8 6 TERMÉSZETTUDOMÁNYI MOZGALMAK.

Ez a viszony közelítőleg Ags N kép­letnek felelne meg.

Előzetesen tehát annyit jelezhetek, hogy a legnagyobb valószínűséggel ezüst­ből és nitrogénből álló valamilyen ve­gyület válik le, mikor ezüstsónitrát- oldatra lúgos közegben hidroxilamin hat.

Hasonlót tapasztaltam arany-, pla­tina- és higanyvegyületekkel, eltérő; a czink és cupri-sókkal tapasztalt hatás, a mennyiben a cupri-sókkal közönséges hőmérsékleten alig fejlődött gáz.

Behatóbb vizsgálataim eredményét később közlöm.

M u r a k ö z y K á r o t .y .

A ranyszínű ezüst. C a r e y L e a az ezüst 3 különböző színű módosulatát ismerte fel, az egyik nedvesen lila, zöld vagy kék, szárazon pedig zöldes-barna oldható, oldata sötét-vörös; a másik oldhatatlan s az elsőből előállítható, nedvesen sötét-barna-vörös, szárazon az elsőhöz hasonló, a harmadik nedvesen sötét-barna, szárazon aranyszínű, old­hatatlan.

Az első mint lilaszínű csapadék kelet­kezik, ha 200 cm3. io°/o-os ezüstnitrát oldatába folytonos keverés közben oly elegyet öntünk, mely 200 cm 3. 3 0 °/’-0s ferrosulfát 280 cm 3. 40%-os nátrium- citrát és 50 cm8, nátriumcarbonát ol­datából áll. A második képződik, ha az elsőt közönyös testekkel, például alkali- sulfát, nitrát, vagy citrát oldatával leönt­jük. A harmadik akkor keletkezik, ha 200 cm8. io°/o-os ezüstnitrát-oldatot 200 cm3. 2o°/0-os seignettsó és 800 cm3, vízzel bontunk el.

Mindhárom módosulat üvegre, vagy papirosra kenve, azt szép tükörfényű ré­teggel vonja be, az első és második kékes­zöld, a harmadik aranyszínnel. E-felület halogének hatására gyönyörű kékes fém­fényű színeződést ölt, a mely a fény interferencziáján alapszik, azaz felületén lehellet vékonyságú hártya képződik, j

mely az illető halogén ezüstveg) űletéből ! áll. Porrá törhetők, savak közönséges : ezüstté változtatják. Napfényen a har- ! madik módosulat színe világosabbá válik j

1 az első és második módosulat színe szintén sárgába megy át, a mely szín a

1 fénytől sem változik meg, vízben azonban sötétebbé teszi; ha nedvesen fény éri, három-négy nap alatt közönséges ezüstté

! válik, a mely szép fehér fémfényű. Már alacsonyabb hőn is fehér ezüstre vál­tozik, azonban ha a hőmérséklet 100 — 2000 C. között van, egy közbeeső

: módosulatba megy át, a mely világo- ! sabb színű, sokkal keményebb, ferri

cyankálium és ferrichloriddal nem ad színeződést és nyomástól nem alakul át fehér ezüstté, különösen színét nem vál­toztatja meg.

Az aranyszínű ezüst nyomástól, elek- ; tromosságtól közönséges ezüstté alakul, ! chemiai szerek hatására pedig a közbe- I eső világosabb színű módosulat áll elő.

B. K .

Előadási k ísérle tek a chem ia i köréből.* Az előadásokban a vegysúly- | tani törvényeket néhány gázalakú vegvü- | letnek bemutatott analizisébol és szin- : théziséből vezetik le. Az előadó tanár­

nak tehát didaktikai szempontból is j arra kell törekednie, hogy kisérletei ; szabatosak legyenek; mert csakis így ! lehet belőlök a képzelet mellőzésével ! helyes következtetéseket vonni.

A víz szinthézisére, a szénoxid, a ; methén és a levegő analízisére vonatkozó ; eudiometiikus kísérletekhez szükséges . gázokat az előadók rendesen az eudio-

méterbe külön-külön viszik be és az í eudiométerben elegyítik össze. Könnyen : belátható, hogy az elmaradhatatlan pró- : bakisérlettel, az előadásban bemutatott

kísérlet, csak akkor fog összevágni ha az eudiométerben mind a két esetben teljesen megegyező összetételű gázelegy volt; de mivel ennek előállítása nagy figyelmet és meglehetős gyakorlottságot

! kiván: az előadó tanár sokszor bőséges magyarázatokkal kénytelen megokolni a hibát, ha esetleg becsúszott.

Tapasztalataim szerint a bajok mind elháríthatók, ha a szükséges gázelegyek-

* Előadott az 1891. május 27-iki szak­ülésen.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MOZGALMAK. *7

bői egyszerre nagyobb mennyiséget ké­szítünk és az eudiométert ezekből tölt­jük meg (leghasználhatóbb a Than-féle eudiometer) mind a két kísérletben.

A dolog tehát lényegében nem új, de annyira egyszerű, hogy egy-két ké­szülékkel rendelkező középiskolai tanár is bemutathatja e meggyőző kísérleteket és bizton számíthat 'hogy, egyetlen próbakisérlet megtevése után, az előadás­ban bemutatandó kísérlet is sikerül.

A különféle kísérletekre szükséges gázelegyeket legczélszerűbb a következő viszony szerint készíteni:

1. A víz szint héziséhez, ha oxigén­fölösleggel mutatjuk be, 3 térfogat (1*5 liter) oxigén és 1 térfogat (0*5 liter) hidrongénből; ha pedig hidrogén-fölös- leggel akarjuk bemutatni, akkor 6 tér­fogat (1*5 liter) hidrogénből és 1 tér- ! fogat (0-250 liter) oxigénből.

2. A szénoxid analíziséhez 3 térfogat (750 cm8.) szénoxidból és 3 térfogat (750 cm 8.) oxigénből.

3. A methan elemezéséhez 12 térfogat (1*2 liter) levegő, 2 térfogat (200 cm8.) oxigén és 1 térfogat (100 cm 3.) mé- thanból.

