„MI MINDENT KELL TUDNI”

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK ÉS AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

2009-2010. tanév

12. évfolyam 4 évfolyamos képzés

TARTALOM

A z é r t é k e l é s i r e n d s z e r ...................................................................................................... 2 M a g y a r n y e l v é s m ű v é s z e t i s m e r e t ............................................................................. 6 M ű v é s z e t i s m e r e t t a g o z a t ( e m e l t s z i n t ) .................................................................. 7 A n g o l n y e l v ............................................................................................................................ 10 M á s o d i k i d e g e n n y e l v ...................................................................................................... 13 T á r s a d a l o m i s m e r e t ............................................................................................................. 15 T á r s a d a l o m i s m e r e t t a g o z a t ( e m e l t s z i n t ) ............................................................ 17 M a t e m a t i k a ............................................................................................................................. 21 M a t e m a t i k a t a g o z a t 1 . ..................................................................................................... 22 T e r m é s z e t i s m e r e t ................................................................................................................ 24 G a z d a s á g i i s m e r e t e k / E l m é l e t ...................................................................................... 26 G a z d a s á g i i s m e r e t e k / G y a k o r l a t ................................................................................. 28 A p r o j e k t m u n k a k ö v e t e l m é n y e i ................................................................................. 32 T e s t k u l t ú r a ............................................................................................................................. 34 F a k u l t á c i ó k t e r m é s z e t t u d o m á n y o s t a n t á r g y a k b ó l .......................................... 36 M o z g ó k é p k u l t ú r a é s m é d i a i s m e r e t f a k u l t á c i ó .................................................. 37 M ű v é s z e t t ö r t é n e t f a k u l t á c i ó ........................................................................................ 39 R a j z f a k u l t á c i ó .................................................................................................................... 40 E z v o l t a X X . s z á z a d ........................................................................................................ 41 S z á m í t ó g é p e s g r a f i k a f a k u l t á c i ó .............................................................................. 42 

Közgazdasági Politechnikum 2009

AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

2

A z é r t é k e l é s i r e n d s z e r

Az értékelés alapelvei: személyre szabottság, részletesség, kiszámíthatóság

A személyre szabottság azt jelenti, hogy igyekszünk diákjainkat megismerni, személyiségüket tiszteletben tartani, egyéni fejlődésüket tekintetbe venni az értéke-lés során is.

A részletesség azt jelenti, hogy az értékelés folyamatos, és sokféle teljesítményt, képességet és fejlődést értékelünk. Differenciált értékelési formákat alkalmazunk, igyekszünk elkerülni a hagyományos értékelési formák (pl. röpdolgozat, nagydol-gozat) egyoldalú túlsúlyát. A diákok fejlődése, teljesítménye nem csupán a tény-anyag, lexikális tudás elsajátítását és reprodukálást jelenti – így mi értékeljük a csoportmunkák, az egyéni kutatómunkák, projektek, órai szereplések eredményét is, rögzítjük a képességek fejlődésének állomásait, és ezek is részét képezik a diá-kok értékelésének, munkájuk minősítésének.

A kiszámíthatóság és átláthatóság azt jelenti, hogy a diákok mindig tisztában le-hetnek azzal, mik a követelmények, és mikor, milyen tevékenységet, hogyan érté-kelünk. A Politechnikumban nincs meglepetésszerű dolgozat, feleltetés. A diákok tisztában vannak azzal, hogy a napi munkamenet részeként mikor s milyen módon kell számot adniuk képességeik, készségeik s tudásuk fejlődéséről. Felkészülésüket így tervezni tudják. A követelményekről és a továbbhaladás feltételeiről minden évben az iskola honlapján közzétett ún. követelményfüzetekből értesülnek, ame-lyek évfolyamok és tantárgyak szerinti bontásban jelennek meg. Az egyes beszá-moltatási, értékelési formák alkalmazásának tantárgyankénti gyakoriságáról, az értékelésben betöltött súlyáról az egyes szakmai munkaközösségek önállóan dön-tenek, minderről szintén tájékoztatnak a követelményfüzetek.

Az értékelés formái

A diákokat osztályzatokkal és szövegesen is értékeljük. A tanév során a diákok

osztályzatokat kapnak, a félévi és év végi osztályzatok ezek összesítéséből alakul-nak ki. Szöveges értékelést évente kétszer kapnak diákjaink, félévkor és év végén. Ezeket az értékeléseket a szaktanárok és az osztályfőnökök személyre szabottan, de szakmai kritériumokat tartalmazó szempontrendszer alapján készítik el, és egy kapcsos mappában helyezik el, ahol – képzési időtől függően – öt ill. hét éven át gyűlnek az értékelések. Ez lehetővé teszi, hogy a diákok (és családjuk) is folyama-tában és részleteiben értékelje saját féléves, egész éves iskolai munkáját, összeha-sonlítsa előrehaladását a korábbiakkal.

A Politechnikumban a magatartást és a szorgalmat osztályzattal nem értékeljük. A magatartás és szorgalom értékelése olyan kategóriákban jelenik meg, mint órai munka, részvétel a közös beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban, együttmű-ködés a társakkal, figyelem, fegyelem, önfegyelem, a koncentráció képessége, a

AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

3

felszerelés, házi feladat megléte, színvonala, fakultatív feladatok elvégzése, a diák önmagához mért fejlődése ezeken a területeken – ezek a lehetséges szempontok között szerepelnek a szaktanári és osztályfőnöki szöveges értékelésekhez.

Az értékelés szempontjai

1. A készségek, képességek fejlesztése fokozott igény, ezek közül is kiemelke-dően:

• a felelősségvállalás és –viselés • a kreativitás • az együttműködési képesség • a tudatos eszközhasználati jártasság

A készségek, képességek fejlődéséről a szöveges értékelések tájékoztatnak. 2. A NAT, a helyi tanterv, továbbá a kétszintű érettségi vizsga előírásainak va-

ló megfelelés. Magától értetődően a törvényi formák tiszteletben tartása, a központi előírások figyelembevétele alapkövetelmény az értékelés során.

3. A testkultúra, alkotás és rajz tantárgyak esetében a diákok szakmai munkáját és képességeik fejlődését kizárólag szövegesen értékeljük.

4. A diákok kiemelkedő szakmai munkája (tanulmányi előrehaladása) nyilvá-nos. Iskolaújságunk rendszeresen közli a legjobb tanulók névsorát, év végén munkájukat ajándékkönyvekkel ismerjük el. Az Iskolatanács az éves munka értékelésekor egyéni és csoportos díjakat oszt ki, pl. a legjobb újságíró, az évfolyam legjobbja, az iskola legjobbja stb. Ezeknek a díjaknak az odaítélé-sekor egyformán fontos szerepet játszik a közösségi és a tanulmányi munka. A legaktívabb sportolók is jutalmakat kapnak évről évre.

Mérés és értékelés a mindennapokban

A dolgozatok időpontját legalább egy héttel előre be kell jelenteni, illetve az erre szolgáló faliújságra ki kell írni. Egy nap legfeljebb két tantárgyból lehet a faliújsá-gon dokumentált "nagy" beszámoló. Aki hosszabb betegség következtében igazol-tan hiányzik, az dolgozatát az adott tantárgy munkacsoportja által előre rögzített tanításon kívüli időpontban vagy a szaktanárával egyeztetett egyéb, tanításon kívü-li időpontban pótolhatja.

A kisebb dolgozatok (röpdolgozatok) időpontját is legalább egy tanórával ko-rábban közölni kell.

A dolgozatokat maximum két hét (tíz munkanap) alatt kell kijavítani és kioszta-ni. Amennyiben a tanár a határidőt túllépi, a diákoknak nem kötelező elfogadni az aktuális érdemjegyet.

AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

4

Amennyiben órai vagy otthoni projekt, csoportos feladat, egyéni munka az érté-kelés alapja, akkor a tanár előre ismerteti a feltételeket, követelményeket, határidő-ket, az értékelés szempontjait.

Egyes tárgyakból - évente legalább egy alkalommal és előre rögzített módon - szóbeli beszámolóra is sor kerül. Ennek idejét és a lebonyolítás módját a munka-csoportok szabályozzák. Az előzetesen egyeztetett, de délutánra ütemezett szóbeli beszámolón kötelező a részvétel. A szóbeli feleletre adott jegy az összefoglaló dol-gozatokra szerzett jeggyel egyenértékű nagy jegynek minősül.

A középiskolai tanulmányok utolsó két évében (a 12. és 13. évfolyamon) lehető-séget adunk diákjainknak arra, hogy egy-egy rosszul sikerült témazáró dolgozatot kijavítsanak. A javítási lehetőséggel azt szeretnénk elősegíteni, hogy azok a diákja-ink, akik már a továbbtanulásra készülnek, a lehető legjobb eredménnyel indulhas-sanak a felsőoktatási felvételiken.

Javítani csak a megszerzett ismereteket felmérő nagydolgozatokat lehet – a fo-lyamatos munka során „kihagyott” lehetőségek utólagos korrigálására nincs mód, hiszen pl. a munka rendszerességet mérő röpdolgozatok vagy az elkötelezett órai munka nem pótolhatóak egy-egy javítás alkalmával.

A javításra évente négyszer egy-egy napot jelölünk ki az év rendjében, ezeket az év elején kiosztott Polikalendárium már tartalmazza. Ilyenkor a diákok tantárgyan-ként egy előre kiválasztott témazáró dolgozatot írhatnak újra a jobb eredmény re-ményében. A javító dolgozat eredménye felülírja a korábbi, azonos témájú dolgo-zat eredményét, tehát kockázata is van.

A félévi értékelés két részből áll: egy állapotjelző osztályzatból, és alapos, szempontok szerinti szöveges értékelésből.

Az év végi érdemjegyet a tíz hónap összeredménye határozza meg. Az év végi értékelés is osztályzatból és szöveges értékelésből áll.

A nyilvánosság – szülők és diákok tájékoztatása a követelményekről, az órákon folyó munkáról és a tanulók előrehaladásáról

Az egyes évfolyamokra vonatkozó követelményeket minden tanév elején közzé

tesszük az iskola honlapján (www.poli.hu). E kiadványt a belépő évfolyamok diák-jai (a hétosztályos képzésben a 7., az ötosztályos képzésben a 9., továbbá a szak-képzésben a belépő évfolyam) füzet formájában is megkapják. A kiadvány tartalma egyrészt az általános követelményekből, másrészt a tantárgyblokkok tartalmából, tanítandó témáinak felsorolásából és beosztásából, valamint követelményeinek, értékelési rendszerének speciális részeiből áll.

A Politechnikum tanóráit az iskola iránt érdeklődők a szaktanárral történő előze-tes egyeztetés után látogathatják.

A szülő, gondozó a diák előrehaladásáról értesül az értékelőből, valamint a bi-zonyítványból. A 2007/2008-as tanév óta a szülőknek és a diákoknak lehetőségük

AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

5

van arra, hogy az iskola elektronikus naplójában napról napra is kövessék az előre-haladást. Az elektronikus naplóhoz minden diák és minden szülő egyéni jelszóval védett hozzáférési jogot kap, és kizárólag csak a saját (ill. gyermeke) eredményeit láthatja.

