GYERMEKIRODALMI LAP • L. ÉVFOLYAM 572. SZÁM

2006. JÚ

NIU

S

Vidám vakációt kívánunk!

Amikor paripám táncol,

odanéz a nap is százszor.

61

Dobban, koppan, gyors galoppban,

dús sörénye föl-föllobban,karcsú háta meg-megvillan,mint a pillanat, elillan.

Almásderes, fakó, sárga,megfeszül a kantár szára,fut az idõ, hull a patkó,a szerencse csak forgandó.

Térül-fordul, földre hajlik,de a föld is csak morajlik,fönt az égen párját várjaaz éj szárnyas paripája.

László Noémi

Simogattad már sörényét?Belenéztél meleg, barna sze-mébe?

A magyar embernek márõsidõk óta vadászatban, harc-ban, munkában, vándorlásbansegítõje, villámgyors, okos,hû társa volt a ló, a legszebbés legnemesebb háziállat.70 kilométeres sebességgelvágtat, kitûnõ a hallása, csoda-mód megérzi a veszélyt, s ha kell, megmenti gazdája életét.

Istenüknek, Hadúrnak õseink a legkedvesebbet, olyanmakulátlan, hófehér paripát áldoztak, amelyiknek a há-tán még nem volt nyereg. A honfoglalás korában a vité-zeket lovukkal együtt temették el.

Mind a hunok, mind azõsmagyarok lóháton szá-guldották be Európát, ret-tegett lovas-íjászok voltak.

2

Etruszk lovas. Az olaszAlinei professzor bebizonyítot-ta, hogy a mai Itália õslakói, azetruszkok magyarul beszéltek.

Szent István lovasszobra abudai várban, Mátyás királyéKolozsváron áll. A gelencei és aszékelyderzsi templom freskó-ján Szent László királyunk Szögnevû paripáján üldözi az ellen-séget.

Némelyik lovunknak hí-re-neve évszázadokon ke-resztül fennmaradt.

Híres magyar verseny-paripa volt Bethlen gróf In-citatoja és az Európa-szerteismert tápiószentmártoniKincsem, akit kanca létéreegyetlen paripa vagy csõ-dör sem tudott legyõzni.

A ló egészen a XX. század elsõ fe-léig a magyar katona bajtársa maradt.Huszáraink híre messze túlterjedt azország határain.

A jó lónak nincsen rossz út.

Paripam csodaszep pejkoParipam csodaszep pejko

Árpád fejedelemlovasszobra Pesten

Hortobágyi csikós

Ki alkotta

a kolozsvári

Mátyás-szobrot?

,,,, ,,

3

A trójai lóról biztosan hallottatok. A ravasz görögök egynagy faló gyomrában rejtették el néhány harcosukat, s elvo-nultak Trója vára alól, mintha feladták volna a harcot. A trója-iak bevontatták várukba az ajándékot, s örömükben mulatoz-ni kezdtek. Az éjszaka leple alatt aztán a katonák kimásztak,és kinyitották a kaput társaik-nak. Így esett el Trója.

Amikor még nem autókszáguldoztak az utakon, azemberek lóháton, lovasko-csin utaztak, a csatába is több-nyire lóháton mentek.

A tenyésztõk a ló két fõ tu-lajdonságát erõsítették: agyorsaságot és az erõt.

Az arab harcosok könnyûvászon kaftánja nem volt meg-

terhelõ a lónak, ezért az arabs pa-ripák karcsúak és gyorsak. Az angol

lovagok páncélja,pajzsa, kopjája igen

súlyos volt, ezt csak anagytestû, izmos, erõsharci mén, a BlackHorse bírta el. A lo-

vagkor után e robusz-tus fajtát igavonásrahasználták.

Hátaslóként vagyszekér, kocsi, hintóelé fogva a ló 4000éven keresztül az ember legfontosabb szállítója,igavonóként a legerõsebb munkavégzõje volt.

A motor erejét ma is lõerõben mérik.

A cowboyok életük javátlóháton töltötték.

A nyereg nélkül lovaglóindián szinte eggyé olvadtlovával: kölcsönösen értet-ték egymás minden rezdü-lését.

A díszes egyiptomi harci szekeret maga a fáraó hajtja.

Mit jelent ez aszólás: lóvá tesz?

A lónak zab kell, nem ostor.

4

A ló a lépeget, porosz-kál, üget, trappol, vágtat,ugrik sõt úszik is. Amikorlépeget, mindegyik lábátkülön-külön emeli és rak-ja le.

A földkerekség legnagyobb boldogságát a nyeregben találodmeg. – A lóval való együttlét, gondozása, ápolása és fõleg a vi-dám poroszkálás erdõn, mezõn öröm a lónak, a lovasnak is.

Az ugratás mára lelketlen sikerhajszalett. A méregdrága versenylóból gazdájaminél jobb eredményt akar kicsikarni,hogy befektetése megtérüljön. A zsokéolyan akadályokon hajtja át, amelyeketönszántából soha nem ugrana át. Ha sze-gény ló a lábát töri, egyszerûen lelövik.

Lóversenyeket már az ókori Egyiptom-ban, majd az ógörög olimpiai játékokon istartottak. A lovagi játék a középkorban

volt népszerû. Ma a futás mellett kedvenc verseny-szám az ugratás, az akadályverseny és a fogathaj-tás. Ez utóbbiban a magyarok világbajnokok.

KISS DÉNES

LOVASPatkó koppan,paripa lépked,útkõ dobban:– Gyí, paci!

Patkó csattog,nézik a népek,szikrákat verneklépés-koppok.

Paripa táncol,lovasa délceg.Gyí-gyí-gyí!Paripa érti:nyihaha!

Patkó koppan, útkõ dobban,egyre jobbannyihaha harsog,s gyí, paci!

Ügetéskor átlósan álló lábait mozgatja egyszerre.

Leggyorsabb mozgása a vágta. Van olyan pillanat, ami-kor mind a négy láb a levegõben van.

A rodeo a cowboyok kedvenc legény-próbája: ki tudtovább a hátán maradni a zabolátlan vadlónak.

A lovak lá-bát a IX. szá-zad óta patkolják, mert a keményútfelületen a paták gyorsabban kop-nak, mint ahogy nõnek. A patkolásfájdalommentes, de rendszeresenés pontosan kell végezni.

Felnyergeltderes paripa

Mondjatok olyan

növényt, amelynek

nevében szerepel a ló!

ZABLA

KANTÁRKANTÁRSZÁR

NYEREG

KENGYEL

Késõ a hegy alatt lovat abrakolni.

A kanca viszony-lag hosszú vemhes-ség után (11 hónap)egy csikót ellik. Akiscsikó olyan fejlet-ten jön a világra,hogy pár órával ké-sõbb már lábra áll,egy-két nap múlvapedig hosszabb utak-ra is követi anyját.

A lovakat testfel-építésük, tempera-mentumuk alapjánhideg- és melegvé-rû fajtákra különítik.

MARHORPASZ

SÖRÉNY

SZÜGY

TOMPOR

CSÁNK

BOKACSÜD

PATA

A ló õse a belsõ-ázsiai vadló. A ló még ma is él vadon is,de 5000 év alatt tenyésztett változata is oly sok alakult kiszerte a világon, hogy csak a kutya vetekedhetvele fajtagazdagságban. Kb. 200 lófaj-tát ismerünk. A világ lóállo-mánya 65 millió. Élettar-tamuk 25-35 év.

pejfakó

deresalmásderes

hókacsillagos homlokúkesely (kese) lábú

A legnagyobb az angoligásló: marmagassága a 2,1métert, súlya az 1,5 tonnát iselérheti.

