alkossunk együtt [2015] // az integráció élménye

AlkoSS unk együTT az integráció élménye

MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

integrációval foglalkozó

szakembereknek

Írta | L. RITÓK NÓRA

Lektorálta | HORGAS JUDIT

Design | GRÁFIUM

Kiadja | ÉLMÉNYLELŐ IFJÚSÁGI EGYESÜLET

A programban résztvevők szervezetek, intézmények

Módszertan, szakmai vezető

IGAZGYÖNGY ALAPÍTVÁNY | igazgyöngy-alapitvany.hu

Pályázó szervezet, projektmenedzsment

ÉLMÉNYLELŐ IFJÚSÁGI EGYESÜLET | elmenytartanoda.wordpress.com

Partnerek

PRESSLEY RIDGE MAGYARORSZÁG ALAPÍTVÁNY | pressleyridge.hu

FAÁG BARÁTI KÖR EGYESÜLET | fb.com/faagbarat

ZÖLD PÓK ALAPÍTVÁNY | zpok.hu

LIGET MŰHELY ALAPÍTVÁNY, SZITAKÖTŐ OKTATÁSI PROGRAM | szitakoto.com

MOTIVÁCIÓ OKTATÁSI EGYESÜLET | fb.com/MMuhely

BUDAI VÁROSKAPU ISKOLAKÖZPONT | budaivaroskapu.hu

„AZ INTEGRÁCIÓ MINT KÖZÖSSÉGI ÉLMÉNY” program

a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatásával valósult meg.

Jelen kiadvány a NYÍLT TÁRSADALOM ALAPÍTVÁNYOK támogatásával készült.

Az Igazgyöngy Alapítványban, melynek egyik fő célja a minőségi integráció lehetőségének

megteremtése, minden területen megpróbáljuk fejleszteni az ezt segítő készségeket.

A gyerek, a szülő, a közösség és a szakemberek készségeit is igyekszünk fejleszteni a

gyakorlati munkánk során szerzett tapasztalatokkal.

Δ ΔMegrögzötten integrációpártiak vagyunk, azt valljuk, hogy ezeket a készségeket kizárólag

integrált közegben lehet elsajátítani, más módon nem megy. Mivel ilyen helyzetek nem

teremtődnek mindenhol maguktól, a szakemberek feladata, hogy pedagógiai tudatossággal

létrehozzák, megszervezzék ezeket az alkalmakat, és igyekezzenek a legtöbbet kihozni belőle.

Mindez egyszerű lenne, ha a probléma nem jutott volna már olyan szintre, hogy a szakemberek

sem szívesen foglalkoznak vele. Az integrációhoz kapcsolódó gondok már rég túlnőttek az

oktatás keretein, a szegénység összes hozadéka begyűrűzött az iskolába, kiégetté téve azokat

is, akik korábban még hittek benne. Az is lehet, nem voltak elég erősek, be sem épültek a

mindennapi munkájukba ezek az ismeretek, készségek, szándékok, hiszen sok a mulasztás

ezen a téren a felsőoktatástól az oktatáspoltikai döntésekig.

Δ ΔPedig létezik megoldás: szerte a világban sok-sok módszer, jó gyakorlat működik, amelyek ha

nem is tudják 100%-ban megoldani, de élhetővé teszik az integrált helyzetet mindkét oldalnak.

Teljes megoldást talán sosem várhatunk, mindig lesznek ezen a területen is olyanok, akik

nem értik meg az együttélés üzenetét. Ám nem mindegy, ez az arány milyen a társadalomban,

csökkenő vagy növekvő tendenciát mutat, és mennyire társul hozzá agresszív magatartásforma.

Δ ΔEbben a projektben kettős célcsoporttal dolgoztunk. Egyrészt a gyerekeknek akartunk

alkotóélményt adni, amely az együtt-tevékenykedés pozitív megtapasztalása mellett a szociális

kompetenciafejlesztésekkel erősíti az integrációs készségeket, másrészt a pedagógusoknak,

szakembereknek saját élményű tapasztalatokat biztosítani az integrált közegben munkálkodás

sikeres, örömteli módjáról. Mindkét célcsoport számára az integráció pozitív élménye az üzenet.

Ezért egy olyan területet választottunk, amely az Igazgyöngy Alapítvány gyakorlatai között

már évek óta jól kipróbált: a képzőművészeti alkotást. Ez a tevékenység természetes módon

Az integráció mint közösségi élmény

és könnyedén segíti a személyes kompetenciák között az önbecsülés, önbizalom, identitás,

önértékelés fejlesztését, és a társas kompetenciák között az együttműködési készségeket, az

alkalmazkodást, a kompromisszumkészséget, az elfogadást, a munkamegosztást, a csapat-

érzést, csupa olyasmit, ami az integrációhoz nélkülözhetetlen.

Δ ΔA közös alkotás sikerének titka a jó feladat, amelyet tudatosan felépítve, minden elemében

pedagógiailag alátámasztva kell a gyerekek elé vinni, hogy a hatások egymást erősítve

adjanak pozitív élményt mindenkinek. Ezekhez a feladatokhoz nálunk is hosszú út és ismételt

tapasztalatszerzés vezetett, amely közben megismertük a buktatókat és a megoldások

sokféleségét is.

Δ ΔMa már tudjuk, mikor kell didaktikusabb menettel bebiztosítani a sikert, hol vannak azok a

pontok, amikor az egyéni megoldások a folyamat megtörése nélkül kiteljesedhetnek, és mire

kell vigyáznunk, nehogy a produktum sikere elmaradjon. Tudjuk, hogy először kötöttebb lépések

kellenek, hogy megalapozhassák a későbbi szabadabb alkotást.

Δ ΔFelmerülhet a kérdés, hogy a folyamat vagy a produktum a lényeg. Úgy hisszük, itt mindkettő. Az

alkotások esetében ugyanis számolhatunk még egy multiplikáló hatással, ami a folyamat hatását

meghosszabbítja a látványos eredménnyel, amely még sokáig megerősítheti a pozitív élményt, a

fejlesztett kompetenciákat, és csoportidentitást és az integráció szempontjából rendkívül fontos.

