ajánlások a szakdolgozat elkészítéséhez · 1. a szakdolgozat a szakdolgozat célja, hogy a...
TRANSCRIPT
Ajánlások a szakdolgozat elkészítéséhez
a BGE KVIK
BA és MA hallgatói számára
1
Tartalomjegyzék
1. A SZAKDOLGOZAT ....................................................................................................................................... 3
2. A SZAKDOLGOZAT FORMÁZÁSA, SZERKESZTÉSE ............................................................................ 3
3. A SZAKDOLGOZAT FELÉPÍTÉSE .............................................................................................................. 4
4. A SZAKDOLGOZAT TARTALMÁVAL KAPCSOLATOS AJÁNLÁSOK .............................................. 5
BEVEZETŐ .......................................................................................................................................................... 5 SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS ............................................................................................................................... 6 KUTATÁSI MÓDSZEREK ....................................................................................................................................... 6 EREDMÉNYEK ..................................................................................................................................................... 6 KONKLÚZIÓK, JAVASLATOK ............................................................................................................................... 7 ÖSSZEFOGLALÁS ................................................................................................................................................. 7 HIVATKOZÁSOK, REFERENCIÁK .......................................................................................................................... 7 PLÁGIUM, ÁTVÉTEL, IDÉZET ................................................................................................................................ 8 VÉGSŐ JAVASLATOK ........................................................................................................................................... 8
5. ELJÁRÁSI KÖVETELMÉNYEK ................................................................................................................... 9
A SZAKDOLGOZAT LEADÁSÁNAK LÉPÉSEI ........................................................................................................... 9 A SZAKDOLGOZAT BGE REPOZITÓRIUMBA VALÓ FELTÖLTÉSÉNEK SZABÁLYAI ............................................... 10
MELLÉKLETEK ................................................................................................................................................ 12
KÖVETELMÉNYEK A SZAKDOLGOZAT KUTATÁSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ .................................................. 13 A KÜLSŐ, FEKETE BŐRKÖTÉS FORMÁTUMA ....................................................................................................... 14 A CÍMOLDAL FORMÁTUMA ................................................................................................................................ 15 KONZULTÁCIÓS IGAZOLÓLAP ........................................................................................................................... 16 EREDETISÉGI NYILATKOZAT A SZAKDOLGOZATRÓL/PROJEKTMUNKÁRÓL ........................................................ 17 A SZAKDOLGOZAT BÍRÁLATÁNAK SZEMPONTJAI .............................................................................................. 18 A HARVARD-MÓDSZER SZERINTI HIVATKOZÁS ................................................................................................. 20
2
Előszó helyett
Kedves Hallgatók!
Szakdolgozatot írni – és általában véve: alkotni – jó! Ezért kérjük, ne úgy tekintsenek a dolgozat
megírására, mint kötelező, kényszerű követelményre, hanem mint egy nagyszerű lehetőségre, hogy
létrehozzák talán a legmagasabb szintű tudományos alkotást, amit az életük során elkészítenek.
Önök, mint kutatók, felvetnek egy problémát, és a szakirodalom olvasásával valamint önálló
kutatással a végére járnak, megoldják. Ha komolyan veszik ezt a feladatot, nagyon lelkesítő, nagyon
izgalmas munka vár Önökre, amelyhez a BGE KVIK oktatói ezzel az útmutatóval kívánnak
segítséget nyújtani.
BGE KVIK
Oktatási Dékánhelyettes
3
1. A szakdolgozat
A szakdolgozat célja, hogy a hallgató a tanulmányok zárásaként egy szabadon választott
probléma, témakör szakirodalmi áttekintésével, önálló kutatással, az eredmények elemzésével
bizonyítsa, felkészült a szakmai életbe való bekapcsolódásra. A szakdolgozatot készítő hallgató
munkáját konzulens (belső témavezető) segíti. A konzulens általában a egyetem oktatója, de
indokolt esetben a hallgató választhat magának külső konzulenst is. Ha a hallgató külső konzulenst
is kíván felkérni, akkor erről tájékoztassa a tanszéket.
A szakdolgozatok terjedelmi és tartalmi követelményei természetesen eltérőek a BA és az MA
képzéseken. Az alapképzésen (BA) a szakdolgozat terjedelme (a bevezetéstől az összefoglalásig,
kiegészítő szövegrészek – mellékletek, táblázatok, függelék, stb. – nélkül) minimum 40, maximum
60 oldal (80-120 ezer karakter), egyidejűleg két specializációt végzett hallgató komplex
szakdolgozata esetén annak terjedelme (a bevezetéstől az összefoglalásig, kiegészítő szövegrészek –
mellékletek, táblázatok, függelék, stb. – nélkül) minimum 60, maximum 80 gépelt oldal (120-160
ezer karakter). A mesterképzésen (MA) a szakdolgozat terjedelme (a bevezetéstől az
összefoglalásig, kiegészítő szövegrészek – mellékletek, táblázatok, függelék, stb. – nélkül)
minimum 60, maximum 80 oldal (120-160 ezer karakter). A dolgozat legfeljebb 20%-kal haladhatja
meg a felső terjedelmi korlátot. A szakdolgozatok formai és tartalmi követelményeiről a következő
részekben szólunk.
2. A szakdolgozat formázása, szerkesztése
12-es betűméret és másfeles sortávolság,
Újságokban szereplő betűtípusok (pl. Times New Roman) használata,
Sorkizárt szerkesztés.
A bekezdések első sorát 1-1,5 cm-rel beljebb kell húzni.
A margótávolság a jobboldalon 2,5 vagy 2,54 cm, a baloldalon (a kötés miatt) 4,0 cm.
Az oldalszámok arab számokkal az oldallap alján vagy tetején középre igazítva
szerepeljenek.
A szakdolgozat első számozott oldala szövegszerkesztővel készített tartalomjegyzék legyen.
(Emlékeztetőül: a Word akkor tud automatikusan tartalomjegyzéket előállítani, ha a
fejezetcímekre a megfelelő szintű „Címsor” stílust alkalmazzuk.)
A mellékletekben, függelékben, táblázatokban és illusztrációkban, ezek aláírásaiban a kisebb
betűméretet és szimpla sortávolság alkalmazható, sorkizárt szerkesztés nélkül.
Az ábrákat, a diagramokat és a táblázatokat külön kell sorszámozni. Minden ábrát,
diagramot, táblázatot a sorszám mellett címmel és forrással is el kell látni.
A számozások legyenek folyamatosak az egész dolgozatban: pl. 1. táblázat, 2. táblázat, 1.
ábra, 2. ábra, I. melléklet, II. melléklet, stb. Ennek érdekében ajánlott az automatikus
sorszámozás használata a Hivatkozás / Felirat beszúrása parancsokkal.
Táblázatok, grafikonok, képek csak azok érdemi elemzésével helyezhetők el a törzsrészben.
Ellenkező esetben ezeket a mellékletbe vagy a függelékbe kell elhelyezni.
Kerülendők az öncélú dekorációk: a szöveghez csak lazán kötődő, a téma kifejtését,
megértetését érdemben nem szolgáló illusztrációknak nincs helye a dolgozatban. Az ábrák
és grafikonok estében is az érthetőség és áttekinthetőség legyen a fő szempont.
Azonos szintű címeket azonos módon kell formázni: ezért is célszerű a „Címsor” stílusokat
használni.
A fejezeteket és alfejezeteket következetesen kell számozni, pl. 1.1., 1.2., 1.2.1. stb.
Háromnál több fejezetszint használatát célszerű kerülni.
Az új fejezetek lehetőleg mindig új oldalon kezdődjenek, az alfejezetek folyamatosan is
írhatók. Az oldallap aljára azonban csak akkor kerüljön új alfejezetcím, ha legalább 2 sornyi
szöveg írható alá.
4
A szövegben kifejtett gondolatmenetet megtörő információkat, kisebb jelentőségű
megjegyzéseket ajánlott lábjegyzetben megjeleníteni. Ezeket az oldal alján arab számokkal
folyamatosan számozva (nem fejezetenként újrakezdve) kell elhelyezni.
A szakdolgozatot A4-es méretű fehér papírlapokra kétoldalas formában kell kinyomtatni és
beköttetni.
Hivatkozások:
A hivatkozásokkal és a bibliográfia megszerkesztésével kapcsolatos részletes
követelményeket a csatolt 6. sz. melléklet (A Harvard-módszer szerinti hivatkozás) tartalmazza.
3. A szakdolgozat felépítése
Kemény borító (ld. 2/a. sz. melléklet)
Üres fehér fedőlap,
Címoldal (ld. 2/b. sz. melléklet)
Titkosítási kérelem (esetleges)
Igazolás szakdolgozati konzultációkról
A szakdolgozatokba a hallgatók beköttetik a témavezető aláírásával ellátott konzultációs
igazolólapot – ezzel bizonyítják, hogy a követelmények szerint legalább három alkalommal
sor került szakdolgozati konzultációra. (ld. 3. sz. melléklet)
Eredetiségi nyilatkozat a szakdolgozatról
A hallgató az eredetiségi nyilatkozatban arról nyilatkozik, hogy a szakdolgozatot maga írta, az
eredmények a saját kutatásából származnak. A megfelelő űrlapok a honlapra feltöltött
dokumentumtárban találhatók. (ld. 4. sz. melléklet)
Köszönetnyilvánítás vagy ajánlás
Nem kötelező eleme a dolgozatoknak a köszönetnyilvánítás. Ha mégis szeretnénk alkalmazni,
törekedjünk arra, hogy rövid legyen – legfeljebb fél, háromnegyed oldal terjedelmű. A
köszönetnyilvánításban megjelenő személyek sorrendje tükrözze egyrészt az illetők rangját,
másrészt a segítség mértékét, mellyel hozzájárultak a dolgozatunkhoz. A legrangosabb és
legtöbbet segítő személyek előbb jelenjenek meg. A családunkat, barátainkat, személyes
kapcsolatainkat legfeljebb az utolsó bekezdésben említsük meg.
Tartalomjegyzék
A szakdolgozatokban feltétlenül szerkesszünk tartalomjegyzéket (az első számozott oldal),
mégpedig lehetőleg a 2. pontban megfogalmazott irányelveknek megfelelően. Ne felejtsük el
a jegyzéket a dolgozat elkészülte után a legvégén frissíteni, hogy biztosan a jó oldalszámok
kerüljenek az egyes fejezetek és alfejezetek mellé.
Táblázatok, ábrák, illusztrációk jegyzéke
Ha a hallgató nagyobb számú ábrát, illusztrációt, táblázatot használt a szakdolgozatában,
valamint ezek gyors vissza- és megkereshetősége valamilyen ok miatt fontos lehet a megértés
szempontjából, érdemes ilyen jegyzéket készíteni. Tartalmazza annak sorszámát, címét,
valamint a dolgozat oldalszámát, ahol megtalálható. Word-ben automatikusan generálható a
Hivatkozás / Ábrajegyzék beszúrása paranccsal. Az ábra-, táblázat-, illusztrációjegyzék nem
kötelező eleme a szakdolgozatnak.
Rövidítések jegyzéke
Ha vannak a dolgozatunkban gyakran visszatérő rövidítések, mozaikszavak, melyek a laikus
olvasó számára ismeretlenek lehetnek, célszerű azokat abc-rendbe szedve a dolgozat elején
összefoglalni egy külön oldalon. Rövidítéseket, mozaikszavakat csak úgy használjunk a
dolgozatunkban, ha azokat a szövegben való legelső megjelenésükkor azonnal feloldjuk –
függetlenül attól, hogy azt esetleg a rövidítések jegyzékében is megjelenítettük. Pl.