4. A levegő analíziséhez 5 térfogat (500cm 8.)levegőés5 térfogat(500cm8) j

hidrongénből.Az itt felsorolt gázelegyek készíté­

sére két Deville-palaczkot (3 literest) gázvezető csővel kötünk össze. Az egyik palaczk igen jól záró kaucsukdugóba illesztett és épszögűleg meghajlított csapos csővel van ellátva, melynek ki­álló végére hosszabb kaucsukcsővel nagyobb tölcsér van erősítve és ez na­gyobb vízkádban lepárolt víz alá van merítve. Az utóbbi palaczkot egészen, a másikat pedig körülbelül egy har­madáig lepárolt vízzel töltjük meg és felemelésével — kinyitván a másik palaczk csapját — a levegőt az egész készülékből teljesen kiszorítjuk. A kísér­letekre szükséges mennyiségű gázokat a vízkádban álló mérő lombikban fogjuk fel. Ha most a csapot kinyitjuk, miköz­ben a vízzel V# "áig telt palaczkot alacso­nyabb helyre állítjuk és azután a lemért

| gázzaltelt lombikot óvatosan a tölcsér alá | tartjuk, a gázt a lombikból a pálaczkba j szívathatjuk. E műveletet addig folytat- i juk, míg a szükséges gáz a palaczkba I át nem ment és azután az egészet | néhányszor jól összerázzuk. Ha készülé- ! künk jól zár és az egyik palaczkot ma- ! gasabbra állítjuk, a gázelegyet folyto- i nosan nyomás alatt tartjuk és össze- ! tétele 1 — 2 nap múlva sem fog jelenté- i kényén megváltozni.

A próbakisérletre e gázelegyből az ; eudiométert szokásos módon megtöltjük

és a bevitt gáz térfogatát, úgyszintén az eldurrantás után beálló összehúzódást (a

! szénoxid és a methán elemzésekor a baritvíz bevitele után beálló absor- ptiót is) az eudiométeren papírcsíkkal jelöljük meg.

Könnyen belátható, hogy ha az eudiométert a többi kísérletekre is mindig ugyanazon mennyiségű gáz- eleggyel töltjük meg, a végrehajtott kí­sérletek eredménye között különbség egyáltalán nem lesz.

Ha a víz szinthézisével azt is be akarjuk mutatni, hogy 1 térfogat oxigén

i és két térfogat hidrogénből két térfogat vízgőz keletkezik, akkor a száraz higany­nyal megtöltött eudiométerbe bevisszük a gázelegyet és térfogatát igen kis papiroscsíkkal megjelöljük, ezután az elegy et a szokott módon vízgőzzel 100 fokra melegítjük és a kiterjedést, úgy­szintén a próbakisérletben bekövetkező összehúzódást távolból is látható papi­roscsíkkal jelöljük meg.

D r . N u r i c s á n J ó z s e f .

Azoim id (N3 H). E vegyületet Cur- t ius állította oly módon elő, hogynitro- sohippurilhidrazint C6 Hr, CO N H C H2

Q O N JrV ?> savak- vagy alkaliákkal — N Ho

főzött, a melyek azt hippursavra és azoi- midre bontják.

Az így kapott savat ezüstsóvá ala­kítva, megtisztította s a tiszta sót kén­savval elbontva, a savat belőle lepárolta.

I Azonban így igen híg savat kapott, me- I lyet többször részletes lepárlásnak vetett

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

8 8 TERMÉSZETTUDOMÁNYI MOZGALMAK.

alá és chlórcalciummal szárított meg, így tiszta tömény állapotban állította elő.

A vízmentes sav színtelen, könnyen mozgó folyadék, 3 7 0 C.-on forr, kelle­metlen szagú, vízzel és borszeszszel ke­verhető. Forró testtel érintve, vagy néha állás közben a szoba hőmérsékletén is kékes fényű lánggal magától hevesen felrobban. Elektromos vezető tehetségeO s t w a 1 d szerint valamivel nagyobb mint a jégeczeté; más fizikai tulajdonságait megállapítani veszélyes robbanó ter­mészete miatt még eddig nem sikerült s előállítása is a legnagyobb vigyázatot követeli meg.

N\Szerkezete ü . N — H.n /

Az azoimidbol előállítható anitrogén- ammonium, mely fényes prizmaalakú kristályokat alkot, nem nedvszívó, már a j

szobahőmérsékleten elillan, nem bőm- ; lékony mint a cziánsavas ammonium j

s tulajdonságait, szublimálva vagy vízzel j

főzve nem változtatja meg. !Curtius az azoimid több sóját is elő­

állította, melyek kristályosíthatók; az alkálifémek sói, valamint a földfémekéi is vízben oldhatók, míg a többi fémek­kel alkotott sója vízben oldhatatlan s valamennyien rendkívül'robbanó testek.

Sói hasonlók a chlórfémekhez s nem egyebek mint az illető fém nitrogén ve- gyületei; ilyen a N3 Ag., (Ns )a Hg2, stb.

B. K.

E zü sté rczek T asm án iáb an . Újabb időben Tasmánia nyugati partján, a mely a Mount Bischoffon található ón- érczek gazdagságáról már ismeretes, a Mount Dundason nagyon gazdag ezüst- teléreket fedeztek fel, s ez nem csekély 1 izgatottságot okozott. Már néhány évvel ezelőtt az innen 8 angol mérföld távol­ságra fekvő Mount Zechanon ezüsttar- j

talmú galenitteléreket találtak, a melye- j

két a rossz közlekedés miatt mostanáig j

csak csekély mértékben értékesíthettek ; j

rövid idővel ezelőtt sikerült a Mount j

Dundasig jutni, a hol az említett gazdag j

ezüsttelérek vannak. 1890 deczember j

20-án 30 □ angol mérföld területet je- j

lentettek be a bányászati jog megszer­zése végett a hobarti bányahivatalban.

