Alkalmazott talajtan V.

�Solonetz

�Solonchaks

�Gleysols

�Andosols

�Podzols

�Planosols

�Stagnosols

�Chernozems

�Kastanozems

�Phaeozems

Solonetz jellemzıi

� Erısen szerkezetes (oszlopos B szint) talaj,

agyagos felszín alatti szinttel.

� Magas az adszorbeált Na és /vagy Mg ionok

aránya (Na%>15%)

� Na2CO3 (szódát) tartalmaz, kémhatása

erısen lúgos (pH>8,5)

Albic szint (szologyos réteg)

Solonetz szelvény� Fekete vagy barna feltalaj

az oszlopos szerkezető natric szint felett

� Jól fejlett solonetz talajnak kialakul egy erısen kilúgozott albic szintje

� A natric szint alatt calcicvagy gypsic szint alakulhat ki

� A legtöbb solonetz terepi pH-ja >8,5, és fenolftalein lúgosságot mutat (szóda jelenléte)

Solonetz - Regionális eloszlás

� Elsısorban a sztyepp területek talajai, ahol

száraz nyarak jellemzıek, s az évi csapadék

mennyisége nem haladja meg a 400-500

mm-t.

� Elsısorban síksági területek, ahol a földtani

közeg (talajképzı kızet, talajvíz) magas

sótartalmú.

� Világszerte ~ 135 millió ha.

SOLONCHAKS

(Az orosz sol- só, chak - sós terület szavakból)

Elsısorban a száraz területek talajai, de elıfordulnak a

mérsékelt övben is, ott ahol a párolgás mennyisége

meghaladja a csapadékét, ezért a talajban felfelé irányul a

domináns nedvességmozgás.

A párolgás során visszamaradó só felhalmozódhat a felszínen

(external Solonchaks) vagy a felszín alatt (internal

Solonchaks).

(thionic szint: görög theion=kén

szóból, extrém savas kémhatású

szint, amelyben a jelen lévı szulfid

oxidációjával kénessav keletkezik.

pH<4.0, vastagság>15 cm.)

GLEYSOLS (Gley- orosz sáros, iszapos szóból)Mélyen fekvı területen vagy felszínközeli talajvíz mellett kialakult talajok, melyek hosszú idıszakokra vízzel telítettek.A stagnáló víz által okozott glej-foltokkal rendelkezı talajok nem tartoznak ide.

Glejes foltosság (Gleyic colour

pattern)

Talajvíz hatására lakul ki. A talaj vízzel

telített legalább olyan hosszú idıre (pár

naptól –hetekig), hogy a reduktív viszonyok

kialakulnak és a glejes foltosság

megjelenik.

Követelmények:

Az alábbi kettıbıl legalább egyik

1. A mátrixnak legalább 90% -a reduktimorf

színeket mutat.

Nyers fehértıl –feketéig: Munsell hue N1/

to N8/), vagy

kékes zöld: Munsell hue 2.5Y, 5Y, 5G, 5B

vagy

2. Legalább 5 % oximorf foltosság,

amelynek színe eltér a

reduktimorf színektıl.

Foltosság, márványozottság

%-os megítélése

Szervesanyag felhalmozódású és magas bázistelítettségő talajok

Jellemzıen mollic: CHERNOZEMS

Átmenet a nedvesebb klíma felé: PHAEOZEMS

Átmenet a szárazabb klíma felé: KASTANOZEMS

Chernozems~ 230 millió ha területen, elsısorban Eurázsia és É-Amerika lösz területein.

Phaeozems elterjedéseThere are approximately 190 million hectares of Phaeozems, distributed mainly in the more humid steppes of Russia, the prairiesof USA and Canada, the pampas of Argentina and Uruguay, China

and southeastern parts of Europe.

KASTANOZEMS elterjedéseKastanozems occur on the southern steppes of Ukraine, southernRussia, Mongolia and the Great Plains of the USA. There are 465

million hectares of these soils wordwide.

MOLLIC

VORONICCAMBIC

(orosz csornüj - fekete és zemlja - föld szavakból)

A Chernozemek a füves puszták kevésbé száraz,

magas növéső füvekkel borított tipikus, sötét

színő általában löszön kialakult talajai.

(A latin castanea – gesztenye

és az orosz zemlja - föld szavakból)

A Kastanozemek szárazabb sztyeppe területek,

alacsony füves puszták (sztyeppek, prérik)

tipikus, általában löszön kialakult talajai, erıteljes

felszín közeli másodlagos CaCO3

felhalmozódással.

(A görög phaios - sötét és az orosz zemlja - föld

szavakból)

A Phaeozemek a füves puszták, liget szerő

erdık nagyobb mennyiségő csapadékkal

rendelkezı területeinek talajai, melyek

fejlıdésében gyenge kilúgzási folyamatok is

szerepet játszanak.

ANDOSOLS(A japán an – sötét, do - talaj szavakból)Friss vulkáni üledéken kialakult talajok. Fejlıdésüket elsısorban akönnyen málló porózus, sok vulkáni üveget tartalmazó talajképzıkızet határozza meg.

Etna 2007

ANDOSOLS

Más talajok, amelyeknek

1. egy, vagy több andic vagy vitric

tulajdonságú rétege van, melyeknek

összesített vastagsága

a. legalább 30 cm a talajfelszíntıl számított

100 cm-en belül, és felsı határuk a

felszíntıl

számított 25 cm-en belül van; vagy

b. legalább 60 százaléka a talaj teljes

vastagságának, amennyiben összefüggı

kızet vagy egy cementált vagy tömör réteg

kezdıdik a talajfelszíntıl számított 25-50

cm-en belül;

Podzols: Más talajok, amelyeknek olyan spodic szintjük van, melynek felsı határa a talajfelszíntıl számított 200 cm-en belül van.