1.1. az óvodai tevékenység (henri rousseau) · fejlesztési feladatok: megfigyelő képesség...
Post on 11-Sep-2019
2 Views
Preview:
TRANSCRIPT
1.1. Az óvodai tevékenység (Henri Rousseau)
1.1.1. Az óvodai tevékenység tervezete
1. A bemutató tevékenység helyszíne
1.1. az intézmény neve: Ferenczy Ida Óvoda Hosszú utcai óvodája
1.2. az óvodai korcsoport: 24 5-6 éves
1.3. a bemutató tevékenység időpontja: 2016.11.22.
1.4. a bemutató tevékenység helyszíne: csoportszoba
2. A bemutató tevékenység előkészítése
2.1. a fejlesztő tevékenységi forma: Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka
2.2. a fejlesztő tevékenység típusa: Új ismeret közlő - transzfer
2.3. a fejlesztő tevékenység előzménye:
2.3.1. élményelőzmény: Ismerkedés az állatokkal (Dzsungel „tánc”)
2.3.2. didaktikai előzmény: Papírra tök forma festése temperával
2.4. a fejlesztő tevékenység tartalma/témája:
2.4.1. cím: Dzsungel álom
2.4.2. munkakeret: Személyes közlés – Emlékezet utáni munkakeret
2.4.3. technika: festés temperával, ecsettel és szivaccsal, rajzolás, színezés
zsírkrétával, forma körülvágása és ragasztása
3. A fejlesztő tevékenység feladatai:
3.1. Nevelési feladatok: befogadói attitűd megalapozása, beszédfegyelem fejlesztése,
türelemre nevelés, figyelem fejlesztése, kitartás fejlesztése, feladattudat fejlesztése,
feladattartás fejlesztése, esztétikai nevelés
3.2. Oktatási feladatok: anyagok, technikák adaptív átültetése
3.3. Fejlesztési feladatok: megfigyelő képesség fejlesztése, szín- és formaérzék
fejlesztése, kompozíciós érzék fejlesztése, vizuális szerialitás fejlesztése, finommotorika
fejlesztése, transzfer képesség, átélés-beleélés, adaptáció, kép-absztrakció
4. Alkalmazott módszerek, eljárások: szemléltetés, beszélgetés, megfigyeltetés,
összehasonlítás, dicséret, ellenőrzés, értékelés
5. Eszközök: nagyméretű csomagolópapír, tempera, ecset, szivacs, vizes edény, színes
papír, olló, ragasztó
6. Előzetes szervezés: A megfelelő művészeti alkotások megkeresése, szükséges anyagok,
eszközök beszerzése.
A tervezet kidolgozása
Időte
rv A fejlesztő tevékenység felépítése
A feldolgozás
módszerei,
Indoklás
Magyarázó ábrák,
rajzok
5’
1. Előkészítés
a. Szervezés
A szükséges eszközök előkészítése; tiszta vízzel teli vödör
és üres vödör előkészítése. A festéshez szükséges vizes
edények, ecsetek, szivacsok és festékek előkészítése.
A rajzeszközök, lapok, ragasztók, ollók előkészítése.
Hely biztosítása: játékok elpakolása a szőnyegről, az
asztalokon és körülöttük ne legyenek játékok.
Teremrajz
b. Motiváció
Kirándulás a dzsungelben (szituációs játék):
„Képzeljétek el, hogy egy őserdőben vagyunk és egy
csoport majmot vizsgálunk. Láthatjátok, ahogy a majmok
játszanak és ennivalót keresnek. Megfigyelhetitek, hogyan
mozognak, ugrándoznak egyik ágról a másikra. De egészen
csendben kell lenni, nehogy megijedjenek az állatok. Hirtelen
furcsa zajt hallani! Láthatjátok, ahogy a majmok is
A szükséges
eszközök
előkészítése a
tevékenység
gördülékenysé
ge érdekében.
A négy asztalt
összetolom és
leterítem
terítővel.
A
mesesarokban
kezdődik a
motiváció,
majd
szőnyegre
leülve
mutatom meg
a képeket.
A tervezet kidolgozása
Időte
rv A fejlesztő tevékenység felépítése
A feldolgozás
módszerei,
Indoklás
Magyarázó ábrák,
rajzok
mozdulatlanok és figyelnek valamire. Látjátok, ott egy tigris!
A majmokkal együtt kezdjünk el mi is szépen lassan hátrafelé
menni, befelé a sűrű őserdőbe. Óvatosan, halkan hátráljatok!
