Pécsi TudományegyetemFelnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar

IKTU2901-L – ÍRÁS-, KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁR- TÖRTÉNET II.

Zsák Judit

Megőrizni a tudástGondolatok az Alexandriai Könyvtár a pincében1

és Az eszményi humanista könyvtár2 című tanulmányokról

Ambrus Attila JózsefInformatikus könyvtáros – AL – 2. évfolyam. 1. félév

Pécs, 2008. december 1.

1 Rév István: Alexandriai Könyvtár a pincében. BUKSZ 2004. 16. évf. 4. sz. 337-344. o.2 Pajorin Klára: Az eszményi humanista könyvtár. Magyar Könyvszemle 2004. 120. évf. 1. sz. 1-14. o.

1

Bevezetés

„A Mindenség rendszerezői” – ebben a fejezetben ír híres olvasástörténetikönyvében3 Alberto Manguel az ókori Alexandriai Könyvtárról. A gyűjteményről,amellyel a csodálatos egyiptomi városban alapítói és szervezői azt a célt tűzték ki,hogy benne egybefoglalják az emberi tudás teljességét.4 A tekercsek számatermészetesen már akkor is olyan hatalmas mennyiségű volt, hogy esélye semlehetett egyetlen embernek a bennük foglalt mérhetetlen tudás teljes áttekintésére.Még a Kallimakhosz és társai által készített, a világról alkotott előzetes koncepciónalapuló katalógusrendszer megszületésével sem... Ennek ellenére e könyvtárpéldája, a Mindenség megragadásának vágya máig sem veszett el. Napjainkban, hakívánjuk, az új Alexandriai Könyvtár igazi vagy virtuális termeiben is sétálgathatunk.5

Ám közel sem csupán arról van szó, hogy egyetlen, a régi ókori könyvtár városábanlétesített modern könyvgyűjtemény eleveníti fel az egykori mintát. Próbálkozásoksora mutatja világszerte, hogy hogyan kísérelik meg lelkes és tudós emberekösszegyűjteni és közkinccsé tenni a tudást.

A tudás átörökítésének számos módja és technikája létezik. Annyi azonban azemberiség történetének évezredeit nézve biztosnak látszik, hogy az ismeretekírásban való rögzítése, az íráshordozók (könyvek) gyűjteményeinek (könyvtáraknak)a létrehozása különböző korok és földrajzi területek embereinek hasonlóan nagyon-nagyon fontos volt: mondhatjuk, hogy a könyv és a könyvtár a történelem során már„bizonyított”. Ez akkor is így van, ha jól tudjuk a régészeti és egyéb kutatásokból,hogy a világ számos kiváló könyvtára lett már sok-sok emberöltővel ezelőtt azenyészeté6. A bennük valaha összegyűjtött könyvek, az azokban tárolt ismeretanyagazonban pusztulásuk ellenére is túlmutatnak saját fizikai létezésükön. Hiszen rájukalapozva bontakozott ki olvasóik tudása egy adott történelmi korszakban, ami továbbélt és hatásokat generált a gondolkodás- és tudománytörténetben a könyvtárakleégése, elpusztítása, kirablása után is.

A Brewster Kahle Intézet Internet Archívuma

Az újkor, a közgyűjtemények szervezése előtt a könyvtárak leginkább uralkodóikörnyezetben, gazdag mecénás anyagi támogatásával szerveződtek. Régen egyűjtemények használata a legtöbbször nem volt mindenki előtt nyitott, bár tudunkkivételekről, például az iszlám középkori világában. Éppen ezért amikor manapságvalaki a könyvekben rögzített tudásanyag összegyűjtésére és demokratikus módonvaló közzétételére vállalkozik, akkor a múlt példáiból merítve, de egészen más céllalés szemléletmóddal fordul az olvasók felé, mint a régi könyvtáralapítók. Az azarchívum, amelyről Rév István írása szól, monumentalitásában emlékeztet a régiAlexandriai Könyvtárra, ám technikai kivitelezése, a benne foglalt internetes honlapok

