„közlekedési rendszer fejlesztése. igénybe vevő...

„Közlekedési rendszer fejlesztése. Igénybe

vevő-üzemeltető-társadalom szemszögéből.

Globális és lokális közlekedéspolitikai

célkitűzések. Európai és magyar

közlekedéspolitikák.”

JKL rendszerek – 2016

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék

Dr. Mészáros Ferenc

Tartalom

1. A közlekedésfejlesztés és a gazdaság/fejlődés

kapcsolata

2. Az európai közlekedéspolitika

3. A hazai közlekedésfejlesztés stratégiai irányai

Mi a regionális fejlődés?

Ennek legegyszerűbb, de annál pontosabb

mérőszáma az adott körzet GDP-ből való

részesedése, illetve az adott régió GDP növekedése.

A GDP hiányossága: nem veszi figyelembe a nem

monetarizálható (azaz pénzértékkel nem kifejezhető)

tevékenységeket (pl. házimunka, vagy a gyermekek

szállítása) az életminőséget és a szociális tényezőket.

-> Hogyan körvonalazhatók a GDP-vel nem

jellemezhető tényezők? Ld. példák!

1. A közlekedésfejlesztés és a gazdaság/fejlődés kapcsolata

Pl. Az ENSZ ezredfordulós célkitűzései / mutatói:

1. A szélsőséges nyomor és éhség megszüntetése.

2. Egységes, és mindenhol elérhető elemi oktatás.

3. A nemi egyenlőségek elősegítése, nők erősítése.

4. A gyermekhalálozás csökkentése.

5. Az anyák egészségének javítása.

6. A halálos fertőzések visszaszorítása (AIDS,

malária stb.).

7. A természet fenntarthatósága.

8. Globális együttműködés a fejlődés elősegítésére.


Pl. Nagy Britannia fejlődési mutatói:

•A közlekedés széndioxid kibocsátásának csökkenése

•A közúti közlekedés nitrogén oxidok és részecske kibocsátásának

csökkenése.

• A közúti közlekedés teljesítményének csökkenése (utaskm).

• A háztartások autózásra költött összegének csökkenése.

• A közúti áruszállítás csökkenése.

• A gyaloglás, kerékpározás arányának növekedése.

• A közforgalmú közlekedés részarányának növekedése.

• Az iskolába járás autós arányának csökkenése.

• Az áruk és szolgáltatások hozzáférésének növelése autóval nem

rendelkezők számára.

• A közúti balesetek és sérülések számának csökkenése.


Pl. Az OECD fejlődési indikátorai:

•Elérhetőség és mobilitás (közúthálózat és a közlekedésszabályozás fizikai mérőszámai)

•Közlekedésbiztonság (balesetek)

•Környezet (környezeti normák)

•Igazságosság és társadalmi közösség (szgk használat támogatása vagy korlátozása)

•Közútfejlesztési program kidolgozása (rövid- és hosszútávú tervek)

•Közútfejlesztési program végrehajtása (megvalósított útszakaszok)

•Közúti program eredményei (közúthálózat értéke)


Növelik vagy hatékonyabbá teszik a gazdasági tevékenységet a közlekedési rendszerben eszközölt fejlesztések/javítások?

Azok a beavatkozások, amelyek a közlekedési kiadásokat csökkentik, különböző módon ugyan, de hozzájárulnak a gazdasági teljesítmények növeléséhez: • az érintett területeken, a munkaköltségek csökkentése révén kedvezőek a munkaerőpiacra gyakorolt hatások, • az alacsonyabb termelési költségek révén növelhető a kibocsátás, • ösztönözhetők a termelőegységeken belüli beruházások, • a korábban elérhetetlen területek fejlesztésre történő megnyitása, • egy fejlesztéssel újabb fejlesztések generálhatók.


Az előző kérdés kicsit másképpen…

A közlekedési rendszerben eszközölt fejlesztések/javítások kizárólag növelik vagy hatékonyabbá teszik a gazdasági tevékenységet?

Számos példa azt igazolja, hogy egy közlekedésfejlesztés más térségek gazdaságára hatnak pozitív hatással:

• tranzitforgalommal érintett infrastruktúrák fejlesztése (helyileg inkább negatív hatások),

• gazdaságélénkítés „nem helyi tőke” beruházással (marginális helyi érdekek, tőkejövedelem és munkaerő elszívó hatások)


Mi tehát a konklúzió?

