alapfokú barlangász tanfolyam
DESCRIPTION
Alapfokú barlangász tanfolyam. BTSSz Triász Barlangász Szakosztály. Barlang klimatológia, hidrológia, biológia. A barlangi klíma szakaszai Bejárati: ahol a napi hőingadozás meghaladja az 1 ⁰C -t Hidegpont: a huzat miatt kialakuló, a barlangi szakasznál hidegebb zóna - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Alapfokú barlangász tanfolyam
BTSSz Triász Barlangász Szakosztály
Barlang klimatológia, hidrológia, biológia
A barlangi klíma szakaszai
- Bejárati: ahol a napi hőingadozás meghaladja az 1 ⁰C -t
- Hidegpont: a huzat miatt kialakuló, a barlangi szakasznál hidegebb zóna
- Barlangi: ahol a napi hőingadozás kissebb mint 1 ⁰C
A barlangi klíma elemei
- Hőmérséklet
- Nyomás
- Összetétel
- Nedvességtartalom
- Villamos tér
Hőmérséklet
-A barlangokm hőmérséklete általában megeggyezik a befoglaló kőzet hőmérsékletével. Ez általában a felszín éves középhőmérsékletével egyenlő.
Befolyásolhatja:
- Huzat
- víz
- geotermikus energia
- barlangászok
Jégbarlangok
-Ha a felszínen az éves középhőmérséklet 0 oC alatt van
- Ha a középhőmérséklet közel van a o oC-hoz, a barlang hidegpontján kialakulhatnak jégdugók, jeges szakaszok
- „Zsákszerű”, nehezen szellőző barlangokban megül a hideg, és ez a barlang egészében, vagy eggyes szakaszaiban eljegesedést okozhat
Nyomás
- A barlangokban uralkodó légnyomás nagyjából megeggyezik a felszínivel. Maximum a hőmérséklet külömbségből adódhat enyhe eltérés (kb.: 1 hPa), ami huzatot hoz létre.
A huzat iránya normál (hegylábi) barlang esetén: télen befele húz, nyáron kifelé.A huzatot létrehozhatja:
- hőmérsékletkülömbség (a barlang és a felszín, vagy a hegy két oldala közt)
- erős kinti légáramlás
Összetétel
- Légköri gázok:
- O2, CO2 Ezek összetétele a felszínen N2 79%, O2 21%, CO2 0,03%A barlangban ez jelentősen eltérő is lehet (huzat, csepkőkéződés során kiváló CO2, oxidációs folyamatok)
-Radon, ion, aeroszol:
- Radon: az urán bomlásakor keletkező radioaktív nemesgáz. Felezési ideje kb.: 3,5 nap. Így 10-15 nap alatt stabilizálódik.
- A barlangban az élettanilag kedvezőbb hatású negatív ionok vannak túlsújban.
- Aeroszolnak nevezzük a levegőben eloszlott mikroszkópikus méretű szilárd, vagy fgolyékony fázist (por, illetve pára)
Nedvességtartalom
-Az aeroszol folyékony eleme. A barlangok relatív (hőmérséklethez viszonyított) páratartalma 100%
- A barlangba befolyó, beszivárgó, ott lecsapódó, esetleg a mlyből feltörő vizek
Villamos tér
-A felszínen jelentős elektromágneses „szmog” van (rádióadók, mobiltelefonok, GPS, nagyfeszültségű távvezetékek, stb.) Ennek nagyrészét (főképp MHz-es frekvenciatartományban) a befoglaló kőzet kiszűri.- A felszínen van egy egyenáramú elektromos tér is (zivatarfelhők alatt jelentősen felerősödhet). Ezt az elektromos teret a kőzet tökéletesen szigeteli.
Hidrogeológia
A „felszíni, és felszín alatti vizek mozgásával” foglalkozó tudomány. A mi szempontunkból a felszín alatti vizek mozgása a fontos => karszthidrológia
- A karszt: a szilárd földkéreg olyan kőzetekből álló részlete, amelyben a felszíni vagy mélységi vizek oldó, koptetó hatása erőteljesen érvényesül.