A kész produktumok dekorációnak is erősek, és a helyiségek falán továbbviszik az üzenetet.

Δ ΔA projektben olyan kipróbált feladatokat választottunk, amelyek tanulságait már beépítettük a

leírásokba. Ha betartjuk a lépéseket, már nem rejtenek buktatókat, amelyek veszélyeztetnék

a munka sikerét. Magától persze nem megy. A pedagógusnak is hinnie kell benne, az ő

motiváltsága, kisugárzása az alap, ami a gyerekeket is beindítja. A pedagógus személye

kulcsfi gura ebben a fejlesztésben is. Csak ő tudja a gyerekek számára hihetővé tenni az

üzenetet, hogy együtt alkotni jó, együtt lenni örömteli. Csak ő tudja feloldani a konfl iktusokat,

bátorítani a bizonytalant, a lépések betartására fi gyelmeztetni a gyerekeket, csak ő képes

folyamatosan megerősíteni a pillanatok pozitív érzelmi töltetét.

Δ ΔMert amiben mi, pedagógusok nem hiszünk, abban nem hisznek majd a gyerekek sem.

Tőlünk indulhat el a változás. Ehhez szeretnénk segítséget adni ezekkel a feladatleírásokkal.

SOK SIKERT A MEGVALÓSÍTÁSUKHOZ!

Feladat-

leírások

A JÁ NLOT T KO ROSZ TÁ LY | Á LTA L Á N O S I S KO L A 2– 8 . É V F O LYA M A

1. ANYAGSZÜKSÉGLET

• 3 db színes A/1-es méretű karton vízszintes sávba rendezve, összeragasztva

(vagy tekercspapír, 3 méteres hosszúságban)

• a létszámnak megfelelő számú 4x4 cm-es és A/6-os rajzlapok

• ceruza

• radír

• fi lctoll

• színes ceruza

• porpasztell

• olajpasztell (+ babahintőpor)

• vízfesték

• tempera

• ragasztó

• olló, ecsetek, vizes edények

I. A KÖZÖS UTAZÁS

2. A LEBONYOLÍTÁS, A TÖRTÉNET FŰZÉSE

A tapasztalat szerint érdemes több részletre bontani a feladatot, így folyamatosan fenntartható

az érdeklődés a következő lépés váratlan megismertetésével, az új technikai megoldásokkal.

a) Első lépésként mutatkozzunk be egymásnak rajzban! A 4x4 cm-es lapra mindenki rajzolja

le magát! Csak a fejét és a vállát, mintha egy ekkora ablakon nézne ki. Használhatnak ceruzát,

színezhetik fi lctollal vagy színessel, ahogy nekik tetszik. A portrék hátterét ún. becsomagolt

vonallal díszíthetik, ami újdonság annak, aki még nem használta így a fi lctollat. Ez egy

dekoratív, szokatlan felületkitöltés, lényege, hogy a formát (jelen esetben a fi gurát) a formát

követve vegyék körbe színes fi lctollsávokkal, váltakozó színekben.

Δ Δb) A kész bemutatkozó portrékat tegyük félre, majd folytassuk egymás megismerését az A/6-

os rajzlapokra dolgozva. Vizuális memóriájuk segítségével idézzenek fel és rajzoljanak valamit,

amit a saját lakóhelyükön láthatnak, és szívesen megmutatnák másoknak is. Ezt meg is lehet

beszélni, ami segítség lehet a bizonytalankodóknak. A forma tulajdonképpen bármi lehet, amit

szívesen rajzolnak (ház, fa, kocsi, ember, autóbusz, kedvenc állat stb.). Ceruzával vázolhatnak,

majd színezhetik valamilyen vizet nem igénylő nyomhagyó eszközzel (hogy ne kelljen majd várni

a száradással, mert nedvesen nem lehet felragasztani). A hátterét nem kell színezni, ha készen

van a forma, vágják ki.

Δ Δc) Innen az egyéni munkát felváltja a közös kép és történetalakítás. Fontos, hogy hagyjuk a

gyerekek interakcióit, beszéljék meg, tervezzék meg együtt, csak annyit és ott avatkozzunk be,

ahol feltétlenül szükséges, pl. a kész alkotás összhangja, léptéke miatt. Bár a fantáziarajz elég

nagy mozgásteret ad ebben is.

Δ Δd) Elsőként a kis portrékat ragasszuk fel, egészen közel egymáshoz két vagy három sorban. A

kompozíció rendezése miatt indítsuk azzal, hogy ezek tulajdonképpen egy szuperbusz ablakai,

amiben most mind együtt utazunk. Célszerű még egy nagy térrendező elemet tanári javaslatra

elhelyezni a felületen: a kép szuperbusz mögötti részére egy domb kerüljön, ami a lakóhelyünk,

és a gyerekek önállóan népesíthetik be az általuk már elkészített elemekből. Innen, a

képzeletbeli lakóhelyünkről utaztunk el a szuperbusszal.

e) Azt, hogy hová megyünk, egy ötletbörze keretében közösen beszéljük meg. Fontos, hogy

ebben mindenkinek egyenlő részvételt biztosítsunk, és vonjuk be a kevésbé aktívakat. A

megbeszélés során született ötleteket külön papíron vagy egyből a nagy közös felületre

átültetve is megrajzolhatjuk, de célszerű szabályként bevezeti, hogy a döntéseket a ragasztás,

rajzolás előtt ismertessék a segítő tanárral, így elkerülhetők a viták, és egységben tartható a

kép is.

Δ Δf) A formákra és a háttérre is lehet bármilyen technikát alkalmazni, az a lényeg, hogy a

nagyobb felületeket vastagabb nyomhagyó eszközökkel, a kisebbeket vékonyabbakkal töltsék

be. A háttérben célszerű fedőfesték (tempera) több árnyalatával dolgozni, a kiemelésekre

és a komplementer színekre a tanár utaljon a munka során. (Kiemelés: olyan színre festeni

a hátteret, amiből jól kilátszik, kiemelkedik a forma. Komplementer színek: a piros-zöld,

sárga-lila, kék-narancs párok egymás színerejét kioltják, beszürkül a színárnyalat, ezek

összekeverését, ha tiszta, élénk színeket szeretnének, kerülni kell.)