A póninál is kisebb törpe-ló, a falabella viszont alig 63cm marmagasságú és 9 kgsúlyú.

5

A lónak négy lába van, mégis botlik.

Nyelvünkmég ma istöbb, mint 300 szótõriz a lovak színénekjelölésére.

Mennyi idõs a harmadfû

csikó?

A hidegvérûeket vaskos testalkat,nehézkes mozgás és nyugodt vérmér-

séklet jellemzi.

BELGAARDENNI

PERCHERON

homlokán kerek, fehér foltot viselfehér „zoknis” lóhomlokán, orrán (hó-) fehér sávot viselszõre barnás, sörénye, farka sötétsárgásszürke, fénytelen szõrû lófehér szõrszálakkal tarkázott, sötét szõrû lóvilágos, kerek foltokkal pettyezett ló

Kösd össze a ló

szõrének színére

utaló szót a

helyes jelentéssel:

A melegvérû fajták teste karcsú,mozgásuk szép és gyors, vérmérsék-letük élénk. Ilyen a kisbéri, a mezõhe-gyesi félvér, a lipicai.

Mi a mén,

a csõdör,

a paripa?

MURAKÖZIINDIÁN

MUSZTÁNGANDALÚZIAI

PRÉRIINDIÁNPINTÓ

ANGOLTELIVÉR

6

Hej, de nagy haragra gerjedt aparipa! Kapált a patáival, vadul fel-horkantott:

– Jól van, majd meglátjuk, me-lyikünk gyõz!

Abban állapodtak meg, hogyaddig futnak körbe, amíg valame-lyik ki nem merül, és fel nem adjaa versenyt.

A paripa, uccu neki, hátrave-

AAZZ IIGGÁÁSSLLÓÓ

MMEEGG AA PPAARRIIPPAA

ÉSZT NÉPMESE

AAZZ IIGGÁÁSSLLÓÓ

MMEEGG AA PPAARRIIPPAA

A szõre fényes, de nem kényes,a lába négy, de azért félremégy,ha a feje hókás, úgy egy kicsit mókás,a farka lompos, de mindig bozontos.Patája széles, igára képes,a zabot eszi, és ettõl a dolgát teszi,gazdájának szót fogad, és rá mindig hallgat.

Dániel Rajmund verse és rajza, Csíkmenaság

Szép állat a szürke,Járása nagyon büszke,Bölcsen lépked elõre,Az õ neve Kis Szürke.Szekeret húz a kis szürke,Zabot kap ebédre,Gazdája szereti,Szép szóval becsüli.

Papp Edvárd, Szászrégen

Kimegyek a dombtetõre,Lenézek a völgybe,Ott látom a kiscsikómatLegelni a zöldbe.Legelj, legelj csak bátran,Te szép, kicsi pára,Ne félj, nem bánt senki sem,Itt állok vigyázva.

Sala Zsombor, Málnásfürdõ

Volt egyszer két ló. Az egyik egy gazdag úré, a másikegy szegény paraszté. Egy napon a gazdag ember pa-ripája nagyon megbántotta a szegény ember igáslovát:

– Engem hintó elé fognak, te meg szekeret húzol.Te sokszor csak szalmát eszel, én bezzeg tiszta árpát.Nézd a lábamat, milyen szép és karcsú, hibátlan a pa-tám, a tied persze csupa piszok. Te búsan lógatod a nya-kad, bezzeg az enyém olyan szépen ívelt, mint a haty-tyúé. A szõröm csillog-villog, mint a selyem, a tied csa-takos, csapzott. Nem is szólva a szép hóka homlokom-ról, hiszen a te homlokodon nincs is jel. Öröm nézni,milyen szépen futok. Patáim alatt csak úgy repül a föld.Te egy csigát sem tudnál megelõzni.

– Egy csigát nem, de téged talán még lehagynálak.

Balázs Beáta, Szilágynagyfalu

László Szilárd,Nyárádköszvényes

Borsos Sarolta,Gyergyócsomafalva

HajdóZsombor,Kovászna��

��

����

Lusta lónak korbács az abrakja.

Kevély ló nagyot botlik.

7

CSEH KATALIN

LLÓÓJJÁÁRRÁÁSS

– változatok –

Nézd, ez a lómily könnyen ballag,kocog, lentet, szépen halad.Hegyen-völgyön széllel jár,majd vidáman poroszkál.Gesztet, üget, no meg gyentet,majd felgyorsul: szelet kerget,nyargal, vágtat, száguld ám!Csodálod-e, kiskomám?

Egyszer volt egy öregmolnár és egy gazdag em-ber. A molnár becsületesvolt, munkával szereztemeg a pénzét. A gazdagember mindent a szolgáivalcsináltatott.

Egyszer ellopták a polgármester egyik lovát. Elõször amolnárt gyanúsították a lopással, de aztán meglátták,hogy a gazdag embernek eggyel több lova van.

– Én ezt a lovat vettem.– Hol vetted?– A vásáron.A polgármester megismerte a lova nyergét. Elvették a

gazdag embertõl a lovat, és még büntetést is kellett fizet-nie. Az öreg molnár kapta meg a lovat a becsületességemiatt.

Domokos Arthur Benjámin, Szilágyperecsen

tette a sörényét, és vágtatni kez-dett. A harmadik körben csúfolód-va nyerítette:

– Nem vagy fáradt? Nemakarsz pihenni?

– Ne aggódj, én bírom – így azigásló.

Az ötödik körben az igáslómegkérdezte:

– Mi van veled, komám, na-

gyon fújtatsz?– Nem fújtat-

tam, csak sziszegtem, mert megbotlottam egy gyökér-ben – válaszolta a paripa.

A nyolcadik körben az igásló azt kérdezte, amikorelügetett a paripa mellett:

– Tán fáradt vagy, komám, hogy így lemaradsz?– Dehogy, dehogy. Csak eszembe jutott valami,

azon töröm a fejem.A kilencedik körben a paripa a fûre hemperedett.– Csak egy bögöly van rajtam, az szurkál. Rögtön

elhajtom, és futok tovább – füllentette.A tizedik körben a paripa nem bírta tovább.– Te gyõztél – dünnyögte. – Most már pihenhetsz.– Minek pihenjek? – felelte az igásló. – Csak most

jövök bele. Futok még vagy tíz kört, a többit majdmeglátjuk.

Attól fogva a paripa nem hordta olyan magasan azorrát. Az igásló móresre tanította.

Halmágyi Levente,Csíkmenaság

Csala Zsolt, Ákosfalva

Márton NoémiAlexandra, Brassó

Gondos Emõke,Csíkszentmárton

��

��

��

��

Kati néni 13 igét sorolt

fel a ló járásáról.

Ti tudtok másokat is?

LLÓÓJJÁÁRRÁÁSS

Jó ló után porzik az út.

8

FODOR DÓRA

CSILLAG ÉS A KISFIÚ

Volt egyszer, hol nem volt, erdõkön, mezõ-kön, hegyeken túl, egy apró kis falucska. An-nak a falucskának a legvégén, egy kedves kisházikóban élt egy kisfiú édesanyjával és édes-apjával. A kisfiú félénk volt, magányos. Csakegyedül játszott, nem a gyerekekkel, csak aszéllel, esõvel beszélt, nem az emberekkel.

A családnak egyetlen vagyona Villám volt, agyönyörûszép ló, amelynek hosszú sörényetáncolt a szélben, és ereje, gyorsasága a táltosparipákéval vetekedett.

Egy verõfényes nyári napon Villámnak kis-csikója született. Az aranyszõrû kiscsikó sö-rénye úgy ragyogott-csillogott a napfényben,hogy azonnal elkeresztelték Csillagnak.

