„gáz csatlakozóvezetékek, telephelyi vezetékek és felhasználói...

„Gáz csatlakozóvezetékek, telephelyi vezetékek

és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági

szabályzata, figyelemmel a bekövetkezett

és a várható változásokra” A 2018. évi kötelező szakmai továbbképzés törzsanyaga.

Elfogadta az MMK Továbbképzési Bizottsága.

Tatabánya, 2018. 02. 20.

Előadó: Blazsovszky László

GMSZB elnöke

Lezárva: 2018. 02. 19.

A témakörrel kapcsolatos jogszabályok

és azok időbeni változásai

az 1969. évtől

1969. évi VII. törvény a gázenergiáról

végrehajtására kiadott 1/1977. (VII. 6.) NIM rendelet

1994. évi XLI. törvény a gázszolgáltatásról

végrehajtására kiadott 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelet

2003. évi XLII. törvény a földgázellátásról

végrehajtására kiadott 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet

2008. évi XL. törvény a földgázellátásról

1045 helyen módosítva 2018. 02. 19. napjáig.

végrehajtására kiadott 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet

660 helyen módosítva 2018. 02. 19. napjáig.

2008. évi XL. törvény

a földgázellátásról

2008. évi XL. törvény a földgázellátásról

2. § (1) E törvény alkalmazási köre kiterjed

a) a földgáz vezetéken történő szállítására, elosztására,

tárolására, kereskedelmére, fogyasztására,

felhasználására,

b) az együttműködő földgázrendszer irányítási és

koordinációs feladatainak ellátására,

c) a telephelyi szolgáltatásra,

d) a célvezeték létesítésére, üzemeltetésére,

e) az infrastruktúrafejlesztésre,

g) a vezetékes PB-gáz szolgáltatásra,

Főbb gázipari fogalmak

Elosztóvezeték – 2015. III. 11-től

GET 3. § 12. Elosztóvezeték:

az a csővezeték tartozékaival

együtt, amelyen keresztül a

földgáz elosztása történik, és

amelynek kezdőpontja

- Magyarország államhatára,

- a gázátadó állomások kilépő

pontja,

- a földalatti gáztároló vagy a

földgáztermelő üzem betáplálási

pontja, végpontja pedig

Magyarország államhatára vagy

a felhasználási hely telekhatára.

2015. Január 01.

GET 3. § 12. Elosztóvezeték: az a

csővezeték a tartozékaival

együtt, amelyen keresztül a

földgáz elosztása történik, és

amelynek kezdőpontja

- a gázátadó állomás kiadási

pontja,

- vagy a földgáztároló vagy a

földgáztermelő üzem

elosztói betáplálási pontja,

végpontja pedig

- a felhasználási hely telekhatára

mint elosztói kiadási pont,

ahol a földgáz a felhasználó

részére átadása kerül.


Elosztóvezeték

Ipartelepi hálózat átminősítése esetén

(több különálló, külön helyrajzi számú ingatlanokra

osztott, átadóállomáshoz/elosztóvezetékhez csatlakozó

ipartelep)

„A gázelosztó vezeték

kezdőpontja: az átadóállomás kiadási pontja,

végpontjai: az ipartelepen belüli

felhasználási helyeknél lévő

nyomásszabályozó és mérőegység

előtti elzáró szerelvény.”


Elosztóvezeték - Ipartelepi hálózat átminősítése esetén

Elosztóvezeték

végpontja


Részleges szigetüzem

GET 3. § 52b.

Részleges szigetüzem

Olyan elosztóvezeték, amelybe

- földgáztermelői vezetékről és

- szállítóvezetékről

együttesen biztosítható a földgáz fizikai

betáplálása.


Felhasználási hely – 2015. III. 11-től

GET 3. § 16. Felhasználási

hely:

az az ingatlan, ahol

- a felhasználói berendezés,

- a gázfogyasztást szolgáló

nyomásszabályozó,

- a gázmérőhely, vagy

- a fogyasztói főcsap van.

GET 3. § 16. Felhasználási

hely: az az ingatlan, ahol

- a csatlakozóvezeték,


- a gázmérőhely,

- a fogyasztói főcsap vagy


nyomásszabályozó van,

ide nem értve a közvetlen

szállítóvezetéki felhasználó

ellátását szolgáló gázátadó

állomást.


Fogyasztói főelzáró

GET 3. § 20.

Fogyasztói főelzáró

a telekhatáron vagy annak közelében létesített

elzáró szerelvény, amely az elosztóvezeték

tartozéka.


Célvezeték

GET 3. § 2. Célvezeték

(Mint új fogalom a 2003. évi XLII. törvényben jelent

meg.)

= a földgáztermelőhöz,

= határon túli földgázrendszerhez,

= a szállító-,

= elosztóvezetékhez vagy

= a tárolóhoz közvetlenül csatlakozó

olyan földgázvezeték, amely kizárólag egy

felhasználó egy felhasználási helyének ellátására

szolgál.


Csatlakozóvezeték

GET 3. § 4.

2015. V. 08. napjáig

a felhasználási hely

telekhatárától

a fogyasztói főcsapig

terjedő vezeték.

GET 3. § 4.

2015. V. 08. napjától

a felhasználási helyet

magába foglaló ingatlan

telekhatárától,

mint elosztói kiadási

ponttól a fogyasztói

főcsapig terjedő vezeték.


Felhasználói berendezés


Fogyasztói vezeték

GET 3. § 21.

Az a vezetékszakasz tartozékaival együtt,

amely a gázmérőtől - ennek hiányában a

fogyasztói főcsaptól - a gázfogyasztó

készülékig terjed.

Megjegyzés: flexibilis csatlakozás!


Gázfogyasztó készülék

GET 3. § 37. Földgázzal, valamint PB-gázzal

üzemeltetett készülék.

Földgáz

11. számú melléklet a 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelethez

A földgáz minőségi követelményei Nem módosult!

MSZ 1648:2000 Közszolgáltatású, vezetékes földgáz

MSZ 1648:2016 Közszolgáltatású, vezetékes földgáz

PB-gáz

MSZ 1601:2014 Fűtési célú, cseppfolyósított propán, bután és

keverékei követelményei és vizsgálati módszerei

1. táblázat: A földgáz égési jellemzőire vonatkozó követelmények

2.1.1. A földgáz égési jellemzőinek értékei bármely időpontban az 1. táblázat szerinti

értéktartományon belül.

2.1.2. Szerződés alapján elhatárolt fogyasztói körben vagy célfogyasztók esetében az 1.

táblázat adataitól el lehet térni, de az égési jellemzők névleges és megengedett eltéréseit

rögzíteni kell.

A gázcsoport jele 2H 2S

Jellemzők

Határérték

Követelmények

normál referenciaállapotban (tájékoztatás)

Wobbe-szám

MJ/m3 (kWh/m3)

45,66–54,76 MJ/m3

48,13 – 57,72

(12,68–15,21 kWh/m3)

(13,37 – 16,03)

36,29–41,58 MJ/m3

38,25 – 43,83

(10,08–11,55 kWh/m3)

(10,63 – 12,17)

Névleges Wobbe-szám

50,72 MJ/m3

53,46

(14,09 kWh/m3)

(14,85)

39,11 MJ/m3

41,22

(10,86 kWh/m3)

(11,45)

Felső hőérték 31,00–45,28 MJ/m3

32,68 – 47,73

(8,61–12,58 kWh/m3)

(9,08 – 13,26)

Alsó hőérték 27,94–40,81 MJ/m3

29,48 – 43,06

(7,76–11,34 kWh/m3)

(8,19 – 11,96)

A gázfogyasztó készülékekről


A magyar tagállami jogrend felosztása szerint

a „felhasználói berendezések”,

ezen belül

A gázfogyasztó készülékek telepítési szabályait az állam

az 1969. évi VII. törvény hatályba lépése óta

- a gáztörvényekben,

- a hozzájuk tartozó végrehajtási rendeletekben,

- műszaki biztonsági szabályzatokban,

- szabványokban

konzekvensen szabályozta (GOMBSZ VII. fejezet A gázszolgáltató műszaki-biztonsági tevékenysége),

szabályozza (MBSZ).

Magyarországon forgalomba hozott

és forgalomba hozható

gázfogyasztó készülékek

főbb előírásainak időbeni alakulása

1969. évi VII. törvény (Gt.) és a

végrehajtására kiadott

1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet (Vhr.)

Magyarországon forgalomba hozott és forgalomba hozható

gázfogyasztó készülékek főbb előírásainak időbeni alakulása

A Gt. és a Vhr. hatálya alatt (1977. 07. 01 - 2004.

01. 01.) forgalomba hozott gázfogyasztó

készülékekre az alábbi főbb jogszabályi előírások

vonatkoztak:

Gt. 26. § (1) A háztartási és a kommunális

fogyasztó

csak a szabványnak* megfelelő, vagy

a típusvizsgálaton alkalmasnak talált, illetve

forgalomba hozatali engedéllyel ellátott

gázfogyasztó készüléket tarthat üzemben.

Figyelem!

A gázenergiáról szóló

1969. évi VII. törvény

és az

MSZ 7044:1987

Égéstermék-elvezetők és tartozékaik

gázfogyasztó készülékekhez

kapcsolódása!



*Az MSZ 7044:1987 Égéstermék-elvezetők és tartozékaik

gázfogyasztó készülékekhez szabvány mint kötelező

szabvány tárgya a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény hatálya alá

tartozó közszolgáltatású gázt (városi- föld- vagy pébégázt)

hasznosító,

legfeljebb 50 kW névleges hő-teljesítményű készülék

250 oC-nál nem nagyobb hőmérsékletű égéstermékét elvezető

csövek, idomok, (a továbbiakban: égéstermék-elvezetők),

valamint tartozékaik

műszaki követelményeit és vizsgálata elvárásait tartalmazta.



A szabvány

érvényességének kezdete: 1987. 10. 01.,

a visszavonás napja: 2012. 01.15.

A kötelező kéményseprő-ipari

közszolgáltatás és

a „kémény”

1995. évi XLII. törvény

az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről

3. § E törvény alkalmazásában

f) kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás:

a lakásban, helyiségben a tüzelőberendezés

égéstermékének elvezetésére szolgáló

kémény járatának és tartozékainak

időszakos ellenőrzése,

tisztítása,

műszaki felülvizsgálata,

a használat és a műszaki megoldás

megfelelőségének vizsgálata.

1969. évi VII. törvény (Gt.) és

a végrehajtására kiadott

1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet (Vhr.)

folytatás



Gt. 26. § (2) A gázfogyasztó berendezés (készülék)

előállításához és forgalomba hozatalához az ágazati

miniszter által meghatározott hatósági engedély és

minősítés szükséges.

Vhr. 35. § (1) A Gt. hatálya alá tartozó gáz- és olajfogyasztó

berendezések (hőtermelő és hőelvonó berendezések), a gáz- és

olajtüzelő berendezések és tüzelőberendezésekbe beépíthető

égők, továbbá önállóan forgalomba hozható részegységek,

automatikaelemek és biztonsági szerelvények gyártásához az

Energiafelügyelet engedélye szükséges (gyártási

engedély),

A „fogyasztói berendezés” és a „felhasználói berendezés” fogalmak változása

1/1977. (IV. 6.)

NIM rendelet 1. § j)

1994. évi XLI.

törvény

3. § l)

2003. évi XLII. törvény

3. § 10.

2008. évi XL.

törvény

3. § 18.

1977. 07. 01 –

2004. 01. 01.

1994. 03. 29 –

2004. 01. 01.

2004. 01. 01 –

2009. 07. 01. 2009. 07. 01. –

fogyasztói vezeték

fogyasztói berendezés

(készülék) gázfogyasztó készülék

- - gázfelhasználó technológiák

azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége

-

beleértve az

égéstermék-

elvezető

rendszert is

-



Vhr. 37. § (1) Az energiafelügyelet az engedélyezés

során azt vizsgálja, hogy a berendezés

a kötelező szabványok előírásainak,

a biztonságtechnikai előírásoknak, valamint

a környezetvédelmi követelményeknek megfelel-e

és biztonságos, illetve

zavartalan üzemeltetése, (karbantartása stb.)

biztosítva van-e. A hatóság az engedélyben

feltételeket is megállapíthat.



Vhr. 38. § (1) A berendezést a gyártási engedély

megadása előtt a vizsgálati jelentés elkészítése

céljából típusvizsgálat alá kell vonni.

Típusvizsgálatot

az Energiafelügyelet, vagy

az adott berendezés vizsgálatára az általa

felkért szerv végezhet,

külön térítés ellenében.



Vhr. 38. § (2) A vizsgálatot végző szerv

a vizsgálati jelentésben rögzíti a típusvizsgálat

eredményét és arra vonatkozó nyilatkozatát,

hogy a berendezés a biztonságtechnikai

követelményeknek megfelel.

Vhr. 40. § (1) Kereskedelmi forgalomban csak

olyan berendezést szabad értékesíteni,

amelynek gyártási engedélye van: erről a

forgalmazó szerv meggyőződni köteles.

22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet

(hatályos 1999. 01. 01. napjától)

egyes gázfogyasztó készülékek

kialakításáról és megfelelőségének

tanúsításáról

22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet (1999. 01. 01. – 2018. 04. 21.)


kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról

A rendelet kiadására

a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI.

törvény,

valamint

a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi

CLV. törvényben kapott felhatalmazás

alapján került sor.

A rendelet alkalmazási köre a gázfogyasztó

készülékekre és részegységekre terjed ki.

22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet (1999. 01. 01. – 2018. 04. 21.)



Olyan jogszabály, amely

a gáztörvény hatály alatt

egyértelművé teszi, hogy mit kell

érteni

a)gázfogyasztó készülék és

b)annak részegysége alatt.

22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet (1999. 01. 01. – 2018. 04. 21.)



a) 2gázfogyasztó készülék (a továbbiakban: készülék):

a gáz halmazállapotú tüzelőanyaggal működő minden olyan

termék, mely

főzésre, sütésre, fűtésre,

melegvíz-előállításra, hűtésre, világításra,

mosási célokra szolgál, és

amennyiben a hőcsere víz közvetítő közeggel történik,

legfeljebb 105 °C vízhőmérsékleten üzemel, valamint

az ezen feltételeknek megfelelő légbefúvásos égővel

összeépített hőcserélő,

az ipari hőtechnikai eljárások berendezéseinek kivételével; 2 A 2. § a) pontja a 67/1999. (XII. 15.) GM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=34449.217648

22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet (1999. 01. 01. – 2018. 04. 21.)



b) részegység:

a biztonsági, ellenőrző és szabályozó berendezés,

valamint építőegységei – a légbefúvásos gázégő és a

hozzátartozó hőcserélő kivételével –, amelyet

önállóan hoznak forgalomba és gázfogyasztó

berendezésbe építenek be,

vagy ilyenné kell összeszerelni azokat,

és a gázüzemű berendezésekről szóló, 2009. november 30-i

2009/142/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

(továbbiakban: GAD - Gas Appliances Directive) való

megfelelést szolgálja.



Gázkészülék irányelv (GAD)

(Gas Appliances Directive )

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS

2009/142/EK IRÁNYELVE

2018. IV. hótól a GAD előírásait teljesen felváltja


2016/426/EK RENDELETE

Gázkészülék rendelet (GAR)

(Gas Appliances Regulation)

22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet (1999. 01. 01. – 2018. 04. 21.)



A Gázkészülék irányelvet (GAD) a magyar

jogrendbe átültető jogszabály


az egyes gázfogyasztó készülékek

kialakításáról és megfelelőségének

tanúsításáról

22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet (1999. 01. 01. – 2018. 04. 21.)


kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáróla

1. §1 A rendelet alkalmazási köre a

gázfogyasztó készülékekre és

részegységekre terjed ki. 1 Az 1. § a 31/2004. (III. 16.) GKM rendelet 1. §-ával

megállapított szöveg.

6. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak

az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló

nemzetközi szerződést kihirdető törvény

hatálybalépésének napján lép hatályba.




22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet (1999. 01. 01. – 2018. 04. 21.)



2. § a) gázfogyasztó készülék (a továbbiakban: készülék) Az IKIM rendelet hatálya alá azok a gázfogyasztó készülékek

tartoznak, amelyeket

• gáz halmazállapotú tüzelőanyaggal fűtenek és

• amelyek

o főzésre, sütésre, fűtésre,

o melegvíz-előállításra, hűtésre, világításra,

o mosási célokra szolgálnak, és amennyiben

o a hőcsere víz közvetítő közeggel történik,

o legfeljebb 105 °C vízhőmérsékleten üzemel, valamint

o ezen feltételeknek megfelelő légbefúvásos égővel

összeépített hőcserélők.

Nem tartoznak az IKIM rendelet hatálya alá az ipari hőtechnikai

eljárások berendezései.

22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet (1999. 01. 01. – 2018. 04. 21.)



2. § d) tanúsító szervezet:

a kijelölési feladatkörében eljáró Magyar Kereskedelmi

Engedélyezési Hivatal Budapest Főváros Kormányhivatala

(a továbbiakban: kijelölő hatóság) által külön jogszabály

előírásai szerint a gázfogyasztó készülékek vagy részegység

vizsgálatára,

ellenőrzésére és

tanúsítására

kijelölt, az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak a

90/396/EGK tanácsi irányelv 9. cikke szerint bejelentett

szervezet; a 31/2004. (III. 16.) GKM rendelet 2. § megállapított, a 10/2012. (V. 18.) NGM rendelet

1. § (1) bekezdése, a 62/2016. (XII. 29.) NGM rendelet 6. § szerint módosított szöveg.

22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet (1999. 01. 01. – 2018. 04. 21.)



Magyarországon az Európai Bizottságnak és a

tagállamoknak a 90/396/EGK tanácsi irányelv

9. cikke szerint bejelentett szervezet

TÜV Rheinland InterCert Kft.

Figyelem!

Magyar Közlöny 2017. évi 65. szám

6999. oldal – 2017. 05. 08.

6/2017. (V. 5.) NGM rendelet

Egyes műszaki biztonsági tárgyú miniszteri

rendeletek módosításáról


Egyes műszaki biztonsági tárgyú miniszteri rendeletek

módosításáról

12. § (2) Ez a rendelet

d) a gáz halmazállapotú tüzelőanyag

égetésével üzemelő berendezésekről és a

2009/142/EK irányelv (GAD) hatályon

kívül helyezéséről szóló, 2016.

március 9-i 2016/426 (EU) európai

parlamenti és tanácsi rendelet (GAR)

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket

állapít meg.


Egyes műszaki biztonsági tárgyú miniszteri rendeletek

módosításáról

4. Záró rendelkezések 11. §

(1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel –

a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A 10. § és a 2. melléklet 2017. május 24-én lép hatályba.

(3) A 13. § e) pontja 2018. április 21-én lép hatályba.

13. § Hatályát veszti

d) az egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és

megfelelőségének tanúsításáról szóló 22/1998. (IV. 17.) IKIM

rendelet (a továbbiakban: IKIM rendelet.) 18/B. §-a

(2017. 05.23.), valamint

e) az IKIM rendelet. (2018. április 21.)



A tanúsító szervezetek bejelentése

18/B. §

(1) A kijelölő hatóság – külön eljárás szerint – bejelenti a

Bizottságnak és a többi tagállamnak a vizsgálat és tanúsítás

lefolytatására általa kijelölt szervezeteket, e szervezetek

feladatainak rögzítésével, valamint a Bizottság által előzőleg

adott azonosító számaikkal együtt.

(2) A kijelölő hatóság visszavonja a bejelentést, ha a szervezet

már nem felel meg a külön jogszabályban foglalt

követelményeknek. A bejelentés visszavonásáról a Bizottságot

és a többi tagállamot haladéktalanul értesíteni kell.

A tanúsításról

A kijelölt és bejelentett tanúsító szervezet

a gázfogyasztó készülékre

EK Típusvizsgálati Tanúsítványt

és

Felügyeleti Igazolást

ad ki.

EK Típusvizsgálati Tanúsítvány

és melléklete

EK Típusvizsgálati Tanúsítvány

Az EK - Típusvizsgálati Tanúsítvány a 2009/142/EK

irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint igazolja,

hogy a típusminta* [22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 11. §

(2) szerinti fogalom] (melynek bizonyos típusok esetén részét

képezi az égéstermék-vezető) megfelel az Irányelv

I. mellékletében előírt követelményeknek.

A Tanúsítvány tulajdonosa jogosult ezt a

dokumentumot az Irányelv szerinti EK megfelelőségi

nyilatkozat kiállításához felhasználni, de nem jelenti a termék

sorozatgyártásának értékelését, és nem jogosítja a gyártót a

tanúsító négyjegyű megfelelőségi jelének használatára.

Arra a Felügyeleti Igazolás jogosítja.

* Típusminta


11. § (1) Az EK típusvizsgálat lefolytatását

a gyártó vagy

az Európai Közösségben letelepedett

meghatalmazott képviselője kérheti.

(2) Az EK típusvizsgálat olyan eljárás, amely során

a tanúsító szervezet megvizsgálja és igazolja,

hogy az EK típusvizsgálatra átadott készülék

vagy részegység (a továbbiakban: típusminta)

megfelel a rendelet előírásainak.

GAD I. melléklet

I. MELLÉKLET

ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

BEVEZETŐ MEGJEGYZÉS

A kötelezettségeket, amelyek a mellékelt berendezésekre

vonatkozó alapvető követelményeiből erednek, a részegységekre

is alkalmazni kell megfelelő kockázatok fennállása esetén.

1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

1.1. A berendezéseket úgy kell tervezni és gyártani, hogy

biztonságosan működjenek és az 1. cikk (3) bekezdésében

meghatározott rendeltetésszerű használat során

ne veszélyeztessék a személyeket, a háziállatokat és a

vagyontárgyakat.

GAD I. melléklet

1.2. Forgalomba hozatalakor valamennyi berendezést:

el kell látni az üzembe helyezőnek szóló műszaki

utasításokkal,

el kell látni a felhasználónak szóló használati és

karbantartási utasításokkal, továbbá

valamennyi berendezésen szerepelnie kell a

megfelelő figyelmeztető utasításnak, és ennek a

csomagoláson is meg kell jelennie.

Az utasításokat és a figyelmeztetést a rendeltetési hely

tagállamának hivatalos nyelvén, illetve nyelvein

kell elkészíteni.

GAD I. melléklet

1.2.1. Az üzembe helyezőnek szóló műszaki utasításnak

tartalmaznia kell a felszerelésre, az üzembe helyezésre,

szabályozásra és a karbantartásra vonatkozó valamennyi

olyan utasítást, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek

a műveletek pontosan kivitelezhetőek legyenek, és a

berendezés biztonságosan használható legyen.

Az utasításnak tartalmaznia kell különösen:

a használt gáz típusát,

a használt gáz csatlakozási nyomását,

a szükséges légellátást,

- az égési levegő ellátásához,

GAD I. melléklet

- annak elkerülése érdekében, hogy azokban a

berendezésekben, amelyeket nem szereltek fel a

3.2.3. pontban említett eszközzel, el nem égett gázt

tartalmazó veszélyes keverék alakuljon ki,

az égéstermékek eltávolításának feltételeit,

a légbefúvásos gázégőknek és a hozzájuk tartozó

hőcserélőknek jellemzőit, és összeszerelésük azon

követelményeit, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

biztosítsák a késztermékre vonatkozó alapvető

követelmények teljesítését, továbbá, amennyiben

lehetséges, a gyártó által javasolt kombinációk felsorolását.

GAD I. melléklet

1.2.2. A felhasználónak szóló használati és karbantartási utasításnak

a biztonságos használathoz szükséges valamennyi információt

tartalmaznia kell, és különösen fel kell hívnia a felhasználó figyelmét a

használati lehetőségek korlátaira.

1.2.3. A berendezésen és a csomagolásán lévő figyelmeztetésnek világosan

meg kell határoznia a gáz típusát, a gáz csatlakozási nyomását és a

használati lehetőségek korlátait, különösen azt, amely szerint a

berendezés csak olyan területen szerelhető fel, ahol a légellátás

megfelelő.

1.3. Egy berendezés részének szánt részegységeket úgy kell megtervezni

és kivitelezni, hogy a felszerelési előírásnak megfelelően történő

beépítés esetén szándékolt céljukat pontosan betöltsék. A szóban

forgó részegységekhez mellékelni kell az üzembe helyezésére, a

beállításra, a működésre és a kezelésre vonatkozó használati utasítást.

GAD I. melléklet

2. ANYAGOK

2.1. Az anyagoknak meg kell felelniük a szándékolt

céljuknak, és ellen kell állniuk azoknak a

mechanikai, kémiai és hőmérsékleti feltételeknek,

amelyeknek előre láthatólag ki lesznek téve.

2.2. Az anyagoknak a biztonság szempontjából fontos

tulajdonságait garantálnia kell a berendezés

gyártójának vagy szállítójának. ………. stb.

Felügyeleti Igazolás


A tanúsító szervezet által kiadott Felügyeleti

Igazolás a 2009/142/EK irányelv 8. cikke (1)

bekezdésének b) pontja szerint a gázfogyasztó

készülékek gyártásáról igazolást ad ki, amely az adott

termék gyártására vonatkozik, és igazolja, hogy

a sorozatgyártás megfelel az Irányelv II. Melléklet

2. pontja szerinti követelményeinek.

A tanúsítvány tulajdonosa/gyártó az Irányelvnek

megfelelően jogosult az EK Megfelelőségi

Nyilatkozat kiadásakor felhasználni a Felügyeleti

Igazolást.

EK-TÍPUSMEGFELELŐSÉGI

NYILATKOZAT

2. EK-TÍPUSMEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT

2.1. Az EK- típus megfelelőségi nyilatkozat az eljárásnak

az a része, amelynek során a gyártó nyilatkozatot tesz

arról, hogy a szóban forgó berendezések megfelelnek

az EK - Típusvizsgálati Tanúsítványban leírtaknak, és

eleget tesznek az irányelv rájuk vonatkozó alapvető

követelményeinek.

A gyártó vagy a Közösségben székhellyel rendelkező

meghatalmazott képviselője

mindegyik berendezésen elhelyezi a CE jelölést, és

egy megfelelőségi nyilatkozatot állít ki.


A megfelelőségi nyilatkozat egy

vagy több berendezésre érvényes, és

a gyártónak kell azt megőriznie.

A CE jelölést azon bejelentett

szervezet azonosító száma követi,

amely a 2.3. pontban meghatározott

szúrópróbaszerű ellenőrzésekért felelős.


2.2. A gyártónak meg kell tennie minden szükséges

intézkedést annak érdekében, hogy a végső

termékellenőrzést és a homogenitás vizsgálatát is

magában foglaló gyártási folyamat során

a berendezések EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt

típusnak és az irányelv rájuk vonatkozó

követelményeinek való megfelelősége biztosítva legyen.

A berendezéseknek a 2.3. pontban említett

bejelentés nélküli ellenőrzését a gyártó által választott

bejelentett szervezet végzi.


2.3. A bejelentett szervezetnek legalább évenként el

kell végeznie a berendezések véletlenszerű

helyszíni ellenőrzését.

Megfelelő számú berendezést kell

megvizsgálnia, és el kell végeznie a szükséges, az

5. cikkben említett alkalmazandó szabványokban

megállapított, vagy ezzel egyenértékű

vizsgálatokat, annak érdekében, hogy biztosítsa az

irányelv vonatkozó alapvető követelményeinek

való megfelelőséget.


A bejelentett szervezet minden esetben

meghatározza, hogy e vizsgálatokat

részben vagy egészben kell-e elvégezni.

Amennyiben egy vagy több

berendezést elutasítanak, a bejelentett

szervezet megteszi a megfelelő

intézkedéseket, hogy a további

forgalmazást megakadályozza.


A gyártó a gázfogyasztó készüléken

a Felügyeleti Igazoláson megadott

érvényességi időtartamon belül feltüntetheti a

CE jelet az Irányelv III. mellékletében leírtak

szerint, a kijelölt és bejelentett tanúsító

szervezet négyjegyű azonosító számával,

és többek között a típusok megadásával együtt

(Lásd Adattábla, „Type”).

EK Típusvizsgálati Tanúsítvány Nem jelenti a termék sorozatgyártásának értékelését

↓

Felügyeleti Igazolás A termék sorozatgyártásának értékelése és jogosítja a gyártót

a tanúsító négyjegyű megfelelőségi jelének használatára

↓

EK Típusmegfelelőségi Nyilatkozat A gyártó nyilatkozata arról, hogy

a szóban forgó berendezések

megfelelnek az EK Típusvizsgálati Tanúsítványban leírtaknak

↓

CE jel

a kijelölt és bejelentett tanúsító szervezet négyjegyű azonosító számával

22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet,

a GAD és a GAR

kapcsolatrendszere

Összefoglalás

A 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet,

a GAD és a GAR kapcsolatrendszere

A gáz halmazállapotú tüzelőanyag égetésével üzemelő

berendezésekről és a 2009/142/EK irányelv hatályon kívül

helyezéséről szóló, 2016. március 9-i 2016/426 (EU) európai

parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: GAR - Gas

Appliances Regulation) végrehajtásához szükséges

rendelkezéseket állapít meg, és amely

• előírásai 2018. április 21-től közvetlenül és

kötelezően alkalmazandók valamennyi tagállamban.

• Ez időponttól

a 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet

és a GAD (Gas Appliances Directive)

hatályát veszti.


CEN/TR 1749


CEN/TR 1749

A készülék típusok: a CEN/TR 1749

a gázfogyasztó készülékeknek az égéstermék-

elvezetés módja (típusok) szerinti európai

osztályozási rendszere szerinti típus

besorolásának jelzése.


CEN/TR 1749

A CEN/TR 1749 meghatározza, hogy

milyen típusú készülék

milyen részegységekből [IKIM rendelet 2. § b)]

álljon,

különös tekintettel a készülék részeként

tanúsított

• égési levegőt és

• égésterméket vezető részegységekre

(égéstermék-vezető)

• és a terminálokra.


CEN/TR 1749

A részegységek a készülék típusának

megfelelően

a) bizonyos típusok esetében az épületben

elhelyezve a GAD/GAR hatálya alá

tartoznak,

b) más esetekben érinthetik az épület részének

minősülő, és a CPR hatálya alá tartozó

égéstermék-elvezetők üzemét.

FIGYELEM!


CEN/TR 1749

Az égéstermék-vezetők vége az égéstermék

kitorkollásánál van, tehát az égéstermék-vezető a

készülék része.

A gázfogyasztó készülékkel kapcsolatos

beavatkozásra, így ezekhez az égéstermék-vezetőkhöz is,

csak arcképes igazolvánnyal rendelkező gázkészülék

szerelő jogosult!

[42/2017. (XII. 11.) NGM rendelet]!

Rendelkeznek a kéményseprők ilyennel? Ha nem, akkor

gondolják meg, mert az égéstermék-vezetővel kapcsolatos

beavatkozásuk büntetőjogi következményekkel is járhat!


CEN/TR 1749

Gyakori kijelentés a kéményseprők részéről, akiket nem

zavar a gázipari szakmai ismeretek hiánya:

„Mert a gázszerelőknek a szakmunkásvégzettségük

felhatalmazza az égéstermék-elvezető szerelésére,

létesítésére, akár 20 m-es szerkezet esetén is??? (NEM)

Hát a kéményseprő szakmai végzettsége legalább megfelel az

ilyen égéstermék-elvezető vizsgálatához, tisztításához is.” (VGF honlapról)

NEM! A gázszerelő tiszteletben tartja az „égéstermék-

elvezetővel” kapcsolatos kéményseprő-ipari tevékenységet

ellátók jogosultságait! A gázszerelő jogosultsága égéstermék-

vezetőre, és nem égéstermék-elvezetőre vonatkozik!

42/2017. (XII. 11.) NGM rendelet

a gázszerelők és gázkészülék-javítók tevékenysége folytatásának részletes feltételeiről, az e

tevékenységek bejelentésének és nyilvántartásának rendjéről, valamint az e tevékenységekre

vonatkozó kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről

A B C D

1. Végezhető tevékenység Végzettség Szakképesítés Gyakorlati

idő

2.

Csatlakozó- és fogyasztói

vezetékek

- létesítése,

- felhagyása,

- üzembe helyezése,

- karbantartása,

- üzemzavar elhárítása,

gázfogyasztó készülékek és

gázfelhasználó technológiák,

valamint

az azok rendeltetésszerű és

biztonságos használatához

szükséges tartozékok

-létesítése,

-felhagyása

– gázvezeték- és

készülékszerelő mestervizsga,

– gázfogyasztó berendezés- és

csőhálózat-szerelő

mestervizsga,

– központi fűtés- és gázhálózat

rendszerszerelő mestervizsga,

– épületgépész technikus

szakképesítés vagy – gázipari

technikus szakképesítés

- -

3.

– épületgépész mérnök,

– gázipari mérnök,

– gépészmérnök,

– gázipari szakmérnök,

– épületgépész üzemmérnök

vagy

– gázszolgáltatói szak-

üzemmérnök,

Központi fűtés-

és gázhálózat-

rendszerszerelő

szakképesítés

3 év

42/2017. (XII. 11.) NGM rendelet

a gázszerelők és gázkészülék-javítók tevékenysége folytatásának részletes feltételeiről, az e

tevékenységek bejelentésének és nyilvántartásának rendjéről, valamint az e tevékenységekre

vonatkozó kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről

A B C D


idő

4.

Gázfogyasztó készülékek és


valamint




- létesítése,

- felhagyása

- üzembe helyezése,

- karbantartása,

- üzemzavar elhárítása,

– gáz- és olajtüzelőberendezés-

szerelő, üzembe helyező

mestervizsga,

– gáz- és tüzeléstechnikai

műszerész mestervizsga,

– gázvezeték- és készülékszerelő

mestervizsga,


csőhálózat-szerelő mestervizsga,


szakképesítés vagy

– gázipari technikus

szakképesítés

- -

5.





– épületgépész üzemmérnök,

– gázszolgáltatói szak-

üzemmérnök

gáz- és hőtermelő-

berendezés szerelő

szakképesítés 3 év


CEN/TR 1749

Arcképes gázszerelői igazolványt

csak olyan gázszerelő kaphat,

akinek mestervizsgája van, és időszakosan

vizsgaköteles továbbképzésen vesz részt.

Az ilyen munkavállalók lényegesen

képzettebbek a szakmunkásoknál.

A kéményseprő szakmunkás (esetleg

betanított munkás) képzettséggel mindenhez

ért?


Az MBSZ és a CEN/TR 1749

A közzétételre leadott Műszaki Biztonsági Szabályzat

ábrái részletesebbek, mint a CEN/TR 1749 ábrái.

A CEN/TR 1749 nem azzal a céllal készült, hogy

bemutassák a gázfogyasztó készüléket kiszolgáló

egyéb részeket!

(Pl.: A „B” típusú gázfogyasztó készülékek

felállítási helyiségének levegőellátását, vagy a

gázfogyasztó készüléktől független égéstermék-

elvezetőhöz való viszonyát.)



Az MBSZ adott fejezete

• a tervezők,

• a tervköteles létesítést/„készülékcserét” végző

gázszerelők,

• a „meglévő gázfogyasztó készülék cseréjét

egyszerűsített eljárással” végző feljogosított

gázszerelők,

• a kéményseprő-ipari tevékenységet végzők és

• az érintett hatóságok

számára készült, és bemutatja

a gázfogyasztó készülék és az épület

kapcsolatát, viszonyát.



A CEN/TC 166 „Kémények” és CEN/TC 109

„Gázkazánok” európai szabványosító műszaki

bizottságok felhívták a figyelmet:

a gázfogyasztó készülékek esetében nem biztosított

egyértelműen a különböző CE jelek hatálya alatt

forgalomba hozott részek megfelelő kapcsolata, így

• a gázfogyasztó készülék és az égéstermék-elvezető

közötti kapcsolat,

• mert a csatlakozások összekapcsolhatóságának

biztosítására szabvány még nem áll rendelkezésre.



Ezért az MBSZ következő változata tartalmaz

olyan előírásokat, amelyek garantálják

a gázfogyasztó készülék különböző CE jel

hatálya alatt forgalomba hozott kapcsolatainak

égéstermék-tömör kapcsolatát.

(Pl.: készülék-modul és égéstermék-elvezető,

égéstermék-vezető és égéstermék-elvezető)



• Az MBSZ ábráin, a gázfogyasztó készülék típusának

ismeretében a különböző CE jel hatálya alatt

forgalomba hozott részek kapcsolódási pontjának

helye egyértelműen azonosítható.

• Az ábrákon a „gázfogyasztó készülék” és az

„égéstermék-elvezető” kapcsolódási pontját egy

piros kör is jelzi azon túlmenően, hogy

a gázfogyasztó készülék jelölése az ábrán eltér

a gázfogyasztó készüléktől független „égéstermék-

elvezetőktől” vagy „levegő-bevezetőktől”.



Megnevezés Szimbólum

Gázégő szimbólum

Ventilátor szimbólum

A felhasználói berendezésnek azokat a

részeit, amelyek közvetlenül részt vesznek

az égési levegőellátásban, vagy az

égéstermék elvezetésében, és nem részei a

tanúsított gázfogyasztó készüléknek,

vastag fekete vonal jelzi:

A gázfogyasztó készülék tanúsítása

szerinti határait vékony fekete vonal jelzi.



Megnevezés Szimbólum

A gázfogyasztó készülék és a

gázfogyasztó készüléktől függetlenül

forgalomba hozott levegő-bevezető, vagy

a gázfogyasztó készülék és az égéstermék-

elvezető csatlakozási helyének jelölése.

Az égési levegő és az égéstermék áramlási

irányának jelölése.

Falszakasz felülnézetben.

Falszakasz oldalnézetben



A gázfogyasztó készülékek telepítési folyamatában

minden olyan esetben, amikor a gázfogyasztó

készülék üzeméhez, annak rendeltetésszerű és

biztonságos használatához igénybe kell venni a CPR

hatálya alá tartozó égéstermék-elvezetőt, a létesítés

folyamatába be kell vonni a kéményseprő-ipari

tevékenységet ellátót.

Piros pont és fekete vastag vonal hiányában

a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó

bevonása a telepítés folyamatába nem indokolt.

Égéstermék-elvezető nélküli

gázfogyasztó készülék

„A” típus


Gázfogyasztó készülék „A” típus

„A” típusú gázfogyasztó készülék:

- amely az égési levegőt a felállítási helyiségből

nyeri,

- „kéményhez”, illetve az égésterméket a készülék

felállítási helyiségéből a szabadba elvezető

rendszerhez nem csatlakoztatható, vagy

- a helyiségből az égésterméket szabadba vezető

rendszer nem képezi részét.



A

Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat

érvényességi idején

az előírt légcserét az akkor alkalmazott

nyílászárók légáteresztése biztosította,

a korszerű szerkezetek megjelenésével ez a

lehetőség megszűnt.



Már a 2004. január 1-ig (?) hatályos GOMBSZ is

előírta:

„75. § (1) … gondoskodni kell:

… a kéménybe nem kötött gázfogyasztó

berendezések esetén a helyiség olyan légcseréjéről,

amely az égéstermékeknek, valamint a használat

során keletkező egyéb szennyező anyagoknak

a helyiségben kialakuló koncentrációját az

egészségügyi követelményeknek megfelelően

korlátozza.”



MBSZ 4.3.2. Égéstermék elvezetés nélküli (nyílt

égésterű), „A” típusú gázfogyasztó készülékek

helyiségének levegő ellátása, szellőzése

4.3.2.1. Az „A” típusú gázfogyasztó készülékek

biztonságtechnikai és egészségügyi szempontból

kifogástalan üzemének biztosítása céljából

gondoskodni kell a helyiség olyan légcseréjéről, ami

az égéstermék és a használat során keletkezett egyéb

szennyezőanyagok koncentrációját az egészségügyi

követelményeknek megfelelően korlátozza.



4.3.2.2. A lakossági fogyasztóknál felszerelt,

legfeljebb 11 kW névleges hőterhelésű

gáztűzhely esetében a helyiség levegő ellátása

és szellőzése megfelelőnek tekintendő, ha

a felszerelési helyiség 15 m3-nél nagyobb

légtérfogatú és legalább egy szabadba nyíló

ajtaja vagy legalább 1,0 m2 felületű nyitható

ablaka van;



a tűzhely felett szabadba kifúvó gépi elszívó

berendezés (konyhai szagelszívó) létesül,

a tervező a terven, a felhasználói berendezés

kivitelezője a berendezés átadásakor

írásban felhívja a figyelmet a gáztűzhely

üzeme során a légtérbe jutó káros anyagok

eltávolításának fontosságára és ennek

érdekében a szellőztetés biztosítására.