Nagyon ügyesek voltatok, óvatos, csendes lépteiteket még a
tigris füle sem hallotta meg, így elment. Ekkor a kis majmok
továbbfolytatták a játékot a fák indáin himbálódzva. Most
búcsúzzunk el tőlük és üljetek le ide egy körben, hogy
elmeséljétek mi történt veletek!”
Henri Rousseau dzsungel témájú festményeit,
nagyméretben kinyomtatva és lelaminálva megmutatom a
gyerekeknek.
Szemléltető képek:
A
műalkotások
kiválasztásánál
figyelembe
vettem, hogy a
gyerekek
érdeklődését
felkeltse és
életkori
sajátosságai-
nak
megfeleljenek.
Szemléltetés
A tervezet kidolgozása
Időte
rv A fejlesztő tevékenység felépítése
A feldolgozás
módszerei,
Indoklás
Magyarázó ábrák,
rajzok
8’
2. Főrész
a. A vizuális probléma megértése
„Mi látható a képeken?
Mi lehet a helyszín, hol játszódhatnak?
Mi történik a képeken? Miből gondolod?
Milyen állatok vannak a képeken?
Milyen állatok élek még a dzsungelben?
Hol vannak az állatok? Csak a földön vagy a fákon is?
Témakibontó
beszélgetés.
A művekkel
való közös
ismerkedés.
A lényeges
vizuális
elemekre
felhívom a
figyelmet.
Előre
megfogalma-
zott
kérdésekkel
irányítom a
beszélgetést.
Formák,
színek,
arányok
tudatosítása.
Az egyéni
megnyilatkozt
atásoknak teret
adok, viszont
igyekszem
visszavezetni a
témát a
A tervezet kidolgozása
Időte
rv A fejlesztő tevékenység felépítése
A feldolgozás
módszerei,
Indoklás
Magyarázó ábrák,
rajzok
1’
20-
30’
10-
15’
Mi veszi körül az állatokat?
Milyen növényeket látunk a képeken? (indák, virágok,
pálmafák, bokrok)
Milyen formája van a leveleknek?
Sok vagy kevés növény van a képen? (sűrűség, sokaság
nyomatékosítása)
Milyen színűek a növények?
Mekkorák a növények az állatokhoz képest?
Mennyire látszódik a képeken az ég?”
A képeket elteszem, így a gyermekeknek a saját emlékképeiket
kell felidézniük.
b. A feladat megadása
„Először egy nagy dzsungelt fogunk megfesteni közösen, majd
zsírkrétával állatokat rajzolunk, kivágjuk azokat és elhelyezzük
a nagy festett dzsungel-képen.”
c. A munka megindítása és irányítása
1) A növények megfestése temperával; ecsettel és szivaccsal.
„Vegyétek fel a festős kötényt és húzzátok fel a ruhátok
ujját!”
„Milyen színűek legyenek a növények? Emlékeztek, hogy a
látványra.
Témamegadás
röviden.
Kompozíciós
készség
fejlesztése.
Emlékezet
fejlesztése. A
belső
emlékkép
előhívása.
A tervezet kidolgozása
Időte
rv A fejlesztő tevékenység felépítése
A feldolgozás
módszerei,
Indoklás
Magyarázó ábrák,
rajzok
8’
képeken milyen színeket láttatok?”
„Mekkora legyen egy levél, ha ilyen nagy a lap? És a fű
meddig érhet?”
„Emlékeztek milyen növényeket láthatunk a dzsungelben?
Milyen a levelek alakja?”
2) Amíg a festett kép szárad, egy másik asztalnál fehér lapra
zsírkrétával állatok (majom, lepke, kígyó, oroszlán, madarak;
papagájok, tukán, páva, leopárd, gepárd, stb.) rajzolása majd
körbevágása és a festményre ragasztása.
Képek felidézése:
„Milyen állatokra emlékeztek?”
„Milyen állatok élnek még a dzsungelben?”
„Mekkorák voltak az állatok a növényekhez képest?”
„Hol voltak az állatok, a földön vagy a fákon?”
„Milyen volt a bundája/tollazata? Milyen színű volt? A
bundájának volt-e mintázata?”
A különböző állatok és azok jellegzetességeinek (bundájának
mintázata, tollazata) rajzolása zsírkrétával.
A különböző állatok megrajzolásakor a jellegzetes
tulajdonságok nyomatékosítása (Például oroszlán esetében:
nagy sörénye van, majom esetében: hosszú karok és farok,
Új ötletek
támogatása,
személyre
szóló
kérdések.
Egyéni
munkák
értékelése:
dicséret,
magyarázat.
