1,5 · a hasznos (a hétköznapokban használható) anyagismeretet, ... a fizikai és kémiai...
Post on 17-Jan-2020
0 Views
Preview:
TRANSCRIPT
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Kémia
7. osztály
Évi óraszám: 55 óra (51+4)
Heti óraszám: 1,5 óra
Jelen helyi tanterv-ajánlás az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet:
2. melléklet 2.2.10.1 Kémia 7-8. alapján készült.
A tantervi ajánlás a kerettanterv által biztosított 10 %-os szabad órakeret kitöltésére is
javaslatot ad.
A szaktanári döntésen alapuló felhasználásra javasolt órakeretet az alábbiakra fordíthatjuk:
elsősorban a tananyag gyakorlására, ismétlésére,
a tananyag mélyítésére,
nagyon tehetséges, érdeklődő osztályok esetén új anyag feldolgozására,
kísérletezésre,
összefoglalásra, ellenőrzésre.
A kerettantervek tananyagelosztása központilag két évfolyamra, azaz 7-8. évfolyamra történt,
ezért az elsődleges tennivaló a tankönyvek átdolgozásánál a két évfolyam közötti megfelelő
tananyagelosztás, a kötelező és a szabadon felhasználható óraszámok figyelembevételével.
A tankönyvek kiválasztásának elvei
A megfelelő tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat tartjuk kiemelten fontosnak:
Tartalmi szempontból feleljen meg a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tartalmi és
fejlesztési irányelveknek.
A tudományos pontosság párosuljon az életkori sajátosságoknak megfelelő
megfogalmazással és az ismeretek jól érthető, értelmezhető megfogalmazásával. Az
ismereteket rendszerezetten, logikailag összekapcsolható módon közvetítse.
Legyen alkalmas arra, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését a tantárgy iránt. (Megfelelő
minőségű és tartalmú képanyag; didaktikus ábrák; érdekességek bemutatása;
továbbgondolkozásra, búvárkodásra alkalmas feladatok stb.). Szemléletmódjával
közvetítse a természeti és a kulturális értékek felismerésének és megőrzésének
fontosságát, és ösztönözzön a felelős környezeti magatartásra.
A tankönyv tananyag-elrendezése, szerkezete tegye lehetővé a differenciált tanórai és
tanórán kívüli munka megszervezését.
Adjon segítséget az egyes témakörökben elsajátított ismeretek rendszerezésében.
Tartalmazzon az ismeretek elsajátítását ellenőrző, illetve az ismeretek alkalmazását
igénylő, a természettudományos kompetenciák elmélyítését segítő feladatokat.
Célok és feladatok
Kémiatanulmányaik során fő cél, hogy az anyagok tulajdonságait megfigyelésekből,
tapasztalatokból, kísérletekből kiindulva ismerjék meg és értsék meg, legyenek képesek
rendszerszinten látni és a kémiai tudásukat a mindennapokban kamatoztatni. Ehhez
kapcsolódóan ki kell alakítani:
az önállóbb és sokoldalúbb ismeretszerzés képességét,
a hasznos (a hétköznapokban használható) anyagismeretet,
a kémiai anyagokkal való felelősségteljes, balesetmentes bánásmód
magatartási kompetenciáit.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
A kerettanterv összeállítása figyelembe veszi, hogy az általános iskola záró
évfolyamaiban tanulók eltérő képességekkel, érdeklődéssel, szociális és családi háttérrel
rendelkeznek. Ezért több szinten közelíti meg a jelenségeket, így kapaszkodót adhat
azoknak is, akik továbbtanulásuk jellege vagy annak hiánya miatt már nem találkoznak a
kémiával mint tantárggyal. Ugyanakkor szilárd kiindulási alapot biztosíthat azoknak, akik a
középiskolában folytatják tanulmányaikat.