•A közlekedésfejlesztések jellemzően pozitívan hatnak a gazdaságra/fejlődésre, azonban a hatások földrajzilag igen eltérő képet mutathatnak.

•A közlekedésfejlesztések projekt szinten sokszor nem megtérülő beruházások, de társadalmi szinten kedvező megtérüléssel jellemezhetők. Emiatt beszélhetünk pl. EU támogatásból megvalósuló közlekedési projektekről.


Fehér Könyv 2011

Útiterv az Egységes Európai Közlekedési Térséghez Versenyképes és erőforrás hatékony közlekedés rendszer irányába

DG MOVE

06/04/2011

(fordította: Mészáros Ferenc / BME)


A 2011-es Fehér Könyv • WP 1992 Piacnyitás a közlekedésben

• WP 2001 A közlekedési módok újraegyensúlyozása

a kapacitás problémák ellen

• WP 2011 A közlekedést a széles ‘EU 2020’

távlatba helyezni:

Teendők a növekedésért és munkahelyekért a nagyobb

erőforrás hatékonyság révén


Tartalom

• Előttünk álló kihívások

• A közlekedési rendszer jövőképe 2050-ben

• 1 cél és 10 referencia a szabályozási feladatok

irányításában

• Hogyan kell csinálni – 4 “i” és 40 cselekvés


A korábbi kihívások mellett újak

is keletkeztek

Növekvő versenypiaci nyomás a globális gazdaságban

Növekvő olajárak és állandósuló olajfüggőség

Romló klimatikus és helyi környezeti viszonyok

Növekvő torlódás és romló

elérhetőség. Infrastrukturális lyukak a kibővített EU-ban


Közlekedés az üzleti életért –

Közlekedés mint az üzleti élet

része • Az EU gazdasága az egyik legnyitottabb a

világon. Kontinensünk jövőbeli sikere a régiók képességén múlik, hogy a teljesen integrált világgazdaság részei tudnak-e maradni.

• A közlekedési ipar a gazdaság fontos része: az EU-ban közel 10 millió közvetlen munkahelyet ad, és a GDP közel 5%-át adja.

• Több európai vállalat világviszonylatban is első az infrastruktúra, logisztika, járműgyártás és forgalmi menedzsment rendszerek terén.


Növekvő torlódás és romló elérhetőség • A tüzelőanyag árak és a torlódási szintek várhatóan jelentősen

nőnek 2030-ig, további leszakadáshoz vezetve az

elérhetőségben


Növekvő olajárak és állandósuló olajfüggőség

• A közlekedés

energiaszükségletének 96%-át

kőolajból nyeri. A közlekedés

a várható olajnövekmény

közel 90%-áért fog felelni.

.A készletek kimerülése és a növekvő globális szükséglet tovább emeli az olajárakat. A világ személygépkocsi száma a jelenlegi 750 millióról 2,2 milliárd fölé fog emelkedni 2050-re.

0

50

100

150

200

250

300

1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050

$/b

bl

Oil price in $ '2008/bbl Oil price in $/bbl (current prices)

Source: IEA World Energy Outlook 2010

Source: Prometheus, NTUA (E3MLab)


Szigorú karbon keretek a

közlekedésben

• A közlekedés okozza a ÜHG

kibocsátás közel negyedét: ennek

60%-a a személyközlekedésből, egy

negyede a városi közlekedésből,

kevesebb mint negyede az

interkontinentális szállításokból és

több mint fele a közepes távolságú

szállításokból.

.2009 októberében az Európai

Tanács támogatásáról biztosította az üvegházhatású gázkibocsájtás csökkentési tervet: 1990-hez képest 80-95%-os csökkenés 2050-ig az EU-ban.