Értékelés
Az értékelés
célja saját,
mások
munkájának
megbecsülése.
Az értékelés
szempontjai:
sűrűség,
bonyolultság,
összetettség,
sokaság
megjelenése.
A tervezet kidolgozása
Időte
rv A fejlesztő tevékenység felépítése
A feldolgozás
módszerei,
Indoklás
Magyarázó ábrák,
rajzok
stb.).
Az állatok körbevágása.
A festék száradása után a képen az állatok helyének
megkeresése, majd elhelyezése a képen, az állatok ráragasztása
a képre.
3. Befejező rész
a. Szervezés
Kézmosás, kötény levétele
Eszközök elpakolása (ecsetek, szivacsok, tálak elmosása)
b. Visszajelzések a gyermekek és a csoport munkájáról
Beszélgetés az elkészült alkotásról:
„Hányféle növény/állat van a képen?”
„Hány színt láthatunk a képen?”
„Melyik állat/növény tetszik? Miért pont az?”
1.1.2. Az óvodai tevékenység menete
A fejlesztő tevékenység tartalma egy közös kép készítése festéssel (temperával, ecsettel
és szivaccsal), rajzolással (színezés zsírkrétával), majd forma körülvágása és felragasztása. A
képzőművészeti alkotás, melyet feldolgoztak a gyerekek, Henri Rousseau dzsungel témájú
festményei voltak.
A gyermekek könnyen motiválhatók voltak, egy szituációs játékkal kezdtem a
tevékenységet így lehetőséget adtam a gyermekeknek az élményszerzésre, melyből a
képalkotás során, a későbbiekben táplálkozhattak. Egy-két gyermek kivételével, akik
csendben tevékenykedtek tovább, mindenki részt vett a játékban. Fontos volt, hogy a lényeges
vizuális elemeket (melyek a dzsungelt jellemzik) átéljék, megérezzék, valamint elképzeljék,
hiszen ez a személyes közlésforma egyik alapja. Ezután megmutattam a festményeket a
gyerekeknek, akikre jellemző volt a befogadói attitűd. Kíváncsiak és érdeklődőek voltak,
valamint rendkívül közlékenyek. Az előre eltervezett kérdéseimre sokféle választ kaptam, így
ez továbbvitte a beszélgetést újabb irányokba. A festményekről való beszélgetés alatt a
gyermekek igazán türelmesek és figyelmesek voltak, így elég alaposan sikerült
megismerkedniük a műalkotásokkal.
Ezután az összetolt asztalokat leterítettem, közben a festős kötényeket felvették a
gyermekek, majd elővettem a lapot és a kikészített, festéshez szükséges eszközöket is kitettem
egy asztalra. A lap nagysága miatt fontos volt megbeszélni, hogy melyik lesz a kép alja és
melyik a teteje. Először a fatörzseket festették meg a gyerekek. Furcsa volt számukra, hogy
csak a fa törzsét kell megfesteni, mert általában egy fa rajzolásánál, megfestésénél
elengedhetetlen a lombkorona ábrázolása, hiszen ritkán alkalmazzák a képkivágás technikáját
a vizuális alkotások során. Közben elkezdték festeni a füvet is, aminél először nehézséget
okozott a méret, ami a lap arányaihoz képest kicsi volt. Először idegen volt a gyerekek
számára a megszokottól eltérő nagyságú alkotást készíteni, de miután megmutattam nekik a
megfelelő méreteket, már tudták azokat alkalmazni. A különböző levélformák kialakítás a
legtöbb gyermek számára nehézséget okozott. Az indák festése során észrevettem, hogy nem
mertek a kép közepébe belemenni, csak a lap tetején festettek. Nehéz volt a gyerekek számára
átlátni a képet, ezért sokszor irányításra, ötletekre szorultak. Amikor megjegyeztem, hogy az
indák lóghatnak lejjebb is, meglepődtek rajta és furcsállták, hogy nincsenek a megszokott
ábrázolási konvenciók közé szorítva. A cél egy sűrű, zsúfolt hatású háttér megfestése volt,
ami izgalmas volt a gyerekek számára. A következő lépésben a virágokat, gyümölcsöket
festették rá a képre. Ekkor vettem csak elő a többi színt, és a szivacsokat is, nyomatozni
lehetett. A gyerekek a virágok ábrázolásánál a berögzült sémákat követték, hiába utaltam
vissza a festményen látott virág típusokra.