4.3.2.3. Egyéb esetekben a szellőzőlevegő

térfogatárama a gázfogyasztó készülék

egyidejű hőterhelésére vonatkoztatva legalább

12 m3/h/kW legyen A lakossági fogyasztónál felszerelt gázfogyasztó készülék egyidejű

hőterhelését (kW) az adattábla szerinti névleges hőterhelés

(kW mértékegységben) és az alábbi egyidejűségi tényezők szorzataként

kell kiszámítani:

a) 2-nél több főzőhelyet tartalmazó tűzhely: 0,5

b) 1-2 főzőhelyes gázfőző: 0,65

c) egyéb gázfogyasztó készülék: 1,0

d) nem lakossági felhasználó készülékeknél az egyidejűségi tényező: 1,0



A kiszámított levegő térfogatáram bejuttatását

a Szabályzat 4.3.1. pontjának megfelelően meg kell

tervezni.

Ha az előzőek szerint meghatározott szellőzőlevegő

térfogatáram bejuttatását a tervező gépi elszívó

szellőzéssel biztosítja, a tervdokumentációban

nyilatkozzon arról, hogy a gépi elszívás a konyhával

légtér összeköttetésben lévő „B” típusú gázfogyasztó

készülék vagy egyéb tüzelőberendezés (pl. kandalló,

kályha is) égéstermék-elvezetésére nincs káros hatással.



Indoklás

A 4.3.2.1. pont szövege a következőkön alapul:

A gáztűzhely „A” típusba sorolt készülék, az

égéshez szükséges levegőt a felállítási

helyiségből veszi és az égésterméket a

felállítási helyiségbe bocsátja ki.



Az égés során 1 m3 földgáz elégetésekor

nagyságrendileg 10 m3 égéstermék

keletkezik. Az égéstermékben

a szakirodalom és laboratóriumi valamint

helyszíni mérések* tanúsága szerint

szén-dioxid, nitrogén-oxidok és a

helyiségben a szén-dioxid-koncentráció

megnövekedése esetén szén-monoxid van

jelen.



*Bánhidi L. – Kajtár L.: Komfortelmélet, Budapest, 2000.

Műegyetemi Kiadó

Kajtár L. – Leitner A.: Gáztűzhelyek szennyezőanyag

emissziója és hatása a levegő minőségére. III. Országos

Kéménykonferencia, Kecskemét, 2004. március 25-26.

Belső levegő minőség és szennyezőanyag kibocsátás

értékelési és mérési módszerének kidolgozása. OTKA

kutatási zárójelentés, Budapest, 2005. BME I.

Épületgépészeti Tanszék.

Barna L.: Gázkészülékek égési levegőellátásának

méretezése. 1. rész: „A” típusú gázkészülékek. Magyar

Épületgépészet, LI. évf. 2002/3. szám.



Az egészségre káros hatás indokolja a 4.3.2.1. pont szövegét.

Ezzel összevág a német DVGW-TRGI G600 jelű

munkalapjának a szövege is.

A 4.3.2.2. ponthoz.

A német előírások 15 m3, egyes tartományokban 20 m3

helyiségtérfogatot írnak elő.

Semmi sem indokolja, hogy a magyar előírások ettől

lefelé eltérjenek, főleg akkor, hogy a magyar emberek főzési

szokásai vélhetően a németénél hosszabb időtartamú főzést

jelentenek.

A nagyobb helyiségtérfogat valamelyest csökkenti a nagy

károsanyag-koncentráció kialakulását.



A koncentráció egészségre káros

megnövekedését a helyiség légcseréje

akadályozza meg.

A levegő belépés

- a külső fali ajtón és

- ablakon alakulhat ki,

amelyek ma olyan légzáró kivitelűek, hogy

azokon zárt állapotban nem alakul ki levegő

beáramlás.



Ha egy lakásban ablakcserére kerül sor,

nem fogják bennhagyni a régi rossz konyhai

ablakot sem.

Az MSZ EN 12207 szerinti osztályozás

szerint még a legrosszabb osztályba sorolt

mai ablakokon sem jön be elég levegő

a károsanyag-koncentráció jelentős

csökkentéséhez.



Az ablakfelületnek csak jelképes szerepe

van, mégis szerepel a szabályzatban

követelményként egy nyitható ablakfelület

nagyság.

A külső levegő beáramláshoz jelentős

nyomáskülönbséget a külső és a belső tér

között gépi elszívó berendezéssel lehet

létrehozni, ami azért is jó, mert nem terjednek

szét a főzési szagok sem a lakás többi részébe.

A felhasználói berendezés

és az égéstermék elvezetése



A felhasználói berendezés (GET 3. § 18.):

a fogyasztói vezeték,

a gázfogyasztó készülék és

a gázfelhasználó technológiák, valamint


biztonságos használatához szükséges

tartozékok összessége.



A Műszaki Biztonsági Szabályzat a

felhasználói berendezéssel, mint „rendszerrel”

kapcsolatos műszaki-biztonsági

követelményeket tartalmazza, különös

tekintettel annak légellátással,

szellőzéssel és az

égéstermék elvezetéssel

kapcsolatos követelményeire.

„Égéstermék-elvezető” („Kémény”)

„Égéstermék-vezető”

Érintett kéményseprő-ipari jogszabályok

• 1995. évi XLII. törvény az egyes helyi

közszolgáltatások kötelező igénybevételéről






időszakos ellenőrzése, tisztítása, műszaki

felülvizsgálata, a használat és a műszaki

megoldás megfelelőségének vizsgálata.

Égéstermék-elvezető

„Kémény” helyett 23 éve!?

• 2012. évi XC. törvény a kéményseprő - ipari

közszolgáltatásról

Hatályos: 2013.01.01. - 2016. VI. 30-ig

• 2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő - ipari

tevékenységről

Hatályos: 2016. VII. 01-től

• 1995. évi XLII. törvény az egyes helyi

közszolgáltatások kötelező igénybevételéről

Hatályos: 1995. V. 24. - 2012. 12. 31-ig


„Kémény” helyett!?

A jogalkalmazók számára további odafigyelést

igényel, hogy az egyes jogszabályokban

definiált fogalmak maguk is megváltoznak a

jogszabályok változásai során, vagy

az egyes európai jogszabályokban használatos

fogalmaknak a hazai jogrendbe történő

átültetésekor új értelmet, nem ritkán új

értelmezést kapnak. (Pl. „chimney” →

→ „kémény” → „égéstermék-elvezető”.)

Az előadás napján hatályos

kéményseprő-ipari tevékenységet

szabályozó jogszabályok


Kémény?

• 2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari

tevékenységről

• 99/2016. (V.13) Korm. rendelet a

kéményseprő-ipari tevékenységről szóló

törvény végrehajtásáról

• 21/2016. (VI.9) BM rendelet a kéményseprő-

ipari tevékenység ellátásának szakmai

szabályairól


Kémény?

A „kémény”, mint főnév

a 2015. évi CCXI. törvényben,

a 99/2016. (V. 13.) Korm. rendeletben és

a 21/2016. (VI. 9.) BM rendeletben

mindösszesen két helyen szerepel.

Mint fogalmat – annak mögöttes tartalmát -

egyik jogszabály sem tartalmazza.



A kéményseprő - ipari közszolgáltatásról

szóló 2012. évi XC. törvény

1. § 3. égéstermék-elvezető:

az épített kémény,

az épített vagy szerelt, héjból

vagy héjakból álló szerkezet,

amely

egy vagy több járatot képez,

és a tüzelőberendezés tűzterében

keletkezett égésterméket

a szabadba vezeti

2016. VI. 30-ig

A kéményseprő - ipari tevékenységről

szóló 2015. évi CCXI. törvény

1. § 2. égéstermék-elvezető:

az épített kémény,

az épített vagy szerelt, héjból

vagy héjakból álló szerkezet,

amely

egy vagy több járatot képez,

és a tüzelőberendezésben

keletkezett égésterméket

a tüzelőberendezés égéstermék

kiléptetésre szolgáló kivezetésétől

a szabadba vezetheti

2016. VII. 01-től


Az építési termék rendelet (CPR)

Építési termék rendelet (CPR)

(Construction Products Regulation)


305/2011/EU RENDELETE

az építési termékek forgalmazására vonatkozó

harmonizált feltételek megállapításáról

(2011. március 9.) és a 89/106/EGK tanácsi

irányelv hatályon kívül helyezéséről


Az építési termék rendelet (CPR)

Magyar jogrendbe átültető jogszabály

Az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség

igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és

felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.)

BM – GKM - KvVM együttes rendelet e rendelet

hatálybalépésével egyidejűleg 2013. július 1-jén hatályát

vesztette.

275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet

az építési termék építménybe* történő betervezésének

és beépítésének, ennek során a teljesítmény

igazolásának részletes szabályairól

Huszár Tibor Elnök

Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete

előadása

„Kéményseprő-ipari szolgáltatás

új jogszabályaiból adódó

változások és veszélyek”

Elhangzott a 2016. évi

48. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás

előadásán: 2016. 11. 16. Szekció III.

Huszár Tibor Elnök Magyarországi Kéményseprők Országos

Ipartestülete előadása anyagából

Kivonat

Kst. 1. § 2. „Égéstermék elvezető:

az épített kémény, az épített vagy szerelt héjból vagy héjakból

álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez,

és a tüzelőberendezésben keletkező égésterméket

a tüzelőberendezés égéstermék kiléptetésére szolgáló

kivezetéstől a szabadba vezeti.

Megjegyzés:

- vízszintes homlokzati is*!

- nem tisztázza az „együtt tanúsított” a készülék részeként

szolgáló égéstermék elvezetőket”

*Ellentmondásban van az állítás

a jogos felvetést tartalmazó 2. francia bekezdéssel!


Égéstermék-vezető

A Műszaki Biztonsági Szabályzat alkalmazásában

– összhangban a magyarországi joggyakorlattal -

bevezetésre kerülhet az „égéstermék-vezető”

fogalom, hogy egyértelmű legyen minden olyan

eset, ahol a gázfogyasztó készülékben keletkezett

égésterméket elvezető tartozékát

részben,

vagy egészben

a gázfogyasztó készülék részeként tanúsította a

tanúsító szervezet.



Az „égéstermék-elvezető” ott kezdődik, ahol a

„gázfogyasztó készülék” véget ér.

Az EU szabályozás lehetővé tette, hogy

műszakilag hasonló tartozékokat

azok gyártói

2 különböző eljárással is

megfelelőnek minősíthessenek.

Így lett a gázfogyasztó készülék részeként

tanúsított „égéstermék-vezető” új fogalomként

a gázfogyasztó készülék része.



„Égéstermék-vezető” (MBSZ-ben új fogalom lesz.)

A gázfogyasztó készülék EK Típusvizsgálati

Tanúsítvány szerinti része (Nem „tartozéka”!),

amely a készülék-modulban keletkező

égésterméket a készülék-modulból

a) közvetlenül a szabadba,

b) vagy közvetve, a készülék-modulhoz

csatlakozó égéstermék-vezetőn keresztül

vezeti ki.



a) Közvetlenül a szabadba

b) Közvetve

(égéstermék-vezetőn keresztül)



Az égéstermék-vezető általában elemekből áll,

melyeket

• a létesítés helyszínén

• a gázszerelő, vagy megbízottja,

• a gyártó, vagy megbízottja,

• a gázfogyasztó készülék gyártójának

utasításának megfelelően,

• a gázfogyasztó készülék részeként szerel

össze.



A 2015. évi CCXI. törvény fogalom

meghatározása

égéstermék-elvezetővel felszerelt

tüzelőberendezésről szól,

ami nem jelenti azt, hogy

az égéstermék-elvezető

a gázfogyasztó készülék része.



A törvény szerinti definícióból következik, hogy

nincs átfedés

– a gázfogyasztó készülék és az égéstermék-

elvezető definíciója,

– és a forgalomba hozatalukra vonatkozó

jogszabályok között,

mert a törvény ütközne az európai joggal is.



Az európai jog egyértelműen szétválasztja a

a) Gázkészülék irányelv (GAD),

- 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet -,

Gázkészülék rendelet (GAR) és

b) az európai Építési termék rendelet

(CPR)

hatálya alatt forgalomba hozott termékeket.


„Égéstermék-vezető” és az „égéstermék-elvezető”

A gyártó mindkét lehetséges eljárás

szerint igazolhatja egyazon termék

megfelelőségét, de

a tagállam nem kötelezheti a gyártót

arra, hogy

a termék megfelelőségét

mindkét eljárásrend szerint igazolja.



„Égéstermék-elvezető” szükségessége

csak akkor értelmezhető, ha

a gázfogyasztó készülék típusa olyan,

hogy

a tervezési célja szerint a telepítés helyén

égéstermék-elvezetőhöz kell

csatlakoztatni.



A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó

helytelen gyakorlatot folytat, ha

egy CE jelet viselő gázfogyasztó készüléket minősít,

egy európai gázkészülék szabványnak való

megfelelőség alapján CE jelet viselő termék

megfelelőségét az MSZ 845:2012 Égéstermék-elvezető

berendezések tervezése, kivitelezése és ellenőrzése c.

szabvány szerinti megfelelőséget követelve felülbírálja,

és esetenként kikényszeríti a CE jelet viselő termék

(illegális) átalakítását.

1995. évi XXVIII. törvény

a nemzeti szabványosításról



A kéményseprő-ipari tevékenységet végző az ellenőrzései

során nem alkalmazhatja

a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény

6. § (1) bekezdésének előírására hivatkozva a szabványt, mely

szerint: „A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes.”

A szabvány önkéntes alkalmazása a Tervező jogszabályban

biztosított lehetősége. A Tervező célszerűen akkor alkalmazza,

ha a 6. § (2) teljesül, vagyis:

„Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti

szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az

adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek.”



Az MSZ 845:2012 Égéstermék-elvezető

berendezések tervezése, kivitelezése és

ellenőrzése c. szabvány

érvényességének kezdete: 2012. 05. 01. napja.

A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a

tervdokumentáció felülvizsgálatakor is csak

akkor veheti figyelembe, ha a Tervező annak

előírásait tervezéskor alkalmazta, és csak akkor

hivatkozhat rá a „szakmai nyilatkozatában” is.



A kéményseprő-ipari tevékenységet

végző ellenőrzései során az

MSZ 845:2012 szabványt akkor

alkalmazza jogszerűen, ha a felhasználói

berendezés tervezésekor a szabvány

előírásait a Tervező saját akaratából,

önként vette figyelembe.

1995. évi XLII. törvény az

egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről






időszakos ellenőrzése,

tisztítása,

műszaki felülvizsgálata,

a használat és a műszaki megoldás

megfelelőségének vizsgálata.

Indokok

1. A csatlakozóvezeték és a felhasználói

berendezés üzemképes és biztonságos

állapotban tartására az ingatlan tulajdonosa

köteles. Ennek megfelelően – a (7)

bekezdésben meghatározott kivétellel –

köteles gondoskodni azok rendszeres

karbantartásáról, javításáról és szükség

szerinti cseréjéről. [GET 89. § (6)].

Indokok

2. A felhasználói berendezés létesítésekor

jogszabály szerint az „összekötő elem” nem

képezte az égéstermék-elvezető részét. [1995.

évi XLII. tv.]

3. Az égésterméket elvezető „kémény”

fogalomba a létesítéskor nem tartozott bele a

gázfogyasztó készülék és a kémény közötti

csővezeték…

Indokok

Ezt igazolja a ma „összekötő elemnek” nevezett

csövek 2012-ben visszavont „Égéstermék-elvezetők

és tartozékaik gázfogyasztó készülékekhez

MSZ 7044:1987 szabvány is.

5. Az „összekötő elem” csak a kéményseprő-ipari

tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. tv. hatályba

lépésekor lett az égéstermék-elvezető része*.

6. Az európai szabványok angol verziójában (amely az

u. n. „master document”) ma is a „chimney”

„kémény” szó szerepel.

Indokok

*A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló

2015. évi CCXI. törvény

1. § 12. összekötő elem: az égéstermék-

elvezető szakasza, amely a tüzelőberendezést a

bekötőnyílással összeköti;

Indokok

7. Az összekötő elemre a 21/2016. (VI. 9.) BM

rendelet előírásai vonatkoznak:

„12. § b) az összekötőelem tisztíthatóságát,

elsősorban annak bonthatóságával vagy

tisztítónyílások kialakításával,” kell biztosítani.

A hatályos jogszabály az összekötőelem

tisztíthatóságának megvalósítását elsősorban

annak bonthatóságával kívánja biztosítani, és csak

másodsorban tisztítónyílások kialakításával.

Indokok

Az MSZ 845 Égéstermék-elvezető

berendezések tervezése, kivitelezése és

ellenőrzése c. szabvány nem vonatkozik, nem

vonatkozhat az MSZ CEN/TR 1749 (Visszavonás

napja: 2014. 09. 01.) szerinti C1 és C2 módon szerelt

gázkészülékek égéstermék-vezetőire, valamint

a nemfém anyagú, szabadon álló égéstermék-

vezetőkre.

C1 módon szerelt gázfogyasztó készülékek

C2 módon szerelt gázfogyasztó készülékek


A kikényszerített átalakításokat követően

ezek a gázfogyasztó készülékek a

továbbiakban nem jogosultak a CE jel

viselésére, melynek az adott felhasználási

helyen a következő „műszaki-biztonsági

felülvizsgálat* alkalmával beláthatatlan

következményei lehettek/lehetnek? *19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet a gáz csatlakozó vezetékek és

felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról


Figyelem!

A gázfogyasztó készülék átalakítását, módosítását is

[Pl. annak égéstermék-vezető tartozékát]

kizárólag csak az adott azonosító számú,

a gázfogyasztó készüléket

tanúsító szervezet hagyhatja jóvá.

Indok:

A gázfogyasztó készülék egyes „részegységei” csak

olyan elemekre cserélhetők, amelyek használatát

az egyedül illetékes tanúsító szervezet hagyta jóvá.

CE jelet viselő termék (illegális) átalakításának

kikényszerítése

A készülék típusa:

VUW-202/3-5 E plus

A kéményseprő megállapítása:

GZHG

A GZHG jelentése a kéményseprő

tanúsítványán:

Gyűjtő rendszerű,

Zárt égésterű,

Huzat hatása alatt álló,

Gázüzemű

égéstermék-elvezető.

CE jelet viselő termék (illegális) átalakításának

kikényszerítése

A VUW-202/2-5 E plus

típusú készüléket

az üzemeltetés helyszínén

a CEN/TR 1749 szerinti

típusok egyike szerint

kell és lehet

gázfogyasztó készülékké

összeszerelni:

B22, B32, C12, C32, C42, C52,C82.

A gázfogyasztó készülék terv

szerinti típusa: C42

A típusokból adódik:

Ennek a készülék modellnek

nincs a CEN/TR 1749 szerint

C62 besorolása!

A felállítási helyiségen

átvezető szerelvények

csak a B1, B2 és C6 típusok

esetén képezik

a kéményseprő-ipari

tevékenység hatálya alá

tartozó égéstermék-

elvezető részét.

A gázfogyasztó készülék típusa C42, ami azt jelenti,

hogy nem telepíthető a C62 (C42 ) típus szerint!

Az égéstermék-vezetőt a gázfogyasztó készülék

részeként tanúsított elemekből szerelték! GAD/GAR – CPR

tanúsítás határa!

21/2016. (VI. 9.) BM rendelet a kéményseprő-ipari

tevékenység ellátásának szakmai szabályairól

A 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet a kéményseprő-ipari

tevékenység ellátásának szakmai szabályairól értelmében

1.§ c) műszaki követelmény: égéstermék-elvezető

tervezésére és kivitelezésére vonatkozó műszaki tartalmú

ca) közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus1,

jogszabály2, és 1Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete az építési termékek

forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról

(2011. március 9.) és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül

helyezéséről (Construction Products Regulation – 1CPR rendelet)

2275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő

betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának

részletes szabályairól – Építési termék rendelet



cb) harmonizált európai vagy nemzeti szabvány3

vagy azzal egyenértékű más műszaki

megoldás;

3Egyetlen kéményseprő-ipari tevékenységet szabályozó

jogszabályban nem található konkrét szabványra hivatkozás, ami a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 6. § (2)

bekezdése értelmében meghatározná az égéstermék-elvezetővel

kapcsolatban elvárt minimum követelményeket, ami egyben a szakmai

nyilatkozat kiadásának alapja lehetne: „Műszaki tartalmú jogszabály

hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy

kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is

teljesülnek.”



cb) harmonizált európai vagy nemzeti szabvány vagy

azzal egyenértékű más műszaki megoldás; Nem hatalmaz fel az „egyenértékű más műszaki megoldás”

elfogadására hatóságot.

Áttételesen a GET 3. § 18. pontban definiált „felhasználói berendezés” fogalomból és a

11/2013. (III. 21.) NGM rendelet gáz csatlakozóvezetékekre,

a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre

vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel

összefüggő hatósági feladatokról szóló előírásaiból

lehetne kiindulni !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!:

11/2013. (III. 21.) NGM rendelet

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a földgáz, a földgáz minőségű

biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb

gázfajták, PB-gáz (a továbbiakban együtt: éghető gázok)

tartályban és vezetéken történő szolgáltatásában alkalmazott

csatlakozóvezetékekre,

telephelyi vezetékekre és

felhasználói berendezésekre,

valamint az ezek üzemeltetésével, üzembe helyezésével,

karbantartásával, javításával, átalakításával, ellenőrzésével,

felülvizsgálatával összefüggő tevékenységekre, továbbá az e

tevékenységeket végzőkre.


3. Hatósági eljárások

3. § (1) Az éghető gázok csatlakozóvezetékei, telephelyi

vezetékei és felhasználói berendezései, továbbá azok

üzemeltetése a műszaki biztonsági hatóság felügyelete alá

tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben előírt hatósági felügyeletet

első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és

műszaki biztonsági feladatkörében eljáró járási (fővárosi

kerületi) hivatala (a továbbiakban: Hatóság),

másodfokon a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró

Budapest Főváros Kormányhivatala látja el.


7. Műszaki biztonsági követelmények

12. § (2) A Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglalt egyes

műszaki előírásoktól, a hivatkozott szabványoktól a tervező

eltérhet, ha a Műszaki Biztonsági Szabályzat 3.1.2. pontja

alapján igazolja a Hatóság előtt, hogy az MBSZ előírásai

szerint elérhető műszaki biztonsági szintet más módon is

biztosítani tudja.

A megfelelő műszaki biztonsági szint eléréséről,

fenntartásáról

- a tervezőnek, - a kivitelezőnek,

- a berendezés üzemeltetőjének

a hatósági eljárás során írásban nyilatkoznia kell.



A BM rendelet 6. § (5) értelmében

„Az égéstermék-elvezető ellenőrzését,

műszaki felülvizsgálatát és helyszíni műszaki

vizsgálatát a kéményseprő-ipari tevékenységet

ellátónak az ellenőrzés, vizsgálat időpontjában

hatályos, e rendeletben meghatározott szakmai

követelmények és módszerek szerint kell

elvégeznie.”

Elfogadhatatlan

kikötés!



A BM rendelet előírásai nem alkalmazhatók az

égéstermék-vezetőkre.

Indoklás

A gázfogyasztó készülék részeként forgalomba

hozott égéstermék-vezetőknek a GAD/GAR előírásinak

kell megfelelnie.

Ezeket az előírásokat a kéményseprő-ipari

tevékenységet ellátók nem ismerik és nem ismerhetik,

mert az égéstermék-vezetőknek gyakran egyedi, azaz

kizárólag az adott gyártmányra, vagy gyártóra jellemző

követelményeknek kell megfelelni.



A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátók

egyként kezelik az égéstermék-vezető és az égéstermék-

elvezető fogalmát.

Figyelmen kívül hagyják, hogy például a

a gázkonvektorok, vagy a sötéten sugárzók

azok készülék-moduljától

független csomagolásban szállított

• cső a csőben rendszerű külsőfali,

• vagy függőleges kivezetésű égéstermék-vezetők

minden esetben kizárólag adott gyártóra jellemző, egyedi

kialakításúak.



Minden ilyen típus esetében

a gázfogyasztó készülék üzemeltetési helyszínén

történő készre szerelése kizárólag a gyártó

előírásai szerint történhet,

ezekben az esetekben nem léteznek égéstermék-

elvezetők, amelyeket építési termékként hoznak

forgalomba, így

a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátóknak

nincsenek tapasztalataik ezen a területen.



Az égéstermék-vezetők kívül esnek a

kéményseprő-ipari tevékenységről szóló

törvény 1. § 2. pontjában közölt égéstermék-

elvezető definíciójának hatályán,

ezért

a kéményseprő-ipari törvényben annak hatálya

alól való egyértelmű kizárása érdekében

indokolt az égéstermék-vezető fogalmának

használata.



Logikátlan lenne a közzétételre leadott MBSZ

felépítése, ha a felhasználói berendezés eltérő

eljárásrend hatálya alá tartozó részei közül

egyedül az égéstermék-vezető fogalmának

meghatározásától eltekinteni, mert akkor

értelmezhetetlenné válna a gázfogyasztó

készülékek telepítésére vonatkozó

szabályozás.



„B” típus


Gázfogyasztó készülék „B” típus

„B” típusú gázfogyasztó készülék:

• amely kéményhez való csatlakozásra alkalmas,

• vagy olyan meghosszabbító részegységgel

rendelkező gázfogyasztó készülék,

• amely a gázfogyasztó készülék felállítási

helyiségéből az égésterméket a szabadba vezeti.

E készülékek az égési levegőt közvetlenül a készülék

felállítási helyiségéből nyerik

[CEN/TR 1749 A gázfogyasztó készülékeknek az égéstermék-elvezetés

módja (típusok) szerinti európai osztályozási rendszere].

B1 és B2 típusú


A B1 és B2 típusú gázfogyasztó készülékek

A „B” típusú gázfogyasztó készülékek esetében

- a B1 és

- a B2 típusok

nem rendelkeznek a gázfogyasztó készülék

részeként tanúsított égéstermék-vezetővel.

Minden más típus esetére igaz, hogy a gázfogyasztó

készülék csak akkor viselheti a CE jelet, ha

részeként tartalmazza az azonosítási

dokumentációban előírt meghosszabbító

szerelvényeket.

A B1 és B2 típusú gázfogyasztó készülékek

B3 típusú


B3 típusú gázfogyasztó készülékek

A B3 típusú gázfogyasztó készülékek a felállítási

helyiségükön átvezető égési levegőt és égésterméket

szállító szerkezetek a gázfogyasztó készülék részét

képezik.

Saját meghosszabbító szerelvényük hiányában nem

tekinthetők CE jel viselésére jogosult, forgalomba

hozható és telepíthető gázfogyasztó készüléknek

Magyarországon.

A B3 típusú gázfogyasztó készülékek magyarországi

telepítése tiltott abban a formában, hogy a készülék-

modulhoz csatlakozik az égéstermék-elvezető.

B3 típusú gázfogyasztó készülékek

B31 típus:

Természetes huzatú, készülék lenne.

Ilyen típusú gázfogyasztó

készülék nem ismert.

B4 és a B5 típusú



B4 és a B5 típusú gázfogyasztó készülékek

A B4 és a B5 típusok esetében égéstermék-

elvezető nem létesül.

Ezek a gázfogyasztó készülékek a saját

meghosszabbító szerelvényük nélkül nem

viselhetik a CE jelet, nem

hozhatók forgalomba Magyarországon.

A B4 és a B5 típusú gázfogyasztó készülékek

nem telepíthetők úgy, hogy azok égéstermék-

elvezetőhöz csatlakoznak.

B4 és a B5 típusú




„C” típus


Gázfogyasztó készülék „C” típus

„C” típusú gázfogyasztó készülék:

• amelynek égési köre (légbevezetője, tűztere,

hőcserélője, égéstermék-vezetőjének tere, valamint

a csatlakozó égési-levegőellátó és égéstermék-

elvezető berendezések terei)

• a készülék felállítási helyiségétől és

• az épület más zárható helyiségeitől is

légtömören elzárt


Gázfogyasztó készülék „C” típus

C5 típusú gázfogyasztó készülékek


Példa:

Egy C5 típusú gázfogyasztó készülék égéstermék

terminálja

• tető felett, vagy

• homlokzaton is elhelyezhető.

A definíció szerint a C5 típusú készülék termináljai

• az épület burkolatán,

• a külső térben

• különböző nyomású terekben

is elhelyezhetők.


Az európai gázkészülék szabványok

azonos nyomású térben elhelyezettnek

tekintik a terminálokat,

• ha azonos homlokzati,

• vagy azonos tetősíkon helyezkednek

el, és

• tengelyük távolsága ≤ 50 cm-nél.


Az elkülönített terminálokat e feltétel szerint kell

telepíteni, ha típus definíciója nem hivatkozik

a terminálok különböző nyomású terekben történő

elhelyezhetőségére.

A C5 típus definíciójában nem szerepel olyan

kikötés, hogy az égéstermék-vezető

csak függőleges elrendezésű lehet.

Ebben az esetben az égéstermék-vezető egy

homlokzaton is elhelyezhető.

C6 típusú gázfogyasztó készülék

A C6 típusú gázfogyasztó készüléket

- égési levegő és

- égéstermék-vezető

szerelvények nélkül hozzák forgalomba.

A C6 típusú gázfogyasztó készüléknek nem részei

a felállítási helyiségen átvezető égési levegőt

és égésterméket elvezető csövek sem. A C6 típusú gázfogyasztó készülék

valamelyik másik C típus elrendezésnek megfelelő

elrendezéssel építendő be.

C6 típusú gázfogyasztó készülék

A C6 típusok esetén azoknak a tartozékoknak

az illeszthetőségét, amelyek

a 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet

hatálya alatt minősített tartozékait

a 275/213. (VII. 16.) Korm. rendelet

hatálya alatti tartozékokkal váltanak ki,

külön igazolni szükséges, és

a vonatkozó eljárásrendek szerint az egyes

szakterületek illetékessége is változik.

C6(C1) típusú készülékek

C6(C2) típusú gázfogyasztó készülékek

C1, C3, C5, C9, C(11), C(13), C(14), és C(15)

típusú gázfogyasztó készülékek

A C1, C3, C5, C9, C(11), C(13), C(14), és C(15) típusok

esetében égéstermék-elvezető egyáltalán nem

létesül.

Ezek a gázfogyasztó készülékek a saját

meghosszabbító szerelvényük nélkül nem

viselhetik a CE jelet, nem hozhatók forgalomba

Magyarországon.

A C1, C3, C5, C9, C(11), C(13), C(14), és C(15) típusú

tüzelőberendezések nem telepíthetők úgy, hogy

azok égéstermék-elvezetőhöz csatlakoznak.

C2, C4, C8, C(10), C(12) típusú gázfogyasztó készülékek

A C2, C4, C8, C(10), C(12) típusú gázfogyasztó készülékek

felállítási helyiségükön átvezető égési levegőt és

égésterméket szállító szerkezetei a gázfogyasztó készülék

részét képezik.

A saját meghosszabbító szerelvényük hiányában nem

tekinthetők CE jel viselésére jogosult, forgalomba

hozható és telepíthető gázfogyasztó készüléknek

Magyarországon.

A C2, C4, C8, C(10), C(12) típusú gázfogyasztó készülékek

magyarországi telepítése tiltott abban a formában, hogy a

készülék-modul az égéstermék-elvezetőhöz csatlakozik.

Gázfelhasználó technológia


Gázfelhasználó technológia

Gázfelhasználó technológia: ipari, mezőgazdasági vagy

szolgáltatási eljárásokra tervezett berendezés

- a tüzelőanyag- és égéslevegő ellátó rendszerrel,

- a tűztér-munkatérrel,

- az égéstermék-elvezetéssel és

- az irányítástechnikai tartozékokkal együtt,

amelyben

ipari vagy mezőgazdasági nyersanyag vagy félkész

termék, gáz eltüzeléséből keletkezett hőenergia, védőgáz

hatásának van kitéve, továbbá a gázfáklya, valamint

az energetikai célra szolgáló gázturbina és gázmotor.

Mit kell érteni

gázfogyasztó készülék alatt?

A gázkészülék irányelv (GAD)

Ismerni és tudni kell, hogy

- mitől válnak a gázfogyasztó készülék részegységek,

tartozékaik, részeik, gázfogyasztó készülékké,

- vagy mitől válik egy vállalkozás gázfogyasztó

készülék gyártójává,

- mi az az esemény, amitől egy gázfogyasztó készülék

részegységeiből gázfogyasztó készülék lesz,

- mi az, amitől a jogi státusza megváltozik?


Ez az esemény az üzembe-helyezés.

A GAD kimondja, hogy a részegységeket

a gyártók abból a célból helyezik el az EU piacain,

hogy

- a részegységekből,

- a szakemberek,

- az üzemeltetés helyszínén,

egy kész gázfogyasztó készüléket állítsanak össze.


Arra jogosult szakember által végzett üzembe-

helyezés hiányában nem beszélhetünk használatba

vehető gázfogyasztó készülékről, mert

• üzembe-helyezés hiányában az nem tekinthető

gázfogyasztó készüléknek, és

• nem igazolt, hogy azt szakemberek állították

össze,

• addig az csak az üzemeltetés tervezett

helyszínére szállított részegységek halmaza.


A GAD értelmében

a gázfogyasztó készülék megfelelőségét csak a

gázkészülék gyártója igazolhatja,

az a szakember, aki a helyszínen összeszerelt

gázfogyasztó készülék megfelelőségét

igazolja, (30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet a gázszerelők engedélyezéséről és

nyilvántartásáról – 2016. évben módosult, újabb módosítása folyamatban -.

a) csak a gázkészülék gyártójával szerződéses viszonyban

lévő személy lehet,

b) aki az üzembe-helyezéskor a gyártó nevében jár el.


A szakemberek személye, mint felelős üzembe helyező

később – szabályos kivitelezés és/vagy beüzemelés

esetén, beleértve az egyszerűsített készülékcserét is –

- a gázipari engedélyes nyilvántartásában visszakereshető,

- aki egyidejűleg ismeri a gázfogyasztó készülék

épületben történő elhelyezésének szabályait (MBSZ),

- rendelkezik

= felhatalmazással,

= felkészültséggel,

= felszereléssel, és

= a kivitelezésre jogosultsággal.

A gázkészülék irányelv (GAD/GAR) és

az építési termék irányelv (CPR)

Egy gázfogyasztó készülék

engedélyesnek történő átadása

- műszaki biztonsági ellenőrzésen*,

- üzemszerű állapotában**,

nem részegységek,

hanem kész gázfogyasztó készülék állapotában

történik,

és rendelkeznie kell az EU-típusvizsgálati

tanúsítványa szerint előírt összes

részegységével.

151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet

az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó

kötelező jótállásról

1. § (1) A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti

fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés

keretében eladott, az 1. mellékletben felsorolt

új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban:

fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint

jótállási kötelezettség terjed ki.

2. § (1) A jótállás időtartama 1 év. E határidő

elmulasztása jogvesztéssel jár.




2. § (2) A jótállási határidő a fogyasztási cikk

fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe

helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi,

az üzembe helyezés napjával kezdődik.

Melléklet a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelethez

3. gázkészülékek 10.000 Ft eladási ár felett, így

különösen tűzhely, konvektor, gázkazán, gázbojler,

gázgrill, gázzsámoly, gázsütő, gázperzselő,

gázlámpa; (Hatályos 2014. IX. 15 napjától.)




Magyarországon a gázfogyasztó

készülékek mintegy 50 %-ának

üzembe helyezése nem a

szakszerviz szakembere által

történt/történik!


az építési termék irányelv (CPR)

Az európai tanúsítási és forgalomba hozatalai

rendből következik:

a) a gyártó döntése meghatározó a típus

kiválasztása tekintetében,

b) a gyártó eldöntheti, hogy milyen

készüléktípusra kéri a tanúsítótól a

tanúsítást.


az építési termék rendelet (CPR)

Ha pl. a gyártó

C33 típusra kér tanúsítványt

„C33” típus:

olyan „C” típusú gázfogyasztó készülék, amelyet úgy

terveztek, hogy

a készülék részét képező

függőleges kitorkolláshoz

a saját csatlakozó csöveivel

csatlakozzék, amely

friss levegőt vezet az égőhöz, és

egyidejűleg elvezeti az

égésterméket,

olyan nyílásokon keresztül,

amelyek

koncentrikusak vagy elegendően

közel vannak egymáshoz, hogy

azonos szélhatás alatt legyenek.



Az égéstermék-vezetőt és annak dokumentációit is

- mellékelnie kell a tanúsítási vizsgálatokhoz, és

- ennek az égéstermék-vezetőnek szerepelnie kell a

készülék gépkönyvében.

Ha az égéstermék-vezető és levegő ellátó szerkezeti

elemek mérete változtatható, akkor

a gyártónak a gépkönyvben kell meghatároznia

a szerkezeti elemek megengedett

- leghosszabb és

- legrövidebb méretét,



- a légellátó és égéstermék-vezető elemeinek

felsorolását,

- a tanúsított készüléknek megfelelő helyszíni

összeszerelés leírását.

Sok esetben egy gázfogyasztó készüléket

olyan égéstermék-vezetővel tanúsítanak össze, amely

- önállóan is forgalomba kerül,

- rendelkezik az építési termékek irányelv (CPR) szerinti

megfelelőségi tanúsítvánnyal, és

- a gyártó kéri egy adott gázfogyasztó készülék

részeként történő vizsgálatát is



Például

A C33 típusú készülék tanúsítványa csak a

részeként bevizsgált égéstermék-vezetővel

együtt érvényes, csak ezzel az égéstermék-

vezetővel együtt képez gázfogyasztó

készüléket.

Idegen égéstermék-vezetővel a C33 típusú

készülék nem építhető össze, mert ilyen esetre

a tanúsítása nem terjed ki.



A részeként történő tanúsítás további ismérve:

Az adott készülék típus és a részének minősülő

légellátó és égéstermék-vezető terek

• megengedhető leghosszabb elvezetései

az adott éghajlatnak megfelelőek,

• a gyártó gépkönyvében meghatározottak,

• az égéstermék-vezető külön méretezésére

az installáció során nincs szükség!



Azok az égéstermék-vezetők, amelyeket

a készülék részeként tanúsítottak,

készülékcsere esetén cserélni kell,

- nem az épület részei

- és nem az épület égéstermék-elvezetői,

azok az épületen elhelyezett, a GAD/GAR

hatálya alá tartozó épületgépészeti

berendezések!


az építési termék irányelv (CPR) és az ATB

Gázfogyasztó készülékeket forgalmazó,

de különösen a különféle égéstermék-elvezető

rendszereket gyártó és/vagy forgalmazó hazai

vállalkozások több esetben un.

Alkalmazástechnikai Bizonyítvány (ATB)

kiállításával igazolják/igazolták

a készülék részegységét képező égéstermék

elvezető megfelelőségét.



Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző

Innovációs Nonprofit Kft.

az építési termékek forgalmazására

vonatkozó harmonizált feltételek

megállapításáról szóló

305/2011/EU rendelet szerint

rendelkezik kijelöléssel és bejelentéssel!

De mit is tartalmaz(hat) az

Alkalmazástechnikai Bizonyítvány,

az ATB? Készült az internetről

véletlenszerűen levett

ATB másolat alapján.

Alkalmazástechnikai Bizonyítvány

Az ATB nem helyettesíti a

forgalmazáshoz, felhasználáshoz, beépítéshez

használathoz szükséges egyéb engedélyeket

(pl. egészségügyi, építési hatósági),

tanúsítványokat

(pl. tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány),

illetve javasol igazolásokat

(pl. tűzvédelmi megfelelőségi igazolás).


Alkalmazási feltételek (pl.)

- Az ATB által nem szabályozott kérdésekben az

OTÉK, az OTSZ, a GMBSZ, az MSZ 845:2012 és a

gyártói előírások érvényesek. (Nem igazolt az

azoknak való megfelelés.)

- Az égéstermék-elvezető rendszerek keresztmetszetét

úgy kell megválasztani, hogy az égéstermék minden

rendeltetésszerű állapotban a szabadba távozzon.

(Részeként tanúsított esetben méretezett!)


