80 HVG EXTRA

A boldogság utáni vágy vizsgálatát praktikus lehet a „végéről” kezdeni. A hospice-alapítvá-nyok közreműködésével időről időre felbuk-kannak olyan listák, amelyek haldokló emberek utolsó gondolatairól tanúskodnak. Soha eny-nyire tisztán, önámítást és megjátszást nélkü-lözve nem találkozhatunk a „Mit kellett volna másképp tenni az életben?” kérdésre adott válaszokkal. Ne gondoljunk elrugaszkodott dol-gokra: többet kellett volna utazni, több élményt szerezni. Magamat kellett volna előtérbe tenni, nem mások boldogságát szolgálni. A nemiséget jobban megélni. Kár volt beleragadni a rossz kapcsolatokba/munkákba. Két dolgot állapít-hatunk meg: egyrészt csupa olyan dolog, amit menet közben is tudunk, másrészt a birtoklás, az anyagi jólét véletlenül sem bukkan fel e lis-tákon.

Lépjünk eggyel visszább. Keljünk fel meg-könnyebbülve a halálos ágyunkról, és vessük bele magunkat az időskorba. A világ egyik legré-gebbi kutatása 1938-ban kezdődött az amerikai Harvard Egyetemen, ekkor választottak ki 268 férfit különböző évfolyamokról, hogy évtize-deken át vizsgálják életük minden aspektusát.

A karriertől kezdve a családi helyzetük válto-zásáig, politikai nézeteiktől az egészségügyi állapotig és a boldogság megéléséig. A Grant Study néven elhíresült vizsgálat közel 80 éve tart. A résztvevők minden évben kitöltenek egy hosszú kérdőívet, másfél évtizedenként pedig személyes interjúkra is sor kerül. A kutatást jelenleg vezető George Vaillant harminckét éves volt, amikor bekapcsolódott a munkába, most már nyolcvan fölött jár, a még életben lévő válaszadók jóval kilencven fölöttiek. Közel nyolc évtized alatt elég sok tudás és információ gyűlt össze arról, mi kell az „optimális” élethez. Vaillant így fogalmaz: szeretet és más semmi. A szeretet persze sok felületen megvalósulhat: szerető családi háttér a gyermekkorban, szere-lemben töltött házastársi évek, szeretetben ne-velt gyerekek, illetve jó barátok és munkatársak. Vaillant azt is kimutatta, hogy a szerető közeg az anyagi jóléttel is korrelál, míg az elindító családi háttér nincs kimutatható kapcsolatban a későbbi boldogulással.

Eladó emberekTudjuk, love is all you need, vagy a pénz nem boldogít, sőt, money can’t buy me love. A vezér- elvekkel tisztában vagyunk, de a gyakorlati átültetés a legritkábban sikerül. Kik azok a fu-tóbolondok, akik egész aktív életükben autóra, új órára gyűjtenek, drága táskákat, cipőket és öltönyöket vásárolnak, és még örülnek is neki? Ezek lennénk mi, a túlnyomó többség?!

All you need is?Mindannyian boldogságra

törekszünk; ha valaki megmondaná, merre keressük,

kicsit könnyebb lenne a dolgunk. A vágyak, a célok és a lehetőségek

hétmilliárdféle mátrixot alkotnak.

szerző: Bőhm Kornél illusztráció: Pásti Nóra

BIRTOKOLNI VAGY TAPASZTALNI

81PSZICHOLÓGIA

MUNKA

Ráadásul sokszor olyanra is vágyunk, ami nem kap-ható pénzért. A meghatározó amerikai politikai teoreti-kus és közgondolkodó Michael Walzer összeállított egy listát olyan, Amerikában tabunak számító árukból, ame-lyek adásvétele vagy nem kivitelezhető, vagy egyenesen illegális. Ilyen lehet például maga az ember (vagyis a rabszolgaság), a politikai befolyás, az igazságszolgálta-tás, az isteni kegyelem, a szerelem és a barátság. Amint erről Philip Tetlocknak, a Pennsylvaniai Egyetem pszi-chológia-professzorának 1999-es szellemes kísérlete is tanúskodik, ezeknek a nem megengedett tranzak- cióknak már a gondolata is felzaklatja, bemocskolja az embert. A kísérletben részt vevő alanyoknak egyébként

racionális, a valóságban is elképzelhető kórházi döntést kellett mérlegelniük: el lehet-e költeniük egymillió dol-lárt egy haldokló kisgyerek megmentésére? A döntésho-zóról a kísérleti alanyok azonnal negatív véleménnyel voltak, már a kérdés maga is elég volt a lesújtó ítélethez. Ugyanakkor tudjuk, hogy az acélhidegségű racionali-tás a következő: mindennek ára van, vagy még inkább: mindennek van ára, és időről időre szörnyű döntések sorozatára kényszerülünk. Az élmény megszerzése vagy a siker elérése nemegyszer szinte feloldhatatlan morális dilemmával jár párban, ehhez pedig a feltételeket eset-leg lehetővé tevő anyagi javak megléte sem ad könnyű feloldozást.