I A Zechan és Dundas-hegy közt fekvő ! terület erdőkkel és bozótokkal fedett j hegyvidék ; utak csak a sűrű erdőkön | át készíthetők; ezenkívül a hegység sok : helyütt mocsaras, a mi az előhaladást

nagy mértékben megnehezíti; kétség­kívül ez okozta, hogy ez érczekben gaz­dag vidék csak most vált ismeretessé. A

| mint az előzetes bányamunkálatokból | kitűnt, az éreztartó telérek északnyugat- | ról délkeletre csapnak, s néhol 500 láb | vastagságot is elérnek. Az elemezések i szerint az érczek ezüsttartalma tonnán- , ként 15— 540 klgr., vagyis 1*5— 54ö/0. j Az előfordulás ugyanaz mint a broken-

hilli ezüstbányákban. Newsouth-Walés- ben, csak hogy itt a mellékkőzet nem gneiss, hanem grauwacke. A közlekedés jelenleg még nagyon kezdetleges és hiányos; az élelmiszereket Zechanról Dundasra lovakon szállítják, a honnan körülbelül 10 angol mérföld távolságra nagy fáradsággal emberek hordják rossz útakon, hegyen és völgyön keresz­tül ; a vasút építése azonban már folya­matban van.

Tasmánia érczekben gazdag nyugati partvidéke (a nép szaván »Wild West coast«) előre láthatólag szép jövőnek néz eléje.

(Oesicrr. Zeitschr. f. Berg- u. Hütten- wesen 1891.) Z. K.

Búzánk új betegsége.* Olasz­országban már a nyolezvanas években megfigyelték, hogy egyes tartományok­ban a búzát új betegség támadja meg, a mely egyes esetekben a vetést meg is felezi. Az Olaszországban már . nagy számban fennálló növénykórtani állomá­sok egyike kideríté, hogy a betegséget gomba okozza, a melyet Gibellina cerealis /fcí.r.-nak neveztek el s a mely a tömlős gombák (Ascomycetes) Sphaeria- féle rendjének Pleosporaceae családjába tartozik.

* Előadatott a Term. tud. Társulat nö­vénytani értekezletén 1892 januárius 7-ikén.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

TERM ÉSZETTUDOM ÁNYI M OZGALM AK. 8 9

A gomba már tavaly nálunk Magyarországon is feltűnt s jelenté­keny károkat okozott, mint azt H a u e r B é l a tagtársunk Kis-Hartáről bekül­dött beteg búzaszárai bizonyítják; az ő szíves megfigyelései s közlései tet­ték lehetővé, hogy a betegség okát ki­deríthettem. A gomba eleinte fehér­szürkés penészhez hasonló foltokban jelenik, meg a búza levelein s különösen á levélhüvelyeken; a foltok lassanként

megbámulnák s ekkor rajtok kis, szabad szemmel is kivehető apró fekete emel­kedések jelennek meg: a gomba termé­seinek felső kinyúló részei.*

A termések, a peritheciumok alsó részökkel a levélhüvely szövetébe van­nak bemélyedve, üregöket nagyszámú tömlők és paraphysisek foglalják el. A tömlőkben fejlődő spórák kétsejtűek s orsóalakúak, színök sárgás-barna (méz­színű, mogyoró-barna).

.b

G ibellina cerealis Pass. a Buzaszár, a gomba peritheciumaival (vázlatosan, mintegy 14.szer nagyítva); b a perithecium hosszmetszete, a búza szárának és hüvelyének keresztbe metszett d a rab jáv a l; c spórákkal telt tömlői és p a raphys ise i; d spórái (erősen nagyítva).

A gomba a búzaszárat alul támadja meg s itt fejlődik ki legerősebben; a levélhüvelyekről átterjed a szárra is s a szár alsó részét keresztül-kasul járja, úgy­szólván megfojtja, minek következtében a búza nemcsak senyved, satnyul, de ki is dől. A megtámadott szárak kalászt sem hajtanak, vagy ha hajtanak is, az

ilyen kalász satnya s rendszerint keve­sebb s kisebb szemeket érlel.

A gomba életmódját teljesen még nem ismerjük s így ellene nagyon bajos védekezni. Nedves szántóföldeken job-

* Részletes leírását a »K öztelek« 1892. 15-ik száma közölte.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

9 ° TERMÉSZETTUDOMÁNYI MOZGALMAK.

bán fejlődik ki. A megtámadott búza­szárakat lehetőleg el kell távolítani a szántóföldről és elégetni; semmi esetre sem szabad a trágyára juttatni. Ugyan­azon földön csak 2— 3 év múltán sza­bad ismét búzát termeszteni, mert a spórák, úgy látszik, egy évi pihenés után a talajban csíráznak s úgy támadják meg a búzaszárakat.

Megjegyzendő, hogy Olaszországon kivül eddig csak Magyarországon mu­tatkozott a búzának e betegsége.

M á g ó c s y - D i e t z S á n d o r .

T erm és nikkel az Elvo patak hom okjában. S e 11 a A. az Elvo patak- i nak (Biella közelében, Piemont) arany- ; tartalmú homokját vizsgálva, az iszapolás i utolsó termékei közt szilire nézve a ; termés platinához nagyon hasonló, nyújt- ( ható, erősen mágneses szemeket és le- ; mezkéket talált. A fémszemek salétrom­savban és sósavban gázfejlődés közben oldódnak, az oldatban nikkel, vas és nagyon kevés kobalt volt kimutatható.A százalékos összetétel:

Ni és Co . . . . 75 2F e ................... 26*6

1018a mi nagyon megközelíti a Ni3Fe, nikkel­vas összetételét:

Mivel a fémszemek nem egyenlő színűek, s egyesek inkább ezüstfehérek, mások aczélszürkék, nem valószinű, hogy . minden szemnek ugyanaz volna a chemiai összetétele. Közelítő meghatározás sze­rint a fajsúly 78.

