ALVÁSZAVAROK PARKINSON-KÓRBAN ÉS

EGYÉB MOZGÁSZAVAROKBAN

Dr. Hidasi Eszter

Debreceni Egyetem Klinikai Központ

Neurológiai Klinika

2017.

a Parkinson-kór….

• a második leggyakoribb progressziv neurodegeneratív megbetegedés

• prevalenciája 1% 65 éves korban, 4-5% 85 éves korra

• döntően sporadikus

• az esetek kb. 10%-ában familiáris (ma 16 kromoszóma mutáció ismert, ami AD, vagy AR Parkinson-kórt okoz)

klasszikus értelmezés szerint a Parkinson-kór

neuropathológiai háttere

• a substantia nigra és a striatum degeneratiója, kóros

működése (Lewy testek: eosinofilen festődő

citoplazmatikus α-synuclein aggregátumok)

• a dopamin-acetilcholin egyensúly felborulása

• dopamin hiány, cholinerg túlsúly

Klasszikus

értelmezés:

Parkinson-kór =

a nigrostriatalis

rendszer

dopaminerg

hypofunkciója

Klasszikus értelmezés:

Parkinson-kór =

a nigrostriatalis

rendszer dopaminerg

hypofunkciója

1. medulla oblongata (N. IX és n. X. nucl. motorius dorsalis), nucleus olfactorius anterior

2. + tegmentum pontis (raphe magvak, locus ceruleus)

3. + mesencephalon (pars compacta substantiae nigrae)

4. + basalis prosencephalon és mesocortex(enthorinalis regio, temporalis mesialis cortex, CA2). A neocortex még nem érintett

5. + neocortex (magasabb rendű sensoros associatiós területek, prefrontalis cortex)

6. + neocortex (sensoros associatiós területek, premotoros regio), a primer sensoros és mozgató kéreg csak ritkán érintett

A Parkinson-kór modern

neuropatológiai felosztása Braak (2003)

szerint

• Dopamin

• Acetylcholin

• Glutamat

• GABA

• Serotonin

• Noradrenalin

a Parkinson-kór kialakulásának hátterében

szerepet játszó neurotranszmitterek

a Parkinson-kór fő motoros tünetei

( a diagnosis ezek hiányában nem állítható fel)

• rigor gyakran féloldali, aszimmetrikus, főleg a betegség kezdetekor

• tremor gyakran féloldali, aszimmetrikus, főleg a betegség kezdetekor

• hypo-, ill. bradykinesis

• posturális instabilitás

egyéb motoros tünetek

• mimikaszegény, lárvaszerű arc, gyér pillacsapások

• monoton, nehezen érthető beszéd

• micrographia

• freezing

egyéb nem motoros tünetek

• gastrointestinalis problémák

• kenőcsös arcbőr, fokozott verejtékezés

• szaglás-, ill. ízérzészavar

• orthostaticus hypotensio

• egyéb autonóm zavarok (incontinentia, szexuális

dysfunkcio)

• érzészavarok (pl. fájdalmak, zsibbadások)

• depressio

• kognitív hanyatlás

• alvászavar

alvászavarok formái Parkinson-kórban -

INSOMNIA

elalvási zavar: az elalvás latenciája nagyobb, mint 30 perc

okai: rossz alváshigiénia, nem megfelelő körülmények,

gyógyszerek, alkohol, generalizált szorongás

átalvási zavar: alvás fragmentáció

okai: fájdalmas izomgörcsök, rigiditás, dyscomfort, éjszakai

vizelés, az ágyban való mozgás-, megfordulás

nehezítettsége, élénk álmok, rémálmok

korai ébredés

okai: gyógyszerek, depresszió, vagy egyéb hangulatzavarok

alvászavarok Parkinson-kórban – PARASOMNIA

alvás közben jelentkező pathológiás mozgások, ill.

viselkedések

• élénk álmok

• rémálmok

• éjszakai hallucinációk

• éjszakai vokalizációk (hangok, nyögések, kiáltások, szavak,

mondatok)

• pánik rohamok

• alvajárás, „alvaevés”

• RBD (Rapid Eye Movement Sleep Behavior Disorder)

alvászavarok Parkinson-kórban - RBD (Rapid Eye

Movement Sleep Behavior Disorder)

• a REM fázisban fiziológiásan meglévő generalizált

izomhypotonia megszűnik

• a betegek „eljátszák” álmaikat, melyek gyakran agresszív,

rémisztő, félelmetes, terrorisztikus álmok : ütnek, vágnak,

rúgnak, kiabálnak

• emiatt a beteg, vagy a vele együtt alvó meg is sérülhet

alvászavarok Parkinson-kórban - EDS (excessive

daytime sleepiness)

• jellemzője:

alvás, vagy szunyókálás napközben

éjszaka elalvási, ill. átalvási zavart okozhat

A betegség tünete mellett az antiparkinson szerek

mellékhatása is

lehet.