Egy kocsmai kísérletIsmert marketinges példatörténet szerint rekordáron kelt el az a családi ház, amit a tulajdonosa így hirdetett:

„Csodálatos emlékeink kötődnek ehhez a kis házikóhoz, imádtunk itt lakni, de sajnos kinőttük.” A személyes szál, a történet, a sztori máris olyan érzelmi többletet adhat egy tárgynak, ami fokozza az értékét, és többé válik annál a racionális funkcionalitásnál, amit egyéb-ként képvisel. Ugyanez az esetek többségében viszont épp fordítva sül el: az eladónak rosszulesik, ha például a sok nagyszerű autós kirándulás emlékét nem fizeti meg a reménybeli vevő, aki az autó rozsdásodását, a gumik állapotát nézi. A jól sikerült történetmesélésre mennek rá egyébként a sikeres márkák is, hogy ne csupán jó minőségben összevarrt utazótáskát vegyünk,

Elég olykor megérintenünk egy tárgyat, máris jobban fogunk

ragaszkodni hozzá.

kevesebb van?

Miért halogatjuka teendőinket?

Miért jelent olyan sokat,

Webshopunkban kedvezménnyel!

amiből

létesíteni?

Miért olyan nehéz amagányosoknak

új kapcsolatot

A Grant Study

82 HVG EXTRA

MUNKA

hanem részévé válhassunk egy nagy történet-nek. Érdekes emberi tulajdonság, hogy ez a személyes szál már gondolatban is kialakulhat: elég olykor megérintenünk egy tárgyat, vagy elképzelni, hogy a miénk lehet, máris jobban fogunk ragaszkodni hozzá. Egészen abszurd, de ez az elkötelezettségi hatás (az úgynevezett endowment effect) kocsmai kísérletben, három teljesen egyforma söralátéttel is eljátszható. Ha a kísérleti alanyunk választott egyet közü-lük, nem fogja szívesen lecserélni másik ugyan-olyanra. (Javaslom kipróbálni!)

Hencegési együtthatóKülönös lehet, de a személyes szál értéknövelő hatása nemcsak a potenciális vásárló, hanem az adott tárgy előtörténete szempontjából is kulcsfontosságú. Máskülönben felkopna az álluk a patinás aukciósházaknak és cserebere-portáloknak. Az ereklyéknek, eredeti aláírások-nak, Britney Spears saját szájából származó rá-góguminak óriási a keletje, hatalmas piaca van. A Yale Egyetemen 2010-ben izgalmas kísérletet végzett az ilyen „pozitív fertőzéssel” kapcso-latban George Newman, Gil Diesendruck és Paul Bloom. Az alanyoknak általuk csodált, élő hírességre kellett gondolniuk, akinek megve-hették bizonyos tárgyát, például a pulóverét. A vizsgálat arra koncentrált, hogy a tárgyra vonatkozó tulajdonságok hogyan befolyásolták a vásárlói hajlandóságot. A kísérleti alanyok egy részét arról tájékoztatták, hogy a szerzett tárgyat nem adhatják el, sőt soha senkinek nem mondhatják el, hogy a tulajdonukban van. Ennek hatására az ár picit csökkent, a dicseke-dés lehetősége és a további árnyerészkedés le-hetősége ugrott. A potenciálisan kifizetendő ár zuhanni kezdett, amikor a kísérletvezetők azt mondták, hogy a pulóvert alaposan sterilizálták. Szintén értéktelenebbé vált a ruhadarab, ha azt mondták, hogy a híresség is csak ajándékba kapta, de sosem viselte. Az ereklye akkor érte a legtöbbet, ha az adott sztár ténylegesen viselte, leette céklalével, beleizzadt, és persze ha mind-ezt el is lehetett mesélni. Steril ajándék pulóver senkinek sem kel.

Az egyik luxusautó-márka úgy hirdeti magát: aki azt állítja, hogy a pénz nem boldo-gít, az nem a megfelelő dologra költi. A pénz boldogságra való átválthatósága generációk egész sorozatának jelentette és jelenti a legsú-lyosabb kérdést. Két szociálpszichológus, Leaf Van Bovent, a Coloradói Egyetem és Thomas Gilovich, a Cornell Egyetem tanára 1998 és 2000 között megvizsgálta, hogy egy sok pénzbe kerülő élmény vagy egy régóta vágyott, drága tárgy megszerzése okozott-e nagyobb örömet a kísérletben részt vevő diákok számára. Úgy találták, az élményeink a materiális javainknál sokkal inkább megmutatják, kik is vagyunk valójában. Egy égő házból a legtöbben a fo-tóalbumukat hoznák ki, mint pótolhatatlan élményeik mementóját. Mindez egybecseng a halotti ágyukon nyilatkozó emberek vagy a nyolc évtizeden át vizsgált aggastyánok megélt élettapasztalatával is.

OLVASNIVALÓ

Paul Bloom: Élvezetek titka, Akadémiai Kiadó, 2011.

Dan Ariely: Kiszámíthatóan irracionális, GABO Kiadó, 2011.

Simon M. Laham: Miért jó, ha néha rosszak vagyunk? HVG Könyvek, 2014.

élet recept

NEJELENTKEZZ EGY JOBB ÁLLÁSRA

MÉG MA!

Vannak dolgok, amiket szeretünk elodázni...

JL_oszi-kampany-kupis_202x270_r01.indd 1 2014.10.13. 13:14:02