„...Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE)...” – ezt követően már mindenhol elegendő csak a
„BGE” rövidítést alkalmazni.
5
Maga a szakdolgozat szövege
A dolgozat törzsszövege a dolgozatok lényegi része. Az egyes részekkel kapcsolatos
tudnivalókról a következő, tartalmi kérdéseket tárgyaló fejezetből tájékozódhatnak. A
tudományos igénnyel készített tanulmányok, szakdolgozatok a következő részekre tagolódnak
- bevezetés
- szakirodalmi áttekintés
- alkalmazott kutatási módszerek
- kutatás
- eredmények
- konklúziók, javaslatok
- összefoglalás
Függelékek, illetve mellékletek
A mellékletbe, függelékbe olyan adatok, információk kerüljenek, melyek hasznosak lehetnek
az érdeklődő olvasó számára, vagy amelyek bizonyítják az elvégzett munkát, de amelyek nem
szükségesek a törzsszövegben leírtak megértéséhez. Fontos, hogy a mellékletbe ne kerüljön
olyan anyag, ami nélkül a törzsszöveg nem érthető, ezzel ugyanis állandó lapozgatásra
kényszerítjük az olvasót.
Tipikusan mellékletbe valók pl. egy vizsgált intézmény (iskola) dokumentumai, házirendje; a
résztvevőkkel kitöltetett kérdőív egy üres mintapéldánya; a nyers, még feldolgozatlan
adatokat tartalmazó táblázatok, képek, fotók. A mellékletbe betehetünk teljes anyagokat
(dokumentumokat, táblázatokat stb.), de a dolgozat törzsrészébe csak azok kiértékelt,
feldolgozott, eredménnyé átszámított részei kerüljenek
Mellékletek listája (csak ha valóban szükséges)
Felhasznált irodalom
Az irodalomjegyzék abc-rendbe szedve tartalmazza azokat a forrásokat, melyeket
felhasználtunk a dolgozat elkészítéséhez. A felhasznált irodalmak jegyzéke részletes, számos
adatot kell, hogy tartalmazzon az adott forrásról. Erről a „Hivatkozások” fejezetben
részletesen olvashatnak.
Fontos, hogy az irodalomjegyzék csak olyan forrásokat tartalmazzon, amelyeket valóban
elolvastak, ismernek. Hivatkozáskor a törzsszövegben mindig utalni kell a dolgozatban
kifejtett gondolat forrására, azaz a szöveg adott pontja és az irodalomjegyzék megfelelő tételei
között kapcsolatot kell teremteni. Ennek módjáról szintén később olvashatnak.
Üres fehér zárólap.
4. A szakdolgozat tartalmával kapcsolatos ajánlások
Bevezető
A bevezetőben röviden megindokoljuk a témaválasztásunkat, érzékeltetjük a dolgozatban
feldolgozott probléma relevanciáját, kedvet csinálunk az olvasónak a dolgozatban való
elmélyedéshez. A bevezető ne legyen túl hosszú: házi dolgozatban kb. egy bekezdés,
szakdolgozatban 1-2 oldal terjedelmű legyen.
A bevezetőben helye van a személyes információknak is. Itt esetleg írhatunk magunkról, a
munkánkról, arról, hogy személyes életünk hogyan kapcsolódik a feldolgozni kívánt témához. A
tudományos dolgozat alapvetően objektív, tárgyilagos.
A tanszékek oktatói mind a BA, mind az MA képzés hallgatói számára összeállítottak szakdolgozati
témajavaslat-jegyzékeket. Ezek azonban csak témakörök, nem a konkrét dolgozatcímek. Ezeken a
témakörökön belül gondolkodhatnak konkrét vizsgálatokban, konkrét problémák feldolgozásában.
Ideális esetben már úgy jelentkeznek a konzulensüknél is, hogy konkrét elképzeléseik vannak arról,
miről szeretnének írni, mit szeretnének vizsgálni.
6
A kiadott témajegyzék-javaslatok mellett természetesen lehetőségük van más témát választani. Arra
azonban ügyeljenek, hogy olyan témát ne válasszanak, ami nagyon távol esik a tanszéki képzések
jellegétől. (Az ilyen témákat nagy valószínűséggel a képzésvezetés nem hagyja jóvá.)
Szakirodalmi áttekintés
A tudományos dolgozatok magja, lelke az önálló kutatás, a kutatási eredmények bemutatása és
megbeszélése. A dolgozat összes többi része – így a szakirodalmi áttekintés is – szervesen
kapcsolódik a saját kutatásokat bemutató fejezetekhez, nem lehet attól független egység.
Törekedjünk minél frissebb szakirodalomhoz hozzájutni. Néhány nagyon alapvető művet,
jelentős szerzőt leszámítva ne nagyon használjunk a 90-es éveknél korábban született
műveket. Általában minden témának van már újabb feldolgozása is.
Forrásként könyveket, folyóirat-cikkeket és egyéb cikkeket olvashatnak, illetve az internet
bizonyos tartalmai is funkcionálhatnak forrásként.
A felhasznált szakirodalom tudományos igényű, tartalmas mű legyen. Különösen kerüljük
az internet ellenőrizhetetlen forrású tartalmait, a populáris irodalmat, a bulvártartalmakat.
Népszerűsítő–ismeretterjesztő forrásokat használhatunk, ha azok hitelesek (pl. ilyenek a
„Mindentudás egyeteme” előadássorozat részei is).
Különösen a szakirodalmazás kezdeti fázisaiban olvashatunk felsőoktatási tankönyveket is
– akár a BGE saját kiadványait, akár más intézmények által használt könyveket. A jó
szakirodalmi összefoglalónak azonban a tankönyvi szintet meg kell haladnia!
Kutatók, oktatók, felsőoktatási hallgatók számára számos online adatbázis létezik, melyek adott
szakterületek kutatási eredményeit gyűjtik tudományos szakcikkek formájában. Minden
hallgatónknak, de az MA képzés hallgatóinak különösen ajánlott ezen adatbázisok használata. Az
adatbázisok használata nem evidens. Az adatbázisokat legegyszerűbben a kari és elektronikus
könyvtár, valamint az Idegenforgalmi Szakkönyvtár oldaláról tudják elérni:
lib.kvifk.bgf.hu → adatbazisok
idfokvifk.bgf.hu
Kutatási módszerek
Ezen a ponton ki kell térnünk a megfelelő vizsgálati módszer és eszköz kiválasztására. Felhívjuk
figyelmüket, hogy az esetleg szükségesnek vélt primer kutatást (kérdőív, interjú, stb.) meg kell
előzze az alapos szakirodalmi tájékozódás (szekunder kutatás), analógiák tanulmányozása, az
elérhető adatbázisok célirányos feldolgozása és elemzése, s csak ezek után célszerű (ha a téma
szempontjából egyáltalán szükséges) valamilyen primer kutatási módszer alkalmazása.
Megjegyezzük: az utóbbi nem helyettesíti az előbbit.
Eredmények
A vizsgálat eredményeinek bemutatásánál a hallgatók gyakran abba a hibába esnek, hogy az összes
eredményüket nyersen, feldolgozatlanul az olvasóra zúdítják. Ez az eljárás általában nem indokolt.
Ha mégis szükséges a nyers eredmények bemutatása, általában elég azokat a „Mellékletek” vagy a
„Függelék” fejezetben elhelyezni.
Az eredmények prezentálásánál fontos, hogy az eredmények jellegétől függően azokat egy jól
áttekinthető, önmagában is értelmes táblázatban, diagramban vagy grafikonban mutassuk be. Az
eredmények megjelenítésével kapcsolatos javaslatok:
A számszerű eredményeket lehetőleg csak akkor foglaljuk bele a szövegbe, ha kevés
számszerű eredményünk van, vagy azokat valami ok miatt különösen fontosnak tartjuk
kiemelni. Általában törekedjünk az eredmények valamiféle grafikus megjelenítésére, de ez
ne legyen öncélú.
Akár táblázatot, akár grafikont, akár diagramot szerkesztünk, minden esetben törekedjünk
arra, hogy ezek az elemek önmagukban is értelmesek legyenek. Ennek érdekében a
következőkre ügyeljünk:
- Minden grafikus elemnek legyen címe.
7
- A táblázatok fejlécei, a grafikonok tengelyei legyenek pontosan feliratozva.
- Ne feledkezzünk el a jelmagyarázatról sem.
- Mindezeket a magyarázó részeket a megfelelő szerkesztési eszközökkel emeljük ki,
különítsük el maguktól az eredményektől! Törekedjünk táblázataink, grafikonjaink stb.
szép, harmonikus, egységes megjelenítésére!
- Ezeket az objektumokat folytatólagosan számozzuk (pl. 1. táblázat, 2. ábra). Az
ábraaláírások formátuma eltérhet a főszövegtől – pl. írhatjuk kisebb betűmérettel, dőlt
betűvel vagy más betűtípussal, szimpla sortávolsággal. Az viszont fontos, hogy
ugyanúgy formázzuk meg az aláírásokat végig a dolgozatban. o
Az MS Excel program segítségével számos diagram-típus közül választhatunk.
Törekedjünk olyan módon megjeleníteni az eredményeket, hogy a kapott ábra ne csak szép
legyen, hanem informatív is.
Konklúziók, javaslatok
Mint korábban említettük, jó, ha az eredmények értékelése teljesen vagy részben elkülönül magától
az eredményközléstől. Ebben a fejezetben van lehetőségünk az eredményeink értékelésére,
következtetések levonására és a javaslatok megfogalmazására.
Összefoglalás
A dolgozatot összefoglalással zárjuk. Itt már nem feltétlenül az eredményeket foglaljuk össze –
legalábbis ilyen téren nem kell törekednünk a teljességre. Lehetünk kissé személyesek és
szubjektívek, és kutatásunkból csak azokat az elemeket emeljük ki, amelyeket a legfontosabbnak
tartunk, vagy amelyek a leginkább inspirálóak lehetnek. Az „Összefoglalás” fejezet egyik célja az,
hogy egyben kitekintést nyújtson, milyen további kutatásokat tartana szükségesnek a szerző. Mi a
saját kutatásának tanulsága, értelme, mivel járult hozzá akár a személyes fejlődéséhez, vagy
szakterülete műveléséhez. Ilyen és ehhez hasonló fejtegetésekkel egyben búcsút is veszünk az
olvasótól.
Hivatkozások, referenciák
A tudományos dolgozatok fontos, elengedhetetlen része a források pontos dokumentálása.
Hallgatóinknak érezhetően sok gondot okoz a hivatkozások, illetve a hivatkozások jegyzékének
(referenciák) megszerkesztése. Mielőtt áttekintenénk a hivatkozások konkrét módjait, tárgyaljunk
meg előzetesen néhány problémát.
A hallgatók gyakran érzik, hogy szinte egyetlen mondatot sem írhatnak le a dolgozatukban
hivatkozás nélkül, hiszen „maguktól semmit sem tudnak”. Nem ők találták ki a legalapvetőbb
tényeket sem, melyekre egy-egy fejezetet építenek.
Általában azt szoktuk mondani, hogy adott szakterület szempontjából releváns, alapvetőnek
tekinthető információkra nem kell hivatkozni.