A homokot a nevezett patakból j

Salusola, Magnonevolo és Cerrione közt ; gyűjtötték, közel ama régi glecser bal- j

oldali morénájához, a mely az aostai völgyben nyúlt lefelé; néhány kilomé- ! ternyire van ez a híres bessai síkságtól, j a hol P 1 i 11 i u s szerint egykor arany- ! mosások voltak. E völgyben nincsenek 1 kohók és nem ismeretes nikkeltartalmú pirrhotin, a honnan e nikkel talán ered­hetett volna. Ezenkivül tudjuk, hogy j 1878 előtt az iparban felhasznált nikkel | mind tetemes mennyiségű rezet tartal­mazott, holptt a k érdéses ásványban Sella j ezt nem mutathatta ki. Ennélfogva a ;

homokból kimosott szemek és lemezkék nem lehetnek kohászati melléktermékek. Sella véleménye szerint az ásvány nem

! kozmikus, hanem földi eredetű, hiszen a vas is, a mely sokszor a termés platinát nagy mennyiségénél fogva mágnesessé teszi, szintén elterjedtebb Földünk kőze­teiben mint hinnők. A kisérő ásványok : arany, sok magnetit, haematit, rutil és zirkon. E felfedezés az ovifaki vas mellé sorozható, s újabb bizonysága a földi kőzetek és meteoriték rokonságának, a melyek közül némely holosiderit tetemes mennyiségben tartalmaz nikkelt (Comp- tes rendus. 1891. vol. 1 12. p. 171.)

Z i m á n y i K á r o l y .

A növénygyűjtem ény épentar- tásáról.* A Természettud. Közlöny 243. füzetében (1889., 572. oldalon) néhány szóval megemlékeztem a nö­vények szép szárításának módjáról. Most egy egészen jeles könyv fekszik előttem e tárgyról (Handbuch für Pflanzensamm- ler von dr. Udo Dammer, Stuttgart 1891), melyet mindenkinek, a kit e kér­dés érdekel, legmelegebben ajánlhatok; megtalálja benne mindazt, a mit a vi­rágos növények czélszerű szárításáról s a virágtalanok preparálásáról tudni ki­vánatos. A szerző alaposan írja le, hogyan kell botánizálni odahaza, utazásban, hogyan trópusi vidéken, hogyan kell a herbáriumot berendezni, s művéhez még egy táblázatot is csatol azok számára, a kik gyorsan akarják meghatározni a családot, a melyhez valamely növény tartozik. Érdekes megjegyzést tesz a régi herbáriumokra, így pl. a Linné herbáriumára, a melyhez a British Mu- seum minden látogatója kellő ájtatos tisztelettel közeledik s csodálkozik, mi­ként volt lehetséges, hogy ez összetör­delt, fekete növénytöredékek kazalja tette legyen alapját a nagy L i n n é alapvető munkáinak, holott ezt a mai napon már összehasonlításra is bajos felhasználni, s megjegyzi, hogy a ki pl. K e r n e r gyönyörű osztrák és magyar

* Előadatott a Természettud. Társ. nö­vénytani értekezletén 1892. jan. 10-dikén

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

TERMÉSZETTUDOMÁN YI MOZGALM A K . 9 1

herbáriumát látta, nem fog kételkedni, hogy a növények preparálásának tech­nikája Linné óta nagyot haladt.

A herbárium épentartásáról csak rö­viden emlékezik meg, pedig hát min­denkinek érdekében áll, hogy a mit fá­radságosan gyűjtött, gondosan preparált, meg is maradjon hasznavehető állapot­ban, különösen ha távol földön, sokszor nagy nélkülözések s költségek árán sze­rezte.

Nagy fontosságú e kérdés nagyobb gyűjteményeknél, a melyek drága pél­dányokat, originálékat, ha nem uni­kumokat tartalmaznak.

A herbáriumok tulajdonosai elég szomorúságukra tapasztalják, hogy rö- videbb-hosszabb idő múlva különböző rovarok álczái fészkelődnek gyűjtemé­nyükbe, megrágják legelébb a Synan- therákat, majd a Leguminosákat, Cruci- ferákat, Umbellatákat, Salixokat, min­dig kiválóan keresvén fel legelőbb a rosszúl preparált, zsugorodott példá­nyokat, előbb-utóbb azonban, néhány családot kivéve, az egész gyűjteményt teljesen elpusztítják, ha kellő időben hozzá nem látnak kiirtásukhoz.

E rovarok közül kétségkívül leg­veszedelmesebb az Anobium paniceum L. s más rokon fajok álczája, mely, hogy fészket készítsen magának, összera­gasztja a papirt a növénynyel, s ha onnan kirázódik, rendesen elszárad s elpusztul, tehát helyhez van kötve, ellenben a Plinus fur'L . álczája, melynek pusztítása teijedelmesebb s felismerhető a meg­rágott gyökerek vagy levelek mellett fel, halmozott finom gyapotszerű anyagról, vándorol. Káros az Anobium paniceum L. s más fajok e nemből, valamint An- ihrenus musaeorum Z, A. varius F. és A. scrophulariae F. álczája is.

Kevesebb kárt tesz a két kis Psocus féle, a Troctes pulsatorius és Ps.fatidicus Fab., az ú. n. könyvtetvek, a melyek azonban éppen a legfinomabb növény­részeket, így különösen a szirmokat emésztik el. !

Ezen felsorolt kis fauna természe- | tesen annál zavartalanabbá végzi mun- '

káját, minél kevésbbé bolygatják a gyűj­teményt, mely kedvező körülménynek örvend terjedelmesebb herbáriumokban, a hol egy fasciculus néha évtizedeken át van teljes nyugodalomban.

Már sokféle módon kisérlették meg, hogy e kelletlen vendégektől szabadul-

. janak, a kísérletezők azonban mindig csak a két régi eljáráshoz voltak kény­telenek visszatérni, t. i. a herbáriumnak mechanikus tisztogatásához, vagy a nö­vényeknek valami mérges anyaggal való impregnálásához. Előbbeni sokszori is­métlést követelvén, a legköltségesebby a legfárasztóbb s nagy gyűjteményben még nagy és megbízható személyzettel is nehezen valósítható meg; a másik elég fáradsággal jár, időről időre szintén ismétlendő s a mi fő, a vele foglalkozók egészségét veszélyezteti.