Nõtt a kiscsikó, és nõtt a gyermek. Együttkalandoztak naphosszat, bejárták a mezõket,dombokat, hancúroztak az erdõ selymes tisztá-sain. Az aranyszõrû kiscsikó sörénye ragyo-gott a fényben, a kisfiú arca fénylett a boldog-ságtól.

Borongós õszi nap volt, amikor az apa ígyszólt a kisfiúhoz:

– Eljött az ideje, hogy Csillagot eladjuk, csakVillámot tarthatjuk meg.

A gyermek nem szólt, kiment az udvar-ra, átölelte Csillag nyakát, és bánatosansimogatta aranyszínû, selymes sö-rényét. És akkor megszólalt Csillag,de hangját csakis a kisfiú hallhatta:

– Tudom, hogy apád holnapkivisz a vásárba. El kell vál-nunk, azonban bízzál bennem,mert amikor a legnagyobbszükséged lesz rám, újra eljö-vök hozzád!

Teltek a hetek, hónapok. A kis-fiú nem tudta elfelejteni Csillagot.A rét, az erdõ már nem üzent sem-mit, játszani sem akart, még magá-nyosabb lett, kedvetlen, erõtlen,pajtásai kinevették, bántották.

Csillag a nagyvárosi cirkuszbakerült, gyönyörû mutatványokat

végzett, ünnepelték, körülrajongták, és min-denki kényeztette. Úgy tekintettek rá, mint atáltos paripák leszármazottjára. De Csillagnem volt boldog. Látta a kisfiú kedves szemét,megérezte a gyermek magányát, fájdalmát. Ésegyszer csak fölébredt benne táltos õseinekereje, bátorsága. Fölkerekedett, otthagyta acirkuszt, száguldott erdõkön-mezõkön, hegye-ken-völgyeken át, míg meg nem találta a kis-fiút az iskolaudvar egyik szegletébe húzódva,magányosan.

Mikor Csillag a kisfiú elébe toppant, a nap-sugarak megsimogatták sörényét, és olyankápráztató fényesség támadt körülöttük, hogyaz emberek nem láthatták, ahogyan a kisfiúCsillag hátára pattant, és szálltak a fényben amagasba, egyre magasabbra. Csillag elröpítet-te barátját egy olyan szigetre, amelyre csak né-hányan jutunk el. A Barátság szigete volt az õigazi otthona, onnan csöppent vendégként akisfiú mellé. Most elhozta, hogy megerõsítse,felvértezze a Rossz ellen, és belemártsa a Ba-rátság Forrásába.

Nemsokára fényfellegbe burkolózva leszáll-tak az iskolaudvaron.

A kisfiú ezentúl nyitott szívvel járt világban.Tudta, hogy Csillag, az aranyszõrû kiscsikó, aBarátság szigetének lakója vigyáz rá, és útjáncsakis igaz barátokra lelhet.

SZILÁGYI TOSA KATALIN rajza

9

SZÉ

KE

LY

GÉ

ZAra

jza

Rossz csikóból is válhat még jó ló.

LÖWI MAYA

CSIKÓMESEJámbor Sándor bácsi udvarán tá-

gas, szép istállóban élt Nyiha Hanna,egy gyönyörû, fehér kanca, akire gaz-dája nagyon büszke volt, mert számoslóversenyen elsõnek ért célba. Örült isaz egész család, mikor Hannának csi-kója született.

– Versenyparipát nevelünk belõle,ugye, Hanna? – kiáltotta a gazda, ésHanna válaszként komolyan bólogatottnagy fejével.

Nikó lett a csikó neve, pontosabbanNyiha Nikó. Fürge lovacska volt, játé-kos kedvû, mindenki szerette. A gazdazabbal etette, kefével csutakolta tisztá-ra, gyerekei finom falatokkal kedves-kedtek neki, játszani vitték.

Nyiha Hanna aggódott: ha ez ígymegy tovább, nem lesz versenyló a fiá-ból. Biztatta:

– Hagyd a semmittevést félbe,Készülj fel a versenyzésre!

De hiába. Nikó nõtt, erõsödött, de nemakart megjönni az esze.

– Mama, ne szidj. Egyszer élek,A versenyzésbõl nem kérek.Tanulni meg nem akarok,Mert már elég okos vagyok.

Mit tehetett szegény Hanna? Bánatával agazdához fordult. Másnap hajnali háromkor(amikor ti, gyerekek, még mindannyian az iga-zak álmát alusszátok) a gazda felrázta Nikót.

– Indulunk a vásárba eladni az árut! –mondta, és egy görögdinnyével jól megrakottkocsi elé fogta.

A munkához nem szokott lovacska beleiz-zadt a szokatlan feladatba. Este bizony nyúzot-tan ért haza. A gyerekek körülvették, de Nikó-nak nem volt kedve a hancúrozáshoz. Egyene-sen az istállóba ment, s ott leroskadt a puhaszalmára. Még enni sem kívánt.

Másnap káposztát és krumplit szállítottak apiacra, harmadnap lisztet súlyos zsákokban.

Nikó egyre jobban elkeseredett. Anyjánakígy panaszkodott:

– Mama, mama, szánom-bánom,

Az átkozott lustaságom.Az idõt elvesztegettem,S teherhúzó állat lettem.Nem hittem az okos szónak,S most nem kellek versenylónak.

Hanna vigasztalta:– Nikóm, a munka nem szégyen;

Baj csak az, hogy rest vagy s tétlen.Ki nem szorgos, az lemarad,Helyben topog, és nem halad.

Másnap Hanna boldogan újságolta a gazdá-nak, hogy fia a javulás útjára tért.

– Tudtam, hogy így lesz – örvendett Jám-bor Sándor bácsi.

Nem is fogta be ezután Nikót a hámba. Alovacskának gyakorolnia kellett a futást,ügetést, trappolást, ugrást nap mint nap. Ezsem volt gyerekjáték. Közben nõtt-növekedett,szélesedett a háta, erõsödtek a bokái. Karcsú,szélsebes, aranyérmes verseny-paripává vált.

Búcsúzóul pedig azt üzeni (és remélem,elhiszitek neki, gyerekek), hogy érdemes volt:

– Elég sokat fáradoztam,Amíg célomhoz jutottam.Nagyon megdolgoztam érte,Nem volt könnyû, de megérte!

Rossz kocsis az, amelyik a jobb lovat üti.

11

Egyetlenvaskos kö-tegbõl ké-szül. A kö-

zepébõl a testet, majd a lábát,nyakát, fejét, farkát kötözd, fond,hurkold.

Fûbõl,

gabona-

szárból

Óvatosan vag-dosd, csak a kó-rét, ne az ujja-dat. Gyufaszál-lal, apró szárfor-

gáccsal „szegezd” össze a da-rabokat.

Kukorica-

szárból

Egy köteget hajts kettõbe,kötözd meg, a végébõl vá-laszd le a két hátsó lábát, afarkát. A hurokba fûzz újabbköteget a két mellsõ lábnak,a nyaknak. Ennek a végébõltörd elõre a fejet. A sörényéta rajz szerint hurkold ésnyírd meg szépen.

Szalmából

Ezt a min-tát nagyítha-tod; ha körbe-varrtad, fordítsd ki, tömjbele gyapjút, varrj gombsze-

met, fonal-sörényt, -farkat rá.

TÖMÕNYÍLÁSa teste, a feje.Nyaka, lába gyé-kény, fadarab vagygyufaszál is lehet.A gyufafej csinospata is egyben.

Dugóból

Rongyból

PaciPaci

12

TTAALLÁÁLLDD KKII!!