A kémia az általános iskolában élményközpontúan, a diákok természetes kíváncsiságára
építve jelenik meg. A diszciplináris tudás megszerzése mellett azonos súlyt kap a napi élettel
és a környezettel, egyéb tanulmányaival való kapcsolat, továbbá azoknak az utaknak,
módoknak a megtalálása, amelyekkel a kívánt információ, tudás birtokába juthat.
Az elsődleges cél az érdeklődés felkeltése és szinten tartása a legkülönbözőbb
interaktív módszerekkel: saját megfigyelésekkel, problémafelvető kísérletekkel az anyag
változásainak „csodái” iránt. A tervezett órai kísérletek előkészítéséhez, végrehajtásához
általában nem szükséges sok idő, bőséges vegyszerkészlet vagy szaktanterem. Az otthoni
megfigyelések, mérések, kémhatás vizsgálatok, kutakodások még a kémia népszerűsítését is
jelenthetik.
A 7. és 8. évfolyamon a diákok betekintést nyernek az általános, szervetlen és
szerves kémiába alapfokon. Megértik az anyagokkal kapcsolatban a struktúra és a funkció
összefüggéseit,továbbá azt, hogy a legkülönbözőbb folyamatokban mindig érvényesül a
tömeg, az energia és az elektromos töltés megmaradásának törvénye és ezeket a
folyamatokat többnyire az energiaminimumra való törekvés irányítja.
A hetedik évfolyamon a tanulók:
megismerkednek a körülöttük lévő anyagokkal, mint például levegő, víz,
táplálékok vagy oldatok találkoznak, azok viselkedését, összetevőit kutatják.
használják a modellalkotást mint ismeretszerzési módszert (különösen a
részecskemodellt)
elsajátítják az önálló és az együttdolgozás alaplépéseit a tudományos
megismerési folyamatban.
gyakorlati példán keresztül (konyhai tennivalók, tisztítószerek, étkezés, diéták)
ismerik meg a kémia kiemelkedő szerepét.
A nyolcadik évfolyamon a tanulók:
alapismeretet kapnak az anyagi világunkat felépítő apró részecskék
(atomok, ionok, molekulák) belső szerkezetéről, a köztük lévő
kölcsönhatásokról.
elsajátítják a periódusos rendszer (főcsoportok) logikus használatát
megértik a kémiai kötések létrejöttének okait (a Bohr-modell alapján),
megismerik az élő szervezetek, makromolekulák működésének kémiai alapjait
megtanulják fémes és nemfémes elemekkel, vegyületekkel, oldatokkal,
műveletekkel, kémiai reakciókkal, azok típusaival kapcsolatos alapvető
ismereteket.
Fejlesztési követelmények
A kémia kiváló megvalósítási terepe annak, hogy a diákok sajátos, de az élet minden
területén jól használható természettudományos gondolkozásmódot (például
problémameglátás, oksági összefüggések keresése, modellalkotás, törvényszerűségek
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
felismerése) alakítsanak ki. Kísérletei révén a tények tiszteletére, elfogadására nevel,
látásmódjával pedig segít megelőzni az áltudományos gondolkodásmód terjedését.
Az ismeretek aktív megszerzési módjainak változatossága, a kísérleti
tapasztalatszerzés, az együttgondolkodás, kutakodás szellemi és érzelmi élménye
bizonyítottan elősegíti az absztrakciós készség fejlődését. A változatos, „közöm van
hozzá” témakörök lehetőséget adnak különböző területek kompetenciájának fejlesztéséhez
is:
anyanyelvi és idegen nyelvi kompetenciák: asszociáció, vita, információgyűjtés és
feldolgozás
szociális kompetencia: reális önismeret, önértékelés, mások munkájának értékelése,
csoportmunkában való részvétel képességének fejlesztése,
infokommunikációs jártasságok fejlesztése: az ismeretekhez kapcsolódó mobilképek,
telefonvideók, prezentációk készítése, azok megosztása közösségi oldalakon,
tudásépítő platformokon
nemzeti identitástudat erősítése: kortárs magyar vegyészek világhírű teljesítményével,
találmányaival való megismerkedés.