Félévente az egyik tanítási napon 16:30-19:00 óra között általános fogadónapot tartunk, ahol valamennyi szaktanárral lehetőség nyílik a személyes konzultációra.

Az értékelési rendszer esetleges változásairól a tanulókat tájékoztatni kell legké-sőbb a bevezetést megelőző tanév lezárásáig.

Az iskolai továbbhaladás feltételei, a tanév teljesítése,

belső mérési pontok, a tanulmányok zárása

A diák a következő évfolyamba léphet, ha az év végi tantárgyi érdemjegyek egyike sem elégtelen. Kivétel a nyelvi előkészítő év, ahol a továbblépés elégtelen esetén is lehetséges abban az esetben, ha az elégtelent a tanuló angol nyelvből kap-ta, és angol nyelvi tanulmányait az adott évben, kezdő csoportban kezdte meg.

Ha a diáknak az év végén egy vagy több tantárgyból elégtelen érdemjegye van, akkor az augusztusi vizsgaidőszakban javító vizsgát tehet. Sikertelen javító vizsga esetén a tanévet meg kell ismételni.

Az évi 250 órát meghaladó hiányzás, ill. egy tantárgyból az éves óraszám 30 százalékát meghaladó hiányzás esetén a továbbhaladás feltétele, hogy a tanuló osz-tályozható legyen. Ilyenkor az érintett tanuló ügyét konferencia tárgyalja.

A 11. évfolyam végén ún. kisérettségi vizsgát tesznek a diákok. A kisérettségi a szaktárgyi alaptudás mellett a továbbhaladáshoz szükséges készségeket méri. Ezért javítási lehetőségre nincs mód. Sikertelen kisérettségi esetén a pedagógusközösség dönt arról, hogy a diák tanulmányi szerződéssel folytathatja-e tanulmányait a Köz-gazdasági Politechnikumban.

A gimnáziumi tanulmányok utolsó évének végén a tanulmányok lezárása érett-ségi vizsgával történik. Ez feltétele az érettségi utáni szakirányú továbbhaladásnak is.

Budapest, 2009. szeptember 1.

A Politechnikum pedagógusközössége

MŰVÉSZETISMERET

6

M a g y a r n y e l v é s műv é s z e t i s m e r e t

A magyar nyelv tantárgy első félévi tananyagának alapját az önmegértést célzó szövegértelmezés, a hermeneutika, illetve a szövegeket jellemző kifejezésmódok törvényeinek, eszközeinek vizsgálata, a stilisztika alkotja. A nyelvi „alapanyagok” a művészetismeret tantárgy törzsanyagában is szereplő versek, prózai művek, így a két tantárgyat egységben tanítjuk. A szövegértési és szövegalkotási képességek állandó fejlesztése központi szerepet kap a és 12. évfolyamon, és nem feledkezünk meg a nyomtatott és elektronikus információforrások megismertetéséről, használa-tának gyakorlásáról sem. Az egyetemes művészettörténet tanulmányozása, a XX: század képzőművészeti forradalma, az avantgárd és utóhatásainak vizsgálata ter-mészetesen szintén részét képezi a tantárgy tananyagának.

A második félévben az érettségi vizsgára való felkészülés jegyében átismételjük a kommunikáció tantárgy anyagát.

Művészetismereti témák – címszavakban:

• Szecesszió, vadak • A Nyugat • Ady Endre költészete • Móricz Zsigmond epikája • Babits Mihály pályaképe • Kosztolányi Dezső verses és prózai művei • Juhász Gyula, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes, Szabó Lőrinc, Krúdy Gyula

pályaképe • Az avantgárd • Thomas Mann, Franz Kafka, Mihail Bulgakov, Bertolt Brecht • Apollinaire, Lorca, Kavafisz, Majakovszkij • József Attila, Radnóti Miklós • Camus, Dürrenmatt, García Márquez, Hrabal • Mészöly Miklós, Déry Tibor, Örkény István, Ottlik Géza • Weöres Sándor, Pilinszky János, Nagy László • Oravecz Imre, Bodor Ádám, Spiró György, Esterházy Péter stb.

Kötelező olvasmányok:

• Móricz Zsigmond:Az Isten háta mögött; Tragédia; Szegény emberek; Barbárok

• Kosztolányi Dezső: Édes Anna; Esti Kornél-novellák • Karinthy Frigyes: Így írtok ti; Tanár úr kérem • Thomas Mann: Mario és a varázsló; Tonio Kröger • Franz Kafka: Az átváltozás • Bulgakov: Mester és Margarita

MŰVÉSZETISMERET

7

• Brecht: Kurázsi mama • Dürrenmatt: Fizikusok vagy Az öreg hölgy látogatása • Örkény István: Tóték • Ottlik Géza: Iskola a határon • Camus: Közöny, A pestis • García Márquez: Száz év magány • Hrabal: Sörgyári cappriccio • Kertész Imre. Sorstalanság

A fenti felsorolás az egész évfolyamnak szól, csoportonként a szaktanár fogja

szűkíteni – esetleg bővíteni – a listát.

Műv é s z e t i s m e r e t t a g o z a t ( e m e l t s z i n t ) A tagozatos diákok számára a tananyag igyekszik lefedni az emelt szintű érett-

ségire való felkészítést. Ezért külön csoportban, heti hat órában találkozhatnak a középszintű tanagyagon felül elbeszélő művek különféle megközelítési módjaival, több elemzési technikát sajátítanak el, a poétikai ismeretek elmélyítése sem marad el különböző lírai szövegek vizsgálatával. Sor kerül néhány irodalmi mű filmes és/vagy zenei adaptációjának, értelmezésének megismerésére is. Az irodalomtörté-neti haladás mellett az összefüggések vizsgálata megköveteli a századokon átívelő szemlélet kialakítását, a modulokban, téma-, motívum- és műfaji csoportokban va-ló gondolkodást. (Segédkönyv: Fenyő D. György Poétai iskola c. munkája.)

Természetesen nem feledkezünk meg a magyar nyelvi tanulmányokról, de ezek-ről csoportosítva, az irodalomhoz közvetlenül kapcsolódva foglalkozunk. Mindvé-gig középpontban marad a szövegértési és szövegalkotási képességek állandó fej-lesztése, és nem feledkezünk meg a nyomtatott és elektronikus információforrások megismertetéséről, használatának gyakorlásáról sem. Az egyetemes művészettörténet tanulmányozása, a XX. század elejének képzőmű-vészeti forradalma, az avantgárd vizsgálata magától értetődően szintén részét képe-zi a tantárgy tananyagának.

A tagozatosok kötelező olvasmányai – a szöveggyűjtemény anyagán felül:

• Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött • Babits Mihály: A gólyakalifa • Kosztolányi Dezső: Édes Anna, Esti Kornél • Krúdy Gyula: Szindbád-történetek, Utolsó szivar az Arabs Szürkénél • Kafka: Az átváltozás • Thomas Mann: Tonio Kröger, Mario és a varázsló • Bulgakov: Mester és Margarita • Brecht: Kurázsi mama és gyermekei

MŰVÉSZETISMERET

8

• Márai Sándor: Egy polgár vallomásai • Camus: A pestis • Dürrenmatt: A fizikusok • Ionesco: A kopasz énekesnő • García Márquez: Száz év magány • Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok • Eco: A rózsa neve • Németh László: Iszony • Ottlik Géza: Iskola a határon • Örkény István: Tóték, Egypercesek • Egy Szabó Magda-regény • Egy Esterházy Péter-mű • Kertész Imre: Sorstalanság

Ajánlott irodalom:

• Gorkij. Éjjeli menedékhely • Kafka: A per • Thomas Mann: A varázshegy • Illyés Gyula: Puszták népe • Hesse: Sziddhárta • Miller: Az ügynök halála • Beckett: Godot-ra várva • Semprun: A nagy utazás • Salinger: Zabhegyező • Capote. Hidegvérrel • Calvino: Eleink • Sánta Ferenc: Ötödik pecsét • Nádas Péter: Egy családregény vége • Bodor Ádám: Sinistra körzet • Tar Sándor: A mi utcánk • Závada Pál: Jadviga párnája • Rakovszky Zsuzsa. A kígyó árnyéka

(A felsorolt művek listája változhat a csoport igényei szerint.)

MŰVÉSZETISMERET

9

Értékelés: A harmadévek során többféle tevékenységet értékelünk. Nagy jeggyel nagydol-

gozatot (egész órás teszt, esszé, kisértekezés, hosszabb házi dolgozat,érettségi gya-korló feladatsor) és/vagy egy alapos felkészülést igénylő, átfogó szóbeli megnyi-latkozást értékelünk, esetenként értelemszerűen kommunikációjeggyel (is).

Kis jegyeket lehet szerezni órai munkával, memoriterekkel, olvasottsági tesztekkel, röpdolgozatokkal stb. Ezekhez járul azonban a következő sziszté-ma: • a felszerelés (könyv, füzet, szöveggyűjtemény) hiányáért mínusz jár (mindig

egyértelműnek kell azonban lennie az aznapra használt felszerelésnek – a tankönyvre pl. nem minden évfolyamon, nem mindig van szükség);

• az egyik óráról a másikra feladott, kisebb lélegzetű házi feladat hiányáért szintén mínusz jár, különösen jó megoldásért természetesen lehet kapni pluszt, esetleg kis ötöst, a nagyobb, legalább egyhetes határidővel elkészí-tendő otthoni munkák kis jegyet érnek, természetesen a hiány így kis egyest jelent;

• ha a tanár az óra elején bejelenti, hogy az órán végzett munkát értékelni fogja, akkor azt kis jeggyel teszi, egyébként pluszt vagy mínuszt adhat, amennyiben a diáknak jó megnyilvánulásai vannak, illetve megtagadja a munkát. Ha másokat is zavar, akadályoz, azt magatartási problémának tart-juk, egyéb megoldást kell találni rá: pl. osztálybíróság.

Átváltás: a pluszok és mínuszok egymást nem oltják ki, három mínuszból lesz

egy kis egyes, három pluszból egy kis ötös. A kis jegyekből ötösével lesz egy-egy nagy jegy, ha a félév végén a kisjegyek nem oszthatók öttel, akkor pl. kétszer négy ad egy-egy jegyet.

Harmadévente csupán a témazáró dolgozatokat lehet pótolni, bennük – ha az el-múlt időszak anyaga megköveteli – az olvasottságra vonatkozó kérdések is szere-pelnek. Tehát a házi dolgozatokra, memoriterekre, házi feladatokra kapott kis- vagy nagy jegyeket nem lehet javítani.

Évente legalább egy alkalommal, előre kijelölt időpontban mindenki meg kell feleljen szóbeli megmérettetésen (felelet, kiselőadás, projektbemutató stb.) is.

A harmadik negyedet követő javítási időszakban a diákok próbaérettségi dolgo-zatot írnak. Az erre szerzett érdemjegyek nem javíthatóak; az év végi osztályzat kialakításakor pedig duplán számítanak.