3 Manguel, Alberto: Az olvasás története. Park Könyvkiadó, Budapest, 2001. 195-200. o.4 Uo. 197. o.5 A mai Alexandriai Könyvtár hivatalos honlapja: http://www.bibalex.org/English/index.aspx (Letöltés: 2008. 11. 29.)6 A tanulmányozott cikkben leírt Alexandriai Könyvtáron kívül számos hatalmas könyvgyűjtemény

létezett és semmisült meg részben vagy egészben az évezredek során. Az egyik leggyakrabbanidézett példa e téma vonatkozásában a középkori muszlim könyvtár, a Córdobai tudásközpontesete. L. erről: Kéri Katalin: Az írott szó csendes birodalma. Írás, könyvek és könyvtárak a középkoriiszlám világban. Iskolakultúra 1999/5. sz. 29-41. o.; és Kéri Katalin: Córdoba virágkora és II. al-Hakam könyvtára. Valóság 1997/7. sz. 72-76. o.

2

tartalma természetesen már 21. századi. A Brewster Kahle Intézet InternetArchívuma évezredünkhöz fogható ideán alapszik: a lehető legszélesebb körben,minél olcsóbban, a leginkább kiterjedt merítésel közzétenni az emberiség máigösszegyűlt és megőrzött, írásos (pontosabban: digitalizálható) ismereteit.Napjainkban egy ilyen ötleten már nem is lepődünk meg, hiszen mára a gazdagadatbázisok, a milliós példányszámokkal csábító elektronikus könyvtárak, a virtuálisvilágfalu a mindennapjaink részévé vált. Jellemző, hogy az alig néhány éve írott cikkóta máris mennyi változás és előrelépés történt a digitális technika terén, a„felgyorsult idő” ezen a területen valóban kiválóan érzékelhető. Meggyőződésem,hogy Rév István, ha ma írná cikkét, bőven tudna új dolgokat is hozzátenni 2003-astanulmányához. A problémák azonban, amelyeket pár éve felvetett, még ma is előttünktornyosulnak. Például az, hogy ki(k) legyen(ek) azok, aki(k) olcsón és gyorsan,ráadásul pontosan digitalizálják a könyveket. Mára tudjuk, hogy a korábbi évek„gyorsaságának” e téren sokszor a szöveghűség látta kárát, márpedig ezmegengedhetetlen. Az igazi értékmentés a szövegek pontos átadását kell, hogyjelentse. Állandó probléma ma is, ahogyan a kezdetektől fogva az a digitalizálástörténetében, hogy melyik szövegek (és egyéb anyagok, például zeneművek)jogkötelesek, mi a szerzők és mi az olvasók érdeke, és jogilag hogyan lehet azellentmondásokat (ellenérdekeltséget) feloldani. Miként Rév István írja, „Amerikáhozhasonlóan a jobb módú országok többségében a szerzői jog a szerző halála utánhetven évvel szűnik meg, így a XX. században született legtöbb mű szerzői jogivédelem alatt áll...”7, és éppen ezért nem másolható (bár a könyvtárakból bármikorkikölcsönözhető, részletei (!) lefénymásolhatóak). A jogi nehézségek a zenei felvételek esetén is fennállnak, napjainkban is látszikpéldául Magyarországon is az ezzel kapcsolatos sok vita és bizonytalanság.Ahogyan a szerző kiemeli, az Internet archívum e szempontból más utat választott:egyszerűen lehetőséget adott (= korlátlan sávszélességet és tárolókapacitást)koncertfelvételek feltöltésére. A felvételek pedig a Creative Commons szerzői jogivédelem alatt állnak.8