A számonkérés formái, értékelés
Mélyíti a tudást, ha a számonkérés-értékelés is változatos formában történik
(ismeretlen kísérlet, anyag, szöveg, probléma vagy riport; plakátkészítés, játékok
kitalálása, mobil videós kísérleti verseny; egyéni vagy csoportos, illetve önértékelés
során).
Tudománytörténeti szemlélet kialakítása az atom és az elem fogalmak kialakulásának
bemutatásán keresztül.
A részecskeszemlélet és a daltoni atomelmélet megértése.
Az elemek, vegyületek, molekulák vegyjelekkel és összegképlettel való jelölésének
elsajátítása.
Az állapotjelzők, a halmazállapotok és az azokat összekapcsoló fizikai változások
értelmezése.
Tematikai egység
A fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. A változások hőtani jellemzőinek
megértése.
A kémiai változások leírása szóegyenletekkel.
Az anyagmegmaradás törvényének elfogadása és ennek alapján vegyjelekkel írt
reakcióegyenletek rendezése.
A keverékek és a vegyületek közötti különbség megértése. A komponens fogalmának
megértése és alkalmazása.
A keverékek típusainak ismerete és alkalmazása konkrét példákra, különösen az elegyekre és
az oldatokra vonatkozóan. Az összetétel megadási módjainak ismerete és alkalmazása.
Keverékek szétválasztásának kísérleti úton való elsajátítása.
A mennyiségi arányok értelmezése vegyületekben a vegyértékelektronok számának, illetve a
periódusos rendszernek az ismeretében.
Az anyagmennyiség fogalmának és az Avogadro-állandónak a megértése. Ionok, ionos kötés,
kovalens kötés és fémes kötés értelmezése a nemesgáz-elektronszerkezetre való törekvés
elmélete alapján. Az ismert anyagok besorolása legfontosabb vegyülettípusokba.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
A kémiai reakciók főbb típusainak megkülönböztetése.
Egyszerű reakcióegyenletek rendezésének elsajátítása.
A reakciók összekötése hétköznapi fogalmakkal: gyors égés, lassú égés, robbanás, tűzoltás,
korrózió, megfordítható folyamat, sav, lúg.
Az ismert folyamatok általánosítása (pl. égés mint oxidáció, savak és bázisok közömbösítési
reakciói), ennek alkalmazása kísérletekben.
Fogalmak
Daltoni atommodell, kémiailag tiszta anyag, elem, vegyület, molekula, vegyjel, képlet,
halmazállapot, fázis, fizikai és kémiai változás, hőtermelő és hőelnyelő változás,
anyagmegmaradás, keverék, komponens, elegy, oldat, tömegszázalék, térfogatszázalék.
Atommag, törzs- és vegyértékelektron, periódusos rendszer, anyagmennyiség, ion, ionos,
kovalens és fémes kötés, só.
Egyesülés, bomlás, gyors és lassú égés, oxidáció.
H2, légköri gáz, természetes és mesterséges víz, természetes-mesterséges szenek,
levegőszennyezés, vízszennyezés
A témakörökhöz ajánlott óraszámok:
Tematikai egység címe Óraszám
I. Bevezetés 3 óra
II. Kémiai alapismeretek 29 óra
III. Bepillantás a részecskék világába 18 óra
IV. Év végi ismétlés 3 óra
V. Környezetünk néhány fontos anyaga 2 óra
VI. Összesen 55 óra
A tantervben (+) jelölöm a 10 százalék szabad órakeretre javasolt órákat.
