vasútvonal építését 1850-ben.

Pénzintézet alapítójaként 15 ezer forint alaptőkével 1845-ben Czindery László „ügybuzgalmából” létrehozták a Pécsi Takarékpénztár kétemeletes palotáját.

Dr. Hajas Endre

9 Csánky Dezső dr: Magyarország Vármegyéi és városai – Somogy vármegye 107. oldal

10 Pesti János: Baranya megye földrajzi nevei. I. köt. Baranya monográfiai sorozat. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1982.

Lad (Németlad) katolikus templom

6

Akikre büszkék lehetünk

Vinkovics Antal író, körjegyző. Született Baján 1831. június 3-án, elhunyt Gyöngyösmelléken 1891. január 8-án. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban mint honvéd harcolt. Az 1872-ben alakult

Gyöngyösmelléki Körjegyzőség körjegyzőjeként dolgozott haláláig. (Társult települések voltak: Bürüs, Endrőc, Magyarújfalu, Németújfalu, Szörény, Teklafalu, Várad, Zádor). Az 1881-ben megalakult Somogyvármegyei Községi és Körjegyzők Egylet tagszervezetének, a Szigetvári Járási Községi és Körjegyzők Egyletének első elnöke volt. Vinkovics Antal írásai a Somogy nevű lapban jelentek meg a „Fekete leves” rovatban „vics-ics” álnéven. Paál László, sajtótörténész szerint az egyik legtehetségesebb és legtermékenyebb szerző volt. Saját kezűleg írt önéletrajza alapján jelent meg Neményi Alajos „Hűség a hazához” című könyve 2006-ban.

Dr. Hajas Endre

Elemy Sándor kántor, zenepedagógus, állami népiskolai tanító volt. Született

Németújfaluban 1842. december 25-én, elhunyt 1897. március 3-án Temesváron. Édesapja, Elemy György Németújfaluban kántortanítóként, jegyzőként tevékenykedett, édesanyja Gruber Örzse volt. Elemy Sándor a Gimnáziumot Pécsett és Kaposvárott végezte; ezután egy évig édesapja mellett Németújfaluban, mint tanítógyakornok működött. 1859-ben a pécsi tanítóképzőbe lépett, hol 1861-ben a főelemi iskolákra tanítóképesítő oklevelet nyert. Ezt követően 1865-ig édesapja mellett segédtanító, azután pedig kinevezett rendes kántortanító volt. 1869-ben többek közreműködésével

megalakította a szigetvár-vidéki tanítóegyletet, melynek első elnökévé megválasztották. Ugyanazon évben Báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter által a népiskolaügy tanulmányozása végett Bajorországba küldetett. 1875-ben a temesvári állami népiskolához nevezték ki állami tanítónak. 1876-ban a dél-magyarországi tanítóegylet közgyűlésén ő tartotta az első magyar értekezést. 1879-től 1882-ig fennállott Dél-magyarországi Tanítóegylet Közlönyének szerkesztője volt. Főbb művei: 1861-ben a Szanter Antal által kiadott Népnevelők Kalauza című évkönyvben a gyermekjátékokról írt cikket. A magyar hangfokozat és még valami (Zenészeti L. 1862 ápr.). Magyar zeneirodalmi régiség (Gáti István zongoraiskolájáról) (Zenészeti L. 1862 jún. 19.); Igénytelen nézetek katholikus egyházi zenénk emelésének érdekében (Zenészeti L. 1863 ápr.), A népiskola hamupipőkéi - Kritikai eszmetöredékek a népiskolai oktatás köréből. Temesvár, 1890.

Álnevei: Sándor József, Csetneky Gábor (Dél-magyarországi Tanítóegylet Közlönye 1880/2), Somogyi Sándor; jegye: y. r.1

Dr. Hajas Endre

Mujszer József 1809. március 3-án Szombathelyen született, iskoláit is ott végezte. 1832. március 21-én szentelték pappá. Ezt követően káplán volt Hosszúperesztegen, Lékán, Szentléranton, Rábaszentmártonban,