Source: PRIMES-TREMOVE and TREMOVE

Source: PRIMES, NTUA (E3MLab)


A kihívásoknak való megfelelés

• A kihívásokra adandó

ágazati válaszok:

– Kevesebb energia

– Tisztább energia

– Multimodális, integrált

és „intelligens” hálózatok

hatékonyságának

kihasználása


Jövőkép

Áruszállítás

• Szigorú előírások a tengeri hajózásban

• Hatékonyabb szárazföldi kapcsolatok a kikötőknek

• Modern hajótestek és tisztább tüzelőanyagok

• Papírmentes logisztika • Multimod. távolsági árufolyosók • Tengeri szállítások korlátok nélkül • Környezetkímélőbb tehergépkocsik

rövid távokon

• Jobb kapcsolat a távolsági és végszállítás között

• Áruelosztó központok és szállítási pontok

• ITS a jobb logisztikáért • Alacsony zaj- és szennyező-anyag-

kibocsátású tgk-k

Személyforgalom • Megfelelő kapacitás és jó utazási

tapasztalatok (hatékony kapcsolatok a repülőterek és a vasút között, minimális mértékű biztonsági célú zavarása az utasoknak…)

• Varratmentes multimodális utazás (online multimod. info és jegyrendszer, multim.terminálok)

• Minőségi szolgáltatás és erős utasjogok

• Nulla közeli sérülés közúton

• Nem-fosszilis mobilitás (tiszta és hatékony szgk; magasabb részarányú közforg.közl.; városi buszok és taxik alternatív meghajtása; jobb gyalogos és kerékpáros infrastruktúra)

Távolsági utazások és interkont.

áruszállítás

Települések közötti

utazások és áruszállítás

Városi közlekedés és ingázás


| 20 Roadmap to a Single European Transport Area

– 1. Városi közlekedésben a hagyományos meghajtású szgk-k száma feleződik 2030-ra; 2050-re teljesen eltűnnek; lényegében CO2-mentes city logisztika 2030-ra

– 2. A légiközlekedésben 40% alacsony széntartalmú tüzelőanyag és 40%-os (vagy akár 50%-os) emisszió csökkenés a tengeri hajózásban 2050-re

Új és fenntartható tüzelőanyagok és hajtórendszerek

A versenyképes és erőforrás

hatékony közlekedés 10 célkitűzése





– 3. 300 km felett a közúti áruszállítás 30%-a más módokra terelődik 2030-ra, 2050-re pedig több, mint 50%-a

– 4. A meglévő nagysebességű vasúthálózat megháromszorozódik. 2050-re a közepes távolságú személyszállítás zöme vasúton

– 5. Teljesen kiépült és EU-méretű multimodális TEN-T törzshálózat 2030-ra

– 6. 2050-re a törzshálózat repülőterei vasúti kapcsolattal bírnak; a tengeri kikötők vasúti teherszállítási (ahol lehet, belvízi) kapcsolata kiépült

A multimodális logisztikai hálózatok teljesítmény

optimalizálása, benne energiahatékony megoldások

nagyobb használata



– 7. A SESAR kiépítése és az európai egységes égbolt befejezése 2020-ra. ERTMS, ITS, SSN és LRI, RIS és Galileo rendszerek kiépítése

– 8. 2020-ra az európai multimodális közlekedési információs, menedzsment és díjfizetési rendszer kereteinek megalkotása

– 9. 2050-ig közel nullára csökken a közúti balesetekben meghaltak száma

– 10. További lépések a „használó fizet” és a „szennyező fizet” elvek teljes érvényesítése irányában

A közlekedési rendszer és az infrastruktúra-használat

hatékonyságának növelése információs rendszerek és

piaci alapú kezdeményezések révén




Hogyan kell csinálni – 4 “i” és

40 cselekvés

Belső piac: Hitelesen működő Egységes Európai Közlekedés Térség

megalkotása az összes meglévő akadály lebontásával közlekedési módok és nemzeti rendszerek között

Innováció: EU kutatások célja a teljes kutatási, innovációs és

alkalmazási kör lefedése, integrált módon.

Infrastruktúra: EU közlekedési infrastruktúra politika közös jövőkép és

elégséges erőforrás szükséglete A közlekedés költségei tükröződjenek a díjakban

torzításmentesen.