LakatosCsilla, Monó:

1. Nem szelíd 2.Idõs 3. Kapni szeretne 4. Nem ül5. Közepén lyukas rúd6. Nem ott 7. Idõmé-rõ eszköz

�

Nagy Endre, Temesvár:1. Masina 2. Gyomvég! 3. Szán-

tóeszköz 4. Keskeny nyílás 5.Nem ugyanaz 6. Becézett Erika7. Vágóeszköz 8. Égitest 9. Anyópárja 10. Lelkész

�– Három szúnyog közül me-lyik a rendõr?

– Amelyik nyakon csíp.Dániel Brigitta, Nyárádszereda

�

– Hogy hívják a jóllakott szú-nyogot?

– Telivér.Bán Zsolt Csaba, Felsõboldogfalva

�

– Apu, nézd csak ott azt aszomorú tehenet! Biztosan tõlekaptuk a múltkor a savanyútejet.Medgyesi Melinda, Avasújváros

�

– Peti, sorold fel az égtájakat!– Észak, kelet, dél...– És mi jön dél után?– Délután jön Feri hozzánk

játszani!Deák László Csaba,

Gyimesbükk�

– Melyik a legõsibb állat?– A pingvin.– Miért?– Mert fekete-fehér.

Roitan Ádám, Nagyvárad�

– Mi lesz a kígyóból, ha lenyelegy sündisznót?

– Szögesdrót!Sipos Gyöngyvér,

Mezõmadaras�

– Miért nyúl a nyúl?– Fûért!

Mészáros Imre, Borzont�

– Mi a kannibál gyerek ked-venc csemegéje?

– A térdkalács!Árva Júlia, Nagyvárad

�

– Hogy hívják a bolondindiánt?

– Golyóstoll.Sólyom Ferenc, Zilah

HAHOTA☺ ☺

1. Anyák napja 2. rózsa 3. árvácska 4. orgona 5. tulipán 6. gyöngyvirág 7. ibolya

MÁJUSIMEGFEJTÉSEK

12

34

5

67

89

10

A

12

34

5

67

89

10

Lufik szállnak a nyári égen –hogy mi van rájuk írva, azt

neked kell megfejtened.

Tolokán Andrea, Marosludas:1. Megfagyott víz 2. Kerti szerszám 3. Fe-

hér ital 4. Nem földi 5. Varjúbeszéd

�

Farkas Tünde, Csíkszentgyörgy(Mindegyik négybetûs szó A-ban vég-zõdik!):

1. Háziszárnyas 2. Nem érdekelte3. Kétéltû állat 4. Füzet régiesen 5.Macska 6. Éveinek száma7. Szaglószerve 8. Pi-ros és kék keveréke 9.Sem apja, sem anyja10. Semmikor

�

1

2

34

5

Kelemen Edit, Nagybánya:(Mindegyik hárombetûs szó T-ben végzõdik!)

1. Vízlelõ hely 2. Kezével jelez3. Mezõ 4. Kárt okoz 5. Angoltagadás 6. Angol pötty(DOT) 7. Román vaj8. ...-fut, sok dol-ga van 9. Végülvált! 10. Pláne

�

Apai Lídia, Szi-lágycseh:

1. Tagadószó 2. Angol igen 3.Egyik szülõ 4. Ollós állat 5. Anyópárja 6. Szemével érzékel 7. Ela-

dásra váró termék 8. Ragadozómadár

1

2

3

4

5

6

7

8

12

34

5

67

89

1 0

T

1

23

45

67

�

Márton Hilda, Dés:1. Küzdelem 2. Vágóeszköz 3.

Ábra 4. Ruhazáró „eszköz” 5. Özön-lik 6. Halkan mondó 7. Becézett Zol-tán 8. Éva párja 9. Nem csúnya

1

2

34

56

78

9

13

RREEJJTTVVÉÉNNYY--

PPÁÁLLYYÁÁZZAATT

1 2 3 4 5 6

K7

Ó8 9

10 11 12

L13 14

15

E16 17

S18

19 20 21

22 23 24

É DVÍZSZINTES2. A közmondás elsõ része8. Igazságos királyunk volt9. Kanna közepe!10. Pénzben kifejezett érték11. Illés Nóra névjegye12. Várrom Kovászna megyé-

ben (IKA)13. Párt!14. Szájperem15. Ruhát száradni tesz16. Dal17. Gida mássalhangzói19. Izomban rejlik20. Ered a patak!21. Személyes névmás22. Angol tagadás23. Szélesre nyitóFÜGGÕLEGES1. Nõi név (AMÁL)

2. Megy3. Keresztül4. Szlovákiai folyó (NYITRA)5. Skandináv nép6. Kötõszó7. Függõzár12. Riad13. Épület legfelsõ része14. Akasztgató15. TÓROZ16. A közmondás

második része18. Takarékosságá-

ról híres nép20. PIF21. Személyére23. Kicsinyítõképzõ24. Fa „karja”

Mindkét rejtvény megfejtéselovas közmondás, amelyekkel

benevezhetsz a júniusi pályázatsorsolására.

Fejtsd meg õket, aztán vágtassa postára!

aa RReejjttvvéénnyykkiirráállyy

VA

JN

ÁR

ILO

NA

rejtvényei

Az ÁPRILISI REJTVÉNY-PÁ-LYÁZAT megfejtése: ...azzal meglo-

csolom, áldja meg az Isten. Könyv-jutalmat nyertek: Kis Katinka,Komandó; Ferencz Tünde ésMolnár Júlia, Küküllõboldogfalva;a csedregi III.; a zeteváraljai IV.; a

szentegyházai Tamási ÁronIskola IV. B; a gyergyó-

szentmiklósi Fo-garassy MihályIskola IV. A osz-tálya.

VÍZSZINTES1. A közmondás elsõ

része6. Maga7. Fûtõanyag8. Tágulni kezd!10. Pipavég!12. Vízduzzasztó épít-

mény13. Repülõ csészealj

angol rövidítése

15. Rangjelzõ17. Eleinte rátalál!19. Végül vár!FÜGGÕLEGES1. Szikladarabka2. Folyadékot zúdít3. Örsi Sára névjegye4. Rosta5. Egyik lábát a másik

után teszi9. Nõi név

11. A közmondásmásodik része

14. Magas növénnyelbenõtt

16. Szemével érzékel18. Aradi Hanna név-

jegye20. Rajzolni kezd!

1

6

T11

13

17

O

2

8

14

Z

9

12

3

7

Á

18

4

10

15

Á

5

16

19

Ó

K

20

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

NNYYEERRTTEESSEEKK

14

„Úgy repülj, mint a gon-dolat!” – súgjuk júniusi tál-

tosparipás Napsugarunk fü-lébe, búcsút intünk a 2005–2006-os

tanévnek, és irány a nyár, a vakáció. Köszönünk minden küldeményt, a hûséget, a ra-