Ezen idő alatt fél évig gróf Széchenyi Pálnál (Széchenyi István bátyjánál) nevelőként dolgozott. 1838-ban került Barcsra, előbb adminisztrátor, majd a következő évtől plébános volt. 1848-ban országgyűlési képviselőként is tevékenykedett. Fazekas Csaba szerint 1849-ben Pesten „A gyámság alól felszabadult katholika egyház teendője Magyarországban. Nézetek és vélemények Muyszer J…től” címmel megjelent füzet szerzője Mujszer József. A szabadságharc után 1849-ben politikai fogságba esett. 1851-ben a felségsértés vádja alól felmentették, 1852. február 8-án lemondott, s végleg a Somogy megyei Szörény és Zádor község között a róla elnevezett Mujszer-tanya nevű külterületen telepedett le, ott is halt meg 1882. július 26-án.2

Dr. Hajas Endre

1 Felhasznált szakirodalom: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkáiBrockhaus-Riemann Zenei Lexikon.1-3. köt. Bp. 1982-85. 499 o.Magyar írói álnév lexikon / Gulyás Pál. Bp. 1956. 107 o., 386 o., 401 o.Új magyar életrajzi lexikon. 1-5. köt. Bp. 2001-2004. II. kötet 332 o.

2 Felhasznált szakirodalom: Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950) püspökei, kanonokjai, papjai 1987. 744 oldFazekas Csaba: Ismeretlen egyházpolitikai röpirat 1849-ből – Magyar Könyvszemle 117. évf. 4.sz./2001

7

Ha valami, minden kákán csomót kereső, valami áb-rándos politikai nézetű ember volnék, ki azt hiszi,

hogy a földi életből bármely kormány eldorádót képes szá-munkra elővarázsolni s hogy az adófizetés egyedül arra való, miként minden adózó mellé egy csendőr állítandó, ki azt védje. Esetleg ha rosszban törné a fejét fékezze. Már tavaly, ilyen időtájban megírtam, hogy Hobolban egy em-ber a másikat felhasította, hogy Vitézi pusztán egy ember a másikat baltával fejbe köszöntötte, hogy a kolompár czigányok közt a messzelátónál egyik a testvérjét agyon-lőtte, hogy a Darányból Istvándiba kisért két czigány a kí-sérőjét a földre gyűrte s a leveleket, iratokat elvette, hogy az alatt, míg Dobszánál tanyáztak a kolompárok, 4 ló vett bú-csút gazdájától, hogy a kolompárok Teklafalun átvonulásá-nak 4 ló elvonulása lett a következménye, hogy a Legéncsei csőszön a kolompárok a ruhát megsokallván, arra bírták, miszerint a kedvökért egészen mezitlábra vetkőzzék, hogy a gyöngyösmelléki kanászbojtár kenyerét forgópisztoly-lyal támogatott ékesszólással elkéregették. Azután ne-kifohászkodva elmondanám, hogy ma reggel virradóra a gyöngyösmelléki legelőről 4 ló ment világot látni ezen kolompárokkal, kik Magyarországon a népvándorlás korát képviselik, akik a környéken a napokban kéjutazást tettek

stb. De én ilyen haszontalanságokat restellek feljegyezni s mindjárt az újságban kikürtölni. A kolompárok is embe-rek, s azok azon joggal születtek a világra, mint más kétlá-bú teremtménye az istennek. A megélhetésre joguk van, s ha e jogát esetleg a gazdasági munkában fáradtan, mélyen alvó jámbor adófizető tudta és beleegyezése nélkül gyako-rolják, rossz néven nem vehető tőlük, hiszen ők nem ta-nultak más mesterséget. Már pedig a jó rend korunk szak-szerűsége megkívánja, hogy mindenki a maga mesterségét folytassa és abból éljen.

A kolompárok Magyarország Kultur-civillizáci ójá nak speczialitásai. Méltán sajnálandó, hogy megyénk nem gondoskodott annak idején arról, hogy legalább húsz sátorallját az országos kiállításra küldjön. Mily bámulatos fogalmat költöttek volna fel az idegen látogatókban, ezen erőteljes, se vérrel se pénzzel nem adózó alakok ottan. Hát még a forgalom, melyet előidéztek volna. Maradt volna azért még nekünk annyi, amennyi a maguk módja szerénti lóforgalmat fenntartotta volna.

Vinkovics Antal

Összegyűjtötte: Neményi Alajos

Magyar-ujfaluban történt a közelmult examén alkal-mával. A gyermek elkezd beszélni a föld forgásáról.