Nemzetközi: Piacnyitás a harmadik országok felé a közlekedési

szolgáltatások, termékek és beruházások terén.


nternal market – Belső piac:

• Egységes Európai Vasúti Térség: belföldi

személyszállítási piac versenypiaci nyitása;

versenyszerű tenderek a közszolgáltatási

szerződésekre; a pályavasút és vállalkozó vasút

szerkezeti elkülönítése

• E-tengeri kezdeményezés a papír nélküli és

intelligens tengeri szállítás kialakítása céljából

• Társadalmi szabályzat a járművezetők

számára, a közúti kabotázs további feloldása

• Valós idejű utazási idő és forgalmi helyzet

információhoz való hozzáférés a multimodális

utazási tervezők és integrált díjrendszerek

elősegítése érdekében

• Az utasjogok további megerősítése


nnovation - Innováció:

• Az EU-s stratégiai közlekedési technológiai

terv (2011) elősegíti az infrastrukturális és

szabályozási előírások közelítését, a többszörös

érdekeltségű szereplők tevékenységét és a

demostrációs projekteket

• Az EU-s tiszta közlekedési rendszerek stratégia

(2012) sajátos eszközökön keresztül támogatja

a tiszta járművek elterjedését (pl. a

töltőrendszerek átjárhatóságáról szóló

szabályok, útmutatók és eljárások)

• Városi mobilitási tervek folyamati és pénzügyi

támogatása önkéntes alapon

• Közös EU szabványok a karbon lábnyom

„kalkulátorok” terén


nfrastructure - Infrastruktúra:

• A TEN-T (2011) hálózat felülvizsgálata, a

törzshálózat és folyosók megalkotásával. €

1500 milliárd feletti beruházás 2010-2030

között

• Egységes keretrendszer a TEN-T, a kohéziós és

a strukturális források felhasználására. A

feltételes forrásallokáció biztosítja az EU

prioritásokra és új technológiákra való

összpontosítást (2011)

• Egységes vasúti áruszállító folyosó kezelési

megoldások

• A szgk használók okozta infrastruktúra

költségek útmutatója (2012). Ezt követően az

összes közúti gépjárműre kiterjesztett

külsőköltség számítási keretrendszer.


nternational - Nemzetközi:

• Az 58 országot és 1 milliárd lakost érintő

egységes európai égbolt befejezése 2020-ra

• Belső piaci szabályok kiterjesztése nemzetközi

bizottsági munkák útján (ICAO, IMO, OTIF,

OSJD, UNECE, folyami bizottságok stb.),

szükség esetén teljes jogú EU tagság

megszerzése

• A közlekedési és infrastrukturális

szabályozások kiterjesztése a közvetlen

szomszéd országok irányába, benne a

mobilitási folyamatossági tervek előkészítése

• EU-s megközelítés kezdeményezése

világszinten: a közlekedési piacok megnyitása

a szabad és torzításmentes verseny és a

környezetileg fenntartható megoldások

elősegítése érdekében


A 2011-es Fehér Könyv • WP 1996 Árreform

• WP 2001 Módváltás

• MR 2006 Ko-modalitás

• WP 2011 Teljes módközi integráció

Az Egységes Európai Közlekedési Térségben minden

meglévő akadály – módok és országhatárok között –

lebontásra kerül


A közlekedés társadalmi elvárásokat meghatározó

és befolyásoló tényezői

A szállítási tendenciákat alapvetően a piaci igények tendenciái

határozzák meg, a két pont tehát szorosan összefügg és

együttesen vizsgálandó. A szállítási tendenciákra alapvetően

három releváns tényező van hatással: az európai uniós

gazdasági teljesítmények, az európai uniós környezetvédelmi

törekvések felértékelődése, illetve a megrendelői elvárások és

igények alakulása, azaz a termelési-gyártási (kiemelten építőipari

és mezőgazdasági) folyamatok hatásai a szállítási igényekre és a

szolgáltatások iránti kereslet fizetőképessége. A hazai piac

résztvevői jellemzően dominánsan az eljutási időt és a piaci

árat veszik figyelembe megrendeléseik során. A közlekedési

stratégia kidolgozása során nem hagyható figyelmen kívül

Magyarország földrajzi elhelyezkedése és tranzit szerepe sem,

ebben a tekintetben fejlesztési lehetőség rejtőzik a logisztikai

bázisok, munkahelyteremtés és térségfejlesztés szegmenseiben.