A hő-és áramlástechnikai méretezést

= egy tüzelőberendezés esetén az

MSZ EN 13384:1:2002 + A2:2008; Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai

méretezési eljárás. 1. rész: Egy tüzelőberendezést kiszolgáló

égéstermék-elvezető berendezések

= több tüzelőberendezés esetén az

MSZ EN 13384:2:2003 + A1:2009 számú Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai

méretezési eljárás. 2. rész: Égéstermék-elvezető berendezések több

tüzelőberendezéshez

szabvány szerint kell elvégezni, ….


- Csak olyan tüzelőberendezés alkalmazható, melynek minden

tüzeléstechnikai paramétere, beleértve a ventilátor által

biztosított nyomáskülönbség és a hozzá tartozó térfogatáram

adata is rendelkezésre állnak. (Kéményhez a készüléket?)

- A gáztüzelő berendezést a függőleges égéstermék-elvezető

berendezéssel összekötő szakaszon legalább egy tisztítást,

ellenőrzést lehetővé tevő idomnak (nyílásnak) és két,

min. 12 mm belső átmérőjű, a füstgázcsonk felett vagy a

készüléken kialakított, tömören lezárható mérőcsonknak kell

lennie. (Nincs rajta?)

- A mérőcsonkon mind az égési levegő, mind a füstgázoldal

gázösszetétel elemzését el kell tudni végezni. (Nem tudja?)


- Az égéstermék-elvezető rendszer összekötő elem

haszoncsövének a gyártó indító idomával megegyező

anyagúnak kell lennie. (Nem olyan?)

- Az égéstermék-elvezető rendszerek gáztömörségének

meg kell felelnie az MSZ EN 1443:2003 Égéstermék-

elvezető berendezések. Általános követelmények

szabvány által előírt követelményeknek. (Nem

vizsgálták?)

- Az égéstermék-elvezető rendszerek használatba

vétele előtt gáztömörség ellenőrzést kell végezni….


- Ha üzemszerűen kondenzátum képződése várható, a

kondenzátum elvezetéséről szabályszerűen gondoskodni

kell. A szifon vízzár magasságát a legnagyobb tervezett

nyomásnak megfelelően kell méretezni 50 %

biztonsággal, hogy az égéstermék ne juthasson ki….

(Nem biztosított?)

- Az elkészült égéstermék-elvezető rendszert használatba

venni kizárólag a kéményseprő-ipari szolgáltató

nyilatkozatának rendelkezésre állása esetén szabad.

- A tüzelőberendezések üzembe helyezését csak gyári

szerviz végezheti.


jellemzői

Csak követelményeket fogalmaznak

meg,

azok teljesítését elvárják,

de nem nyilatkoznak a

megfelelőségről

!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!


Elvárások

az Alkalmazástechnikai Bizonyítvánnyal szemben

1. A gázkazán és az égéstermék-(el)vezető

csatlakozásának geometriáját és a geometria

tűréseit megvizsgálva a tanúsító nyilatkozzon,

hogy a gázfogyasztó készülék és égéstermék-

elvezető megfelelően tömör kapcsolata

a konstrukciók szintjén biztosított (tömítőgyűrű

anyaga, előfeszítése, helyzete, felületi érdesség,

stb.).


2. A tanúsítónak ellenőriznie és igazolnia kellene

a C6 típusok esetén

a) a maximálisan megengedett egyenértékű

csőhosszakat,

b) a magyarországi hőmérsékleti feltételek és a

gázfogyasztó készülék (ventilátorának) hatásos

emelőmagassága alapján:

a telepítést ugyanúgy el lehessen végezni, mint amikor

az égéstermék-vezető a gázfogyasztó készülék

részeként tanúsított.


3. Tartalmaznia kellene

• a fűtött és fűtetlen terekben vezethető

maximális hosszakat,

• a tisztítónyílások, kondenzvíz-leválasztók

elhelyezésére vonatkozó követelményeket

(a gázfogyasztó készülék ismert paraméteri

alapján),

• …….



Az ÉMI által kiállított C6x típusú

gázkészülékekre vonatkozó

ATB önmagában nem lehet feltétele

- a gázfogyasztó készülékek forgalomba

hozatalának,

- és a földgázelosztónak a terv felülvizsgálata

során ellenőriznie kell, hogy a

gázfogyasztó készülék EK típusvizsgálati

tanúsítványa tartalmazza-e a C6x típust.

A gázfogyasztó készülékek

kiválasztása

az adott felhasználási helyhez

A gázfogyasztó készülékek kiválasztása


• Az MBSZ szerint a kiviteli terven és a

helyszínen is azonosítani kell a gázfogyasztó

készülék helyszíni szerelésnek megfelelő

egyetlen CEN/TR 1749 szerinti típust,

amelynek ismeretében

- a kéményseprőnek

- és a gázkészülék szerelőnek is

tudnia kell, hogy a helyszínen található

készülék mely részei tartoznak hozzá.

Tervköteles létesítés

Tervköteles létesítések folyamata

1. Tervköteles létesítés

1.1. Kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó nem érintett

1.1.1. Hagyományos eljárás

tervezés (tervező) → tervfelülvizsgálat (földgázelosztó) →

gázmérő leszerelése (földgázelosztó/minősített kivitelező)

→ kivitelezés (kivitelező) → műszaki-biztonsági

ellenőrzés (földgázelosztó) → csatlakozó- és/vagy

fogyasztói vezeték gáz alá helyezése (földgázelosztó) →

→ gázfogyasztó készülék üzembe helyezése (szakszerviz,

jótállás) → üzemeltetés (felhasználó)



1.1. Kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó nem érintett

1.1.2. „Készülékcsere”

tervezés (tervező) → tervfelülvizsgálat (tervező) →

→ gázmérő leszerelése (földgázelosztó/minősített

kivitelező) → kivitelezés (kivitelező) → műszaki-

biztonsági ellenőrzés (tervező) → gázmérő felszerelése

(földgázelosztó/minősített kivitelező)→ → fogyasztói

vezeték gáz alá helyezése (kivitelező) → gázfogyasztó

készülék üzembe helyezése (szakszerviz, jótállás) →

üzemeltetés (felhasználó)



1.2. Kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó érintett

1.2.1. Hagyományos eljárás

tervezés (tervező) → kéményseprő-ipari tevékenységet

ellátóval egyeztetés (szakmai nyilatkozat) →

→ tervfelülvizsgálat (földgázelosztó) → gázmérő leszerelése

(földgázelosztó/minősített kivitelező) → kivitelezés

(kivitelező) → égéstermék-elvezető ellenőrzése (kivitelező és

kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó) → műszaki-

biztonsági ellenőrzés (földgázelosztó) → csatlakozó- és/vagy

fogyasztói vezeték gáz alá helyezése (földgázelosztó) →

→ gázfogyasztó készülék üzembe helyezése (szakszerviz,

jótállás) → üzemeltetés (felhasználó)



A gázfogyasztó készülékek

kiválasztása




Tervköteles kivitelezés esetén (GET Vhr. 1.

melléklet 5.2.) a kivitelező a területileg

illetékes gázipari engedélyes által műszakai-

biztonsági szempontból felülvizsgált kiviteli

tervben,

a tervező által megadott konkrét típusnak

megfelelő gázfogyasztó készüléket köteles

megvásárolni.



A kivitelező a vásárláskor, amennyiben az adott

típushoz annak részét képező égéstermék-vezető

tartozik, a kereskedőtől csak azt az égéstermék-

vezetőt vásárolhatja meg, amely az adott típus

részét képezi, és annak csomagolása alapján

egyértelműen beazonosítható.

Jelöletlen terméket nem vásárolhat, vállalnia

kell annak összes következményét, így már a

műszaki-biztonsági ellenőrzés meghiúsulását is.

Nem tervköteles létesítés

Meglévő gázfogyasztó készülék

cseréje egyszerűsített eljárással



Nem tervköteles létesítés esetén [11/2013. (III.

21.) NGM rendelet 6. § (1) bekezdése] az

egyszerűsített gázkészülék cserét végző

feljogosított gázszerelő [11/2013. (III. 21.)

NGM rendelet 6. § (2) bekezdése] kötelessége

és felelőssége a megfelelő típusú gázfogyasztó

készülék kiválasztása és beszerzése.

A gázfogyasztó készülékeknek kiválasztása


Figyelem!

Ha a teljes égéstermék-vezetőt a gázfogyasztó készülék

részeként tanúsították, akkor a gázipari engedélyes

tervfelülvizsgálatra vonatkozó kötelezettsége kiterjed

e részek kivitelezésére is.

Ez azt jelenti, hogy az égéstermék-vezető és annak

kitorkolló idomdarabjainak elhelyezését az épületen

a gáztörvény szerint a földgázelosztónak kell ellenőriznie

(műszaki-biztonsági ellenőrzés).

A földgázelosztó a műszaki-biztonsági ellenőrzést

az MBSZ-ben meghatározott kritériumok szerint végzi.

„Készülékcsere” egy definíciója

6/A. § (1) A meglévő gázfogyasztó készülék cseréje az

alábbi feltételek egyidejű fennállása esetén végezhető:

a) a meglévő gázfogyasztó készülék(ek) helyett beépítésre

kerülő új készülék(ek) hőterhelése egyenként ≤ 70 kW,

b) a beépítésre kerülő gázfogyasztó készülék(ek)

feleljen(ek) meg az energiával kapcsolatos termékek

környezetbarát tervezési kötelezettségeinek

előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és

megfelelőség-értékelésének általános feltételeiről

szóló Korm. rendelet előírásainak,


d) a készülékcsere nem jár a csatlakozóvezeték, a

gázmérőkötés átalakításával, a felhasználási hely

névleges méréshatárú gázmérőjének cseréjével.

(2) A készülékcserét az építésügyi és az építésüggyel

összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló

Korm. rendelet szerinti jogosultsággal rendelkező

tervező által készített kiviteli terv alapján a 42/2017.

(XII. 11.) NGM rendelet 1. melléklet táblázatának A:2 -

A:3, vagy A:4 - A:5 mezője szerinti tevékenység

végzésére jogosultsággal rendelkező gázszerelő

végezheti.


(3) A gázkészülék cserét a Műszaki Biztonsági

Szabályzatban előírtak szerint kell elvégezni

és a gázkészülék cseréje során készített

jegyzőkönyv megküldésével kell az illetékes

földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz

szolgáltató, vagy a telephelyi szolgáltató

részére bejelenteni a cserét követő 2 napon

belül.”

A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés

üzemképes és biztonságos állapotban tartása

GET 89. § (6) A csatlakozóvezeték és

a felhasználói berendezés üzemképes és

biztonságos állapotban tartására az ingatlan

tulajdonosa köteles.

Ennek megfelelően – a (7) bekezdésben

meghatározott kivétellel – köteles gondoskodni

azok rendszeres karbantartásáról, javításáról

és szükség szerinti cseréjéről…..


üzemképes és biztonságos állapotban tartása

• A tulajdonos a karbantartást az MBSZ szerint

a gyártó által előírt gyakorisággal, általában évente egyszer

köteles elvégeztetni!

• Az ellenőrzés és a karbantartás végrehajtásához a 30/2009.

(XI. 26.) NFGM rendelet a gázszerelők és gázkészülék-

javítók tevékenysége folytatásának részletes feltételeiről, az

e tevékenységek bejelentésének és nyilvántartásának

rendjéről, valamint az e tevékenységekre vonatkozó

kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó

jogkövetkezményekről szóló 42/2017. (XII. 11.) NGM

rendelet szerinti gázszerelő jogosult (2017. XII. 26. napjától).

Javasolt összhangba hozni legalább

a következő jogszabályok

előírásait

Javasolt összhangba hozni az alábbi főbb jogszabályok előírásait

- A felsorolás nem teljes körű! –

• 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról (GET);

• 19/2009. (I. 31.) Korm. rendelet a földgázellátásról

szóló törvény végrehajtásáról (GET Vhr.);

• 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz

csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre,

a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki

biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő

hatósági feladatokról (MBSZ);

• 2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari

tevékenységről (Kstv.);



• 99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari

tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról;

• 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet a kéményseprő-ipari


• 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet a gáz csatlakozó vezetékek

és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági

felülvizsgálatáról;

• 29/2014. (IV. 3.) BM rendelet a gáz csatlakozóvezetékek és

felhasználói berendezések műszaki javításával kapcsolatos

mulasztások bejelentésének eljárási szabályairól;

• 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos

településrendezési és építési követelményekről (OTÉK);



• 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet a gázszerelők

engedélyezéséről és nyilvántartásáról;

• 42/2017. (XII. 11.) NGM rendelet a gázszerelők és

gázkészülék-javítók tevékenysége folytatásának

részletes feltételeiről, az e tevékenységek

bejelentésének és nyilvántartásának rendjéről,

valamint az e tevékenységekre vonatkozó

kötelezettségek be nem tartásának esetén

alkalmazandó jogkövetkezményekről (Kéményseprők

érintettsége kimaradt!?)



2009/142/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a

gázüzemű berendezésekről (Gas Appliances Directive –

GAD);

Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/426 RENDELETE

(GAR) (2016. március 9.) a gáz halmazállapotú

tüzelőanyag égetésével üzemelő berendezésekről és a

2009/142/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről;

22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet egyes gázfogyasztó

készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról,

CEN/TR 1749 A gázkészülékeknek az égéstermék-elvezetés

módja (típusok) szerinti európai osztályozási rendszere;



• 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet –

Építési termék rendelet (Construction Products

Regulation - CPR), átültető magyar jogszabály:

• 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék

építménybe történő betervezésének és beépítésének,

ennek során a teljesítmény igazolásának részletes

szabályairól;



• 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet a földgázellátásban

műszaki biztonsági szempontból jelentős

munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai

képesítésről és gyakorlatról, (Új jogszabály kiadás

előtt.)

• .../2017. (...) NGM rendelet a műszaki-biztonsági

szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez

szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról,

valamint az ilyen munkakörben foglalkoztatottak

időszakos továbbképzésével kapcsolatos szabályokról


Felhasználó

GET 3. § 17. Felhasználó

Aki földgázt vagy vezetéken keresztül PB-gázt

saját felhasználás céljára vásárol.


Lakossági fogyasztó

GET 3. § 47. Lakossági fogyasztó

a lakóépület, mint felhasználó (?) a közös fogyasztás

vonatkozásában,

aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező egy

vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház,

továbbá lakossági célra használt garázs –

fogyasztása céljára vásárol földgázt a földgáz

vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így

vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés

céljából gazdasági tevékenységet.


Lakossági fogyasztó

Ha a lakóépületben a műszakilag

megosztott, önálló lakások száma meghaladja

az épületben lévő önálló nem lakás céljára

szolgáló helyiségek számát,

a felhasználót úgy kell tekinteni,

hogy saját háztartás céljára vételez és a

vásárolt földgázzal nem folytat

jövedelemszerzés céljából gazdasági

tevékenységet.

Főbb gázipari fogalmak Egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó

a GET szerint.

GET 32. § (1) Egyetemes szolgáltatásra jogosult

felhasználó

a lakossági fogyasztó és

a 20 m3/óra kapacitást meg nem haladó

vásárolt kapacitással rendelkező egyéb

felhasználó, valamint

az önkormányzati bérlakásban élők

felhasználási helyei ellátása biztosításának

mértékéig a helyi önkormányzat.


Telephelyi felhasználó

GET 3. § 56.

Telephelyi felhasználó: a telephelyi vezetéken

földgázt vételező, a telephelyi szolgáltató által

földgázzal ellátott felhasználó.


Telephelyi vezeték

GET 3. § 58. 2015. V. 09.

napjáig!

az egybefüggő

telephelyen belül lévő

telephelyi felhasználók

földgázellátását

szolgáló vezeték.

GET 3. § 58.

az egybefüggő

telephelyen belül lévő

földgázt vételező

fogyasztók (?)

vagy

telephelyi felhasználók

földgázellátását szolgáló

vezeték.


Egybefüggő telephely

GET 3. § 7.

A gázfelhasználó(k) tulajdonában,

kezelésében vagy használatában lévő

egybefüggő ingatlan, vagy

bérlemény, ahol

- a gázfelhasználók felhasználói

berendezése(i), és


nyomásszabályozó(k),

- a gázmérőhely(ek)

- vagy a fogyasztói főcsap van.

Egy telephely több felhasználási

helyet is tartalmazhat.

2015. május 9. napjáig!

GET 3. § 7. telephelyi szolgáltatás esetén

a gázfelhasználó tulajdonában,

kezelésében vagy használatában lévő

egybefüggő ingatlan, ahol

- a csatlakozóvezeték,



nyomásszabályozó,

- a gázmérőhely vagy a fogyasztói

főcsap van.

Egy telephely több felhasználási

helyet is tartalmazhat.


Telephelyi szolgáltatás

2015. V. 09-től

20. § (1) A telephelyi vezetéken földgázt értékesítő

gazdálkodó szervezetek jogosultak (de nem

kötelezettek!) a Hivatalhoz

a 2005. augusztus 1-jét megelőzően

- általuk létesített

- vagy üzemeltetett

telephelyi vezeték működtetésére vonatkozó

telephelyi szolgáltatói engedély iránti kérelmet

benyújtani.



2015. V. 09-től

• 2005. augusztus 1. mint mérföldkő annyit jelent

(szeretne jelenteni) jogi szempontból, hogy

a földgáz engedély nélküli továbbadása csak ezen

időpontot megelőzően létesített-üzemeltetett vezetéken

lehetséges, ameddig a vételezők nem panaszkodnak.

• 2005. augusztus 1. után elvileg csak kifejezetten

telephelyi vezetékként létesült rendszeren lehet ilyen

tevékenységet folytatni és csak „telephelyi

szolgáltató” (engedélyes) engedély birtokában!



2015. V. 09-től

• Az ÜKSZ (a VHR rendelkezéseihez kapcsolódva) erre a

tevékenységre kiterjesztette az elosztókra vonatkozó

szabályokat (együttműködési megállapodás, stb.) az

összes bürokratikus előírással együtt.

• Megállapítható az is, hogy a GET 114. § alapján

a telephelyi szolgáltatás

- nem engedélyköteles tevékenység,

- az egyfajta jogosultság, illetve

- a MEKH által alkalmazható szankció, vételezői

panasz esetén.



2015. V. 09-től

A GET definíció nem beszél engedélyről, és

magáról a vezetékről sem mond sokat, csak azt, hogy

kiket lát el.

(56. Telephelyi felhasználó: a telephelyi vezetéken

földgázt vételező, a telephelyi szolgáltató által

földgázzal ellátott felhasználó.

57. Telephelyi szolgáltatás: a telephelyi vezeték

üzemeltetése és a vezetékhez kapcsolódó telephelyi

felhasználók ellátásának biztosítása.)



2015. V. 09-től

• A GET nem definiálja, hogy mit jelent pontosan a

„telephelyi szolgáltató”,

• A GET rendelkezéseiből az következik, hogy ez a fogalom

- csak az engedélyest jelenti (azokat, akik jelenleg

nincsenek),

- a többire, akik vannak, a GET a "telephelyi vezetéken

földgázt értékesítő gazdálkodó szervezetek” elnevezést

használja (de csak a 2005. aug. 1. előttiekre) akik a GET

20. § (1a) szerint ha nem kérnek engedélyt akkor

kizárólag az elosztó hozzájárulásával végezhetnek ilyen

tevékenységet .



2015. V. 09-től

• Továbbra is kérdés, hogyan értelmezendő, és

kezelendő a 2005. augusztus 1. után létesült

ilyen típusú vezeték, amelyre nem kértek

engedélyt. A GET 20. § (1) bekezdése szerint

ilyen vezetékre nem kérhetnek engedélyt, de a

Vhr. (6. sz. melléklet 5.) megengedi a

fogyasztói, illetve csatlakozóvezeték telephelyi

vezetékké történő átminősítését, és erre

telephelyi szolgáltatói engedély kiadását.



2015. V. 09-től

• A GET rendelkezéseinek egyértelműen ki kellett volna

mondani, hogy 2005. augusztus 1. után létesített

vezetéken továbbadás tiltott, csak akkor lehet ellátni a

benn lévő vételezőket, ha

- átminősítést

- és telephelyi szolgáltatói engedélyt kértek rá.

Mivel ez nem történt meg, és feltételezhető, hogy

számos ilyen vezeték létesült, ezért a GET módosítása

szükségesnek és indokoltnak tűnik.



2015. V. 09-től

Ha az érintett gazdálkodó szervezetek nem élnek e

jogosultságukkal, a Hivatal

- a telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező

fogyasztó (?) kérelmére,

- vagy ha a telephelyi vezetéken földgázt értékesítő

gazdálkodó szervezet nem tartja be az (1b)

bekezdés rendelkezéseit,

hivatalból telephelyi szolgáltatói engedély iránti

kérelem benyújtására kötelezheti a telephelyi vezeték

tulajdonosát.



2015. V. 09-től


Az engedélymódosítási kérelem elbírálásához

szükséges bizonylatok, kiegészítések

5. A meglévő csatlakozó, illetve fogyasztói vezeték telephelyi

vezetékké történő átminősítése és működtetése iránti

kérelemhez benyújtandó iratok

a) bemutatja, hogy saját szervezetében biztosítani tudja az

engedélyköteles tevékenysége folytatását,

b) – szükség esetén térképekkel – bemutatja a telephelyi vezeték

fő elemeit és jellemzőit,

c) részletesen bemutatja a telephelyi felhasználókkal megkötött

(elő)szerződéseket.



2015. V. 09-től

25. § A telephelyi szolgáltatásra vonatkozó

részletes szabályokat külön jogszabály

tartalmazza.

A műszaki – biztonsági szabályzat

előzményei az 1969. évtől



1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 2. melléklet Gáz- és

Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat

(GOMBSZ) A gázszolgáltató műszaki – biztonsági tevékenysége VII. fejezet

(Hatályos: 1977. VII. 01. – 2005. 12. 11.)

Közzététellel

GMBSZ – Hatályos: 2005. 12. 12. – 2006. 10. 10. (Lezárva: 2005. 11. 23.)

GMBSZ 1. módosítás - Hatályos: 2006. 10. 11. –

2009. 05. 05. (Lezárva: 2006. 06. 26.)



GMBSZ 2008 – Hatályos: 2009.05.06.- 2012.09.18.

(Lezárva: 2008.12.03)

GMBSZ 2012 – Hatályos: 2012. 09. 19. – 2013. 04. 19.

(Lezárva: 2012. 09. 04.)

Rendelet mellékleteként

11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz

csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a

telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági

előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági

feladatokról 2. melléklet Műszaki Biztonsági

Szabályzat Hatályos: 2013. 04. 20. – 2016. 03. 01.



11/2013. (III. 21.) NGM rendelet 2. melléklet

MBSZ

- (2014. 12. 08. közzétételre leadva) Hatályos:

2016. 03. 01. –

11/2013. (III. 21.) NGM rendelet 2. melléklet

MBSZ

Módosítása leadva 2017. 04. – saláta

rendelet-tervezet tárcaközi véleményezés és

egyeztetések alatt

A Szabályzatot érintő jogszabályi

változások

A revízió előkészítéséhez!

GET 89. §

(1) A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés kiviteli tervét

– a kivitelezés megkezdése előtt – műszaki-biztonsági szempontok szerinti

felülvizsgálatra be kell nyújtani a földgázelosztóhoz.

A felülvizsgálathoz szükséges engedélyek rendelkezésre állása esetén

a földgázelosztó a felülvizsgálatot 8 munkanapon belül köteles elvégezni.

A földgázelosztónak a kivitelezésre alkalmasságot megállapító

nyilatkozata hiányában a létesítmény nem kivitelezhető. A felülvizsgálat

díjmentes.

GET 89. §

(1) A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés kiviteli tervét

a gázfogyasztó készülékcsere kivételével – a kivitelezés megkezdése előtt –

műszaki-biztonsági szempontok szerinti felülvizsgálatra be kell nyújtani a

földgázelosztóhoz.

A felülvizsgálathoz szükséges engedélyek rendelkezésre állása esetén

a földgázelosztó a felülvizsgálatot 8 munkanapon belül köteles elvégezni.

A földgázelosztónak a kivitelezésre alkalmasságot megállapító

nyilatkozata hiányában a létesítmény nem kivitelezhető. A felülvizsgálat

díjmentes.

GET 89. §

(2) Ha a földgázelosztó a nyilatkozatával a tervet kivitelezésre alkalmatlannak

minősítette, az ingatlan tulajdonosa a műszaki-biztonsági hatóságtól kérheti

az alkalmassági nyilatkozat kiadását. A kivitelezésre való alkalmasság

megállapítására indított eljárásra külön jogszabály rendelkezéseit kell

alkalmazni.

GET 89. § (2) Ha a földgázelosztó a nyilatkozatával a tervet

kivitelezésre alkalmatlannak minősítette, az ingatlan

tulajdonosa a műszaki-biztonsági hatóságtól kérheti az

alkalmassági nyilatkozat kiadását. A kivitelezésre való

alkalmasság megállapítására indított eljárásra külön jogszabály

rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-

biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására

irányuló kérelmet a kérelem érkezésétől számított

8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a

kérelmezőt értesíteni.

A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.

GET 89. § (3) Az elkészült gázszerelést a földgázelosztó vagy megbízottja az

üzembe helyezés előtt köteles – az egyetemes szolgáltatásra jogosult

felhasználók esetében díjmentesen – műszaki-biztonsági szempontból

ellenőrizni.

GET 89. § (3) Az elkészült gázszerelést a gázfogyasztó

készülékcsere kivételével a földgázelosztó vagy a

megbízottja az üzembe helyezés előtt köteles – az

egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók esetében

díjmentesen – műszaki-biztonsági szempontból ellenőrizni.

Az elkészült gázszerelést készülékcsere esetén a tervező

az üzembe helyezés előtt köteles műszaki-biztonsági

szempontból ellenőrizni.

GET 89. § (3a) Készülékcsere gázszerelésének műszaki-

biztonsági szempontú ellenőrzését olyan tervező mérnök

végezheti, aki rendelkezik a kormány rendeletében

meghatározott felelősségbiztosítással.

Készülékcsere - javaslat

„6/A. § (1) A készülékcsere az alábbi feltételek egyidejű

fennállása esetén végezhető:

a) meglévő gázfogyasztó készülék(ek) helyett beépítésre

kerülő új készülék(ek) hőterhelése ≤ 70 kW lehet,

b) a beépítésre kerülő gázfogyasztó készülék(ek)

feleljen(ek) meg az energiával kapcsolatos termékek


előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és

megfelelőség-értékelésének általános feltételeiről

szóló 276/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet előírásainak,


c) a felhasználói berendezés gázfogyasztó

készülékeinek összes hőterhelése nem lehet

nagyobb a készülékcsere előtti összes

hőterhelésnél,

d) a készülékcsere nem jár

• a csatlakozóvezeték,

• a gázmérőkötés átalakításával,

• a felhasználási hely névleges méréshatárú

gázmérőjének cseréjével,


(2) A készülékcserét az építésügyi és az építésüggyel összefüggő

szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm.

rendelet szerinti jogosultsággal rendelkező tervező által

készített kiviteli terv alapján a gázszerelők és gázkészülék-javítók

tevékenysége folytatásának részletes feltételeiről, az e tevékenységek

bejelentésének és nyilvántartásának rendjéről, valamint az e

tevékenységekre vonatkozó kötelezettségek be nem tartásának esetén

alkalmazandó jogkövetkezményekről szóló 42/2017. (XII. 11.) NGM

rendelet (a továbbiakban: a gázszerelők nyilvántartásáról szóló

NGM rendelet) 1. mellékletében foglalt táblázat A:2 -A:3,

vagy A:4 - A:5 mezője szerinti tevékenység végzésére

vonatkozó jogosultsággal rendelkező gázszerelő végezheti.

Készülékcsere – javaslat

1. mellékletében foglalt táblázat A:2 -A:3

A B C

1. Végezhető tevékenység Végzettség Szakképesítés

2.

Csatlakozó- és fogyasztói vezetékek

•létesítése,

•felhagyása,

•üzembe helyezése,

•karbantartása,

•üzemzavar elhárítása,

gázfogyasztó készülékek és


valamint

az azok rendeltetésszerű és biztonságos

használatához szükséges tartozékok

•létesítése,

•felhagyása





mestervizsga,

– központifűtés- és gázhálózat



szakképesítés vagy – gázipari

technikus szakképesítés

-

3.






vagy

– gázszolgáltatói

szaküzemmérnök,

központifűtés-

és gázhálózat-

rendszerszerelő

szakképesítés

Készülékcsere – javaslat

1. mellékletében foglalt táblázat A:4 –A:5

A B C

1. Végezhető tevékenység Végzettség Szakképesítés

4.

•Gázfogyasztó készülékek és

gázfelhasználó technológiák, valamint

az azok rendeltetésszerű és biztonságos

használatához szükséges tartozékok

•létesítése,

•felhagyása,

•üzembe helyezése,

•karbantartása,

•üzemzavar elhárítása,


szerelő, üzembe helyező

mestervizsga,


műszerész mestervizsga,



– gázfogyasztóberendezés- és


mestervizsga,




szakképesítés

-

5.







szaküzemmérnök

gáz- és

hőtermelő-

berendezés

szerelő

szakképesítés


(3) A gázkészülék cserét a R. 2. mellékletét

képező

• Műszaki Biztonsági Szabályzatban előírtak

szerint kell elvégezni

• és jegyzőkönyv megküldésével kell

az illetékes földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz

szolgáltató, a telephelyi szolgáltató részére

bejelenteni.

A földgázelosztók

gyakorlata

az átmeneti időszakra 2018. 02. 01. napjától

TIGÁZ-DSO

Földgázelosztó Kft.

A földgázelosztók gyakorlata

az átmeneti időszakra

TIGÁZ-DSO Kft.

A TIGÁZ-DSO Kft. illetékességi területén

nem engedélyezett

a GET szerinti „készülékcsere”

az

NGM rendelet módosításának közzétételéig.

Égáz - Dégáz Földgázelosztó Zrt.

A földgázelosztók gyakorlata az átmeneti időszakra


Tájékoztató Felhasználói berendezések létesítési folyamatának változásairól

Bevezetés:

Felhívjuk Tisztelt tervező, kivitelező partnereink, illetve

Felhasználóink figyelmét, hogy

2018. 02. 01.-től

a csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések

műszaki biztonsági ellenőrzésére, valamint

kiviteli tervének műszaki biztonsági felülvizsgálatára

új jogszabályi rendelkezések lépnek hatályba. Jelen

tájékoztatónkkal elő kívánjuk segíteni a csatlakozóvezetékek

és felhasználói berendezések létesítésében érdekeltek

felkészülését az új rendelkezések szerinti folyamatra.




Az új rendelkezések „gázfogyasztó

készülékcsere” esetén egyszerűsítik a felhasználói

berendezések kivitelezésének folyamatát.

Jelenleg a „gázfogyasztó készülékcsere” műszaki

tartalma jogszabályban részletesen nincs definiálva,

ezért az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. az iparágat

képviselő szakmai szervezetek által kidolgozott

javaslatban foglaltakat tekinti irányadónak,

így azonos jelleggel szíveskedjenek jelen

tájékoztatóban leírtakat kezelni.




Amennyiben a „gázfogyasztó

készülékcsere” követelményeit, műszaki

tartalmát a későbbiekben jogszabályban

hirdetik ki – várhatóan a 11/2013. (III. 21.)

NGM rendelet módosításaként – és az nem az

alábbiaknak megfelelő tartalommal jelenik

meg, úgy Társaságunk természetesen az

irányadó jogszabályhoz illeszkedően alakítja

gyakorlatát.




A készülékcsere értelmezése:

A „gázfogyasztó készülékcsere” alatt az alábbi műszaki feltételek

egyidejű teljesítésülése értendő:

a) A meglévő gázfogyasztó készülék(ek) helyett cserével

beépített új készülék(ek) égéshőre vetített összes hőterhelése

legfeljebb 70 kW lehet,

b) a beépített új gázfogyasztó készülék(ek) feleljen(ek) meg

az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési

kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba

hozatalának és megfelelőség értékelésének általános

feltételeiről szóló jogszabály előírásainak,




c) a készülékcserével a felhasználási hely

felhasználói berendezésének égéshőre vetített

összes hőterhelése nem lehet nagyobb

a készülékcsere előtti állapothoz képest,

d) a készülékcsere nem járhat a csatlakozóvezeték,

a gázmérő kötés átalakításával,

a felhasználási hely névleges méréshatárú

gázmérőjének cseréjével,




A készülékcserét tartalmazó kiviteli tervekkel kapcsolatos

változások és elvárások

1. Amennyiben a felhasználói berendezés átalakítására

olyan terv készül, amely a készülékcsere értelmezése

részben leírtaknak megfelel és azon túl más műszaki

módosulást nem tartalmaz, úgy a kiviteli tervet

a földgázelosztóhoz nem kell benyújtani műszaki-

biztonsági felülvizsgálatra.

Amennyiben a földgázelosztóhoz mégis ilyen tervet

nyújtanak be, úgy azt a földgázelosztó érdemi

felülvizsgálat nélkül küldi vissza a feladónak.




2. Figyelemmel arra, hogy a készülékcsere gázszerelésének

műszaki-biztonsági ellenőrzését (ennek részleteit lásd később)

az arra vonatkozó tervet készítő tervezőmérnök végezheti,

ezért tájékoztatóul közöljük a tervezővel kapcsolatos

jogszabályi követelményt: „Készülékcsere gázszerelésének műszaki-biztonsági szempontú ellenőrzését

olyan tervezőmérnök végezheti, aki a tevékenység végzésének időtartama

alatt rendelkezik legalább évi 2.000.000 Ft értékű felelősségbiztosítással.

Több lakást, vagy több nem lakás céljára szolgáló helyiséget magában

foglaló ingatlant érintő készülékcsere gázszerelésének műszaki-biztonsági

szempontú ellenőrzését olyan tervezőmérnök végezheti, aki a tevékenység

végzésének időtartama alatt rendelkezik legalább évi 5.000.000 Ft értékű

felelősségbiztosítással.”




3. A készülékcserét az építésügyi és az építésüggyel

összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló

rendelet (266/2013 (VII.11.) Korm. rend.) szerinti

jogosultsággal rendelkező tervező által készített

kiviteli terv alapján lehet kivitelezni.




A készülékcsere kivitelezése, műszaki biztonsági

ellenőrzése

1. A készülékcsere kivitelezését a gázszerelők és

gázkészülék-javítók tevékenysége folytatásának részletes feltételeiről, az e

tevékenységek bejelentésének és nyilvántartásának rendjéről, valamint az e

tevékenységekre vonatkozó kötelezettségek be nem tartásának esetén

alkalmazandó jogkövetkezményekről szóló 42/2017. (XII. 11.)

NGM rendelet szerint arra jogosultsággal

rendelkező szakember végezheti.




2. A készülékcserét a 11/2013. (III.21.) NGM rendelet 2.

számú melléklete szerinti Műszaki Biztonsági

Szabályzatban előírtak szerint kell elvégezni.

3. Gázfogyasztó készülékcsere esetén az elkészült

gázszerelés ellenőrzését az ingatlantulajdonos, vagy

megbízása alapján a kivitelező szerelési nyilatkozat

benyújtásával kezdeményezi a tervet készítő tervezőnél.

4. A gázfogyasztó készülékcsere estén a műszaki-biztonsági

ellenőrzést a készülékcserét tartalmazó kiviteli terv

készítője (tervező) végzi el, a földgázelosztó jelenléte

nélkül.




5. A műszaki-biztonsági ellenőrzést készülékcsere esetén is

a 11/2013. ( III.21.) NGM rendelet 2. számú mellékletének

5.4. pontjában leírtak értelemszerű alkalmazásával

(pl. Készülékcsere esetén a földgázelosztó helyett a tervező

értendő) kell végezni.

6. Készülékcsere esetén a kiviteli tervet és a tervezői műszaki-

biztonsági ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet a kivitelező

köteles a földgázelosztónak az ellenőrzést követő

2 munkanapon belül átadni.

A földgázelosztóhoz történő bejelentést a melléklet

szerinti Jegyzőkönyv megküldésével kell megtenni.




Egyebek:

1. A készülékcsere kapcsán készült dokumentumok

(szerelési nyilatkozat megvalósulási dokumentáció stb.) az eddigi

alkalmazott formával, tartalommal egyezzenek meg.

2. A csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés

- készülékcserébe nem tartozó – létesítése, átalakítása,

megszüntetése kapcsán kialakult folyamat és annak

követelményei nem változnak, azok a megszokott

módon történnek a továbbiakban is.




3. A készülékcsere értelmezési részének

d) pontjában írt „gázmérő kötés átalakítása”

a primer oldali (mérő belépő oldali kötésének)

változatlanságát jelenti.

4. A „Meglévő gázfogyasztó készülék cseréje

egyszerűsített eljárással” folyamat továbbra is

megmarad, annak követelményeire a 11/2013

(III.21.) NGM rendelet 6. § vonatkozik.




5. Vonatkozó jogszabályok:

2008. évi XL. tv. A földgázellátásról


19/2009 (I.30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló

2008. évi XL. tv végrehajtásáról




a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági

előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról



































42/2017. (XII. 11.) NGM rendelet a gázszerelők és

gázkészülék-javítók tevékenysége folytatásának részletes

feltételeiről, az e tevékenységek bejelentésének és

nyilvántartásának rendjéről, valamint az e tevékenységekre

vonatkozó kötelezettségek be nem tartásának esetén

alkalmazandó jogkövetkezményekről


A leírtakkal kapcsolatosan felmerülő, konkrétan megfogalmazott

kérdéseket a következő e-mail címre lehet

küldeni: [email protected]

Melléklet: Jegyzőkönyv (a GET 89 § (3) szerinti készülékcseréről)

Győr, 2018. január 15. Égáz - Dégáz Földgázelosztó Zrt.











mailto:[email protected]



http://www.egaz-degaz-foldgazeloszto.hu/media/download/jegyzokonyv-keszulekcsererol.pdf

















E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt.

és az

E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt.

A földgázelosztók gyakorlata az átmeneti időszakra E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. és az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt.

Tájékoztató

A készülékcsere értelmezése

A „készülékcsere” alatt az alábbi műszaki feltételek

egyidejű teljesítésülése értendő a csatlakozóvezeték

és felhasználói berendezés vonatkozásában:

1. A meglévő gázfogyasztó készülék(ek) helyett

cserével beépített új készülék(ek) összes

hőterhelése legfeljebb 70 kW lehet (hőterhelés: az

az energiaáram, amely a gázfogyasztó készülék

folyamatos üzeme során a készülékbe áramlik).


Tájékoztató

2. A beépített új gázfogyasztó készülék(ek) feleljen(ek) meg

az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát

tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint

forgalomba hozatalának és megfelelőség értékelésének

általános feltételeiről szóló jogszabály előírásainak.

3. a készülékcserével a felhasználási hely felhasználói

berendezésének összes hőterhelése nem lehet nagyobb a

készülékcsere előtti állapothoz képest;

4. a készülékcsere nem járhat a csatlakozóvezeték, a

gázmérő kötés átalakításával, a felhasználási hely

névleges méréshatárú gázmérőjének cseréjével


Tájékoztató

(Megjegyzés - a gázmérő kötés átalakítás alatt értendő:

a mérőkötés helyének megváltoztatása, áthelyezése a felhasználó

berendezésen, a gázzal ellátott ingatlanon belül;

a gázmérő kötés dimenziójának, méretének a változtatása.

Nem tekintendő a gázmérő kötés átalakításának a meglévő, öntvény

idomokból összeépített mérőkötés előre gyártott (szerelő-sínes)

kivitelűre történő cseréje, amelyet az EKO/EDD-SZ-221

Műszaki Biztonsági Szabályzat 3.2.7. Gázmérők fejezete Általános

kiegészítő követelmények c) bekezdése alapján minden esetben el

kell végezni.)

Bővebb információt a pontos jogszabályi háttérről és kivitelezői előírásokról itt talál.

https://www.eon.hu/hu/lakossagi/hirek/gazkeszuelekek-cserejevel-kapcsolatos-fontos-

valtozasok.html

https://www.eon.hu/content/dam/eon/eon-hungary/documents/Lakossagi/Hirek/t%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3_k%C3%A9sz%C3%BCl%C3%A9kcsere_2018 02 01.pdf

https://www.eon.hu/hu/lakossagi/hirek/gazkeszuelekek-cserejevel-kapcsolatos-fontos-valtozasok.html


















Tájékoztató

A készülékcsere lebonyolítása (tervezés, kivitelezés, műszaki-

biztonsági ellenőrzés)

Kiviteli terv készítése

1. A „készülékcserét” az építésügyi és az építésüggyel összefüggő

szakmagyakorlási tevékenységekről szóló rendelet (266/2013 (VII.11.)