Miközben száradta a festmény egy másik asztalnál zsírkrétával megrajzolták a
gyerekek az állatokat. A kontrasztosabb hatás elérésének érdekében, a háttér barnás színétől
eltérően fehér papírra, festék helyett pedig zsírkrétával készítették az álatokat. Az állatokat
szemből ábrázolták, kivéve a kígyót, amit profilból. Annak ellenére, hogy A/3-as méretű lapot
adtam és ki is hangsúlyoztam, hogy a háttér nagysága miatt az állatok töltsék ki a lapot, de
volt aki elsőre így is kicsit rajzolt. Érdekes volt látni, hogy két legjobb barátnő például egy-
egy oroszlánt készített. Ezután kivágták a formákat, ami a nagycsoportos létükre nem okozott
problémát, hiszen a megfelelő ollóhasználatot már sikerült elsajátítaniuk. Végül, a kivágott
állatokat rákomponáltuk a dzsungelképre, majd oda is ragasztottuk a háttérre.
1.1.3. Az elkészült alkotás elemzése
A gyerekeknek sikerült megértenie, hogy ezeknek a festményeknek minimális a tere,
illetve ami tér az a világos-sötét, kicsi-nagy kontrasztjára épül. Az egymásra festett rétegek és
a festék enyhe transzparens tulajdonsága miatt átüt a fatörzs a fűszálak mögül így imitálva ezt
a minimális teret. A szivacsnyomatok esetén is látszódik az alsó réteg. Ezenkívül, nem
különül el előtérre, középtérre és háttérre a kép.
Az állatokat megfelelően ki tudták emelni a gyerekek azzal, hogy egyrészt eltérő
technikát használtak, eltérő színű lapra, ezáltal érvényesül a sötét- világos kontraszt az állatok
és az esőerdő között. Másrészt az állatok mérete megfelelő abból a szempontból, hogy nem
vesznek bele a háttérbe hiszen, ha túl kicsik lennének az állatok, akkor beleolvadnának a
háttérbe. Érdekes az állatok különböző jelezése, hiszen a míg a majom például teljes testtel
szerepel a képen addig az oroszlán csak mint egy felnagyított fej jelenik meg.
Az eredeti festményekre jellemző töretlen dekorativitás az erőteljes sötét-világos, alap
és mellékszín kontrasztnak valamint a folyamatos kontúrnak köszönhetően jön létre. A
formák belső sötét-világos tagolása is kontúros. A formáknak ugyanakkor nincsen vetett
árnyéka, továbbá nincsenek reflexszínek tehát a figurák forma logika alapján kapcsolódnak
össze és nem atmoszférikusan.
A műalkotások feldolgozása során a gyerekek, ugyanakkor nem a műalkotás hatására
hanem az életkori sajátosságaik miatt, nem alkalmaztak árnyékokat, a nyomat technikával
pedig egyszerűen lehet homogén felületet létrehozni.
Az egyik legfontosabb szempont pedig a sűrűség, bonyolultság, összetettség kérdése, a
formák logikus összekapcsolásának problematikája ami megvalósult, hiszen nem láthatók
nagy üres -, és homogén, egyszínű felületek sem.
Rousseau dzsungel témájú képei festésénél például általános tigrist jelenít meg, amit a
mesefantázia alakít ki. Stilizálásával a gyermeki formavilágra reflektál. Ezenkívül síkra való
komponálásának, és lefinomított formáinak köszönhetően megfelelően beépíthető az óvodai
vizuális nevelésbe.
4. ábra
1.2. Az óvodai tevékenység (Piet Mondrian)
1.2.1. Az óvodai tevékenység tervezete
1. A bemutató tevékenység helyszíne
1.1. az intézmény neve: Ferenczy Ida Óvoda Hosszú utcai óvodája
1.2. az óvodai korcsoport: 24 5-6 éves
1.3. a bemutató tevékenység időpontja: 2017.03.09.
1.4. a bemutató tevékenység helyszíne: csoportszoba
2. A bemutató tevékenység előkészítése
2.1. a fejlesztő tevékenységi forma: Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka
2.2. a fejlesztő tevékenység típusa: Új ismeretközlő
2.3. a fejlesztő tevékenység előzménye:
2.3.1. élményelőzmény: séta a vasútállomásra, közlekedési eszközök megfigyelése
2.3.2. didaktikai előzmény: zászlódíszítés piros- zöld háromszögekkel
2.4. a fejlesztő tevékenység tartalma/témája:
2.4.1. cím:
2.4.2. munkakeret: Személyes közlés – Emlékezet utáni munkakeret
2.4.3. technika: egyenes vonalak festése temperával, geometrikus alakzatok vágása és
felragasztása
3. A fejlesztő tevékenység feladatai:
3.1. Nevelési feladatok: befogadói attitűd megalapozása, feladattartás fejlesztése, feladattudat
fejlesztése, figyelem fejlesztése, beszédkedv fokozása, mondatalkotás fejlesztése
3.2. Oktatási feladatok: absztrakt formakoncepció létrehozása
3.3. Fejlesztési feladatok: megfigyelő készség fejlesztése, kompozíciós érzék fejlesztése,
szín- és formaérzék fejlesztése, fantázia fejlesztése, finommotorika fejlesztése, képi
