alkalmazott talajtan vi. - geo.u-szeged.huandi/alkalmazott%20talajtan%20seg%e9dletek/... · a...
TRANSCRIPT
Alkalmazott talajtan VI.
Gypsisols
Durisols
Calcisols
Albeluvisols
Alisols
Acrisols
Luvisols
Lixisols
Umbrisols
Arenosols
Cambisols
Regosols
A tárgyalt referenciacsoportokban előforduló
diagnosztikai szintek, tulajdonságok és anyagok
petrogypsic, gypsic, argic
petroduric, duric (SiO2)
petrocalcic, calcic
argic (magasabb agyagtartalmú szint), albeluvic tonguing
umbric, mollic (sötét színű talajszintek)
plinthic, salic, (fragic, irragric, hortic, plaggic,
terric), andic, vitric
cambic, anthraquic, hortic, hydragric, irragric,
plaggic, terric, fragic, petroplinthic, pisoplinthic,
plinthic, salic, thionic, vertic, andic, vitric
Gypsisols, Durisols, Calcisols
általában száraz sivatagi, félsivatagi
körülmények között jönnek létre, jellemző
bennük (valamely szintjükben) a sók
(másodlagos) felhalmozódása (CaSO4, SiO2,
CaCO3,) a felszínhez közel (1m-en belül)
többnyire gyenge minőségű, sekély talajok
e felhalmozódási szint gyakran erősen
cementált lehet
Gypsisols – egyéb talajok, melyeknek
1. a talajfelszíntől számított 100 cm-en belül petrogypsic
szintjük kezdődik;
vagy
2. a talajfelszíntől számított 100 cm-en belül gypsic
szintje kezdődik és nincs argic szintjük, kivéve a
gipsszel vagy kalcium-karbonáttal átitatott argic
szinteket.
(gypsic szint: 5 % feletti gipsz, és min. 15 cm vastagság)
(argic szint: agyagfelhalmozódási szint)
Durisols – egyéb talajok, melyeknek
100 cm-en belül petroduric vagy duric
szintjük kezdődik
(duric szint: legalább 10 cm vastag, szilikátok
által cementált szint)
1. petrocalcic szintjük kezdődik a talajfelszíntől számított
100 cm-en belül; vagy
2. calcic szintjük kezdődik a talajfelszíntől számított 100 cm-
en belül; és
a. amennyiben a calcic szint felső határa 50 cm-nél
mélyebben van, úgy a felszíntől számított 50 cm és a calcic
szint közötti mátrix végig karbonátos; és
b. nincs argic szintjük, hacsak az argic szint gipsszel vagy
kalcium-karbonáttal nem átitatott
(calcic szint: min. 15 % karbonáttartalom, legalább 5 %
másodlagos karbonát, min. 15 cm vastagság)
Calcisols – egyéb talajok, melyeknek
hazai példa: Duna-Tisza-közi réti mészkő
Albeluvisols, Alisols, Acrisols, LUVISOLS,
Lixisols
közös jellemzőjük az agyagfelhalmozódás (argic szint)
Argic szint legfőbb jellemzői:
agyagfelhalmozódási szint
felette lévő szinthez képest agyagtartalom növekedés
(mértékének kritériuma a fizikai féleség függvénye)
vályogos homok, vagy finomabb (tehát homok kizárva)
legalább 7,5 cm vastag
felette nincs rétegváltás
jellemzőek az agyagfelhalmozódás morfológiai
bélyegei (pl. agyaghártyák)
Albeluvisols – egyéb talajok, melyekben
a talajfelszíntől számított 100 cm-en belül olyan
argic szint kezdődik, melynek felső határán
kilúgozott, kifakult nyelves benyúlások (albeluvic
tonguing) vannak
a másik négy referenciacsoporttól morfológiájában
tér el
általában degradált argic szintet jelez, vagy
fagyhatás (krioturbáció) húzódik a jelenség