Korm. rend.) szerinti jogosultsággal rendelkező tervező által

készített kiviteli terv alapján lehet kivitelezni.

A „készülékcsere” kiviteli tervét a földgázelosztóhoz nem kell

benyújtani műszaki-biztonsági felülvizsgálatra. Figyelem! Amennyiben a földgázelosztóhoz a „készülékcsere”

műszaki tartalmának megfelelő kiviteli tervet nyújtanak be műszaki-

biztonsági felülvizsgálatra, úgy azt a földgázelosztó érdemi felülvizsgálat

nélkül küldi vissza a feladónak.


Tájékoztató

2. Figyelemmel arra, hogy a készülékcsere kivitelezésének,

gázszerelésének műszaki-biztonsági ellenőrzését (ennek

részleteit lásd később) a kiviteli tervet készítő

tervezőmérnöknek kell elvégezni, ezért tájékoztatásul

közöljük a tervezővel kapcsolatos jogszabályi

követelményt: „Készülékcsere gázszerelésének műszaki-biztonsági szempontú ellenőrzését olyan

tervezőmérnök végezheti, aki a tevékenység végzésének időtartama alatt rendelkezik

legalább évi 2 000 000 Ft értékű felelősségbiztosítással. Több lakást, vagy több

nem lakás céljára szolgáló helyiséget magában foglaló ingatlant érintő

készülékcsere gázszerelésének műszaki-biztonsági szempontú ellenőrzését olyan

tervezőmérnök végezheti, aki a tevékenység végzésének időtartama alatt rendelkezik

legalább évi 5 000 000 Ft értékű felelősségbiztosítással.”


Tájékoztató

Készülékcsere kivitelezése

1. A készülékcsere kivitelezését a gázszerelők és





alkalmazandó jogkövetkezményekről szóló 42/2017. (XII.

11.) NGM rendelet szerint arra jogosultsággal

rendelkező szakember végezheti.


Tájékoztató

2. A készülékcserét a 11/2013. (III.21.) NGM rendelet

2. számú melléklete szerinti Műszaki Biztonsági

Szabályzatban (MBSZ) előírtak szerint kell elvégezni

a kiviteli terv műszaki tartalmának megfelelően.

3. A kivitelezés lezárásakor el kell végezni

- a fogyasztói vezeték kivitelezést követő ellenőrzését

MBSZ 5.2 fejezete szerint, és

- a kivitelező kiállítja a szerelési nyilatkozatot.


Tájékoztató

Műszaki-biztonsági ellenőrzés készülékcsere esetén

1. Az elkészült gázszerelés műszaki-biztonsági

ellenőrzését az ingatlantulajdonos, vagy megbízása

alapján a kivitelező szerelési nyilatkozat

benyújtásával kezdeményezi a tervet készítő

tervezőnél.

2. A műszaki-biztonsági ellenőrzést a készülékcserét

tartalmazó kiviteli terv készítője (tervező) végzi el, a

földgázelosztó jelenléte nélkül.


Tájékoztató

3. A műszaki-biztonsági ellenőrzést a 11/2013. (III.21.)

NGM rendelet 2. számú mellékletének 5.4. pontjában

leírtak értelemszerű alkalmazásával kell elvégezni

tervezőnek, a földgázelosztó helyett a tervező

értendő.

4. Az ellenőrzést, annak eredményét jegyzőkönyvön

dokumentálni kell a tervezőnek (a rendszeresített

dokumentum a 17_MBEJ_4-5 Műszaki-biztonsági

ellenőrzési jegyzőkönyv EON űrlap).


Tájékoztató

A készülékcsere bejelentése a földgázelosztónak

1. A kivitelező köteles a földgázelosztónak a készülékcserét a

műszaki-biztonsági ellenőrzést követő 2 munkanapon belül

bejelenteni, és átadni a következő dokumentumokat:

a kiviteli tervet D tervesítve, a kivitelezéssel megvalósult

állapotot (a tervhez képesti változások feltüntetésével);

kivitelező szerelési nyilatkozatát

(a rendszeresített dokumentum a 17_SZKNY_4-5 Szerelési és

kivitelezési nyilatkozat EON űrlap);

a tervezői műszaki-biztonsági ellenőrzésről készített

jegyzőkönyvét (a rendszeresített dokumentum a 17_MBEJ_4-5 Műszaki-biztonsági

ellenőrzési jegyzőkönyv EON űrlap).


Tájékoztató

Összegzés a változás kapcsán

1. A „készülékcsere” eljárás kapcsán keletkező

dokumentumokat (szerelési nyilatkozat; műszaki-biztonsági

ellenőrzés jegyzőkönyve; megvalósulási dokumentáció stb.)

az eddig alkalmazott formával, és tartalommal

megegyezően kell elkészíteni.

2. A „Meglévő gázfogyasztó készülék cseréje

egyszerűsített eljárással” folyamat továbbra is

megmarad, annak műszaki paraméterei, és a

kivitelezése követelményeire a 11/2013 (III.21.) NGM

rendelet 6. §vonatkozik.


Tájékoztató

3. A csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés

a tájékoztatóban ismertetett „készülékcserébe”, valamint

az „egyszerűsített készülékcserébe” nem tartozó (új

bekapcsolás történik; a csatlakozóvezetéket is érinti a

beavatkozás; a megadott hőterhelési határokat meghaladó

berendezések stb.)

- létesítése,

- átalakítása,

- megszüntetése

kapcsán kialakult folyamat és annak követelményei nem

változnak, azok a megszokott módon történnek a

továbbiakban is.


Tájékoztató

Vonatkozó jogszabályok

2008. évi XL. tv. A földgázellátásról


19/2009 (I.30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló

2008. évi XL. tv végrehajtásáról




a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági


































Tájékoztató

42/2017. (XII. 11.) NGM rendelet a gázszerelők és





alkalmazandó jogkövetkezményekről












NKM Földgázhálózati Kft.

(volt FŐGÁZ)


NKM Földgázhálózati Kft. (volt FŐGÁZ)


A „készülékcserével” kapcsolatosan még nem

jelent meg szabályozás.

Várhatóan annyiban tér el az E.ON Közép-dunántúli

Gázhálózati Zrt. és az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt.

tájékoztatásában megjelentektől, hogy a készülékcsere

során a fogyasztói vezetékben nem történhet változás.

„…. a készülékcsere nem járhat a csatlakozóvezeték,

fogyasztói vezeték és a gázmérő kötés átalakításával,

a felhasználási hely névleges méréshatárú

gázmérőjének cseréjével, …”

A csatlakozóvezeték és a

felhasználói berendezés

üzemképes és biztonságos

állapotban tartása

GET 89. § (6) A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és

biztonságos állapotban tartására az ingatlan tulajdonosa köteles.

Ennek megfelelően – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – köteles

gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség

szerinti cseréjéről. A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés

műszaki-biztonsági felülvizsgálatának részletes szabályait – beleértve a

felülvizsgálat gyakoriságát is – az iparügyekért felelős miniszter rendelete,

a műszaki-biztonsági felülvizsgálattal kapcsolatos bejelentések ügyében

eljáró hatóságot kormányrendelet tartalmazza.

GET 89. § (6) A csatlakozóvezeték és a felhasználói

berendezés üzemképes és biztonságos állapotban

tartására az ingatlan tulajdonosa köteles. Ennek

megfelelően – a (7) bekezdésben meghatározott

kivétellel – köteles gondoskodni azok rendszeres

karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti

cseréjéről.

Változás a gáz

csatlakozóvezetékek és

felhasználói berendezések

műszaki-biztonsági

felülvizsgálatában

GET 89. § (6a) A gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói

berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatával

kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóság döntésével

szemben fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak nincsen

helye.

GET 89. § (6b) A gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói

berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatával

kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóság az eljárása

során, a műszaki-biztonsági felülvizsgálat szakszerűségének és

a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések

műszaki-biztonsági megfelelőségének megállapítására,

az eljáró hatóságot irányító területi szerv által vezetett

hatósági nyilvántartásban szereplő szakértőt, vagy ha nem áll

rendelkezésre elegendő szakértő, igazságügyi szakértőt rendel

ki.

GET 89. § (7) A fogyasztói főelzáró karbantartása és javítása, valamint

egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók tekintetében igénybejelentés

esetében a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés műszaki-

biztonsági felülvizsgálata a földgázelosztó kötelessége, saját költségén.

GET 89. § (7) A fogyasztói főelzáró karbantartása és javítása,

valamint a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték

10 évenkénti, a csatlakozási nyomás névleges értékén

szivárgásellenőrzéssel végzett gáztömörségi felülvizsgálata

a földgázelosztó kötelessége saját költségén.

Az ingatlan tulajdonosa a felülvizsgálat elvégzését

köteles lehetővé tenni a földgázelosztó számára.

A 10 év leteltét első alkalommal a mérő felszerelésétől,

illetve cseréjétől, mérő hiánya esetén a legutolsó

felülvizsgálattól, ha még nem történt felülvizsgálat,

2018. január 1-jétől kell számolni.

(7a) A (7) bekezdés szerinti műszaki-biztonsági felülvizsgálat nem minősül a

földgázelosztó e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységének.

GET 89. § (7a) A (7) bekezdés szerinti gáztömörségi

felülvizsgálat kiszervezhető tevékenységnek minősül.

GET 103. § (4b)

A földgázelosztó a csatlakozóvezeték vagy a

felhasználói berendezés műszaki-biztonsági

felülvizsgálatának és a fogyasztói vezeték

szivárgásellenőrzéssel végzett gáztömörségi

felülvizsgálatának költségét nem háríthatja át a vele

szerződésben állóra. Ebből következően a felülvizsgálat

költsége a földgázelosztó által nyújtott termék vagy

szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen

formában nem számítható be, illetve külön nem

számlázható ki, azt a földgázelosztó önállóan viseli.

Az elosztóvezeték építése

250 méterig díjmentes.

GET 108. §

(7) Mentes a csatlakozási díj és minden más, a földgázelosztónak fizetendő díj

alól a legfeljebb 4 m3/óra névleges teljesítményű fogyasztásmérő

beszerelése azzal, hogy ebben az esetben az elosztóvezeték építése

250 méterig díjmentes.

GET 108. §

(7) Mentes a csatlakozási díj és minden más,

a földgázelosztónak fizetendő díj alól a legfeljebb

4 m3/óra névleges teljesítményű fogyasztásmérő

beszerelése azzal, hogy ebben az esetben az

elosztóvezeték építése 250 méterig díjmentes.

Ha az elosztóvezeték hossza meghaladja a 250

métert, a díjakat a 250 méter feletti részre kell

megfizetni.

GET 108. §

(8) A (7) bekezdés szerinti mentességet több lakást vagy

több nem lakás céljára szolgáló helyiséget magában

foglaló ingatlan esetében lakásonként, illetve nem

lakás céljára szolgáló helyiségenként kell alkalmazni.

(9) A (7) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén a

földgázelosztó a csatlakozási igény teljesítését nem

kötheti óvadék, letét, előleg vagy más fizetési

kötelezettség teljesítéséhez.

(10) A földgázelosztó a csatlakozási igény befogadását

nem tagadhatja meg, ha a csatlakozás valamennyi

jogszabályi feltétele teljesül.

A tervező mérnök

felelősségbiztosítása

„készülékcsere” esetén

GET 132. § Felhatalmazást kap a Kormány,

hogy rendeletben állapítsa meg

55. készülékcsere gázszerelésének műszaki-

biztonsági szempontú ellenőrzését végző

tervező mérnök felelősségbiztosítására

vonatkozó rendelkezéseket.

A műszaki-biztonsági szempontból

jelentős munkakörök betöltéséhez

szükséges szakmai képesítést és

gyakorlat, valamint az ilyen

munkakörben foglalkoztatottak időszakos

továbbképzésével kapcsolatos szabályok

GET 133. § (2) Felhatalmazást kap az

iparügyekért felelős miniszter, hogy

rendeletben állapítsa meg

1. a műszaki-biztonsági szempontból jelentős

munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai

képesítést és gyakorlatot, valamint az ilyen

munkakörben foglalkoztatottak időszakos

továbbképzésével kapcsolatos szabályokat,

12/2004. (II. 13.) GKM rendelet a

földgázellátásban műszaki biztonsági

szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez

szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról

helyett.

GET 133. § (2)

2. a gázszerelők és gázkészülék-javítók

tevékenysége folytatásának részletes feltételeit,

az e tevékenységek bejelentésének rendjét,

az e tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartás

személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát,

valamint

a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes

szabályokat, továbbá

az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági

határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának

esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet a gázszerelők

engedélyezéséről és nyilvántartásáról helyett

GET 133. §

(3) Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni

védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben

állapítsa meg a gáz csatlakozóvezetékek és

felhasználói berendezések műszaki-biztonsági

felülvizsgálata során feltárt hibák kijavítására

kötelezésre, a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói

berendezések műszaki javításával kapcsolatos

mulasztások bejelentésének kezelésére vonatkozó

részletes eljárási szabályokat, valamint az eljárás

során kirendelt szakértő tevékenysége folytatásának

részletes feltételeit.

19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet

a földgázellátásról szóló

2008. évi XL. törvény

rendelkezéseinek végrehajtásáról

19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet

a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény

rendelkezéseinek végrehajtásáról

Vhr. 63. § Az elosztóvezetékhez való csatlakozás

részletes szabályait az 1. számú melléklet és a

csatlakozási díjakat megállapító jogszabály

tartalmazza.

Vhr. 63. § (1) Az elosztóvezetékhez való csatlakozás

részletes szabályait az 1. számú melléklet és a

csatlakozási díjakat megállapító jogszabály

tartalmazza.

Vhr. 63. § (2) Ha a csatlakozási igény teljesítése során a

hálózati kapacitás vagy többletkapacitás biztosításához

a földgázelosztó más szerv nyilatkozatának beszerzését

vagy eljárása lefolytatását kezdeményezte,

a megkeresett szerv a megkeresés kézhezvételétől

számított 8 napon belül köteles a nyilatkozatot kiadni,

illetve az eljárását lefolytatni és annak eredményéről

a földgázelosztót tájékoztatni azzal, hogy

amennyiben a szerv nyilatkozatát, illetve eljárását

a megadott időtartamban nem teljesíti az engedélyes

felé, úgy nyilatkozatát megadottnak, illetve eljárását

lefolytatottnak és azt lezáró döntését hozzájáruló

döntésnek kell tekinteni.

1. számú melléklet a 19/2009. (I. 30.) Korm.

rendelethez

Földgázelosztási Szabályzat



3. Csatlakozási igény kielégítésére vonatkozó ajánlat

3.5. A gázigénylő számára adott ajánlatnak legalább a

következőket kell tartalmaznia: eb) más szerv nyilatkozatának beszerzéséhez vagy eljárása lefolytatásához

szükséges időtartam azzal, hogy a földgázelosztó a nyilatkozat beszerzését,

illetve az eljárás lefolytatását 10 napon belül köteles kezdeményezni,

továbbá a megkeresett szerv a megkeresés kézhezvételétől számított 8

napon belül köteles a nyilatkozatot kiadni, illetve az eljárását lefolytatni, és

annak eredményéről a földgázelosztót tájékoztatni,

eb) más szerv nyilatkozatának beszerzéséhez vagy eljárása

lefolytatásához szükséges időtartam azzal, hogy a

földgázelosztó a nyilatkozat beszerzését, illetve az eljárás

lefolytatását 10 napon belül köteles kezdeményezni,

5. Létesítés, tervezés és tervfelülvizsgálat 5.2. A csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés készítése, átalakítása

esetén kiviteli tervet kell készíteni, kivéve, ha a gáz csatlakozó vezetékekre

és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról

szóló miniszteri rendelet eltérően rendelkezik. A kiviteli tervet a

földgázelosztó felülvizsgálja.

5.2. A csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés

készítése, átalakítása esetén kiviteli tervet kell

készíteni, kivéve, ha a gáz csatlakozóvezetékekre és

fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-

biztonsági előírásokról szóló miniszteri rendelet

eltérően rendelkezik. A kiviteli tervet a gázfogyasztó

készülékcsere kivételével a földgázelosztó műszaki-

biztonsági szempontból felülvizsgálja.

6. Műszaki-biztonsági ellenőrzés

6.1. Az elkészült gázszerelés ellenőrzését az ingatlantulajdonos

vagy megbízása alapján a kivitelező szerelési nyilatkozat

benyújtásával kezdeményezi.

6.1. Az elkészült gázszerelés ellenőrzését

a gázfogyasztó készülékcsere kivételével

az ingatlantulajdonos vagy megbízása alapján a

kivitelező szerelési nyilatkozat benyújtásával

kezdeményezi a földgázelosztónál, a gázfogyasztó

készülékcsere esetén a tervezőnél.

A gázfogyasztó készülékcsere estén a műszaki-

biztonsági ellenőrzést a tervező végzi el.

6.2. A szerelési nyilatkozatnak tartalmaznia

kell:

a) a munkavégzés pontos helyét,

b) a felhasználó nevét, címét,

c) a kivitelezői nyilatkozatot,

d) a kivitelezői jogosultság igazolását,

e) a kéményvizsgálati szakvéleményt

– amennyiben szükséges –, valamint

f) a megvalósulási dokumentációt.

6.3. Az ellenőrzést – a 6.1. pont szerinti kezdeményezővel

egyeztetett időpontban – a szerelési nyilatkozat benyújtásától

számított 8 munkanapon belül a földgázelosztó lefolytatja.

A 6.1. pont szerinti kezdeményező gondoskodik arról, hogy a

kivitelező az ellenőrzésnél jelen legyen.

A kivitelezőnek biztosítania kell az ellenőrzés elvégzéséhez

szükséges eszközöket és feltételeket.

Az ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak

egy példányát a 6.1. pont szerinti kezdeményezőnek át kell adni.

A földgázelosztó a kiviteli tervet és az ellenőrzésről készült

jegyzőkönyv egy példányát köteles megőrizni, valamint a gáz

csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-

biztonsági felülvizsgálatáról szóló jogszabály szerinti műszaki-

biztonsági felülvizsgálat esedékességének időpontjáról

nyilvántartást vezetni.

6.3. Az ellenőrzést – a 6.1. pont szerinti

kezdeményezővel egyeztetett időpontban

– a szerelési nyilatkozat benyújtásától számított

8 munkanapon belül a földgázelosztó lefolytatja.

A 6.1. pont szerinti kezdeményező gondoskodik

arról, hogy a kivitelező az ellenőrzésnél jelen

legyen.

A kivitelezőnek biztosítania kell az ellenőrzés

elvégzéséhez szükséges eszközöket és feltételeket.

Az ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyvet kell

készíteni, és annak egy példányát a 6.1. pont

szerinti kezdeményezőnek át kell adni. ….

…… Készülékcsere esetén a kiviteli tervet és

a tervezői műszaki biztonsági ellenőrzésről készített

jegyzőkönyvet a kivitelező köteles

a földgázelosztónak az ellenőrzést követő

2 munkanapon belül átadni.

A földgázelosztó a kiviteli tervet és az

ellenőrzésről készült jegyzőkönyv egy példányát

köteles megőrizni, valamint

a gáz csatlakozóvezetékek és fogyasztói vezeték

10 évenként esedékes, szivárgásellenőrzéssel

végzendő gáztömörségi felülvizsgálatának

időpontjáról és a felülvizsgálat eredményéről

nyilvántartást vezetni.

6.6. Ha a szolgáltatás hat hónapot meghaladóan

szünetel, a földgázelosztó jogosult a

visszakapcsolás előtt a felhasználói

berendezést és a csatlakozóvezetéket műszaki-

biztonsági szempontból a felhasználó

költségére felülvizsgálni.

MARADT

6.8. A csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték

10 évenként esedékes,

szivárgásellenőrzéssel végzendő gáztömörségi

felülvizsgálatát

a földgázelosztó a tervezett fűtési idényen

kívüli időpontban végezheti el,

amely időpontot megelőzően legalább 60

nappal köteles értesíteni erről a felhasználót.

6.9. Készülékcsere gázszerelésének műszaki-

biztonsági szempontú ellenőrzését olyan tervezőmérnök végezheti, aki a tevékenység

végzésének időtartama alatt rendelkezik legalább évi

2.000.000 Ft értékű felelősségbiztosítással.

Több lakást vagy több nem lakás céljára szolgáló

helyiséget magában foglaló ingatlant érintő

készülékcsere gázszerelésének műszaki-biztonsági

szempontú ellenőrzését olyan tervezőmérnök

végezheti,

aki a tevékenység végzésének időtartama alatt

rendelkezik legalább évi 5.000.000 Ft értékű

felelősségbiztosítással.

9. Bekapcsolás, üzembe helyezés

9.5. Ha nem a földgázelosztó helyezi üzembe

a gázkészüléket, akkor az üzembe helyező gázszerelő tájékoztatást ad

a készülék műszaki-biztonsági követelményeiről,

biztonságos és szakszerű használatáról, valamint

az ingatlanon belüli gázszivárgás vagy gázömlés

esetén teendő intézkedésekről.

9.7. Az üzembe helyezés alkalmával a földgázelosztó

köteles a felhasználóval

a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték szakszerű

és biztonságos használatát,

a fogyasztásmérő berendezés állagmegóvási és védelmi

kötelezettségét, valamint

a felhasználó egyéb kötelezettségeit ismertetni,

ezen belül kiemelve

- a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés

üzemképes és biztonságos állapotban tartásának,

- a rendszeres karbantartások, javítások, a szükséges

cserék és

- a műszaki-biztonsági felülvizsgálatok elvégzésének

kötelezettségét.

9.8. A tájékoztatás megtörténtének tényét a földgázelosztó

és a felhasználó írásban köteles rögzíteni.

9.9. A vezeték (Melyik?) gáz alá helyezését, valamint a

gáz alatti elosztóvezetéken vagy annak tartozékán a gáz

kilépését lehetővé tevő alábbi tevékenységeket

kizárólag a földgázelosztó végezheti:

a) a földgázelosztó tulajdonában lévő nyomásszabályozó

és tartozékai szerelését,

b) a földgázelosztó tulajdonában lévő fogyasztásmérő

berendezés és tartozékai szerelését,

c) az elosztóvezeték és csatlakozóvezeték összekötését, és

d) az üzemelő gázvezeték (Melyik?) megbontását.

14. Az elosztási szolgáltatás megtagadása,

szüneteltetése

14.1. A földgázelosztó az élet- és

vagyonbiztonság, valamint a gázszolgáltatás

folyamatosságának veszélyeztetettsége esetén

a gázszolgáltatást szüneteltetni köteles.

14.1. A földgázelosztó az élet- és

vagyonbiztonság, valamint a gázszolgáltatás

folyamatosságának veszélyeztetettsége esetén

a készülék vagy a teljes felhasználási hely

kizárásával a gázszolgáltatást szüneteltetni

köteles. (Kérdés: a telekhatáron?)

14.2. A földgázelosztó a szolgáltatás folytatását szünetelteti,

ha az ingatlan tulajdonosa, vagy a felhasználó a

földgázelosztó írásbeli felszólításától számított 90 napon

belül a jegyzőkönyv megküldésével nem igazolja, hogy a

gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések

műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról szóló jogszabályban

meghatározott műszaki-biztonsági felülvizsgálatot az

előírt határidőben elvégezte.

A földgázelosztó felszólításának tartalmaznia kell az

igazolás elmaradásának jogkövetkezményeit.

A földgázelosztó a műszaki-biztonsági felülvizsgálat

elvégzését igazoló jegyzőkönyv alapján köteles a GET

16. § (2) bekezdése szerint gondoskodni a felfüggesztés

megszüntetéséről.

Az országos településrendezési és

építési követelményekről szóló

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK)

Módosítás szükségességének indoklása

OTÉK módosításának indokoltsága

Gázvezetékek, gázfogyasztó készülékek

79. § (1) A gázenergia felhasználása az építmény biztonságát,

állékonyságát és az egészséget nem veszélyeztetheti.

Gázvezetéket, gázfogyasztó készüléket, gázfelhasználó

technológiát, valamint ezek tartozékait (gázberendezés)

építményben alkalmazni csak a vonatkozó jogszabályok,

szabványok és ágazati előírások szerint szabad.

79. § (1) A gázenergia felhasználása az építmény biztonságát,

állékonyságát és az egészséget nem veszélyeztetheti.

Csatlakozóvezetéket, felhasználói berendezést, valamint ezek

részegységeit, tartozékait építményben alkalmazni csak a

vonatkozó jogszabályok, szabványok és ágazati előírások

szerint szabad.



Indoklás:

a) A 79. § (1) bekezdés rendelkezései nincsenek

összhangban a gázellátásról szóló 2008. évi

XL. törvény (továbbiakban: GET) vonatkozó

rendelkezéseivel.

b) Építményen belül a GET hatálya alá tartozóan

csatlakozóvezeték (fogalom a GET 3. § 4.

szerint) és felhasználói berendezés (fogalom a

GET 3. § 18. szerint) elhelyezése lehetséges.



c) Az OTÉK 79. § (1) bekezdésében nevesített

gázvezeték szóhasználat alapján nem

azonosítható, hogy a rendelkezés a GET 3. §

18. pontja alatt definiált csatlakozóvezetékre,

vagy a GET 3. § 18. pontjában definiált

felhasználói berendezés részét képező,

és a GET 3. § 21. pontjában nevesített

fogyasztói vezetékre,vagy mindkettőre

vonatkozik.



d) A csatlakozóvezetékek és a felhasználói

berendezések tervezése, építése, a

csatlakozóvezetékek és a fogyasztói vezetékek

üzembe helyezése, műszaki-biztonsági ellenőrzése,

stb. az 1969. évi VII. törvény és az annak

végrehajtására kiadott 1/1977. (IV. 6.) NIM

rendelet hatályba lépése óta

- jelenleg a GET hatálya alá tartozóan - az NGM

illetékességi körébe, hatósági felügyelete alá

tartozik (11/2013. (III.21.) NGM rendelet 3. §).



e) A fejezet címében nevesített gázfogyasztó készülékre

a 2018. IV. 21. napjáig hatályos, az egyes

gázfogyasztó készülékek kialakításáról és

megfelelőségének tanúsításáról szóló – 20 éve

hatályos - 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet

(továbbiakban: IKIM rendelet) előírásai vonatkoznak,

mely rendelet a gázüzemű berendezésekről szóló,

2009. november 30-i 2009/142/EK európai

parlamenti és tanácsi irányelvnek (GAD) való

megfelelést szolgálja.



f) Az IKIM rendelet a gáz halmazállapotú tüzelőanyag égetésével

üzemelő berendezésekről és a 2009/142/EK irányelv hatályon

kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i 2016/426 (EU)

európai parlamenti és tanácsi rendelet (GAD) végrehajtásához

szükséges rendelkezéseket tartalmazza.

A forgalomba hozandó gázfogyasztó készülékeknek

2018. április 21. napjáig a Gázkészülék irányelvnek (GAD),

majd ezt követően a Gázkészülék rendelet (GAR) előírásainak

kell megfelelnie az egyes műszaki biztonsági tárgyú miniszteri

rendeletek módosításáról szóló 6/2017. (V. 5.) NGM rendelet

értelmében, mely rendelet az IKIM rendeletet 2018. április 21.

napjával hatályon kívül helyezi.



79. § (2) Égéstermék-elvezetés nélküli gázkészülék (főző,

sütő, vízmelegítő, fűtő stb.) nem alkalmazható

a) alvás céljára is szolgáló helyiségben,

b) testnevelés, sportolás céljára szolgáló helyiségben,

c) nevelési-oktatási építményekben a 0–18 éves

gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló terekben

– a taneszköznek minősülő gázkészülékek kivételével,

d) közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségben.

(3) A gázkészülék működéséhez szükséges légtérbővítés

(szellőzőnyílás) a (2) bekezdésben említett helyiségekre

nem nyílhat.



79. § (4) Nevelési-oktatási építménynek a 0–18 éves gyermekek,

tanulók tartózkodására szolgáló helyiségében, terében

gázfogyasztó készülék és kapcsolója, automatikája, csak úgy

alkalmazható, ha ahhoz a gyermekek, tanulók nem férhetnek

hozzá.

(5) Gázkészülék nem helyezhető el villamos kezelőhelyiségben.

(6) Nyílt lángú gázfogyasztó készüléket a padlószint felett

1,20 m-nél alacsonyabban lévő benyíló, forgó ablakszárny

alatt elhelyezni nem szabad.

(7) Gázvezeték nem vezethető villamos kezelőhelyiségben és

ennek falában, födémében, padozatában.

OTÉK módosításának indokoltsága Gáznemű égéstermék homlokzati kivezetési feltételei

80. § (1) Homlokzati égéstermék-kivezetést

létesíteni – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel

– építmény, építményrész homlokzatán nem

lehet.

(2) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely

létesíthető – ha a kivezetési helytől mért

10,0 m távolságon belül nincs épület

e rendelkezés hatálybalépését megelőzően

használatba vett, meglévő


a) földszintes és szabadon, illetve oldalhatáron álló

épület homlokzatán,

b) többszintes épület homlokzatán azzal, hogy

lakásfűtő (6 kW-nál nagyobb hőteljesítményű) és

vízmelegítő (együtt vagy külön) gázfogyasztó

készülék homlokzati kivezetésének tengelyétől

mért 2,0-2,0 m-es sávban a kivezetés felett a teljes

épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton

szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró

nincs.


80. § (3) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely nem létesíthető

a) a gyalogos és gépkocsival használt átjárókban, aluljárókban,

áthajtókban,

b) a légaknában,

c) a légudvarban, a 71. § (5) bekezdésében foglaltak

kivételével,

d) a bevilágító aknában,

e) a zárt, át nem szellőző kis alapterületű belső udvarban,

verandán, beépített loggián, tornácon, padláson, ki nem

szellőző zugokban,

f) a közvetlenül csatlakozó járdaszinttől mért 2,10 m-es

magasság alatt.


Indoklás:

A Nemzetgazdasági Miniszter a GET 133. § (2) bekezdés

3. és 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes

miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető

államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.)

Korm. rendelet 73. § h) pontjában meghatározott

feladatkörében eljárva tette közzé a gáz

csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a

telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági


szóló 11/2013. (III. 21.) NGM rendeletét (továbbiakban:

NGM rendelet).


Az OTÉK 79. § (2) és a 80. § (1) – (3)

bekezdései a műszaki-biztonsági szabályzat

témái,

az NGM rendelet 2. mellékletét képező

Műszaki Biztonsági Szabályzat (továbbiakban:

MBSZ) részét képezik és képezték a

korábbi verziókban is, mint kellő alapossággal

kidolgozott biztonsági szabályok.


A gázfogyasztó készülékekben keletkező

égéstermék elvezetése szoros összefüggésben van

a készülék GAD hatálya alatt tanúsított, a

CEN/TR 1749 égéstermék elvezetés módja

szerinti típusaival.

Az MBSZ egyértelműen szabályozza a

kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó

érintettségét a felhasználói berendezés, ezen belül

a gázfogyasztó készülék telepítésének

folyamatában.


Gázfogyasztó készülék alatt az EK

típusvizsgálati tanúsítványa szerint behatárolt

készüléket kell érteni.

A felhasználói berendezés fogalom

meghatározásán belül egyértelmű az égéstermék-

elvezető és az égéstermék-vezető (utóbbi, mint a

gázfogyasztó készülék égéstermék vezető tereit

határoló, a gázfogyasztó készülék részeként

tanúsított részegység) megkülönböztetés:


GET 3. § 18. Felhasználói berendezés:

a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék

(az EK típusvizsgálati tanúsítványa szerint

behatárolt készülék) és a gázfelhasználó

technológiák, valamint az azok

rendeltetésszerű és biztonságos használatához

szükséges - ha szükséges - tartozékok

összessége (pl. kémény, mint égéstermék-

elvezető).


A gázipar és a kéményseprő-ipar határterületét érintően

kialakult egy nemkívánatos szakmai gyakorlat,

mely szerint a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátók

alapvető gázipari szakmai ismeretek hiányában

nem különböztetik meg az Építési termék rendelet (CPR)

hatálya alá tartozó, és a kéményseprő-ipari tevékenységről

szóló 2015. évi CCXI. törvényben fogalomként meghatározott

égéstermék-elvezetőt

az IKIM rendelet (GAD) hatálya alatt a gázfogyasztó

készülék részeként, részegységeként tanúsított, égésterméket

elvezető tartozékától (megkülönböztetésül: égéstermék-vezető).


Jogszabályi rendelkezés hiányában amennyiben

a gázfogyasztó készülék üzeme nem érinti

az építmény részét képező égéstermék-elvezető

(kémény) üzemét,

a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátók

az MBSZ vonatkozásában jogszabályi felhatalmazás

hiányában nem illetékesek,

mert a gázfogyasztó készülékek elhelyezésére

vonatkozó szabályozás a GET hatálya alá tartozó

szakterület.


Az EU gyakorlatából átvett jogszabályok,

szabványok hazai jogrendbe történő átültetésekor

vélhetően fordítási hibából valamennyi,

a kéményseprő-ipari tevékenységet szabályozó

jogszabályban, szabványban az angol „chimney”

(magyar fordításban „kémény”) szót égéstermék-

elvezető fogalomként vezették be, ez által összemosva

a gázfogyasztó készülék égéstermékét elvezető,

annak részeként, részegységeként [IKIM rendelet 2. §

b)] tanúsított égéstermék-vezető fogalommal.


Az NGM rendelet 12. § (2) bekezdése összhangban

van a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi

XXVIII. törvény rendelkezéseivel, melynek 6. § (2)

bekezdése értelmében műszaki tartalmú jogszabály

hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek

alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott

jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek.

Ezt a lehetőséget az OTÉK – mint Korm. rendelet -

a tervezőtől nem vonhatja el, jogszabályi hivatkozás

hiányában a szabvány önkéntes alkalmazása a tervezőt

illeti.


Az NGM rendelet 12. § (2) értelmében a Műszaki

Biztonsági Szabályzatban foglalt egyes műszaki

előírásoktól, a hivatkozott szabványoktól a tervező

eltérhet, ha

az MBSZ 3.1.2. pontja alapján igazolja a Hatóság

előtt, hogy az MBSZ előírásai szerint elérhető műszaki

biztonsági szintet más módon is biztosítani tudja.

Az egyenértékű műszaki megoldás tervező által

történő igazolása megfelelőségének elfogadására a

Hatóság illetékes.


Az MBSZ az égéstermék elvezetésére adhat és ad, de

az égéstermék-elvezetőre jogszabályi felhatalmazás

hiányában nem tartalmazhat előírást.

Eltérően a kéményseprő-ipari tevékenység

ellátásának szakmai szabályairól szóló 21/2016. (VI. 9.)

BM rendelet (továbbiakban: BM rendelet) előírásaitól, az

MBSZ egzakt módon javasolja a tervező részére a

gázfogyasztó készülék tanúsított típusaihoz rendelten, a

kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó érintettsége

esetén a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó szakmai

nyilatkozatának beszerzését.


A BM rendelet hiányossága, hogy annak 4. Az

égéstermék-elvezetővel kapcsolatos műszaki, szakmai

követelmények c. fejezete műszaki, szakmai követelményeket

nem tartalmaz. Nem ismert a kéményseprő-ipari tevékenységet

ellátó számára jogszabályban, vagy annak mellékleteként

közzétett kéményseprő-ipari műszaki-biztonsági szabályzat.

A tervező részére térítés ellenében adott szakmai

nyilatkozatot szakmunkás, kéményseprőmester ad, aki

ellentétben a tervezőtől, tervezői jogosultsággal nem

rendelkezik, a tervező véleménykülönbsége esetére

(„módosítva megfelel” vagy „nem felel meg” minősítés

esetekre) nem biztosított a jogorvoslat lehetősége sem.


Hibás a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó minden

olyan – és nem kevés lakossági fogyasztó felháborodását is

kiváltó - gyakorlata, amikor szakmai nyilatkozataiban nem

megfelelőség esetén az MSZ 845 Égéstermék-elvezető

berendezések tervezése, kivitelezése és ellenőrzése c.

szabványra, vagy nem a létesítéskor hatályos szabályokra

hivatkozik.

Az MSZ 845 szabványt egyetlen, a kéményseprő-ipari

tevékenységet szabályozó jogszabály nem hivatkozza meg.

A szabvány alkalmazásának önkéntessége az 1995. évi

XXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése rendelkezése a tervezőre,

és nem a szakmai nyilatkozat kiadójára vonatkozik.


A forgalomba hozott gázfogyasztó készülékek tanúsított

típusai megfelelnek valamennyi, a témához kapcsolódó hazai

jogszabályi elvárásnak (1. melléklet GAD Alapvető

követelmények), ezért a kibocsátott égéstermékek a korábban

alkalmazott konstrukciókhoz képest olyan kevés egészségre

káros összetevőt (nitrogénoxidok, széndioxid) tartalmaznak,

ami az MBSZ szerint megengedett homlokzati kivezetés

esetén, mérésekkel igazoltan, még a nem fokozott légzárású

nyílászárók esetében sem veszélyezteti a környező

helyiségekben tartózkodók egészségét. (Az MBSZ-ben előírt

kivezetési távolságok egyébként egybeesnek az MSZ

EN 15287-2 európai szabványban szereplő távolságokkal.)


a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói

berendezésekre, a telephelyi vezetékekre

vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról

és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról

(Módosító javaslatokkal, véleményekkel együtt!)



1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed

- a földgáz, - a földgáz minőségű biogáz

- biomasszából származó gázok, - valamint egyéb gázfajták,

- PB-gáz

(a továbbiakban együtt: éghető gázok)

tartályban és vezetéken történő szolgáltatásában alkalmazott

- csatlakozóvezetékekre, - telephelyi vezetékekre és

- felhasználói berendezésekre, valamint az ezek

- üzemeltetésével, - üzembe helyezésével, - karbantartásával,

- javításával, - átalakításával, - ellenőrzésével,

- felülvizsgálatával összefüggő

tevékenységekre,

továbbá az e tevékenységeket végzőkre.



2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Átalakítás: minden olyan beavatkozás, amely a

felhasználói berendezés eredeti funkciójának,

műszaki kialakításának, technológiai paramétereinek

megváltoztatását eredményezi.

3. Javítás: minden olyan beavatkozás, amely

a felhasználói berendezés eredeti állapotának

visszaállítását célozza, és amelynek eredményeként

a biztonsági jellemzők nem változnak.


2. Értelmező rendelkezések

4. Melegüzemi biztonsági ellenőrzés: a gázfelhasználó

technológia használatbavételi jóváhagyása előtt

elvégzett ellenőrző vizsgálat, melynek során a

szabályozó- és biztonsági berendezések

működésének, az égő és a hőhasznosító együttes

üzemének, az égéstermék elvezetésének, valamint az

égés minőségének ellenőrzése történik meg.

A melegüzemi biztonsági ellenőrzés során

elvégzendő vizsgálatok terjedelmét az e rendelet

2. mellékletét képező szabályzat tartalmazza.



5. Műszaki Biztonsági Szabályzat: az e rendelet

2. mellékletét képező, az e rendeletben meghatározott

követelmények teljesítését elősegítő,

a csatlakozóvezetékek, telephelyi vezetékek és

felhasználói berendezések

létesítésének, használatbavételének, üzemeltetésének,

átalakításának, javításának, áthelyezésének,

felülvizsgálatának, megszüntetésének

műszaki biztonsági feltételeit és módját tartalmazó

műszaki előírások gyűjteménye.



6. Rendkívüli esemény:

a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági

tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló

321/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben meghatározottakon felül

Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi

ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi

mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló

365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 35. § b) pontja hatályon kívül helyezte

2017. január 1. napjával.

a felhasználói helyen a gázfelhasználással kapcsolatos

szénmonoxid mérgezés!

Ad 2. Értelmező rendelkezések

365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet

4. A piacfelügyeleti hatóság kijelölése

4. § (1) A Kormány – a (2) bekezdésben meghatározott körben –

piacfelügyeleti hatóságként Budapest Főváros

Kormányhivatalát jelöli ki.