3. A KÉSZ ALKOTÁS MEGTEKINTÉSE, BESZÉLGETÉS A KÉPRŐL

(Irányított beszélgetés: neked melyik rész tetszik leginkább, miért, kinek a rajza (portréja,

lakóhelyi formája) a legérdekesebb neked, te hova szeretnél elutazni, honnan tudjuk, hogy

ez egy mesebeli utazás, stb…). Lényeges, hogy ebben a megelégedettséggel, örömmel teli

pillanatban mindenki átélhesse: ő is részese a csodának, amit itt közösen megalkottak.

4. PEDAGÓGIAI CÉLOK, FEJLESZTÉSEK

• Az egyéniség hangsúlyozása (mindannyian mások vagyunk, másképp látjuk a világot,

más az egyéniségünk, és ez tükröződik a rajzainkban is.)

• A közös produkció mindannyiunk alkotásaival lesz teljes. Az egyéni produktumokat felerősíti

a közös felületen történő megjelenés.

• A közös alkotás élmény. A kész festmény mindannyiunk közös öröme.

• Vizuális kommunikációfejlesztés: fantáziafejlesztés, egyéni üzenetek kódolása vizuális jelekkel,

szín- és formakontrasztok érzékelése, alkalmazása.

• Kompozíciós érzék fejlesztése (a nagy felületen történő elhelyezéssel).

• Finommotorika fejlesztése.

• Csoportidentitás fejlesztése.

• Társas kompetenciák fejlesztése.

A JÁ N L O T T KO R O S Z TÁ LY | Á LTA L Á N O S I S KO L A 3 – 8 . É V F O LYA M A


• 3-4 db színes A/1-es méretű karton vízszintes sávba rendezve, összeragasztva

(vagy tekercspapír, 3-4 méteres hosszúságban)

• a létszámnak megfelelő számú A/4-es méretű rajzlapok

• ceruza

• radír

• színes ceruza

• fi lctollkészlet

• fekete alkoholos fi lc

• színes tusok (kármin, kék)

• vízfesték (anilines festék)

• tempera

• ragasztó

• olló

• ecsetek

• vizes edények

II. CIRKUSZ


A részekre bontott feladat, ha jól irányítjuk, végig fenntartja az érdeklődést. Egy ekkora felület

betöltése nagy munka. Szakaszosan haladjunk, váltogatva az egyéni alkotást a közös tervezéssel,

festéssel.

Δ Δa) Az első lépés a beszélgetés a témáról: kinek milyen élménye volt a cirkusszal kapcsolatban,

milyen szereplőkkel találkoztak ott, kinek, mi tetszett a legjobban. Ezt megbeszélhetjük az

ötletroham módszerével, amikor mindenki szabadon ötletel, vagy úgy, hogy egymás után

mindenkinek mondania kell egyet, vagy mozdulatokkal eljátszva (a többieknek ki kell találnia,

milyen cirkuszi szereplőt, szereplőket jelenített meg a társuk), esetleg egy kezdőbetűt mond

a tanár, amihez cirkuszi szereplőt kell rendelniük. Lehet úgy is, hogy a kezdőbetűt kihúzzák

előre elkészített lapokból, és úgy kell gondolkodniuk róla, vagy színeket mondunk, és erről kell

asszociálniuk szereplőkre, vagy egyszerűen mesélünk a cirkusz mindennapjairól, és közben

megkérjük őket, írjanak fel minél több szereplőt stb. Az a lényeg, hogy játékosan indítsunk, ami

oldja az esetleges feszültséget a gyerekekben, és megteremti a közös munka alaphangulatát.

Δ Δb) Amikor jó sok szereplőt összegyűjtöttek, jöhet a célkitűzés: Készítsük el a mi fantasztikus,

világhírű cirkuszunkat! Ezután következik a fő kompozíció megtervezése. Az összeragasztott

nagy lapok közepére a gyerekek közül egy vállalkozó kedvű rajzolja fel a cirkuszi sátrat, jó

nagyban, amekkorában csak tudja. ( Ha bizonytalan, mutassa az ujjával a lapon, mekkorára,

milyenre szeretné, a többiek ezt fi gyeljék, véleményezzék, majd vázolja fel ceruzával.) A feladat

folytatása: A következő részben népesítsük be a sátrat és környékét gyakorlatozó cirkuszi

szereplőkkel! Rajzolhatjuk magunkat is, cirkuszi szerepben, vagy bárkit, akit láttak már vagy

elképzeltek. Próbáljuk jellemző mozdulatban ábrázolni!

Δ Δc) Egyéni munkafázis. Ebben az A/4-es rajzlapra mindenki megrajzolja az általa elképzelt fi gurát.

Fontos, hogy akkorát készítsenek, amekkora csak ráfér a lapra. (Hogy ne legyenek túl aprók a

fi gurák a felülethez képest.) Vázolhatnak ceruzával, majd húzzák át a vonalakat alkoholos fi lccel,

végül színezzék fi lctollal. Vágják ki ollóval a kész formákat!

Δ Δd) Helyezzük el a felületen a fi gurákat! Döntsünk közösen, ki kerüljön a sátorba, ki gyakoroljon

mellette, ki hol csábítsa be a látogatókat! Ha mindegyik formának megtaláltuk a helyét, ragasszuk

fel őket! ( A sátoron kívüli résznél jelölhetjük a talajt is, lehet dimbes-dombosra is rajzolni….).

e) Most közösen töltsük be a hátteret! A cirkusz alkonyatkor nyit. Amikor még kicsit nappal van,

kicsit este. Jelöljük ezt úgy, hogy a fél háttérben a nappal színeit és formáit, a másik felében

az este hangulatát idézzük meg! Osszuk két részre a csoportot, ki, hol szeretne dolgozni, és

hagyjuk, hogy szabadon, egymásnak ötleteket adva népesítsék be a felületet. A nappali részre

rajzolhatnak napot, felhőket, szivárványt, madarakat, lepkéket, vagy repülőt, hőlégballont is.