Szó szerint is idézhetünk mások munkáiból, de ennek is megvannak a szabályai. Általában csak
indokolt esetben idézzünk, és akkor is röviden! Ha a forrás tartalmának összefoglalása is elegendő
lenne, ne idézzünk szó szerint. A szó szerinti idézet rövid legyen (maximum kb. egy bekezdés), és
csak akkor alkalmazzuk, ha az különösen jól megragad egy jelenséget, vagy ha az idézet minden
szavát fontosnak érezzük. Ilyenkor is fontos természetesen, hogy az idézet forrását pontosan
megadjuk – ennek módját ld. később!
A hallgatók néha elkövetik azt a hibát, hogy korrekten hivatkozva, idézőjelek között oldalakat
beidéznek más művekből, mondván, ennél jobban ők sem tudták volna összeszedni a gondolatokat.
Ez szinte mindig hiba. Az oldalakon keresztül beidézett szöveg valószínűleg inkább a
„Mellékletek” közé való, vagy elégedjünk meg a lényegre törő tartalmi összegzéssel.
8
Plágium, átvétel, idézet
Plágium az, amikor más szerző gondolatait, eredményeit a forrás korrekt feltüntetése nélkül a
sajátunkként tüntetünk fel, mindezt rosszhiszeműen. Az ilyen helyzet kerülendő, súlyos
következményei lehetnek egyetemünkön: enyhébb esetben korrekcióra, súlyosabb esetben a
szakdolgozat visszavonására szólítjuk fel a hallgatót. A plágium miatt visszavont dolgozatok
esetében az érintettnek teljesen új dolgozatot kell készítenie. Ennek elkerülése érdekében vegyük
tekintetbe, hogy mely esetek minősülnek plágiumnak:
Plágiumot követünk el, ha szerző nélküli írásokat idézünk akár szó szerint, akár
tartalmilag. Ez a veszély különösen internetes források esetén áll fenn. A legtöbb népszerű
internetes információs portál és az online lexikonok (pl. Wikipedia) általában nem tüntetik
fel a szerzőket. Ha alapos megfontolás után ilyen forrásokra hivatkozunk (azaz megbízunk
azok hitelességében), a lentebb megfogalmazott módon hivatkozzunk rájuk is.
Plágium az is, ha szó szerinti idézetnél elmulasztjuk kitenni az idézőjeleket.
A módszerek (tesztek, kérdőívek) elsődleges forrását is fel kell tüntetni, mivel ezek az
eszközök is más személy szellemi termékei. Valószínűleg az eredmények megbeszélésénél
is szükségünk lesz hivatkozásokra. Ennek elmulasztása szintén plágiumnak minősül.
Plágium az is, ha más munkákból származó ábrák, illusztrációk, táblázatok vagy bármely
grafikus elem forrását elmulasztjuk megjelölni.
Megjegyezzük: egy kutatási munka esetében természetes, hogy mások (olvasott, hallott) gondolatai
hatnak ránk, formálják saját gondolatainkat. Természetes az is, hogy felhasználjuk ezekből azokat,
amit fontosnak tartunk. Két dologra figyeljünk:
- egyrészről: jól használjuk fel mások, már korábban megszületett gondolatait,
- másrészről (ahogy arról fentebb már volt szó) adjuk meg a hivatkozást, forrást a
dolgozat kellő helyén.
Végső javaslatok
Ebben az összefoglalóban részletesen olvashattak a tudományos dolgozatok szerkezetéről, az egyes
részek tartalmi vonatkozásairól és konkrét útmutatást kaptak a hivatkozási rendszer elkészítéséhez.
Dolgozatot, főleg szakdolgozatot írni időigényes dolog. Hosszú az út egy jó ötlettől a kész
dolgozatig. Ha rászánják a szükséges időt, akkor Önök is jobban élvezik a munkát, és a bírálók is
kedvezőbben fogják azt értékelni. A dolgozatra fordított idő nem a számítógép előtt ülve töltött időt
jelenti: gondolkodhatunk róla, másokkal beszélgethetünk a készülő alkotásról, és mindeközben jó
ötleteink támadhatnak, jó tippeket kaphatunk másoktól is. Praktikus, ha friss ötleteket azonnal
leírjuk egy papírra, így nem felejtődnek el.
Az időt különösen jól kell beosztani a dolgozatleadás finisében. Soha ne halasszák a munkát a
legutolsó pillanatra! A konzulens szívesen átnézi, elolvassa a késznek minősített dolgozatokat, de
erre csak akkor van esélye, ha jóval a leadási határidő előtt megkapja azt. Jelezzük: legalább 2-3
héttel a végső leadási határidő előtt be kell nyújtaniuk munkájukat belső témavezetőjüknek (a
határidőket a szaktanszékek szabályozzák), előzetes véleményalkotás céljából. A konzulensnek nem
lehet feladata érdemben átnézni a leadás napja előtti éjszaka átküldött dolgozatot.
Különösen ügyeljenek a magyar nyelv szabályai szerinti helyesírásra, nyelvhelyességre és stílusra.
Felhívjuk a figyelmüket, hogy a konzulensnek nem dolga a szöveget kijavítani, magyar nyelvre
átfordítani. Ha a témavezető úgy ítéli meg, hogy a szöveg gyenge nyelvi színvonala miatt
aránytalanul sok időt venne igénybe annak elolvasása, és e miatt nem tud a tartalomra koncentrálni,
kérheti a hallgatót, hogy előbb javítsa ki a nyelvi hibákat, és utána jelentkezzen újra konzultációra.
Egy igényesen megszerkesztett, szép, magyar nyelven megírt dolgozat már önmagában fél siker.
Nyelvhelyességi, vagy stiláris szempontból kifogásolható szakdolgozatot a tanszékek (s a
témavezetők) nem fogadhatnak be.
9
5. Eljárási követelmények
A szakdolgozat leadásának lépései
A hallgatónak először a szakdolgozatot PDF formátumban a BGE Repozitóriumba kell
feltöltenie.
Ezt követően kerülhet sor a hallgató részéről a szakdolgozat 2 példányának leadása a
Hallgatói Szolgáltatási Osztályon (1054 Budapest, Alkotmány u. 9-11., fsz. 2.)
A hallgató az intézeti tanszéken tudja felvenni a külső bíráló részére elkészített felkérő
levelet.
A hallgató a szakdolgozat első példányát (fekete bőrkötésben!) viszi el a külső opponensnek,
akivel az átvételi elismervényt aláíratja, vagy a szakdolgozat másodpéldányán az első példány
átvételét dátummal, aláírással bejegyezteti. Vidéki opponens esetén a hallgató postán
keresztül, tértivevényes úton juttatja el az opponens vidéki elérhetőségére az 1. példányt, ez
esetben az átadást a tértivevény-szelvény igazolja.
A másodpéldányt az igazolással együtt az adott intézeti tanszéken kell leadni az intézeti
tanszékek által meghirdetett időpontban.
FIGYELEM!
A címpontosítást írásban az adott intézeti tanszék titkárságán kell leadni a meghirdetett
időpontig!
Kérjük, kísérjék figyelemmel a címpontosítás végső határidejét, mert ennek elmulasztása
külső opponensét a szakdolgozat elbírálásakor a munka értékelésében jelentősen
befolyásolhatja! A címpontosítást tehát nem elég a konzulenssel megbeszélni, azt le kell
adni az intézeti tanszéki titkárságon.
A gyakorlati igazolásokat és beszámolókat a meghirdetett időpontig le kell adni. Ennek
elmulasztása esetén a hallgató záróvizsgára nem bocsátható!
A záróvizsga időpontja: az intézeti tanszék által meghirdetett időpont!
Az intézetek a záróvizsgák előtt záróvizsga előkészítőt tartanak. Az időpontokat az intézeti
tanszékek írásban és/vagy elektronikusan megismertetik.
Felhívjuk hallgatóink figyelmét a konzulenssel való folyamatos (nem közvetlenül a beadási
határidő előtti) kapcsolattartásra!
A szakdolgozat beadás feltétele a rendszeres, érdemi konzultáció!
A szakdolgozat leadásához a belső konzulens írásbeli igazolása szükséges arról, hogy legalább
3 alkalommal a hallgatóval találkozott és szakdolgozati munkával kapcsolatosan konzultáltak. A
konzulensi igazolás hiányában a hallgató a szakdolgozatát nem adhatja le védésre.
A szakdolgozat kutatási tervét (ld. 1. sz. melléklet) a hallgatónak a honlapon közzétett határidőig
le kell adnia a belső konzulensének.
A hallgatónak a minimum 90%-os készültségű szakdolgozatot a leadási határidő előtt 2 héttel be
kell mutatnia belső konzulensének.
10
Szakdolgozat prezentáció:
A záróvizsgán résztvevő hallgatóknak a szakdolgozatukat maximum 10 percben be kell
mutatniuk.
A prezentáció tartalmi követelményei:
a téma ismertetése,
a kutatás eredményei,
következtetések,
ajánlások.
Ajánlott forma ppt vagy prezi előadás.
A szakdolgozat BGE Repozitóriumba való feltöltésének szabályai
A szakdolgozatot PDF formátumban a BGE elektronikus dokumentumtárába kell feltölteni.
A szakdolgozat feltöltése PDF formátumban a http://dolgozattar.repozitorium.bgf.hu weboldalra
történik. A feltöltés előzetes regisztrációval lehetséges. Ingyenes PDF átalakító szolgáltatásokat
könnyen találhatnak az interneten.
Kérjük, hogy a feltöltéskor gondosan nézze át a kitöltendő felületeket, mert képzésenként lehetnek
eltérések!
Kiemelten figyeljenek a kitöltésnél: „mű típusa”:
alap- és mesterképzéses hallgatók a diplomadolgozatot válasszák.
„a képzés szintje”
„alapképzések” és „mesterképzések” közül az Önre vonatkozót jelölje meg.
Képzés azonosító” (a „készítő adatai” című részben az utolsó adat):
Kereskedelem és marketing alapképzés (nappali magyar nyelvű) BGFKM00NBVK
Kereskedelem és marketing alapképzés (nappali angol nyelvű) BGFKA00NBVK
Kereskedelem és marketing alapképzés (nappali német nyelvű) BGFKN00NBVK
Kereskedelem és marketing alapképzés (távoktatás magyar nyelvű) BGFKM00TBVK
Andragógia alapképzés (nappali magyar nyelvű) BGFAN00NBVK
Andragógia alapképzés (levelező magyar nyelvű) BGFAN00LBVK
Turizmus-vendéglátás alapképzés (nappali magyar nyelvű) BGFTV00NBVK
Turizmus-vendéglátás alapképzés (levelező magyar nyelvű,
Székelyudvarhely) BGFTVSZLBVK
Turizmus-vendéglátás alapképzés (nappali angol nyelvű) BGFTA00NBVK
Turizmus-vendéglátás alapképzés (nappali német nyelvű) BGFTN00NBVK
Turizmus-vendéglátás alapképzés (távoktatás magyar nyelvű) BGFTV00TBVK
Turizmus-menedzsment mesterképzés (nappali magyar nyelvű) BGFTM00NMVK
Turizmus-menedzsment mesterképzés (levelező magyar nyelvű) BGFTM00LMVK
Turizmus-menedzsment mesterképzés (nappali angol nyelvű) BGFTA00NMVK
Közgazdásztanár mesterképzés (kereskedelem és marketing) BGFKM00LMVK
Közgazdásztanár mesterképzés (turizmus-vendéglátás) BGFTV00LMVK
11
További fontos információk:
minimum 5 kulcsszó szerepeljen az elektronikus adatlapon. (A „diplomadolgozat adatai”
című részben; a kulcsszavakhoz használja a „További sorok” gombot!)
a tanszéken leadott és elfogadott dolgozat címe pontosan legyen feltüntetve az elektronikus
adatlapon.