Összességében a szerző megállapítja, hogy mivel a digitalizálásra váró (igenhatalmas!) anyag adott, és „ez önmagában elégséges ok, hogy ne lehessen kitérni afeladat elől”.9 Ám az is nagyon izgalmas, amit azzal kapcsolatosan ír, hogy azértmindez nagyon bonyolult kérdéseket vet fel a tudományok szempontjából, hiszen adrámaian megnövekvő (és elérhető, kereshető) információk átfordítják (átfordíthatják)a tudományok eddigi központi témáit, vizsgálódási nézőpontjait. Érdekes éselgondolkodtató felvetése az, hogy az érdeklődő olvasónak a jövőben (és bátranmondhatom, hogy ez a jövő ma, 2008 végén már a jelen!!!) módjuk nyílik majd arra,hogy „ideje nagyobb részét a múlt könnyen elérhető eredményeinektanulmányozásával töltse ahelyett, hogy saját maga kortársa lenne”.10 Valóbankérdés, hogy ez, a sok szempontból csodálatos és tág lehetőség nem szabja-emégiscsak határát a tág képzeletnek, a kreativitás bizonyos formáinak? A cikk szerzője hosszan értekezik még az ismeretterjesztés eme általánosformájának gazdasági hátteréről, kitérve történelmi (finanszírozási, mecénási)kérdésekre is. Fontos része továbbá írásának a dokumentumok eredetiségénekgarantálása illetve a hamisitások lehetőségeinek a kizárása. Alig pár szóval utalt

7 Rév István... i. m. 338. o.8 Uo. 338. o.9 Uo. 339. o.

10 Uo. 340. o.

3

csak viszont arra a fontos kérdésre, hogy miként is jutna el az emberiség igen széles,messze a nyugati világ méreteit és lélkszámát meghaladó módon ez a fontoskultúrkincs, a Mindenség tudásának rekonstruálható gyűjteménye. Hiszen a világszámos részén ez a tudásanyag feltehetően még hosszú ideig nem lesz elérhető amilliós és milliós nincstelenek számára, nem is szólva arról, hogy egyes, nagyléptekkel fejlődő országokban biztosan cenzúráznák ezt is (például Kínában).Ráadásul az emberiség nagyobbik része elolvasni sem tudja például a latin betűsírást, amelyen ezeket az ismereteket nyilván közzétennék. Európai, a digitalizáltművek létrehozása és a könyves kultúra iránt érdeklődő emberként örömmel veszekminden, a Brewster Kahle internet Archívumhoz hasonló kezdeményezést, átérzemannak jelentőségét és monumentalitását. (A Magyar Elektronikus Könyvtártársadalmi munkásaként éveken át digitalizáltam én magam is számos könyvet éssajtóterméket.) A teljes emberiség lehetőségeire gondolva azonban sok kérdés merül felbennem, amelyek megoldása, a tudás valódi, világméretű „demokratizálása”vélhetően még nagyon sok évet és munkát kíván, és maradéktalanul nem issikerülhet.

Az eszményi humanista könyvtár

A fentiekben vázoltakhoz képest az eszményi humanista könyvtár létrehozása mindennehézsége ellenére is csak egy aprócska feladatnak tűnhet mai szemmel nézve.Természetesen erről szó sincs, hiszen a 15. század tudós embereit, köztük HunyadiMátyást is ugyanaz a láz fűtötte, ami a mai internetes archívumok készítőit: a lehetőlegszélesebb körű tudást összegyűjteni a világ különböző tudományai területéről.Neves, már saját korában is kiemelkedő, európai hírű királyunkról közismert, hogynagyon sokoldalú nevelést kapott, és már gyermekkorától tudatosan készítették fel azuralkodásra, a kor szokásai szerint.11 A sokszínű nyelvtudás ehhez éppúgyhozzátartozott, mint a humanista tudományok vagy a hadművészet tanulmányozása.Pajorin Klára cikkéban is olvasható, hogy könyvtáráról a firenzei Naldo Naldi írtlegrészletesebben. A cikk írója ezt, a sokak által idézett forrást vetette össze egyhumanista irodalmi forrással, hogy pontosításokat tegyen a könyvtár állományávalkapcsolatosan. Köztudott, hogy a „Corvina-könyvtárban túlnyomórészt pazar kiállításúkönyveket őríztek”.12 Abban az időben a díszes, gyönyörű kódexek jelentős gazdaságiértéket is képviseltek, közismerten egyrészt az Itáliába átvitt, nagy értékű könyvekmentették meg például a konstantinápoly török kézre kerülése után nyugatra hajózógörögöket. (Akik aztán, legalábbis a történetet kissé leegyszerűsítve, szövegeikkelmegalapozták a humanizmus kibontakozásának görög kultúrán nyugvó alapjait...) Naldi mellett Decembrio, a cikkíró által vizsgált forrás szerzője is leírta, hogymiféle könyvek is voltak a Corvina-könyvtárban, kiemelve, hogy csak ókori műveketőríztek benne. A két katalógus összevetése Pajorin Klára szerint azt bizonyítja, hogya Naldi-féle, sokat hivatkozott mű, amelyet sokáig mindenki hitelesnek fogadott el,valójában nem tekinthető könyvtárkatalógusnak, bár adatai rendkívül fontosak a makutatója számára. A szerző hosszan fejtegeti, számos korabeli műre és szerzőretámaszkodva és utalva, hogy a Mátyás által alapított könyvtár tudatos gyűjtőmunkaeredménye volt, és igen kevés hozzá fogható válogatás létezett még a reneszánszFirenzében is, bár nagy királyunk halála miatt nem tudta gyűjteményét teljessé tenni.