gondolkodásmód erősítése,
4. Alkalmazott módszerek, eljárások: szemléltetés, beszélgetés,megfigyeltetés, dicséret.
buzdítás, értékelés
5. Eszközök: fehér négyzetes rajzlap, vastag és vékonyabb ecsetek, vizes edények, terítők,
színes papír (kék, fehér, vörös), ollók, ragasztók
6. Előzetes szervezés: A megfelelő művészeti alkotás kiválasztása, szükséges anyagok,
eszközök beszerzése.
A tervezet kidolgozása
Időte
rv A fejlesztő tevékenység felépítése
A feldolgozás
módszerei, Indoklás
Magyarázó ábrák,
rajzok
1. Előkészítés
a. Szervezés
A szükséges eszközök; tiszta vízzel teli vödör és üres
vödör előkészítése. A festéshez szükséges vizes edények,
ecsetek, citromsárga tempera és fehér lapok kikészítése.
A ragasztók, ollók és ceruzák előkészítése.
Hely biztosítása a vetítővászon, a projektor és a laptop
számára.
Teremrajz
b. Motiváció
Mondrian festményeiből készített kis játékos videót
vetítek ki projektorral a gyerekeknek.
(URL: https://www.youtube.com/watch?v=iSCmWnIoRpI)
Ezután a Broadway Boogie Woogie című alkotását
A szükséges
eszközök
előkészítése a
tevékenység
gördülékenysége
érdekében
A tervezet kidolgozása
Időte
rv A fejlesztő tevékenység felépítése
A feldolgozás
módszerei, Indoklás
Magyarázó ábrák,
rajzok
kivetítem a gyermekeknek.
Szemléltető kép:
2. Főrész
a. A vizuális probléma megértése
„Mi látunk a képen?”
„Szerintetek mi lehet a képen/mit ábrázolhat?”
„Történik valami a képen? Meséld el, mire gondolsz!”
„Milyen színeket láthatunk? (sárga, kék, vörös és fehér)”
„Milyen formák láthatóak a képen?”
Miután a gyermekek megfigyelték a képet és a formákat,
színeket rajta, kikapcsolom a projektort, hogy ne azt
másolják, hanem az emlékezetükre hagyatkozzanak.
A műalkotás
kiválasztásánál
figyelembe
vettem, hogy a
gyerekek
érdeklődését
felkeltse és
életkori
sajátosságainak
megfeleljen.
Szemléltetés
Megfigyeltetés
Témakibontó
beszélgetés.
A művel való
közös
ismerkedés.
Előre
megfogalmazott
kérdésekkel
irányítom a
beszélgetést.
A lényeges
vizuális elemekre
felhívom a
figyelmet.
Formák, színek
tudatosítása.
Az egyéni
megnyilatkoztatá
soknak teret
adok.
A tervezet kidolgozása
Időte
rv A fejlesztő tevékenység felépítése
A feldolgozás
módszerei, Indoklás
Magyarázó ábrák,
rajzok
b. A feladat megadása
„Most mindenki megfestheti a saját úthálózatát, majd
színes papírból kivágjuk a felülnézetben látható autókat,
buszokat, házakat és felragasztjuk az útra vagy mellé.”
c. A munka megindítása és irányítása
Az úthálózat megfestése sárga temperával.
„Vegyétek fel a festős kötényt és húzzátok fel a ruhátok
ujját!”
„Milyenszínű is volt az út, emlékeztek?”
„Nagyon fontos, hogy ti is olyan kereszteződéseket
fessetek, mint amilyeneket a képen láttatok! Tehát
egyenes vonalakat fessetek, amik keresztezik egymást.”
Amíg a sárga tempera szárad, az előre kiválogatott (kék,
fehér és vörös) színes papírokból a gyerekek különböző
geometriai formákat (négyzet, téglalap, kör) vághatnak ki.
A festék száradása után a gyerekek elhelyezik a képen a
kivágott elemeket, majd fel is ragasztják azokat.
Miután ezzel elkészültek, lehetőséget adok arra, hogy
színes ceruzával kiegészítsék a hátteret vagy a formákat.