IDEGEN NYELV

10

A n g o l n y e l v

A tanévben a legfontosabb feladatunk a felkészülés az érettségire. Az emelt szin-tű érettségi vizsgán a 60% feletti eredmény egyben a középfokú nyelvvizsga meg-szerzését is jelenti. Ennek érdekében nem csupán a tankönyv új anyagával foglal-kozunk. Alaposan átismételjük és rendszerezzük az eddig tanultakat; mindez szá-mos órai és otthoni feladatot is jelent. Gyakoroljuk a vizsgákon előforduló, a négy alapkészséget (olvasott és hallott szöveg értése, írás- és beszédkészség) mérő, illet-ve a nyelvtani ismeretek és szókincs alkalmazását megkívánó feladatokat. A két-nyelvű nyelvvizsgára készülőknél fontos, hogy jártasságra tegyenek szert az olva-sott, illetve hallott szövegek megértésében, rövid összefoglalásában és szabatos magyarra fordításában.

Fejlesztjük az idegen nyelvű, ismeretlen szöveg hallás utáni megértésének kész-ségét; fontos, hogy a vizsgára készülő diák könnyedén megtalálja a keresett infor-mációt ismeretlen szövegekben; hogy képes legyen tömören összefoglalni hosz-szabb szövegek tartalmát; hogy meg tudja jósolni az elolvasandó szöveg mondan-dóját néhány előzetesen megadott kulcsszó alapján; hogy tudatában legyen, miként épül fel az adott szöveg; hogy felismerje, hogyan módosulhat egy adott történet „olvasata" a különböző stilisztikai eszközöknek köszönhetően. Képes legyen írás-ban kifejezni gondolatait.

Nyelvtanból külön hangsúlyt fektetünk az igeidők áttekintésére, az összetett mondatok rendszerezésére és gyakorlására; a feltételes mód, a függő beszéd, vala-mint a szenvedő szerkezet helyes használatára, illetve német nyelvből a főnév- és melléknévragozás és a névmások használatának átismétlésére is.

A társalgási témák középpontjában továbbra is a hétköznapi élet jellegzetes szi-tuációi állnak. Ezen a nyelvi szinten már elvárjuk a megtanult idiómák önálló al-kalmazását, funkcionális használatát a kötetlen társalgásban. A diákoknak képe-seknek kell lenniük kötetlen társalgást folytatni, illetve véleményüket összefüggő-en megfogalmazni egy-egy témával kapcsolatban.

Az érettségi követelményei: Kommunikációs helyzetek

Helyzet Szerep

Hivatalokban, rendőrségen Ügyfél, állampolgár Országhatáron Turista Orvosnál beteg, kísérő Szünidei munkahelyen munkavállaló Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában vendég Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban vendég, látogató, egy

társaság tagja Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, Ügyfél

IDEGEN NYELV

11

benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Tájékozódás az utcán, útközben helyi lakos, turista Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamo-son, taxiban, repülőn, hajón)

utas, útitárs

Áruházban, üzletben, piacon Vevő Családban, családnál, baráti körben vendéglátó, vendég Étteremben, kávéházban, vendéglőben vendég, egy társaság

tagja Iskolában tanuló, iskolatárs Telefonbeszélgetésben hívó és hívott fél

Kommunikációs szándékok

• A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok (pl. kö-szönés, bocsánatkérés, gratuláció)

• Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok (pl. öröm, együttérzés, hála kifejezése)

• Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok (pl. ígéret, helyeslés)

• Az információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok (pl. dol-gok leírása, indoklás)

• A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok (pl. kérés, javaslat, kínálás)

• Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (pl. visszakérdezés, témaváltás)

Témakörök:

• Személyes vonatkozások, család • Ember és társadalom • Környezetünk • Az iskola • A munka világa • Életmód • Szabadidő, művelődés, szórakozás • Utazás, turizmus • Tudomány és technika

IDEGEN NYELV

12

Értékelés: Az értékelés a házi feladatok, a felszerelés, az órai mérések, teljesítmények

(nagydolgozatok / szóbeli feleletek / kiselőadások /otthoni fogalmazások és hetente minimum egy röpdolgozat), az egész évfolyamot érintő szintfelmérők és az órai munka alapján történik. A házi feladat hiányáért alkalmanként egy mínusz jár, öt mínusz egy elégtelen. A felszerelés hiányáért alkalmanként egy mínusz jár; három ilyen mínusz egy elégtelen osztályzatot jelent. A kötelező értékelési alkalmakon túl a kiemelkedő órai vagy otthoni teljesítményt (kötelező házi feladatok, szorgalmik), a füzetvezetést pluszokkal vagy akár osztályzattal is értékeljük. Minden negyed végén kap egy összesített jegyet a diák órai munkájára is.

Az írásbeli dolgozatok eredményét a következő módon váltjuk át érdemjegyre:

89 – 100 % - (5) jeles 76 – 88 % - (4) jó 63 – 75 % - (3) közepes 50 – 62 % - (2) elégséges 0 – 49 % - (1) elégtelen

A félévi és év végi osztályzatot a felsorolt részjegyekből átlagszámítással képez-zük: • az összefoglaló dolgozatokra kapott jegyek; • minimum harmadévente az anyanyelvi tanár osztályzata; • a szóbeli felelet(ek) osztályzata(i); • a röpdolgozatok átlagából képzett jegyek; • az órai munkára kapott osztályzatok; • otthoni munkára kapott jegyek; • a felszerelés hiánya miatt kapott érdemjegy(ek).

Az utolsó harmad során írásbeli szóbeli próbaérettségit szervezünk. Az így szerzett osztályzatok nem javíthatóak és beleszámítanak az év végi értékelésbe.

A harmadév során írt összefoglaló dolgozatok (nagydolgozatok) közül egynek

az eredményét a javítási időszakban egy 45 perces dolgozattal lehet javítani.

IDEGEN NYELV

13

M á s o d i k i d e g e n n y e l v

A második idegen nyelv tanulása kétéves program. Ebben a tanévben francia és olasz nyelvből folytatják tanulmányaikat a tavaly megszerveződött csoportok. Cé-lunk, hogy a két év során a diákok eljussanak a középhaladó szintig (kb. az alapfo-kú nyelvvizsga szintje); így biztos alapokat szerezzenek a további nyelvtanuláshoz.

Követelmények: Az év folyamán képessé kell válnod arra, hogy

• hétköznapi helyzetekben megértsed az anyanyelvi beszélőt is (pl. utazási információk, vásárlás, információadás);

• és ugyanilyen helyzetekben érthetően fejezd ki magad, saját kommuniká-ciós céljaidat meg tudd valósítani;

• légy képes érzékelni és kifejezni a kommunikációs helyzetek közötti kü-lönbségeket (pl. hivatalos/ baráti hangnem, udvarias/udvariatlan stílus, támogató/elutasító viselkedés stb.);

• légy képes egyszerű szöveget szótár nélkül, kicsit bonyolultabb szöveget szótárral megérteni, lényeges információkat kiszűrni, az erre irányuló szövegértési feladatokat megoldani;

• tudj rövid levelet írni praktikus elintéznivalók ügyében vagy magánügy-ben;

• ismerd és alkalmazd a térbeli irányok, időbeli viszonyok nyelvtani kifeje-zésének formáit, a szándék, lehetőség, képesség kifejezésének formáit, ál-talában a hétköznapi nyelvhasználathoz leginkább szükséges, leggyako-ribb nyelvtani formákat;

• ismerkedj a célnyelvi kultúrával, az ottani szokásokkal. Értékelés: Az értékelés a házi feladatok, a felszerelés, az órai dolgozatok, a szóbeli felele-

tek és az órai munka alapján történik. Hetente minimum egy röpdolgozatot, fél-évenként általában három összefoglaló írásbeli dolgozatot íratunk. Az adott perió-dusra jellemző tevékenységeket, és a hozzá kapcsolódó értékelési sajátosságokat a szaktanárok ismertetik. (A minden harmadban ismétlődő formák mellett pl. kiselő-adás, szóbeli beszámoló, szituációk eljátszása, otthoni fogalmazás stb.) Harmadévente minimum egy nagy jegyet kapsz az órai munkádra és egyet a házi feladataidra. A hiányzó házi feladatokért alkalmanként egy mínusz jár, három ilyen mínusz egy jeggyel rontja a házi feladatokra adható jeles érdemjegyet. Egy-egy nagyobb otthoni feladatot (pl. fogalmazás, fordítás, plakátkészítés) önálló jeggyel is értékelünk, ezt tanárod mindig jelzi. A felszerelés hiányáért minden alkalommal egy mínusz jár. Három ilyen mínusz egy elégtelen osztályzatot jelent. A kötelező értékelési alkalmakon túl a kiemelkedő órai vagy otthoni teljesítményt, füzetveze-tést pluszokkal, vagy akár osztályzattal is értékeljük.

IDEGEN NYELV

14

Az írásbeli dolgozatok eredményét a következő módon váltjuk át érdemjegyre:

89 – 100 % - (5) jeles 76 – 88 % - (4) jó 63 – 75 % - (3) közepes 50 – 62 % - (2) elégséges 0 – 49 % - (1) elégtelen

A félévi és év végi osztályzatot a felsorolt részjegyekből átlagszámítással képez-zük:

• az összefoglaló dolgozatokra szerzett jegyek; • a szóbeli felelet(ek) osztályzata(i); • a röpdolgozatok átlagából képzett jegyek; • az órai munkára kapott osztályzatok; • otthoni munkára kapott osztályzatok; • a felszerelés hiánya miatt kapott érdemjegy(ek).

A negyedév során írt összefoglaló dolgozatok (nagydolgozatok) közül egynek az

eredményét a javítási időszakban lehet javítani.

TÁRSADALOMISMERET

15

T á r s a d a l o m i s m e r e t Ebben a tanévben a magyar polgárosodás hátterét, folyamatát, valamint a XX.

század történetét tekintjük át. A modern korhoz kapcsolódó gazdagabb és változa-tosabb háttéranyag (filmek, filmhíradók, dokumentumfilmek, plakátok stb.) jóvoltá-ból az olvasható tananyagokat, forrásokat lehetőség szerint minél többször szeret-nénk kiegészíteni - ezzel is segítve a korszak megértését, a különböző területeken tanult információk elrendezését, a napjainkban tapasztalható kelet-közép-európai, európai és világméretű jelenségek történelmi gyökereinek megértését.

A következő készségeket, képességeket szeretnénk a tanév folyamán kialakítani, illetve fejleszteni: • Önálló jegyzetelés; az elhangzottak logikus, az összefüggéseket kiemelő

rögzítése • Az ábrák, képek, egyéb dokumentumok, azaz történelmi források elemzése,

a belőlük levonható következtetések önálló megfogalmazása • Az egyéni kutatómunkához kapcsolódó szövegek értő olvasása; lényegki-

emelés; a több helyről összegyűjtött információk elrendezése • Biztos tájékozódás a térképen • A szóbeli kifejezés, előadói stílus tökéletesítése, csiszolása • A gazdasági, társadalmi és politikai tényezők összetartozásának megértése • A relatív kronologikus érzék fejlesztése: a világ különböző régióiban adott

időszakban zajló folyamatok együttes feldolgozásának képessége, összefüg-géseik meglátása; a világméretű hatások érzékelése és értelmezése

• Az emberiség alapvető egységének; a kultúrák-civilizációk egyenrangúságá-nak tudata

• A globális civilizáció fogalmának megértése és átérzése; az emberiséget érintő világméretű problémák, konfliktusok összetett szemlélete, megítélése.