hátterében
EU-ban a balti államokban általános, de elvileg
Felvidéken és Romániában is előfordul (Gleyic)
Alisols, Acrisols, LUVISOLS, Lixisols közöttük két kémiai jellemző szerint differenciálunk:
kationcsere-kapacitás: adott pH mellett maximálisan
adszorbeálható kationok mennyisége egységnyi
tömegre vonatkoztatva (T-érték, CEC, mgeé/100g) (WRB-ben csak az agyagtartalomra vonatkoztatva, és cmol/kg-ban)
bázistelítettség: a négy „alapkation” (Na, K, Ca, Mg)
százalékos aránya az adszorbeált kationokon belül
CECagyag ≥ 24cmol/kg
az argic szintben vagy
felső 50 cm-ében
CECagyag < 24cmol/kg
az argic szintben vagy
felső 50 cm-ében
B% ≥ 50% az 50-100 cm-
es szint nagy részében Luvisols Lixisols
B% < 50% az 50-100 cm-
es szint nagy részében Alisols Acrisols
Alisols, Acrisols – egyéb talajok, melyeknek
1. olyan argic szintjük van, melynek az agyagfrakcióra
vonatkoztatott kationcsere kapacitása (mólos ammónium-
acetáttal) legalább/legfeljebb 24 cmolckg-1 a szint egészében,
vagy az argic szint felső határától számított 50 cm mélységig,
amelyik a felszínhez közelebb található. Az argic szint felső
határának a talajfelszíntől számított 100 cm-en belül kell lennie,
vagy 200 cm-en belül, amennyiben az argic szint feletti szövet
a felszínig vályogos homok, vagy annál durvább, és
2. a talajfelszíntől számított 50 és 100 cm közötti réteg nagyobb
részében a bázistelítettség (mólos ammónium-acetáttal)
kisebb, mint 50%
gyakorlatilag alacsony bázistelítettségű, kilúgozott talajok
Európában Acrisols előfordul, Alisols csak trópusokon
LUVISOLS 1. olyan argic szintjük van, melynek az agyagfrakcióra
vonatkoztatott kationcsere kapacitása (mólos
ammónium-acetáttal) legalább 24 cmolckg-1 a szint
egészében, vagy az argic szint felső határától
számított 50 cm mélységig, amelyik a felszínhez
közelebb található. Az argic szint felső határának a
talajfelszíntől számított 100 cm-en belül kell lennie,
vagy 200 cm-en belül, amennyiben az argic szint
feletti szövet a felszínig vályogos homok, vagy annál
durvább
a korábbiakból következik, hogy bázistelítettsége
50% feletti (sorrendiség!!!)
Hazai Luvisol-ok
barna erdőtalajaink jelentős része ide tartozik,
legtipikusabban az ABET-ek, de az erősebben
kilúgzott Ramann-féle barnaföldjeink, podzolos,
illetve pszeudoglejes barna erdőtalajaink, sőt
még kovárványos BET-jaink egy része is
a besoroláshoz a legfontosabb vizsgálat terepen
az agyagvándorlás jeleinek felismerése
(agyaghártyák), laborban a szintenkénti (akár
több) szemeloszlás-vizsgálat
B%-hoz ld. következő két dia
forrás: http://mkk.szie.hu/dep/talt/fj/talajvedelem/Talajvedelem_KM%207%20ea.pdf
a pH és a B% közötti összefüggés kevésbé
szoros, mint azt az előbbi összefüggésen láthattuk
ami biztos:
5-ös pH alatt B% < 50%
7-es pH felett B% > 50%
5-7 között óriási szórás!
jelentősége: pH mérése lényegesen egyszerűbb,
mint B%-é
(hazai gyakorlatban általában 50% feletti B%-ot
tételezünk fel)
forrás: Gyarmati Sz., 2012: A bázistelítettség és a pH közötti összefüggés. Szakdolgozat, Szeged.