3. Befejező rész
Kompozíciós
készség
fejlesztése
Új ötletek
támogatása,
személyre szóló
kérdések,
ötletadás.
Egyéni munkák
értékelése:
dicséret,
magyarázat.
A tervezet kidolgozása
Időte
rv A fejlesztő tevékenység felépítése
A feldolgozás
módszerei, Indoklás
Magyarázó ábrák,
rajzok
a. Szervezés
Kézmosás
Eszközök elpakolása
Festős kötény levétele
b. Visszajelzések a gyermekek és a csoport
munkájáról
Az elkészült alkotások egymás mellé helyezése:
„Mik láthatóak a képeken?”
„Hány színt is láthatunk a képeken?”
„Melyik tetszik legjobban? Miért pont az?”
„Egymáshoz tudnátok illeszteni őket? Melyiket?
Mutasd meg és illeszd össze úgy, hogy az út ugyanott
folytatódjon!”
Értékelés
Az értékelés
célja saját, mások
munkájának
megbecsülése.
Az értékelés
szempontjai:
1.2.2. Az óvodai tevékenység menete
A fejlesztő tevékenység tartalma festés temperával, geometrikus formák kivágása
színes papírból és felragasztásuk. Piet Mondrian Broadway Boogie Woogie című absztrakt
festményét dolgoztuk fel a gyerekekkel.
Ugyanabban az óvodában és óvodai csoportban tartottam a foglalkozást, mint az első
műalkotás esetében. Ebben a csoportban nem volt jellemző a műalkotás-feldolgozás, de a
gyerekek igazán nyitotta és érdeklődőek voltak a festmény iránt.
Először projektor segítségével kivetítettem a gyerekeknek, egy rövid rajzfilmet, amely
Mondrian műalkotásait mutatja be játékosan. Nagyon tetszett a gyerekeknek, viccesnek
találták, és mivel az utolsó kép a feldolgozandó festmény volt, így közvetlenül a videó után
meg is mutattam a gyerekeknek a festményt. Az előre eltervezett kérdéseimet végigvettük, a
gyerekek ötleteltek, hogy mik is lehetnek a négyzetek, téglalapok. És a kivetítésnek
köszönhetően még egy-egy részletet kinagyítottam, így közelebbről is meg tudtam mutatni a
gyerekeknek. Miután megismertettem őket az alkotással a rajzos asztalhoz invitáltam őket,
ami már elő volt készítve, így csak a munkafolyamatot kellett ismertetnem a gyerekekkel.
Akkora motiváló hatása volt a kis rajzfilmnek és a kivetítés hangulatának, hogy szinte az
összes gyermek odasietett az asztalhoz.
A munkafolyamat első felében sárga temperával festették meg a gyerekek az
úthálózatot, ami újszerű volt számukra, de nagyon élvezték. Egy-két gyermeket bíztatni
kellett, hogy kezdjen bele, de miután ötleteket adtam nekik és a segítségükre voltam, már
önállóan tudták komponálni a képet. Érdekes volt látni a sok különböző munkát, és a
különböző keskeny/széles vonalak alkalmazását. A tervezettnél lassabban száradtak a képek,
mivel az óvodában már kikapcsolták a fűtést, ezért addig a gyerekek visszamehettek picit
játszani. Amikor megszáradtak a munkák, újra kiosztottam a gyerekeknek, így közvetlenül a
saját képükre tehették a kivágott formákat. Csak azután tettem ki a ragasztót az asztalra,
miután elhelyezték a képen a színes formákat, így előre meg tudták komponálni a képet.
Voltak olyanok, akik sokáig foglakoztak a vágással, ragasztással, és részlet gazdag,
kidolgozott munkát készítettek.
1.2.3. Az elkészült alkotások elemzése
Az elkészült alkotások közül kiválasztottam azokat, amelyek eltérnek a többi alkotástól,
és megkérdeztem a képek készítő gyermekektől, hogy mit készítettek.
1. kép
A kiválasztott alkotások közül az első képen a vonalhálózat vékonyabb, jól elkülönülő
vonalakból áll, amik 90°-os szöget zárnak be egymással. Megfigyelhető a „kevert látás”,
illetve működik a jellemző felületek törvénye, hiszen az úthálózatot felülnézetből, a buszt
pedig oldalnézetből, vagyis leginkább jellemző felületét ábrázolta a gyermek. De a kerekeket
nem jelölte, hiszen kör formát nem használtunk.
Óp.: Mit látsz a képen?
Gy.: Ez lehet egy parkoló. A sárga az út. Az egy busz, és ott vannak az ablakai.