(2) A piacfelügyeleti eljárás a jogszabály szerinti egyes gazdasági

célfelhasználásra szánt

a) nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági

követelményeinek és megfelelőség tanúsításának,

b) egyes szállítható nyomástartó berendezések biztonsági

követelményeinek és megfelelőség tanúsításának,



c) gázfogyasztó készülékek kialakításának és

megfelelőség tanúsításának,

d) villamossági termékek biztonsági követelményeinek

és az azoknak való megfelelőség értékelésének,

e) gépek biztonsági követelményeinek és megfelelősége

tanúsításának,

f) egyes potenciálisan robbanásveszélyes környezetben

történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi

rendszerek vizsgálatának és tanúsításának,



g) egyes az energiával kapcsolatos termékek

ga) környezetbarát tervezési követelményeinek,

gb) energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának

címkézéssel és előírt termékismertetővel történő

megadásának,

h) egyes kültéri berendezések zajkibocsátási

követelményeinek és megfelelőségük tanúsításának,

i) a kötelező hitelesítés körébe tartozó egyes

mérőeszközök méréstechnikai követelményeinek és

megfelelőség tanúsításának,



8. Mérésügyi hatóság kijelölése

12. § (1) A Kormány mérésügyi hatóságként

…első fokon az 1. melléklet szerinti,

mérésügyi feladatkörben eljáró fővárosi és

megyei kormányhivatal járási (fővárosi

kerületi) hivatalát, másodfokon Budapest

Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.



9. A műszaki biztonsági hatóság kijelölése

13. § (1) A Kormány – a (3) és (5) bekezdésben

foglalt kivétellel – műszaki biztonsági

hatóságként az 1. melléklet szerinti, műszaki

biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és

megyei kormányhivatal járási (fővárosi

kerületi) hivatalát, másodfokon

Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.



(2) Az (1) bekezdés szerinti hatóság

a) a 14. § (2) bekezdésében meghatározott, műszaki biztonsági

szempontból veszélyes berendezésekkel és létesítményekkel

kapcsolatos eljárásokban műszaki biztonsági hatóságként jár

el,

b) ellátja a gáz csatlakozóvezeték (telephelyi vezeték?) és a

felhasználói berendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő

felszerelési (?) és időszaki ellenőrzési tevékenységgel

kapcsolatos hatósági feladatokat, valamint e tevékenységek

tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és

folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti

hatósági feladatokat,



10. A műszaki biztonsági hatósági tevékenység szabályai

14. § (1) A műszaki biztonsági hatóság műszaki biztonsági

hatósági tevékenységének keretében ellenőrzi

a (2) bekezdésben meghatározott létesítmények, berendezések:

a) létesítésére, kivitelezésére, felállítására,

b) üzembe helyezésére,

c) üzemeltetésére,

d) időszakos ellenőrzésére,

e) átalakítására, javítására, bontására, megszüntetésére, …

vonatkozó jogszabályi rendelkezések megtartását és

érvényesülését.



(2) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése

hiányában a műszaki biztonsági hatóság jár el

a következő berendezések, létesítmények

tekintetében:

a) a földgáz csatlakozóvezetékei, felhasználói

berendezései és telephelyi vezetékei, ezek

tartozékai,

b) a nyomástartó berendezések és létesítmények,

beleértve az autógáztöltő állomásokat,

c) a szállítható nyomástartó berendezések.



16. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó létesítmények,

berendezések üzemeltetője az azok üzemeltetése, tárolása,

szállítása során bekövetkezett rendkívüli eseményeket köteles

bejelenteni a műszaki biztonsági hatóságnak.

A rendelet alkalmazásában rendkívüli esemény különösen

a létesítmény, berendezés üzemeltetése során bekövetkezett

a) a létesítmény, berendezés sérülése,

b) robbanás,

c) tűzeset,

d) a létesítmény, berendezés működésével összefüggésében

bekövetkezett személyi sérülés,

e) egyéb súlyos üzemzavar. CO mérgezés?



321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet

a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági

tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi

Engedélyezési Hivatal Piacfelügyeleti eljárásának

részletes szabályairól

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó létesítmények,

berendezések üzemeltetője az azok üzemeltetése,

tárolása, szállítása során bekövetkezett rendkívüli

eseményeket köteles bejelenteni a műszaki biztonsági

hatóságnak.



A rendelet alkalmazásában rendkívüli esemény különösen

a létesítmény, berendezés üzemeltetése során

bekövetkezett

a) a létesítmény, berendezés sérülése,

b) robbanás,

c) tűzeset,

d) a létesítmény, berendezés működésével összefüggésében

bekövetkezett személyi sérülés,

e) egyéb súlyos üzemzavar.



4. § (1) A Hatóság a műszaki biztonsági felügyelete

keretében:

a) kérelemre jóváhagyja a 70 kW együttes hőterhelést

meghaladó gázfelhasználó technológiák

használatbavételét és átalakítás utáni ismételt

használatbavételét,

b) kérelemre alkalmassági nyilatkozatot ad ki

a csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték és

felhasználói berendezés kiviteli tervének műszaki

biztonsági szempontból történő alkalmasságáról,



c) évente ellenőrzi a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz

szolgáltató és a telephelyi szolgáltató – e rendelet szabályozási

körébe – tartozó műszaki-biztonsági tevékenységét,

d) a helyszínen ellenőrzi a gázfelhasználó technológiák

létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó műszaki biztonsági

előírások betartását,

e) kivizsgálja a rendelet hatálya alá tartozó

csatlakozóvezetékekkel, telephelyi vezetékekkel és

felhasználói berendezésekkel kapcsolatos rendkívüli

események bekövetkezésének körülményeit és a hasonló

esetek megelőzése érdekében intézkedik.



(2) A Hatóság a felhasználó csatlakozó vezetékét és

a felhasználói berendezés létesítését és használatát

– a 70 kW együttes hő-terhelést meghaladó gázfelhasználó

technológia, valamint a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz

szolgáltató és a telephelyi szolgáltató szolgáltatási körébe nem

tartozó csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés

kivételével – a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató,

a telephelyi szolgáltató bevonásával ellenőrizheti.

A földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató és a

telephelyi szolgáltató térítésmentesen működik közre a

hatósági ellenőrzésen.



(3) A Hatóság az (1) bekezdés d) pontja szerinti

(> 70 kW gázfelhasználó technológia) ellenőrzés

gyakoriságát a gázfelhasználó technológia vagy

tevékenység veszélyessége alapján határozza meg,

és

ellenőrzi, hogy a rendelet hatálya alá tartozó

gázfelhasználó technológiák és azok üzemeltetése

megfelel-e az e rendelet szerint meghozott hatósági

döntésben foglaltaknak, a jogszabályokban előírt

műszaki biztonsági követelménynek.



(4) Amennyiben a Hatóság az ellenőrzés során a

70 kW együttes hő-terhelést meghaladó

gázfelhasználó technológia további üzemelésre

való alkalmatlanságát állapítja meg,

a használatbavételi jóváhagyást visszavonja,


4. Csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték, felhasználói berendezés

létesítése, használatbavétele

4. Csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték, felhasználói

berendezés létesítése, használatbavétele

5. § (1) A csatlakozóvezeték, a telephelyi vezeték, a

felhasználói berendezés kiviteli tervét az építésügyi és az

építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási

tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm.

rendeletben meghatározott, az építmények gépészeti

tervezés szakterületre tervezési jogosultsággal rendelkező

olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara

hivatalos tervezői névjegyzékében szerepel.




(2) A kivitelezési terv kivitelezésre való

alkalmasságának megítélésére indított eljárás

során a Hatóság részére benyújtott kérelemhez

mellékelni kell

- a kiviteli tervet

- és a földgázelosztó vezetékes PB-

gázforgalmazó, telephelyi szolgáltató,

tartályos PB-gáz forgalmazó elutasító

nyilatkozatát.

Meglévő gázfogyasztó készülék

cseréje egyszerűsített eljárással




6. § (1) Meglévő gázfogyasztó készülék cseréje

egyszerűsített eljárással az alábbi feltételek

egyidejű fennállása esetén végezhető:

a) az új készülék legfeljebb 36 kW hőterhelésű,

b) az új készülék hőterhelése nem nagyobb a

meglévő készülék hőterhelésénél,

c) a készülékcsere nem jár a fogyasztói

gázvezeték cseréjével, átalakításával,*




* Az MBSZ revíziója az alábbiakat tartalmazza: c) A készülékcsere nem jár a készülék elzáró szerelvénye

előtt, (gázáramlás irányt figyelembe véve) a korábban

kiépített fogyasztói vezeték átalakításával.

A készülék elzáró után a fogyasztói vezeték

átalakítható az új gázfogyasztó készülék szakszerű

bekötése érdekében.

A meglévő és változatlanul megmaradó készülék

elzáró és az új gázfogyasztó készülék közé új hajlékony

fém csatlakozóelem beépíthető.

Toldása nem megengedett.




d) az új készülék besorolása:

da) megegyezik a meglévő készülék besorolásával,

- a készülék elhelyezése a létesítéskor érvényes műszaki

biztonsági feltételeknek változatlanul megfelel,

továbbá

- kéménybe kötött készülék esetében

= az új gázfogyasztó készülék csak olyan egyedi,

önálló égéstermék elvezető berendezésbe

csatlakozik, ami

= megfelel az új gázfogyasztó készülék gyártója által

előírt követelményeknek;




db) ha az új készüléket

- a készülék részeként tanúsított égéstermék-

elvezető és égési levegő hozzávezető rendszer

elemeivel,

- a készülék gyártójának utasítása alapján

szerelik, és

- a helyiséglevegőtől független üzemmódban

helyezik üzembe,

vagy




dc) ha az új készülék EK típusvizsgálati tanúsítványa

szerint a 2. melléklet 5.2.4.1. b) pontjának

megfelelően alkalmas nem a gázkészülék részeként

tanúsított égéstermék-elvezető és égési levegő

hozzávezető rendszer elemeivel történő szerelésre és

az alkalmazott égéstermék-elvezető és égési levegő

hozzávezető rendszer gyártójának a 2. mellékletben

megadott részletekre kiterjedő utasítása alapján

szerelik, valamint a helyiséglevegőtől független

üzemmódban helyezik üzembe.”




dc) EK típusvizsgálati tanúsítványa szerint a

2. melléklet 5.2.4.2.1.2. pontjának megfelelően

alkalmas, nem a gázkészülék részeként tanúsított

égéstermék-elvezető és égési levegő hozzávezető

rendszer elemeivel történő szerelésre és az

alkalmazott égéstermék-elvezető és égési levegő

hozzávezető rendszer gyártójának a 2. mellékletben

megadott részletekre kiterjedő utasítása alapján

szerelik, valamint a helyiséglevegőtől független


Műszaki Biztonsági Szabályzat

5.2.4.2.1.2.

5.2.4.2.1.2. Abban az esetben, ha az égési levegőellátás

és az égéstermék elvezetés nem képezi a gázfogyasztó

készülék részét, akkor

az ilyen égéstermék-elvezetőhöz kizárólag olyan

gázfogyasztó készülék csatlakoztatható, amelyet az

egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és

megfelelőségének tanúsításáról szóló 22/1998. (IV.

17.) IKIM rendelet szerinti tanúsító szervezet a

gázfogyasztó készülék gyártójának kérésére C6

típusúként tanúsított.


5.2.4.2.1.2.

Ezen égési levegőellátó és égéstermék-elvezető

vonatkozásában a felszerelését végző szakembernek a

szerelési nyilatkozat részét képezően írásban kell

dokumentálnia az égési levegő-bevezető és az

égéstermék-elvezető elemek gyártója által előírt

szerelési technológia betartását.

A gázfogyasztó készülék felszerelőjének írásban kell

dokumentálnia a gázfogyasztó készülék és a

gázfogyasztó készüléktől független égési levegő-ellátó

és égéstermék-elvezető megfelelő kapcsolatát




(2) Az egyszerűsített gázkészülék cserét

kizárólag az illetékes földgázelosztó vagy

telephelyi szolgáltató, pébégáz fogyasztó

készülékek esetében a vezetékes PB-gáz

szolgáltató minőségirányítási rendszerében

előírtak alapján feljogosított gázszerelő

végezheti.




(3) A (2) bekezdésben feljogosított gázszerelőnek a

gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról

szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet (a

továbbiakban: NFGM rendelet) 2. melléklet 3. sor

szerinti tevékenység végzésére történő jogosultság

mellett

a) az NFGM rendelet 2. melléklet 1. sora, vagy

b) az NFGM rendelet 2. melléklet 2. sora

szerinti tevékenység végzésére történő jogosultsággal is

rendelkeznie kell.




„(3) A (2) bekezdés szerint feljogosított gázszerelőnek a

gázszerelők és gázkészülék-javítók tevékenysége

folytatásának részletes feltételeiről, az e tevékenységek

bejelentésének és nyilvántartásának rendjéről, valamint az

e tevékenységekre vonatkozó kötelezettségek be nem

tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről

szóló 42/2017. (XII. 11.) NGM rendelet (a továbbiakban:

a gázszerelők nyilvántartásáról szóló NGM rendelet)

1. mellékletében foglalt táblázat A:6–A:8 mezője vagy

A:9 és A:10 mezője szerinti tevékenység végzésére

történő jogosultság mellett




A:6–A:8 mezője

Csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés műszaki

biztonsági felülvizsgálata (a felhasználói berendezés

tartozékát képező gázfelhasználó technológia együttes

hőterhelése legfeljebb 70 kW)

vagy

A:9 és A:10 mezője




hőterhelése nagyobb, mint 70 kW)




a) a gázszerelők nyilvántartásáról szóló NGM rendelet

1. mellékletében foglalt táblázat A:2 és A:3 mezője vagy A:2 és A:3 mezője

Csatlakozó- és fogyasztói vezetékek létesítése, felhagyása, üzembe helyezése, karbantartása,

üzemzavar elhárítása, gázfogyasztó készülékek és gázfelhasználó technológiák, valamint az

azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok létesítése,

felhagyása

vagy

b) a gázszerelők nyilvántartásáról szóló NGM rendelet

1. mellékletében foglalt táblázat A:4 és A:5 mezője A:4 és A:5 mezője

Gázfogyasztó készülékek és gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és

biztonságos használatához szükséges tartozékok létesítése, felhagyása üzembe helyezése,

karbantartása, üzemzavar elhárítása,

szerinti tevékenység végzésére is jogosultsággal kell rendelkeznie.”




(4) Az egyszerűsített gázkészülék cserét a

Műszaki Biztonsági Szabályzat 5.3. pontjában

előírtak szerint kell elvégezni és a Műszaki

Biztonsági Szabályzat 7.7. pontja szerinti

szerelési nyilatkozat és bejelentő bizonylat

megküldésével kell a földgázelosztónak,

a vezetékes PB-gáz szolgáltatónak, a

telephelyi szolgáltatónak bejelenteni.

21/2016. (VI. 9.) BM rendelet

a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának

szakmai szabályairól

(Hatályos 2018. 01. 01. napjától!)


a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai

szabályairól (Hatályos 2018. 01. 01. napjától!)

6. §

(1) Az újonnan létesített égéstermék-elvezetőnek

a használatbavételekor hatályban lévő vonatkozó

műszaki követelményeknek kell megfelelnie.

(2) Meglévő égéstermék-elvezető

a) átalakítása esetén az égéstermék-elvezetőnek

az átalakítást követő használatbavétele

időpontjában, (az égéstermék-elvezetőnek az átalakítás időpontjában hatályos műszaki

követelményeknek kell megfelelnie.)




b) felújítása, javítása vagy ismételt

használatbavétele esetén az égéstermék-

elvezetőnek a létesítésekor, azt követő

átalakítása esetén az utolsó

átalakításakor hatályos műszaki

követelményeknek kell megfelelnie. (felújítása, valamint ismételt használatbavétele esetén az égéstermék-

elvezetőnek a, felújítás, valamint ismételt használatbavétel időpontjában

hatályos műszaki követelményeknek kell megfelelnie.)




(3) Tüzelőberendezés cseréje esetén, ha ehhez a) nem szükséges az égéstermék-elvezető átalakítása, az

égéstermék-elvezetőnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti, vagy

b) szükséges az égéstermék-elvezető átalakítása, az égéstermék-

elvezetőnek a (2) bekezdés a) pontja szerinti

használatbavételekor a hatályos műszaki követelményeknek kell

megfelelnie. (3) Tüzelőberendezés cseréje esetén, ha ehhez nem szükséges az égéstermék-

elvezető átalakítása, az égéstermék-elvezetőnek

a) az (1) bekezdés szerinti használatbavételekor, vagy

b) – a tüzelőberendezés cseréje előtti átalakítása, felújítása esetén – a (2)

bekezdés szerinti használatbavételekor


ellátó helyszíni műszaki vizsgálata




7. § (2) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a

helyszíni műszaki vizsgálatot az 1. mellékletben

meghatározott szakmai követelmények és

módszerek szerint végzi. Nincs konkrétum!

Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti

helyszíni műszaki vizsgálathoz a kéményseprő-

ipari tevékenységet ellátó – szükség szerint –

kérheti a megrendelőtől

a) az építészeti, gépészeti terveket,

b) az égéstermék-elvezető nyomvonaltervét,




c) az égéstermék-elvezető, tüzelőberendezés

gyártója által kiadott diagramokat,

táblázatokat, ezek hiányában az égéstermék-

elvezető szakirányú felsőfokú végzettségű

szakember (talán tervező!) által készített hő- és

áramlástechnikai méretezését,

d) az égéstermék-elvezetőbe beépített építési

termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozatot,

esetleges egyéb nyilatkozatot,




e) a kivitelezői nyilatkozatot az égéstermék-

elvezető vonatkozásában,

f) a kivitelezői nyilatkozatot cserépkályha,

kandalló, kemence vagy egyéb, helyszínen

létesített tüzelőberendezés építéséről,

telepítéséről,

g) a villámvédelmi jegyzőkönyvet.


ellátó megrendelés alapján végzett

tervfelülvizsgálata




8. § (3) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a tervezett

vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki

megoldásának megfelelőségével összefüggő, megrendelés

alapján végzett tervfelülvizsgálatról a megrendelést

követő öt munkanapon belül a megrendelőnek szakmai

nyilatkozatot ad ki.

(4) Az ingatlan tulajdonosa, használója az (1)–(3)

bekezdésben meghatározott feladatokat a kéményseprő-

ipari tevékenységet ellátótól szóban személyesen vagy

telefonon, írásban elektronikus vagy postai úton

rendelheti meg.




8. § (6) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó

a) az ingatlan tulajdonosa, használója (a továbbiakban együtt:

kérelmező), vagy

b) – társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetén – a kérelmező

meghatalmazása alapján a társasház közös képviselője, a

lakásszövetkezet elnöke kérelmére

30 napon belül kiadja a kérelmező tulajdonában, használatában

lévő égéstermék-elvezető öt éven belüli ellenőrzésének, műszaki

felülvizsgálatának és műszaki vizsgálatának eredményéről

készült dokumentum másolatát, vagy a 9. § (1) bekezdés szerinti

nyilvántartásból öt napon belül adatot szolgáltat.

1. melléklet a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelethez

VIII.

A tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-

elvezető műszaki megoldásának megfelelőségével

összefüggő, megrendelt tervfelülvizsgálat

A tervezett vagy a tervezéssel érintett

égéstermék-elvezető műszaki megoldásának

megfelelőségével összefüggő, megrendelt

tervfelülvizsgálatot kéményseprőmester végzi. 2. § (3) A kéményseprőmester és kéményseprő szakképesítéssel rendelkező

szakember (a továbbiakban együtt: szakmunkás)


A 8. § (3) bekezdésének megfelelő építészeti,

gépészeti tervek felülvizsgálatáról kiadott kéményseprő-

ipari nyilatkozat esetében a kéményseprő-ipari

tevékenységet ellátó a tervdokumentáció égéstermék-

elvezetőre vonatkozó tervrészeinek egy másolatát

megőrzi, és az összes tervlapot és a műszaki leírás

égéstermék-elvezetőt érintő minden oldalát bélyegzővel,

dátummal és a nyilatkozatot készítő aláírásával látja el.

Az 5. mellékletnek megfelelő nyilatkozat aláírt első

példányát kell a megrendelőnek átadni.


KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI NYILATKOZAT

a tervezett vagy tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldásának

megfelelőségével összefüggő, megrendelt tervfelülvizsgálatról

Tartalmi követelményei

sorszám:

A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó megnevezése,

címe, elérhetősége:

A terven szereplő adatok:

Építtető:

Építkezés helye (hrsz.):

Tervező neve, címe:

A tervezett, illetve a tervezéssel érintett égéstermék-

elvezetők száma (db):





Észrevételek, javaslatok (!)

1. A választott égéstermék elvezetők típusa

2. Járat összekötő elem keresztmetszete

3. Alsó és felső tisztítási, illetve ellenőrzési

lehetőség kialakítása, megközelíthetősége

4. Az égéstermék-elvezető tető feletti kialakítása,

kitorkollás helyzete

5. Az égéstermék-elvezető tető feletti, illetve

hatásos magassága, védőtávolságok





6. Meglévő épületek és égéstermék-elvezetők, és a tervezett épület

és égéstermék-elvezetők kölcsönhatása

7. Égéstermék-elvezető járatának nyomvonala

8. Tartalékfűtés megoldása

9. Egyéb

10. A bemutatott terv kéményseprő-ipari szempontból:

„megfelel” „módosítva megfelel” „nem felel meg”

Kelt: ........................................., ............... év,

..................................... hónap, ............ nap.

Vizsgálatot végző neve, aláírása, mesterlevél száma

Átvevő neve, aláírása

Véleménykülönbség esetén jogorvoslat lehetősége?!

Üzemeltetés


5. Üzemeltetés

5. Üzemeltetés

8. § (1) A felhasználó köteles az e rendelet hatálya alá tartozó

csatlakozóvezetéket, telephelyi vezetéket, felhasználói

berendezést

rendeltetésszerű állapotban tartani,

rendeltetésszerűen üzemeltetni,

a szükséges ellenőrzéseket és karbantartásokat a gyártói előírások

alapján rendszeresen elvégeztetni,

a műszaki biztonsági előírásokat betartatni, valamint

a Hatóság, a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató vagy

a telephelyi szolgáltató ellenőrzése során az ellenőrzés feltételeit

biztosítani.


5. Üzemeltetés

(2) Ha a felhasználó az (1) bekezdésben foglalt

tevékenysége során rendellenességet észlel,

köteles minden szükséges intézkedést

megtenni.


5. Üzemeltetés

9. § (1) A gázfelhasználó technológia kezelését az egyes

ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához

szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.)

NFGM rendelet melléklet 2. táblázat 1. pontjában

előírt képzettséggel rendelkező kezelő végezheti.

A gázfelhasználó technológia biztonságos

üzemeltetését lehetővé tévő kezelők létszámát a helyi

adottságok figyelembevételével a felhasználónak kell

meghatároznia és biztosítania.


5. Üzemeltetés

2. ENERGETIKAI BERENDEZÉS KEZELÉSE, SZERELÉSE,

ÜZEMELTETÉSE

1. § (2) A rendelet mellékletében * jelöléssel ellátott tevékenységek esetén a

rendeletben meghatározott szakképesítés helyett elfogadható a

szakiránynak megfelelő más szakképesítés, illetve a magasabb szintű

szakirányú végzettség is.

A) Tevékenység

B) Választható

szakképesítések

(a 150/2012. (VII. 6.) Korm.

rendelet szerinti Országos

Képzési Jegyzék alapján)

C) Korábbi

jogszabályban előírt

szakképesítés

1.

290 kW és az ezt meghaladó

teljesítményű gáz- és

olajtüzelő-berendezések

kezelése*

Ipari olaj- és gáztüzelő-

berendezés kezelő

Ipari gáz- és

olajtüzelő-

berendezés kezelő


5. Üzemeltetés

(2) A gázfelhasználó technológiát üzemeltető

felhasználónak a gyártó előírásait figyelembe véve

üzemeltetési utasítást kell készítenie, mely

tartalmazza a gázfelhasználó technológia indítására,

normál üzemmódjára, leállítására, vészleállítására

vonatkozó eljárásokat és az esetleg bekövetkező

rendkívüli események esetében szükséges teendőket,

illetve köteles minden szükséges intézkedést

megtenni a rendellenesség elhárítása érdekében.


5. Üzemeltetés

10. § (1) A felhasználó köteles a gázfelhasználó technológia

műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az üzembe helyezés

évét követő első évben és ezt követően évente

elvégeztetni.

(2) A műszaki-biztonsági felülvizsgálatot a gázszerelők

engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI.

26.) NFGM 2. melléklet 3. pontja szerinti, a gázszerelők

nyilvántartásáról szóló NGM rendelet 1. mellékletében

foglalt táblázat A:6–A:8 mezője vagy A:9 és A:10 mezője

szerinti műszaki biztonsági felülvizsgálatra jogosító

engedéllyel rendelkező gázszerelő végezheti.


5. Üzemeltetés

A:6–A:8 mezője




hőterhelése legfeljebb 70 kW)

vagy

A:9 és A:10 mezője




hőterhelése nagyobb, mint 70 kW)


5. Üzemeltetéss

(3) A műszaki-biztonsági felülvizsgálat során

- az üzembe helyezéskor hatályos műszaki-

biztonsági szabályoknak (?) való

megfelelését,

- továbbá a biztonságos üzemeltetést

befolyásoló feltételeket kell ellenőrizni.


5. Üzemeltetés

(4) A műszaki-biztonsági felülvizsgálatról a Műszaki

Biztonsági Szabályzat 7.9. pontjában meghatározott

tartalommal a felülvizsgálatot végző gázszerelőnek

jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak

1 példányát a felhasználónak igazolható módon át kell adni,

1 példányát a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató

vagy a telephelyi szolgáltató részére

8 napon belül megküldeni.

A jegyzőkönyvet a felhasználó köteles a következő

felülvizsgálatot követő 30 napig megőrizni.


5. Üzemeltetés

A földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató

vagy a telephelyi szolgáltató

a jegyzőkönyvet köteles nyilvántartani.

Amennyiben a műszaki biztonsági felülvizsgálat a

> 70 kW gázfelhasználó technológia további

üzemelésre való alkalmatlanságát állapította meg,

az engedélyes (földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz

szolgáltató a telephelyi szolgáltató) (?) az ellenőrzési

jegyzőkönyv másolatának megküldésével soron kívül

értesíti a Hatóságot.


5. Üzemeltetés

(5) A sziget üzemmódban működő biogáz

üzemek esetében nem kell a földgázelosztó, a

vezetékes PB-gáz szolgáltató vagy a telephelyi

szolgáltató részére megküldeni a (4) bekezdés

szerinti jegyzőkönyvet.

A jegyzőkönyveket a felhasználó köteles a

felhasználói berendezés üzemeltetésének teljes

időtartama alatt megőrizni.


6. Eljárás rendkívüli esemény alkalmával

11. § (1) A csatlakozó vezetékkel, telephelyi

vezetékkel és felhasználói berendezéssel

kapcsolatos rendkívüli eseményeket lakossági

fogyasztó esetében a földgázelosztó,

a vezetékes PB-gáz szolgáltató vagy

a telephelyi szolgáltató, más esetben

a felhasználó köteles a Hatóságnak

haladéktalanul bejelenteni, majd a bejelentést

24 órán belül írásban megerősíteni.



11. § (2)

A felhasználó köteles gondoskodni arról, hogy a

rendkívüli esemény vizsgálatáig a helyszín érintetlen

maradjon.

A földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató,

a telephelyi szolgáltató és a felhasználó rendkívüli

esemény esetében köteles minden olyan intézkedést

megtenni, amely a veszélyeztetést és a kár mértékét a

legkisebbre korlátozza.



Ezek során az emberi élet vagy testi épség,

továbbá jelentős érték megóvása érdekében

engedélyt adhat a helyszín megváltoztatására,

ez esetben a helyszínről rajzot vagy

fényképfelvételt kell készíteni.

A tárgyi bizonyítékul szolgáló eszközöket

meg kell őriznie.




12. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó csatlakozó

vezetékeket, telephelyi vezetéket, felhasználói

berendezéseket, technológiákat úgy kell

- megtervezni, - létesíteni, - telepíteni,

- üzembe helyezni, - üzemeltetni és

- rendszeresen karbantartani,

hogy az megfeleljen a Műszaki Biztonsági

Szabályzatban meghatározott műszaki biztonsági

követelményeknek.



(2) A Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglalt egyes

műszaki előírásoktól, a hivatkozott szabványoktól a

tervező eltérhet, ha a Műszaki Biztonsági Szabályzat

3.1.2. pontja alapján igazolja a Hatóság előtt, hogy a

Műszaki Biztonsági Szabályzat előírásai szerint elérhető

műszaki biztonsági szintet más módon is biztosítani tudja.

A megfelelő műszaki biztonsági szint eléréséről,

fenntartásáról a tervezőnek, a kivitelezőnek, a berendezés

üzemeltetőjének a hatósági eljárás során írásban

nyilatkoznia kell.



13. §

E rendeletben hivatkozott vagy e rendelet

hatálya alá tartozó tevékenység során

alkalmazott szabványokat a nemzeti

szabványosításról szóló törvényben foglaltak

szerint kell alkalmazni.


1. melléklet a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelethez

Tervezői nyilatkozat a 7. § (1) bekezdése szerint

kérelemre indult használatbavételi

jóváhagyási eljárásban

A tervező neve:

A tervező címe (telefonszáma):

A tervezett létesítmény megnevezése és címe:

E nyilatkozathoz tartozó munkához a

......................................................................................

rajzszámú dokumentáció tartozik.



Alulírott nyilatkozom, hogy tervezésre jogosultsággal

rendelkezem, névjegyzéki (nyilvántartási) számom:

………………..

Nyilatkozom továbbá, hogy a tervezett műszaki

megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és

hatósági előírásoknak.

A tervezett műszaki megoldás biztosítja az élet- és

vagyonbiztonság, az egészség, a környezet és a

kulturális örökség védelmét.



o Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglaltaktól való

eltérés nem vált szükségessé.

o Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglaltaktól való

eltérés esetében: Az alkalmazott megoldás biztonsági

szintje eléri a Műszaki Biztonsági Szabályzatban

meghatározott biztonsági szintet.*

o Szabványtól való eltérés nem vált szükségessé.

o Szabványtól való eltérés esetében: Az alkalmazott

megoldás eléri a honosított, harmonizált szabvány szerinti

biztonsági szintet.

Aláírás



*Amennyiben a Műszaki Biztonsági

Szabályzattól eltértek, a nyilatkozatnak ki kell

térnie az eltérés lényeges elemeire, valamint

mellékelni kell a dokumentumot, amely alapján

az eltérés történt.

Megjegyzés:

A Tervezői nyilatkozat (R. 1. melléklete)

tartalma nincs összhangban az MBSZ 3.1.3.1.

pont egyes előírásaival!



5. Létesítés, tervezés és tervfelülvizsgálat

5.2. A csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés

készítése, átalakítása esetén kiviteli tervet kell

készíteni, kivéve, ha a gáz csatlakozóvezetékekre és

fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-

biztonsági előírásokról szóló miniszteri rendelet

eltérően rendelkezik.

A kiviteli tervet a gázfogyasztó készülékcsere

kivételével a földgázelosztó műszaki-biztonsági

szempontból felülvizsgálja.



6. Műszaki-biztonsági ellenőrzés

6.1. Az elkészült gázszerelés ellenőrzését

a gázfogyasztó készülékcsere kivételével

az ingatlantulajdonos vagy megbízása alapján a

kivitelező szerelési nyilatkozat benyújtásával

kezdeményezi a földgázelosztónál, a gázfogyasztó

készülékcsere esetén a tervezőnél.

A gázfogyasztó készülékcsere estén a műszaki-

biztonsági ellenőrzést a tervező végzi el.



6.2. A szerelési nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

a) a munkavégzés pontos helyét,

b) a felhasználó nevét, címét,

c) a kivitelezői nyilatkozatot,

d) a kivitelezői jogosultság igazolását,

e) a kéményvizsgálati szakvéleményt

– amennyiben szükséges –, valamint

f) a megvalósulási dokumentációt.



6.3. Az ellenőrzést – a 6.1. pont szerinti kezdeményezővel

egyeztetett időpontban – a szerelési nyilatkozat

benyújtásától számított 8 munkanapon belül a

földgázelosztó lefolytatja.

A 6.1. pont szerinti kezdeményező gondoskodik

arról, hogy a kivitelező az ellenőrzésnél jelen legyen.

A kivitelezőnek biztosítania kell az ellenőrzés

elvégzéséhez szükséges eszközöket és feltételeket.

Az ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyvet kell

készíteni, és annak egy példányát a 6.1. pont szerinti

kezdeményezőnek át kell adni.



Készülékcsere esetén

- a kiviteli tervet és

- a tervezői műszaki-biztonsági ellenőrzésről készített

jegyzőkönyvet

a kivitelező köteles a földgázelosztónak az ellenőrzést

követő 2 munkanapon belül átadni.

A földgázelosztó a kiviteli tervet és az ellenőrzésről készült

jegyzőkönyv egy példányát köteles megőrizni, valamint

a gáz csatlakozóvezeték és fogyasztói vezeték 10 évenként

esedékes, szivárgásellenőrzéssel végzendő gáztömörségi

felülvizsgálatának időpontjáról és a felülvizsgálat

eredményéről nyilvántartást vezetni.



5.4. A földgázelosztó a kiviteli terven kizárólag

a csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés

létesítéséhez szükséges műszaki-biztonsági

követelmények meglétét köteles ellenőrizni, amelyet

a tervnek részletesen tartalmaznia kell.

A csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés

létesítéséhez szükséges hatósági engedélyek, valamint

más hozzájárulások beszerzése az ingatlantulajdonos

kötelessége. A földgázelosztó a terv véleményezéséhez

az engedélyeket jogosult az ingatlantulajdonostól

bekérni.




3. Követelmények

3.1. Általános tervezési követelmények

3.1.1. A tervkészítés során a tervező felelősséggel

tartozik:

a) a tervezési cél műszaki megoldással való eléréséért,

b) a műszaki biztonsági szempontok érvényesítéséért,

c) a kapcsolódó műszaki-biztonsági szabályzatokban

és jogszabályokban előírtak betartásáért,

d) a hivatkozott szabványok vagy azokkal

egyenértékű műszaki megoldások alkalmazásáért,

e) az egészségvédelmi előírások betartásáért,




3. Követelmények

d) a hivatkozott szabványok vagy azokkal

egyenértékű műszaki megoldások

alkalmazásáért,”

ÉMI → ATB → MBSZ → SZABVÁNY →

→ CEN/TR 1749 → GAD → CE tanúsítás

????????????????,




3. Követelmények

f) a tűzvédelmi előírások betartásáért,

g) a munkavédelmi előírások betartásáért,

h) a környezetvédelmi követelmények

kielégítéséért és betarthatóságáért,

i) a tervdokumentáció előírt tartalmi

követelményeinek teljesítéséért,

j) a tervegyeztetés során tett nyilatkozatok,

feltételek érvényre juttatásáért,




3. Követelmények

k) a földgázelosztó vagy pébégáz forgalmazó által

a tervegyeztetés során kötelezően megadott

szerelvényezés (gázmérő és nyomásszabályozó

típusai, fogyasztói főelzáró helye és típusa)

alkalmazásáért,

l) a gazdaságossági szempontok érvényesítéséért (ErP),

m) azért, hogy a tervezett létesítmény kialakítása ne

rombolja az építmény, különös tekintettel a műemléki

védettség alatt álló épületek homlokzati

megjelenítését.




3. Követelmények

3.1.2. A Szabályzattól eltérő műszaki megoldások

követelményei

3.1.2.1. A Szabályzatban szereplő műszaki

megoldásoktól az e rendeletben foglaltak szerint el

lehet térni, ha a Szabályzat alapvető műszaki

biztonsági követelményei igazoltan teljesülnek.

Az alapvető műszaki biztonsági követelményeket

teljesítettnek kell tekinteni, ha a tervezett műszaki

megoldásra nemzeti szabvány vonatkozik és az

teljesül.




3. Követelmények

3.1.3. A tervdokumentáció tartalmi követelményei

3.1.3.1. A tervezői nyilatkozat (több tervező esetében a

tervezett részre vonatkozó) tartalmazza:

a) a létesítmény megnevezését, helyszínét,

b) a terv tárgyára vonatkozó jogszabályok előírásainak

és a földgázelosztó, a telephelyi szolgáltató vagy a

pébégázforgalmazó által műszaki biztonsági

szempontok alapján felülvizsgált tervvel érintett

technológiai utasításainak betartását,




3. Követelmények

c) a Szabályzattól való eltérés esetén az eltérés indokolását és

a választott megoldás egyenértékűségének igazolásait a

3.1.2.3. pont szerint,

d) a tervnek tervezési célra való megfelelőségét,

e) a tervezett létesítmény biztonságos kivitelezhetőségét és az

egészséget nem veszélyeztető módon történő

üzemeltethetőségét,

f) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a közműveket és

térszint alatti műtárgyakat a helyszínrajzon az

adatszolgáltatásnak megfelelő pontossággal feltüntette, az

érintett szakhatósági nyilatkozatokban előírtakat

érvényesítette,




3. Követelmények

g) A felhasználási hely kialakítására, vagy átalakítására

vonatkozó tervnek a betervezett gázfogyasztó készülékek

és a működésükhöz szükséges tartozékaik vonatkozásában

legalább az alábbiakat egyértelműen kell tartalmaznia:

- a betervezett gázfogyasztó készülék és tartozékainak

megfelelőségét igazoló tanúsítványokat kiadó

szervezet nevét és azonosítószámot tartalmazó

felsorolását,

- a gázfogyasztó készülékek és tartozékainak

összeszerelésre, üzembe helyezésére vonatkozó

technológiai leírását vagy hivatkozását,




3. Követelmények

h) a tervben szereplő, illetve a betervezett

gázfogyasztó készülékek rendelkeznek

• a magyarországi telepítésre érvényes

EK típus-megfelelőség tanúsítványokkal,

• a gyártó megfelelőségi nyilatkozatával, és

• a telepítendő gázfogyasztó készülék típusa

megfelel a gázfogyasztó készülékek

tanúsított típusainak egyikével,




3. Követelmények

i) a gázfogyasztó készülék tartozékának

minősülő,

beépítésre tervezett szerkezeti elemek,

kizárólag a készülék EK típus-tanúsítása

szerintiek,

a gyártó és a jogszabályok által előírt tisztító-

és ellenőrző idomokat

a kiviteli terv tartalmazza,




3. Követelmények

j) az égési levegő ellátó és égéstermék-elvezető

szerkezeti elemek megfelelnek a gyártói

előírásoknak,

k) a gázkészülék minden részében a kondenzvíz

elvezetéséről a gyári előírások szerint

gondoskodott, jégdugót a kondenzvíz nem

okoz,

l) a tervező eredeti aláírását és a kamarai

azonosító számát.




3. Követelmények

3.1.3.2. A műszaki leírás tartalmazza

a) a tervezési célt,

b) a szállított gáz jellemzőit,

c) a mérés-elszámolás műszaki megoldását, (≥ 20 m3/h!)

d) a gázfogyasztó készülékek azonosító adatait,

gázterhelését és műszaki adatait,

e) a gáztüzelő berendezések MSZ 12623 [Gáz- és

olajtüzelésű berendezések kezelési osztályba

sorolása] szabvány szerinti kezelési osztályba

sorolását,




3. Követelmények

f) a tervezési nyomásokat és nyomásfokozatokat,

g) az üzemeltetési hőmérséklet határokat, (Tü < - 20 C!)

h) a tervezett létesítmény helyszínét, a tervrajzokon nem

ábrázolható részletek leírását,

i) a tervezési határokat,

j) a csatlakozóvezeték/telephelyi vezeték jellemző

paramétereit,

k) a felhasználói berendezés paramétereit, valamint ezek

meghatározására vonatkozó számításokat,




3. Követelmények

l) a gázfogyasztó készülékek beépítési feltételeit,

m) a tervtől való bármely eltérés vagy a terv megváltoztatásának

feltételeit, valamint a terv szerinti állapot későbbi

megváltoztatására vonatkozó figyelmeztetéseket és

feltételeket,

n) a korlátozott élettartamú tartozékok felsorolását az élettartam

megjelölésével,

o) a gázfogyasztó készülékek légellátásának, égéstermék-

elvezetésének hő- és áramlástechnikai méretezését, az

alkalmazott elemek gyártó szerinti azonosító adatait,

együttműködést a meglévő felhasználói berendezéssel,




3. Követelmények

p) a kivitelezésre vonatkozó előírásokat és szükség szerint a

tervezett kötések (különös tekintettel a hegesztésre)

technológiáját és rendjét, valamint az indokolt

tervmagyarázatokat,

q) a munkavédelem és az egészségvédelem feltételeinek

kielégítését,

r) a biztonsági értékelés eredményét (szükséges és indokolt

esetben),

s) a vonatkozó jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi

koordinátor foglalkoztatásának szükségességét, a koordinátor

feladatait az építőipari kivitelezési tevékenységgel

összefüggésben,




3. Követelmények

t) a kivitelezett csatlakozó vezeték/telephelyi vezeték és

felhasználói berendezés korrózióvédelmét és állagmegóvását,

u) az érintésvédelem megoldását,

v) a robbanásveszélyes terek alakjának és méreteinek

meghatározását,

w) a tűzvédelmi követelményeket, azok teljesítésére vonatkozó

megoldásokat,

x) a környezetvédelmi követelményeket, azok teljesítésére

vonatkozó megoldásokat,

y) az elvégzendő nyomáspróbák, üzempróbák, próbaüzem és

tesztek leírását, azok megfelelőségeinek kritériumait,




3. Követelmények

z) a meglévő felhasználói berendezéshez való csatlakozás

körülményeit, műszaki megoldását az engedélyessel történt

előzetes egyeztetés alapján,

aa) az üzemelő csatlakozóvezeték/telephelyi vezeték és

felhasználói berendezés átalakítását, ideiglenes vagy végleges

üzemen kívül helyezését az engedélyessel/telephelyi

szolgáltatóval történt előzetes egyeztetés alapján,

ab) a külső térbe mesterséges kifújással rendelkező

berendezéseket, depressziót létrehozó eszközöket,

légkezelőket.