D a m m e r a szárított növények mér­gezésére az 1:50 mercurichloridos alko­holt ajánlja, melybe az egyes példányo­kat bemártja. Jó volt megjegyeznie, hogy e művelet kellő óvatosággal történjék, t. i. álarcczal, hogy a szublimát gőzök be ne leheltessenek. Azt azonban elfelejtette hozzátenni, hogy az ily módon meg­mérgezett gyűjtemény először magán-la­káson az egészség veszélyeztetése nél­kül nem tartható, másodszor pedig csak kellő óvatossággal közelíthető meg, s a ki vele foglalkozni akar, mindig kény­telen valami respirátort felkötni, hogy úgy ne járjon mint a bécsi udvari nö­vénygyűjtemény kezelői, kik ezelőtt az erősen mérgezett gyűjteménnyel való rövid foglalkozás után is a higanymér­gezés tünetei között betegedtek meg.

Nem tekintve ez eljárásnak az egész­ségre való káros voltát, a tapasztalat azt tanúsította, hogy a szublimáttal mérgezett növények (nálunk az oldattal leönteni volt szokás az egyes példányokat, mi, közben az alkohol már a színanyagok egy részét is kimosta) csak bizonyos ideig, átlag 7 évig bir ellentállni a ro­varok támadásának, ez idő elteltével újabb mérgezés válik szükségessé, kü­lönben a gyűjtemény úgy elpusztul, mintha mérgezve sem volt volna. Nembo-

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

9 2 TERMÉSZETTUDOMÁNYI MOZGALMAK.

csátkozom bele most más még kevésbbé biztos eljárások tárgyalásába, mint pl. a petróleummal, vagy terpentinnel való impregnálás, mely tisztátlan, a herbá- j

riumok tűzveszélyét növeli, vagy a féreg- I porral, naphthalinnal való behintés, mely í megnehezíti a gyűjteménynek még a j portól való megóvását is, s munka közben [ az izgató anyagot beviszi a lélekző utakba, j

ott hurutot okoz s folytonosan fenntartja: i hanem áttérek a gyűjteménynek szén- j

szulfiddal való kezelésére, mint olyan | eljárásra, mely az eddig ismertek között : a legbiztosabb, olcsó, nem veszélyes s \ nem fáradságos; s a melyről első köz- í lője már 1858-ban azt mondotta, hogy e találmány azok közül, melyek szá­zadunk büszkeségei, egyike a leghasz­nosabbaknak és nem kevés szolgálatot j fog tenni magának a tudománynak is. j

Tudtommal a szénszulfidot a herbá- | riumok konzerválására legelőször L e- ! n o r m a n d R e n é Vireben, Franczia­országban alkalmazta D o y é r e L a ­j os barátjának tanácsára, s ő írta le lég- ( először az eljárást, melyet németül leg- elébb P i t t o n i lovag közölt az Oesterr. bot. Zeitschrift 1858. évfolyamában.

B e c k G ü n t h e r muzeumi őr kez­deményezésére már 1884-ben, tehát még R e i c h a r d t idejében kezdték szénké- negezni a bécsi múzeum herbáriumát, s l ez idő óta monarchiánk e legnagyobb ! gyűjteménye, mint Zahlbruckner múze- ' umi amanuensis úrtól értesülök, teljesen ; mentes minden féregtől ; de ez eljárás i

biztosságáról más, nagyobb magángyűj- ! temények tulajdonosai is tanúskodnak, ! valamint magam is meggyőződtem.

E konzerváló mód technikájának azon módosulatát irom le most röviden, mely jelenleg a bécsi nagyobb gyűjte­ményekben, valamint a budapesti fű vész­kert herbáriumában 1887 óta alkalma­zásban van, s melyet körülbelől két év óta magam is legszebb sikerrel követek.

Az eljárás lényege az, hogy a her­báriumnak egyes csomagjait zárt helyen a szénkéneg gőzeinek tesszük ki bi­zonyos ideig, mely elegendő arra, hogy minden, a mi benne él, elpusztuljon; ,

s hogy megakadályozzuk, hogy azontúl nem szénkénegezett herbárium-részletek e módon sterilizáltakkal érintkezésbe ne jöjjenek.

E czélra egy légmentesen készült bádogszekrényt szokás használni, mely minél nagyobb, annál jobb, mert annál több csomag fér el benne egyszerre. Középnagyságú szekrényem 115 cm. hosszú, 57 cm. szélesés 66 cm. magas, Fedele légmentesen zár, a mi úgy ér­hető el, hogy szélén köröskörül egy le­felé álló 5 cm. magas lécz megy végig, mely a szekrény felső szélén körülfutó, használatkor vízzel megtöltendő ereszbe merül. Az eresz egyik sarkán, melynek szélessége 3 cm., mélysége 6 cm., lefelé irányzott elzárható csap van, me­lyen át a szekrény kinyitása előtt a víz lebocsátható.

A szekrény feneke fölött 6 cm. ma­gasságban egy faléczekből készült dupla

| fenék van, mely alá tányért állítunk, i reája rakjuk pedig a növénygyűjtemény

csomagjait; ha ezzel elkészültünk, meg­töltjük az ereszt félig vízzel s egyik ke-

, zünkkel (ennyi 'helyet szabadon hagyva)! bevisszük a 100 grammos szénszulfid- | üvegcsét s tartalmát a tányérba öntjük.

Ezután befödjük a szekrényt; jó, ha a fedélnek két kapocsa is van, mellyel a szekrényhez erősíthető, hogy a gázok fel ne emeljék.

Nem szükséges megjegyeznem, hogy a manipuláczió végén, különösen pedig a 3 nap múlva bekövetkezendő nyitáskor minden lángot, égő szivart stb. távol kell tartani; a kinyitás tehát lehetőleg nappal történjék.