Haplic Luvisol (Clayic)
A
C
E
Btc
Lixisols – egyéb talajok, melyeknek
argic szintjük van, melynek felső határa a
talajfelszíntől számított 100 cm-en belül van,
vagy 200 cm-en belül amennyiben az argic
szint feletti szövet a felszínig vályogos
homok, vagy durvább
korábbiakból következik, hogy CEC < 24
cmolckg-1 és B% ≥ 50%
kilúgozott trópusi talajok
Umbrisols – egyéb talajok, melyeknek
umbric vagy mollic szintjük van
(mindkét szint jó szerkezetű, sötét színű, 1 %
szervesanyag-tartalom feletti talajszintet jelöl, de a
mollic B%-a 50 % feletti, az umbricé 50 % alatti)
jobbára umbric szintjük van, a mollic-kal
rendelkezők döntő többsége legkésőbb a
Phaeozemsnél kisorol
nagy szilikáttartalmú kőzeten (homokkő, gránit)
kialakult savanyú talajok (ranker, nyiroktalaj)
Arenosols – egyéb talajok, melyeknek
1. textúrája (súlyozott átlag) a talajfelszíntől számított 100 cm-
es mélységig vagy az 50 és 100 cm között megjelenő
petroplinthic, pisoplinthic, plinthic,vagy salic szintek mélységéig
vályogos homok vagy durvább, és az annál finomabb textúrájú
rétegek összesített vastagsága kevesebb, mint 15 cm; és
2. valamennyi rétegükben kevesebb, mint 40 v/v%
kőzettörmeléket vagy durva vázrészt tartalmaznak a
talajfelszíntől számított 100 cm-es mélységig vagy az 50 cm és
100 cm között megjelenő petroplinthic, pisoplinthic, plinthic,
vagy salic szintek mélységéig; és
3. nincs fragic, irragric, hortic, plaggic vagy terric szintjük; és
4. amennyiben andic vagy vitric tulajdonságú rétegek fordulnak
elő, azok összesített vastagsága nem haladja meg a 15 cm-t.
plinthic: magas vas (mangán) tartalmú felszín alatti
szint
salic: legalább 15 cm vastag másodlagos
sófelhalmozódási szint fragic: természetes felszín alatti szint, amely a gyökérnövekedést (is) gátolja
irragric: tartós öntözés következtében kialakult felszíni szint, sok trágyával,
vízoldható sóval, szerves anyaggal, környezete fölé magasodik
hortic: intenzíven művelt antropogén hatás alatt álló felszíni szint, számos
antropogén eredetű felhalmozódási termékkel (pl. trágya, konyhai hulladék)
plaggic, terric: hosszú ideje művelt felszíni szint jelentős antropogén úton
belekerült anyaggal (trágya, komposzt, iszap, műtermékek stb.), környezete
fölé magasodik
andic, vitric tulajdonság: jobbára vulkáni
eredetű anyagok
alapvetően a gyengén fejlett homoktalajok
tartoznak ide, felszíni diagnosztikai szint nélkül
hazai futóhomokjaink, humuszos homokjaink,
lepelhomokok, kovárványos BET-ok (Lamellic)
Cambisols – egyéb talajok, melyeknek
1. olyan cambic szintjük van, amelynek felső határa a
talajfelszíntől számított 50 cm-en belül van, alsó határa
pedig a felszíntől számított legalább 25 cm, vagy a
szántott réteg alsó határától számított 15 cm-nél
mélyebben van; vagy
2. anthraquic, hortic, hydragric, irragric, plaggic vagy terric
szintjük van; vagy
3. a talajfelszíntől számított 100 cm-en belül fragic,