Dopamin agonista gyógyszerek okozhatnak bevezető tünet

nélküli elalvási rohamokat – autóvezetés közben

balesetveszély!!

alvászavarok Parkinson-kórban

éjszakai abnormális motoros aktivitások

• Periodic Limb Movement Syndrome (PLMS)

az éjszaka első felében szokott jelentkezni - a nagylábujj extensiója, a láb dorsalflexiója, a térd és csípő flexiója jellemzi

• Restless Legs Syndrome (RLS)

kellemetlen, mozgásra, járkálásra ingerlő paraesthesia a lábakban

alvászavarok okai Parkinson-kórban

• az idősebb korosztályban egészséges emberekben is

nő az insomnia gyakorisága (a cortizol szint -általában

emelkedik- és melatonin szint -általában csökken-

megváltozása következtében)

alvászavarok okai Parkinson-kórban

• lehet a betegség tünete: a nigro-striatalis régio mellett

károsodik a mesolimbikus-mesocorticalis terület, a

formatio reticularis ascendalo aktivációs rendszere, a

hypothalamus, a raphe magvak, a locus coeruleus és a

circadian ritmus szabályozásában nagy jelentőségű

suprachiasmalis magvak

alvászavarok okai Parkinson-kórban

• az életmód is hozzájárulhat: az egész nap otthon ülő,

fekvő, inaktív, ingerszegény környezetben élő beteg

sokat szunyókálhat napközben, ami éjszakai alvászavart

okozhat.

• A Parkinson-kórhoz társuló szorongás és depresszió is

szerepet játszhat az alvászavarban

alvászavarok okai Parkinson-kórban

• az antiparkinson szerek mellékhatása:

Dopamin agonisták:

alacsony dózis - javul az alvás a PD tünetek

csökkenésével, RLS therapia!!

nagyobb dózis-alvászavar (bevezető tünetek nélküli

rohamszerű elalvás)

L-Dopa

MAO-B bénítók

Amantadine

az alvászavarok kezelése Parkinson-kórban

nem farmakológiai lehetőségek: az alvás körülményeinek javítása

(kényelem, csend, megfelelő fekhely), napközben fénytherapia (sok

napfény, világosság, lámpafény), fizikai aktivitás, sport, szabad

levegőn

tartózkodás

farmakológiai lehetőségek: citromfű tea, anxiolithicumok (valeriana,

benzodiazepinek ), atypusos antipsychoticumok (clozapine,

quetiapine),

antidepressivumok, antiepilepticumok (lamotrigine, gabapentin), az

antiparkinson szerek dózisának módosítása

DBS

CPAP obstruktiv alvási apnoe esetében

alvászavarok Huntington Chorea-ban

• insomnia (csökken az alvás effektusa, gyakoriak az éjszakai

ébredések, rövidült REM fázisok)

A rövidült REM fázisok egy terhelt család tagjában előre

jelezhetik a betegséget!

• parasomnia (RBD)

• éjszakai abnormális motoros aktivitások (PLMS, RLS)

• megváltozik a circadian ritmus

A striatum mellett a hypothalamus, ill. a circadian ritmus

szabályzásában fontos suprachiasmalis magok is kórosan

működnek.

Tic-hez, Gilles de la Tourette syndromához

társuló alvászavarok

• gyakran jelentkezik együtt figyelem

zavarral/hyperaktivitással és restless legs syndromával

gyermekek esetében

• a leggyakrabban insomnia (csökken az alvás effektusa,

gyakoriak az éjszakai ébredések) , ill. éjszakai abnormális

motoros aktivitások (RLS) formájában nyilvánul meg

Üzenet…

• A Parkinson-kór és egyéb mozgászavarok igen gyakran

társulnak alvászavarokkal.

• Az általános gyakorlatban még nem mindig fordítunk elég

figyelmet az alvászavar felismerésére, jellegének pontos

megállapítására és kezelésére.

• A diagnosztika (gondos anamnesis felvétel!!, alvás

tesztek -Ephwort Nappali Aluszékonysági Teszt, Athén

Insomia skála - polysomnographia) ebben

kulcsfontosságú.

• A hatásos therapia a betegek életminőségét jelentősen

javíthatja.

Köszönöm a figyelmet!