Mikor tehát 3 nap múlva, lebocsát- ván előbb az eresz vizét, a szekrényt ki­nyitottam, a csomagokat egy fél napig szabad levegőn tartom, midőn a szén- szulfid szaga majdnem teljesen elillan.

V o g e l E d e az Oesterr. bot. Ztg. 1858. évfolyamában ugyané czélra kén- éthert ajánl, melynek szaga talán kelle­mesebb, ára azonban nem mérkőz-

! hetik a jelenleg ipari s földművelési czélra nagyban előállított szénszulfidével.

Ha már most minden 3— 4 évben

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MOZGALMAK. 93

ismételjük ez egyszerű műtétet, jól vi­gyázva, hogy időközben be ne rakjunk valamit gyűjteményünkbe, a mi ily mó­don nem sterilizáltatott, s hogy a gyűj­temény lehetőleg portól ment, tiszta, száraz szekrényben legyen, biztosak le­hetünk a felől, hogy herbáriumunk ment lesz a kelletlen vendégektől.

Ez az eljárás ép oly ajánlatos anatómiai száraz preparátumok, rovar- gyűjtemények, de még téli rul\a, prém s szőnyegeknek molytól való megóvá­sára is.

D r . D é g e n Á r p á d .

Új holdkráter. 1891-ik évben október elején történt, mikor a Holdnak Billy és Hansteen gyűrűs síkjairól 1890 április i-jén 8V2— n órakor prágai középidőben, Steinheil-féle hat­hüvelykes refraktorral készített, szám szerint 5 9-ik rajzom kőmetszetét meg­kaptam; összehasonlítván a kőmetszetet a S c h m i d t-féle (2 átmérőjű) nagy holdtérkép XX. osztályával és úgyszintén a Ne i s o n - , M a e d l e r - és L o h r - m a n n-féle kisebb holdtérképekkel, úgy tapasztaltam, hogy az említett seleno- grafusok térképein nem fordul elő egy világosan körvonalozott kis kráter, északnyugotra a Billytől, mely egészen szabadon válik ki a majdnem teljesen sík környezetből. Helyzete a Schmidt- féle térkép szerint a következő : Keleti holdrajzi hosszasága x = — 49*2ü, és déli holdrajzi szélessége fi = — 12 6°. Schmidt térképén alacsony halom van ott. Jelöljük e helyet x betűvel. A Schmidt-féle térképen, mely tudvale­vőleg a legkimerítőbb és összesen 32,856 kráteralak van rajta, ehhez közel kelet­nek van egy másik kis kráter (jelöljük z-val), nyugotra pedig csak kissé na­gyobb távolságban, északnyugotról dél- nyugotra vonuló krátercsatorna. Rajzom szerint a szóban forgó kráter majdnem akkora nagy és világos, mint a x kráter. Ez utóbbinak belső átmérője Schmidt nyomán 1 mm. = 1783 méter = 0*24 földrajzi mérföld. Minthogy Schmidt a közeli x krátert, sőt a környéknek még kisebb tárgyait is följegyezte, valóban

csodálni való, miért nem vette észre az 1 említett x krátert, föltéve, hogy már

akkor megvolt, mert hiszen az ő segéd- ; eszközei Athenében épen olyanok voltak, ! mint a prágaiak.

1891-ik évi október 14 ikén, a prá­gai középidő szerint 8 órakor, újra vilá-

! gosan láthattam az x krátert a Steinheil- ! féle equatoreálon 152- és 271-szeres | nagyítással; ekkor kelet felé vetett i árnyékot és közel akkora volt, mint a

x kráter.Az x tárgy további igazolására a

: múlt évi október 28-ikán a Hamilton- j hegyen épült Lick-csillagvizsgáló igaz- j gatójához, E d w a r d S. H o l d é n -

hez és a bedfordi tapasztalt angol hold­vizsgálóhoz, T h o s . G w y n E l g e r - hez fordultam. Megkeresésemre Holdén tanár 1891 november 12-ikén 6 órakor a pacific standard idő szerint (mely egyenlő 14 órával a greenwichi közép­idő és közel 15 órával a prágai közép­idő szerint) megvizsgálta a Billy kör­nyékét az intézet 12 hüvelykes refrak- torával. Ez alkalommal azonban a Nap a Holdhoz képest valamivel alacsonyabban állt, mint akkor, mikor 1890 április i-jén rajzom készült. Egyéb igen érde­kes részleteken kivül közlötte Holdén, hogy az x tárgyat csupán fényes halom­nak látta, azonban hozzáteszi: » Lehet­séges, hogy a halom csúcsán kráter van.«

El ger csak 1891 november 13-ikán vizsgálta meg az említett holdtáj ékót és az x tárgyról így nyilatkozik : » Gyengén fehér foltot láttam a kráter helyén, a melyet m. év október 18-ikáról kelt le­velében említ, és a melyről rajzot és vázlatot is küldött. Megfigyeléseimről vezetett könyvekben visszamentem egé­szen 1865-ik évig, és ámbár sok rajzot találtam a Billy és Hansteenről, mégis egyetlen olyat sem, mely e tájékot foltjá­val együtt ábrázolná. November 13-ikán a Nap nagyon is magas volt (a Holdhoz viszonyítva), hogysem a tárgyban krátert ismerhettem volna fel.«

1892 januárius 11-ikén 8h 25 " -kor. a greenwichi középidő szerint E l g e r

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

9 4 TERM ÉSZETTUDOM ÁN V'[ M OZGALM AK.

kedvezőbb körülményeket talált a meg­figyelésre és a maga 8 */a hüvelykes ezüstös-tükrű reflektorán, 284-szeres és3 50-szeres nagyítás felhasználásával, két- ségbevonhatatlanul fölismerhette, hogy a kérdéses tárgy valóban kráter. Erre vo­natkozólag írja 1892 januárius 12-ikén: » A megelőző éjjel 7 órakor közép green­wichi idő szerint, Cooke-féle 4 hü­velykes achromatikus távcsövemet 200- szoros nagyítással ez alakzatra irányoz­tam és minden részletet nagyon világosan