Az éjszakain hold, csillagok, denevérek, baglyok, ufók, bármi lehet, amit elképzelnek, akár

mesebeli lényekkel. A formák mögötti háttér betöltéséhez használhatnak anilines festéket,

vagy színes tusokat is, temperával keverve. Hagyjuk, hogy a színárnyalatokkal bátran

kísérletezzenek, de ezeket keverőlapon próbálgassák, hogy a legmegfelelőbb árnyalat kerüljön

a kész képre.

Δ Δf) A kész munkát helyezzük el a falon. Beszélgessünk róla: kinek melyik rész a kedvence,

és miért? Végül rögtönözzünk kis cirkuszi jelenetet az alkotásunk előtt! Ez lehet élőkép

(fényképezzük is le), vagy néhány zsonglőrtrükk bemutatása, esetleg gúlaépítés. Ha van idő,

arcfestéssel is befejezhetjük, a gyerekek egymásnak készítsenek bohócarcot, arcfestéssel,

közös fotózással zárva.







• Vizuális kommunikációfejlesztés: formaérzékenység, karakterek, arányok tartása,

egyéni üzenetek kódolása vizuális jelekkel, szín- és mintakontrasztok érzékelése, alkalmazása.


• Térábrázolás fejlesztése, előrébb-hátrébb, egymásmellettiség.




III. KÖZÖS JÁTÉK

A JÁ N L O T T KO R O S Z TÁ LY | Á LTA L Á N O S I S KO L A 2– 8 . É V F O LYA M A


• 3 db színes A/1-es méretű karton vízszintes sávba rendezve, összeragasztva (vagy tekercspapír,

3 méteres hosszúságban)

• a létszámnak megfelelő számú A/5, A/6 és A/7-es rajzlapok

• ceruza

• radír

• hegyező

• fi lctoll

• színes ceruza

• olajpasztell (+ babahintőpor)

• vízfesték

• tempera

• ragasztó

• olló

• ecsetek

• vizes edények


A feladatot több részre bontva célszerű a gyerekek elé tárni. Elmondani is sok a felületbetöltés

lépéseit, egyszerre nem is értenék, és a hosszú bevezetés a kedvüket is elvenné. Kis lépésekre

bontva viszont az érdeklődés fenntartható.

a) Bevezetésképpen arról beszélgessünk a gyerekekkel, hogy ki milyen játékkal játszik, milyen

eszközzel sportol legszívesebben szabadidejében. Lehet ezt játékosan is kérdezgetni, pl. felírni

a sporteszközök, játékok nevét, majd azoknak a gyerekeknek a nevét aláírni, akik szeretik (ezzel

ismerkedhetnek is egymással), vagy lehet fantáziajáték: ki mivel szeretne játszani, sportolni,

de még nem volt lehetősége kipróbálni. Lehet ez valamilyen kis kedvenc (kisállat), az a lényeg,

hogy szóban gyűjtsenek össze minél több eszközt, dolgot, amihez érzelmileg kötődnek.

Δ Δ

b) Ezután a kiosztott A/5-ös lapra rajzolják le a gyerekek magukat, kezükben a sporteszközzel,

játékkal, felszereléssel, amit választottak. Használhatnak ceruzát, színezhetnek fi lctollal vagy

színessel, tetszés szerint. A megrajzolt fi gurák pólójára ráírhatják a nevüket is. Az elkészült

figurákat ollóval vágják ki és tegyék félre.

Δ Δc) Most a felület előkészítése következik. Varázsoljunk a nagy lapra egy kis várost, ahol együtt

játszhatunk! Épülhet ez egy dombtetőn vagy hegyvidéken, folyóparton vagy síkságon, ahogy a

gyerekek szeretnék.

Δ Δd) Célszerű úgy irányítani a tervezést, hogy előtér, középtér és háttér legyen rajta, így több

formát tudunk majd komponálva elhelyezni. A formákat rá is rajzolhatják (ezt a dombok esetében

mindenképpen célszerű megtenni), de külön lapra is elkészíthetik. Rajzolhatnak házakat,

árnyat adó fákat (ezeket az A/6-os rajzlapokra készítsék el), virágokat, felhőket, lepkéket,

madarakat vagy más állatokat (ezeket az A/7-es lapra rajzolják meg). Egy gyerek többet is

készíthet. Színezhetik filccel vagy színessel, majd vágják ki a formákat. Alkothatnak ebben a

munkafázisban csoportokat is: „házkészítők” csapata, „faültetők”, „felhőfaragók”, „madarászok”,

„lepkészek” stb. Ez további motivációt biztosít és a kapcsolatépítésre is remek lehetőséget ad.

Δ Δe) Most népesítsük be a domboldalt (felületet)! Elsőként a fi gurákat ragasztjuk fel, inkább a lap

közepéhez igazodva (ezzel kompozíciós hangsúlyt adunk a fő formáknak, nem esik szét a kép).

A gyerekek döntsék el, ki mellé szeretnének kerülni. Csak akkor kezdjük el a felragasztást,

amikor mindenki megtalálta a helyét. A háttér berendezését is közösen tervezzék meg, hogy hova

kerüljenek házak, hova fák, és egyéb, korábban megrajzolt és kivágott elemek. Fontos hagyni a

gyerekeket, hogy maguk beszéljék meg, tervezzék meg, mi hova kerül, csak annyit és ott segítsük

a munkát, ahol láthatóan megakad, vagy a kép összhatásában csorbul. Ilyenkor se tiltsuk, hanem

mutassunk rá a problémára, hogy maguk találjanak ki megfelelő megoldást. Arra kell törekednünk,

hogy mindennek megtaláljuk a helyét, hiszen mindenkinek a munkájára, rajzocskájára szükség van.

Δ Δf) A szabadon maradt felületet színezzék be. Használhatunk ehhez zsírkrétát, festéket vagy

viaszkarc technikát is, amikor a zsírkrétával erősen beszínezett részt hintőporral bedörzsölve

vízmegkötővé tesszük, majd tussal lefestjük, és az ecset végével mintákat karcolunk rá. A háttér

színezésénél fontos, hogy hívjuk fel a fi gyelmet a kiemelésre, (hogy olyan színt használjanak,

amiből jól kiemelkednek a formák), és arra, hogy próbálják ki a színárnyalatokat keverőlapon,

mielőtt a felületre viszik (a komplementer színpárok megtapasztalása miatt). Ilyenkor általában

kiválasztódnak azok a gyerekek, akik irányítják a körülöttük levőket. Figyeljük őket, hogy

minden gyerek lehetőséget kapjon az alkotásra. Ha valaki valahonnan kiszorul, keressünk

neki más feladatot. A gyerekek itt, ilyen létszámban, egymást alig ismerve még nem tudnak

egymásra fi gyelni. Ez a fi gyelő csapatépítés a pedagógus feladata.