gaszkodást: Csala Zsolt, Ákosfalva; CantorTímea és Noémi, Szászcsávás; DebreczenyiZoltán, Mezõköbölkút; Cseke Norbert, Szentegy-háza; Kiss Lilla, Sárvásár; Tatár Zsu-zsanna, Kõszegremete; Tolnai Mátéés Eszter, Szilágyfõkeresztúr; MajerAdrienn, Sarmaság; Bús Benjámin,Börvely; Domokos Krisztina, Ma-gyargoroszló; Csóka Zsolt, Selymes-ilosva; Balczár Norbert, KonnátÁrpád és Levente, Kovászna; KürtiOrsolya, Fényes Andrea, KubinyiRegina, Ianoº Abigél, BalajiArabella, Sütõ Csilla, Szatmárnéme-ti; Lukács Attila Szabolcs, BadiNoémi, Csernáton; Olteán-Péter Bo-róka, Engi Nimród, Gaier Melinda,Magdó Dorottya, Marosvásárhely;Veress Renáta, Nyárádszentanna;Rózsa Béla, Orotva; Almási Emõke,Szilágycseh; Szabó Ottó, Székely-szenterzsébet; Sabo Krisztina ésMiklós, Szamosardó; Kocsis Berta, Négyfalu;Tekeres Barbara, Kelemen Kriszta, Parajd;Csorba Imola, Vargyas; Gyalai Beatrice, Nagybá-nya; Bartus Mihály, Székelymuzsna; Kiss Zoltán,Szilágyballa; Szekeres Dóra, Nagyernye; PálDalma, Szõcs Kinga, Szombat Miklós, FerenczKatalin, Csíkszentgyörgy; György Szende, BálintKatalin, Csíkmenaság; Sztojka Melissza, TókosBence, Székelyudvarhely; Szabó Róbert, Szászré-gen; Pál-Székely Tamás, Oroszhegy; MezõfényiNoémi, Schvarczkopf Alíz, Éberst Viktória,Czier Anita, Csanálos; Blaskó Csenge, BuziKristóf, Török Evelin, Margitta; Kajántó Beáta,Élesd; Szíki Bettina, Szilágyi Oszkár, DaraiBarnabás, Cotuna Anett Lilla, SzappanosBrigitta, Ökrös-Hegyi Tünde, MaracsineszkuTamara, Nagyvárad; Adorián Johanna, FodorZoltán, Kolozsvár, Csergõ Rebeka, Gyergyószár-hegy; Salati Erika, Görgényüvegcsûr; Rab Tímea,Székelyderzs; Koncz Imola, Szamosújvár; Mé-

száros Imre, Borzont; Boda Rebeka, Mocsolya;Szántó Lajos, Rugonfalva; Mali Dénes Levente,Petõ Imre, Vámfalu; Bogdán Denisza, KirályRuth, Berettyószéplak; Jakab Tímea, Zetelaka;Molnár Henrietta, Désháza; Bíró Tünde, Érmi-hályfalva; Böjk Orsolya, Kedves Lehel, Csík-szentdomokos; Nagy Boglárka, Monó; GrimÁgnes, Torda; Siklódi Heléna, Pataki Szidónia,Körtvélyfája; Debreczeni Tamás, Ghiþã Andreea,Kolozs; Bende Zsuzsánna, Zabola; Hilbert Ervin,Szinérváralja; Móga Albert, László Szilárd, Nyá-

rádköszvényes; Bokor Ferenc, Bán-ffyhunyad; Balázs Adél, BocskayBoglárka, Segesvár; Méhes Tamás,Csíkszentmárton; Kapusi Norbert,Tibód; Balogh Levente, Farcád; Fo-dor László, Tekerõpatak; SzeredaiKrisztián, Zilah; Gábos Enikõ,Kara; Jámbor Kinga, Iriny; SzabóMárta, Völcsök; a szászrégeni A.Maior Iskola III. B; a szatmárnémetiBãlcescu-Petõfi Iskola III. és IV. C; aM. Eliade Iskola IV. E; a kovásznaiOrbán Balázs Iskola III. B; a tordai T.Murãºanu Iskola II., III. és IV. D, a I.Opriº Iskola IV. D; a nagybányai P.Dulfu iskola III. C; a segesvári A.Moºora Iskola II. C és III. E; az aradiA. Vlaicu Iskola III. M, a 10-es IskolaI. C; a csernátoni 3-as Iskola IV.; a

kolozsvári János Zsigmond Kollégium II. A, a I.Creangã Iskola IV. D, az O. Ghibu Iskola IV. B; azilahi S. Bãrnuþiu Iskola IV. D; a kézdivásárhelyiPetõfi Sándor Iskola III. C; a marosvásárhelyi 2-es Iskola IV. D; a csíkszeredai Nagy Imre IskolaIII. C; a szentegyházai Tamási Áron Iskola I. B, IV.A és B; a balánbányai G. Bogza Iskola IV. D osz-tálya; a köpeci III.; a völcsöki II-IV.; a csíkszent-mártoni II.; a sepsibükszádi IV.; a diószegi III. C;a szamosardói IV.; a székelykocsárdi IV. C; acsíkmenasági III. és IV.; a majláthfalvi IV.; az ér-szakácsi II-IV. B; a tóti III.; a dési III. E; a küküllõ-keményfalvi II. és IV.; a berettyószéplaki IV. B; atordaharasztosi III.; a tatrosforrási IV.; acsíkszentdomokosi II. B; a szalárdi IV. B; aszilágysomlyói II. B; a mezõfényi III.; a szilágy-fõkeresztúri IV.; a margittai III. G; a zeteváraljaiI-III.; az almásmálomi I-IV. osztály; a zimánd-újfalvi, a pákéi, a zabolai, az illyefalvi iskolások.

Szeptemberben ismét találkozunk!

LEVELEZÕ

Áprilisi Napsugarunk lila válaszai: tik a tyúk, mony a tojás; Szabó Lõrinc: Falusi hangverseny; akakaskukorékolás árulta el a törököknek az apácaiak rejtekhelyét; Tóbiás és Kelemen; A kakaska és ajércike; gácsér, tojó, kiskacsa, ruca, réce, gúnár, liba, lúd, pipe; A rút kiskacsa; Szent Márton napján,november 11-én; Ludas Matyi, Döbrögi; Holle anyó. Nyertesek: a csíkmenasági III.; a csíkdánfalvi IV.A; a köröstarjáni III. B osztály; a nagybányai N. Iorga Iskola III. C osztálya; Fodor-Kiss Hunor, Torda.

Bonczidai Tamás,Brassó

16

Örüljetek a vakációnak, sközben gyûjtögessetek adatot,képet szülõhelyetekrõl. Szep-tembertõl folytatjuk a barango-lást Köröstárkányban, Gyi-mesbükkön, Varsolcon, Ko-lozsváron.

Ki jelentkezik januárra?

Itt születtem

Érsemjén címe-rében eke ésbúzaszál látható

Fráter Lorándhuszárkapitány

Érsemjén község Bihar megye észak-nyugati részén terül el, az ország-határtól 5 km-re, egy kõhajításnyira az Ér folyótól. Közigazgatásilag hoz-zátartozik: Érselénd, Érkenéz és két tanya: Feketefalu és Barantó. Lakos-sága 4053 fõ. Nemzetiségi összetétele: magyar 67,5%, román 22,5%,roma 9,5%, más 0,5%.

Címerében egy eke és egy búzaszál látható, amely bizonyítja: a törté-nelemben nem csak a harcosokra van szükség, nem csak az erõsek marad-nak fenn, hanem a békés életet építõk is.

Érsemjén a XIV. század elején a Balog-Semjén nemzetség birtokakéntszerepel, feltehetõleg a nevét is e családtól kapta. 1520-ban már vám-szedõ hely. 1550-ben a település lakói a református vallást veszik fel. Vanreformátus és katolikus templomunk. A település lakói fõleg mezõgazda-sággal, méhészkedéssel foglalkoznak.

Büszkék vagyunk Érsemjén két híres szülöttére, Kazinczy Ferenc-re és Fráter Lorándra.