A tananyag diákközpontú, tanári-tanulói közös tevékenységgel való feldolgozása
szinte minden tanórán elősegíti a természettudományi, a lényegkiemelő, a problémamegoldó,
az anyanyelvi, a hatékony, önálló tanulási, az együttműködési, a technológiai kompetenciák
fejlesztését. Ezért itt csak azokat a kompetenciákat jelöljük meg, amelyek fejlesztésére
kiemelten alkalmas tartalmakat javaslunk.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak
Kompetencia-
fejlesztési
lehetőségek
Kiegészítő anyag
I. Bevezetés (3 óra)
1. A kémia tárgya,
jelentősége
vegyipar
szerves, szervetlen anyag
hatékony tanulási
k.: Így tanuld a
kémiát!
Tk.: 13–14. o.
alkímia
jatrokémia
2. A kísérletezés célja természettudomány
kísérlet
kísérleti szabályok
szabálykövető k.:
a kísérletezés
rendszabályai.
Tk.: 16. o.
3. Laboratóriumi edények
és eszközök
üvegből, porcelánból,
fából, fémből készült
edények, eszközök neve,
rajza, helyes használata
matematikai k.:
tömeg- és térfogat
mértékegységek
használata Jól fel-
készültem-e? 9.
tömeg-,
térfogat-,
sűrűségmérés
II. Kémiai alapismeretek (29 óra)
4. Az anyagok és
tulajdonságaik
érzékszervekkel,
méréssel megállapítható
fizikai tulajdonságok;
kölcsönhatással
megállapítható kémiai és
biológiai tulajdonságok
természettudo-
mányi,
problémamegoldó
k.:
Mf.: 10/1.
5. Gázok, folyadékok,
szilárd anyagok
gázok, folyadékok,
szilárd anyagok
részecskéinek „rendezett-
sége”
amorf anyagok,
folyadékkristá-
lyos állapot
6. A halmazállapot-változá-
sokat kísérő
energiaváltozások
endoterm, exoterm
változás, szublimáció
természettudo-
mányi k.:
Mf. 15/5–6.
Jól felkészül-
tem-e? 15–17.
7. Az anyagok változásai fizikai változás, kémiai
reakció, biológiai
változás
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak
Kompetencia-
fejlesztési
lehetőségek
Kiegészítő anyag
8. A levegő összetétele a levegő összetétele a
levegő összetett anyag,
keverék, üvegházhatás
digitális k.:
Mf.: 19/6.
matematikai k.:
Jól felkészül-
tem-e? 32–37.
cseppfolyós
levegő
9. A levegőszennyezés természetes és
mesterséges szennyezés,
ózonpajzs, szmog
technológiai k.:
Mf.: 20/3.
együttműködési
k.: Mf.: 20/4.
matematikai k.:
Mf.: 20/5–8.
10. Az égés a lassú és a gyors égés
kísérő jelenségei oxid,
oxidáció, öngyulladás
11. A tűzgyújtás és a tűzoltás a gázláng helyes
meggyújtása,
a tűzoltás kémiai alapja,
gyakorlati megvalósítása
kommunikációs
k.: Mf.: 25/1.
szabálykövető k.:
Mf.: 25/4–5.;
tűzveszély
elkerülése,
tűzeset jelentése.
Tk.: 40. Jól
felkészültem-e?
44–47.
a tűzgyújtás
története
12. Energiaforrások nem megújuló és
megújuló energiaforrások
energiamegmaradás
törvénye
technológiai k.:
Mf.: 27/7.
együttműködési
k.: Mf.: 28/15.,
27/7.,
matematikai k.:
Mf.: 26/5.
13. Az ásványi szenek tőzeg, lignit, barnaszén,
feketeszén, antracit
matematikai k.:
Mf.: 29/4–5. Jól
felkészültem-e?
61–62.
a szén körforgása
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak
Kompetencia-
fejlesztési
lehetőségek
Kiegészítő anyag
14. A mesterséges szenek száraz lepárlás; koksz,
korom, aktív szén;
adszorpció,
adszorpcióképesség,
adszorbens
természettudo-
mányos k.: Jól
felkészültem-e?
59.