• Az egyéni és társadalmi felelősségtudat kialakítása Tartalom:

A modern Magyarország születése • A kiegyezéshez vezető út • A kiegyezés tartalma; a dualista állam • Ipari forradalom Magyarországon • Budapest világvárossá válik • A nemzetiségi kérdés • A dualizmus kori társadalom és életmód

Az I. világháború

• Szembenálló felek, frontok, hadszínterek • Az Osztrák-Magyar Monarchia a háborúban • Az oroszországi forradalmak

TÁRSADALOMISMERET

16

• A versailles-i békerendszer • A Népszövetség

Két világháború között

• Polgári demokratikus forradalom Magyarországon • A Tanácsköztársaság • A Horthy-korszak • A Szovjetunió első évei és a sztálini diktatúra • A nagy gazdasági világválság - polgári demokráciák és diktatúrák • A fasiszta Olaszország és a náci Németország • A nemzetközi helyzet 1933-1939 között

A második világháború

• Lengyelország felosztása • Hadműveletek Nyugat-Európában (1940-1941) • Szovjet-német háború • Az antifasiszta koalíció kialakulása • Háború Ázsiában • A totális háború • Fajelmélet és holocaust • Magyarország a második világháborúban

A közelmúlt és a jelenkor története

• A megosztott világ • Nemzetközi kapcsolatok az 1950-80-as években • Az Európai Unió története • Rendszerváltás Kelet-Közép-Európában • A sztálini modell Magyarországon • Az 1956-os forradalom • A Kádár-korszak • A magyar rendszerváltás • A polgári demokratikus rendszer működése • Szociológiai, gazdasági, politikai problémák • Tömegkommunikációs források, dokumentumok feldolgozása

A társadalomismereti tanulmányok rendszerezése, érettségi felkészülés Értékelés: Harmadévenként egy-két összefoglaló dolgozatot íratunk, melyet 1-től 5-ig osz-

tályozunk. Ha valaki az összefoglaló dolgozat írásakor hiányzik, pótolhatja, ha betegségé-

ről szóló orvosi igazolását a szaktanárnak bemutatja.

TÁRSADALOMISMERET

17

A harmadévben írt dolgozatok egyikét a javítási időszakban lehet javítani. Ezen túl a diákok számos órai és házi feladatot kapnak. A feladatok színvona-

las megoldásának elengedhetetlen feltétele az igényes füzetvezetés. A szaktanárok a feladatok fontossága, súlya alapján előre tisztázzák azok ér-

tékelési módját. Mivel a felszerelés segédeszközként meghatározza az órai munka minőségét, hiánya negatív minősítést (mínusz, kisegyes) vonhat maga után.

A sokféle – csoportos, egyéni, kiselőadás, térképhasználat, röpdolgozat stb. – feladat megoldása során szerzett pluszokat, mínuszokat, pontokat és kisjegye-ket összegezzük.

A félévi és az év végi eredményt a dolgozatokra szerzett érdemjegyek, vala-mint a sokféle egyéb tevékenység értékeléséből képzett jegy(ek) átlagából hatá-rozzuk meg.

Áprilisban a diákok társadalomismeretből próbaérettségi vizsgát tesznek. A szerzett érdemjegy egyenértékű az összefoglaló dolgozatokra kapott jeggyel, nem javítható és beleszámít a tanév végi érdemjegybe.

Évente egy alkalommal a diákok szóban felelnek. A tananyag egy-egy feje-zetéhez, problémájához kapcsolódó témakört kell a többiek számára felvezetni-ük és segédeszközök nélkül bemutatniuk 10-15 percben. A feleletre kapott jegy a jegyképzés szempontjából azonos szereppel és értékkel bír, mint egy összefog-laló dolgozatra szerzett érdemjegy.

T á r s a d a l o m i s m e r e t t a g o z a t ( e m e l t s z i n t )

A társadalomismeret tagozat résztvevői heti hat órában - az alapfoglalkozáshoz képest részletesebben - tanulmányozzák a magyar polgárosodás hátterét, fo-lyamatát, valamint a XX. század történetét.

A modern korhoz kapcsolódó gazdagabb és változatosabb háttéranyag (fil-mek, filmhíradók, dokumentumfilmek, plakátok stb.) jóvoltából az olvasható tan-anyagokat, forrásokat lehetőség szerint minél többször szeretnénk kiegészíteni; ez-zel is segítve a korszak megértését, a különböző területeken tanult információk elrendezését; a napjainkban tapasztalható kelet-közép-európai, európai és vi-lágméretű jelenségek történelmi gyökereinek megértését.

A tagozat tematikája, követelményrendszere az ún. emelt szintű történelem érettségi elvárásaihoz illeszkedik. A magasabb szintű képzés egyrészt azt jelenti, hogy a tagozatosok részletesebben, bővebben foglalkoznak az adott időszakkal. A tematikai (mennyiségi) különbségeken túl a kétféle képzés abban is különbözik, hogy a tagozatosoknak a készségeket illetően is összetettebb elvárásoknak kell megfelelniük. A sikeresség feltétele, hogy képesek legyenek történelmi jelensé-gek önálló értelmezésére, elemzésére. Szükséges, hogy a tanulmányozott jelensé-gek és az elsajátított információk birtokában képesek legyenek lényegi következ-tetések megfogalmazására, saját vélemény kialakítására; a térben és időben el-

TÁRSADALOMISMERET

18

térő jelenségek közötti kapcsolatok, összefüggések észlelésére. Mindebből követ-kezik, hogy optimális esetben a tagozaton egy olyan, szakmai értelemben elmé-lyült műhelymunka zajlik, ahol a tanári irányítást harmonikusan kiegészíti a diá-kok kezdeményező, kreatív közreműködése, amely mind az egyéni, mind a csoportos tevékenységekben megnyilvánul. A foglalkozáson való sikeres megfe-lelés feltételei: az órai feldolgozásban való aktív részvétel, az óráról órára történő folyamatos készülés; a korábban tanult anyagrészek automatikus felidézése és al-kalmazni tudása; adott esetben a tananyag egyes részeinek vagy a kiegészítő okta-tási segédanyagoknak meghatározott szempontok szerinti önálló otthoni feldolgo-zása, a kapcsolódó szakirodalomban a tájékozódás és kutatás képessége.

Az órai munka és a folyamatos felkészülés a tagozatos tevékenység alapfel-tétele. Ennek hiányában az „emelt szint” értelmét veszti. Ezért amennyiben ez a két alkotóelem hiányosnak bizonyul, úgy a szaktanár a tantárgyfelelőssel kon-zultálva szerződéskötést kezdeményez.

Tartalom:

A modern Magyarország születése • A kiegyezéshez vezető út • A kiegyezés tartalma; a dualista állam • Ipari forradalom Magyarországon • Budapest világvárossá válik • A nemzetiségi kérdés • A dualizmus kori társadalom és életmód

Az I. világháború

• Szembenálló felek, frontok, hadszínterek • A hátország • A (gépi) tömegháború sajátosságai • Az Osztrák-Magyar Monarchia a háborúban • A februári forradalom Oroszországban • A bolsevik ideológia • Az októberi forradalom • A versailles-i békerendszer • A Népszövetség

TÁRSADALOMISMERET

19

Két világháború között • Polgári demokratikus forradalom Magyarországon • A Károlyi kormány bel- és külpolitikája • A Tanácsköztársaság • Az ellenforradalmi rendszer • A konszolidáció • Magyarország külpolitikája a két világháború között • Gazdaság és társadalom a Horthy korszakban • A Szovjetunió első évei és a sztálini diktatúra • A sztálini gazdaságpolitika • A nagy gazdasági világválság - polgári demokráciák és diktatúrák • A New Deal az Egyesült Államokban • A fasiszta Olaszország és a náci Németország • A náci ideológia • A nemzetközi helyzet 1933-1939 között • A Harmadik Birodalom terjeszkedése a világháború előtt

A második világháború

• Lengyelország felosztása • Hadműveletek Nyugat-Európában (1940-1941) • Szovjet-német háború • Az antifasiszta koalíció kialakulása • Háború Ázsiában • A totális háború • Fajelmélet és holocaust • Magyarország a második világháborúban

A közelmúlt és a jelenkor története

• A megosztott világ • Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején • A Hruscsov-korszak átmeneti enyhülése • Fegyverkezési verseny és fegyverzet korlátozások • Nemzetközi kapcsolatok az 1950-80-as években • Az Európai Unió története • Rendszerváltás Kelet-Közép-Európában • A koalíciós korszak Magyarországon • A sztálini modell Magyarországon • Az 1956-os forradalom • A Kádár-korszak • Reformkísérletek a Kádár-korszakban • A magyar rendszerváltás • A polgári demokratikus rendszer működése

TÁRSADALOMISMERET

20

• Szociológiai, gazdasági, politikai problémák • Tömegkommunikációs források, dokumentumok feldolgozása

A társadalomismereti tanulmányok rendszerezése, érettségi felkészülés Értékelés: A tagozatosok egy-egy nagyobb anyagrész lezárása után összefoglaló dolgo-

zatot írnak. Ha valaki az összefoglaló dolgozat írásakor hiányzik, pótolhatja, ha betegségé-

ről szóló orvosi igazolását a szaktanárnak bemutatja. Ezen túl a diákok számos órai és házi feladatot kapnak. A félévi és év végi

eredményt a sokféle - csoportos, egyéni, kiselőadás, röpdolgozat, házi dolgozat, gyakorló teszt, forráselemzés stb. - feladatra szerzett pluszok és kisjegyek ösz-szegzése; továbbá a térképhasználat és a füzetvezetés igényessége is befolyásol-ja.

Áprilisban a diákok társadalomismeretből próbaérettségi vizsgát tesznek. A szerzett érdemjegy az összefoglaló dolgozatokra kapott jegyekkel egynértékű, nem javítható és beleszámít a tanév végi érdemjegybe.

Évente legalább egy alkalommal a diákok szóban felelnek. A tananyag egy-egy fejezetéhez, problémájához kapcsolódó témakört kell a többiek számára felvezetniük és segédeszközök nélkül bemutatniuk 10-15 percben.

MATEMATIKA

21

M a t e m a t i k a

Itt van az utolsó év, s az elérhető közelségbe került cél (sikeres érettségi) új erő-forrásokat mozgósíthat. Egész évben rendszeres és kitartó munkára van szükség, hiszen most van itt az ideje a korábbi hiányok felmérésének (és eltüntetésének), a rendszeres gyakorlásnak.