Kazinczy Ferenc író, költõ, nyelvújító, mûfordító, szerkesztõ volt.Jelentõs mértékben hozzájárult a magyar nyelv gazdagításához.1759. október 27-én született a mi falunkban. Gyermekéveit 7 éveskoráig itt töltötte nagyapja házában. Emlékét híven õrizzük és ápol-juk. Emlékszobát rendeztünk be, fejfát állítottunk legkisebbik fiá-nak, Kazinczy Lajosnak, aki tábornokként szolgált a szabadságharc-ban, és az aradi vértanúk után õt is kivégezték. Fejfája a KazinczyFerenc-emlékparkban áll, szemben édesapja mellszobrával. Felirata:„Isten, ne hagyd el szerencsétlen hazámat.”

Fráter Loránd huszárkapitány 1872-ben született falunkban. Hegedûjéngyönyörûen játszott magyar nótákat,és csodálatosan énekelt. Akülföldi hangverseny-körút-jain összegyûjtött pénzbõl1907-ben az Akadémia köz-remûködésével szobrot állítta-tott Kazinczy Ferencnek. Új-semjéni kúriája ma iskola.Emlékszobája abban a ház-ban van berendezve, amely-ben a Kazinczy-szoba is ta-lálható. A Fráter-kúria ma iskola

Kazinczy Ferencmellszobra

17

Összeállították a 2005-ös Napsugár-tábor résztvevõiés a tanítók közössége.

Minden évben megrendez-zük a farsangi bált, részt ve-szünk a Zrínyi Ilona matemati-ka-versenyen, a Ki mit tud?versenyeken, a gyermeknaponis mindig történik valami ér-dekes és felejthetetlen. Szeretünk kirándulni a közeli akácosba. Azelmúlt nyári vakációban a Napsugár szerkesztõségébe is eljutot-tunk, nekik köszönhetõen a Botanikus kertet is megismerhettük.

Iskolánk tanulói irodalmi mûsorral készülnek a megemlékezé-sekre, koszorúzásokra, falunapokra, amelyeken vetélkedõk, sport-játékok, elõadások szórakoztatják a közönséget. A községi ren-dezvények nem múlhatnak el a fiatal legényekbõl álló kondás-tánc-csoport produkciója nél-kül, amely 1952 óta mû-

ködik, és 2004 óta lá-nyokkal is bõvült.

Nagyon szeretünk itt lakni és itt járni szép iskolánkba.

Báji bácsi nappali õrkéntdolgozott a kollektívánál. Azudvar takarítása közben áte-sett a tajigán, és eltört hárombordája. Mivel volt életbizto-sítása, a biztosító fizetett neki3000 lejt, ami akkor nagy pénzvolt. Azóta mondják nálunk:Átesett, mint Báji a tajigán.

Pápis bácsi közismert voltdurvaságáról és káromkodá-sáról. Egyszer kiadósan meg-verte bivalyait, az egyik elsza-badult, és soha többé nem ke-rült elõ. Innen a semjéni szó-lás: Világgá ment, mint a Pá-pis bivalya.

A község I-VIII osztályos iskolája „Kazinczy Ferenc”nevét viseli. 409 tanulója közül 264 gyermek magyartagozatra jár. Iskolánkat állandóan újítják, korszerûszámítógépekkel felszerelt informatika teremmel isbüszkélkedhetünk. Az oktatási eszközök beszerzésében,a rászoruló diákok támogatásában és az iskolán kívülitevékenységek szervezésében fontos szerepe van a„Schola Juventutis” Alapítványnak.

Az elsõsök

Ez a ház õrziKazinczyFerenc ésFráter Lorándemlékét.

A kicsik moderntánca

A kondástánc

Iskolánk Kazinczy Ferencnevét viseli

Ne legyen a csikó okosabb a lónál.

Az állatkertben találkoztak a rokonok: a ló,a zebra és a szamár. Egy ideig bizalmatlanulméregették egymást, majd a ló nyihogva a zeb-rához fordult:

– Miért viseltek állandóan ilyen feltûnõ, fe-kete-fehér csíkos pizsamát? Hiszen ez kilomé-terekre ellátszik! Ezért festik az emberek iscsíkosra az utakon az átkelõhelyet, és ezért ne-vezik zebrának.

– Akármilyen hihetetlen is – dobbantott azebra –, hazánkban, az afrikai szavannákon szí-nünk teljesen beleolvad környezetünkbe, s ígyellenségeink nem vesznek észre.

– És miért vagytok mindig ilyenszép gömbölyûek? Még soha nemláttam sovány zebrát – iázott kisséirigyen a szamár.

– Hát azért, mert mi magunkkeressük meg magunknak a harap-nivalót, és nem bízzuk táplálásunkataz Emberre, aki néha annyira saj-nálja a takarmányt, hogy a lóbólgebe lesz.

– Na-na-na – nyihogott ingerültena ló –, ne feledjük, hogy a gebékbõllesznek a táltosok, ha parázzsal etetik õket.

– Ez csak olyan mesebeszéd! A ló sohasemeszik parazsat – billegette nagy fülét a szamár.– Csak tudnám, miért vagytok olyan büszkék?

– Hát azért, mert nekünk van családfánk,vagyis nevezetes õseink. Több elõdünk olyanhíres volt, hogy nevüket megõrizte a történe-lem. Caligula császár Incitatus nevûparipájának márványistállót, ele-fántcsont-szerszámot, bíbor-

takarót, drágakövekkel ékesített nyakláncotadományozott, sõt egy palotát is személyzettelegyütt. Kis híján konzullá nevezte ki – nézettvégig büszkén hallgatóságán a ló.

– Az emberek azt mondják, hogy az a csá-szár bolond volt – iázott vígan a szamár.

– Az lehet, de a világhódítóNagy Sándor nem volt az, mégisvárost nevezett el Bucephalosz ne-vû lováról. Az emberek az írói kép-zeletet is szárnyas paripaként áb-rázolják, melynek Pegazus a neve– nyihogta a ló tüzes szemmel, lo-bogó sörénnyel.

– Hát családfa ide, családfa oda,azért nem átallottatok velünk kö-zös utódot létrehozni, amelyneköszvér a neve – kacagott a szamár.

– Az mit sem változtat a tényen,hogy a szobrászok, festõk a királyokat és had-vezéreket lóháton és nem szamárháton örökí-tették meg.

– Azért mégis volt valaki, aki virágvasárnapszamárháton vonult be Jeruzsálembe: a Meg-váltó – mondta szerényen a szamár. – Az embe-rek úgy tartják, hogy ennek emlékére viseljüka hátunkon és vállunkon a kereszt jelét.

Erre már a ló sem tudott mit válaszolni, s azállatok szelíden lehajtották a fejüket.

KISKÓPÉ

BITAY ÉVA

ROKONOK EGYMÁS KÖZÖTT

Mondjatok olyan állatot, amelynek nevében sze-repel a ló, de mégsem az.

Áprilisi megfejtés: Bankiva, leghorn, kendermagos,csupasznyakú, liliputi, gyöngytyúk; pulykatojás.

Nyertesek: Kovács Andrea, Lupény; SzászÁgnes, Medgyes; Deák László Csaba, Gyimesbükk;Ludescher Noémi, Mezõfény.

Havonta3 díjat

sorsolunk ki!

18

19

Minden könyvre éhes molynakajánl csemegét Szántó KincsõMargittáról, Nagy Hilda Erdõ-szentgyörgyrõl, Deák LászlóCsaba Gyimesbükkrõl, BudaiBrigitta és Szigyártó Szilvia Szi-

lágysomlyóról: A Pál utcai fiúkat Molnár Ferenctõl, a Kincs-keresõ Kisködmönt Móra Ferenctõl, a Koldus és királyfitMark Twaintõl, a Vukot Fekete Istvántól, a Szent Péter es-ernyõjét Mikszáth Kálmántól, a Frak, a macskák rémét Bá-lint Ágnestõl, az Egri csillagokat Gárdonyi Gézától, a TolditArany Jánostól, a János vitézt Petõfi Sándortól, az Erdõkkönyvét Wass Alberttõl. „Izgalmasabb, mint ha a tévébennéznétek meg” – fûzi hozzá Palotás Enikõ Szalárdról.