Δ Δg) Az alkotás elkészülte ötletbörze keretében adjunk nevet a városunknak. Írjuk fel egy lapra az

ötleteket (a legvadabbakat is), majd szavazással döntsünk a végső névről. Fontos, hogy mindenkinek

egyenlő részvételt próbáljunk adni ebben is, és vonjuk be a kevésbé aktívakat (lehet a lebonyolításba

is, pl. a szavazatszámlálásba). A városkánk nevét kis útjelző táblára fel is írhatjuk a nagy képre.

Δ Δh) A kész alkotás megtekintése, beszélgetés a képről. Kinek melyik rész tetszik a legjobban,

és miért. Vajon milyen lehet az élet egy ilyen fantasztikus helyen? Találjunk ki napirendet az

ott élőknek! Nézzük meg a fi gurákat is! Válasszunk polgármestert közülük a városunkba!

Milyen feladatokra lenne még szükség? Kit választanátok arra a munkára? (A beszélgetés

élményszerűvé teszi az elkészített városkát a gyerekek számára, egyre vonzóbbá téve az

alkotásukat. Sokáig lehet egy ilyen képpel a közösségépítést továbbfűzni, miközben különféle

fejlesztő feladatokat is megoldanak. pl. készíthetnek személyi igazolványt maguknak,

kitalálhatnak mesét, amit dramatizálhatnak vagy találós kérdéseket, pl. gondoltam egy

gyerekre a képen…kérdezzetek, de csak igennel és nemmel válaszolok stb.)


• Az egyéniség hangsúlyozása (mindannyian mások vagyunk, másképp látjuk a világot, más az

egyéniségünk, és ez tükröződik a rajzainkban is.)

• A közös produkció mindannyiunk alkotásaival lesz teljes. Az egyéni produktumokat felerősíti a

közös felületen történő megjelenés.


• Vizuális kommunikációfejlesztés: formaérzékenység (formakarakter, formavariációk), egyéni

üzenetek kódolása vizuális jelekkel, szín- és mintakontrasztok érzékelése, alkalmazása.


• Térábrázolás fejlesztése (térszeletekbe rendezés: előtér, középtér, háttér).




A JÁNLOT T KOROSZ TÁLY | ÁLTAL ÁNOS ISKOL A , 2– 8 É V FOLYAMOK


• 2 db A/1-es fehér karton vízszintesen egymás mellé ragasztva, vagy 2 m hosszú, 1 m magas

papírsáv

• minden gyereknek 1-1 db A/4-es rajzlap (műszaki rajzlap)

• ceruza

• radír

• vékony és vastag fi lctollkészlet

• olló

• ragasztó

• szivacs

• kék tempera

• olajpasztell (zsírkréta)

• színes ceruza

• kék és zöld tus

• ecsetek

• vizesedény

IV. ARANYHALAK


Ismeritek a mesét, amelyben az aranyhal teljesíti a szegény halász kívánságát, aki kifogta, de

visszaengedi a vízbe? Milyen kívánságokra emlékeztek?

Ma elkészítjük egy közös folyó rajzát, amelyben a ti kívánságteljesítő halacskáitok úsznak.

Mindenkinek lesz egy ilyen halacskája… és titkosan elrejtjük rajta a kívánságotokat is! Ezért ne

áruljátok el senkinek, hogy mit kívántok. Maradjon ez a ti titkotok. A kívánság betűit a hal testén

rejtjük majd el. Nektek kell majd kitalálni azt is, milyen rendszer szerint írjátok a hal pikkelyeire

a betűket. Ha akarjátok, lehet úgy is, hogy más is elolvashassa, de lehet úgy is, hogy csak ti

tudjátok értelmezni azt.

Δ Δa) Az A/4-es rajzlapra rajzoljátok fel ceruzával a halatokat. A formája is legyen különleges,

egyedi. Idézzétek fel, amit a halakról a suliban tanultatok (hányféle úszó van a testén, hol van

a kopoltyú, a pikkelyek) és emlékezzetek a természetfi lmekre vagy akváriumi halakra is…A

természet rengeteg formát teremtett itt is. Vannak gömbölyű halak, hosszúkásak, némelyiknek

alig látszik az uszonya, másnak óriási nagy, más az arcuk, szemük…főleg a trópusi halak

mutatnak hihetetlen változatosságot.

Ha a hal formája kész, jelöld a pikkelyeket a testén. A kívánságodat egy rövid szóval fogalmazd

meg, majd bontsd betűkre, és rejtsd el a testén. Lehet úgy, hogy minden második pikkelybe írsz,

vagy egyet a másodikba, a következőt a harmadikba, és ha betelt, kezdheted elölről…a végén csak

te tudod majd elolvasni, amit írtál, a többiek számára érthetetlen betűhalmaz lesz.

Ha felvázoltál mindent, fi lctollal színezd ki a halakat. Vigyázz, a betűk látszódjanak majd! Ha a

betűket sötét fi lccel írod, és a pikkelyt világossal színezed, minden betű olvashatóan látszik majd.

Végül vágd ki a haladat!

Δ Δb) Amíg a gyerekek az egyéni szakaszban dolgoznak, a kék tempera és a szivacs segítségével

a tanár nagy kék hullámokkal betölti a két, egymás mellé ragasztott A/1-es lapot. A hullámok

keresztezhetik egymást, lehetnek benne világosabbak és sötétebbek is, végül teljesen be kell

tölteniük a lapot.

A gyerekek felragasztják a halakat a folyóba. A formák széléig gondosan ragasztózzanak,

hogy később ne kunkorodjon fel a szélük, hanem simuljanak a felületbe. Csak száraz papírra

ragasszanak, ha a folyó még nedves, meg kell várni, míg megszárad. (Érdemes ezért ezt a

gyerekek önálló munkájának kezdeti szakaszában elkészíteni.)