Számsorozatok • Sorozat fogalma • Számtani sorozat, mértani sorozat • Gyakorlati alkalmazások Felszín-, és térfogatszámítás A sík- és térgeometria fogalmainak áttekintése, különböző testek térfogatának és

felszínének kiszámítása lesz a feladatunk. Témakörök: • A terület, felszín és térfogat fogalma, kiszámítási képletek (levezetések). • Számítási és egyszerű bizonyítási feladatok a geometria középiskolában ta-

nult fejezeteiből. • A témakör feldolgozása során a középiskolai geometria anyag rendszerező

összefoglalása is megtörténik (síkbeli és térbeli alapfogalmak, trigonomet-riai számítások derékszögű háromszögben, általános háromszögben).

• Jelentős szerepet kapnak a szövegértést igénylő és a gyakorlati jellegű fel-adatok.

Matematikai statisztika Témakörök: • A leíró statisztika elemei (az adathalmazok rendszerezése, ábrázolása kü-

lönböző diagramokkal; nagy adathalmazok jellemzése és összehasonlítása statisztikai mutatókkal: terjedelem, módusz, medián, átlag, átlagos abszolút eltérés, szórás)

• A statisztika szerepe a mindennapi életben (következtetések, előrejelzések, manipulációk)

Követelmények (minden témakörben): • A tanult fogalmak, tételek pontos ismerete • Önálló feladatmegoldás

MATEMATIKA

22

Rendszerező összefoglalás A középiskolai anyag rendszerező összefoglalása, szem előtt tartva a kétszintű

érettségi követelményeit. Az újszerű feladatok begyakorlása, elmélyítése, a középszintű érettségi struktú-

rájának („hármas tagozódás”) alapos megismerése. (Igény esetén: az új rendszer-hez illeszkedő, egyénre szabott vizsgastratégiák kialakítása.

Értékelés: A tanév során a számonkérés többféle formában történik. Az előre bejelentett

röpdolgozatok 10-25 perc terjedelműek lehetnek, míg a témazáró dolgozatok 45-90 percesek, a próba-érettségi 135 perces. Az írásbeli munkákon kívül az értékelés részét képezi az órai munka (csoportos és egyéni), az otthoni munka, külön kapott vagy vállalt feladatok elvégzése (pl. kiselőadás megtartása), az órai munkához szükséges felszerelések megléte (füzet, könyv, számológép, egyéb eszközök). Az értékelés súlyozott osztályzatokkal történik. A röpdolgozatok és az órai, otthoni, egyéb munkák súlya egy, a témazáró dolgozaté három, a próba-érettségié pedig hat. A röpdolgozatokkal, egyéb dolgozatokkal elért osztályzatok súlya az értéke-lésben legalább 50% és legfeljebb 90%. Az év végi osztályzatot a tanév során elért osztályzatok súlyozott átlaga alapján állapítja meg a tanár. A kerekítés során „0,5-ig” lefelé kerekít, „0,5-0,7-ig” a tanár mérlegeli a felfelé vagy lefelé kerekítést, „0,7-től” felfelé kerekít.

M a t e m a t i k a t a g o z a t 1 . A negyedik év két fontos feladata az emelt szintű érettségire való felkészülés és

a felsőfokú matematika tananyaghoz szükséges előismeretek elsajátítása. Ha nem is teljes mélységében, de legalább egyszerűbb alkalmazási szinten megismerke-dünk az analízis alapjaival. • Számsorozatok

Sorozat fogalma Számtani sorozat, mértani sorozat Gyakorlati alkalmazások

• Kombinatorika Binomiális tétel, Pascal-háromszög, ismétléses kombináció

• Térgeometria Térbeli alakzatok, fogalmak Térfogat-, és felszínszámítás

• Függvény határértéke, folytonosság • Differenciálszámítás (definíciók, deriválási szabályok, alapfüggvények de-

riváltjai), alkalmazások (érintő egyenlete, szélsőérték-feladatok, polinomfüggvények vizsgálata)

MATEMATIKA

23

• Riemann-integrál, alkalmazások • Gráfok • A valószínűségszámítás elemei (nagy számok törvénye, nevezetes eloszlá-

sok, alkalmazások) • Statisztika

Addattömörítési eljárások, középértékek, szóródási mutatók, diagramok, gyakorlati alkalmazások

• Gondolkodási módszerek Teljes indukció, logikai szita, indirekt bizonyítás, skatulya elv

• Rendszerező ismétlés: a középiskolai anyag szisztematikus összefoglalása, az érettségi tételek kidolgozása, nagyobb lélegzetű művek (dolgozatok) megalkotása lesz a feladatunk ebben az időszakban.

A harmadik negyedet követő javítási időszakban a diákok matematikából próbaérettségi vizsgát tesznek. Az értékelés a középszintű követelmények után leír-tak szerint történik.

TERMÉSZETISMERET

24

T e r m é s z e t i s m e r e t

Az alapok megszerzése után ebben az évben három témakörben bővítjük, elmé-lyítjük az eddig tanultakat. A témákat úgy választottuk ki, hogy a tanulókat képes-sé tegyük egészségük megóvására, a környezetük megismerésére és megóvására, valamint a tudományok várható újabb ismereteinek önálló megszerzésére és befo-gadására.

Ebben az évben az órai munka jellege is megváltozik, nagyobb hangsúlyt kap a tanulók önálló és csoportmunkája, az aktuális témákról folytatott beszélgetés. Igyekszünk külső szakértőket bevonni és érdekes helyszíneket meglátogatni. A módszereknek megfelelően az értékelés is módosul.

Elsajátítandó témakörök, fogalmak: Az élővilág fejlődéstörténete és rendszerezése • Kormeghatározási módszerek; • A törzsfejlődés alaptörvényei; • A rendszerezés alapjai, a növény- és állatvilág legfontosabb csoportjai, fa-

jai. • Az ember evolúciója.

Egészségünk • Testképünk; • Népbetegségek; • Egészségmegőrzés, életmód • Házi betegápolás, elsősegélynyújtás; • Nemi kultúra; • Modern orvostudomány, természetgyógyászat.

Környezetünk • Közvetlen környezetünk; • Ruházatunk; • Lakásunk; • Lakóhelyünk; • Globális problémák.

TERMÉSZETISMERET

25

Ebben a tanévben hagyományos jegyzeteket csak az evolúcióval és a rendszer-tannal kapcsolatos témaköröknél adunk ki. A témakörök feldolgozásakor részben aktuális sajtóanyagok és szakszövegek, részben a tanulók által felkutatott egyéb információk alapján dolgozunk. Nagy szerepet kap tehát a tanulói aktivitás, amely az értékelés alapját is képezi. Legfontosabb formája a tanár által megadott és a ta-nulók által elvállalt témák feldolgozása és az azokból tartott előadás, tanóra. Az információk megjelenítéséhez készíthető poszter, elektronikus adatbázis, web oldal is. Minden harmadévben kiadunk részletes címlistát, amelyekből mindenki vá-laszthat magának házi dolgozat vagy projektmunka témakört.

Házi dolgozat írására vagy projekt munkában való részvételre minden félévben

van lehetőség, de az egyik félévben egyszer kötelező kiselőadást tartani vagy házi dolgozatot írni. A másik félévben választani lehet a házidolgozat-írás és a projekt-munka-készítés között, de a szaktanárral egyeztetni kell a témát és a formát.

A dolgozatban a diákok egy választott témát dolgoznak ki, ehhez szükséges egy kis egyéni kutatómunka könyvtárban, múzeumban vagy éppen az Interneten. A házi dolgozat lehetséges témáiról, a formai és tartalmi követelményekről, a fellel-hető szakirodalomról, információforrásokról és a beadási határidőről a tanár a félév elején tájékoztatja a diákokat. A házi dolgozat nemcsak szöveges, képes dolgozat lehet, hanem számítógépes program, poszter vagy más alkotás. A témaválasztás után a siker érdekében célszerű megbeszélni a munka menetét a szaktanárral, aki mindenben segítségedre lesz. A házi dolgozatot meg kell védeni: a szaktanárral egyeztetett időpontban szóban ismertetni kell a témát, a választás okát és válaszolni kell a kérdésekre.

A projektmunkát kisebb, 3-4 fős csoportok végzik, meghatározott témakörök-ben, tanári útmutatás alapján. Az írásos anyagok és az elhangzott előadások szá-mon kérhetők nagydolgozat formájában. Nyomon követjük a témák vitájában az órákon tanúsított tanulói aktivitást is.

Ha valaki a nagydolgozat és/vagy röpdolgozat írásakor hiányzik, pótolhatja, ha betegségéről szóló orvosi igazolását bemutatja, és kéri ezt a lehetőséget. A negyed-évben írt dolgozatok eredményét a javítási időszakban egy 60 perces írásbeli dol-gozattal lehet javítani.

Értékelés: A félévi és év végi jegy a kiselőadásra, a házi dolgozatra és a nagydolgozatokra

szerzett jegyekből alakul ki, de a kiemelkedő órai aktivitás, cikkírás, poszterkészítés, továbbá a projektmunkában való részvétel javíthatja ezt a jegyet.

Egy nagydolgozatban, röpdolgozatban és a szóbeli felelet alkalmával számon

kérhető mindaz, amiről szó esik az órákon, amennyiben annak utána lehet nézni valahol (jegyzet, irodalom, többiek füzete, internet stb.). Ha valaki távol volt az adott órán, a megadott irodalom, jegyzet vagy a többiek füzete alapján saját maga kell gondoskodjon arról, hogy hozzájusson a megtanulandókhoz.

GAZDASÁGI ISMERETEK

26

G a z d a s á g i i s m e r e t e k / E l m é l e t Eddigi tanulmányaink során a kétszereplős gazdaság működésével ismerkedtünk

meg úgy, hogy konkrét gazdasági tapasztalataitokat rendszereztük és egy konzisz-tens elméleti rendszerbe helyeztük el azokat, valamint, a bennünket körülvevő va-lóság gazdasági eseményeit építettük be az órák anyagába.

Ebben a tanévben megismerkedünk a modern gazdaság egy újabb szereplőjével, az állammal. Megvizsgáljuk, melyek azok a gazdasági jelenségek, problémák, amelyek indokolttá teszik az állam gazdasági szerepvállalását. Részletesen vizsgál-juk az állami beavatkozás típusait és ezek konkrét gazdaságtörténeti megvalósulá-sát.

Megismerkedünk a különböző közgazdasági iskolák nézeteivel, az állami sze-repvállalás tekintetében megjelenő azonosságokkal és különbségekkel.

További új elem, hogy a nemzetgazdasági szintű vizsgálódásunk kereteit tágítva a külföld nemzetgazdaságra gyakorolt hatását is elemezzük.

Az új témáknak megfelelően a módszertani elemek közül együttműködésünk so-rán az eddiginél nagyobb hangsúlyt kap a forrásmunkák feldolgozása.

A tananyag moduljai a következők : • A monopóliumok megjelenése milyen ellentmondásokat indukál a gazda-

ságban, ezek az ellentmondások hogy jelennek meg a világtörténelmi folya-matokban, s milyen kihívásokat fogalmaznak meg az egyes nemzetek kor-mányaival szemben.

• A századvég kitermelte problémákra milyen válaszok születnek a 30-as években. A modern állam gazdasági szerepvállalása milyen hasonlóságokat, illetve különbözőségeket mutat fel az egyes gazdaságpolitikai irányzatokban.