A közlekedés társadalmi elvárásokat meghatározó

és befolyásoló tényezői

Az utóbbi évek trendjei alapján a következő hatások

azonosíthatók az áruszállításban:

• csökkennek az egyedi küldemény-volumenek,

• nő a szállítások gyakorisága,

• erőteljesen csökken a szállítandó tömegáruk aránya, ami

jelentős szállításigény-csökkenést eredményezett már eddig is és

a továbbiakban is ez várható,

• az erősödő verseny miatt növekednek a vevői elvárások a

szállítások megbízhatósága, rugalmassága és pontossága iránt,

• erőteljes növekedés várható a logisztikai szolgáltatások

terén,

• növekednek a szállítási távolságok a nemzetközi

forgalom arányának növekedése miatt. => KÖZÚT!


A közlekedési rendszer egyéb kérdései - vasút

Irányelv csomagok

Pályaminőségi elmaradások, különbözőségek

Átlós hálózati elemek hiánya

Fejlesztési források felhasználásának egyensúlytalanságai,

elvszerűség hiánya

Gördülőállomány – vontatók többsége elöregedett, az állami

tulajdonnal bíró operátorok kezében; áruszállító-kocsik

magánkézben; személykocsik többsége elhanyagolt, a

motorvonat beszerzés látványos, de volumenében nem érdemi


A közlekedési rendszer egyéb kérdései - közút

Kezelés szempontjából: gyorsforgalmi utak (állami,

koncessziós), egyéb országos utak, mellékúthálózat

Ktsvetési előirányzatok, útvagyon gazdálkodás

Beruházási feladatkör

Hatósági ellenőrzési feladatok

Elégtelen forrás az működtetésben

Fejlesztési források felhasználásának egyensúlytalanságai

Közúti tehergépjárműállomány életkora a válság miatt 2 év alatt

9-10 évről 11 év fölé emelkedett

Személygépkocsi ellátottság – EU átlag fölött életkor,

motorizáció – elmaradunk az EU trendtől, nincs felzárkózás

Buszok: elavult járműpark


A közlekedési rendszer egyéb kérdései – légi

Piaci alapokon nyugvó szegmens

Repülőterek – légiforgalmi irányítók – légitársaságok

Nemzetközi jelentőség:

BLFNR – Hungarocontrol - …


A közlekedési rendszer egyéb kérdései – vízi

Állam kivonulása a finanszírozásból

Kikötők: egy-egy látványberuházás, szakmai bukások

Hajóút és infrastruktúrája: sürgős, érdemi beavatkozások

szükségessége

Elhasználódott hajópark, több, magyar vállalat tulajdonában

lévő, korábbi hazai lajstromozású hajó idegen lobogó alatt


A közlekedési rendszer finanszírozásának kérdései

Vasút – csökkenő előirányzatok, veszteséges MÁV, elmaradó

beruházások, romló, a forgalomra is visszaható pályaállapot,

fejlesztések kizárólag EU forrásból

Közút – vasúthoz hasonló folyamatok, egyedül a közút a befizető

alágazat (szgk-k miatt…)

122 866

44 574

11 143

22 195

78 742

19 686

8 945

87 539

21 885

9 533

64 829

16 207

12 968

109 290

25 822

4 000

117 160

29 290

3 000

138 605

34 651

3 000

64 589

16 147

0

20 000

40 000

60 000

80 000

100 000

120 000

140 000

160 000

180 000

2008 tény 2009 tény 2010 tény 2011 tény 2012 terv 2013 terv 2014 terv 2015 terv

Útépítési beruházások éves ráfordításai (MFt)

Költségvetés forrás EU forrás EU forrás hazai része 20%


A közlekedési rendszer finanszírozásának kérdései

Légi – piaci alapokon, Ferihegy 1, Skycourt, további tervek

Vízi – marginális ráfordítások (2002-2010 között <4 Mrd Ft)


Szabályozás, tervezés

Vasút – EU konform, de folyamatos fejlesztésre szorul

Közút – EU konform, de sok momentumában elavult,

szétaprózott, korszerű személyszállítási törvény

Légi – nemzetközileg szabályozott környezet, kevés hazai

kompetencia

Vízi – hajóút-besorolás felülvizsgálatra szorul


Köszönöm figyelmét!

Dr. Mészáros Ferenc

egy. docens

[email protected]

mailto:[email protected]



„közlekedési rendszer fejlesztése. igénybe vevő...

Documents