15. A földgáz és a kőolaj szénhidrogéntelep;
kőolaj-finomító; benzin,
petróleum, gázolaj,
pakura, aszfalt
16. A megújuló
energiaforrások
napenergia, geotermikus
energia, szélenergia,
vízenergia
a biomassza mint
energiaforrás
17. Táplálékaink mint
energiaforrások és
szervezetünk
építőanyagai
alapvető tápanyagok:
fehérjék, zsírok, olajok,
szénhidrátok
életvezetési k.:
Mf.: 34/8.,
33/5–7.
védő és kiegészítő
tápanyagok: vita-
minok, ásványi
anyagok,
nyomelemek,
rostok
18. Összefoglalás
19. Gyakorlás
20. Felmérő írása
21. A víz vízbontás, hidrogén,
egyszerű anyag, elem
bomlása; a víz vegyület
együttműködési,
esztétikai-
művészeti k.:
Mf.: 41/10.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak
Kompetencia-
fejlesztési
lehetőségek
Kiegészítő anyag
22. A víz a környezetünkben a víz keménysége,
kemény és lágy víz,
vízlágyítás, vízkő;
kémiailag tiszta víz,
desztillált víz, víz
a háztartásban
természetes
vizek: „sós víz”,
„édesvíz”,
ásványvíz,
termálvíz,
szennyvizek,
természetes és
mesterséges
vízszennyező
források
23. Az oldatok oldószer, oldott anyag,
oldhatóság, telítetlen,
telített, túltelített oldatok
matematikai k.:
Mf.: 47/11. Jól
felkészültem-e?
84.
24. Az oldatok töménysége híg és tömény oldat
hígítása, töményítés,
tömegszázalékos oldatok
matematikai k.:
Mf.: 51/15–18.,
52/19–5., 53/6–
17., 54/18–20. Jól
felkészültem-e?
87–124.
együttműködési
k. Mf.: 54/21.
térfogat-
százalékos
oldatok
25. Gyakorlás (+) matematikai k.:
Mf.: 51/15–18.,
52/19–5., 53/6–
17., 54/18–20. Jól
felkészültem-e?
87–124.
együttműködési
k. Mf.: 54/21.
26. A vizes oldatok
kémhatása
(+)
savas, semleges, lúgos
kémhatás, savak, bázisok
pH, univerzálindikátor
közömbösítés,
semlegesítés
matematikai k.:
Mf.: 56/4.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak
Kompetencia-
fejlesztési
lehetőségek
Kiegészítő anyag
27. Az anyagok
csoportosítása
egyszerű anyagok,
elemek (fémek,
nemfémek, átmeneti
elemek) összetett
anyagok, vegyületek,
keverékek (elegyek,
oldatok)
felhő, köd, füst,
hab
28. Keverékek szétválasztása
alkotórészeikre
ülepítés, szűrés, bepárlás,
desztillálás,
kristályosítás,
cseppfolyósítás
29. A kémiai alapismeretek
összefoglalása I.
30. A kémiai alapismeretek
összefoglalása II.
Környezetvédelmi
fogalmak áttekintése
31. Gyakorlás
32. Témazáró felmérő írása
III. Bepillantás a részecskék világába (18 óra)
33. Az atomok és az elemek az atom elnevezése az
elem fogalmának
bővítése, vegyjel
együttműködési
k.: Mf.: 67/9.
ókori görög
filozófusok tanai
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak
Kompetencia-
fejlesztési
lehetőségek
Kiegészítő anyag
34. Az anyagmennyiség mól, relatív atomtömeg,
moláris tömeg, a vegyjel
mennyiségi jelentései
természettudo-
mányos k.: Jól
felkészültem-e?
195.
matematikai k.:
Mf.: 68/1–8.,
69/9–10. Jól
felkészültem-e?
217.
35. Gyakorlás (+) természettudo-
mányos k.: Jól
felkészültem-e?
195.
matematikai k.:
Mf.: 68/1–8.,
69/9–10. Jól
felkészültem-e?