• A világgazdaság kialakulása, fejlődési sajátosságai a nemzetközi kereske-delmi eszmék.

• A kétpólusú világrend megszületése hogyan jelöli ki a fejlődési irányokat keleten és nyugaton. A gondoskodó állam és a fogyasztói társadalom mo-dellje hogyan függnek össze.

• A növekedés határai keleten és nyugaton, az új kihívásokra születő válaszok. A kétéves munka lezárásaként, s egyben a középszintű érettségire való felkészü-

lés jegyében a tanévet egy tematikus ismétlés zárja le, amely összekapcsolja az ed-dig tanult ismereteket.( A gazdasági ismeretek érettségi vizsga követelményeit az alábbi helyeken találhatjátok: POSTA/Gazdismerettsegi)

Értékelés:

A munkacsoport értékelési rendszere a folyamatos munkára és számonkérésre épít, de emellett értékeli az otthoni teljesítményt, gyűjtőmunkát, kiselőadást is. Az értékelés az alábbi területekre terjed ki:

GAZDASÁGI ISMERETEK

27

• Az egyes témakörök lezárásakor dolgozatokat íratunk, amelyeket az elért pontszám alapján jeggyel értékelünk. A dolgozat az adott témakörtől, az órán elhangzottaktól, a tananyag mélységétől, a tanulás folyamatosságának igényé-től függően lehet nagy- vagy röpdolgozat. Egy témazáró dolgozatot (maxi-mum 2 tárgyból) lehet javítani a javításra kijelölt napokon.

• A nagydolgozatok pótlására – indokolt hiányzás esetén – a munkacsoport által előre kijelölt időben kerül sor. Igazolatlan vagy nem indokolt hiányzás esetén a nagydolgozat érdemjegye elégtelen.

• Értékeljük: az órán teljesítendő feladatokat, a szóbeli feleleteket, az órai munkát, a füzetvezetést, a felszerelés meglétét vagy hiányát, az otthoni felkészülést igénylő tevékenységeket: például a házi feladatokat, kiselő-adásokat, bónusz munkákat... stb. Célunk, hogy minden tanuló minél több kiselőadást tartson, házi dolgozatot készítsen, aktívan vegyen részt a tanórá-kon, vezesse a füzetét. A felsoroltakat negyedévente egy érdemjeggyel hono-ráljuk.

• A dolgozatok, órai munkák osztályzatát a százalékos teljesítmény alapján az alábbi táblázat szerint alakítjuk ki:

86-100% = 5 71-85% = 4 56-70% = 3 41-55% = 2 0-40% = 1

• A Gazdasági Ismeretekből szerzett félévi és év végi osztályzatot az elméletre

és gyakorlatra kapott jegyek átlagából határozzuk meg. A továbbhaladáshoz mindkét részjegynek legalább elégségesnek kell lennie.

GAZDASÁGI ISMERETEK

28

G a z d a s á g i i s m e r e t e k / G y a k o r l a t Az idei tanulmányi kiránduláson a közgazdasági munkacsoport által összeállított munkalap segítségével végeztek kutatómunkát. A kiránduláson az osztály egy cé-get látogat meg , s minden csoportnak az a feladata, hogy erről a cégről egy teljes-körű felmérést végezzen. A feladatok elvégzéséhez a cégre vonatkozó kutatási szempontokat a kutatólapon kapjátok meg. A kiránduláson szerzett ismereteiteket, valamint az írásbeli beszámolóitokat fel fogjuk használni órán is (az elkészített dolgozat kiindulópontja lehet a projektmunkának is). A dolgozatra kapott osztály-zat az első félév értékelésébe számít be.

Ebben a tanévben tovább folytatjuk a vállalkozás tevékenységének megismeré-sét.

A tananyag moduljai: • Humánerőforrás gazdálkodás • Marketing • Az üzleti terv • Számviteli alapismeretek Humánerőforrás gazdálkodás

• Az emberi erőforrás jelentősége a vállalkozások életében • Vállalaton belüli munkaerőmozgás: átcsoportosítás, előléptetés, vissza-

minősítés • Új dolgozók felvétele: munkaerő toborzása, álláshirdetés, fejvadász cé-

gek és munkaerőközvetítők • A munkaviszony megszüntetésének formái (elbocsátás, áthelyezés, kö-

zös megegyezés) • Európai típusú szakmai önéletrajz készítése • A munkaszerződés, kollektív szerződés, szervezeti és működési szabály-

zat, a Munka Törvénykönyve • A dolgozók teljesítményének mérése, visszajelzések az alkalmazottak

számára • Bérrendszerek és más javadalmazási formák • A dolgozók továbbképzésének megszervezése

A tananyag feldolgozásának módszerei: A napilapokban és a HVG-ben megjelent álláskereső és álláskínáló hirdetések

alapján közösen végiggondoljuk a munkaerő kiválasztásának szempontjait, eldönt-jük, hogy hol hirdetünk, milyen szempontokat kell figyelembe venni a hirdetések megfogalmazásánál, elhelyezésénél. A hirdetés szövegét ti készítitek el. Mindenki

GAZDASÁGI ISMERETEK

29

megírja egy képzelt személy szakmai önéletrajzát, majd megbeszéljük. Eljátsszuk a felvételi beszélgetést.

A munkaszerződés tanításakor felhasználjuk a Jogtárban lévő mintákat.

Marketing • Marketing szemlélet és marketing stratégia • Marketingkörnyezet • Elsődleges és másodlagos információk • Piackutatási módszerek, kérdőívek készítése, feldolgozása • Piaci szegmentáció, célpiac meghatározása, termékpozícionálás • A marketing-mix elemei • Termékválaszték, márkanév, csomagolás, termék életgörbe szakaszai,

termékszerkezet mátrix • Az árképzés módszerei, árképzés során figyelembe vett tényezők, áren-

gedmények • Fedezeti pont számítása • Értékesítési csatornák • A reklám szerepe, reklám költségvetésének meghatározása, különböző

reklámhordozók megismerése, összehasonlítása, reklámok ütemezése • Sajtókapcsolatok, PR tevékenység • Személyes eladás, direkt mail • Eladásösztönzés

A tananyag feldolgozásának módszerei: Piackutatást végzünk, reklámfilmeket elemzünk. Reklámfilm forgatókönyvet ké-

szítünk. A BIVÁK-ban dolgozó vállalkozókat kérdezzük meg arról, hogy ők ho-gyan ismertetik meg a termékeiket, tevékenységüket a külvilággal, milyen módsze-reket használnak versenyhelyzetük javítására.

Az üzleti terv

• Piaci rések, az üzleti ötletek megtalálásának jelentősége, módszerei • Az üzleti terv készítésének lehetséges céljai, a különböző céloknak meg-

felelő üzleti tervek közti eltérések • Az üzleti terv fejezetei • Az üzleti terv megvalósításának ellenőrzése

A tananyag feldolgozásának módszerei: Esettanulmányként feldolgozzuk a BIVÁK vállalkozóinak üzleti tervét. Meg-

vizsgáljuk, hogy az induláskor elkészített tervtől eltértek-e, s ha igen, mennyire és miért.

GAZDASÁGI ISMERETEK

30

Számviteli alapismeretek • Számvitel, mint a vállalkozások nyelve, a vezetői és pénzügyi számvitel

funkciója, számvitellel kapcsolatos foglalkozások • A vállalkozás vagyona, eszközök, források, és azok csoportosítása • Gazdasági események és hatásuk a vállalat vagyonára • A mérlegegyezőség elve • Napló, főkönyvi számla • Bizonylatok, analitikus és szintetikus nyilvántartás • Főkönyvi kivonat, leltár, mérleg és kapcsolódásuk • Az eredmény és a készpénz kapcsolata: az egyszeres és kettős könyvvitel

különbsége • Eredmény-kimutatás, az eredmények fajtái • Cashflow kimutatás és kapcsolata az eredmény-kimutatással • Éves beszámoló készítése, könyvvizsgálat • Számlarend, számlatükör, számviteli törvény, számviteli alapelvek • A költség, ráfordítás, kiadás közti különbség • Költségek csoportosítása

A tananyag feldolgozásának módszerei: A második félévet Profit-játékkal indítjuk, amit a diákok két teljes napon át ját-

szanak. A diákok, mint a piac szereplői találkoznak a piac működésének legfonto-sabb törvényszerűségeivel, megismerkednek a mérleg és eredmény-kimutatás, eredményterv, cashflow tartalmával és képesek lesznek ezek elkészítésére is. A kimutatások segítségével megtanulják elemezni a vállalkozás jelenlegi helyzetét, és képessé válnak gazdálkodási döntések meghozatalára. Megismerik az állandó és a változó költségek fogalmát és ezek viszonyát a termelési volumenhez.

A játék során megszerzett tapasztalatok jól felhasználhatók a modul tananyagá-nak elsajátításához. Értékelés:

A munkacsoport értékelési rendszere a folyamatos munkára és számonkérésre épít, de emellett értékeli az otthoni teljesítményt, gyűjtőmunkát, kiselőadást is. • Az egyes témakörök lezárásakor dolgozatokat íratunk, amelyeket az elért

pontszám alapján jeggyel értékelünk. A dolgozat az adott témakörtől, az órán elhangzottaktól, a tananyag mélységétől, a tanulás folyamatosságának igényé-től függően lehet nagy- vagy röpdolgozat. Egy témazáró dolgozatot (maxi-mum 2 tárgyból) lehet javítani a javításra kijelölt napokon.

• A nagydolgozatok pótlására – indokolt hiányzás esetén – a munkacsoport által előre kijelölt időben kerül sor. Igazolatlan vagy nem indokolt hiányzás esetén a nagydolgozat érdemjegye elégtelen.

• Az értékelés másik fontos területe a projektmunka, amelyet a különböző,

előre rögzített fázisokban (vázlat, nyersváltozat, illetve kidolgozott válto-zat) jegyekkel értékelünk.

GAZDASÁGI ISMERETEK

31

• Az értékelés harmadik területe: az órán teljesítendő feladatok, szóbeli fele-letek, órai munka, füzetvezetés, a felszerelés megléte vagy hiánya; az otthoni felkészülést igénylő tevékenységek: például a házi feladatok, kis-előadások, bónusz munkák... stb. Célunk, hogy minden tanuló minél több kiselőadást tartson, házi dolgozatot készítsen, aktívan vegyen részt a tanórá-kon, vezesse a füzetét. A felsoroltakat negyedévente egy érdemjeggyel hono-ráljuk.

• A dolgozatok, órai munkák osztályzatát a százalékos teljesítmény alapján az alábbi táblázat szerint alakítjuk ki:

86-100% = 5 71-85% = 4 56-70% = 3 41-55% = 2 0-40% = 1

• A Gazdasági Ismeretekből szerzett félévi és év végi osztályzatot az elméletre és gyakorlatra kapott jegyek átlagából határozzuk meg. A továbbhaladáshoz mindkét részjegynek legalább elégségesnek kell lennie.