Szólj, szám!

Keress egy szép népmûvészeti tárgyat – edényt,

bútort, párnát –, rajzold le egészében vagy csak a

rajta látható díszítést, mintát – ahogy a csíkme-

nasági Csedõ Kinga is tette. Igyekezz minél pon-

tosabban „lemásolni”, hogy hiteles legyen.

MMaasszzaatt MMûûvvéésszz

Áprilisi megfejtések: 1. Hirtelen ha-rag, rövid ész, borzongástól össze-rándult bõr, õ is hibás, kötekedik,legénykedik; 2. Késõ a hegy alatt lovatabrakolni; 3. võ, võk, nem vövek; só,sós, nem savas; hó, havas, nem hós.Nyertesek: az apácai IV. B; a mezõ-paniti IV.; a bánffyhunyadi IV. E osz-tály és a székelyudvarhelyi BenedekElek Tanítóképzõ IV. B osztálya.

KönyKönyvmolyvmoly

2007. januárjában 50 éves a Napsugár. A fél évszázados születésnapotveletek szeretnénk megünnepelni.

A szatmári tanító nénik ötlete alapján szeptemberben négy stafétabototés négy emlékkönyvet indítunk Kolozsvárról a négy égtáj felé. Nektek kell majd továbbadnotoktelepülésrõl településre, iskoláról iskolára. Ha hozzátok ér, kössetek a botra szalagot az iskolátok ne-vével, írjatok rövid üzenetet, ragasszatok fényképet az emlékkönyvbe, majd vigyétek át a legközeleb-bi iskolába, faluba, városba.

Decemberig bejárja ez a staféta széltében-hosszában egész Napsugár-országot, eljut mind a18000 lakójához. Ha visszatér hozzánk a szalaggal tele 4 vándorbot, a fényképpel-élménnyel tele 4könyv, büszkén mutatjuk majd a világnak: ilyen nagy, erõs és vidám a Napsugár-család.

Havonta3 díjat

sorsolunk ki!

AAzz áápprriilliissii pályázat nyertesei: 1 – CCoottuunnaa AAnneetttt LLiillllaa, Nagyvárad (kedvenc muzsikája a feketerigó éneke);

2 – FFooddoorr LLáásszzllóó, Tekerõpatak (kedvenc hangszere a kürt) és a ttoorrddaaii I. Opriº Iskola IV. D osztálya

(3 – Németi Nándor az erdõ hangjait hallgatja szívesen).

11

22

33

50 eves a,

Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét orszá-gon is túl volt, volt egy szegény ember és a fe-lesége. Olyan szegények voltak, hogy alig él-hettek egyik napról a másikra. Egy napon fiú-gyermekük született. A gyermek nõdögélt,kezdett okosodni. Azt mondják neki a barátaiegy vasárnap:

– Gyere, menjünk az erdõbe madarászni!Mikor az erdõbe értek, olyan vihar kereke-

dett, hogy a gyermekek széjjelfutottak, a sze-gény ember fia meg felmászott egy nagy fára.Akkora fa volt az, hogy az esõt kifogta, egycsepp esõ nem érte a fiút. A gyermek aztán afa alá lefeküdt, elaludt, a többiek hazamentek,õ meg egyedül maradt az erdõn.

Apja, anyja kereste, de nem találta sehol. A gyermek felébredt, s elkezdett sírni. Amint

ott sírdogál, odamegy hozzá egy nagy ember.– Miért sírsz, fiam?– Mert nem tudom, merre menjek haza.– Ne búsulj, fiam, elvezérellek én haza.Megfogja a gyermek kezét, s vezeti magá-

val. Amint mennek, egy helyt a föld megnyílik,s mennek be, a föld alá. Olyan szép, világoshelyre jutottak, minthalámpák égtekvolna. Azt

mondja a nagy ember a gyermeknek:– No, fiam, ezentúl én leszek az apád.A gyermek apjának fogadta a nagy embert. Az csinált neki egy kicsi szekeret, csinált ne-

ki nyilat s mindenfélét, amivel játszhat.Egyszer azt mondja a gyermek az apjának:– No, apám, nem játszom többet, kéne ne-

kem egy ló s egy szekér.– Látom, fiam, gazdálkodni akarsz – feleli az

ember. – Gyere, menjünk el ketten a városba,ott van egy király s annak egy ménese. Válasszki egy lovat, s megveszem neked.

A városban azt mondja az ember a királynak:– Felséges király, ha van eladó lova, megven-

nénk.– Éppen van – mondja a király.Bementek az istállóba, hát olyan ezüstszõrû

paripák voltak ott, amilyent sose láttak, de a fiú-nak egyik se tetszett.

Volt az istálló szögletében egy olyan hitványló, hogy mikor lefeküdt, úgy kellett fölhúzni aföldrõl. Azt mondja a fiúnak:

– No, te fiú, ha azt akarod, hogy jó lovad le-gyen, engem végy meg.

– Apám, ezt vegye meg nekem! – mondja afiú az apjának.

Hazavezetik, a fiú beviszi a pajtába, s beköti.Mondja neki a lova:

– No, édes gazdám, van-e kedved egy szikrátlovagolni? A jászol végénél, a földbe ásva vanegy kantár s egy nyereg, vedd ki onnan.

A fiú felkantározta, megnyergelte, s kive-zette a lovát az istálló elébe. Az keresztülbu-kott a fején, s olyan aranyszõrû paripa lett be-lõle, hogy különb nem volt nála.

– No, elmegyünk ebbe s ebbe avárosba, a királynak van egy leánya,megkérjük neked feleségnek – szólta paripa.

El is mentek, de az õr nem enged-te be õket.

– Szorítsd meg jól a sörényemet,ügyelj, nehogy leessél! – mondja a ló,azzal úgy fölugrott, hogy egyenesena király tornácában szállott le.

– Mi a kívánságod? – kérdi a ki-rály.

– A leányát adná nekem feleség-nek!– Tegyünk egy próbát. Az én palo-

20

AZ

ESZES GYERMEKNÉPMESE

Még lova sincs, s már a kantárt búsulja.

21

támtól az apád házáig ültess gyümölcsfákat, deúgy, hogy egyik része virágozzék, a másik ré-sze zöldüljön, s a harmadik része érjék.

Kimegy a fiú, s mondja a lovának, mit kívánta király. Azt mondja a lova:

– Annál kisebb gondod is nagyobb legyen!Menj, feküdj le, s aludj!

Mire megvirradt, már készen volt minden. Afák egy része virágzott, másik része zsendült,harmadik része ért. Jelenti a fiú a királynak:

– Megvan, felséges atyám!– Jól van – mondja a király –, még teszünk

egy próbát. Az apád háza helyén olyan palotalegyen reggelre, hogy különb legyen, mint azenyém.

Kimegy a fiú, mondja a lovának az újabb kí-vánságot. Azt mondja a lova:

– Annál kisebb gondod is nagyobb legyen!Menj, feküdj le, s aludj!

Kimegy a ló, belefúj egy sípba, amennyi ör-dög van, mind ott termett. Még nem is virradt,már készen volt a palota.

– Felséges atyám, megvan, amit kívánt – je-lenti reggel a fiú.

– Nohát – mondja a király –, a palotától azapád házáig olyan aranyhidat építs, aminélnincs különb a világon.

Mikor virradt, most is készen volt minden.A királynak nem volt mit tennie, a leányát

oda kellett adnia feleségül. Mikor legjavábanfolyt a lakodalom, megjelent az ördög.