Óp.: Mik azok, amik nem az úton vannak?
Gy.: Azok is kocsik, és amikor ilyen fehérben vannak, akkor leparkolt autók.
Óp.: Miért ragasztottál egymásra két formát? Jelöl valamit?
Gy.: Nem tudom.
2. kép
Ezen a képen is megvalósult a geometrikus rácsszerkezet. Ez az alkotás kissé elnagyolt, a
többi képhez késpest, kevésbé aprólékos és kidolgozott. Érdekes, hogy az autót és a házat
azonos négyszöggel jelölte a gyermek, így csak a környezete határozza meg, hogy mit
„ábrázol” az adott geometrikus forma. A buszt viszont formailag és egy-egy fehér téglalappal
jelölte.
Óp.: Mit készítettél?
Gy.: Egy autópályát.
Óp.: És mit ábrázolnak a téglalapok?
Gy.: Ez egy busz és ez egy lakás.
Óp.: És ami az, ami az úton van és olyan, mint a lakás?
Gy.: Ami az úton van, az kocsi.
3. kép
A harmadik képen is szélesebb vonalhálózat és elnagyolt formák láthatók, de a második
képhez képest több négyszöget ragasztott fel a gyermek. A rácsozatok geometrikusan
találkoznak, a vonalak nem hullámoznak. Az elhelyezett mértani alakzatok közül csak egyet
osztott fel a gyermek, ami az ablakot jelöli.
Óp.: Mi van a képen?
Gy.: Hát ezek itt kocsik, ezek inkább házak, ez is kocsi, ez kamion, ez kamion, ez is.
Óp: Mit jelent a fehér négyszög a piroson?
Gy.: Az, az ablak.
Óp.: És mik a sárga vonalak?
Gy.: A sárga az út, a fehér a föld.
4. kép
A vonalhálózat nagyon aprólékos és sűrű ezen a képen. A vonalak igen keskenyek a
többiek alkotásaihoz képest. A hármas képhez hasonlóan ezen a képen is csak egy téglalap
felosztott. Érdekes, hogy ábrázolásban azonos mértani alakzatok közül a gyermek néhányat
garázsként, a többit pedig házként nevezett meg.
Óp.:Mesélj a képről! Mi van rajta?
Gy.: Ezek itt a vonalak az autópályán, ez pedig az ablaka a háznak.
Óp.: És mik azok a kicsik, amik a fehéren vannak?
Gy.: Azok a házak.
Óp.: És akkor mik a sárga vonalak?
Gy.: Az autótest.
Óp.: Az micsoda?
Gy.: Amin mennek az autók.
Óp.: Az úttestre gondolsz, nem?
Gy.: De, csak én úgy szoktam nevezni.
Óp: És ami nem az úton van, az mi?
Gy.: Ő, azok a házak. Itt pedig a garázs, ez a három.
5. kép
A rácsozat az ötös számú képnél nem teljesen egyenes, inkább hullámzó. A gyermek
szándékosan megkülönböztette az alkotás során a járművek és a házak színét. Ezenkívül a
házakat homogén felületű négyszögek jelzik, az autókat és buszokat pedig felosztotta. A
formák az adott jármű funkcióját is tükrözik, ezért hosszabb a kamion az autóknál, derül ki a
képhez fűzött magyarázatból. (Ez egyébként, az egyes, a kettes és a hármas képnél is
megfigyelhető.)
Óp.: Mit látsz a képen?
Gy.: Autó, ház, kamion. A kamion azért ilyen hosszú, mert az szállít mindenfélét.
Óp.: Mit ábrázolnak a sárga vonalak?
Gy.: Az, az út.
Óp.: Ami nem az úton van, az micsoda?
Gy.: Az ház.
Óp.: És mi az a fehér az autókon?
Gy.: Az, az autó teteje.
6. kép
A hatos számú képen is megfelelő a vonalhálózat, hiszen körülbelül 90°-os szöget zárnak
be a vonalak egymással. Talán ezen a képen a legnagyobb az alakzatok közötti méret
különbség. A képhez fűzött magyarázatból kiderül, hogy a gyermek úgy értelmezte a
feladatot, hogy a sárga rácsozat nem az utat, hanem a járdát jelöli, így ő arra nem is ragasztott
geometrikus formákat.
Óp.:Mit készítettél? Mesélj róla!
Gy.: Ez egy busz,és azok ablakok, ez két ház, és ez egy autó, ez is autó.
Óp.: Mit jelent a sárga vonal?
Gy.: Járda.