A dolgozatba kerülő kötelező dokumentumok (konzulensi igazolás, titkosítási kérelem,
eredetiségi nyilatkozat) a Hallgatói Szolgáltatási Osztály felületéről letölthetők.
Dokumentumát csak egyszer töltheti fel.
A dolgozatot a tanszék által meghatározott formai követelményei szerint készítsék el.
Kérjük, hogy a Hallgatói Szolgáltatási Osztály nyitva tartási idejét tartsák be a nyomtatott
példány leadásakor.
Nyilvánosság
A dolgozattárba feltöltött dolgozatok nyilvánossági szintjét továbbra is a szerző határozza meg.
Ezek alapján titkosított és nyílt hozzáférésű kategóriákba lehet sorolni azokat. Előbbi esetben a
feltöltött dolgozatok korlátozott hozzáférésűek lesznek, csak intézményi dedikált gépekről,
ellenőrzött módon lesznek megtekinthetők. A dolgozattár biztosítja a dolgozatok metaadatainak
(bibliográfiai adatok) külső felhasználó általi kereshetőségét is, így a szerzőknek nagyobb
publicitást biztosít az offline tárolással szemben úgy, hogy közben a művek szerzői jogi biztonságát
is garantálja.
Reméljük, ezzel az összefoglalóval érdemi segítséget tudtunk nyújtani dolgozataik
elkészítéséhez.
Jó munkát kívánunk!
12
MELLÉKLETEK
13
1. sz. melléklet
Követelmények a szakdolgozat kutatási tervének elkészítéséhez
A kutatási terv kötelező tartalmi elemei
1.) A szakdolgozatot készítő hallgató neve, képzése, évfolyama.
2.) A szakdolgozat címe (amely nem azonos az Intézeti Tanszék által kiadott témakörök
megnevezésével, hiszen a konkrét cím lehet a témán belüli konkrétabb, szűkebb terület is).
3.) a) A témaválasztás indoklása: a téma időszerűségének, a kiválasztásban közrejátszó személyes
motivációnak ismertetése.
b) Problémafelvetés: azoknak a kérdéseknek, problémáknak a felvetése, amelyek szempontjából
a hallgató a következő fejezetekben (a szakdolgozat érdemi részében) vizsgálni fogja a választott
témakört.
c) Célkitűzés rögzítése, esetleges előfeltevés (hipotézis) felvázolása.
d) A dolgozat elméleti alapjaira, kapcsolódásaira való utalás.
4.) A szakdolgozatban alkalmazni kívánt kutatási módszerek: a szakdolgozatban feldolgozott
anyag és a feldolgozás módszereinek bemutatása, kiválasztásuk indoklása.
5.) A szakdolgozat váza: a szakdolgozat fejezeteinek, alfejezeteinek címét tartalmazza, decimális
beosztást követve, arab számozással (tartalomjegyzék-szerűen).
6.) A forrásanyagok megjelölése (nappali / távoktatás tagozaton 15 db).
A kutatási terv terjedelme: minimum 5 gépelt oldal (1,5-es sortávval, 12-es betűmérettel, Times
New Roman CE betűtípust alkalmazva, sorkizárva, oldalszámozása arab számokkal a lap alján
középen, margók 2 cm szélesek, a lap bal margója az esetleges kötés érdekében további 1,5 cm-rel
növelendő.)
14
2/a sz. melléklet
A külső, fekete bőrkötés formátuma
SZAKDOLGOZAT
Kovács Ildikó
év
./.
15
2/b sz. melléklet
A címoldal formátuma
BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM
Kereskedelmi, Vendéglátóipari
és Idegenforgalmi Kar
A szakdolgozat konkrét, elfogadott címe
Konzulens: Készítette:
név név
beosztás szak
specializáció
tagozat
év
16
3. sz. melléklet
Konzultációs igazolólap
IGAZOLÁS Szakdolgozati / projektmunka konzultációkról
Hallgató neve:
Tagozat, képzés, szak, specializáció/szakirány:
Belső konzulens neve, beosztása:
Szakdolgozat / projektmunka címe:
Konzultáció
időpontja Konzultáció tartalma
Témavezető
aláírása
Hallgató
aláírása
1.
2.
3.
4.
5.
(Minimum 3 alkalommal kell a konzulenssel egyeztetni. A dátum mellett szerepelnie kell, hogy miről
volt szó az adott időpontban.)
Kelt: Budapest, 20……………………………..
……………………………………………………
Belső konzulens aláírása
17
4. sz. melléklet
Eredetiségi nyilatkozat a szakdolgozatról/projektmunkáról
Érkezett Nyomtatott
Elektronikus
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforlgalmi Kar
Eredetiségi nyilatkozat a szakdolgozatról/projektmunkáról
Hallgató adatai
Név, Neptun-kód
Elérhetőség Telefonszám:
E-mail cím:
Levelezési cím (ir. sz., város)
(utca, házszám stb.)
Kar (rövidítve), tagozat, szak
Szakdolgozat/projektmunka adatai
Szakdolgozat/projektmunka
címe
Témavezető
Beadási határidő Oldalszám összesen
Alulírott ............................................................ nyilatkozom, hogy a csatoltan bírálatra és védésre
beadott szakdolgozat/projektmunka teljes egészében a saját munkám. A felhasznált forrásokat az
irodalomjegyzékben feltüntettem, a rájuk vonatkozó, szabályszerű hivatkozásokat a szövegben
megtettem. A szakdolgozat/projektmunka más szakon vagy intézményben sem a saját nevemben,
sem máséban nem került beadásra. Tudatában vagyok annak, hogy plágium (más munkájának
sajátomként történő feltüntetése) esetén a szakdolgozat/projektmunka érvénytelen, ezért elutasításra
kerül.
........................................................
(aláírás)
18
5/a sz. melléklet
A szakdolgozat bírálatának szempontjai
1. Szöveges bírálat
1. A választott téma aktualitása, jelentősége
2. A szakdolgozat logikai felépítése, a témafeldolgozás színvonala
3. Szakirodalmi áttekintés
4. Alkalmazott kutatási módszerek
5. Elemzés és az eredmények értékelése
6. Ajánlások, végkövetkeztetések
7. Stílus, nyelvhelyesség
8. Hivatkozások szakszerűsége
9. Szakdolgozat külső megjelenése
A szakdolgozatot bírálók a szakdolgozattal kapcsolatos két-három kérdést is megfogalmaznak,
amelyeket a záróvizsgán a szakdolgozat készítőjének a vizsgabizottság feltehet.
19
5/b sz. melléklet
2. Szakdolgozat értékelőlap
A hallgató neve: Képzés megnevezése:
Szak/specializáció: / Tagozat:
A szakdolgozat címe:
1.
A választott téma aktualitása, jelentősége (maximális pontszám: 10) Pontszám:
A téma releváns és időszerű
A cím egyértelműen utal a szakdolgozat témájára
A kutatási/vizsgált terület az adott képzési szinten kutatható kérdéseket vet fel.
2.
A szakdolgozat logikai felépítése, a témafeldolgozás színvonala (maximális pontszám: 15) Pontszám:
A téma a képzési területhez kapcsolódik és nem triviális
A szakdolgozat felépítése logikus és megfelel az előírásoknak
A leíró, elemző és következtető részek aránya megfelelő
A témafeldolgozás tükrözi a szakdolgozat írójának jártasságát a szakterületen
A dolgozat eredeti, önállóan készített mű
3.
Szakirodalmi áttekintés (maximális pontszám: 15) Pontszám:
A szakirodalmi áttekintés a téma alapos ismeretét tükrözi
A szakirodalmi áttekintés a kutatási területhez kapcsolódó anyagokat tekint át
A hivatkozások döntő többsége friss
A szakirodalom elemzése szintetizáló és kritikai jellegű
4.
Alkalmazott kutatási módszerek (maximális pontszám: 10) Pontszám:
A választott kutatási módszer megfelel a kutatás témájának és céljának
A kutatás leírás kellően szakszerű és részletes
A kutatás módszertanilag jól kivitelezett
5.
Elemzés és az eredmények értékelése (maximális pontszám: 15) Pontszám:
Az eredmények leírása világos és jól értelmezhető
Az eredmények az adatok elemzéséből világosan következnek
Az eredmények értelmezése helytálló és objektív
Az eredmények szöveges és grafikus megjelenítése/ábrázolása arányos
6.
Ajánlások, végkövetkeztetések (maximális pontszám: 20) Pontszám:
A következtetések logikusan levonhatók az eredményekből
Az eredmények összhangban vannak a dolgozat céljával/A dolgozat kifejti, hogy milyen mértékben
valósultak meg a célok
Az ajánlások rámutatnak a kutatás (eredményeinek) gyakorlati hasznára
A kutatás folytatásának lehetőségei kifejtésre kerülnek
A kutatás megvalósítása során felmerülő problémák, ill. a kutatás gyenge pontjaival tisztában van a
szakdolgozat írója
7.
Stílus, nyelvhelyesség (maximális pontszám:5) Pontszám:
A dolgozat stílusa és nyelvhelyessége megfelel a műfaj elvárásainak
A szöveg koherens és jól követhető
A szakmai szó- és fogalomhasználat tükrözi a szakdolgozó jártasságát a témában
8.
Hivatkozások szakszerűsége (maximális pontszám: 5) Pontszám:
Az idézések és a hivatkozások az előírtaknak megfelelő formában készültek
A hivatkozási lista tartalmaz minden idézett/hivatkozott művet
9.
Szakdolgozat külső megjelenése (maximális pontszám: 5) Pontszám:
A szakdolgozat esztétikus, jól áttekinthető
Az ábrák könnyen érthetőek
A szöveg tördelése, tematikus egységek számozása az elvárásoknak megfelelő
Összes pontszám (maximum 100 pont):
Értékelés:
0 – 60 pont elégtelen (1)
61 – 70 pont elégséges (2)
71 – 80 pont közepes (3)
81 – 90 pont jó (4)
91 – 100 pont jeles (5)
Érdemjegy betűvel: számmal:
Dátum:
………….………………………………………… ………..……………………………………
A bíráló neve (nyomtatott betűvel) A bíráló aláírása
20
6. sz. melléklet
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar
A Harvard-módszer szerinti hivatkozás
Tájékoztató szakdolgozat készítéséhez
a BGE KVIK
hallgatói részére
Összeállította: Bártfai Endre adjunktus
21
Tartalomjegyzék
FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK .................................................................................................................. 22
1. A SZAKDOLGOZAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI .......................................................................... 23
2. A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI ............................................................................... 24
2.1. A SZAKDOLGOZAT PARAMÉTEREI ............................................................................................................... 24 2.2. A SZAKDOLGOZAT FELÉPÍTÉSE ................................................................................................................... 24
3. JEGYZETEK, HIVATKOZÁSOK ................................................................................................................ 27
3.1. KÖNYV ....................................................................................................................................................... 28 3.2. KÖNYVFEJEZET (TANULMÁNYKÖTET TANULMÁNYA) ................................................................................ 30 3.3. FOLYÓIRATCIKK ......................................................................................................................................... 30 3.4. KORMÁNYZATI PUBLIKÁCIÓ ....................................................................................................................... 31 3.5. ÚJSÁGCIKK ................................................................................................................................................. 31 3.6. DOKTORI ÉRTEKEZÉS, DISSZERTÁCIÓ ......................................................................................................... 32 3.7. ILLUSZTRÁCIÓ ............................................................................................................................................ 32 3.8. KIADOTT KOTTA ......................................................................................................................................... 33 3.9. SZABADALOM ............................................................................................................................................. 33 3.10. SZEMÉLYES KOMMUNIKÁCIÓ (MINT LEVELEZÉS, BESZÉLGETÉS, INTERJÚ) ................................................ 34 3.11. ELEKTRONIKUS FORRÁSOK ....................................................................................................................... 34 3.12. TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK, GRAFIKONOK ........................................................................................................ 37 3.13. IDÉZETEK ÉS PLAGIZÁLÁS ......................................................................................................................... 38 3.14. RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS: PÉLDÁK A HARVARD-MÓDSZER ALKALMAZÁSÁRA………… ........................... 39
22
Fogalmi meghatározások
Referenciák (hivatkozások): tanulmányaik során a főiskolák, egyetemek hallgatói sok
könyvet, forrásmunkát olvasnak el, kapcsolódva az egyes tantárgyak követelményeihez,
írásbeli feladatokhoz. A hivatkozás annak a formája, hogy bemutassák, hogy
mennyiségben és minőségben megfelelő olvasmányokat, előtanulmányokat végeztek el.