217.
36. Az atom felépítése elemi részecskék (proton,
neutron, elektron) töltése,
tömege, helye az
atomban; atommag,
elektronfelhő, rendszám,
tömegszám
izotópok
37. Az elektronfelhő
szerkezete
elektronhéj,
energiaminimum elve,
atomtörzs,
vegyértékelektron
38. Az atomszerkezet és
a periódusos rendszer
periódus, csoport (fő-, és
mellékcsoport),
nemesgázszerkezet
39. Gyakorlás
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak
Kompetencia-
fejlesztési
lehetőségek
Kiegészítő anyag
40. A kémiai kötés.
Ionok képződése
atomokból
elsőrendű, másodrendű
kötések, ion, kation, an-
ion, töltésszám
elektronleadás:
oxidáció
elektronfelvétel:
redukció
redoxireakció
41. Ionkötés, ionvegyületek ionvegyület, ionkötés,
ionrács, képlet
42. A fémes kötés fémes kötés komplex
információk
kezelésével
kapcsolatos k.:
Mf.: 79/5.
matematikai k.:
Jól felkészül-
tem-e? 289.
matematika k.:
Mf.: 81/6–8. Jól
felkészültem-e?
296.
43. Kovalens kötés
Elemek molekulái
molekula, kovalens kötés
kötő-, és nemkötő e– pár,
kétszeres, háromszoros
kötés összegképlet,
szerkezeti képlet
44. Vegyületek molekulái elektronvonzó képesség,
apoláris, poláris,
kovalens kötés és
molekula
(dipólusmolekula, vegyü-
letmolekula)
matematikai k.:
Jól felkészül-
tem-e? 301.
ammónia, metán
45. Anyagi halmazok,
halmazállapotok
állapothatározók,
kétatomos elemi
molekulák kristályrács
típusok: atomrács,
molekularács, fémes
kötés, fémrács, ionrács
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak
Kompetencia-
fejlesztési
lehetőségek
Kiegészítő anyag
46. A kémiai reakció tömegmegmaradás
törvénye kémiai egyenlet
47. Számítások a kémiai
egyenlet alapján (+)
fémes kötés matematikai k.:
Mf.: 88/8–14. Jól
felkészültem-e?
323–328.
48. Az anyagszerkezeti
ismeretek összefoglalása
49. Gyakorlás
50. Témazáró felmérő írása
51.-
52.
Az évi anyag áttekintése
IV. Év végi ismétlés (3 óra)
V. Környezetünk néhány fontos anyaga (2 óra)
Olvasmányok:
A papír
Az üveg
A kerámiaanyagok
Építőanyagok
Vegyszerek a háztartásban
A tantervben pirossal kiemelt órákat kihagyva heti 1 órára tervezve 37 óra keretén belül
elsajátítani a kémiai alapismereteket.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Szabadon felhasználható órakeret: 4 óra
Tematikai egység Téma Óraszám
Kémiai alapismeretek Gyakorlás 1 óra
Kémiai alapismeretek A vizes oldatok kémhatása 1 óra
Bepillantás a részecskék
világába Gyakorlás 1 óra
Bepillantás a részecskék
világába
Számítások a kémiai
egyenlet alapján 1 óra
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Kémia
8. osztály
Évi óraszám: 72 óra (69+5)
Heti óraszám: 2 óra
A témakörökben ajánlott óraszámok:
Tematikai egység címe Óraszám
I. Év eleji ismétlés 14 óra
II. A nemfémes elemek és vegyületeik 30 óra
III. A fémek és vegyületeik 25 óra
IV. Év végi ismétlés 3 óra
V. Összesen 72 óra
A tantervben (+) jelölöm a 10 százalék szabad órakeretre javasolt órákat.