3. Követelmények

3.1.3.3. A tervdokumentációnak a tervezés tárgyától függően a

műszaki biztonsági feltételek igazolása érdekében

értelemszerűen az alábbi rajzdokumentációkat kell

tartalmaznia:

a) Helyszínrajz, amely a szükséges méretarányban tartalmazza:

aa) a gázellátással érintett ingatlan/felhasználási hely

(ingatlanok) címét, helyrajzi számát,

ab) a tervezés határát, meglévő rendszerhez

(elosztóvezetékhez, telephelyi vezetékhez, csatlakozó

vezetékhez, fogyasztói vezetékhez) történő csatlakozás

pontját,




3. Követelmények

ac) ha a terv az ellátandó ingatlanon kívül más ingatlant

(ingatlanokat) is érint (átvezetés, szolgalom, védőtávolság),

annak/azoknak helyrajzi számát,

ad) az épületek, létesítmények körvonalrajzát, elhelyezkedésük

méreteit,

ae) a tervezett csatlakozóvezeték/telephelyi vezeték/fogyasztói

vezeték nyomvonalát, méretét, anyagát,

af) a felhasználási helyen lévő közművek vezetékeinek az

adatszolgáltatás pontosságának megfelelően feltüntetett

elhelyezkedését,




3. Követelmények

ag) a nyomásszabályozó, gázmérő helyét,

ah) a földalatti ismert létesítmények helyét,

ai) a védelem szükségességét, méretét, anyagát,

műszaki megoldását,

aj) az égéstermék kivezetést, a környezetében

lévő objektumokat, épületeket.




3. Követelmények

b) Alaprajzok, amelyek általában 1:50 méretarányban

tartalmazzák a gázzal ellátott épület (létesítmény)

csatlakozó vezetékének, a telephelyi vezetéknek

és felhasználói berendezésének elhelyezésével

érintett és azzal kapcsolatban lévő részeit, ezen

belül részletesen:

ba) a nyílászárók helyét, típusát és légzárási értékét,

bb) az egyes helyiségek megnevezését,

bc) a vizes berendezési tárgyak alak- és mérethű

helyét,




3. Követelmények

bd) a meglevő és beépítésre kerülő gázfogyasztó készülékek

helyét, rendeltetését, a CEN/TR 1749 [A gázfogyasztó

készülékeknek az égéstermék-elvezetés módja (típusok)

szerinti európai osztályozási rendszere] dokumentum

szerinti típusát, névleges hőterhelését, gázterhelését,

be) fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségben

elhelyezett gázfogyasztó készülék esetében annak

villamos védettségét,

bf) a meglévő és tervezett csatlakozó vezeték és a fogyasztói

vezetékek (adott esetben az épületre szerelt telephelyi

vezeték, vagy elosztóvezetékké átminősített telephelyi

vezeték) nyomvonalát, méretét, anyagát,




3. Követelmények

bg) a szerelvények (anyagátmenetek) helyét, típusát,

méretét,

bh) a nyomásszabályozó, gázmérő helyét, típusát,

méretét, teljesítmény adatait,

bi) a légellátás, szellőzés légmennyiség adatait,

szerkezeteit, típus, teljesítmény megjelöléssel,

bj) az égéstermék-elvezetés szerkezeteit,

bk) az égéstermék-elvezető berendezés helyét,

méretét, a kitorkolás helyzetét a saját és a

szomszédos épületekhez képest,




3. Követelmények

bl) a hasadó, illetve hasadó-nyíló felületek helyét,

méretét,

bm) a gázérzékelők, beavatkozó szerkezetek

elhelyezését, típusát, üzemi paramétereit,

bn) a bontás, átalakítás esetében az elbontásra kerülő,

a megmaradó és az új vezetékek, gázfogyasztó

készülékek egyértelmű megjelölését, és

bo) minden olyan adatot, ami a terv

felülvizsgálatához szükséges.




3. Követelmények

c) Függőleges csőterv, amely általában 1:50

méretarányban tartalmazza:

ca) a szinteket és belmagasságukat,

cb) térszint alatt elhelyezett csatlakozó-, telephelyi-

és/vagy fogyasztói vezetékek takarási mélységét,

cc) a tervezett gázfogyasztó készülékeket és típus

jelölésüket,

cd) a nyomásszabályozó, gázmérő/mérési rendszer

helyét típusát, méretét, teljesítményadatait,




3. Követelmények

ce) a csővezetékek, szerelvények anyagát, méretét,

kötésmódját, kapcsolását,

cf) a gázfogyasztó készülékek, csővezetékek, égési levegő,

égéstermék-vezető és égéstermék-elvezető szerelési

magasságát,

cg) az égéstermék-vezető, égéstermék-elvezető méretét,

anyagát vagy azonosítását, és ha értelmezhető, a

hatásos magasságát, továbbá

a gázfogyasztó készülék és az égéstermék-elvezető

geometriailag és a tömörségi szempontból is megfelelő

csatlakoztathatóság megfelelőségét. (!)




3. Követelmények

d) Részletrajzok az értelmezéshez szükséges

méretarányban mindazon esetben, amikor nem

minősített vagy gyártói nyilatkozattal

rendelkező szerkezetek kerülnek beépítésre – a

legyártáshoz szükséges méretekkel.




3. Követelmények

3.1.3.4. A tervhez csatolni kell:

a) a tervvel érintett területen található közművek

üzemeltetőinek nyilatkozatait,

b) a meglévő égéstermék-elvezető esetében a területileg

illetékes kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó

„szakmai nyilatkozatát” (21/2016. (VI. 9.) BM rendelet),

a gázfogyasztó készülék részeként tanúsított

égéstermék-vezető kivételével abban az esetben, ha

az nem a már meglévő épülethez tartozó égéstermék-

elvezetőben került kialakításra.




3. Követelmények

c) a területileg illetékes kéményseprő-ipari tevékenység

végzésére jogosult nyilatkozatát, ha az égéstermék-

vezető egy aktuálisan még égéstermék-elvezetőként

nyilvántartott épületszerkezetben kerül elhelyezésre,

az eddig égéstermék-elvezetőként nyilvántartott járat

felhasználhatóságáról az égéstermék-vezető

befogadására.

A tervdokumentációnak a felsorolt elemek közül

csak azokat kell tartalmaznia, amelyek a tervezett

megoldás kapcsán érintettek, és olyan részletességgel,

amely egyértelműen azonosítja a tervezett megoldást.


égéstermék-elvezető

műszaki megoldásának megfelelősége

A kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának

szakmai szabályairól szóló


és ellentmondásai


égéstermék-elvezető műszaki megoldásának

megfelelősége

A kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának

szakmai szabályairól szóló 21/2016. (VI. 9.) BM

rendelet 8. § (3) értelmében:

„A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó

a tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-

elvezető műszaki megoldásának megfelelőségével

összefüggő, megrendelés alapján végzett

tervfelülvizsgálatról a megrendelést követő

5 munkanapon belül a megrendelőnek szakmai

nyilatkozatot ad ki.”


elvezető műszaki megoldásának megfelelősége

Figyelem!

A 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet

7. § (1) bekezdése értelmében helyszíni műszaki vizsgálat

szükséges (Szakmai nyilatkozat kiadásához és annak részeként?)

a) az égéstermék-elvezető használatbavételét megelőzően aa) újonnan épített vagy szerelt, felújított, átalakított égéstermék-elvezető,

ab) használaton kívül helyezett, illetve tartalék (biztonsági) égéstermék-

elvezető, vagy

ac) tüzelőanyag-váltás,

ad) tüzelőberendezés-csere esetén,

kivéve, ha a csere a korábbival azonos működési elvű és

teljesítményű új tüzelőberendezésre történik, és a tüzelési mód, a

tüzelőanyag nem változik, valamint



b) meglévő égéstermék-elvezető

ba) átalakítását, felújítását, bontását, funkciójának

megváltoztatását,

bb) használaton kívül helyezését

megelőzően.

(2) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a helyszíni

műszaki vizsgálatot az 1. mellékletben meghatározott

szakmai követelmények és módszerek szerint végzi.

Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti helyszíni

műszaki vizsgálathoz a kéményseprő-ipari tevékenységet

ellátó – szükség szerint – kérheti a megrendelőtől:



a) az építészeti, gépészeti terveket,

b) az égéstermék-elvezető nyomvonaltervét,

c) az égéstermék-elvezető, tüzelőberendezés

gyártója által kiadott diagramokat,

táblázatokat, ezek hiányában az égéstermék-

elvezető szakirányú felsőfokú végzettségű

szakember (Tervező!) által készített hő- és

áramlástechnikai méretezését,



d) az égéstermék-elvezetőbe beépített építési

termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozatot,

esetleges egyéb nyilatkozatot,

e) a kivitelezői nyilatkozatot az égéstermék-elvezető

vonatkozásában,

f) a kivitelezői nyilatkozatot cserépkályha, kandalló,

kemence vagy egyéb, helyszínen létesített

tüzelőberendezés építéséről, telepítéséről,

g) a villámvédelmi jegyzőkönyvet.



(3) Az (1) bekezdés a) pont ab) és ac)–ad) alpontja szerinti

helyszíni műszaki vizsgálathoz a kéményseprő-ipari

tevékenységet ellátó jogosult kérni a megrendelőtől a (2)

bekezdés c) és f) pontjában meghatározott műszaki

dokumentációt.

Nyitott kérdés, hogy a helyszíni műszaki vizsgálat

alkalmával a vizsgálatot végző személy mi alapján nyilatkozik,

ha a felhasználó a BM rendelet értelmében nem kötelezett

a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátótól a

tervfelülvizsgálatot megrendelni? A közzétételre leadott

Szabályzat (MBSZ) minden olyan esetre rendelkezik, amikor a

kivitelezés égéstermék-elvezető üzemét érinti!



Tervköteles létesítés esetén [19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 1.

melléklet Földgázelosztási Szabályzat] (Készülékcsere!) a kiviteli

tervet a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból

jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai

képesítésről és gyakorlatról szóló 12/2004. (II. 13.) GKM

rendelet (módosítása folyamatban van) az a személy készítheti,

és a gázipari engedélyesek minőségirányítási rendszerében

előírtak értelmében kiviteli tervét műszaki-biztonsági

szempontok alapján az a személy vizsgálhatja felül, aki az

építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási

tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

értelmében rendelkezik tervezői jogosultsággal. (Készülékcsere!)



A kiviteli tervdokumentáció tartalmi követelményeit a

hatályos Szabályzat is tételesen tartalmazza, különös

tekintettel az égéstermék-elvezetésre.

Amennyiben a kiviteli terv tervezett vagy a tervezéssel

érintett égéstermék-elvezetőt érint, ajánlott megrendelni

a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónál a tervfejezet

műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő

tervfelülvizsgálatát,

amelyet a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet 1. melléklet VIII.

fejezet értelmében kéményseprő mester végez, és aki

a Rendelet 2. § (3) bekezdése értelmében szakmunkás

végzettségű.



Nem ismert olyan

jogszabály,

műszaki-biztonsági szabályzat,

vagy azokban hivatkozott konkrét szabvány,

mint minimum követelmény,

amelyek alapján a kéményseprő mester

(szakmunkás) a bemutatott terv-

dokumentációt minősíteni köteles, ezért

a felülvizsgálat szubjektív, egyénfüggő.



A kiviteli tervrészre a kéményseprő mester szakmai

nyilatkozatot ad, amelynek tartalmi követelményeit – és nem

a műszaki-biztonsági követelményeket - a Rendelet 5.

melléklete („Kéményseprő-ipari nyilatkozat a tervezett vagy

tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki

megoldásának megfelelőségével összefüggő, megrendelt

tervfelülvizsgálatról”) tartalmazza, amely alapján

a tervdokumentáció minősítése az 5. melléklet 10.

A bemutatott terv kéményseprő-ipari szempontból

„megfelel”, „módosítva megfelel”, vagy

„nem felel meg” lehet.




3. Követelmények

3.1.4. Tervfelülvizsgálat (Módosulni fog a készülékcsere miatt.)

a) A csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték és a felhasználói

berendezés kiviteli tervét a felhasználni tervezett

energiahordozótól függően a földgázelosztóhoz, a vezetékes

PB-gáz szolgáltatóhoz, a telephelyi szolgáltatóhoz/telephelyi

engedélyeshez, vagy a PB-gáz forgalmazóhoz kell benyújtani

műszaki biztonsági szempontok szerinti felülvizsgálatra.

A tervfelülvizsgálatot végző a Szabályzatban foglalt

műszaki-biztonsági követelmények meglétének ellenőrzésén

túl a következőket jogosult vizsgálni (amennyiben az adott

tervnél értelmezhető):




3. Követelmények

• a 3.1.3. pontban leírt tartalmi követelmények meglétét,

azok megfelelőségét,

• a felhasználási hely vásárolt kapacitásának rendelkezésre

állását,

• a gázmérési rendszerre vonatkozó – az illetékes

földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató, a telephelyi

szolgáltató/telephelyi engedélyes, vagy PB-gáz forgalmazó

által meghatározott – műszaki követelmények teljesülését.

A kivitelezés megkezdése (Készülékcsere!) csak a tervnek az

illetékes földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató, a

telephelyi szolgáltató/telephelyi engedélyes, a PB-gáz

forgalmazó kivitelezésre alkalmas minősítése birtokában

kezdhető meg.




3. Követelmények

Többféle éghető gáz felhasználására tervezett

felhasználási hely esetén a kiviteli tervet az előbbiekben

felsorolt valamennyi érintetthez be kell nyújtani műszaki-

biztonsági szempontok szerinti felülvizsgálatra.

b) A kivitelezést a kivitelezésre alkalmas nyilatkozat keltétől

számított 2 éven belül sikeres műszaki-biztonsági ellenőrzéssel

be kell fejezni. (Egyszerűsített készülékcsere és készülékcsere!)

A kivitelezhetőségre vonatkozó nyilatkozat érvényessége

meghosszabbítható, ha az ismételt benyújtáskor érvényes

műszaki biztonsági feltételeknek megfelel.

12/2004. (II. 13.) GKM rendelet

a földgázellátásban műszaki biztonsági

szempontból jelentős munkakörök

betöltéséhez szükséges

szakmai képesítésről és gyakorlatról

Tervező és tervfelülvizsgáló

12/2004. (II. 13.) GKM rendelet

a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök

betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról

Hatályos: 2017. 01. 01 – (!)

Melléklet a 12/2004. (II. 13.) GKM rendelethez

Műszaki biztonsági szempontból jelentős

egyes gázipari tevékenységek jegyzéke

Általános követelmények

Munkakör Szakmai képesítés/végzettség

Munkakör

betöltéséhez szükséges

szakirányú szakmai

gyakorlat

3. Építészeti-műszaki

tervezés

A 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet és

a 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet

szerint

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az

építésügyi és az építésüggyel

összefüggő szakmagyakorlási

tevékenységekről

4. Tervjóváhagyó,

tervellenőr




3. Követelmények

3.2. A csatlakozóvezetékek/telephelyi vezetékek és

fogyasztói vezetékek tervezési követelményei

Csatlakozó-, telephelyi- és fogyasztói vezetéket úgy kell

tervezni, hogy annak elhelyezése, üzemi nyomása, anyaga és mérete

a gázfelhasználási célokat és a Szabályzat előírásait kielégítse.

(PED!) A megengedett nyomásesést a hidraulikai méretezésénél a

tervező vegye figyelembe. Erre vonatkozóan alapadatként az

illetékes engedélyesnek kell megadnia a tervező részére a

csatlakozóvezeték/telephelyi vezeték kezdőpontjára vonatkozó, és a

tervező számításaiban alkalmazandó nyomás értékét, melynek

figyelembevételével kell a tervezőnek méretezni az általa tervezett

csővezetékeket, és kell biztosítani a gázfogyasztó készülékekre

megadott csatlakozási nyomást.




3. Követelmények

− A tervezési (biztonsági) tényező fém anyagú vezetékek

esetén legfeljebb 0,67, polietilén vezetékek esetén az

MSZ EN 1555-2 [Műanyag csővezetékrendszerek

éghető gázok szállítására.] szabványsorozat alapján

(szorzó tényezőként használva) legfeljebb 0,5, a

szabvány szerinti képlet alkalmazása esetén értéke

legalább 2,0 legyen.

− A gázfogyasztó készülékekre előírt csatlakozási

nyomásnál nagyobb üzemi nyomás esetében készülék-

nyomásszabályozóval kell biztosítani a gázfogyasztó

készülék csatlakozási gáznyomását.




3. Követelmények

3.2.1. A csatlakozó-, telephelyi- és/vagy fogyasztói vezeték

épületen kívüli nyomvonala

3.2.1.1. Térszint alatti elhelyezés

− A csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték telekhatár és az

épületbe belépési helye közötti szakaszán a takarási mélysége

legalább 80 cm legyen, ennél kisebb takarás egyedi tervezői

megoldással az egyenértékűség igazolása mellett alakítható ki,

amelyet a tervező az egyenértékűség jóváhagyási kérelmének

hatósághoz történő benyújtása előtt az illetékes

földgázelosztóval, a vezetékes PB-gáz szolgáltatóval, a

telephelyi szolgáltatóval/telephelyi engedélyessel, a PB-gáz

forgalmazóval előzetesen egyeztetni köteles.




3. Követelmények

- A csatlakozó-, telephelyi- és fogyasztói vezeték

nyomvonalán a talajtömörség mértékét amennyiben

szükséges és indokolt, a tervező a várható igénybevétel

alapján határozza meg.

- A csatlakozó-, telephelyi- és fogyasztói vezeték

nyomvonalát úgy kell megtervezni, hogy az egyéb

közművekkel történő keresztezések száma a lehető

legkevesebb legyen.

A közmű vezetékeket, vagy műtárgyakat a

földgázvezeték felülről, PB-gázvezeték alulról keresztezze.

Amennyiben ez nem biztosítható, úgy az alábbiak szerint

kell eljárni:




3. Követelmények

a) A túlnyomás alatt nem álló üreges közművek vagy

műtárgyak alatt átvezetett földgázvezetékeknek a

védőtávolság határáig védelme legyen.

b) A túlnyomás alatt nem álló üreges közművek vagy

műtárgyak felett átvezetett PB-gázvezetékeknek a

védőtávolság határáig védelme legyen.

c) A csatlakozó-, telephelyi- és fogyasztói vezeték és egyéb

más közművezeték keresztezése esetén a keresztezési

szög 30-150o közötti lehet.

A keresztezésnél a megtartandó legkisebb

keresztezési távolság (palást-távolság) min. 0,2 m legyen.




3. Követelmények

3.2.6. Gáznyomás-szabályozók

3.2.6.1. Házi nyomásszabályozók és egyedi nyomásszabályozó

állomások

3.2.6.1.1. Összhangban az MSZ EN 12279 [Gázellátó

rendszerek. Gáznyomás-szabályozók a csatlakozóvezetékben.

Műszaki követelmények.] szabvány vagy azzal egyenértékű

műszaki megoldás előírásaival, épületen kívül a

nyomásszabályozó elhelyezhető:

a) telekhatáron, kerítésben (ld. 3.2. sz. ábra),

b) telekhatáron belül, lehetőleg annak közelében,

c) épület falán vagy falába süllyesztve,

d) kapualjban (legfeljebb középnyomású – ld. 3.4. b) sz. ábra),




3. Követelmények

e) épületen belül legfeljebb középnyomású [külön

feltételekkel – ld. a 3.4. a) sz. ábra szerint], az épületen

belül történő nyomásszabályozó elhelyezés esetén a

földgázelosztó külön feltételeit is be kell tartani,

f) épület lapos tetején,

g) épületen kívül földbe süllyesztve a földgázelosztó

technológiai utasítása szerint,

h) A nyomásszabályozó elhelyezését az engedélyes további

feltételekhez kötheti, a technológiájában a fentiektől

eltérő elhelyezést is előírhat.

54/2014. (XII. 5.) BM rendelet

az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról



OTSZ 9. § (1) Robbanásveszélyes osztályba tartozik

c) az éghető gáz

e) az e rendelet hatálybalépése előtt „A” vagy

„B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.

„A” Fokozottan tűz és robbanás-veszélyességi osztály:

az anyag heves égése, robbanása indító gyújtásra bármely

halmazállapotban bekövetkezhet.

„B” Tűz- és robbanás-veszélyességi osztály:

az anyag por formában a levegővel robbanásveszélyes

keveréket képez.



OTSZ 9. § (2) Tűzveszélyes osztályba tartozik

d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést

táplálja, a levegő kivételével,

g) az e rendelet hatálybalépése előtt „C” vagy„D”

tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.

„C” Tűzveszélyességi osztály:

az a szilárd anyag, amely gyulladási hőmérséklete legfeljebb 300 0C

„D” Mérsékelten tűzveszélyességi osztály: az a szilárd anyag, amely

gyulladási hőmérséklete legalább 300 0C



OTSZ 9. § (3) Nem tűzveszélyes osztályba tartozik

a) a nem éghető anyag,

b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és

c) az e rendelet hatálybalépése előtt „E”

tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.

„E” Nem tűzveszélyes osztály: nem éghető anyag




3. Követelmények

3.2.6.1.6. Házi nyomásszabályozók és egyedi

nyomásszabályozó állomások kibocsátási forrásainak

zónabesorolása

- Középnyomású házi nyomásszabályozók és egyedi

nyomásszabályozó állomások esetében robbanás-veszélyes

övezetet nem értelmezünk, helyette a 3.5. sz. ábra szerinti

távolságokat védőtávolságokként kell értelmezni és ezen

távolságokon belüli térrészben nem kell az MSZ EN 60079-

10-1 [Robbanóképes közegek. 10-1 rész: Térségbesorolás. Robbanóképes

gázközegek (IEC 60079-10-1)] szabvány szerinti feltételeket

biztosítani.




3. Követelmények

A zónák meghatározását definíciószerűen a következő táblázat mutatja

meg, megadva a rajzokon alkalmazandó zóna jelöléseket is.

Zónabesorolás az MSZ EN 60079:10-1 szerint

Zóna Meghatározás Jelölés

0-s

zóna

Az a munkatér, ahol az éghető gázok, gőzök vagy ködök

(aerosolok) levegővel alkotott keverékéből álló

robbanóképes légtér állandóan, hosszú időtartamban vagy

gyakran van jelen.

1-es

zóna

Az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között az

éghető gázok, gőzök vagy ködök (aerosolok) levegővel

alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér fordulhat elő.

2-es

zóna

Az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között az

éghető gázok, gőzök vagy ködök (aerosolok) levegővel

alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér ritkán és

rövid időtartamban van jelen.

MBSZ

4. A gázfogyasztó készülékek elhelyezésének tervezési követelményei

4.1. Általános előírások

4. A gázfogyasztó készülékek elhelyezésének tervezői

követelményei


4.1.1. A tervezés, felszerelés és üzembe helyezés feltételei

4.1.1.1. Tervezéskor figyelembe kell venni a 65/2011.

(IV. 15.) Korm. rendelet* előírásait.

Csak a 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet szerinti CE

megfelelőségi jelöléssel ellátott gázfogyasztó készülék

vagy - részegységenként történő tanúsítás esetén - EK

megfelelőségi tanúsítvánnyal ellátott részegység

telepíthető.

*65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet

az energiával kapcsolatos termékek


előírásáról, valamint forgalomba hozatalának

és megfelelőség értékelésének általános

feltételeiről

65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet

az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek

előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőség értékelésének általános

feltételeiről

10/A. § (4) 2018. szeptember 26-át követően

– a típusengedély megszerzésének időpontjától

függetlenül – nem helyezhető üzembe

a) olyan fűtőberendezés, amely a 813/2013/EU

bizottsági rendeletben foglalt nitrogénoxid-

kibocsátásra,

b) olyan vízmelegítő, amely a 814/2013/EU

bizottsági rendeletben foglalt nitrogénoxid-

kibocsátásra

vonatkozó előírásoknak nem felel meg.

Állásfoglalás a 1186/2015/EU és

1188/2015/EU rendeletek hatálya alá tartozó

gázkonvektorok

forgalomba hozataláról és használatba

vételének

tagállam részről történő engedélyezésével

kapcsolatos átmeneti intézkedésekről

Készült Fazakas Miklós R & D manager, fejlesztési igazgató

MPFH Holding anyaga alapján

Állásfoglalás az 1186/2015/EU és 1188/2015/EU rendeletek hatálya alá tartozó

gázkonvektorok forgalomba hozataláról és használatba vételének tagállam

részről történő engedélyezésével kapcsolatos átmeneti intézkedésekről

1. Az egyedi helyiségfűtő berendezések

energiafogyasztásának címkézéséről szóló 1186/2015/EU

rendelet hatálya alá tartoznak a Magyarországon

forgalomba hozott gázkonvektorok is.

Az EU rendelet

3. cikke a szállítók,

4. cikke a kereskedők feladatairól,

6. cikke a tagállami hatóságok által végzendő

piacfelügyeleti eljárásokról rendelkezik.

A 1186/2015/EU rendelet a földgázelosztók vonatkozásában

nem határoz meg, nem ír elő semmilyen kötelezettséget,

feladatot a rendelet végrehajtása tekintetében.




2. Az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos

tervezésére vonatkozó 1188/2015/EU rendelet 9. cikke

szerint

a tagállamok 2018. január 01. napjáig engedélyezhetik

azon egyedi helyiségfűtő berendezések

forgalomba hozatalát és

használatba vételét,

amelyek teljesítik

a szezonális helyiségfűtési hatásfokra és

a nitrogén-oxidok kibocsájtásra vonatkozóan

hatályban lévő nemzeti jogi rendelkezéseket.




A kérdéses hazai jogszabályok a következők

a) A gázfogyasztó készülékek forgalomba hozatala tekintetében:

- a 22/1998.(IV.17.) IKIM rendelet az egyes gázfogyasztó

készülékek kialakításáról és megfelelőség tanúsításáról;

b) A gázfogyasztó készülékek telepítésének kérdésében

- a 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról

- a 11/2013.(II.21.) NGM rendelet a gáz csatlakozó vezetékekre, a

felhasználói berendezésekre a telephelyi vezetékekre vonatkozó

műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő

hatósági feladatokról (2. melléklete az MBSZ)

A gázelosztó vonatkozásában a 1188/2015/EU rendelet, és a

vonatkozó hazai jogszabályok nem állapítanak meg feladatokat a

1188/2015/EU rendelet végrehajtása tekintetében.




3. Nem tartoznak a 65/2011.(IV.15.) Korm.

rendelet 10/A. § (1) pontjának hatálya alá

• az 1186/2015/EU rendelet

• és a 1188/2015/EU rendelet hatálya alá,

valamint

• a 2015-ös keltű ErP rendeletek hatálya

alá tartozó termékek sem,

így többek között a gázkonvektorok sem.




Ennek megfelelően a gázkonvektorokra nem

érvényesek

• a gázüzemű vízmelegítőkre

• és gázüzemű fűtőkészülékekre vonatkozó speciális magyar telepítési szabályok.

A gázkazánok telepítésére vonatkozó hazai

gyakorlat nem alkalmazható a gázkonvektorok

telepítését célzó eljárások során.




4. A 65/2011.(IV.15.) Korm. rendelet 8. § (1) szerint egy

CE jelöléssel ellátott energiával kapcsolatos terméket

úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a harmonizációs

szabályozásban foglalt rendelkezéseknek.

A CE jel viselés feltételinek a gázfogyasztó

készüléknek a forgalomba hozatal napján hatályos

feltételeknek kell megfelelni.

Ez azt jelenti, hogy a 10/A. § (1) hatálya alá tartozó

speciális esetek kivételével, a tagállam a termék

használatba vételét a forgalomba hozatal napján

engedélyezi.




Az előzőekből következik, hogy a 2017. 12.

31. napját megelőzően forgalomba hozott

gázkonvektorok használatba vételét a tagállam

a forgalomba hozatal napján engedélyezte.

Ezek a gázkonvektorok bármely későbbi

időpontban, időbeli korlátozás nélkül

használatba vehetők.




A forgalomba hozatal időpontja

• a termék két EU-n belüli szereplő közötti

első adás-vételének dátuma,

• amikor egy EU-n belüli gyártó

eladta a terméket egy nagykereskedőnek,

esetleg a saját leányvállalatának.

A kiskereskedelmi egységekben szinte minden

esetben, korábbi időpontokban már forgalomba

hozott termékeket találunk.




A termék (gázkonvektor) tényleges használatba

vételének napját (a telepítését követő első

üzembe helyezése napját)

tévedés összetéveszteni azzal az időponttal,

amikor a tagállam a termék használatba vételét

engedélyezte.




5. GET 89. § (1) A csatlakozóvezeték és a felhasználói

berendezés kiviteli tervét a gázfogyasztó készülékcsere

kivételével – a kivitelezés megkezdése előtt – műszaki-

biztonsági szempontok szerinti felülvizsgálatra be kell

nyújtani a földgázelosztóhoz.

Ebből következően a gázelosztónak nem feladata az

energiahatékonyságról és környezettudatos tervezésről szóló

EU rendeletek teljesítésének ellenőrzése.

Az energiahatékonyságról és környezettudatos tervezésről szóló

EU rendeletek teljesítése nem tartozik a műszaki-biztonsági

szempontok közé.

MBSZ



Folytatás

MBSZ



Az előzőek szerint tanúsított gázfogyasztó

készülék Magyarországon csak akkor telepíthető, ha a

megfelelőségi tanúsítványában közvetlen vagy

közvetett rendeltetési országként Magyarország (HU)

is nevesített, továbbá ha a gyártó a HU jelzést

közvetett rendeltetési országként tüntette fel, akkor a

telepítésnek további feltétele, hogy a gyártó, vagy

megbízottja igazolja, hogy a gázfogyasztó készüléket,

a gyártó előírásai szerint, a magyarországi telepítés

feltételeinek megfelelően átállította.

MBSZ



Az előző bekezdés előírásait kell alkalmazni

az ismételten üzembe helyezésre kerülő használt vagy

felújított, és/vagy magánforgalomban behozott

gázfogyasztó készülékekre is.

A készülék vagy részegység magyarországi

telepítéséhez:

a) magyar nyelvű gyártói utasítást és használati-kezelési

útmutatót kell mellékelni;

b) a készüléken vagy részegységen, illetve ezek

csomagolásán magyar nyelvű figyelmeztető feliratokat

kell elhelyezni.

MBSZ



A gyártói utasításnak az elhelyezésre, a szerelésre, a

szabályozásra és karbantartásra vonatkozó összes olyan

útmutatást tartalmaznia kell, amely az üzembe helyezést és a

készülék biztonságos használatát lehetővé teszi, így különösen fel

kell tüntetni:

a) az alkalmazandó gázfajtát;

b) a csatlakozási nyomást;

c) a gázfogyasztó készülék égéstermék elvezetési módja

szerinti típusait;

d) az égési levegővel való ellátást biztosító berendezés

nélküli készülék esetében az el nem égett gázt

tartalmazó veszélyes koncentráció kialakulásának

megakadályozásához szükséges légellátást;

MBSZ



e) az égéstermék eltávozására vonatkozó

követelményeket;

f) a légbefúvásos gázégőknek és a hozzájuk tartozó

hőcserélőknek a gyártó által ajánlott kombinációit, az

összeépítés azon feltételeit, amelyek ahhoz

szükségesek, hogy a készülékek használata során az

előírt követelmények teljesüljenek.

A használati-kezelési útmutatónak a biztonságos

használat szempontjából szükséges és a használati

lehetőségek esetleges korlátait feltüntető információkat

tartalmaznia kell.

MBSZ



A figyelmeztető feliratoknak egyértelmű adatokat

kell tartalmazniuk a gáz fajtájáról, a csatlakozási

nyomásról, a használati lehetőségek esetleges korlátairól,

így különösen a működéshez szükséges légellátásról.

A tervdokumentációnak egyértelműen tartalmaznia

kell a betervezett gázfogyasztó készülék CEN/TR 1749 [A gázfogyasztó készülékeknek az égéstermék-elvezetés módja

(típusok) szerinti európai osztályozási rendszere]

szerinti típusjelét a Szabályzat „A különböző gázfogyasztó

készülék típusokra vonatkozó eltérő telepítési szabályok”

c. előírásai alapján.

MBSZ



4.1.2. A gázfogyasztó készülékek osztályozása

4.1.2.1. Az égéstermék-elvezetés és az égési levegőellátás

szempontjából

a) A gázfogyasztó készülék részét képező szerkezetek csak a

gázfogyasztó készülék 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet

szerinti, vagy a 426/2016/EU rendelet szerinti CE típus-

tanúsításának megfelelő kivitelűek lehetnek, melyekhez

csak eredeti részegységeket, alkatrészeket szabad

felhasználni, és azokat a gázfogyasztó készülék gyártójának

szerelési utasításai szerint kell betervezni, összeszerelni,

illetve beépíteni.

MBSZ



b) A gázfogyasztó készülék részét nem képező

szerkezeteket égéstermék elvezetésre és égési

levegő hozzávezetésre betervezni, illetve beépíteni

csak a vonatkozó előírások [az építési termék

építménybe történő betervezésének és beépítésének,

ennek során a teljesítmény igazolásának részletes

szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm.

rendelet] szerint minősített szerkezetet szabad.

MBSZ


4.2. A gázfogyasztó készülékek elhelyezési feltételei


4.2.1. Általános elhelyezési feltételek

A gázfogyasztó készülék felállítási, felszerelési

helyét a gyártó által megadott módon úgy kell

megválasztani, hogy a gázfogyasztó készülék

hozzáférhető, üzembiztosan kezelhető, javítható

legyen, továbbá: …

h) gázfogyasztó készülék kád fölé nem telepíthető,

MBSZ



i) egyszerűsített készülék csere esetén,

amennyiben az új gázfogyasztó készülék

rendelkezik villamos bekötéssel és annak IP

védelme lehetővé teszi, a készülék gyártója

megengedi, úgy a csere gázfogyasztó készülék

elhelyezhető kád fölé. A csere gázfogyasztó

készülék csak olyan áramkörbe köthető, amely

legfeljebb 30 mA névleges kioldóáramú áram-

védőkapcsolóval (RCD-vel) védett.

MBSZ



j) A hatályos kockázati osztályba sorolás szerint

robbanásveszélyes osztályba tartozó létesítményben,

helyiségben gázfogyasztó készülék nem szerelhető fel.

k) Gépkocsi tárolóban csak „C” típusú gázfogyasztó

készüléket szabad felállítani.

A garázsokban elhelyezett zárt égésterű gázfogyasztó

készülék esetében a gázfogyasztó készüléket mechanikus

sérülések elkerülésére kielégítő védelemmel (például

kengyellel vagy ütközővel) kell ellátni.

Gépkocsi tárolóban elhelyezett gázfogyasztó

készülékek elé hőre záró szelepet kell beépíteni.

MBSZ


4.3. A gázfogyasztó készülék légellátása, helyiségének szellőzése, az

égéstermékének kivezetése

4.3. A gázfogyasztó készülék légellátása, helyiségének

szellőzése, az égéstermékének kivezetése

4.3.1. Az „A” vagy „B” típusú gázfogyasztó készülékek

helyiségének levegő-ellátásával kapcsolatos általános

előírások

A helyiség légterével közvetlen kapcsolatban lévő

(nyitott) égésterű gázfogyasztó készülékek biztonságos,

egészségügyi és energetikai szempontból kifogástalan

üzeme érdekében biztosítani kell a gázfogyasztó

készülék helyiségének szellőzőlevegő-ellátását.

MBSZ




A szükséges szellőzőlevegő-térfogatáramot és

a bejutását biztosító nyomás feltételeket meg kell

tervezni.

A légellátás, szellőzés, a gázfogyasztó

készülékek elhelyezésének tervezésénél

figyelembe kell venni a helyiségben már meglévő

más tüzelőanyaggal, akár csak ideiglenesen

üzemelő tüzelőberendezések működését,

kialakítását, légellátási megoldását, igényeit.

MBSZ




A már üzemelő gázfogyasztó készülékek légellátási

feltételeinek megváltozása esetén a készülékek megfelelő

légellátását jelen Szabályzatban előírtak szerinti mértékben

kell biztosítani.

A megfelelő légellátás biztosítására légellátási tervet kell

készíteni, amely megvalósulását a 9. pont szerinti bizonylat

érintett engedélyeshez történő benyújtásával kell igazolni.

Az „A” és „B” típusú gázfogyasztó készülékek üzeméhez

szükséges égési- és szellőző levegő térfogatáramot a

következő módok valamelyikén kell a gázfogyasztó készülék

helyiségébe juttatni:

MBSZ




a) A gázfogyasztó készülék helyiségének külső határoló

szerkezetén elhelyezett levegő-bevezető szerkezetekkel,

amelyek a jelleggörbéjük alapján a tervező által kiválasztott

szerkezetek legyenek;

b) A közvetlenül szomszédos helyiségen keresztül, ha annak

külső határoló szerkezetén a tervező által kiválasztott levegő-

bevezető szerkezetek vannak, és ezt a szomszédos helyiséget

a gázfogyasztó készülék helyiségével összeszellőztetik;

a gázfogyasztó készülék helyiségében az összeszellőztető

nyílások eltakarásának tilalmát jelezni kell a felhasználó

részére;

ezt a tilalmat a tervben is elő kell írni;

MBSZ




c) A szabadból nyíló légcsatornával, amelyen keresztül

a tervezett szellőzőlevegő térfogatáram gravitációs

vagy ventilátorral létrehozott nyomáskülönbség

hatására a gázfogyasztó készülék helyiségébe

áramlik; a légcsatorna szabadba nyíló végén el nem

zárható zsalu, huzalháló vagy rács legyen.

Ha a szellőzőlevegő útvonalán a légcsatornában

szabályozó- vagy zárószerkezet van, akkor biztosítani

kell, hogy a gázfogyasztó készülék csak a szerkezet

nyitott állapotában üzemeljen.

MBSZ




Ha a szellőzőlevegő bejuttatására tervezett légtechnikai

berendezésben nagy áramlási ellenállású elemek (szűrő

és/vagy fűtő/hűtőkalorifer és/vagy hő-visszanyerő) találhatók,

a tervező vizsgálja, és szükség esetén oldja meg a tervezett

ventilátor és a gázfogyasztó készülék reteszelését

A légcsatornába a tervező általi kiválasztott hő-

visszanyerő elem beépítése megengedett, ez energetikai

szempontból kedvező lehet.

d) Ha a szellőzőlevegő útvonalán a légcsatornában szabályozó-

vagy zárószerkezet van, akkor biztosítani kell, hogy a

gázfogyasztó készülék csak a szerkezet teljesen nyitott

állapotában legyen üzemeltethető.

MBSZ




4.3.2. „A” típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegő-

ellátása, szellőzése

Az „A” típusú gázfogyasztó készülékek

biztonságtechnikai és egészségügyi szempontból kifogástalan

üzemének biztosítása céljából gondoskodni kell a helyiség

olyan légcseréjéről, ami az égéstermék és a használat során

keletkezett egyéb szennyezőanyagok koncentrációját az

egészségügyi követelményeknek megfelelően korlátozza.