Szükséges, hogy a másodlagos forrásokat – mások munkájának felhasználását – megadják
annak érdekében, hogy ne kövessenek el plagizálást, az ötletek, megállapítások forrása
követhető legyen az olvasó által.
Plagizálás (ollózás, irodalmi lopás): az a cselekedet, amikor mások ötleteit, felfedezéseit,
megállapításait sajátunkként tüntetjük fel.
Referencia lista: írásbeli projektek, disszertációk, szakdolgozatok végén fel kell tüntetni a
forrásokat, hivatkozásokat. Ez a referencia lista tartalmazza mindazokat a műveket
(függetlenül attól, hogy (i) szó szerint, idéző jellel és az oldal megadásával vagy (ii)
tartalmi, nem szó szerint kerülnek idézésre), melyeket a saját szöveg létrehozásához
felhasznált a szerző, és ez alapján azonosíthatóak „saját” gondolatainak szerzői/forrásai.
Szó szerinti (direkt) idézésnél kötelező megadni az oldalszámot. A különböző forrásokat,
munkákat a szerzők szerint alfabetikus sorrendben kell felsorolni, először a szerző
vezetéknevét, majd keresztnevének kezdőbetűjét (ha több keresztnév van, akkor azok
kezdőbetűit). Ha ugyanannak a szerzőnek több műve került felhasználásra, akkor a legelső
munkával kezdve időrendi sorrendben kell megadni azokat. A referencia listánál nem
szükséges elkülöníteni a könyveket, folyóiratokat, és más forrásokat, alfabetikus
sorrendben kell mindet felsorolni a Harvard-módszerben megadottak szerint.
Megjegyzés: ha ugyanaz a szerző egynél többször kerül idézésre, időrendi sorrendet kell
alkalmazni. Amennyiben egyazon szerzőnek ugyanabból az évből több referenciája is
felsorolásra kerül, az évszám mögé tett betűvel lehet azokat megkülönböztetni, például
2003a, 2003b, 2003c.
Bibliográfia (felhasznált irodalom): azoknak a műveknek a teljes listája, melyeket a szerző
munkája elkészítéséhez felhasznált, igénybe vett. Általában azokat a műveket is
tartalmazza, melyek nem kerülnek idézésre a szövegben. Amennyiben nincs külön
referencia lista, akkor a bibliográfia a referenciákat is tartalmazza. Egyébként a
bibliográfia csak azokat a műveket tartalmazhatja, melyeket a szerző saját véleményének
kialakításában fontosnak ítélt meg.
23
1. A szakdolgozat tartalmi követelményei
Szakdolgozatnak csak önálló munka fogadható el!
A szakdolgozatból ki kell tűnnie, hogy a hallgató
a szakdolgozat megírásához szükséges ismereteket egyetemi tanulmányai során kellő
alapossággal elsajátította,
a vonatkozó szakirodalomban jártas és az ott olvasottakat adekvát módon alkalmazni
képes,
a szakmához kapcsolódó kutatási módszereket ismeri, a megfelelőt kiválasztani és
alkalmazni tudja,
megfelelő képességgel rendelkezik ahhoz, hogy szakmáján belül egy adott problémát
elméleti és gyakorlati síkon megközelítve kifejtsen, önálló véleményt alkosson, és
megoldási javaslatot tegyen,
a szakdolgozattal szemben támasztott stiláris követelményeknek megfelel; a szakmához
és annak tudományterületeihez kapcsolódó szakkifejezéseket elsajátította, és helyesen
alkalmazni tudja.
A szakdolgozatnak a hagyományos hármas tagolást célszerű követnie.
Bevezető rész:
a megoldásra váró probléma, feladatok ismertetése,
a témaválasztás indoklása,
alkalmazásra kerülő kutatási módszertan ismertetése.
Téma kifejtése:
a probléma és annak tágabb összefüggésrendszerének bemutatása,
a probléma részletezése,
alternatívák felvetése,
megoldási javaslatok.
Befejező, záró gondolatok:
a kutatás eredményeinek összefoglalása,
önálló vélemény, javaslattétel.
A szakdolgozat elkészítése során követelmény a kijelölt konzulens rendszeres felkeresése, aki
a szakdolgozat szerkezeti kialakításában is segítséget tud adni! A belső konzulenst – ennek
megléte kötelező – a hallgató választhatja ki, illetve az intézeti tanszék jelölheti ki a témának
megfelelően. A szakdolgozat megírásához külső konzulens – nem kötelező – segítségét is
igénybe veheti a hallgató.
A szakdolgozatnak nyilatkozatot, részletes tartalomjegyzéket, jegyzeteket, bibliográfiát, a
témától függően mellékleteket kell tartalmaznia.
24
2. A szakdolgozat formai követelményei
2.1. A szakdolgozat paraméterei
Terjedelem: alapképzésen 40-60 gépelt oldal (80-120 ezer karakter), a mellékletek,
táblázatok, grafikonok, fényképek stb., jegyzet nélkül! Egyidejűleg két specializációt
végzett hallgató komplex szakdolgozata esetén 60-80 gépelt oldal (120-180 ezer
karakter), a mellékletek, táblázatok, grafikonok, fényképek stb., jegyzet nélkül!
Mesterképzésen 60-80 gépelt oldal (120-180 ezer karakter), a mellékletek, táblázatok,
grafikonok, fényképek stb., jegyzet nélkül!
A dolgozat legfeljebb 20%-kal haladhatja meg a felső terjedelmi korlátot.
Sortávolság: 1,5
Betűnagyság és típus: 12, újságokban szereplő betűtípusok (pl. Times New Roman)
Margó: balról 4,00 cm, jobbról 2,5 vagy 2,54 cm
Oldalszámozás: arab számokkal történik. A szakdolgozat első oldalaként szereplő
tartalomjegyzéktől kezdve, folyamatosan végezzük. Az oldalszámok az oldallap alján
vagy tetején középre kerüljenek.
A szakdolgozat szövegét sorkizárt formában kell írni.
A szakdolgozatot kétoldalas formában kell kinyomtatni és köttetni.
2.2. A szakdolgozat felépítése
Kemény borító
Üres fehér fedőlap
Címoldal
Titkosítási kérelem (esetleges)
Konzulensi igazolás
Hallgatói eredetiség nyilatkozat
Köszönetnyilvánítás vagy ajánlás (nem kötelező eleme a szakdolgozatnak)
Tartalomjegyzék (az első számozott oldal)
Táblázatok, ábrák, illusztrációk jegyzéke (nem kötelező eleme a szakdolgozatnak)
Rövidítések jegyzéke (nem kötelező eleme a szakdolgozatnak)
Bevezetés (előszó)
Maga a szakdolgozat törzsszövege
Összefoglalás
Jegyzetek (lábjegyzet alkalmazása esetén a jegyzet fejezet értelemszerűen elmarad)
Függelékek, illetve mellékletek
Mellékletek listája (csak ha valóban szükséges)
Felhasznált irodalom
Üres fehér zárólap.
2.2.1. Borító
A szakdolgozatot két példányban kell kinyomtatni és köttetni. A szakdolgozat első
példányát fekete bőrkötésben kell leadni. A másodpéldányok kötését egyénileg kell
megoldani (pl. spirál, könyv, hőnyomás).
25
A fekete bőrkötésen arany betűkkel a következők szerepeljenek:
Kétharmad magasságban középen:
SZAKDOLGOZAT
Jobb alsó sarokban:
Hallgató neve
elkészítés éve (csak évszám!)
2.2.2. Címoldal
Bal felső sarokban:
BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM,
Kereskedelmi, Vendéglátóipari
és Idegenforgalmi Kar
Középen:
A szakdolgozat címe
Bal alsó sarokban:
Jobb alsó sarokban:
Konzulens neve
beosztása
(pl. tanársegéd, adjunktus, docens)
Hallgató neve
szak
specializáció
tagozat
év
2.2.3. Nyilatkozat
A szakdolgozat szerzője büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a BGE KVIK
képzésén, a … képzési évben készített szakdolgozata saját, önálló munkája eredménye, a
szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével
alkalmazta. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra az egyetem
vagy más oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.
2.2.4. Köszönetnyilvánítás
A köszönetnyilvánítás kerülhet külön lapra, de az előszóba is, ha van. Ügyelni kell arra,
hogy a köszönetnyilvánítás ne váljon üres udvariassági formulává.
26
2.2.5. Tartalomjegyzék
A jó tartalomjegyzék tükrözi a szakdolgozat logikai felépítését. Fejezetekből,
alfejezetekből és további egységekből áll. Ezek oldalszámát pontosan jelölni kell.
1. x o.
1.1. y o.
1.1.2
1.1.3.
1.2. - " -
1.2.1.
1.2.2.
1.2.3.
2. z o.
.
.
.
A szöveg természetesen részletesebben is tagolható, de vigyázzunk, nehogy
széttöredezzen, mert ez zavarja a gondolatmenet figyelemmel kísérését. Az egyes fejezetek
tagoltsága – a téma kifejtésének mélységétől függően – természetesen eltérhet egymástól.
Külön ellenőrizni szükséges, hogy a tartalomjegyzékben feltüntetett oldalszámok
megegyeznek-e a szöveg valós oldalszámaival.
2.2.6. Előszó
Az előszóban röviden vázoljuk a mű célját, az alkalmazott kutatási módszereket. Mindez
kerülhet a Bevezetésbe, ebben az esetben az Előszó elmaradhat. Ha mégis marad, itt kaphat
helyet a köszönetnyilvánítás is.
2.2.7. Mellékletek
Táblázatok, diagramok, ábrák, képek, illusztrációk alátámasztják, színesítik a szakdolgozat
mondanivalóját. Amennyiben az általuk közvetített információ a szakdolgozat lényegi,
szerves része, akkor a szövegben kell elhelyezni, méghozzá közel a kettőt egymáshoz.