S

B Billy, H Hansteen, x az új kráter.

láttam. A küldött rajz a ( = x ), b ( = '/), c és d foltjai gyenge, ködös foltoknak tűntek fel megszabott körülhatárolás és annak minden jele nélkül, hogy kráte­rek. Minthogy nem volt érkezésem, csak Sh 25 m- kor nézhettem meg ama tárgyakat a 8 ’/j hüvelykes ezüstöstükrű reflektor­ral és mikor 284-szeres nagyítással oda- iránvoztam, az a (x ) és b ('/.) kráterszerű jelleme, a m i engemet illet, azonnal kétség­telen volt; mert világosan megkülönböz­tet lem a két tárgyban egy-egy sötét (nem fekete) czentrumot, 350-szeres na ­gyítással nagyon szépen és tisztán föl lehetett bennök ismerni a krátert — valóban lehetetlen, hogy valamely gya­korlott holdvizsgáló azokat mint kráte­

reket észre nem vette volna. Miután egy ideig e tárgyakat vizsgáltam, a Cooke- féle 4 hüvelykes távcsövet irányoztam rájok (mely a reflektor deklináczió- tengelyének másik végén van) és most (a mennyiben a kép preczessziója idő­közben javult) mindkét tárgyban, az a (x) és b (z)-ban, természetesen, ha nem is olyan jól, mint a nagyobb eszközön, a kis krátereket fölismertem, a (x ) két­ségtelenül az ön kis krátere. Nagyon valószínű, hogy mind a négy tárgy (a, b, c, d), valamint az a három is, mely a Hansteentől nyugotra egy sorban áll, ugyanolyan jellemű. Csak azt tehetem még hozzá, hogy b (z) valamivel világo­sabb, mint a (x ) ; világosság dolgában c és d körülbelül egyenlő, és a-nál vala­mivel gyengébb.«

A mellékelt rajzon a ( = x ) határo­zottan kráternek van feltüntetve.

Nem lehet immár többé kétséges, hogy x valóban kráter, még pedig a Hold felszínén nem is a legkisebb fajtá- júakból való.

D r . W e i n e k L á s z l ó .

A m ág n esség i gö rbék á llan d ó ­s ítá sa . Ha patkóalakú mágnesre pa­piros- vagy üveglapot teszünk, s finom vasport szitálunk reá, mi közben a lapot gyengén ütögetjük, hogy a lehullott vas­részecskék a mágnesi vonzásnak en­gedve, könnyen mozoghassanak: alapon sajátságos vonalak, s egyebek közt gör­bék is (mágnesi görbék) keletkeznek. Ha ezeket nagyobb hallgatóságnak akar­juk megmutatni, a lapot fel kellene emelni s ferdén, vagy talán épen füg­gélyesen ta rtan i; ekkor azonban a vas­por sorai szétbomlanak, a por lehull.

Nem lehetne-e ezeket a vonalakat a lapon rögzíteni ? Lehet. Egyik módja azelőtt a következőkben á llo tt: A vas­részecskéket finom sellakréteggel vonat­ták be olyformán, hogy a vasport bor­szeszben feloldott sellákban áztatták s aztán megszárították. Előállítván a gör­béket, rögzítésük végett az üveglapot forró víz gőzével melegítették, a sellak megolvadt, s vele együtt a porszemek is az üvegheztapadtak. Ennek az eljárás-

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MOZGALMAK. 9 5

nak az a baja, hogy melegítés közben a legtöbb lap elpattan.

Jobb módot ajánlanak újabban. A lapot bevonjuk vékony gummiarabikum réteggel, s ha megszáradt, előállítjuk a görbéket a lapnak gummis oldalán, s miután ez megtörtént, finom vízperme- teget bocsátunk rá alkalmas készülék segítségével. A finomul eloszlott víz meg­puhítja á gummit, a melyhez a vasresze­lék hozzátapad. Még czélszerűbb gummi­arabikum helyett sellakot s víz helyett borszeszt használni. Ha egyéb jó oldala nem volna is ennek, legalább a rozsdá­sod ásnak elejét veszi.

(Naturwiss. techn. Umschau.)

A galvanoplasztika köréből. Agalván-ezüstözéshez fürdőül rendesen a cyankáliumnak ezüsttel való vegyületét használják. Az eljárás olcsó, de nagy baja a cyankáliumnak veszedelmes volta és az a körülmény, hogy a kathódra nehezen oldódó cyanezüst rakódik le, a i miért is az ezüstözendő tárgyat 2— 3 perczenként okvetetlenül ki kell emelni és gondosan le kell törölni. — Z i n i n G.-nek sikerült végre egy új ezüstfürdőt előállítani, a mely drágább ugyan, de az említett rossz oldalaktól ment. Az új ezüstfdrdőt így készítjük: 1 liter vízben feloldunk 6-/3 gramm pokolkövet s az , oldathoz lassanként 500 gramm jód- káliumot keverünk. Anódnak beleakasz­tunk egy ezüstlapot, kathódnak pedig az ezüstözendő tárgyat. Az áram ne legyen erős, mert különben felbontaná a jódkáliumot s így jód fejlődnék. Az ezüstözéshez elég 30 perez; akkor ki­vesszük a tárgyat s bemártjuk 1 rész jódkálium és 4 rész vízből álló oldatba. Ez eljárásnak új jó oldala, hogy bár­mily vastag ezüstréteget szolgáltat, holott a cyankálium-fürdőben 2 mm. vastag­ság a maximum. A galvánoplasztikáról szólva, nem lesz talán érdektelen meg- | tudni azt is, hogy az elektrolízist fém- ; lapok díszítésére sikerült felhasználni. Egy rézlapot, például, bevonunk vékony, | szigetelő viaszréteggel és ebbe tetszés- j szerinti rajzot vésve, beakasztjuk a lapot j kékgálicz-oldatba pozitiv elektródnak,

j szemben egy másik rézlappal, mely I negativ elektródul szolgál. Az áram

elektrolitikai hatása egyenletesen, tet­szésszerinti mélységig mintegy bevési rajzunkat a lapba. Miután ez megtörtént,

| kivesszük és lemossuk a lapot higított j sósavval, hogy a mélyedésekben netán | képződött oxidnak még a nyomát is el- ' távolítsuk, és legott beakasztjuk ezüst- i vagy nikkelfürdőbe kathódnak, hol az új I fém a mélyedéseket szépen kitölti. Ha I ezután a lapot megtisztítjuk és csiszol­

juk: kész az elektrolízis segélyével ké­szült »berakott« munka!