GAZDASÁGI ISMERETEK

32

A p r o j e k t m u n k a k ö v e t e l m é n y e i Az idei tanévben mindenkinek el kell készíteni egy dolgozatot a megadott vál-

lalkozási ismeretek témakörök valamelyikéből. Lehetőség van arra is, hogy más, választott témakörökből készüljön a dolgozat, amennyiben nem ez lesz a választott érettségi tárgy, de ebben az esetben ezt el kell fogadtatni a közgazdasági munka-csoporttal.

A projektmunka készítésével kapcsolatos követelmények: http://www.oh.gov.hu/letolt/okev/doc/ketszintu_erettsegi_2009okt/gazdism_proj

ekt_ajanlott_menete_2009okt.pdf vagy POSTA\GAZDISMERETTSEGI A dolgozat alaki követelményei: Minimum 10 gépelt oldal (1,5-s sortávolság, 12-es betűméret), olyan betűtípus-

sal, ahol magyar ékezetek megjelennek, például H-Times New Roman. A 10 oldal mellékletek, ábrák nélkül értendő.

Tagolt íráskép. Előlap, amely tartalmazza a dolgozat témáját, készítőjének nevét, az elkészítés

időpontját és az iskola nevét. Irodalomjegyzék (amely tartalmazza a forrásmunkákat, a hivatkozási számmal, a

mű szerzőjének nevét, a forrásmű megjelenésének időpontját, a kiadót, azokat az oldalszámokat, amelyekből az idézet származik). Például: 3. Kónya Judit: Bank-üzemtani ismeretek KJK. 1994. 39-42 oldal. (Ahol a 3. A hivatkozási szám, amely arra szolgál, hogy ha a fent említett műből való az idézet, az idézet mellett nem kell mindig újra kiírni a szerző nevét stb., elég a 3-as számot szerepeltetni az idézet mellett.)

A dolgozatot a gazdasági ismeretek érettségit választóktól három példányban kérjük leadni, a többiek esetében elegendő a két példány!

Ha a dolgozat formai szempontból nem felel meg, az pontlevonással jár. A dolgozat tartalmi követelményei: A dolgozat témája csak olyan lehet, ami senkinek sem sérti az ízlését. A dolgozat megírásánál mindenképpen fel kell használni:

• a témában a gazdasági ismeretek órákon tanultakat • a saját kutatásaid eredményét • a választott szakirodalmakat, amelyről forráslistát kérünk.

Törekedni kell a tömör, világos fogalmazásra, ügyelve a nyelvhelyességre! A dolgozatban természetesen szerepelhetnek idézetek különböző szerzőktől,

ezeket mint forrásmunkákat a fent jelzett módon jelölni kell. Az a munka számít értékesebbnek, amely saját ötleteket, meglátásokat, fejtege-

téseket is tartalmaz.

GAZDASÁGI ISMERETEK

33

A dolgozat megírásának határidői: 2009. november 5. A dolgozat vázlatának leadása a felhasznált szakirodalom feltüntetésével. A le-

adott vázlatot ki kell egészíteni azoknak a kérdéseknek a listájával, amelyek meg-válaszolása szükséges a dolgozat megírásához.

2009. december 10. • Az első változat, a „nyerspéldány” leadása. Legalább 7-8 oldal terjedelmű

legyen, csak az apróbb hibák javítása, esetleges apróbb hiányosságok pótlása válassza el a végleges változattól. A munka tartalmazza az esetleges mellék-leteket, ábrákat, grafikonokat is, valamint a forrásmunkák megjelölését.

2010. február 11. • Az elkészült dolgozat leadása Projektmunka témakörök: http://www.oh.gov.hu/letolt/okev/doc/ketszintu_erettsegi_2009okt/gazdism_proj

ekttemak_2009okt.pdf POSTA\GAZDISMERETTSEGI

TESTKULTÚRA

34

T e s t k u l t ú r a Követelmények:

A testkultúra tantárgyblokk sok szempontból különleges „élőlény ”iskolánkban. „Másságai” közül szorosan a követelményekhez tartozik, hogy minden testnevelés órán kötelező részt venni.

Ez annyira elüt az iskola általános rendszerétől, hogy mindenképpen indoklást követel.

A többi tantárgyblokk anyagának elsajátítását – végső esetben – az érdemje-gyekkel való értékelés próbálja biztosítani. A testkultúra esetében a számonkérés eme formája nem létezik, így a diákoknak feltétlenül „találkozniuk” kell a tan-anyagokkal a tanórán ahhoz, hogy megismerjék azokat annyira, hogy eldönthessék: „házasságot kötnek” velük, vagy végleg „szakítanak”.

Ennek megfelelően a diákokkal szembeni legfőbb kívánalmunk: a testkultúra-órákon érdeklődően, együttműködően, a tanuláshoz szükséges odafigyeléssel ve-gyenek részt.

Természetesen a testkultúra tantárgyblokknak is vannak évekre, időszakokra bontott követelményei. A követelmény az, hogy mindenki saját adottságaival, ké-pességeivel élve minél többet fejlődjön. A folyamat elvárt eredménye azonban nem csupán egy-egy testgyakorlati forma ismereteinek valamilyen szintű birtoklása, hanem egy talán kevésbé megfogható, de jóval tágabb értelemben vett tudás, amely a tanulók számára segítséget ad az egészségesebb, magasabb színvonalú életveze-téshez diák- és felnőttkorban egyaránt. Ehhez minél több sportot, mozgást kell megismerniük, így képesek lesznek választani azok közül egyet vagy többet, amely(ek) életmódjuk, életvitelük részévé válhat(nak). Ez a politechnikumi testkul-túra oktatás legfőbb célja.

A testgyakorlati formák nagy többségénél a tevékenység eredménye vagy mér-hető (úszás, atlétika stb.), vagy legalábbis szembetűnő (sikerült a csel?, jó volt az átadás?, jó volt a kosárra dobás?, sikerült a fejállás? stb.). Amennyiben ezen kívül számszerűen értékelnénk a teljesítményeket, akkor vagy egyszerű átváltást végez-nénk el (pl. távolugrás: 4-től 5 méterig = négyes, 5 méter felett = ötös; te jól tudsz kosarazni, tehát ötöst kapsz, te kevésbé jól, tehát hármast stb.); vagy mondhatnánk azt is - a tanuló részvételi aktivitását figyelembe véve -, hogy aki nagyon szorgal-mas, tehát pillanatnyi és majdani egészséges életmódja, edzettsége érdekében sokat tett, az ötös; továbbá természetesen kombinálhatnánk a teljesítmények és az igye-kezet értékelését.

Az osztályzatokkal való értékeléssel a tantárgy lényegét próbálnánk meg leegy-szerűsíteni, átváltani számokra, megfosztanánk a testnevelést a benne rejlő termé-szetes adottságoktól, elvennénk a tanulóktól azt a lehetőséget, hogy a testkultúra sajátosságait érzékeljék, és a megfigyelésekre alapozható fontos következtetéseket önállóan megfogalmazzák, megértsék.

TESTKULTÚRA

35

Ennek értelmében tehát osztályozás testnevelésből nincs, az értékelés egyéb, a tantárgy jellegéhez jól illeszkedő formáit (szóbeli értékelés, felmérések, versenyek, házi bajnokságok, iskolacsúcsok, faliújságok, pontversenyek stb.) fogjuk használ-ni.

Félévkor és év végén a diákok munkáját és teljesítményét részletes szöveges ér-tékelésben minősítjük.

A fakultáció rendszere Ennek az időszaknak a programját a többség által megszavazott sportágak (az

elmúlt tanévek során megismert sportok közül) fogják alkotni, melyekből minden-ki -„harmadévente”- egyet választhat.

A testkultúra órák szervezeti keretei • Igazolás

Hiányozni lehet: orvosi igazolással vagy írásbeli indoklást is tartalmazó szü-lői kérelemmel. Mindig az adott órára, rendkívüli esetben legkésőbb a következő testkultúra órára kell hozni az igazolást. Teljes felmentést orvosi vagy szülői javaslatra is csak indokolt esetben adhat a testkultúratanár. (Amikor semmit, tehát a kötelező anyag helyett mást sem tud csinálni a diák, pl. futás helyett erősíteni sem képes.) Ennek értelmében a kérelem mellé a felszerelést célszerű elhozni, hiszen nem biztos, hogy meg-kaphatja a tanuló a teljes felmentést. Az orvosi igazolást a szülővel láttamoz-tatni kell. A felmentetteknek az óra helyszínén kell tartózkodniuk.

• Felszerelés A testkultúra órán átöltözve, sportfelszerelésben lehet részt venni. Ha felsze-relésed negyedévente egy alkalomnál többször hiányzik, azaz kétszer, a munkacsoport az alábbi eljárást követi: a javítások napján (14:15 után) egy 45 perces általános képességfejlesztés keretén belül pótolnod kell a mulasz-tásodat. Amennyiben három alkalommal nem hoztál felszerelést, akkor egy 90 perces általános képességfejlesztés keretén belül kell pótolnod mulasztá-saidat. Amennyiben négy, vagy annál több alkalommal nincs felszerelésed, azt a 90 perces pótláson kívül a munkacsoport fegyelmi ügyként kezeli. A pótlásról való távolmaradást orvosi igazolással kell dokumentálni. Az érintett diák egy másik időpontban pótol.

• A testkultúra óra időtartama Az óra csengetéstől csengetésig tart. Az óra kezdetére átöltözve az adott helyszínen kell lenni.

FAKULTÁCIÓK

36

F a k u l t á c i ó k t e r m é s z e t t u d o m á n y o s t a n t á r g y a k b ó l (Biológia)

A biológia fakultáció a közép-, illetve emelt szintű érettségire készít fel – a csoport többségének igényéhez mérten. (Akik az emelt szintű érettségi mellett döntenek, plusz feladatokat is kapnak.) Természetesen azok is megtalálják számításaikat, akik biológiából nem óhajtanak érettségizni. A fakultáción jóval több a tényanyag, mint természetismeret-órán, és a mélyebb összefüggések feltárására is törekszünk. Fontos cél, hogy a kimeneti követelményeknek (érettségi) a fakultáción résztvevő diákok megfeleljenek, így rengeteg tesztet, szöveges és problémamegoldó feladatot végzünk, miközben a érettségi szóbeli részére is készülünk. A kísérletek és bonco-lások színesebbé teszik az órákat, és a megértést is segítik. E fakultációkat csak azoknak ajánljuk, akik valóban elkötelezettek választott tan-tárgyuk iránt, hisz a rengeteg tanulnivalót csak erős motivációs háttérrel lehet elsa-játítani. Tartalmak:

A természetismereti tantárgyak tananyag-tartalma a közép, illetve az emelt szin-tű érettségi követelményéhez igazodik. Azok a témakörök élveznek elsőbbséget, amelyeket a természetismeret tantárgy keretében nem vagy nem eléggé mélyen tár-gyaltunk. A csoport igényeivel összhangban adott esetben mélyebben, nagyobb időkeretben foglalkozunk egy-egy tárgykörrel. A részletes tartalmak a Politechnikum hálózatán a „P” könyvtárban olvashatók:

Biológia: P:\Termism Fakultaciok\Biologia Értékelés:

Az értékelés legfontosabb elemét a dolgozatok és szóbeli beszámolók jegyei ké-pezik, de az órai munka (pl. a gyakorlati munkák: boncolás, kísérletezés végrehaj-tása és azok jegyzőkönyvei), a kiselőadás és egyéb projektmunka is szerepet ját-szik.