„Ugyan tanító úr – vág közbe Bós János községbíró – mért tanítja ilyen bolondságra a gyermekeket. Hát csak látja minden ember, hogy nem a föld forog hanem, a nap mén a föld körül”. És a jelenvolt lelkész úr nem utasította rendre az intelligens elöljárót. Nesze nektek néptanítók! Tanítsa-tok földrajzot, míg a nép suprematiója alatt álltok.

Teklafaluban az iskolaszék elnöke Gruber Károly kellő eréllyel és szigorral akarta végrehajtani a törvény azon ren-delését, mely a tankötelesek rendes iskolába járását célozza. Nem sikerült. Büntetésre került a sor. A büntetendők közt egy iskolaszéki tag is volt. Ekkor egymásután felröffentek. Az elnököt és tanítót az utcán is dehonestálták. A tanítót különösen fenyegették, mért jegyzi be a mulasztókat? Vég-re az elnök megelégelte a dicsőséget és úgy lassanként min-den visszament az előbbi kerékvágásba.

Ha iskolakényszert akartok, akarnotok kell a néptanító függetlenségét is. Egyik a másik nélkül meg nem állhat.

Endrőcön valódi patriarchalis életet élnek. A tanítót ár-lejtéssel fogadják, mint a kanászt. Fizetése szabad lakáson kívül legföljebb 90-100 frt. Akkor megy el, mikor nekik tetszik. Kisem törődik velök. Néhány év alatt már 3-4-et

ismertem. És azt gondoljátok, nem kap tanítót? Dehogy nem! Az egyiknek alig tették ki a szűrét, már a másik ott van. Nem lenne bolondság a néptanítók fizetését följebb emelni?

Gyöngyös-melléken három felekezet lakik. Katholikusok, reformátusok és izrealiták. Önerejével egyik sem képes csak valamire való iskolát is fenntartani. A reformátuso-kat nagyon tanítgatja a pap, az izraelitáknak szokott egy kis zugiskolájuk lenni, a katholikusoknak, - kik tán a leg-többen vannak, - semmilyen nincs. A szomszéd faluba já-rogatnak, akik járogatnak iskolába. Azt hiszitek a község ipárkodik községi népiskolát állítani? Van eszébe. Hiszen ez pénzbe kerülne. Pedig a tankötelesek száma bizonyosan nagyobb 100-nál, tehát legalább is kétosztályos, azaz két tanítóval bíró népiskolával kellene rendelkeznie.

Gyűjtötte: Dr. Hajas Endre

Vinkovics Antal „Fekete leves” szerző írásaiból

Az iskola, a tanító és a falu

1885. szeptember 15. Somogy újság (2. rész)

Részletek Elemy Sándor néptanító írásaiból, 1870. május 10.

8

Közérdekű tájékoztatás

Mecsek-Dráva Rekultivációs Projekt

Önkormányzati rendeletek társadalmi egyeztetéseAz Országgyűlés a jogszabályok előkészítésében való társa-dalmi részvételről szóló 2010. évi CXXI. törvény megalko-tásával lehetőséget teremtett arra, hogy a társadalom leg-szélesebb rétegeinek lehetősége legyen a jogszabályok elő-készítése során véleményének kifejezésére, észrevételezésre, javaslattételre. Ugyanezen törvény a helyi önkormányza-tokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 103/B.§-át úgy módosította, hogy a helyi önkormányzatok-nak rendeletben kell szabályozni a helyi jogszabályok előké-szítése során alkalmazandó társadalmi részvétel szabályait.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103/B.§-a előírja, hogy a helyi önkormányzatoknak rende-letben kell szabályozniuk a helyi jogszabályok előkészítése során alkalmazandó társadalmi részvétel szabályait.

Bürüs, Gyöngyösmellék, Kétújfalu, Szörény, Várad, Zádor községi Önkormányzatok Képviselő-testületei a fenti jog-szabályi előírásoknak megfelelően módosították az Önkor-mányzat és intézményei Szervezeti és Működési Szabályza-táról szóló rendeleteiket miszerint;

- Az önkormányzati rendeletek előterjesztésnél többek között tartalmaznia kell a rendelet-tervezetet, indokolást és hatásvizsgálatot, valamint a társadalmi véleményezést kö-vetően a véleményekről szóló összesítést,

- Az önkormányzati rendelet tervezeteket és indoko-lásaikat társadalmi egyeztetésre kell bocsátani (nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a költségvetésről, a helyi

adókról, a költségvetés végrehajtásáról és ezeknek a módo-sításáról szóló önkormányzati rendeletek tervezeteit),