A halak felragasztása után a gyerekek állják körbe a rajzlapot, és az üresen maradt vízfelületre

rajzoljanak zsírkrétával vagy színes ceruzával vízinövényeket, apró halakat, buborékokat

(ezeket ecsettel, kék vagy zöld tussal is megtehetik), hogy a kívánsághalakat gazdag vízi világ

vegye körül.

Δ Δc) Nézzük meg közösen a kész munkát! Mindenki válasszon egy halat (nem a sajátját), amit

szívesen kifogna. Mondják el, miért így döntöttek. A hal „gazdája”, ha akarja, elmondhatja, mit

kívánna a haltól. Ha titokban kívánja tartani, azt is megteheti.



más az egyéniségünk, és ez tükröződik a rajzainkban – a halak ábrázolásában – is).

• Kell, hogy legyenek titkos vágyaink. Ha lehetetlennek is tűnik, gondolnunk kell ezekre,

és küzdeni értük.


a megjelenés a közös felületen.


• Vizuális kommunikációfejlesztés: formaérzékenység, egyéni üzenetek kódolása vizuális jelekkel,

színkontrasztok érzékelése, alkalmazása. Kompozíciós érzék fejlesztése (a nagy felületen

történő elhelyezéssel).


• Logikai készségek fejlesztése (a betűk egyéni rendszer szerinti elhelyezésével).




• 2 db A/1-es fehér karton vízszintesen egymás mellé ragasztva,

vagy 2 m hosszú. 1 m magas papírsáv

• minden gyereknek 1-1 db A/5-ös rajzlap (műszaki rajzlap)

• ceruza

• radír


• olló

• ragasztó

• ecsetek

• szivacs

• vízfesték

• vizesedény

V. A MI VÁROSUNK


Az emberek sokfelé megfordulnak az életük során. Vannak, akik pár évet élnek egy-egy

városban, vagy másik országban, mert a munkájuk oda köti őket. Ismertek ilyen embereket?

Minden városban vannak lakóházak, ahol családok élnek, és vannak középületek, amelyeket

mindenki használ. Fel tudtok sorolni középületeket? (Iskola, bolt, kórház, kultúrház,

sportcsarnok, posta, templom, stb...)

Ma olyan képzeletbeli várost rajzolunk, ahol mi, akik most itt vagyunk, mindannyian együtt

élünk. Mindenki megrajzolja a saját házát, és rajzolunk középületeket is. Utána utcákba

rendezzük őket….és rajzolunk még fákat, villanyoszlopokat, parkokat is, mindent, amit

szeretnénk, hogy körülöttünk legyen.

Δ Δa) Az A/5-ös lapra két épületet rajzoljatok. Az egyik legyen a ti lakóházatok (lehet régies,

modern, földszintes, emeletes, mesebeli), a másik egy középület. Elég, ha szemből ábrázoljátok,

a homlokzatát, nem szükséges az oldalát is. Az épület vázolását ceruzával végezzétek, majd

fi lctollal színezzétek ki kedvetek szerint. Csak magát az épületet színezzétek, a hátteret nem

kell. A színezés legyen különleges, egyedi. Mintázhatjátok is a falakat, háztetőket. A középület

feliratáról se feledkezzetek el!

A kész, beszínezett házakat vágjátok ki!

Amíg a gyerekek a házaik készítésével foglalatoskodnak, a tanár a két, vízszintesen

összeragasztott kartonnak megadja a színhangulatát. Érdemes két térszeletre bontani a teret

úgy, hogy a rajzlapot vízszintesen egy hullámvonallal (dombokból álló középteret létrehozva)

kettéválasztjuk. Ezt a vonalat meghúzhatjuk zsírkrétával, majd szivaccsal, aztán kétféle zöld

vízfestékkel gyorsan színezzük át a dombokat, majd kékkel a levegőt is. Mire a gyerekek

elkészítik a házakat, a felületnek meg kell száradnia.

(Ajánlatos, és a gyerekeknek is örömteli, ha a tanár is elkészíti a házát. Amikor majd a felületre

helyezzük, sok gyerek szeretne mellénk kerülni. Ha olyan gyereket választunk, aki a csoport

perifériáján van, példát adunk az elfogadásra, megerősítjük a gyereket, és felhívjuk rá a többiek

fi gyelmét is. Ez egy remek nevelési szituáció, amit érdemes kihasználnunk.)

Δ Δb) Kezdjük építeni a városunkat. A kivágott házakat sorba, egymás mellé ragasztjuk a lap

aljára sorakoztatva. Beszéljétek meg, ki, kivel szeretne szomszédságban lakni, és azt is, milyen

középületeket ragasztotok az utcába. Lehet úgy, hogy a házakat közvetlenül egymás mellé

ragasztjátok (nagyvárosokban nincs tér a házak között), és úgy is, hogy hagytok közöttük egy kis

teret, ilyenkor kerítést is rajzoljatok a házak közé. Rajzolhattok fákat, villanyoszlopokat is. Ha az

első utca „betelt”, a domb tetején folytassátok.

Ha minden ház a helyére került, alakítsuk tovább a városképet. A két házsor között lehet

park, fákkal és virágokkal, játszótér, utak, autók, emberek, az égen nap, felhők, madarak,

pillangók….csak arra kell vigyázni, hogy a formák egymáshoz viszonyított aránya megfelelő

legyen. (Autó-ház, fa-ház, virág-ház, ember-ház, madár-pillangó stb. arányai.) A formákat

rajzolhatjátok a lapra színes ceruzával, fi lctollal, ecsettel, de lehet másik lapra is felrajzolni, és

kivágva felragasztani. Adhatunk nevet is a városkánknak, amit egy „táblára” fel is írhattok, és

felragaszthatjátok a képre.

Δ Δc) Végül nézzük meg közösen a kész várost! Szeretnétek itt élni? Miért? Ki milyen munkát

képzelne magának ebben a városban? Ki lenne szívesen polgármester? Mit tenne azért, hogy

mindenki jól érezze magát a városában? Beszélgessetek, hallgassátok meg egymás ötleteit,

véleményét.