– Miért csaptál be? – támadt a ki-rályra.

Mondja a király a vejének:– Baj van. A leányomat az ördögnek

ígértem, s megfogadtam, hogy nemadom másnak. Mármost mit csinál-junk? Én menjek el innét, vagy pedigelpusztítod az ördögöt?

– Majd én megfelelek neki, felségesatyám!

Kimegy a fiú, s elmondja a lovának,hogy mi a baj. Azt mondja a lova:

– Hej, édes gazdám, még az ördögnem volt, már akkor tudtam, hogy vi-tám lesz vele. De nem baj, kimegyünka város szélére, a többit bízd rám.

A város szélén a lóból kút lett, a fiú-ból merítõ. Jön az ördög, megfogja a

merítõt, hogy merítsen a vízbõl, akkor a merítõszéjjelroppant.

– Ej, ez még nagyobb ördög, mint én! Nembaj, azért mégis iszom! – mondja az ördög.

Belehajolt a kútba, hogy igyék. A víz feltörta kútból, az ördögöt fölvitte a levegõbe, s mi-kor leesett, széjjelment porig.

Hazaindult a legény a lóval, a király minden-felõl összehívta a népeket, s lett még egyszerakkora lakodalom, hogy hét országra szólott ahíre. Máig is élnek, ha meg nem haltak.

KO

S P

ÉTE

Rra

jzai

A ló is jobban üget hazafelé.

22

Patakokban nyugalom,

Erdõkben furadalom,

Patakokban csobbanás,

Emberekben mulatás.

Jimon Claudia, Szentegyháza

A nyári szünetben a nagymamáhozis el szoktam menni, és segítek. Dél-utánonként kimegyek az útra, és ját-szunk. Augusztus végén már minden-ki várja, hogy iskolába mehessen.Már megint egy új év kezdõdik, ésötödik osztályba megyünk. De na-gyon rossz lesz elválni a tanító néni-tõl, aki oly sokat küzdött, hogy jó osz-tály váljon belõlünk.

Ambrus Erika, Csíkdánfalva

Itt a vakáció, jaj, de jó,Örül neki a sok tanuló.Vége van az iskolának,A tanárnõ sem nagyon bánja.Kirándulni megy az osztály,Kell is egy kis kikapcsolódás,Mert ha jön ismét az õsz,Minden diák tanulásra kész.

Molnár Henrietta, Désháza

Itt a nyár! Itt a nyár!Az iskola zárva már.A tantermek üresek,Örülnek a gyerekek.Egymásnak búcsút intenek,Õsszel majd újra jönnek.

Nagy Boglárka, Monó

A városom, a városom,nagyon szép az én városom.Szép, nagy házak, jó kis boltok,a ruhákat drágán kapod.Andronic Alexandra Sarolta,

Szentegyháza

Bata Éva, Érszakácsi

Mátyás Andrea, Monó

Rehner Roland,Szászrégen

Bálint Anasztáia,Gyergyócsomafalva

Mik

lós

Mis

u,

Mon

óKedves, fáradhatatlan a tanító nénink, akinek

aranyból van a szíve. Megdicsér, ha jól viselke-dünk, és megint, ha valami csínyt követünk el. Vi-gasztal és esélyt ad, hogy kijavítsuk a rossz jegyet,és újramagyarázza a feladatot, amit nem értettünk.

Megyesi Attila, SzatmárnémetiIrkafirka

Telik az idõ, jön a nyár,mindenki örömmelvakációra vár.Piros alma érik az ágon,amit majd leszedPiroska és Áron.

Oroszhegyi Csaba Csongor írása és rajza, Marosújvár

Véget ért a tavasz,Te is sokat szaladsz,Kezdõdik a nyaralás,Gyere velünk, kispajtás.Véget ért az iskolaNagy és kicsi számára,Kezdõdik a hahota,Minden gyerek kívánsága.

Lippai László, Zilah

�

�

Meleg, nyári nap van ma,Forrón süt a napocska.Játszanak a gyermekek,Örülnek a melegnek.Pál Székely Tamás, Oroszhegy

23

Vége van az iskolának,Eljött már a várva várt nap.Játszhatunk, amennyit akarunk,De azért a tanulásra is gondolhatunk.Én voltam már a tengeren,Csupa izgalom volt ott az életem.Próbáld ki te is, ha akarod,Vagy nézd meg az erdei patakot.Szórakozz sokat a barátaiddal,Élvezd az életet a vakációban!

Ambrus Krisztina, Csíkdánfalva

A villámok mi vagyunk,Mindenkit lehagyunk,Aki velünk szembeszáll,Meglátja, hogy pórul jár.

György Csaba Sándor, Szamosardó

Júniusban örülünk, mert meleg van,és süt a nap.Sok színes pillangóröpdös át a réten.A gyerekek játszanak

a réten,kinyílik a bokor,zöldül a fû,mindenki örvend, mert itt a nyár.Barta Anett, Érköbölkút

Madárháton repültem,Sok, sok tájra kerültem,Azt hittem, hogy álmodtam,Pedig madárháton utaztam.Óceánt is láttam,Világot utaztam,Sok barátot szereztünk,Végül hazaérkeztünk.

Kovács Gabriella, Zabola

Szól a madár a faágon,Minden reggel az ágon.Holnap lesz egy

új dalocska,Gyere el te is,

napocska!Szabó Andrea,

Marosvásárhely

Itt a gyík, ott a gyík,a köveken futkosik.Zöld ruhája melegíti,még az esõtõl is védi.Szép virágok tündökölnek,nyújtanak neki rejtekhelyet.Zivatar, ha gyorsan jönne,odaszalad rejtekükbe.

Nagy Dalma írása és rajza, Kovászna

Komáromy Zsuzsa,Kolozsvár

Nagy Johanna, Marosvásárhely

Kovács Bianka, Margitta

Fer

encz

Art

úr

Kon

cz K

risz

ta,

Sza

tmár

ném

eti

Fodor-Tímár Levente,Csíkszentdomokos

Címlap: Csete Márk, SzalárdNAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõ-szerkesztõ, MÜLLER KATI képszerkesztõ. Arculatterv: KÖNCZEY ELEMÉR. A szerkesztõség postacíme:400446 Cluj, Str. L. Rebreanu, Nr.58./28., C.P.137. Telefon/fax: 0264/418001. Megrendelhetõ a szerkesztõségcímén. E-mail: napsugar@clicknet.ro A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: ContRO14RNCB2200000005690001 B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR – EDITURA SRL.CUI: 210622 Készült a kolozsvári TIPOHOLDING Rt. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 1,5 lej

E lapszám meg-jelenését támogatta

a SZÜLÕFÖLD ALAPA határon túl élõ

magyarokmegsegítéséért.

Irkafirka

Egy szép nap, talán délután,Mit gondoltunk, mit nem,Menjünk el az erdõre!El is mentünk, sokan voltunk,Sok virágot szedtünk,Hazajöttünk, megpihentünk,Vacsorára rétest ettünk.

Kiss Júlia, Gógán

�

Van itt ám egy szép játszótér,oda minden gyermek befér,s ha a napnak vége már,vidám szülõ csak terád vár.Tánczos Andrea, Szentegyháza

Igazi lovunk nem sokunknaklehet, de játék igen. Vágd ki arajzocskákat, és tûrd kettõbe.A lovaknak az orrát, a nyakát atesttel, a betyárt, a huszártderékig ragaszd össze, úgyültesd a paripára. A sörény, afarok, a kantár fonalból van.

Gyí te, gyí te,

tüzes csikó!

Gyí te, gyí te,

tüzes csikó!