Óp.: És ha az a járda, akkor hol mehetnek az autók?
Gy.: Hát mehetnek így és így, a gyalogosok meg itt átmehetnek.
7. kép
A hetes számú képen 90°-os szöget tárnak be egymással a vonalak, de ez valószínűleg az
eszközhasználatnak és az életkori sajátosságoknak köszönhető. A mértani formák között
viszont négyszögeket láthatunk. A hatos számú képpel ellentétben itt a sárga vonalakon
láthatjuk az alakzatok nagy részét, mellette pedig nagyobb, üres felületeket, amik a házakat
jelölik.
Óp.: Miket készítettél?
Gy.: Kocsikat meg házakat. Ezek kocsik, a fehérek a házak.
Óp.: És akkor mik a sárga vonalak?
Gy.: Az, az út.
8. kép
A nyolcas számú kép talán az egyik legaprólékosabban elkészített munka. A rácsozat
nehezen kivehető a széles vonalak miatt. A lap fehér része szinte alig látható. Az úton haladó
autók mindegyike egyformán van jelölve, felosztott téglalapokkal. Közvetlenül az utak
mellett állnak a házak, melyek tudatosan, minden hézagban megtalálhatók. A képen minden
felülnézetből látható, még a házak tetején látható ablakok is tetőtéri ablakok – derült ki a
képhez hozzáfűzött magyarázatból. Az alkotások közül talán ez a legtudatosabban elkészített
munka, mutatva ezzel, az azt készítő gyermek magas értelmi fejlettségi szintjét.
Óp.: Mesélj a képről!Mit készítettél?
Gy.:Ami nem a sárgán van azok a házak, amik itt vannak, azok az autók.
Óp.: És mi a sárga?
Gy.: Út.
Óp.: Mit jelentenek azok a fehér négyszögek?
Gy.: Az autó tetejét.
Óp.: És a házakon?
Gy.: Azok az ablakok, mert a tetőtérben is laknak.
Azért ezt az alkotást választottam a feldolgozáshoz,, mert úgy gondolom, hogy az
óvodában ritkán, vagy egyáltalán nem foglalkoznak az absztrakció fogalmával. Pedig fontos
lenne, hiszen ez egy olyan élménybázis megteremtésére ad lehetőséget a gyermekek számára,
ami a későbbi és a jelenlegi megismerésben az absztrakt fogalmakat, absztrakt értelmezési
mezőket és absztrakt gondolkodást folyamatossá, további asszociációs bázisokká alakítja.
Egyrészt a vizuális absztrakció megismerése a cél, hiszen ezáltal a gyermekek elindulhatnak a
formamegfeletetések mindennapi és exkluzív irányába. Ráéreznek olyan
formamegfelelésekre amelyek a különleges vizuálisnyelvi üzeneteket (műalkotás) jellemzik..
Másrészt a hétköznapokban használatos vizuális absztrakció megismerése is fontos, ami a
mindennapi vizuális kommunikációban a direkt közlésformákban mutatkozik meg jelek →
szimbólumok, indexek, piktogrammok, emblémák (kereszt, közlekedési táblák, diagrammok)
formájában. A vizuális absztrakciós gyakorlatok segítségével a vizuális információk
feldolgozásának hatékonysága, a jelek felismerése, és használata is fejlődik. A végső cél,
természetesen hogy a gyerek alakítani is tudja ezeket a vizuális információkat és ne csak
passzív befogadó legyen.
A mai gyerekek számára pedig különösen fontos lehet, hogy megtanuljanak
elvonatkoztatni a konkrét dolgoktól, hiszen rengeteg olyan képi információval találkozhatnak
a különböző modern kommunikációs eszközök használata során ami analóg jelenik meg. Ezek
használatához viszont gyakran nincs szükség különösebb gondolkodásra, mert az információ
készen jut el a felhasználóhoz.
Az absztrakció Mondrian egyik, - nagyvárosi életérzést közvetítő - festményével könnyen
beemelhetővé válik az óvodai vizuális nevelésbe. A felhőkarcolók struktúráját játékosan
megfogalmazott,a gyorsaságot és a változatosságot árasztó festmény hangulata és színvilága
közel áll a gyermekek életkori sajátosságaihoz.
És ezután képes lesz a gyermek arra, hogy bármilyen eseményt, szituációt absztrakt
módon tudjon kezelni. Új utakat nyitunk meg az ehhez hasonló élményekkel, hiszen a
gyermekek számára ez élményként jelenik meg.
1. kép
3. kép
5. kép
7. kép
2. kép
4. kép
6. kép
8. kép
top related