(Lehetőleg ne kerüljön másik oldalra). Egy mondattal utalhatunk is arra, hogy az ábra,
táblázat stb. adatai tanulmányozandók. Ha a kapcsolat kevésbé közvetlen, akkor a
Mellékletbe kerül(het)nek. Csak a "díszítés" kedvéért nem célszerű mellékleteket
alkalmazni, ez nem emeli a szakdolgozat színvonalát.
Mellékletek jegyzetei
Mind a Mellékletben, mind a szövegben szereplő mindenfajta ábrának, fényképnek,
diagramnak, táblázatnak stb. meg kell adni a pontos forráshelyét. Ez történhet a Jegyzet
fejezetben, az ábra, diagram stb. alatt közvetlenül. Megfelelő jelöléssel, számozással
egyértelművé kell tenni, hogy melyik ábráról, diagramról stb. van szó.
A szakdolgozatban alkalmazott ábrákhoz a forrást pontosan meg kell jelölni a következő
minta szerint:
27
....... sz. ábra: A népszaporulat alakulása az időszámítás kezdetétől 2000-ig
2.2.8. Mellékletek listája
Ha a téma és az alkalmazott mellékletek nagy száma megkívánja, akkor a könnyebb
áttekinthetőség kedvéért célszerű azokról egy listát készíteni és a szakdolgozat végére
lefűzni. Ezt természetesen a tartalomjegyzékben is fel kell tüntetni.
A mellékleteket szokták római számmal is jelölni és úgy hivatkozni rá a szövegben. A
mellékletek bibliográfiai adatait is fel kell tüntetni.
2.2.9. Felhasznált irodalom
Felhasznált irodalom zárja a szakdolgozatot. Itt vagy tematikusan vagy abc sorrendben
(szakdolgozat esetén elég az utóbbi) fel kell sorolni azokat a könyveket, tanulmányokat,
cikkeket, amiket a hallgató a szakdolgozat megírásakor felhasznált. A feltüntetendő adatok
megegyeznek a jegyzeteknél felsoroltakkal, de itt az oldalszámokat már nem kell megadni.
3. Jegyzetek, hivatkozások
A jegyzetek, hivatkozások elengedhetetlen részei a szakdolgozatnak. Legelső sorban a
szövegben előforduló idézetek forrását adja meg.
A szövegközi idézés főbb lehetőségei (Harvard-módszer)
Egyetemünkön a Harvard-módszer szerint kell a szövegközi idézésnél eljárni, melynek
különböző formáit adjuk meg a következőkben. Kérjük, munkájuk során csak ezeket a
hivatkozási módokat használják!
28
3.1. Könyv
A könyv esetében a következő adatokat kell az alábbi sorrendben megadni:
Szerző/k és/vagy szerkesztő/k (vagy a szervezet/társaság, amennyiben a szerző nem szerepel;
vagy a cím, ha szerző vagy szervezet nincs megadva; KISKAPITÁLIS BETŰKKEL) –
kiadás/megjelenés éve – cím (dőlt/kurzív betűkkel) – kiadás, kötet száma és fordítás (ha
rendelkezésre áll) – kiadó – kiadás helye (város).
A mű címét és a szerző nevét a címoldal alapján kell megadni, nem a könyvborítóról.
A szerző nevét a következőképpen kell mindig megadni:
- magyar név esetén vezetéknév és keresztnév első betűje, pont (pl. CSIZMADIA L.)
- külföldi név esetén vezetéknév, vessző és keresztnév első betűje, pont (pl. KOTLER, P.)
Ez a szabály minden referencia listára, felhasznált irodalom listára vonatkozik!
A kiadásra vonatkozó részletes adatok (kiadó neve, kiadás helye, kiadás éve) általában a
címoldal hátlapján találhatóak. Előfordul, hogy több évet is megadnak. Ebben az esetben az
„edition” vagy ennek rövidítését „edn” kell megkeresni, és az ehhez tartozó évet kell
használni. Amennyiben a könyv nem tartalmazza ezeket az adatokat, hivatkozásnál az n.d. (no
date, jelentése: nincs kiadási év) és/vagy n.p. (no place, jelentése: nincs kiadás helye)
rövidítéseket kell használni. (a könyvtárban é.n. = év nélkül; k.n. = kiadó nélkül; 3. kiad.)
A könyvek szövegközi illetve felhasznált irodalomban való hivatkozásának lehetséges formáit
vesszük most sorra figyelembe véve a különböző lehetőségeket.
a. Egy szerző
(i) Szó szerinti idézetnél: „a könyvben szereplő eredeti szöveg idézőjel között, majd
zárójelben a szerző neve, a kiadás éve és a pontos oldalszám, ahonnan szó szerint
idézünk” (BROWN, W. L. 2000, p.33).
(ii) Tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: BROWN (2000) álláspontja szerint… vagy ... a
vezetőség felelőssége meghatározott (BROWN, W. L. 2000.).
(iii) Referencia listánál vagy felhasznált irodalomnál: BROWN, W. L. (2000). Consumer
Behaviour, Wiley & Sons, New York.
b. Két szerző
(i) Szó szerinti idézetnél: „a könyvben szereplő eredeti szöveg idézőjel között, majd a
szerzők neve, a kiadás éve és a pontos oldalszám, ahonnan szó szerint idézünk”
(BLACK. C. and WHITE, Z. 2001, p.33). A szerzők neve között
- magyar nevek esetén az „és”,
- külföldi nevek esetén az adott nyelvnek megfelelő kötőszó („and”, „und”)
szerepeljen!
(ii) Tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: BLACK and WHITE (2001) álláspontja szerint…
vagy …a vezetés innovatív volt, de nem önálló (BLACK, C. and WHITE, Z. 2001).
(iii) Referencia listánál vagy felhasznált irodalomnál: BLACK, C. and WHITE, Z. (2001).
Psychology, 2nd. edn., Harper & Row, New York.
c. Három vagy több szerző
(i) Szó szerinti idézetnél: „a könyvben szereplő eredeti szöveg idézőjel között, majd a
szerzők neve, a kiadás éve és a pontos oldalszám, ahonnan szó szerint idézünk”
(BROWN, W. L. BLACK, C. WHITE, Z. and GREY, K. 2002, p.33).
29
(ii) Tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: BROWN, BLACK, WHITE and GREY (2002)
álláspontja szerint… vagy …a vezetés felelőssége korlátozott (BROWN, W. L. BLACK,
C. WHITE, Z. and GREY, K 2002).
Az (i) és (ii) pontoknál később használható a (BROWN és mások., 2002) forma, a nevek
felsorolása helyett.
(iii) Referencialistánál vagy felhasznált irodalomnál: BROWN, W. L., BLACK C., WHITE, Z.
and GREY. K. (2002). Managers, Addison Wesley, Wokingham.
d. Ismeretlen, névtelen / szerző nélkül
Amikor a szerző neve nincs pontosan megjelölve, megadva, de szerepel egy szervezet
neve, akkor a szervezet nevét kell használni, például (Mintel, 1999). Ha nem lehet
beazonosítani a szerzőt, két megoldás lehetséges: vagy az Ismeretlen (rövidítve: Ism.)
(Ism., 2003) formulát, vagy a könyv címét – ha nem túl hosszú – lehet használni (Vezetési
stílusok, 2003).
e. Két vagy több szöveg, különböző szerzőktől
Ebben az esetben a szerzőket és a kiadás évét pontosvesszővel különítjük el egymástól, és
kétféle sorrendben adhatjuk meg:
(i) időrendi sorrendben (BROWN, W. L. 2000; BLACK, C. and WHITE, Z. 2001; BLACK, C.
WHITE, Z. and GREY, K. 2002) vagy
(ii) betűrendi sorrendben (BLACK, W. L. and WHITE, Z. 2001; BLACK, W. L. WHITE, Z. and
GREY, K. 2002; BROWN, W. L. 2000).
f. Azonos szerző egynél több munkája
Ez az eset akkor fordulhat elő, amikor egy szerző elképzeléseinek összegzése több
munkából történik, melyek egy adott időszakban (például 2000-ben és 2001-ben) íródtak.
Ilyenkor a következőképpen kell eljárni: (BROWN, W. L. 2000; 2001a; 2001b).
A műveket a referencialistában, a felhasznált irodalomnál a korábbiaknak megfelelően
külön-külön fel kell sorolni fentiek szerint.
g. Másodlagos források
Olyan hivatkozást jelent, amikor egy szerző más szerző művéből idéz munkájában. Ebben
az esetben célszerű az eredeti forrásban utána nézni, és azt idézni. Ha mégis a másodlagos
forrást kell használni, mindkét/mindegyik szerző nevét fel kell tüntetni.
(i) Szószerinti idézetnél: „ a feladatorientált vezetés elavult” (VIOLET, A. idézi BROWN,
W. L. 2000, p.23).
(ii) Tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: VIOLET (Idézi BROWN, W. L. 2000) álláspontja
szerint…
(iii) Referencia listánál vagy felhasznált irodalomban: VIOLET, A. (2000). Management in
the future. In R. BROWN (ed.) Management paradigms, Blackwell, Oxford, pp.108.
Fontos megjegyzés: másodlagos referenciák vagy referencia kivonatok használata
csak akkor megengedett, ha az eredeti szöveg nem található vagy nem lehet
hozzájutni. Túl sok másodlagos forrás használata csökkenti az írás hitelességét.
30
3.2. Könyvfejezet (tanulmánykötet tanulmánya)
Gyakran előfordul, hogy a felhasznált könyvben a fejezeteket nem azonos szerző írta, és a
könyv ezekből a külön írásokból lett szerkesztve.
Könyvfejezet (tanulmánykötet tanulmánya) esetében a következő adatokat kell megadni, az
alábbi sorrendben:
fejezet/tanulmány szerző(i),
a könyv/tanulmánykötet megjelenésének éve,
a fejezet/tanulmány címe,
az „In”-szó (-ban, -ben)
a könyv/tanulmánykötet szerkesztője (szerk. vagy pl.: ed.)
a könyv/tanulmánykötet címe (dőlt/kurzív betűkkel),
kiadó,
kiadási hely,
a tanulmány oldalszámai.
A hivatkozást a könyveknél megadott módon kell megtennünk, de a felhasznált irodalom
felsorolásánál figyelni kell arra, hogy mind a fejezet (tanulmány) szerzője, mind a könyv
(tanulmánykötet) szerkesztője is megadásra kerüljön.
(i) Szó szerinti idézetnél: „a könyvben szereplő eredeti szöveg idézőjel között, majd
zárójelben a szerző neve, a kiadás éve és a pontos oldalszám, ahonnan szó szerint
idézünk” (GREY, K. 2001, p.33).
(ii) Tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: GREY (2001) így összegzi… vagy ... a vezetőség
felelőssége meghatározott (GREY, K. 2001).
(iii) Referencia listánál vagy felhasznált irodalomnál: GREY, K. (2001). The management
contract. In P. Blue and S. Pink (eds.) The Way Fotward, Blackwell, Oxford, pp.31-42.
3.3. Folyóiratcikk
A folyóiratcikk esetében a következő adatokat kell az alábbi sorrendben megadni:
szerző(k),
megjelenés éve,
a cikk címe,
a folyóirat neve/címe (dőlt/kurzív betűkkel),
a folyóirat évfolyam- és szám száma (ha rendelkezésre áll),
oldalszámok.
A folyóirat kiadására vonatkozó adatokat általában a borítólapon lehet megtalálni.