A félévi és év végi jegyet a dolgozatok és a szóbeli feleletek átlaga határozza meg. Az osztályzatot legfeljebb egy jeggyel befolyásolhatja (emelheti vagy akár ronthatja) az egyéb feladatok megoldásában nyújtott teljesítmény.

FAKULTÁCIÓK

37

M o z g ó k é p k u l t ú r a é s m é d i a i s m e r e t f a k u l t á c i ó A mozgóképkultúra és médiaismeret fakultáció heti két órában az előző évben

megszerzett ismeretekre építve a tanulók magasabb szintű mozgóképi (film, televí-zió) szövegértés képességének továbbfejlesztését, a médiaszövegekkel szembeni önálló és kritikus attitűd megerősítését szolgálja, valamint az érettségire való felké-szítést. A tárgy választható érettségi tantárgy, ha a tanuló két éven keresztül heti két órában tanulta, és legalább két év végi osztályzata van.

Értékelés: a dolgozatok, az órai és az órán kívüli csoportos és egyéni feladatok, valamint önkéntesen vállalt feladatok (pl. kiselőadások) alapján történik. A tárgy-ból érettségiző diákok esetében a projektmunka részfeladatainak teljesítése (vázla-tok leadása, konzultáció) is befolyásolja az osztályzatot. A tanév során 3-4 mozgó-képi szöveg (film) megtekintése kötelező.

Kis jegyeket lehet szerezni órai munkával, szorgalmi mozgóképi szövegek megtekintésével, röpdolgozatokkal stb. Ezekhez járul azonban a következő szisztéma: • az egyik óráról a másikra feladott, kisebb lélegzetű házi feladat hiányáért

mínusz jár, különösen jó megoldásért természetesen lehet kapni pluszt, eset-leg kis ötöst, a nagyobb, legalább egyhetes határidővel elkészítendő otthoni munkák kis jegyet érnek, természetesen a hiány így kis egyest jelent; ez nem vonatkozik a házi dolgozatokra, melyek nagy jegyet érnek.

• ha a tanár az óra elején bejelenti, hogy az órán végzett munkát értékelni fogja, akkor azt kis jeggyel teszi (1-5-ig), egyébként pluszt vagy mínuszt adhat, amennyiben a diáknak jó megnyilvánulásai vannak, illetve megtagad-ja a munkát. Ha másokat is zavar, akadályoz, azt magatartási problémának tartjuk, egyéb megoldást kell találni rá: pl. osztálybíróság.

Átváltás: a pluszok és mínuszok egymást nem oltják ki, három mínuszból lesz

egy kis egyes, három pluszból egy kis ötös. A kis jegyekből hármasával lesz egy-egy nagy jegy. Témakörök: Filmtörténet

• A filmtörténet szempontjából kiemelkedő stílusirányzatok és alkotók műveinek megismerése (elsősorban az érettségi követelményeknek meg-felelően).

• a magyar film fő korszakai A mozgóképi szövegek rendszerezése

• áttekintő rendszerezés • összefoglaló filmelemzés

FAKULTÁCIÓK

38

Jellegzetes médiaszövegek, műsortípusok • Filmsorozatok, médiavírus • Tévéshow, „valóság-show”

A média társadalmi szerepe • A média intézményrendszere • Médiatörvény • Közszolgálati és kereskedelmi média

A média hatása • A média hatásával foglalkozó legfontosabb elméletek • Médiaerőszak és morális pánik • Médiareprezentáció • új médiumok, internet világa

A tanórákon a fenti témakörökhöz kapcsolódó műveket, műsorokat, ill. a kötött

időkeret miatt többnyire azok részleteit tekintjük meg és dolgozzuk fel. A tanév során időt szakítunk aktuális médiaesemények (pl.: új médiumok indulása, egy tár-sadalmi, közéleti esemény megjelenése a médiában stb.) tanulmányozására, értel-mezésére is.

FAKULTÁCIÓK

39

Műv é s z e t t ö r t é n e t f a k u l t á c i ó

A fakultáció célja, hogy az érdeklődő tanulóknak lehetőséget nyújtson a képző-művészet, építészet alaposabb megismerésére. A tananyag lefedi a középszintű érettségi követelményeit, így többek között erre is felkészít. A különböző művé-szeti korszakokat időrendben vesszük, de az ehhez kapcsolódó művészeti techni-kákkal is megismerkedünk műhelymunka keretében.

Tematika: Minden korszakban az építészet, szobrászat, festészet és az iparművészet tárgy-

körével foglalkozunk. A legjelentősebb külföldi és hazai alkotókkal és alkotásaik-kal ismerkedünk meg.

Témakörök:

• Barokk • Klasszicizmus • Romantika • Realizmus • Impresszionizmus és posztimpresszionizmus • Szecesszió • Avantgárd irányzatok • A II. világháború utáni irányzatok • Művészeti technikák

Értékelés: Minden harmadévben minimum három jegyet kell szerezned. Legalább egy

nagydolgozatot kell írnod, amely egész órás teszt vagy rövid kifejtendő jellegű fel-adatsor, illetve hosszabb műelemzés is lehet. A második jegy egy szabadon válasz-tott művészettörténethez kapcsolódó téma szóbeli előadása néhány percben. Ez otthoni felkészülést igényel. A harmadik jegy az órai munka, a füzetvezetés és a röpdolgozatokra adott osztályzatok átlagából tevődik össze.

FAKULTÁCIÓK

40

R a j z f a k u l t á c i ó

A heti két órában sokféle alkotótevékenység gyakorlására nyílik lehetőség, illetve a rajzolással kapcsolatos alapfogások, technikai eljárások megismerésével, gyakorlásával foglalkozunk. (A fakultáció a rajz és vizuális kultúra érettségire nem készít fel.)

A tantárgy speciális tartalma és formája miatt a részvétellel kapcsolatban a legfontosabb követelmény, hogy a tanuló az órákon maximálisan érdeklődjön, együttműködjön és a munkára figyeljen annak érdekében, hogy a saját adottságai-val élve minél többet kihozzon magából és fejlődni tudjon. A feladatok közt min-dig lesznek kötelező gyakorlatok és egyénre szabottak, projekt munkák és házi fel-adatok is.

Az értékelés elsősorban az órai munkát veszi figyelemben, hiszen a tehetség relatív fogalom és azt számokkal nehéz mérni. Ezenkívül a kreativitás és a kivitele-zés is fontos tényező az adott feladat osztályzásánál. A félévi, illetve év végi jegy az órai munka, a házi feladatokra kapott pluszok és mínuszokból adódó jegy és a projekt munkára kapott jegyek átlagából tevődik össze.

Minden tanuló félévente zárásként egy „kipakolás” keretében bemutatja az általa készített munkákat és szóban értékeli ezeket.

FAKULTÁCIÓK

41

E z v o l t a X X . s z á z a d Jelenkorunk egyrészt az ún. globális civilizáció korszaka, másrészt - különösen

Kelet-Közép-Európában - a nagy politikai-társadalmi átrendeződéseké. A mindennapjainkat befolyásoló közvetlen közeli események azonban - technikai okok miatt - kevéssé jelenhetnek meg a „hivatalos” tananyagban, jóllehet doku-mentumok és napi forrásanyag bőségesen akad.

Az alábbi felsorolás a folyamatosan gyarapodó kínálat néhány alaposan dokumentált pontját veszi számba. A fakultáció konkrét munkamenetének ki-alakításában a problémacentrikus megközelítés a legfontosabb szempont. A témaválasztás összeállítását az is befolyásolta, hogy a fakultáció résztvevői se-gítséget kapjanak az érettségi felkészüléshez.

A film és a társadalom - Az első nagy háború - Új világok ígérete: a náci Né-metország és a sztálini Szovjetunió - A film mint propagandaeszköz - Manipuláció és kényszer - A II. világháború - Izrael állam megalakulása és a palesztin kérdés - A gyarmati világ felbomlása - A kínai modell - Az amerikai mítosz - A szocialista világrendszer fénykora és hanyatlása - A hatvanas évek lázadása - Jugoszlávia fel-bomlása - A világ a XXI. század küszöbén...

A feldolgozás a témához kapcsolódó játékfilmek és dokumentumfilmek segítsé-gével történik. A tananyag a csoport érdeklődésének, kutatásainak és tájékozottsá-gának függvényében (is) alakul.

Értékelési rendszer: Az értékelés a fakultációval kapcsolatos gyakorlati munkára épül. Alapja az

órai megbeszéléseken, elemzésekben való közreműködés; a filmekhez kapcsoló-dó, a tanórán egyénileg, párban vagy csoportban kidolgozott kutatólapok színvo-nala, valamint önkéntesen vállalható külső alkotó- és kutatómunka: újságcikkek feldolgozása, bibliográfia összeállítása, könyvismertetés, kiselőadás stb.

FAKULTÁCIÓK

42

S z á m í t ó g é p e s g r a f i k a f a k u l t á c i ó A fakultáció célja, hogy megismerkedj a számítógépes reklámgrafika, és a kiad-

ványszerkesztés egyes elemeivel. A fakultációs órákon megtanulod a Corel és az Adobe egyes kiadványszerkesztőinek használatát. Tematika: A multimédia alapjai

• Alapfogalmak • Statikus médiumok: szöveg, képek, ábrák • Folyamatos médiumok: hang, mozgóképek, animációk

Grafika • Képformátumok és tulajdonságaik • Képbevitel, képmanipuláció • A számítógépes grafika alapjai • A vektorgrafika és a bittérképes grafika különbségei, összehasonlítása

(példák). Corel Draw

• Ismerkedés a vektorgrafikus programok alapvető működésével • A Corel Draw fontosabb elemei, lehetőségei • Plakátok, szórólapok, névjegykártyák készítése a program segítségével • Nyomtatás a Corel Draw-ból

Photoshop • A bittérképes programok működése • Képek feldolgozása Photoshop segítségével • Képek importálása, exportálása • Animált gif • A filterek használata • Szkennelés • Nyomtatás a Photoshopból

Kiadványszerkesztés • Ismerkedés az Adobe InDesign szoftverrel • Kisebb kiadványok szerkesztése (újság, könyv, házi dolgozat) • Nyomdatechnikai alapismeretek • Reklámok • Nyomtatás az InDesignből

Értékelés:

Az értékelés alapját a tanév során elkészített termékek, multimédia anyagok, az órákon végzett munka és a házi feladatok képezik.

FAKULTÁCIÓK

43

Minden diák két munkát készít el témakörönként, melyek osztályzásra kerül-nek. A beadási határidőket a tanár az új témakörök tanulásának megkezdésekor ismerteti.

Az órai munkára pluszokat és mínuszokat adhatunk. Ezekből az alábbiak alap-ján képződik a jegy:

• Amikor valakinek összegyűlik