R á t h A r x o t .d L .

A fény terjedési sebessége. Is-i meretes, hogy kísérletileg legelőször : F i z e a u s azután F o u c a u l t igyeke- ’ zett a fény terjedési sebességét meg­

határozni, mindegyik más módszerrel: az első forgó fogaskereket, a másik forgó tükröt használt.

F ize au kísérleteit 18 70-ben Co r n u ismételte, arra törekedvén, hogy jobban megbízható adatokat szolgáltasson a tudománynak. C o r n u a fogaskerék és a fényvisszaverő tükör közötti távolsá­got, mely F i z e a u kísérleteiben csak 8633 méternyi volt, kerekszámban 23 kilométernyire tágította. De a fénylő pont eltűnésének idejét is pontosan meg tudta határozni, mert kísérleteiben a fogaskerék egyik hézagán átsikamló fényt az időközben tovább fordult kerék­nek 17 -ik foga tartóztatta fel. Mindezek -

j nek daczára az elért eredmény (300,400 | km. légüres térben) nem volt kifogás­

talan, mert hiszen a fény eltűnése nem rögtönös.

A munkát újra kezdte az amerikai M i c h e 1 s o n (1879 és 1882), ki forgó- tükörrel dolgozott. Szerinte a fény se­bessége 299,853 -T- 60 km.

Ugyanekkor Y o u n g é s F o r b e s is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Ok F i z e a u módszerét használták némi módosítással. Midőn elért eredményö- ket közzétették, nem csekély fel­tűnést keltett azon állításuk, hogy a kék fény sokkal gyorsabban (légüres

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

9 6 TERMÉSZETTUDOMÁNYI MOZGALMAK.

térben a különbség r 8 °/0 lenne !) terjed a vörösnél!

Ezek után Ne wcomb végzett fény­sebességi meghatározásokat, még pedig azon czélból, hogy a Naptávolság kérdé­sének megoldásához adatot kapjon. Ugyanis ismerve a fény sebességét és az aberráczió szögét, pontosabban meg­határozható a Nap parallaxisa s így távol­sága is. Ne wc o mb az ismert Foucault- féle módszert követte, melynek ezélj a azt az időt megtudni, a mely eltelik a közben míg a fény egy bizonyos sebes­séggel forgó tükörről egy állóra s onnan vissza a forgóra kerül. Mi alatt a fény ezt az utat megteszi, a forgótükör egy bizonyos szöggel tovább fordult, a szög megadja az időt, a szöget pedig a fény eltolódása, mely á szögnél kétszer na­gyobb. A keresett idő csak úgy határoz­ható meg pontosan, ha nagy a fény eltoló­dása. Ezt a nagy eltérést ismét vagy azzal idézzük elő, hogy a forgótükör sebes­ségét fokozzuk, vagy pedig azzal, hogy a két tükörnek egymástól való távolságát lehetőleg nagyobbítjuk. Az első esetben az észlelendő kép elmosódván, az észlelés nem lehet pontos, a miért is N e w- c o m b a másik javítást vette czélba.

Kisérleteit egy külön e czélra szer­kesztett nagyszerű készülékkel (»foto- tachometer«) végezte: Az eszköz leirását

és a szorgos előkészítő kisérleteket mel­lőzve, csak annyit említhetek meg, hogy a forgótükör másodperczenként ritkán fordult ugyan többet 230-nál, ámde á tükrök távola 3721 m. (Foucault kísér­leteiben 20 m., Michelsonéiban 600 m.)

I A fény sebességét Newcomb 299,860 + 30 km.-re teszi. Azt is kutatta, vájjon a kék fény csakugyan gyorsabban ter­jed-e, mint a vörös. Ha Y o u n g és F o r b e s állítása igaz, akkor a New- comb-féle berendezéssel végzett kísérle­tekben egy 15" hosszú spektrumnak kellett volna megjelenni, csakhogy N evv- c o m b ebből mitsem láto tt! Az eddig elért eredmények képét a következő kis táblázat adja:Foucau l t Párizsban 1862 298,000 km. C o r n u » 1874 298,500 » C o r n u » 1878 300,400 » Ugyanez Listing megjegy­

zései szerint . . . 299,990 » Y o u n g és F o r b e s

1880— 81 . . . 301,382 > M i c h e l s o n 1879 . 299,910 » M i c h e l s o n 1882 . 299.853 » N e w c o m b 1882. . 299,860 »

Pontosság s megbízhatóság dolgá­ban kétségtelenül az amerikaiakat illeti az elsőség.

R á t h A r n o l d L .

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Creative Commons

Creative Commons License Deed

Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazottkivonata.Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel:

Az alábbi feltételekkel:

Az alábbiak figyelembevételével:

Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások feléezen mű licencfeltételeit.

szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod aművet

származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre

kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon felkell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagyálnevét, a Mű címét).

Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt aművet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alattterjesztheted.

Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyikfenti feltételtől eltérhetsz.

Közkincs — Where the work or any of its elements is in the publicdomain under applicable law, that status is in no way affected by thelicense.

Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja:Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyrightexceptions and limitations;A szerző személyhez fűződő jogaiMás személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai,mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok.

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ... http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu

1 / 2 2012.03.26. 13:47

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)