Amennyiben itt nem található, a címlapon vagy a tartalomjegyzék oldalon kell keresni.
a. Egy szerző
(i) Szó szerinti idézetnél: „a folyóiratcikkben szereplő eredeti szöveg idézőjel között,
majd zárójelben a szerző neve, a kiadás éve és a pontos oldalszám, ahonnan szó szerint
idézünk” (GOLD, D. 1998, p.162).
31
(ii) Tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: GOLD (1998) álláspontja szerint… vagy ... a
vezetőség nem vállalt felelősséget tevékenységéért (GOLD, D. 1998).
(iii) Referencia listánál vagy felhasznált irodalomnál: GOLD, D. (1998). Humour,
Management Studies, Vol. 16, No. 2, pp.161-167.
b. Két vagy több szerző
A könyveknél ismertetett módon, a folyóirat címét dőlt betűkkel, úgymint a fent megadott
formánál.
c. Ismeretlen szerző
(i) Szó szerinti idézetnél: az idézett szöveg zárójelben, majd a folyóirat neve és az évszám
(Management Today, 1999) vagy (Ismeretlen, 1999) ha a folyóirat neve nagyon
hosszú
(ii) Tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: a folyóirat neve, az évszám és az oldalszám
(Management Today, 1999, p.42) vagy (Ismeretlen, 1999, p.42) ha a folyóirat neve
nagyon hosszú.
(iii) Referencia listánál vagy felhasznált irodalomnál: Management Perspectives (1998).
The untouchables, Sept., p.3.
3.4. Kormányzati publikáció
Egyre gyakrabban kerülnek felhasználásra publikált kormányzati anyagok, melyek
hivatkozásánál a könyvekre megadottak szerint kell eljárni.
A kormányzati kiadványokra jellemző, hogy általában nem szokták megadni a szerző nevét,
de amennyiben megadják, úgy először a szerző nevét kell megadni, ha nincs szerző, akkor a
szerkesztő/megbízó szervezet nevét, majd a könyvnél megismert adatokat kell felsorolni.
3.5. Újságcikk
A újságcikknél a következő adatokat kell megadni az alábbi sorrendben:
szerző(k),
megjelenés éve,
a cikk címe,
az újság neve (dőlt betűkkel),
a megjelenés napja/hónapja,
oldalszám(ok).
Amennyiben nincs megadva a cikk szerzője, egyszerűen a cikk címével kell kezdeni a
hivatkozást. Az újság teljes nevét kell használni, ahogy az a címoldalon szerepel.
(i) Szó szerinti idézetnél: „a könyvben szereplő eredeti szöveg idézőjel között, majd
zárójelben a szerző neve, a kiadás éve és a pontos oldalszám, ahonnan szó szerint
idézünk” (BRICKRED, J. P. 2002, p.3).
(ii) Tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: BRICKRED (2002) álláspontja szerint… vagy ... a
vezetőség felelőssége meghatározott (BRICKRED, J. P. 2002.).
32
(iii) Referencia listánál vagy felhasznált irodalomnál: Not again! (2002). The Guardian,
December 4, p.3. vagy BRICKRED, J. P. (2002). The service domain, The Guardian,
December 5, p.A10.
3.6. Doktori értekezés, disszertáció
A doktori értekezések, disszertációk esetében a következő adatokat kell megadni az alábbi
sorrendben:
szerző,
az elkészítés éve,
cím (dőlt betűkkel),
a közvetlen idézet oldalszáma(i),
a mű típusa,
anyatanszék/iskola,
oktatási intézmény, székhely.
(i) Szó szerinti idézetnél: „a könyvben szereplő eredeti szöveg idézőjel között, majd
zárójelben a szerző neve, a kiadás éve és a pontos oldalszám, ahonnan szó szerint
idézünk” (MUSTARD, J. L. 1998, p.63).
(ii) Tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: MUSTARD (1998) álláspontja szerint… vagy ... a
vezetőség felelőssége meghatározott (MUSTARD, J. L. 1998).
(iii) Referencia listánál vagy felhasznált irodalomnál: MUSTARD, J. L. (1998). Managing
international events, Ph.D. thesis, Dept. Of International Tourism, Wyefield
University, Lessiter.
3.7. Illusztráció
A szakdolgozatokban gyakran szerepelnek képek, szobrok, műtárgyak illusztrációként,
melyeknél a következő adatokat kell megadni az alábbi sorrendben:
alkotó (például művész vagy szobrász),
készítés éve,
a mű címe (dőlt betűkkel),
anyag (például márvány, vízfesték),
kiállító intézmény,
kiállítás helye (város),
szekció/részleg,
regisztrációs szám.
Az illusztrációk felhasználásánál figyelembe kell venni a szerzői jog vonatkozó szabályait.
(i) A mű teljes felhasználásánál: az illusztráció alá (CRIMSON, N. N. 2001).
(ii) A mű egy részének felhasználásánál: az illusztráció alá (CRIMSON, N. N. 2001.).
(iii) Referencia listánál vagy felhasznált illusztrációnál: CRIMSON, N. N. (2001). The man,
stone, Whitsable Gallery, Lowchester, Department of Fine Art, Regisztrációs szám
2002-88-14.
33
3.8. Kiadott kotta
Zenei témájú, művészetekről szóló írásoknál, szakdolgozatoknál fordul elő, hogy közzétett,
kiadott kottára hivatkoznak, abból idéznek. Ebben az esetben a következő adatokat az alábbi
sorrendben kell megadni:
szerző,
megjelenés éve,
zenemű címe (dőlt betűkkel),
alkotótárs (amennyiben van),
kiadó,
kiadás helye.
(i) A kotta azonos felhasználásánál: „a kiadványban szereplő eredeti kotta idézőjel között,
majd zárójelben a szerző neve, a kiadás éve és a pontos oldalszám, ahonnan idézünk”
(LEMON, Q. 2001, p.5).
(ii) A kotta nem azonos felhasználásánál: LEMON (2001) így tipizálta a barokk hangzást
… vagy ... a barokkos hangzás jellemzői (LEMON, Q. 2001).
(iv) Referencia listánál vagy felhasznált irodalomnál: LEMON, Q. (2001). Twelve rounds, J.
B. Sage (ed.), London, Foxall Music.
3.9. Szabadalom
Műszaki témájú írásokban, szakdolgozatokban, disszertációkban történnek idézések,
összefoglalások szabadalmak alapján. Ezeknél a következő adatokat kell megadni az alábbi
sorrendben:
feltaláló(k),
a találmány szabadalmaztatásának éve,
kedvezményezett,
a találmány neve (dőlt betűkkel),
szabadalmi szám.
(i) Szó szerinti idézetnél: „a szabadalomban szereplő eredeti szöveg idézőjel között, majd
zárójelben a feltaláló(k) neve, a szabadalmazás éve és a pontos oldalszám, ahonnan
szó szerint idézünk” (SALMON, A. 2002, p.33).
(ii) Tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: SALMON (2002) álláspontja szerint… vagy ... a
vezetőség felelőssége meghatározott az alkalmazásnál (SALMON, A. 2002).
(iii) Referencia listánál vagy felhasznált irodalomnál: SALMON, A. (2002). FC Airlines.
Biodegradable in-flight service tray, UK Pat. 9,999,999.
34
3.10. Személyes kommunikáció (mint levelezés, beszélgetés, interjú)
Az egyik leggyakrabban alkalmazott adatgyűjtési módszer a kommunikáció, mely során
nagyon sok információt kapnak a kutatók, szakdolgozatot és disszertációt írók. Ennél a
kutatási módszernél is meg vannak a hivatkozás bevált adatai, melyek a következők és az
alábbi sorrendet kell betartani:
szerző/beszél(get)ő,
a kommunikáció éve,
a kommunikáció típusa (dőlt betűkkel),
hónap és nap.
(i) Szó szerinti idézésnél és
(ii) tartalmi, nem szó szerinti idézésnél azonosan kell eljárni a hivatkozásnál, mint a
könyvnél, de itt lehet alkalmazni egy másik módszert is. Az idézett, vagy összefoglalt
szöveg után be kell írni a kommunikációra vonatkozó adatokat (TEAL, S. I. personal
communication, 2003. július 29.), és a végleges referencia listában illetve a felhasznált
irodalomnál már nem kell egyéb információt megadni.
(iii) Referencia listánál és felhasznált irodalomnál: TEAL, S. I. (2003). Personal letter,
július 29.
3.11. Elektronikus források
Az elektronikus források ma a legnépszerűbbek és a legtöbbet használtak a különböző írásbeli
feladatoknál, legyenek azok házi szakdolgozatok, szakdolgozatok, vagy disszertációk.
Használatukhoz elektronikus eszközökre van szükség. Ide tartoznak: www címek, komputeres
adatbázisok, magnó- és videoszalagok, lézer diszkek és számítógépes programok.
Az elektronikus forrásoknál általában a következő adatokat kell megadni az alábbi
sorrendben:
szerző,
cím (on-line),
forrás (dőlt betűkkel),
az elektronikus média típusa,
hozzáférés/elérhetőség (pontos URL cím),
a használat dátuma.
(URL = Uniform Resource Locator = az oldal címe az inteneten. Mindig a keresés során elért
oldal címét kell megadni, nem elég ha csak az van megadva, hogy www.google.hcom, hanem
a pontos cím például http://travel.com.travel.co.uk/training/training:index.html. Az elérés
dátuma azért fontos, mert az adatok időnként módosításra kerülnek, és egy későbbi
keresésénél már nem biztos, hogy azonosak.)
Figyelem: Az elektronikus forrásokra való hivatkozásnál figyelembe kell venni, hogy
jelenleg nincs konszenzus az elektronikus források jelölésére, így minden itt közölt
információ pusztán a szerzők ajánlása! A hasonló típusoknál visszautalunk a korábban
megadott hivatkozási módokra.
35
Minél pontosabb a forrásra vonatkozó adatok köre, annál könnyebb azok újabb elérése illetve
ellenőrzése, amennyiben az szükségessé válik.
1. Internetes forrás
Internetes forrásnál meg kell adni a következő adatokat az alábbi sorrendben:
szerző(k),
a publikáció éve,
a tanulmány címe [on-line],
közzétevő intézmény,
közzététel helye,
oldalszám (ha rendelkezésre áll),
URL,
a hozzáférés dátuma.
(i) Szó szerinti idézésnél és
(ii) tartalmi, nem szó szerinti idézésnél azonosan kell eljárni a hivatkozásnál, mint a
könyvnél.
(iii) Referencia listánál és felhasznált irodalomnál: LAVENDER, L. (1999). Role play [on-
line]. Royal University, London. Elérhetőség/hozzáférés:
http://travel.com.travel.co.uk/training/training:index.html [olvasva: 2003. július 27.].
2. Elektronikus könyv (e-könyv)
Elektronikus könyvnél meg kell adni a következő adatokat az alábbi sorrendben:
szerző(k),
a publikáció éve,
e-könyv címe [on-line],
közzétevő intézmény,
közzététel helye,
oldalszám (ha rendelkezésre áll),
URL,
a hozzáférés dátuma.
(i) Szó szerinti idézésnél és
(ii) tartalmi, nem szó szerinti idézésnél azonosan kell eljárni a hivatkozásnál, mint a
könyvnél.
(iii) Referencia listánál és felhasznált irodalomnál: SILVER, T. (1995). Management
innovations [on-line]. Olive University, Coral Bay. Elérhetőség/hozzáférés:
http://onlinebooks.library.uolive.edu/webbin/listing/slivnet [olvasva: 2005. július 24.].