11 L. erről például: Pukánszky Béla – Németh András: Neveléstörténet. (A reneszánsz főúri neveléscímű alfejezet.) http://magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/04.02.html (Letöltés: 2008. 11. 30.)

12 Pajorin K. i. m. http://epa.oszk.hu/00000/00021/00040/mksz2004_1_01.htm (Letöltés: 2008. 11. 30.)

4

Pajorin Klára cikke végén úgy fogalmazott, hogy „a kortársak nyilatkozatai alapján úgyvélhetjük, hogy Budán alapítottak először par excellence humanista könyvtárat”13, amitöbb mint félezer év távlatából nézve is büszkeséggel tölthet el minket.

Összegzés

Kissé kifordítva és átértelmezve Manguel gondolatát, melyet könyve Hátsóelőzéklapok című fejezetében ír a „meg nem írott könyvekről”14, azon gondolkodom akét cikket elolvasva, hogy a sok csodálatos könyvtár történetét követni fogja-e a még„meg nem alapított”, a még „meg sem álmodott” könyvtár? Asszúr-ban-apli niniveikönyvtára, az alexandriai könyvtár, II. Hakám Córdobai csodakönyvtára és MátyásCorvina-gyűjteménye mérföldkövek az emberiség történetében. Az lesz-e vajon aBrewster Kahle Internet Archívum, a Cervantes Digitális Könyvtár, a Google millióskönyvgyűjteménye vagy a Gutenberg Projekt darabjai? Emlegetik-e évszázadok,évezredek múlva a mai Alexandriai Könyvtárat vagy a Washingtoni KongresszusiKönyvtárat vagy éppen az OSZK-t? Tulajdonképpen mi is kell ahhoz, hogy egykönyvtár, egy könyvgyűjtemény – legyen nyomtatott vagy digitális akár – úgy kerüljönbe az emberiség történetébe, mint egy kimagasló, az emberi civilizáció csúcsát jelentőalkotás? Hogy ne csupán egy könyvtártörténeti adat, hanem valami lélegzetelállítóanfontos része legyen a múltnak, amelyre a jövőnek is nagy szüksége van.

Ami a világ leghíresebb könyvtárait összeköti, az az a tulajdonságuk, hogy abennük gyűjtött könyveket átgondolt és igen tudatos koncepció szerint, a Mindenségmegismerésének vágyától áthatva rakosgatták egymás mellé létrehozóik ésgondozóik. Ennyi tehát, úgy tűnik, elég a könyvtárak halhatatlanságához (sőt,gyakran még a könyvtárosokéhoz is). Csak ennyi kell...

13 Pajorin K. i. m. http://epa.oszk.hu/00000/00021/00040/mksz2004_1_01.htm (Letöltés: 2008. 11. 30.)14 Manguel i. m. 317. o.· A fedlapon elhalványítva: Petrus Ransanus püspök a királyi pár előtt Forrás: http://elib.kkf.hu/hungary/magyar/history/pictures/10-11Corvina.jpg (Letöltés: 2008. 11. 30.)

A fedlapon kis képben: Az alexandriai Könyvtár új épülete Forrás: http://www.pcworld.hu/apix/0711/alexandria.jpg (Letöltés: 2008. 11. 30.)