Mi szükséges a karsztosodáshoz?
-Karsztosodásra alkalmas kőzet- Víz- valamilyen anyag, ami a vízzel gyenge savat alkotva oldani képes a kőzetet (CO2, novényi nedvek, savaseső)- Idő
A víz kilépése a karsztból
- A karsztforrások vízhozama általában nagyobb ingadozást mutat mint az egyébb forrásoké (akár 100 szorosára is megnőhet)
- A karsztforrásokat csoportosíthatjuk:- a forrásvíz karsztbeli eredete szerint: leszálló, felszálló (patak, hévíz)- a vízhozam változásai szerint: állandó, időszakos, periodikus,
esetleges- az erózióbázishoz való viszonya szerint: felette (vízzáró réteg a
karsztban), völgytalpon, víz alatt (folyóban, tengerben)- a víz hőfoka szerint: hideg, kevert, meleg (hévíz)- a forrásszáj morfológiája szerint: nyitott, törmelékkel takart,
forráskráterben fakadó, stb.- Stb.
A karsztvizet vizsgálhatjuk:
-Hőmérséklete szerint- Mennyisége szerint (hosszabb idelyű vizsgálat)- Kémiai összetétele szerint (oldott gázok, sók, fémoxidok, stb)
Barlangbiológia
-Növényvilág (barlangi flóra)
- Állatvilág (barlangi fauna)
A barlangi flóra részei
- Bejárati flóra: a speciális mikroklímának köszönhetően (hűvös nyár, enyhe tél) olyan fajok is megjelenhetnek, melyek a környékre egyáltalán nem jellemzőek. A külső részeken akár virágos növények, beljebb a félhomályt kedvelő fajok.
- Sötétflóra: ezek a sötétben vegetáló alga és gombafajok. Bár egyes baktériumfajok képesek a kemoszintézisre is (általában kénes források közelében találhatók meg)
- Lámpaflóra: az idegenforgalom termékei. Nem tartoznak a barlang természetes élővilágához. Nehézt védekezni ellenük (megfelelően kiépített világítás, mechanikus tisztítás)
A barlangi fauna részei
- Barlangidegen állatok (trogloxén): barlangban életképtelen. Ha nem jut ki, rövid időn belül elpusztul.
- Barlangkedvelő állatok (troglofil): életük egy szakaszát a barlangban töltik, oda rendszeresen visszajárnak. Általában menedékként használják a barlangot.
- Barlanglakó állatok (troglobiont): teljes mértékben alakalmazkodtak a barlangi körülményekhez. Felszínen életképtelenek (általában vakok, hiányzik a fény, és a kiszáradás elleni védelmük). Jellemző rájuk, hogy a látás pőótlására rendkívül fejlett tapintóérzékkel (szervekkel) rendelkeznek. Fontos érzékszervük a szaglás (a nemek egymásra találása a kis egyedszám miatt fontos). Szaporodásuk az évszakoktól független. Barlanglakó állatok előfordulhatnak más, barlanghoz hasonló élőhelyen is (kutakban, talajvízben)
Niphangus
Typhloiulus sp.
Barlangi rákok
Vaklazac
Barlangi szalamandra
Barlangi életközösségek
- A barlangi életközösségeket általában a felszín látja el tápanyaggal.Ez igen szűkös tápanyagforrást jelent ezért a barlangi életközösségek szinte folyamatosan éheznek (ha hirtelen sok élelmet juttatunk ebbe a rendszerbe (szemetelünk) felborítjuk ezt az amúgy is kényes egyensújt!)
- 1986- ban fedezték fel a romániai Movile-barlangot. Ebben a felszíntől teljesen elzárt kis barlangban (felülről vízzáró rétegek, a forrás felől több szifon) teljesen egyedi élővilág fejlődött ki a mélyből feltörő kénes forrásokon alapulva. Több tíz szárazföldi és vízi élőlényt találtak itt, amik kizárólag ebben a barlangban élnek (baktériumoktól a több centis ízeltlábúakig)