Általános esetekben a szellőzőlevegő térfogatárama a

gázfogyasztó készülék egyidejű hőterhelésére vonatkoztatva

legalább 12 m3/h/kW legyen.

MBSZ




Ha az előzőek szerint meghatározott

szellőzőlevegő térfogatáram bejuttatását

a tervező gépi elszívó szellőzéssel biztosítja,

nyilatkozzon arról, hogy a gépi elszívás a

konyhával légtér összeköttetésben lévő „B”

típusú gázfogyasztó készülék vagy egyéb

tüzelőberendezés égéstermék elvezetésére

nincs káros hatással.

MBSZ




4.3.3. Égéstermék elvezetéssel rendelkező,

a helyiség légterétől nem független (nyílt

égésterű), „B” típusú gázfogyasztó készülékek

helyiségének levegő-ellátása, szellőzése.

E gázfogyasztó készülékek biztonságtechnikai

és egészségügyi szempontból kifogástalan

üzemének biztosítása céljából gondoskodni kell:

MBSZ




a) áramlásbiztosítóval rendelkező gázfogyasztó

készülékeknél az égéshez szükséges levegő (az

égési levegő), valamint az áramlásbiztosítón

keresztül a helyiségből kiáramló levegő (hígító

levegő) pótlásáról,

b) áramlásbiztosítóval nem rendelkező

készülékeknél legalább az égéshez szükséges

levegő (az égési levegő) pótlásáról.

MBSZ


4.3.4. A „B” típusú gázfogyasztó készülékek égéstermékének kivezetése

4.3.4. A „B” típusú gázfogyasztó készülékek


A gázfogyasztó készülékek égéstermékét minden

lehetséges esetben a szabadba, a tetőhéjazat fölé

kell kivezetni.

- Az épület égéstermék-elvezetője,

- az égési levegő hozzávezetés,

- az összekötő elem [MSZ EN 1443]

- és a gázfogyasztó készülék együttesét az MSZ EN 13384-1

és az MSZ EN 13384-2 szabvány vagy azzal egyenértékű

műszaki megoldás szerint tervezni és méretezni kell.

MBSZ



Égéstermék elvezetésre betervezni, illetve beépíteni

csak a vonatkozó előírás [az építési termék építménybe

történő betervezésének és beépítésének, ennek során a

teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló

275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet] szerint minősített

égéstermék-elvezető szerkezetet szabad.

Az épület égéstermék elvezetője feleljen meg az

MSZ EN 1443 [Égéstermék-elvezető berendezések.

Általános követelmények.] szabvány vagy azzal

egyenértékű műszaki megoldás előírásainak.

MBSZ



A gázfogyasztó készülék részeként tanúsított (szerves

részének minősülő) égéstermék-vezető, és égési levegő ellátó

elemek a gyártó előírásainak feleljenek meg.

Az égéstermék elvezető maximális hossza a gyártó

előírása szerinti legyen.

Az égési levegő hozzávezetést méretezni kell.

Az égéstermék-elvezető berendezés átjárható, könnyen és

biztonságosan tisztítható, megfelelő gáztömörségű, illetve a

szabad keresztmetszete teljes hosszában ellenőrizhető legyen.

Az ellenőrzéshez biztosítani kell a szükséges tisztító-

ellenőrző és mérőnyílásokat, valamint a kitorkollás

biztonságos megközelíthetőségét.

MBSZ



Az összekötő elem feleljen meg a vonatkozó műszaki,

biztonsági és minőségi követelményeknek, az adott

üzemmódra alkalmas, szükség szerint kiszerelhető, bontható,

javítható, ellenőrizhető és tisztítható legyen.

Merev vagy hajlékony fém béléscsővel bélelt épített vagy

fémből készült szerelt, a gázfogyasztó készülék részeként

tanúsított hajlékony vagy merev fém béléssel rendelkező,

illetve rendszer jellegű égéstermék-vezető tartozék

kitorkollásának tető feletti elhelyezkedése az MSZ EN 15287-

1 szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerinti

legyen.

MBSZ



Az épület égéstermék-elvezetőjét igénybe

vevő új gázfogyasztó készülékek felszerelését

megelőzően, vagy

meglévő készülékek cseréje esetén

a tervezőnek be kell szerezni a kéményseprő-

ipari tevékenység végzésére jogosult

égéstermék-elvezető berendezésre vonatkozó,

érvényességi időn belüli nyilatkozatát.

MBSZ


4.3.5. A C-típusú gázfogyasztó készülék légellátása és égéstermék elvezetése

4.3.5.2. Zárt égésterű gázfogyasztó készülékek homlokzati

kivezetésének elhelyezése

A zárt égésterű gázfogyasztó készülékek égési levegő

beszívó és égéstermék kivezető tartozékát a külső falsíkon kell

elhelyezni.

A kivezetéseket tilos a külső falsíkhoz képest kifejezetten

besüllyeszteni/például kúpok vagy lépcsős felületek

kialakításával.

A kivezetések környezetében ablakpárkányok és a

kivezetés egyik szélétől 200 mm-nél távolabb lévő díszítési

célú 5 cm-t meg nem haladó falvastagság-változások

megengedettek.

MBSZ



Egyebekben gyártó előírását kell betartani.

Ha gyártói előírás nem áll rendelkezésre, akkor:

− a külsőfali égéstermék kivezetés 0,5 m-es környezetében

csak legalább 300 °C hőállóságú anyagok alkalmazhatók,

− a C11 típusú készülékek teleszkópos rendszerű levegő be- és

égéstermék elvezető tartozékai esetében a vakolatnál jobb

légáteresztő képességű anyagok alkalmazása csak akkor

megengedett, ha ezt a gyártói előírás megengedi.

− a homlokzati hőszigetelési munkák idejére a gázfogyasztó

készüléket le kell választani a fogyasztói vezetékről.

MBSZ



Az utólagos hőszigetelési munkákat

követően a külsőfali gázfogyasztó készülékek

- megfelelő összeszerelését és

- a beépítését,

a gyári előírások betartását arra jogosult

szakembernek dokumentáltan igazolni kell.

MBSZ



4.3.5.3. A 70 kW-nál nem nagyobb hőterhelésű „C” típusú

gázfogyasztó készülékek égéstermék-kivezetésének épület

homlokzatán (külső falán) való elhelyezésére vonatkozó

feltételek

A helyiség légterétől független (zárt) égésterű

gázfogyasztó készülékek égéstermékének homlokzati (külső

fali) kivezetése az MSZ EN 15287-2 [Égéstermék elvezető

berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése,

kivitelezése és üzembe helyezése. 2. rész: Zárt égésterű

tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései.]

szabványnak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásnak

megfelelően létesíthető.

MBSZ


4.3.6. Gyűjtő jellegű égéstermék-elvezető berendezések


a) Az új, több építményszintről igénybe vett, gyűjtő jellegű

égéstermék-elvezető berendezések csak zárt rendszerűek

lehetnek, amelyekre csak „C” típusú gázfogyasztó készülékek

csatlakoztathatók.

b) Az égéstermék-elvezető és a levegő bevezető járatot

valamennyi rá csatlakozó készülék figyelembevételével

tervezni és méretezni kell.

c) Az új, azonos építményszintről igénybe vett, kaszkád

elrendezésű égéstermék-elvezető berendezés kialakítása nyitott

és zárt rendszerű egyaránt lehet.

MBSZ



d) az Amennyiben a gyűjtőkéményben túlnyomás alakulhat ki,

akkor az ahhoz csatlakoztatott készüléknél az égéstermék

visszaáramlását megakadályozó szerkezetet kell alkalmazni.

Az égéstermék-elvezető és a levegő bevezető járatot

valamennyi rácsatlakozó készülék figyelembevételével

tervezni és méretezni kell.

Túlnyomásos gyűjtőkéményre csak olyan gázfogyasztó

készülékek csatlakoztathatók, amelyek a gyártó által megadott

műszaki paramétereik szerint a gázfogyasztó készülékek

bármely részterhelésénél is alkalmasak a gyűjtőkéményben

előforduló túlnyomások elviselésére.

MBSZ



A gyártó vagy forgalmazó a gázfogyasztó készülék

előbbiek szerinti alkalmasságát egy CE típus-megfelelőség

tanúsítvány alapján jogosult igazolni.

A gyűjtőkémény egynél több gázfogyasztó készülék

égéstermékét vezető szakaszában a kialakuló túlnyomás

a gázfogyasztó készülékek dokumentációjában megengedett

értéknél nem lehet nagyobb.

A túlnyomásos gyűjtőkéményre kapcsolt gázfogyasztó

készülékek egymás üzemét kedvezőtlenül nem

befolyásolhatják, a gyűjtőkéményben nyomáslengések

kialakulása nem megengedett.

MBSZ

5. A csatlakozóvezetékek, telephelyi vezetékek és felhasználói berendezések

kivitelezési követelményei

5.1. Általános kivitelezési követelmények

5.1.1. A kivitelezővel szemben támasztott követelmények

Kivitelezni csak kivitelezői jogosultság birtokában szabad.

A kivitelezést az engedélyes által műszaki biztonsági

szempontból felülvizsgált és kivitelezésre alkalmasnak

minősített tervdokumentáció alapján kell végezni.

Kivételt képez az 5.3. pont szerinti „egyszerűsített

készülékcsere”, amelyet a területileg illetékes engedélyessel

előzetesen létrejött megállapodás alapján feljogosított,

a gázszerelők közhitelű hatósági nyilvántartásában

[a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló

30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet] is szereplő gázszerelő

végezheti.

MBSZ




A szerelési munkák elvégzésére a gázszerelők közhitelű

hatósági nyilvántartásában [a gázszerelők engedélyezéséről és

nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet a gázszerelők

nyilvántartásáról a gázszerelők és gázkészülék-javítók tevékenysége folytatásának

részletes feltételeiről, az e tevékenységek bejelentésének és nyilvántartásának

rendjéről, valamint az e tevékenységekre vonatkozó kötelezettségek be nem

tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről szóló 42/2017. (XII. 11.)

NGM rendelet] szereplő gázszerelő jogosult. Ez nem zárja ki, és

nem helyettesíti a hegesztővel szemben támasztott

minősítési követelmények teljesülését, ha a kivitelezési

munka ezt ezen előírás 5.1.2.1. pontja szerint szükségessé

teszi, továbbá ha a létesítésre vonatkozó előírások további

követelmények teljesülését is megköveteli.

MBSZ




5.1.1.1. A kivitelező felelőssége

A kivitelező köteles

- a tőle elvárható legmagasabb szakmai

színvonalon

- a vonatkozó jogszabályokban előírtak

betartásával, valamint

- a felhasználó jogos igényeinek

figyelembevételével

végezni munkáját.

MBSZ




A szerelés, vagy kivitelezés során beépített

anyagok megfelelőségének bizonylatolása

a kivitelező felelőségi körébe tartozik.

Az a gázszerelő, aki az egyszerűsített

készülékcserét - külön, a készülék cserére

vonatkozó külön megállapodás szerint - végzi,

a készülékcserével járó munkája mellett (a kiviteli

terv hiányára tekintettel) felelős:

MBSZ




a) az új gázfogyasztó készüléknek a meglévő

fűtési és/vagy használati melegvíz

rendszerhez, valamint az égéstermék elvezető

berendezéshez való szakszerű illesztéséért [amennyiben végzettsége és szakképesítése szerint szükséges

és indokolt, arra jogosult tervező/szakértő (az építésügyi és az

építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről

szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) bevonásáért];

MBSZ




b) a kivitelezéshez és az üzemeltetéshez

szükséges engedélyek, nyilatkozatok,

tanúsítványok és egyéb dokumentumok

meglétének ellenőrzéséért;

c) a felhasználó biztonságos üzemeltetéssel

kapcsolatos kötelezettségeiről történő

szakszerű tájékoztatásáért;

MBSZ




d) a kivitelezési munka műszaki-biztonsági

ellenőrzéséért (a területileg illetékes

engedélyes feljogosítása alapján);

e) az egyszerűsített készülékcsere megtörténtéről

a 7.7. szakasz szerint szerelési nyilatkozat és

bejelentő lap kiállításáért, továbbá az

engedélyeshez a munka elvégzését követő

3 munkanapon belül történő dokumentált

átadásáért;

MBSZ




f) a gázfogyasztó készülékbe, annak tartozékaiba

beépített szerelvények, tartozékok és a

gázfogyasztó készülék megfelelőségét igazoló

dokumentumok másolatainak

- amelyeknek egy példányát a készülék

üzemeltetőjének ad át –

10 évig történő megőrzéséért.

Az égéstermék-elvezető

kivitelezésének személyi feltételei

Az égéstermék-elvezető és az égéstermék-vezető


Az ÉMI tüzelőberendezés égéstermék-elvezető készítő

rész-szakképesítés megszerzésére OKJ 31 582 05 tanfolyamot

biztosít.

A tanfolyam sikeres elvégzését követően a személy

részére bizonyítványt, és „minősített égéstermék-elvezető

berendezés kivitelező” cím viselésére jogosító - jogszabályi

hivatkozást nem tartalmazó - bizonyos munkafajták és

munkanemek végzésére jogosító tanúsítványt állít ki.

A tanúsítvány visszavonásig, illetve legfeljebb 4 év

időtartamra érvényes, mely időtartam továbbképzéssel

meghosszabbítható.

Az égéstermék-elvezető és az égéstermék-vezető


A rész-szakképesítés nem jogosíthat égéstermék-

vezető kivitelezésére, mert a felhasználói berendezés

részeként [22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 2. § b) részegységeként]

tanúsított égéstermék-vezető tanúsítására az ÉMI

a 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet értelmében nem

kijelölt és bejelentett tanúsító szervezet [22/1998. (IV. 17.)

IKIM rendelet 2. § d) Tanúsító szervezet: a kijelölési feladatkörében eljáró

Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: kijelölő hatóság)

által külön jogszabály előírásai szerint a gázfogyasztó készülékek vagy

részegység vizsgálatára, ellenőrzésére és tanúsítására kijelölt, az Európai

Bizottságnak és a tagállamoknak a 90/396/EGK tanácsi irányelv 9. Cikke

szerint bejelentett szervezet.].

MBSZ




5.1.2. Felépítményi munkák

Csatlakozó- és fogyasztói vezeték körvezetékként

nem alakítható ki.

A felhasználási helyre részegységekben szállított

gázfogyasztó készülék esetén az összeszerelési

műveletek során kizárólag olyan gyári alkatrészek,

részegységek építhetők a gázfogyasztó készülékbe,

amelyeket annak gyártója a 22/1998. (IV. 17) IKIM

rendelet szerint a gázfogyasztó készülék részeként, a

megfelelőséget értékelő tanúsítónál azonosított és ezzel

összhangban, kiadványaiban dokumentált.

5.1. Általános kivitelezési

követelmények

MBSZ




5.1.2.1. Nem oldható kötések

A csatlakozó-, telephelyi és fogyasztói vezetékek

csőkötéseinél nem oldható kötéseket kell alkalmazni.

Oldható kötések csak szerelvényekhez, idomokhoz,

mérőelemekhez, szigetelő közdarabokhoz, készülék

bekötésekhez, műszerekhez és csővég lezárásokhoz

alkalmazhatók.

Amennyiben a cső anyaga, mérete vagy a szerelési

körülmények megváltoznak, vagy azokat módosítani kell,

a szerelési technológia előírásaira vonatkozóan a tervező által

új technológiai követelményrendszer megadása szükséges, és a

munkálatokat ennek megfelelően szabad folytatni.

MBSZ




Személyi feltételek – acél vezetékek esetén

Ezen előírás hatálya alá tartozó,

• DN 25-nél nagyobb méretű nagyközép-nyomású,

• DN 50-nél nagyobb méretű közép- és a

• DN 100-nál nagyobb méretű kisnyomású

csatlakozó-, telephelyi- és fogyasztói vezeték hegesztésére

csak minősített ív-, és/vagy lánghegesztő jogosult.

Ez esetben a hegesztés kivitelezőjének rendelkeznie kell

az MSZ EN ISO 14731 szabvány szerinti követelményeket

kielégítő hegesztési koordinációs személyzettel

(hegesztési felelőssel, hegesztő műszaki szakemberrel)

és az alábbi szabványok alapján minősített hegesztőkkel:

MBSZ




• az MSZ EN 287-1 (a hegesztő minősítése

a minősítése lejárata napjáig érvényes),

• MSZ EN ISO 9606-1

Minden más esetben a gázszerelők közhitelű

hatósági nyilvántartásában [a 42/2017.

(XII. 11.) NGM rendelet] szereplő gázszerelő

is jogosult a csatlakozó-, telephelyi és

fogyasztói vezeték kivitelezésére.

MBSZ




Személyi feltételek – PE vezetékek esetén

PE anyagú csatlakozó-, telephelyi és fogyasztói vezetéken

hegesztési munkálatokat csak az adott hegesztési eljárásra

érvényes minősítéssel rendelkező műanyaghegesztő végezhet.

A PE anyagú csatlakozó-, telephelyi- és fogyasztói vezetékek

hegesztési munkálatainak helyszíni irányítására és

ellenőrzésére PE vezetéképítés irányítói képesítéssel

rendelkező felelős személyt kell megbízni, akinek feladatát

munkaköri leírásban kell szabályozni.

A PE vezeték hegesztését eljárásvizsgálattal igazolt hegesztési

utasításnak (WPS) megfelelően kell végezni.

MBSZ




5.1.3. Villámvédelem

Épületen kívüli csatlakozó-, telephelyi vezeték és a fogyasztói

vezeték föld feletti tartozékaira villámvédelmi berendezést

az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási

tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm.

rendeletben meghatározott jogosultsággal rendelkező tervező

tervezheti.

5.1.4. Egyenpotenciálra hozás

A csatlakozó-, telephelyi- és fogyasztói vezetékek eltérő

potenciálon lévő szakaszait egyen-potenciálra kell hozni.

MBSZ 5. A csatlakozóvezetékek, telephelyi vezetékek és felhasználói

berendezések kivitelezési követelményei

5.2. Az elkészült csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték és/vagy fogyasztói

vezeték kivitelezést követő ellenőrzése

5.2.1. Nyomáspróba

Módszere

A csatlakozó-, telephelyi- és a fogyasztói vezeték

minőségének és szerelésének megfelelőségét készre szerelt

állapotban szilárdsági nyomáspróbával és tömörségi próbával

ellenőrizni kell.

A csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték és a felhasználói

berendezés nyomáspróbájának nyomáspróba terv szerinti

elvégzése, dokumentálása és értékelése a kivitelező feladata és

felelőssége.

A nyomáspróba gyakorlati végrehajtását az engedélyes

képviselője vagy megbízottja jogosult ellenőrizni.





• A szilárdsági és a tömörségi nyomáspróba

értékét, időtartamát és a szükséges

műszerezettséget a tervező által a műszaki

leírásban meghatározott módon kell

biztosítani.

• A szilárdsági és tömörségi nyomáspróba

levegővel vagy semleges gázzal végezhető el.

• A szilárdsági nyomáspróba előzze meg a

tömörségi próbát.





• Meglévő vezeték bővítéseként épült

csővezetékeket is szilárdsági és tömörségi

nyomáspróbának kell alávetni.

• A meglévő és annak bővítéseként megépült

vezetékek összekötő hegesztési varratát, vagy

más összekötő elemét, szerelvényét (haszon

gázzal) csak tömörségi próbának kell alávetni.





Amennyiben a csatlakozóvezeték, telephelyi

vezeték, fogyasztói vezeték üzemi nyomása

> 16 bar,

• a szilárdsági próbanyomás értékét a vezeték

üzemi nyomásától függően

• 25 bar tervezési nyomásig a 80/2005. (X. 11.)

GKM rendelet,

• a fölött a 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet

előírásai szerint kell meghatározni.

A gázfogyasztó készülékek égéstermék-

(el)vezetésének, illetve levegő bevezetésének

vizsgálata



5.2.4. A gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezetésének, illetve levegő

bevezetésének vizsgálata

5.2.4. A gázfogyasztó készülékek égéstermék-

elvezetésének, illetve levegő bevezetésének

vizsgálata

5.2.4.1. A „B” típusú gázfogyasztó készülékek

égéstermék-elvezetőjének vizsgálata

A gázfogyasztó készülék csak akkor helyezhető

üzembe, ha a területileg illetékes kéményseprő-ipari

tevékenység végzésére jogosult az égéstermék-

elvezető megfelelőségét műszaki felülvizsgálatról

szóló nyilatkozattal igazolta.





Az engedélyes, illetve üzembe helyező csak

érvényességi időn belüli nyilatkozatot fogadhat

el.

A „B” típusú gázfogyasztó készülék - a 4.1.1.

pont szerint - részeként tanúsított égéstermék-

vezető kivitelezésének felülvizsgálatát a gyártó

által az üzembe helyezésre feljogosított

személynek kell elvégeznie vagy elvégeztetnie

és dokumentálnia.





5.2.4.2. A „C” típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék

elvezetésének és levegő bevezetésének vizsgálata.

5.2.4.2.1. Általános feltételek

a) Abban az esetben, ha az égési levegő bevezetés és az

égéstermék elvezetés elemeit, vagy azok egyes szakaszait a

22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet szerinti tanúsító szervezet a

gázfogyasztó készülék részeként tanúsította, akkor

a gázfogyasztó készülék felszerelőjének ezen légbevezető és

égéstermék-vezető vonatkozásában a szerelési nyilatkozat

részét képezően írásban kell dokumentálnia a gázfogyasztó

készülék gyártója által előírt szerelési technológia betartását.





b) Abban az esetben, ha az égési levegőellátás és

az égéstermék elvezetés nem képezi a

gázfogyasztó készülék részét, akkor az ilyen

égéstermék-elvezetőhöz kizárólag olyan

gázfogyasztó készülék csatlakoztatható,

amelyet a 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet

szerinti tanúsító szervezet a gázfogyasztó

készülék gyártójának kérésére C6 típusúként

tanúsított.





Ezen égési levegőellátó és égéstermék-elvezető

vonatkozásában a gázfogyasztó készülék felszerelését

végző szakembernek a szerelési nyilatkozat részét

képezően írásban kell dokumentálnia

az égési levegő bevezető és

az égéstermék-elvezető elemek

gyártója által előírt szerelési technológia betartását,

valamint

a gázfogyasztó készülék és az égési levegő-ellátó és

égéstermék-elvezető megfelelő kapcsolatát.





c) Abban az esetben, ha az égéstermék

elvezetésnek csak egy része képezi a

gázfogyasztó készülék részét,

akkor

az épület részét képező égéstermék-elvezető

(C2, C4, C8, C(10), C(12), típusú létesítések)

megfelelőségét a kéményseprő-ipari

tevékenység végzésére jogosult igazolja.





A C9, C(15) típusok esetében kéményseprő-

ipari tevékenység végzésére jogosult létesítés

előtti dokumentumának beszerzése szükséges

az épületszerkezeti járat égési-levegőellátás

céljára történő felhasználhatóságáról,

ha

egy eddig kéményként, vagy tartalék

kéményként használt járatot kívánnak erre a

célra felhasználni.





• A gázfogyasztó készülék felszerelését végző

gázszerelőnek a szerelési nyilatkozat részét

képezően írásban kell dokumentálnia

a gázfogyasztó készülék és az égési levegő-

ellátó és égéstermék-elvezető megfelelő

kapcsolatát.





d) Abban az esetben, ha az égési levegő

bevezetés és az égéstermék elvezetés, vagy

egyes szakaszai a gázfogyasztó készülék

típusbesorolása szerint nem képezik a

gázfogyasztó készülék részét, az épületbe csak

akkor építhetők be, ha azok kizárólag egy CE

jellel rendelkező égési levegőellátó és/vagy

égéstermék-elvezető részeit képezik.





Megfelelőségük igazolása

• vagy az MSZ 845 szabvány [Égéstermék-

elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és

ellenőrzése],

• vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás

előírásai szerint történjen.





e) A C2, C4, C6, vagy C8 C(10) C(12) típusok

esetében az égési levegő-bevezető és

égéstermék-elvezető berendezés csak a

területileg illetékes kéményseprő-ipari

tevékenység végzésére jogosult felülvizsgálata

után és nyilatkozata birtokában helyezhető

üzembe.





5.2.4.2.2 Tömörségvizsgálat

Az égési levegő-bevezető, az égéstermék-elvezető és az

égéstermék-vezető tömörségéről tömörségvizsgálattal kell

meggyőződni.

a) Az égési levegő-bevezető és égéstermék-vezető

tömörségvizsgálat dokumentált elvégzése illetve elvégeztetése

a gázfogyasztó készülék felszerelőjének, vagy - az égési

levegőben mérhető O2 vagy CO2-tartalom ellenőrzésével

történő tömörségvizsgálat esetében - a gázfogyasztó készülék

üzembe helyezőjének a kötelessége és felelőssége.

A vizsgálat elvégzésére a kéményseprő-ipari tevékenység

végzésére jogosult is felkérhető.





b) Az égéstermék-elvezető tömörségvizsgálat dokumentált

elvégzése a kéményseprő-ipari tevékenység végzésére jogosult

feladata.

A tömörségvizsgálat az égési levegőben mérhető O2 vagy CO2

tartalom ellenőrzésével is elvégezhető akkor, ha

• az égési levegő bevezető és égéstermék-elvezető teljes

hosszában olyan koncentrikus elemeket tartalmaz,

• amelyekben az égéstermék-elvezető cső belül van,

• és a koncentrikus égéstermék-elvezető és égési levegő

bevezetőhöz csak egy gázfogyasztó készülék csatlakozik,

• valamint a gázfogyasztó készülék az égési levegő megfelelő

áramlását érzékelő, beavatkozó szerkezettel rendelkezik.



5.3. Egyszerűsített készülékcsere


Az egyszerűsített gázfogyasztó készülék csere

eljárás alkalmazási feltételeit a 11/2013. (II. 21.)

NGM rendelet 6. §-a tartalmazza.

A „B” típusú gázfogyasztó készülék beépítése

azonban csere esetében is kizárólag a Szabályzat

4.2.4.1. c) pontjában előírt feltételek

megvalósításával, és a 65/2011. (IV. 15.) Korm.

rendelet előírásainak figyelembe vételével

történhet.

813/2013/EU és 814/2013/EU Energiahatékonysági rendeletek/készülék és

rendszer-energiacímke

Energia-hatékony

épületgépész rendszerek, rendszerelemek

és alkalmazásuk

Az EU energiahatékonysági rendeletének hatása a hazai

gázkészülékek installációs eljárására



BIZOTTSÁG 813/2013/EU RENDELETE

(2013. augusztus 2.)

a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a

helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések

környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények

tekintetében történő végrehajtásáról.

A BIZOTTSÁG 814/2013/EU RENDELETE

(2013. augusztus 2.)

a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a

vízmelegítők és a melegvíz-tároló tartályok

környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények

tekintetében történő végrehajtásáról.



II. MELLÉKLET

A környezettudatos tervezés követelményei

1. SZEZONÁLIS HELYISÉGFŰTÉSI HATÁSFOKRA

VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

a) 2015. szeptember 26-tól a fűtőberendezések hatásfoka és szezonális

helyiségfűtési hatásfoka az alábbi értékeknél nem lehet alacsonyabb:

a ≤ 70 kW mért hő-teljesítményű helyiségfűtő tüzelőkazánok és

a ≤ 70 kW mért hő-teljesítményű kombinált tüzelőkazánok,

kivéve a ≤ 10 kW mért hő-teljesítményű B1 típusú kazánokat

és a ≤ 30 kW mért hő-teljesítményű B1 típusú kombinált

kazánokat

A szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 86 % alá.

(Minden típusú készülékre)



II. MELLÉKLET

A környezettudatos tervezés követelményei (folytatás)

A ≤ 10 kW mért hő-teljesítményű B1 típusú kazánok és

a ≤ 30 kW mért hő-teljesítményű B1 típusú kombinált kazánok:

A szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 75 % alá.

(Ez a megfogalmazás maga a kéménybe kötött, hagyományos készülék.)

A

> 70 kW és ≤ 400 kW mért hő-teljesítményű helyiségfűtő tüzelőkazánok

és a

> 70 kW és ≤ 400 kW mért hő-teljesítményű kombinált tüzelőkazánok:

A 100 %-os mért hő-teljesítményen mért hatásfok nem csökkenhet

86 % alá, a 30 %-os mért hő-teljesítményen mért hatásfok pedig

nem csökkenhet 94 % alá.



A NITROGÉN-OXID-KIBOCSÁTÁSRA VONATKOZÓ

KÖVETELMÉNYEK

a) 2018. szeptember 26-tól a fűtőberendezések nitrogén-oxid

mennyiségben kifejezett nitrogén – oxid kibocsátása nem

haladhatja meg az alábbi értékeket:

- gáznemű tüzelőanyaggal működő helyiségfűtő

tüzelőkazánok és kombinált tüzelőkazánok: 56 mg/kWh

tüzelőanyag-felhasználás GCV értékben kifejezve,

- folyékony tüzelőanyaggal működő helyiségfűtő

tüzelőkazánok és kombinált tüzelőkazánok: 120 mg/kWh

tüzelőanyag-felhasználás GCV értékben kifejezve

BIZOTTSÁG 813/2013/EU és 814/2013/EU RENDELETEI

Ecodesign követelmények Hatékonyság és emisszió

Gáz- és olajkazánok

813/2013 EU és 814/2013/EU Energiahatékonysági rendeletek/készülék és



65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet az

energiával kapcsolatos termékek


előírásáról, valamint forgalomba

hozatalának és megfelelőség-értékelésének

általános feltételeiről

- Kivonat - Hatályos: 2015. 09. 22. napjától




R. 10/A. § (2) 2016. július 1-ét követően – a típusengedély

megszerzésének időpontjától függetlenül – nem vehető

használatba egyetemes szolgáltatásra jogosult

felhasználási helyen

a) olyan fűtőberendezés, amely a 813/2013/EU bizottsági

rendeletben foglalt szezonális helyiségfűtési hatásfokra,

vízmelegítési hatásfokra és hangteljesítményszintre,

b) olyan vízmelegítő, amely a 814/2013/EU bizottsági

rendeletben foglalt vízmelegítési hatásfokra és

hangteljesítményszintre





R. 10/A. § (3) 2017. szeptember 26-át követően – a típusengedély

megszerzésének időpontjától függetlenül – nem helyezhető üzembe olyan

melegvíztároló tartály, amely a 814/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt

hőtárolási veszteségre vonatkozó előírásoknak nem felel meg.

(4) 2018. szeptember 26-át követően – a típusengedély

megszerzésének időpontjától függetlenül – nem helyezhető

üzembe

a) olyan fűtőberendezés, amely a 813/2013/EU bizottsági

rendeletben foglalt nitrogénoxid-kibocsátásra,

b) olyan vízmelegítő, amely a 814/2013/EU bizottsági

rendeletben foglalt nitrogénoxid-kibocsátásra




A 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet gyakorlati végrehajtásának anomáliái

Gondot jelent a társasházak gyűjtőkéményeire kötött

gázfogyasztó készülékek cseréje, mert azok esetében műszaki

okok miatt nem lehetséges az új ErP - kompatibilis kazánok

felhasználónkénti (egyenkénti) felszerelése.

A rendelet értelmében gyűjtő kéményekre csatlakoztatott,

a helyiség levegőjét használó, huzatmegszakítóval ellátott,

kizárólag B1 típusú, nyitott égésterű kazánok továbbra is

cserélhetők, ezért erre a speciális cserepiacra szabad olyan

gázfogyasztó készüléket forgalmazni majd beüzemelni,

amelynek szezonális hatásfoka (ηs) nem felel meg az új

rendeletekben előírt követelményeknek.

813/2013/EU és 814/2013/EU Energiahatékonysági

rendeletek/készülék és rendszer-energiacímke

Termék címke kondenzációs fűtőkészülékhez

A kondenzációs fűtőkészülékeken vagy

a hőszivattyúkon

a 105 x 200 mm méretű termék címkét

jól látható helyen kell elhelyezni.

A hatékonysági osztály mellett, a készüléktől függően

további fontos felhasználói információkat is tartalmaz

a termék címke, pl.:

- zajteljesítmény (hangnyomás) szint,

- maximális fűtő-teljesítmény



Termék címke kondenzációs fűtőkészülékhez



Rendszercímke

Ha a felhasználói berendezés

gázüzemű kondenzációs készülékkel,

szabályozással,

energiatárolóval és

napkollektorokkal

létesül, akkor

egy „együttes hatékonysági besorolást” kell

készíteni:



„Együttes hatékonysági besorolás”



Rendszercímke

Az ErP irányelv ebben az esetben

„Rendszercímke” szövegű rendszerjelölést ír

elő.

Függetlenül attól, hogy a felhasználói

berendezés – a gázfogyasztó készülék

kivételével – egyes elemei rendelkeznek-e

vagy nem saját termékcímkével, a rendszer

komponensei egy közös címkét kapnak.



Számítási lap rendszercímkéhez – szoftveres támogatás



Rendszercímke

Gyártó →

Egyedi készülék éves energia-

hatékonysági osztálya →

Bővítés szolár-technikával →

Bővítés tárolóval →

Bővítés szabályozással →

Bővítés 2. hő termelővel →

813/2013 EU és 814/2013/EU Energiahatékonysági rendeletek

Összefoglalás

2013. augusztus 2. 813/2013/EU (Bizottság Határozata,

megjelent az EU hivatalos lapjában

Forgalomba hozatali feltétel a CE jelzés

2015. szeptember 26. – hatályba lép az 1. szigorítási fok

= CE jelzés + Szezonális hatásfok (ηs ) + energia-címke

2016. július 1. – türelmi időszak vége az egyetemes

szolgáltatásra jogosult felhasználók esetében

2018. szeptember 26. – hatályba lép a 2. szigorítási fok

= CE jelzés + Szezonális hatásfok (ηs ) és az energia-

címke + káros anyag kibocsátás (NOx) < 56 mg/kWh (Hf)

813/2013 EU és 814/2013/EU Energiahatékonysági rendeletek

Összefoglalás A kivételt képező gázfogyasztó készülékek

813/2013/EU – I. Melléklet – 9,10 .pontok

813/2013/EU - II. Melléklet - 5.pont




A gázfogyasztó készülékhez csak olyan, nem a

gázfogyasztó készülék részeként tanúsított

égéstermék-elvezető és égési-levegő hozzávezető

csatlakoztatható, amely az Építési termék rendelet

szerinti teljesítményigazolással rendelkezik, CE jellel

ellátott és

a) az adott rendszer gyártója által kiadott

dokumentációból egyértelműen azonosíthatóak az

égési-levegő bevezető és az égéstermék-elvezető

felhasználható elemei, továbbá




b) az égési levegő bevezető és égéstermék-elvezető méretezését a

gázfogyasztó készülék gyártója, vagy az adott égési levegő

bevezető és égéstermék-elvezető gyártója, vagy arra jogosult

tervező elvégezte.

A gázfogyasztó készülék gyártója, vagy az égési levegő

bevezető égéstermék-elvezető gyártója által elvégzett

méretezés alapján a berendezések a megadott határok között

Magyarországon megfelelően működnek.

Az egyszerűsített gázfogyasztó készülék csere

folyamatában az érintett gáz csatlakozópontok kötési helyei és

a felszerelt új elemek tömörségvizsgálata haszongázzal, üzemi

nyomáson, egyszerű szivárgás ellenőrzéssel elvégezhető.




Az égési levegő-bevezető és égéstermék-

elvezető kialakítása és megfelelősége

vonatkozásában a „B” és „C” típusú

gázfogyasztó készülékek egyszerűsített cseréje

esetén a Szabályzat 5.2.4. pontja szerinti

feltételeket kell biztosítani, és az abban leírt

eljárásokat kell követni.




A gázfogyasztó készülék cserét végző

gázszerelőnek az egyszerűsített készülék csere

után el kell végeznie

• a gázfogyasztó készülék cserével érintett

felhasználói berendezés-rész műszaki-

biztonsági ellenőrzését,

• és a 7.7. szakasznak megfelelően

dokumentálnia kell.

5. A csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések


5.4. Műszaki-biztonsági ellenőrzés

5.4. Műszaki biztonsági ellenőrzés (+ KÉSZÜLÉKCSERE!)

5.4.1. Műszaki biztonsági ellenőrzés feltételei földgáz esetében

Az elkészült csatlakozóvezetékek, telephelyi vezetékek és

felhasználói berendezések tervköteles létesítését, bővítését,

átalakítását – az egyszerűsített készülékcsere kivételével -

követően műszaki-biztonsági szempontból az engedélyes vagy

megbízottja köteles ellenőrizni.

A műszaki-biztonsági ellenőrzést végző személy az ellenőrzésről

jegyzőkönyvet állít ki, amelynek egy példányát a

kivitelezőnek, egy másik példányát a megrendelőnek átadja, az

eredeti példányt irattározza.




5.4.1.1. A kivitelezés készre jelentése (+ KÉSZÜLÉKCSERE!)

5.4.1.1. A kivitelezés készre jelentése

Az elkészült létesítmény készre jelentésére - szerelési

nyilatkozat (ld. 7.6. szakasz) benyújtásával –

az ingatlantulajdonos, vagy megbízása alapján

a csatlakozóvezeték, a telephelyi vezeték és

a felhasználói berendezés kivitelezője jogosult.

A szerelési nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kivitelező

jogosultságának igazolását (igazolványa számát,

érvényességét).




5.4.1.2. Sikeres a műszaki biztonsági ellenőrzés akkor,

ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

a) a kivitelező az ellenőrzésnél jelen van;

b) a kivitelező a szerelési nyilatkozathoz csatolta

a 7.4. szakasz szerinti megvalósulási dokumentációt;

c) a megépült rendszer szabvány vagy azzal

egyenértékű műszaki megoldás szerint elvégzett

szilárdsági és tömörségi nyomáspróbája sikeres volt;




d) a kivitelező az anyagok és tartozékok megfelelőségét

(beleértve az RB-s berendezéseket is) igazoló

dokumentumokat a megvalósulási dokumentációhoz csatolta;

e) a kéményseprő-ipari tevékenység végzésére jogosult

- amennyiben érintett - műszaki vizsgálatáról szóló

nyilatkozata az égéstermék-elvezető megfelelőségéről

rendelkezésre áll;

f) a felhasználási helyre részegységekben szállított

gázfogyasztó készülék helyszínen történt megfelelő

összeszerelésének igazolása az összeszerelést végző

szakember kötelessége.




g) a kivitelező csatolta a zárt égésterű gázfogyasztó

készülékek gyárilag, a készülék tartozékaként szállított

égéstermék-vezető és égési levegő bevezető

rendszereinek gyárilag előírt technológia szerinti

szerelésére vonatkozó nyilatkozatát;

h) a kivitelező csatolta a tömörségvizsgálatra kötelezett

égéstermék-elvezető berendezés tömörségvizsgálatának

az MSZ EN 1443 [Égéstermék elvezető berendezések.

Általános követelmények] szabvány vagy azzal

egyenértékű műszaki megoldás szerinti jegyzőkönyvét;




g) a kivitelező csatolta a zárt égésterű gázfogyasztó

készülékek gyárilag, a készülék tartozékaként

szállított égéstermék elvezető és égési levegő

bevezető rendszereinek gyárilag előírt technológia

szerinti szerelésére vonatkozó nyilatkozatát;

h) a kivitelező csatolta a tömörségvizsgálatra kötelezett

égéstermék elvezető berendezés

tömörségvizsgálatának az MSZ EN 1443 [Égéstermék

elvezető berendezések. Általános követelmények] szabvány

vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerinti

jegyzőkönyvét;




i) a nyílt égésterű („A” vagy „B” típusú)

gázfogyasztó készülékek esetében a légellátás-

szellőzés az égéstermék elvezetés is a terv szerint

valósult meg;

j) az arra jogosult szakember [az egyes ipari és

kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához

szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.)

NFGM rendelet] által kiadott, szükséges

érintésvédelmi igazolás rendelkezésre áll;




k) a szükséges egyéb szakvélemények rendelkezésre

állnak;

l) a felszerelt gázfogyasztó készülékek az e

rendeletben vagy a 22/1998. (IV. 17.) IKIM

rendeletben foglalt előírásoknak megfelelnek;

m) a kivitelezés az engedélyes által műszaki

biztonsági szempontból alkalmasnak minősített

terv szerint valósult meg.