- A társadalmi egyeztetést a www.korjegyzoseg.hu hon-lapon kialakított „rendeletek társadalmi egyeztetése” me-nüpont alatt történik. Ezen elérhetőségeken keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről. A névtelenül érkezett vélemé-nyeket figyelembe venni nem lehet,

- A tervezetet a www.korjegyzoseg.hu honlapján az erre a célra kialakított felületen úgy kell közzétenni, hogy meg-felelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítélésé-hez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a beérkezett vé-lemények, javaslatok mérlegelésére. A véleményezésre mi-nimum 15 napot kell biztosítani úgy, hogy a véleményezés határideje nem akadályozhatja a képviselő-testületi ülések előkészítését,

- A rendeletek társadalmi egyeztetésre történő megje-lentetésre a Körjegyzőség épületében elhelyezett hirdető-táblán, valamint a www.korjegyzoseg.hu honlapon fel kell hívni a lakosság figyelmét,

- A rendeletek előkészítéséért felelős körjegyző mérlege-li a beérkezett véleményeket és azokról összefoglalót készít,

- Az elkészített összefoglalót az önkormányzati rendelet tervezettel együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni, és ezzel egy időpontban kell közzétenni. A közzétett tervezete-ket a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani.

Dr. Hajas Endre

Mecsek-Dráva Önkor-mányzati Társulás 2004-ben alakult azzal a céllal, hogy Európai Uniós forrá-sok felhasználásával meg-oldást teremtsen a társult önkormányzatok (jelenleg 313) hulladékkezelési fel-adatainak teljesítésére.

A Mecsek-Dráva Hulla-dékgazdálkodási Program keretében valósítják meg a rekultivációs munkála-tokat Baranya, Somogy és Tolna megyében 89 önkor-mányzati tulajdonban lévő hulladéklerakónál. A rekul-tivációs munkálatokra az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támo-

gatás összege 6 848 121 712,-Ft. A kivitelezés ideje 2011.05.19.-2012.10.31.

Ebből a 89 rekultiválandó hulladéklerakóból felszá-molásra kötelezett 25 lera-kónál a felszedett hulladék szétválogatásra kerül. A ki-választott fémeket értéke-sítik, a veszélyes hulladék megfelelő ártalmatlanító helyre kerül, a komposztá-lódott hulladék és az inert hulladék a helyszínen ma-rad. A lerakóban elhelye-zendő maradék hulladék a projekt területén lévő há-rom szigetelt lerakó (Kö-kény, Sellye, Marcali) egyi-kébe szállítódik. A felszá-

molás után a lerakó helyén a hatóság által előírt meny-nyiségben és módon talaj és vízmintavételre kerül sor az esetleges szennyezés ki-zárására.

A fentieknek megfelelő-en Gyöngyösmellék község

külterületén (a valamikori Akácliget területén) talál-ható szilárd hulladéklerakó rekultivációja, teljes felszá-molása megkezdődött.

Dr. Hajas Endre

9

kopoz = bolygat,

motékony = hanyag,

gángó = pubertás korban lévő fiatal fiú, aki

hirtelen megnő,

kesőce = félig megfőtt lekvár

Érted-e a szomszédodat?Érdekes szavak, kifejezések

a környékbeli falvakból

kopoz

gángó

kesőce

motékony

Illusztráció: Sár József

10

Kívánunk boldog ünnepeket, szép feleséget, jó bor t, elegendő házibarátot,

elég vén és jó nyelves anyóst, s végre egy kis paradicsomot,

hol családot alapítva gond nélkül élhet!

A Dél-nyugat Dráva-sík Kulturális Egyesület tagjai:

Kiadja: Dél-nyugat Dráva-sík Kulturális EgyesületFelelős szerkesztő: Hajasné Balog Brigitta

ISSN szám: 2062-7866 Nyilvántartási szám: 163/2202/2/2011.Nyomdai munka: Magyar Kultúra Kiadó Kft.

Példányszám: 500 dbHonlap: www.dndravasik.hu

Boros István, Csonka Edit, Fekete Ildikó, Hajas Endre, Hajasné Balog Brigitta, Németh MelindaRózsahegyi Tamás, Sár József, Simara Boglárka, Szoboszlai Dániel, Szolga József, Újházi Tibor