• Vizuális kommunikációfejlesztés: formaérzékenység (formakarakter, formavariációk), egyéni

üzenetek kódolása vizuális jelekkel, szín- és mintakontrasztok érzékelése, alkalmazása.


• Térábrázolás fejlesztése (térszeletekbe rendezés: előtér, középtér, háttér).


• Csoportidentitás fejlesztése (közös város, névválasztás).


A JÁ N L O T T KO R O S Z TÁ LY | Á LTA L Á N O S I S KO L A 4 .O S Z TÁ LY T Ó L

KÖ Z É P I S KO L A 4 .O S Z TÁ LY I G

(sőt, ez még felnőtteknél is bejön….)


• 1 db A/1-es , színes karton


• ceruza, radír


• színes ceruza

• olló

• ragasztó


Mindenki más egyéniség. Más színeket szeret, más ételek a kedvencei, más zenét hallgat, mást

olvas, másképp beszél, máshogy oldja meg a konfl iktusokat stb. Nem vagyunk egyformák, és ez

így van jól. Ettől lesz sokszínű és kerek a világ, ettől haladnak a dolgok előre, hiszen mindenki

más tudást, élményt, gondolatot tesz hozzá az élethez. A közösségeket ez mozgatja.

VI. MINDANNYIAN MÁSOK VAGYUNK

A mai alkalommal a sokszínűségünket fogjuk megmutatni egy különleges kép segítségével.

Δ Δa) A rajzlapra mindenki rajzolja körül a kezét ceruzával. Az ujjaitokat, amennyire a lap engedi,

nyissátok szét. Jobbkezesek a bal kezüket, bal kezesek a jobb kezüket rajzolják körbe.

Képzeljük azt, hogy ez egy kesztyű, aminek a színe, mintája a legjobban tükrözi az

egyéniségeteket.

Most gondolkodjatok, mivel tudnátok jellemezni magatokat leginkább. Milyen színekkel, formákkal?

Aki a virágokat szereti leginkább, az virágosra díszítse. Aki focizni, annak lehet a focikapu

hálójával, vagy a pálya beosztásával, esetleg a focilabdával jelölni ezt. Ha valaki az ékszereket

szereti, készíthet egy olyat, amin gyűrűk, karkötő vagy karóra van. Ha a kedvenc zenéd jellemez

leginkább, akkor felírhatod az együtteseid nevét, ha olvasni szeretsz, írj bele egy idézetet, ha a

matekot, akkor számokat, ha kirándulni, akkor hegyeket. Csak a képzeleted szab határt!

Ceruzával vázolj, hogy tudj javítani, ha kell, majd fi lctollal, színes ceruzával színezd! Végül vágd

ki ollóval a formát!

Δ Δb) A kartonra, körben, úgy, hogy a „kesztyűk” széle színeljen a karton színével, ragasszuk fel a

kivágott formákat. (Így olyan lesz, mintha egy asztal fölé mindenki benyújtaná a kezét. Ha nem

a széléhez ragasztjuk, olyan, mintha levágott kezek lennének a térben – és ez nem túl jó üzenet.

Így viszont középen marad egy tér, amit még közösen díszíthetünk.)

Alaposan ragasztózzatok, minden ujjat külön-külön, hogy jól megtapadjanak.

Az elhelyezésnél ügyeljetek, hogy a halványabb mellé erősebb színű kerüljön. Lehet olyan

helyzet is, hogy az ujjaknál picit takarják egymást.

Középre találjatok ki egy csoportnevet, vagy a találkozónak adjatok nevet, és írjátok be. Ha

akarjátok, a betűk köré még mindenki rajzolhat egy apró formát, feliratot, ami jelzi, hogy

érezte magát ezen a foglalkozáson. A kezek körül hagyjuk érintetlenül a lapot, hogy a kezek

sokszínűsége jól kiemelkedjen.

Δ Δc) Nézzük meg közösen a kész alkotást. Próbáljuk meg kitalálni, melyiket ki készítette. (Akik

egymás mellett ültek, és látták, ne árulják el!).

Válasszatok egy-egy kezet (ne a sajátotokat), és próbáljátok kitalálni, milyen személyiség lehet.







• Vizuális kommunikációfejlesztés: egyéni üzentek kódolása vizuális jelekkel, szín- és

mintakontrasztok érzékelése, alkalmazása.

• Lényegmegragadó képesség fejlesztése.


• Csoportidentitás fejlesztése .




• 1 db A/1-es zöld karton vízszintesen kettévágva és egymás mellé ragasztva,

vagy egy 2 m hosszú, 50 cm magas papírsáv


• ceruza

• radír


• olló

• ragasztó


Megfi gyeltétek már a fákat? Ahány fajta, annyi forma, szín, magasság, levél, termés. Némelyik

számunkra elképzelhetetlenül óriási, mint a mamut-fenyők, másik meg apró és cserépben

nevelgetik, mint a bonsait. Van, amelyiknek egyenes a törzse (épp ezért használják az épületeknél,

bútorok készítésénél), a másik ezerfele görbülve, görcsök halmazával a kerteket díszíti. Van,

amelyiknek a kérge foltos, másé sima, egyszínű. A lombkorona formája is változatos: a gömbtől a

nyíl formáig mindenfélét találtok közte. Van, amelyik felfele terjeszkedik, más éppen oldalirányban.

Δ ΔA fák formagazdagságukkal kifejezhetnek egyéni tulajdonságokat is.

Kössetek emberi tulajdonságokat a következő fákhoz:

• magas, egyenes törzsű nyárfa

• öreg, hatalmas törzsű tölgy

• szúrós, vékony akácfa

• szomorúfűz

VII. FÁK AZ ERDŐBEN

Ma megpróbáljuk a saját egyéniségünket egy-egy fa formájával kifejezni, majd egy közös

erdőt „ültetünk” belőle.