petroplinthic, pisoplinthic, plinthic, salic, thionic vagy vertic
szintjük kezdődik; vagy
4. van olyan egy vagy több andic vagy vitric tulajdonságú
rétege, melyek
összesített vastagsága a felső 100 cm-es rétegben
legalább 15 cm
cambic: átmeneti szint, mely az alatta és felette
található szintekhez képest az átalakulás
jegyeit mutatja (pl. színben, szerkezetben,
textúrában, kilúgzásban) – legtöbb egyéb szintnek
nem lehet a része! (pl. argic)
anthraquic, hydragric: antropogén hatásra degradálódott
szintek (pl. eketalp-réteg, eliszapolódott felszíni szint)
thionic: magas kéntartalmú, extrém savanyú szint
vertic: magas agyagtartalmú, csúszási tükrökkel
jellemezhető szint
Mo-n ide tartozhatnak: kőzethatású talajok, Ramann-
féle, ill. savanyú, nem podzolos BET, réti talajok
egy része
Regosols
Bármely egyéb talaj, amelyik eddig még nem
sorolt ki sehol
(„futottak még” kategória)
általában málladékon, üledéken kifejlődött,
gyengén fejlett ásványi talajok
pl. földes kopárok, lejtőhordalékok, köves-
sziklás-kavicsos váztalajok
Állapítsuk meg az alábbi talaj referenciacsoportját, elő- és utóminősítőit!
(1)
Talajjellemzők
VAR1
A-szint B-szint R-szint
0–25 cm 25–90 cm 90 cm-től
a) KA és fizikai féleség 58, agyag 70, agyag
hel
yen
kén
t p
orl
ód
ó,
üd
e d
olo
mit
b) Agyagtart. (<0,002 mm) 60,8 % 64,2 %
c) Durva vázrész (%) < 1% < 1%
d) Szerkezet szemcsés-
rögös
szemcsés-
diós
e) Száraz szín 5YR4/3 5YR4/4
f) Nedves szín 5YR3/3 5YR4/4
pH (H2O) 4,96 5,61
pH (KCl) 4,12 4,41
g) Karbonáttart. (m/m%) 0,25 0,04
h) Humusztart. (m/m%) 3,78 0,63
i) Bázistelítettség (S/T, %) 80,1 84,4
j) Gyökérzet kevés alig
k) Átmenet fokozatos éles
l) Hidr. vezkép. (mm.h-1) 0,8-1,3 0,3-0,45
m) Max. vízkap. (v/v%) 45,2 44,1
n) Min. vízkapacitás (v/v%) 36,4 36,0
o) Térfogattömeg (g.cm-3) 1,47 1,53
Előminősítők Utóminősítők
Lamellic
Cutanic
Albic
Escalic
Technic
Leptic
Vertic
Gleyic
Vitric
Andic
Nitic
Stagnic
Calcic
Haplic
Anthric
Fragic
Manganiferric
Ferric
Abruptic
Ruptic
Humic
Sodic
Epidystric
Hypereutric
Turbic
Gelic
Oxyaquic
Greyic
Profondic
Hyperochric
Nudiargic
Densic
Skeletic
Arenic
Siltic
Clayic
Rhodic
Chromic
Transportic
Novic
Luvisols
Leptic Luvisol (Humic, Hypereutric, Clayic, Chromic)
Felhasznált irodalom, ábrák, weboldalak
World Reference Base for Soil Resources, 2006. A Framework for
International Classification, Correlation and Communication. Rome.
Novák Tibor 2013: Talajtani praktikum. Meridián Alapítvány, Debrecen.
www.mkk.szie.hu/dep/talt/me
http://knp.nemzetipark.gov.hu/?pg=menu_1528
Soils of the European Union. JRC Scientific and Technical Reports. Ispra
(IT), 2008
Michéli E. et al., 2006. Classification of the major soils of Hungary and
their correlation with the World Reference Base for Soil Resources (WRB).
Agrokémia és Talajtan. 55. 19–28.
http://www.isric.org/UK/About+ISRIC/Projects/Current+Projects/World+Ref
erence+Base/Pictures.htm
egyéb