3. Elektronikus (folyóirat) cikk (pl. Emerald adatbázisból)
Elektronikus folyóiratnál meg kell adni a következő adatokat az alábbi sorrendben:
szerző(k),
a publikáció megjelenésének éve,
a tanulmány/cikk címe,
a folyóirat címe (ha rendelkezésre áll) [on-line],
36
a folyóirat évfolyam és szám száma (ha rendelkezésre áll)
oldalszám,
URL,
a hozzáférés dátuma.
(i) Szó szerinti idézésnél és
(ii) tartalmi, nem szó szerinti idézésnél azonosan kell eljárni a hivatkozásnál, mint a
folyóiratcikknél.
(iii) Referencia listánál és felhasznált irodalomnál: PLUM, P. (1998). How to get ahead,
Management in organisations [on-line]. Elérhetőség/hozzáférés:
http://www.eoc.org.uk/EOCeng/EOCcs/AboutEOC/48.asp [olvasva: 2003. július 23.].
4. Folyóirat cikk CD-ROM-ról
CD-ROM-ról származó folyóiratcikknél meg kell adni a következő adatokat az alábbi
sorrendben:
szerző(k),
a publikáció megjelenésének éve,
a tanulmány/cikk címe,
a folyóirat címe [CD-ROM],
a megjelenés évfolyama vagy hónapja (ha rendelkezésre áll),
példányszám (ha rendelkezésre áll),
oldalszám,
cég/adatbázis,
tételszám (item).
(i) Szó szerinti idézésnél és
(ii) tartalmi, nem szó szerinti idézésnél azonosan kell eljárni a hivatkozásnál, mint a
folyóiratcikknél.
(iii) Referencia listánál és felhasznált irodalomnál: HEATHER, M. (1994). Management
’knowhow’, Information [CD-ROM], Augusztus, pp.1-2. Elérhetőség/hozzáférés:
VIOLET adatbázis, tételszám (item): 94-222007.
5. Film, videofelvétel vagy TV adás
Film, videofelvétel és TV adás esetében meg kell adni a következő adatokat az alábbi
sorrendben:
a film, videofelvétel, TV adás címe,
a gyártás éve,
anyag meghatározása,
társszerző (lehetőleg a rendező),
a produkció részletei,
gyártó,
gyártás helye.
(i) Szó szerinti idézésnél: „ a videofelvétel szövege idézőjel között és azután a
videofelvétel címe és a gyártás éve” (Yellow Moon, 1999).
37
(ii) Tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: a Yellow Moon (1999) videofelvételen Rosemary
Rose hallgatólagosan elismerte, hogy … vagy … sok ösztönző pénzügyi eszközt
alkalmaztak (Yellow Moon [videofelvétel], 1999).
(iii) Referencia listánál és felhasznált irodalomnál: Yellow Moon (1999). [videofelvétel],
rendező Amber Ruby, Warner Brothers, USA.
6. Elektronikus (e-mail) tanácskozás jegyzéke
Elektronikus (e-mail) tanácskozás jegyzék a következő adatokat kell az alábbi sorrendben
megadni:
szerző,
év
az üzenet tárgya,
tanácskozás jegyzéke [on-line],
elérhetőség/hozzáférés (e-mail címek listája),
a hozzáférés dátuma (hónap és nap).
(i) Szó szerinti idézésnél és
(ii) tartalmi, nem szó szerinti idézésnél azonosan kell eljárni a hivatkozásnál, mint a
könyvnél.
(iii) Referencia listánál és felhasznált irodalomnál: ORANGE, V. (2003). Tárgy (Re):
Managing the Workforce. Workmail-link [on-line], elérhetőség/hozzáférés:
[email protected] [használva: augusztus 1.].
7. Személyes elektronikus kommunikáció
A személyes elektronikus kommunikációnál a következő adatokat kell az alábbi
sorrendben megadni:
szerző,
a szerző e-mail címe,
dátum, évvel együtt,
az e-mail címe/tárgya (dőlt betűkkel),
a fogadó neve és e-mail címe.
(i) Szó szerinti idézésnél és
(ii) tartalmi, nem szó szerinti idézésnél azonosan kell eljárni a hivatkozásnál, mint a
könyvnél.
(iii) Referencia listánál és felhasznált irodalomnál: BUFF, R. K. ([email protected]), 2004.
július 7. Tárgy (Re): Munkaügyi viták a vendéglátásban, e-mail to Y. Marine
3.12. Táblázatok, ábrák, grafikonok
Minden táblázatot, ábrát, grafikont címmel kell ellátni, és elemezni kell a szövegben. Nem
szabad azokat csak beilleszteni és az olvasóra bízni, hogy értelmezze, értékelje őket. Ha
mások munkájából adaptáltuk, vagy azonosan átvettük őket (például könyvekből,
folyóiratokból), jelölnünk kell a forrást (vagy a táblázat, stb. felett vagy alatt a szövegben), és
a forrást fel kell tüntetni a referenciajegyzékben vagy a felhasznált irodalomban is.
38
A referencia példájaként egy könyvből átvett táblázatot adunk meg, mely egy szerzőtől
származik. A következő adatokat kell az alábbi sorrendben megadni:
szerző,
kiadás/megjelenés éve,
cím (dőlt/kurzív betűkkel),
kiadás, kötet száma és fordítás (ha rendelkezésre áll),
kiadó,
kiadás helye (város).
(i) Azonosan átvett táblázatnál: be kell szúrni a táblázatot, és alatta vagy felette a forrást
meg kell adni (BROWN, W. L. 2000, p.33).
(ii) Átdolgozott táblázatnál: be kell szúrni az átdolgozott táblázatot, és alatta vagy felette
meg kell adni a forrást (adaptálva: BROWN, W. L. 2000, p.33).
(iii) Referencia listánál vagy felhasznált irodalomnál: BROWN, W. L. (2000). Consumer
Behaviour, Wiley & Sons, New York.
Megjegyzés: Más forrásokból való átvétel esetén a korábban megadottak szerint, a forrás
típusának megfelelően kell a referenciák adatait feltüntetni.
3.13. Idézetek és plagizálás
Fontos minden szerző számára tudni azt, hogy mi különbözteti meg a korrekt idézést a
plagizálástól, ollózástól, irodalmi lopástól.
A korrekt idézés mindig hivatkozással történik, vagyis ha nem saját gondolatainkat közöljük,
hanem más(ok)ét, más(ok) gondolatainak összefoglalását, azokból következtetéseket, akkor
ezt művünkben jelölnünk kell. Amennyiben nem tesszük, úgy a plagizálás vétségét követjük
el, melyet képző intézményenként eltérő módon büntetnek.
A korrekt idézésre néhány hasznos példa:
(i) A közvetlen, szó szerinti idézést úgy jelöljük, hogy az idézett szöveget idéző jel közé
tesszük és megadjuk a forrást:
„Nem így cselekedni, az a plagizálás” (PEACH, M. 2000, p.42).
(ii) Amennyiben csak a mondat egy részét, vagy kifejezést, szófordulatot veszünk át,
három pont (…) mutatja, hogy előtte, mögötte vagy közben részek hiányoznak:
„Nem … a plagizálás.” Vagy „… így cselekedni…” (PEACH, M. 2000, p.42).
(iii) Amennyiben valamivel kiegészítjük az idézetet, azt négyszögletes zárójel közé kell
tenni az idézeten belül:
„Nem így cselekedni [elismerni más emberek munkáját], az a plagizálás” (PEACH, M.
2000, p.42)
(iv) Hosszú idézeteknél alkalmazhatjuk a sorbehúzást és/vagy a dőlt betűket és/vagy az
egyes sorközt:
„Amennyiben valakinek a művéből annak szavait szóról szóra használjuk, akkor
idézünk, és el/be kell ismernünk, hogy ezt tettük. Nem így cselekedni, az a plagizálás”
(PEACH M., 2000, p.42).
Az idézet befejezése után vissza kell térni a korábbi sorközre, írásmódra.
39
3.14. Rövid összefoglalás: példák a Harvard-módszer alkalmazására
A) Szövegközi hivatkozás
A szerző(k) vezetékneve és a publikáció megjelenésének éve az oldalszámmal szó szerinti
idézetnél, Tartalmi, nem szó szerinti idézetnél szerző(k) vezetékneve és a publikáció
megjelenésének éve (szerző, év, oldalszám vagy szerző, év).
Megjegyzés: amikor könyv fejezetéből idézünk, akkor a fejezet szerzőjének/szerzőinek
nevét kell megadni, nem a kötet szerkesztőjének nevét.
B) Referencia lista, felhasznált irodalom
A referencia lista, felhasznált irodalom összeállításánál arra is figyelni kell, hogy a
különböző forrásokat külön-külön csoportosítva (dokumentumfajtánként) adjuk meg, azok
ne keveredjenek, hiszen így jóval könnyebb áttekinteni őket. Az egyes csoportokon belül,
ott, ahol több is felsorolásra kerül:
szerzői betűrendet alkalmazzunk (szerző hiányában cím szerint kell besorolni a művet,
a névelők nem számítanak bele a besorolásba!),
egy szerző művei között időrendet tartsunk,
egy szerző egy évben készült munkáit az évszám utáni betűjelzéssel különböztessük
meg (pl.: 2011a, 2011b stb. – ezt a hivatkozásnál is így jelöljük!).
Könyvek
BECK, P., MAST, M. és TAPPER, P. (1997). The History of Eastern Europe for Beginners
(Writers and Readers), Writers & Readers Publishing Inc., New York.
BURKART, A. J. and MEDLIK, S. (1989). Tourism: Past, Present and Future, 2nd edn.
Heinemann, Oxford.
HOAD, T. F. (szerk.) (1996). The Concise Oxford Dictionary of English Etymology,
Oxford University Press, Oxford
Könyvfejezet
JENKINS, C. L. (1997). Third World Issues – Tourism Policies in Developing Countries.
In S. Medlik, Managing Tourism, Butterworth-Heinemann, Oxford, pp. 269-277.
MITCHELL, R. and HALL, C. M. (2003). Consuming tourists: Food tourism consumer
behaviour. In C. M. Hall, L. Sharples, R. Mitchell, N. Macionics and B. Cambourne,
(szerk.) Food Tourism Around the World, Butterworth-Heinemann, Oxford, pp. 60-80.
Folyóiratcikk
HALL, D. and BROWN, F. (1996). Towards a Welfare Focus for Tourism Research,
Progress in Tourism and Hospitality Research, Vol. 2, pp. 41-57.
40
Újságcikk
MCCARTHY, M. and KIRBY, T. (2004). More Taste Less Speed, The Independent, április
1. pp. 14-15.
Weboldalak
http://www.montreal.com/tourism/fests.html [olvasva: 2004. december 4.].
http://www.montreauxjazz.com [olvasva: 2004. december 4.].
On-line publikációk
Central Intelligence Agency (2003) The World Fact Book [on-line],
elérhetőség/hozzáférés: http:// www.cia.gov/cia/_publications/factbook [olvasva: 2004.
március 24.].
Office of National Statistics (2004a). Overseas Travel and Tourism-April 2004, [on-
line], elérhetőség/hozzáférés: http://www.statistics.gov.uk, [olvasva: 2004. június 7.].
World Health Organisation (2003). Controlling the Global Obesity Epidemic, World
Health Organisation, [on-line], elérhetőség/hozzáférés:
http://www.bbc.co.uk/food/foodjunkies/chrono_fastfodd.shtml, [olvasva: 2004. június
17.].