Δ Δa) Milyen fa lennél, ha fa lehetnél? Gondolkodj el rajta! Lehet olyan, amilyet már láttál, és olyan

is, amit sosem, ami csak a fantáziádban létezik. Gondolkodj szabadon a lombkorona formájáról,

a levelekről és a színekről is. Lehet rajta virág, vagy termés is. Rajzoljátok fel ceruzával a

formát, majd színezzétek kedveket szerint. Legyen minden fa nagyon egyéni, különleges,

amilyenek ti vagytok. A kész formákat vágjátok ki!

Δ Δb) Ragasszuk a fákat a lap aljára egymás mellé, mintha erdőszél lenne. A fák takarhatják is

kicsit egymást. Az elhelyezésnél próbáljátok ügyelni, hogy különféle formájúak kerüljenek

egymás mellé.

Filctollal, színes ceruzával rajzoljatok felhőket, madarakat, napot a fák fölé. A levegőt kékkel át

is színezhetitek. A fák tövén lehetnek virágok, gombák, pillangók, apró állatok. Rajzoljatok rá

minél több élőlényt!

Δ Δc) Nézzük meg közösen a csoport erdejét! Próbáljuk meg kitalálni, melyik fa, kié lehet (az

egymás mellett rajzolók ne árulják el, ha tudják)! Jellemezzük a tulajdonságait!

Milyen veszély fenyegeti ma az erdőket? Hogyan lehetne megvédeni őket?


• Az egyéniség hangsúlyozása (mindannyian mások vagyunk, másképp látjuk a világot, más az

egyéniségünk, és ez tükröződik a rajzainkban is.)

• A közös produkció mindannyiunk alkotásaival lesz teljes. Az egyéni produktumokat felerősíti a

közös felületen történő megjelenés.


• Vizuális kommunikációfejlesztés: egyéni üzenetek kódolása vizuális jelekkel, szín- és

formakontrasztok érzékelése, alkalmazása.

• Lényegmegragadó képesség fejlesztése.




KO R O S Z TÁ LY | Á LTA L Á N O S I S KO L A , 2– 8 É V F O LYA M O K


• 3 db A/1-es fotókarton vízszintesen egymás mellé ragasztva

• minden csoportnak 1-1 db A/2-es fotókarton és fehér műszaki rajzlap

• ceruza

• radír


• olló

• ragasztó

• fehér tempera

• olajpasztell (zsírkréta)

• színes ceruza

• ecsetek

• vizesedény

VIII. ABLAKOK EGY HÁZ FALÁN

Célszerű az ablakkereteket előre elkészíteni úgy, hogy az A/2-es fotókartont függőlegesen

kettéhajtjuk, majd az egyik rövidebb oldalon kb. a szélétől 10 cm-re vízszintesen bevágjuk, kb. míg

a függőleges oldaltól 10 cm-re érünk. Ezután a függőleges hajtás mentén vágjuk szét, kb. 10 cm-re

a tetejétől álljunk meg a nyírással. Hajtsuk össze újra az eredeti állapotba, majd a csúcstól ívesen,

kb. 20 cm hosszan nyírjuk, míg az oldalától kb. 10 cm-re leszünk. Fektessük az asztalra, majd a két

„ablakszárnyat” hajtsuk ki, ügyelve, hogy a hajtásvonal párhuzamos legyen a függőleges oldallal.

Helyezzük mögé a fehér A/2-es lapot, és a csúcsíves ablakformát belül, ceruzával rajzoljuk körbe.

A munka három egységből áll. Az első az ablakokban megmutatkozó belső világ ábrázolása

(mintha benéznénk az ablakon). A másik az ablakszárnyak díszítése. Végül az összeragasztott,

és a „falra” rögzített ablakok melletti falrészek díszítése.

A feladat minden évszakban elkészíthető, akár mesehősök lakásaival is, de mi karácsony előtt

dolgoztunk, így az ünnepkörhöz kapcsolódtunk a feladattal.


Képzeljétek el, hogy egy társasház ablakain nézünk be, és látjuk mindenhol a karácsonyi

készülődést. Lehet olyan szoba, ahol már ajándékot bontogatnak, máshol a fát díszítik, vagy

éppen a karácsonyi asztalt terítik a vacsorához. Van, aki a családot várja, máshol a gyerekek az

ablakban leselkednek, jön-e már a Jézuska… Az egyik ablakban talán karácsonyi gyertya ég, és

a fényétől nem is látjuk, mi van a szobában. Lakhat itt egy öreg néni is a macskáival, akik éppen

az ablakban fekszenek, lustálkodva. Nekik aztán édes mindegy, karácsony van-e, vagy sem...

Bármit elképzelhettek, bárkinek a karácsonyát megrajzolhatjátok!

a) Alakítsunk 4 –5 fős csoportokat. Beszéljék meg, kinek a lakásába, karácsonyába

kukkantanak be, mit rajzolnak belülre! Milyenek legyen az ablakszárnyak? Készítsenek

csoportbeosztást is: kik foglalkoznak a belső képpel, kik az ablakokkal (kik dolgoznak a fehér

papírra, kik a feketére)! Az anyaghasználat tetszőleges.

b) A kész (fehér lapra készült) szobabelsőt ragasszák a (fekete lapra készült) ablakkeret mögé.

Ezután a csoportok helyezzék „alakjaikat” a házfalra. (Lehet háztetőt is készíteni vízszintesen

félbevágott fotókartonra, amit egymás mellé ragasztunk. Mintázhatjuk is a tetőt! Fehér

temperával, az ujjunk hegyével hópihéket is tehetünk a házfalra (célszerű az ablakkeretek

fekete vagy színezett felületét kihagyni a kiemelés miatt). A hópihék lehetnek sűrűbbek a ház

alja felé haladva, ott szinte már összefüggő hófelületet is alkothatnak.

c) Nézzük meg közösen a kész képet! Ki, melyik lakásban karácsonyozna szívesen? Miért?


• Együttműködési képességek fejlesztése.


• A közös alkotás élmény. A kész festmény látványa mindannyiunk közös öröme.

• Vizuális kommunikációfejlesztés: az ünnepkör szimbólumai. Kompozíciós érzék, kiemelés,

kontrasztok alkalmazása, felületképzés, színhangulat. Hasonló – különböző.


IGAZGYÖNGY

ALAPÍTVÁNY

2014-2015

alkossunk együtt [2015] // az integráció élménye

Documents