5.4.2. A műszaki biztonsági ellenőrzés eltérései PB-gáz

esetében

a) A műszaki biztonsági ellenőrzés során a PB-gáz forgalmazó

képviselője a kivitelezett létesítményt a létesítési

hozzájárulással rendelkező tervdokumentáció alapján

műszaki biztonsági szempontból minősíti annak eldöntése

céljából, hogy alkalmas-e használatba vételre.

b) Alkalmas minősítést az a kivitelezett csatlakozóvezeték és

felhasználói berendezés kaphat, amely a tervdokumentáció

minden követelményének a 3.1. szakaszban foglaltaknak

megfelelően, bizonylatokkal alátámasztottan megfelel.



5.5. Üzembe helyezés


A csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték és a fogyasztói vezeték

létesítését, bővítését, átalakítását követő üzembe helyezést a

vezetékes PB-gáz szolgáltató vagy a PB-gáz forgalmazó által

műszaki-biztonsági szempontból felülvizsgált és kivitelezésre

alkalmasnak nyilvánított tervdokumentáció alapján

megvalósított, és az üzembe helyezést gátló hiányosságot meg

nem állapító műszaki-biztonsági ellenőrzést követően szabad

elvégezni.

A gázfogyasztó készülék üzembe helyezését és

beüzemelését kizárólag a gyártó nevében eljáró, feljogosított

személyek végezhetik el.




A gázfogyasztó készülékek gáz alá helyezése csak

abban az esetben történhet, ha

• a Szabályzat 3. fejezet 3.1.3.2. pontjában előírtak

teljesültek, valamint

• a földgázelosztónak, vezetékes PB-gáz szolgáltatnak,

telephelyi szolgáltatónak/telephelyi engedélyesnek

vagy a PB-gáz forgalmazónak

• a felhasználói berendezésre vonatkozó műszaki-

biztonsági ellenőrzése megfelelő eredményű volt.




Szintetikus földgázzal (SNG) vagy csúcsfedező

gázzal (PSG) történő üzemeltetéshez előzetesen meg

kell kérni a gázfogyasztó készülék, gázfelhasználó

technológia gyártójának nyilatkozatát,

amely tartalmazza

a szintetikus földgázzal vagy csúcsfedező gázzal

történő üzemeltetéshez való hozzájárulásának

feltételeit.




5.5.1. Csatlakozó-, telephelyi és fogyasztói vezeték gáz alá

helyezése földgáz esetében

A csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték és/vagy fogyasztói

vezeték gáz alá helyezésére a műszaki-biztonsági szempontból

sikeres ellenőrzést követően kerülhet sor.

Ezt a műveletet csak a földgázelosztó, a telephelyi

szolgáltató/telephelyi engedélyes, vagy megbízottja végezheti

el.

A csatlakozóvezetékek, telephelyi vezeték és a fogyasztói

vezetékek gáz alá helyezése során gondoskodni kell a bennük

lévő nyomáspróba közeg (levegő vagy inert gáz vagy víz)

eltávolításáról.




A gáz alá helyezést a földgázelosztó, a telephelyi

szolgáltató/telephelyi engedélyes e műveletekre vonatkozó

technológiai utasítása szerint kell elvégezni.

A gáz alá helyező az üzembe helyezés megkezdése előtt

köteles meggyőződni a csővégek biztonságos, csak

szerszámmal bontható gáztömör lezárásáról.

Az üzemen kívül helyezett csatlakozóvezeték, telephelyi

vezeték, fogyasztói vezeték újbóli gáz alá helyezésére a

tömörségi, hat hónapon túli üzemszünet esetében a

szilárdsági és tömörségi vizsgálat eredményes elvégzését

követően kerülhet sor.




5.5.2. Gáz alá helyezés PB-gáz esetében

Gáz alá helyezni kizárólag a műszaki átadáskor

alkalmasnak minősített csatlakozóvezetéket és felhasználói

berendezést szabad.

A gáz alá helyezést a vezetékes PB-gáz szolgáltató, a PB-

gáz forgalmazó műszaki-biztonsági ellenőrzésre feljogosított

képviselője végzi el az alábbi feltételek betartásával:

a) A vezetékes PB-gáz szolgáltató, a PB-gáz forgalmazó a gáz alá

helyezés megkezdését megtagadhatja, ha a csatlakozóvezeték,

a felhasználói berendezés az életre, a testi épségre, az

egészségre vagy a biztonságra veszélyes.




b) A gáz alá helyezést a 4.1. szakasznak megfelelően (a

vezetékes PB-gáz szolgáltató, a PB-gáz forgalmazó

technológiai utasításának megfelelően) kell

végrehajtani az oxigénmentesítés és a használatra

vonatkozó előírás kivételével.

c) A 4.1. szakasztól eltérően nem helyezhető gáz alá a

fogyasztói vezeték, ha legalább egy gázfogyasztó

készülék nincs rácsatlakoztatva.




d) Az üzembe helyezés alkalmával az üzemben tartóval

ismertetni kell a teljes gázellátó rendszer, úgymint a

nyomástartó berendezés, nyomástartó rendszer, a

csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték használatát, a

karbantartásra és az időszakos felülvizsgálatra vonatkozó

követelményeket. A gázfogyasztó készülékek használatát

azok üzembe helyezésekor a gyártó vagy megbízottja

ismerteti.

e) A vezetékes PB-gáz szolgáltatónak, a PB-gáz

forgalmazónak meg kell győződnie arról, hogy a

felhasználó az ismereteket elsajátította, és ezt a tényt

jegyzőkönyvezni kell.




A PB csatlakozó- és/vagy fogyasztói vezeték gáz alá

helyezése


gáz alá helyezésekor a bennük lévő inert gáz/levegő

eltávolításáról úgy kell gondoskodni, hogy a vezeték

induló pontjába folyamatosan, az üzemi nyomással PB-

gázt táplálnak, e közben pedig a gázfogyasztó

készülékeknél vagy a kiépített légtelenítő pontokon

egymás után, a inert gáz/gáz-levegő keveréket a tűz- és

robbanásveszély kizárásával, szakaszosan a szabadba

engedik.




5.5.3. Gázfogyasztó készülékek üzembe helyezése

A gázfogyasztó készülék üzembe helyezésére a gázszerelők és gázkészülék-javítók tevékenysége folytatásának részletes

feltételeiről, az e tevékenységek bejelentésének és nyilvántartásának

rendjéről, valamint az e tevékenységekre vonatkozó kötelezettségek be nem

tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről szóló

42/2017. (XII. 11.) NGM rendeletben előírt

végzettséggel rendelkező képviselője, vagy a gyártó

által megbízott gázszerelő jogosult.

5.5.3.1. Gázfogyasztó készülék csak akkor helyezhető

üzembe, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:




a) A gázfogyasztó készülék megfelel a 4.1.1. pontban

előírtaknak.

b) A gázfogyasztó készülékhez a megfelelő elektromos

csatlakozás kiépítésre került, a megfelelő feszültség

rendelkezésre áll, és a csatlakozás érintésvédelmi

megfelelősége dokumentált.

c) A gázfogyasztó készülék csatlakozási pontjában a készülék

számára előírt minőségű gáz az előírt nyomáson rendelkezésre

áll.

d) A gázfogyasztó készülék a Szabályzatban foglaltaknak, a

gyártó előírásainak és a tűzrendészeti utasításoknak

megfelelően került elhelyezésre.




5.5.3.2. Nem szabad üzembe helyezni a gázfogyasztó

készüléket, illetve meg kell tagadni annak üzembe

helyezését, amennyiben:

a) az 5.5.3.1. pont feltételei nem teljesülnek,

b) a beüzemelő élet- és/vagy vagyonbiztonságot

veszélyeztető körülményt tapasztal,

c) akkor is, ha az élet- és/vagy vagyonbiztonságot

veszélyeztető körülmény az üzembe helyezés folyamata

során, annak megkezdése után merül fel (például tartós

égéstermék visszaáramlás tapasztalható),




d) indokolt esetben az élet- és vagyonbiztonságot

közvetlenül nem veszélyeztető szakszerűtlenség

fennállása esetén is megtagadható a gázfogyasztó

készülék üzembe helyezése.

A gázfogyasztó készülék beüzemelés bármely okból

történő megtagadása esetén ennek tényét írásban

rögzíteni kell, a tapasztalt hiányosságok,

szabálytalanságok és a kijavításhoz szükséges

intézkedések megadásával.




5.5.3.3. A gázfogyasztó készülék beüzemelőjének feladata

a kezelő (felhasználó vagy a kezeléssel megbízott

személy) kioktatása a készülék használatát illetően.

A készülék üzemképes átadását és a kioktatás

megtörténtét - az üzembe helyezési munkalapon - a

felhasználó vagy a kezeléssel megbízott személy

aláírásával minden esetben igazoltatni kell.

Ennek során a gázfogyasztó készülék kezelési

utasításának meglétéről meg kell győződni, szükség

esetén azt pótolni kell.



5.6. Csatlakozó-, telephelyi- és fogyasztói vezetékek felhagyása,

megszüntetése

5.6.1. Általános előírások

A gázmérő bármilyen okból történő leszerelését csak a

földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató, a telephelyi

szolgáltató/telephelyi engedélyes, a PB-gáz forgalmazó, vagy

azok megbízottja végezheti.

A munka megkezdése előtt értesíteni kell azokat a

felhasználókat, akiknek a gázellátását ez a művelet érinti vagy

korlátozza.

A művelet elvégzésének fő szabályait az MSZ EN 12327

[Gázinfrastruktúra. Nyomáspróba, üzembe helyezési és üzemen

kívül helyezési eljárások. Üzemeltetési követelmények] szabvány

vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás határozza meg.




megszüntetése

5.6.2. Üzemen kívül helyezés műszaki biztonsági

körülményei

Minden üzemen kívül helyezni szándékozott

vezetékszakaszt le kell választani a gáz utánpótlást

biztosító csőszakaszról.

A G6 vagy attól kisebb névleges teljesítményű

gázmérővel rendelkező felhasználási helyen a

csatlakozó- és/vagy fogyasztói vezeték üzemen kívül

helyezése esetén a gázmentesítést a

42/2017. (XII. 11.) NGM rendelet szerinti gázszerelő

végezheti.




megszüntetése

G10 vagy attól nagyobb névleges

teljesítményű gázmérővel rendelkező

felhasználási helyen a csatlakozó-, és

fogyasztói vezeték gázmentesítését kizárólag

• a földgázelosztó,

• a vezetékes PB-gáz szolgáltató,

• telephelyi szolgáltató/telephelyi engedélyes,

• a PB-gáz forgalmazó végezheti.

6. Az üzemeltetés követelményei

6.1. Üzemeltetés

6.1. Üzemeltetés

A felhasználó, illetve az üzemeltető (a továbbiakban

együtt: üzemeltető) köteles a csatlakozóvezetéket,

a telephelyi vezetéket és a felhasználói

berendezést:

a) rendeltetésszerű állapotban tartani,

b) rendeltetésszerűen üzemeltetni,

c) a szükséges ellenőrzéseket és karbantartását a

gyártói előírások alapján rendszeresen

elvégeztetni,


6.1. Üzemeltetés

d) minden vonatkozó biztonsági előírást betartatni,

e) a hatóság által végzendő ellenőrzés során a

földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató, a

telephelyi szolgáltató/telephelyi engedélyes, a

PB-gáz forgalmazó köteles az ellenőrzés

feltételeit biztosítani,

f) műszaki biztonsági szempontból időszakonként

felülvizsgáltatni.


6.1. Üzemeltetés

GET 89. § (6) A csatlakozóvezeték és a

felhasználói berendezés üzemképes és

biztonságos állapotban tartására az ingatlan

tulajdonosa köteles.

Ennek megfelelően – a (7) bekezdésben

meghatározott kivétellel – köteles gondoskodni

azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és

szükség szerinti cseréjéről.


6.1. Üzemeltetés

GET 89. § (7) A fogyasztói főelzáró karbantartása és javítása,

valamint a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték

10 évenkénti, a csatlakozási nyomás névleges értékén

szivárgás-ellenőrzéssel végzett gáztömörségi felülvizsgálata

a földgázelosztó kötelessége saját költségén.

Az ingatlan tulajdonosa a felülvizsgálat elvégzését

köteles lehetővé tenni a földgázelosztó számára.

A 10 év leteltét első alkalommal a mérő felszerelésétől,

illetve cseréjétől, mérő hiánya esetén a legutolsó

felülvizsgálattól, ha még nem történt felülvizsgálat, 2018.

január 1-jétől kell számolni.


6.1. Üzemeltetés

Az üzemeltető a csatlakozóvezeték, a telephelyi vezeték

és a felhasználói berendezés biztonságos üzemét

veszélyeztető körülmény észlelése esetén annak

kijavítására, a kijavítás megtörténtéig a használat

szüneteltetése mellett haladéktalanul intézkedni

tartozik.

A felhasználói berendezés üzemeltetésének műszaki-

biztonsági feltételeit befolyásoló üzemeltetési

körülményeinek megváltoztatása (nyílászárók cseréje

vagy tömítése, elszívó szellőzés létesítése stb.) tervezői

felülvizsgálatot követően történhet.


6.1. Üzemeltetés

Gázfogyasztó készülék átalakításának tilalma

A gázfogyasztó készülék irányelv hatálya alá tartozó és üzemben

tartott gázfogyasztó készülékek üzemeltetésük során is

feleljenek meg az üzembe helyezés időpontjában érvényes

feltételeknek.

A gázfogyasztó készülék átalakítása, ide értve a gázfogyasztó

készülék részeként tanúsított levegő be- és égéstermék-vezető

tartozékokat is, kizárólag a gázfogyasztó készülék gyártójának

előírásai szerint történhet, amelyet a gyártó kizárólag a

gázfogyasztó készülék megfelelőség értékelésével megbízott

európai gázfogyasztó készüléket tanúsító intézethez benyújtott

azonosítási dokumentáció szerint adhat ki.


6.1. Üzemeltetés

A gázmérő üzemeltetése és a vonatkozó

jogszabályok [a mérésügyről szóló 1991. évi

XLV. törvény; a mérésügyről szóló törvény

végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm.

rendelet] szerinti időszakos hitelesíttetése

eltérő megállapodás hiányában a mérő

tulajdonosának kötelezettsége.


6.1. Üzemeltetés

Az engedélyes vagy a PB-gáz forgalmazó a már üzembe helyezett

csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés üzemét részben

vagy egészben - a kizárás alapjául szolgáló állapot fennállásáig -

letilthatja:

a) ha az üzemeltető a csatlakozóvezetéket és a felhasználói

berendezést az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a

biztonságra veszélyes módon, nem rendeltetésszerűen használja,

b) ha a nyomásszabályozó vagy a gázmérő működését befolyásolja,

c) ha a felhasználói berendezés ellenőrzését, illetve

d) Ha a gázmérő leolvasását az engedélyes, vagy a PB-gáz

forgalmazó megbízottja részére nem teszi lehetővé.


6.2. Karbantartás, javítás

Az ingatlan tulajdonosa, használója - tartályos PB-gáz ellátás

esetében az üzemeltető -, eltérő megállapodás hiányában

köteles gondoskodni a csatlakozóvezeték és a felhasználói

berendezés rendszeres karbantartásáról, javításáról, szükség

szerinti cseréjéről.

A tulajdonos köteles a telephelyi vezetékre, a csatlakozó

vezetékre, a felhasználói berendezésre vonatkozó kezelési és

karbantartási utasításokat, a karbantartások előírt

gyakoriságával, a csatlakozóvezeték és a felhasználói

berendezés tartozékainak gyártói előírásai és a létesítményre

vonatkozó tervezői előírások szerint végrehajtani.



Ezt a kötelezettségét az ingatlan bérlőjére, használójára,

üzemeltetőjére átháríthatja.

Javításkor a csatlakozóvezetéken vagy felhasználói berendezésen:

a) annak valamely elemét (szerelvényét, vagy alkatrészét)

– funkcióját nem változtatva – meghibásodás, illetve

elavultság miatt részben vagy egészben cserélik, vagy

b) a gyártó által előírt alkalmassági idő lejárta miatt azt cserélik,

vagy

c) a szerelvény kötésének meghibásodását, elemi csőszakasz

gáztömörtelenségét megszüntetik.



A beavatkozás végeztével a javított vagy cserélt

szerelvényt funkcionális ellenőrzésnek és kötéseivel

együtt, üzemi nyomáson, haszongázzal tömörségi

próbának kell alávetni. A funkcionális ellenőrzés

eredményét és a gáztömörséget dokumentálni kell.

A javítás nem tervköteles beavatkozás.

A gázfogyasztó készülék karbantartását, javítását

jótállási időtartamon belül a gyártó vagy megbízottja,

azt követően a 42/2017. (XII. 11.) NGM rendelet

szerinti gázszerelő végezheti.



Az ellenőrzés és a szükség szerinti

karbantartás terjedjen ki a gázfogyasztó

készülék 4.1.2.1. és 4.3. pont szerint

meghatározott valamennyi részegységére is.

Amennyiben az üzemelő gázfogyasztó

készülék típusa nem állapítható meg,

annak meghatározására a gázfogyasztó

készülék gyártója, vagy a gyártó megbízottja

jogosult.


6.3 A földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató, a telephelyi

szolgáltató/telephelyi engedélyes, a PB-gáz forgalmazó feladatai.

6.3.1 Csatlakozó-, a telephelyi- és a fogyasztói vezeték gáz alá

helyezése földgáz esetében

A csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték és/vagy fogyasztói

vezeték gáz alá helyezésére a műszaki-biztonsági

szempontból sikeres ellenőrzést követően kerülhet sor. Ezt a

műveletet csak a földgázelosztó, a telephelyi

szolgáltató/telephelyi engedélyes vagy megbízottja

végezheti el.

A csatlakozóvezetékek, telephelyi vezeték és a fogyasztói

vezetékek gáz alá helyezése során gondoskodni kell a

bennük lévő közeg (levegő vagy inert gáz, vagy

szennyeződés) eltávolításáról.

7. Egyéb műszaki követelmények, adatok, bizonylatok

7.6. Műszaki-biztonsági szempontokat nem érintő eltérések esetei


Műszaki-biztonsági szempontot nem érintő („D”-tervesíthető) eltérések

a felülvizsgált dokumentumban foglaltaktól

1. Földi gázvezeték védőcső anyagának változása.

2. Földi gázvezeték nyomvonal változása, ha védőövezetet nem érint, a nyomvonal rövidebb,

és/vagy az iránytörések száma kevesebb, az átmérő a felülvizsgált terv szerinti.

3. Gázmérőhöz szigetelőfal beépítése, ha a mérőtől a gázfogyasztó készülék távolsága

vízszintes vetületben 0.5-1.0 [m] között van.

4. G10 alatti gázmérő szerelési magassága 900 és 1600 [mm] között változik.

5. Gázmérő helye a helyiségen belül változik.

6. Lakossági gázfelhasználás esetében acélvezeték helyett a méretnek megfelelő rézvezeték

kerül beépítésre.

7. Rézvezeték helyett a méretnek megfelelő acélvezeték kerül beépítésre.



Műszaki-biztonsági szempontot nem érintő („D” tervesíthető) eltérések


8. Fogyasztói vezeték bontható, kiszellőztetett elburkolása.

9. Lakossági felhasználás esetében a gázvezeték nyomvonala helyiségen belül változik.

10.

Más kereskedelmi megnevezésű háztartási tűzhely a betervezett helyett, ha a beépített

gázfogyasztó készülék rendelkezik magyarországi telepítésre jogosító CE típus-

megfelelőség igazolással, és hő terhelése nem nagyobb a felülvizsgált tervben szereplő

készülékénél.

11.

Más kereskedelmi megnevezésű parapet konvektor a betervezett helyett, ha a beépített

készülék rendelkezik magyarországi telepítésre jogosító CE típus-megfelelőség

igazolással, és hőterhelése nem nagyobb a felülvizsgált tervben szereplő készülékénél.

12. A fogyasztói/telephelyi/csatlakozóvezeték a tervezett nyomvonalon, nagyobb átmérővel

valósult meg.

13. A vezeték épületbe lépésénél hiányzik a szakaszolási lehetőség.

14. Szabadon szerelt menetes PE-acél átmeneti idom helyett a fali felállástól 1 m-re PE-acél

anyagváltás van vagy fordítva.

15. Ha menetes gömbcsap helyett karimás kerül beépítésre.



Műszaki-biztonsági szempontot nem érintő („D” tervesíthető) eltérések


16. Gázvezeték pára elleni szigetelése szükség esetén.

17. Háztartási tűzhely légellátását biztosító légbevezető típusa változik.

18. Gázfogyasztó készülék (tűzhely, konvektor, 36 kW-ig készülék-modul, stb.) bekötése fix

helyett nem éghető flexibilis vagy fordítva.

19.

A kivitelezés ütemezhetősége miatt, a kivitelezésre műszaki biztonsági szempontok

alapján kivitelezésre alkalmasnak minősített tervhez képest a fogyasztói vezetékszakasz

csak részben valósítható meg.

99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet

a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló

törvény végrehajtásáról


a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény

végrehajtásáról

1. Az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése

esetén értesítendő hatóságok és a kötelező értesítés esetei

1. § (1) A kéményseprő-ipari szerv és kéményseprő-ipari

szolgáltató (a továbbiakban együtt: kéményseprő-ipari

tevékenységet ellátó)

a) a nem megfelelő tömörségű, használatban lévő égéstermék-

elvezető,

b) a használatban lévő vagy tartalék égéstermék-elvezető nem

megfelelő állékonysága,

c) a tüzelőberendezés működése közben az égéstermék öt

percen túli tartós visszaáramlása,



végrehajtásáról

g) a jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül vagy a műszaki vizsgálat

során megállapított nem megfelelő minősítés ellenére működtetett

égéstermék-elvezető használata,

g) a műszaki vizsgálat során megállapított nem

megfelelő minősítés ellenére vagy – az (1a)

bekezdésben meghatározott kivétellel – a jogszabály

szerinti műszaki vizsgálat nélkül működtetett

égéstermék-elvezető használata, h) a nem megfelelően rögzített, tűzveszélyt jelentő, nem megfelelő anyagú vagy

nem megfelelő tömörségű összekötő elem,

h) a tűzveszélyt jelentő, nem megfelelő anyagú vagy

nem megfelelő tömörségű összekötő elem,



végrehajtásáról

i) a tisztítóajtó, tisztítóidom nem megfelelő záródása,

vagy

j) az égéstermék 1000 ppm-et meghaladó CO

tartalma

- értesíti az első fokú tűzvédelmi hatóságot, valamint

- gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót.

miatti – az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető

– veszély észlelése esetén soron kívül, de legkésőbb

3 munkanapon belül (És????????????????????????)



végrehajtásáról

1. § (1a) Az égéstermék-elvezető (1)

bekezdés g) pontjában meghatározott jogszabály

szerinti műszaki vizsgálat nélkül történő üzemeltetése

nem minősül életet és vagyonbiztonságot közvetlenül

veszélyeztető szabálytalanságnak, ha az ingatlan

tulajdonosa a szabálytalanság megállapításától

– a 2. § (1) bekezdés szerinti esetben az

ingatlantulajdonos tudomásszerzésétől – számított

harminc napon belül megrendeli az égéstermék-

elvezető műszaki vizsgálatát.



végrehajtásáról

A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó

erről, valamint az ingatlanhasználónak az

égéstermék-elvezető műszaki vizsgálat

elvégzéséig történő üzemeltetéséből eredő

balesetekért való felelősségéről a helyszínen

írásban tájékoztatja (?!) az ingatlan

használóját.



végrehajtásáról

1. § (1b)

Az (1a) bekezdés nem alkalmazható, és a

kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó

megteszi a Kstv. 3. § (2) bekezdése szerinti

intézkedést, ha az (1) bekezdés g) pontjában

meghatározott szabálytalanság mellett

egyidejűleg az (1) bekezdésben meghatározott

egyéb szabálytalanságot is megállapít.



végrehajtásáról

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti valamely esetben

a helyszínen nem kéményseprőmester jár el,

az értesítés szakmai indokoltságát

(az élet és vagyonbiztonság közvetlen veszélyét jelentő

hiba fennállását)

- az ellenőrzést vagy vizsgálatot végző személy

- a felette szakmai felügyeletet gyakorló,

- a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónál

foglalkoztatott

kéményseprőmesterrel a helyszínről egyezteti.

19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet

a gáz csatlakozó vezetékek

és felhasználói berendezések

műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról A rendeletet a 2017. évi CXXXVII. törvény a nemzeti

versenyképesség növeléséhez szükséges egyes

törvénymódosításokról 18. § (3) bekezdés a) pontja

hatályon kívül helyezte

2018. január 1. napjával.

30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet

a gázszerelők

engedélyezéséről és nyilvántartásáról

A nemzetgazdasági miniszter

42/2017. (XII. 11.) NGM rendelete

a gázszerelők és gázkészülék-javítók

tevékenysége folytatásának részletes feltételeiről,

az e tevékenységek bejelentésének és nyilvántartásának

rendjéről, valamint

az e tevékenységekre vonatkozó kötelezettségek be nem

tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről Hatályos: 2017. XII. 26. napjától


a gázszerelők és gázkészülék-javítók tevékenysége folytatásának

részletes feltételeiről …

1. §

(1) E rendelet hatálya arra a személyre

terjed ki, aki a földgázellátásról szóló

törvény és végrehajtási rendelete szerinti

csatlakozóvezetékkel és felhasználói

berendezéssel kapcsolatos, az 1. melléklet

szerinti tevékenységet folytat.




1. § (2) Az 1. mellékletben meghatározott tevékenységet

(a továbbiakban: gázszerelői tevékenység) az a személy

(a továbbiakban: gázszerelő) végezheti, aki rendelkezik

a) az 1. mellékletben meghatározott képesítéssel,

vagy más azzal egyenértékű, a nemzetgazdasági

miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések

szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló

27/2012. (VIII. 27.) NGM rendeletben

meghatározott képesítéssel, és

b) az 1. mellékletben meghatározott gyakorlati idővel.




2. §

(1) A gázszerelő a 3. § szerinti továbbképzést

legalább ötévenként teljesíti.

(2) Mentesül az (1) bekezdés szerinti

továbbképzési kötelezettség teljesítése alól az

1. mellékletben foglalt táblázat 8. és 10.

sorában meghatározott szakértő, illetve

tervező.




3. § (1) A gázszerelői tevékenység végzéséhez

szükséges továbbképzési program kötelező moduljai:

a) a gázcsatlakozó és a felhasználói berendezésekre

vonatkozó jogszabályi változások, és

b) az üzemvitel, a karbantartás, a műszaki biztonsági

ellenőrzés képzési programnak megfelelő,

naprakész tananyaga.

(2) A gázszerelő továbbképzés kötelező moduljainak

időtartama legalább 10 óra, amely személyes

jelenléthez kötött.




3. § (3) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzési kötelezettség a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez

szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról, valamint az ilyen

munkakörben foglalkoztatottak időszakos továbbképzésével kapcsolatos

szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott gázszerelő,

gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló vagy

csőhálózatszerelő szakmai tárgyú hatósági jellegű képzés

elvégzésével teljesíthető a (2) bekezdésben meghatározott

követelmények teljesülése mellett.

(4) A továbbképzés elvégzéséről kiállított igazolás

kiállításának keltétől számított egy évig fogadható el.




4. § Az 1. mellékletben meghatározott tevékenység végzésére

irányuló szándékot a 2. mellékletben meghatározott

adattartalmú, a műszaki biztonsági hatóság (a továbbiakban:

Hatóság) által rendszeresített nyomtatvánnyal kell

bejelenteni.

A bejelentéshez eredetiben be kell mutatni, vagy másolatban

mellékelni kell az 1. mellékletben meghatározott képesítés

és gyakorlati idő meglétét igazoló okiratokat.

Amennyiben a bejelentés a végzettség, illetve képesítés

megszerzésétől számított öt év után történik, a bejelentéshez

a továbbképzési kötelezettség teljesítését igazoló okiratokat

is be kell mutatni, vagy másolatban mellékelni kell.




5. § (1) A Hatóság megtiltja a tevékenység végzését, ha

a) a gázszerelő nem felel meg az e rendeletben

meghatározott feltételeknek,

b) a gázszerelő jogerős bírósági határozat megállapítása

szerint közreműködött a földgázellátásról szóló 2008.

évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról

szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 1. számú

melléklet 18.3. pont b), e), h) vagy j) alpontjában

meghatározott valamely felhasználói szerződésszegés

megvalósításában,




c) a gázszerelő megsértette a gázszerelői

tevékenység végzésére vonatkozó –

jogszabályban előírt – szakmai szabályokat, és

ezt a Hatóság megállapította,

d) a földgázelosztó kezdeményezésére indult

eljárásban azt állapítja meg, hogy a gázszerelő

nem a felülvizsgált tervdokumentációnak,

illetve nem az előírásoknak megfelelően

végezte el a gázszerelést.




5. § (2) A Hatóság a tevékenység megtiltása

esetén intézkedik a gázszerelői igazolvány

bevonása iránt.

5. § (3) Az a gázszerelő, akinek a tevékenység

végzését a Hatóság megtiltotta, akkor

jelentheti be a tevékenység újbóli gyakorlását,

ha a




a) továbbképzési kötelezettsége teljesítését igazolja,

amennyiben a tevékenység végzésének megtiltására a

továbbképzési kötelezettség elmulasztása miatt került

sor, vagy

b) tevékenységet megtiltó határozat jogerőre

emelkedésétől véglegessé válásától számított

egy év eltelt, és

a gázszerelő eleget tett továbbképzési

kötelezettségének, amennyiben a tevékenység

megtiltására az a) pontban meghatározotthoz képest

egyéb okból került sor. (2018.01.01.től)




6. § (1)

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény,

a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény

vagy

a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.

törvény alapján szerzett azonos szakirányú

okleveles mérnök (egyetemi szintű) és

mérnök (főiskolai szintű) végzettséggel

az 1. mellékletben meghatározott tevékenységek

elláthatók.




6. §

(2) A gázfogyasztó készülék garanciális üzembe

helyezésére és garanciális időn belüli javítására

az 1. mellékletben megjelölt képesítéssel, végzettséggel

rendelkező gázszerelő jogosult, figyelemmel a készülék

gyártójának vagy forgalmazójának vonatkozó előírásaira.

(3) A csatlakozó- és fogyasztói vezeték létesítésére

az 1. mellékletben megjelölt képesítéssel, végzettséggel

és az alkalmazott technológiához a Hegesztési Biztonsági

Szabályzat kiadásáról szóló miniszteri rendeletben előírt

feltételeknek megfelelő gázszerelő jogosult.




(4) A telephelyi vezetékkel kapcsolatos gázszerelői

tevékenységre vonatkozó jogosultságok tekintetében

a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 21. §

(1) bekezdése értelmében a csatlakozóvezetékekre és

a felhasználói berendezésekre vonatkozó

rendelkezések megfelelően alkalmazandók.

7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt

kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép

hatályba.

(2) A 10. § 2018. január 1-jén lép hatályba.




8. § Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiállított

gázszerelői igazolvánnyal rendelkező gázszerelők a

tevékenységüket e rendelet hatálybalépését követően

a gázszerelői igazolványban meghatározott időpontig

az 1–4. §-ban és 6. §-ban foglalt követelmények

teljesítése nélkül folytathatják tovább.

9. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló,

2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti

és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.




11. § (1) A gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói

berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó

műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel

összefüggő hatósági feladatokról szóló 11/2013. (III.

21.) NGM rendelet (a továbbiakban: R.) 6. § (1)

bekezdés d) pont dc) alpontja helyébe a következő

rendelkezés lép: (Meglévő gázfogyasztó készülék cseréje

egyszerűsített eljárással az alábbi feltételek egyidejű

fennállása esetén végezhető: az új készülék besorolása:)




„dc) EK típusvizsgálati tanúsítványa szerint a

2. melléklet 5.2.4.2.1.2. pontjának megfelelően alkalmas,

nem a gázkészülék részeként tanúsított égéstermék-

elvezető és égési levegő hozzávezető rendszer elemeivel

történő szerelésre és az alkalmazott égéstermék-elvezető

és égési levegő hozzávezető rendszer gyártójának a 2.

mellékletben megadott részletekre kiterjedő utasítása

alapján szerelik, valamint a helyiséglevegőtől független


(2) Az R. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép:




„(3) A (2) bekezdés szerint feljogosított gázszerelőnek

a gázszerelők és gázkészülék-javítók tevékenysége

folytatásának részletes feltételeiről, az e tevékenységek

bejelentésének és nyilvántartásának rendjéről, valamint az e

tevékenységekre vonatkozó kötelezettségek be nem tartásának

esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről szóló 42/2017.

(XII. 11.) NGM rendelet (a továbbiakban: a

gázszerelők nyilvántartásáról szóló NGM rendelet)

1. mellékletében foglalt táblázat A:6–A:8 mezője

vagy A:9 és A:10 mezője szerinti tevékenység

végzésére történő jogosultság mellett




a) a gázszerelők nyilvántartásáról szóló NGM rendelet

1. mellékletében foglalt táblázat A:2 és A:3 mezője vagy

b) a gázszerelők nyilvántartásáról szóló NGM rendelet

1. mellékletében foglalt táblázat A:4 és A:5 mezője

szerinti tevékenység végzésére is jogosultsággal kell

rendelkeznie.”

(3) Az R. 10. § (2) bekezdésében az „a gázszerelők

engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.)

NFGM 2. melléklet 3. pontja szerinti” szövegrész helyébe az

„a gázszerelők nyilvántartásáról szóló NGM rendelet

1. mellékletében foglalt táblázat A:6–A:8 mezője vagy A:9 és

A:10 mezője szerinti” szöveg lép.

1. melléklet a 42/2017. (XII. 11.) NGM rendelethez

Az 1. §-ban meghatározott tevékenységekhez előírt képesítés és gyakorlati idő

A B C D

1. Végezhető tevékenység Végzettség Szakképesítés Gyakorlati idő

2.

Csatlakozó- és fogyasztói

vezetékek létesítése,

felhagyása, üzembe

helyezése,

karbantartása, üzemzavar

elhárítása, gázfogyasztó

készülékek és

gázfelhasználó

technológiák, valamint az

azok

rendeltetésszerű és

biztonságos

használatához szükséges

tartozékok létesítése,

felhagyása


készülékszerelő

mestervizsga,


csőhálózatszerelő

mestervizsga,

– központifűtés- és gázhálózat





szakképesítés

- -

3.






vagy


szaküzemmérnök,

központifűtés- és

gázhálózatrendszer

szerelő

szakképesítés

3



A B C D


idő

4.

Gázfogyasztó készülékek

és gázfelhasználó

technológiák, valamint

az azok rendeltetésszerű

és



létesítése,

felhagyása üzembe

helyezése,

karbantartása, üzemzavar

elhárítása,

– gáz- és olajtüzelőberendezés-szerelő,

üzembe helyező mestervizsga,

– gáz- és tüzeléstechnikai műszerész

mestervizsga,


mestervizsga,

– gázfogyasztó berendezés- és csőhálózat

szerelő

mestervizsga,

– épületgépész technikus szakképesítés

vagy

– gázipari technikus szakképesítés

- -

5.

épületgépész mérnök,





– gázszolgáltatói szaküzemmérnök

gáz- és

hőtermelőberendezés

szerelő

szakképesítés

3



A B C D


6. Csatlakozóvezeték és

felhasználói berendezés

műszaki biztonsági

felülvizsgálata

(a felhasználói

berendezés tartozékát

képező gázfelhasználó

technológia

együttes hőterhelése

legfeljebb 70 kW)


mestervizsga,

– gázfogyasztó berendezés és

csőhálózat-szerelő mestervizsga,


szerelő,

üzembe helyező mestervizsga,


műszerész

mestervizsga

gázipari műszaki

biztonsági

felülvizsgáló

szakképesítés

-

7.






– gázipari szak-üzemmérnök,

– épületgépész technikus,


-

8.

a Magyar Mérnöki Kamara közhiteles nyilvántartásában szereplő

– G-építmények gépészeti tervezése szakterület – tervező vagy

– SZÉS 3 Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület építmények

gépészeti szakértői részszakterület – szakértő

-



A B C D


9.

Csatlakozóvezeték és

felhasználói

berendezés

műszaki biztonsági

felülvizsgálata (a

felhasználói

berendezés tartozékát

képező

gázfelhasználó

technológia

együttes hőterhelése

nagyobb,

mint 70 kW)





– épületgépész

üzemmérnök,

– gázipari

szaküzemmérnök,

– épületgépész technikus,


gázipari műszaki

biztonsági

felülvizsgáló

szakképesítés

3

10.

a Magyar Mérnöki Kamara közhiteles

nyilvántartásában szereplő

– G-építmények gépészeti tervezése szakterület –

tervező vagy

– SZÉS 3 Szakági építésügyi műszaki szakértői

szakterület építmények

gépészeti szakértői részszakterület – szakértő

-


A gázszerelői bejelentés adattartalma

1. Tevékenység megnevezése

2. Bejelentő

2.1. neve

2.2. születési helye, ideje (év, hó, nap)

2.3. anyja neve

2.4. lakcíme (megye, irányítószám, helység, utca,

házszám)

2.5. értesítési címe

2.6. telefonszáma

2.7. elektronikus levélcíme

2.8. faxszáma



3. Gázszerelői igazolvány száma (módosítás vagy

hosszabbítás esetén töltendő ki)

4. Díjfizető neve

5. Számlázási címe

6. A díjfizető adószáma vagy adóazonosító jele

7. A bejelentő nyilatkozata arról, hogy az értesítési

címének a nyilvántartásba vett gázszerelői

jegyzékben, a Hatóság információs honlapján történő

közzétételéhez hozzájárul-e.



8. A bejelentő nyilatkozata arról, hogy a telefonszámának,

elektronikus levélcímének, faxszámának a nyilvántartásba

vett gázszerelői jegyzékben, a Hatóság információs

honlapján történő közzétételéhez hozzájárul-e.

9. Csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés műszaki

biztonsági felülvizsgálata esetében a bejelentő

nyilatkozata arról, hogy végzi-e olyan felhasználói

berendezés tartozékát képező gázfelhasználó technológia

[11/2013. (III. 21.) NGM rendelet 2. § 2. pont] műszaki

biztonsági felülvizsgálatát, amelynek együttes hőterhelése

nagyobb, mint 70 kW



10. Képesítés megjelölése

10.1.

- Gázvezeték és –készülékszerelő mestervizsga, vagy

- gázfogyasztó berendezés- és csőhálózat-szerelő

mestervizsga, vagy

- központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő mestervizsga

10.1.1. száma

10.1.2. kelte

10.1.3. kiállító intézmény megnevezése



10.2. Gáz- és olajtüzelőberendezés-szerelő, üzembe helyező

mestervizsga, vagy gáz- és tüzeléstechnikai műszerész

mestervizsga

10.2.1. száma

10.2.2. kelte


10.3. Épületgépész mérnök, gázipari mérnök, gépészmérnök,

gázipari szakmérnök, épületgépész üzemmérnök,

gázszolgáltatói szak-üzemmérnök szakképzettség

10.3.1. száma

10.3.2. kelte




10.4. Épületgépész technikus, gázipari technikus szakképesítés

10.4.1. száma

10.4.2. kelte


10.5. Gázvezeték és -készülékszerelő,

gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő,

központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő

szakképesítés

10.5.1. száma

10.5.2. kelte




10.6. Gáz- és tüzeléstechnikai műszerész, gáz- és

hőtermelő berendezés-szerelő szakképesítés

10.6.1. száma

10.6.2. kelte


10.7. Gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló

szakképesítés

10.7.1. száma

10.7.2. kelte




10.8. Egyéb szakmai képzettség

(a tevékenységhez kapcsolódó

szakképesítések, tanfolyamok)

10.8.1. száma

10.8.2. kelte




11. Ha a szakképesítésről szóló bizonyítvány

eredeti példányát nem mutatják be, az eredeti

bizonyítvány hiteles másolata

12. Szakirányú szakmai gyakorlat igazolása

13. Igazolványkép (2 db, egy évnél nem régebbi)

14. A legalább 10 óra személyes jelenléti

továbbképzés teljesítését igazoló okirat

Köszönöm a megtisztelő figyelmet.

„gáz csatlakozóvezetékek, telephelyi vezetékek és felhasználói...

Documents