A tananyag diákközpontú, tanári-tanulói közös tevékenységgel való feldolgozása. Szinte
minden tanórán elősegíti a természettudományi, a lényegkiemelő, a problémamegoldó, az
anyanyelvi, a hatékony, önálló tanulási, az együttműködési, a technológiai kompetenciák
fejlesztését. Ezért itt csak azokat a kompetenciákat jelöljük meg, amelyek fejlesztésére
kiemelten alkalmas tartalmakat javaslunk.
Célok és feladatok
A tantervi anyag célja annak elérése, hogy középiskolai tanulmányainak
befejezésekor minden tanuló birtokában legyen a kémiai alapműveltségnek, ami a
természettudományos alapműveltség része. Ezért szükséges, hogy a tanulók tisztában
legyenek a következőkkel:
az egész anyagi világot kémiai elemek, ezek kapcsolódásával keletkezett vegyületek
és a belőlük szerveződő rendszerek építik fel;
az anyagok szerkezete egyértelműen megszabja fizikai és kémiai tulajdonságaikat;
a vegyipar termékei nélkül jelen civilizációnk nem tudna létezni;
a civilizáció fejlődésének hatalmas ára van, amely gyakran a háborítatlan természet
szépségeinek elvesztéséhez vezet, ezért törekedni kell az emberi tevékenység által
okozott károk minimalizálására;
a kémia eredményeit alkalmazó termékek megtervezésére, előállítására és az ebből
adódó környezetszennyezés minimalizálására csakis a jól képzett szakemberek
képesek.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
a kémia tanításakor a tanulók már meglévő köznapi tapasztalataiból, valamint a
tanórákon lehetőleg együtt végzett kísérletekből kell kiindulni, és a gyakorlati életben
is használható tudásra kell szert tenni;
a tanulóknak meg kell ismerni, meg kell érteni és a legalapvetőbb szinten alkalmazni
is kell a természettudományos vizsgálati módszereket.
A tantervben a tanulói tevékenységek és a pedagógiai módszerek oszlopaiban
leírt módszerek ajánlások, az ismeretek és fejlesztési követelmények elsajátításához más
módszerek és tevékenységek is választhatók, azonban ebben az esetben is a nevelési-
oktatási tevékenységnek el kell érnie az alábbi célokat:
el kell sajátítaniuk a megfelelő biztonsági-technikai eljárásokat, manuális készségeket;
el kell tudniuk különíteni a megfigyelést a magyarázattól;
meg kell tudniuk különböztetni a magyarázat szempontjából lényeges és lényegtelen
tapasztalatokat;
érteniük kell a természettudományos gondolkozás és kísérletezés alapelveit és
módszereit;
érteniük kell, hogy a modell a valóság számunkra fontos szempontok szerinti
megjelenítése;
érteniük kell, hogy ugyanazt a valóságot többféle modellel is meg lehet jeleníteni;
minél több olyan anyag tulajdonságaival kell megismerkedniük, amelyekkel a
hétköznapokban is találkozhatnak, ezért célszerű a felhasznált anyagokat „háztartási-
konyhai” csomagolásban bemutatni, és ezekkel kísérleteket végezni;
korszerű háztartási, egészségvédelmi, életviteli, fogyasztóvédelmi,
energiagazdálkodási és környezetvédelemi ismeretekre kell szert tenniük;
a kémiával kapcsolatos vitákon, beszélgetéseken, saját környezetük kémiai
vonatkozású jelenségeinek, folyamatainak, illetve környezetvédelmi problémáinak
tanulmányozására irányuló vizsgálatokban és projektekben kell részt venniük.
Érdemes az egyes tanórákhoz egy vagy több kísérletet kiválasztani, és a
kísérlet(ek) köré csoportosítani az adott kémiaóra tananyagát. A tananyaghoz
kapcsolódó információk feldolgozása mindig a tananyag által megengedett szinten
történjék az alábbi módon:
forráskeresés és feldolgozás irányítottan vagy önállóan, egyénileg vagy csoportosan;
az információk feldolgozása egyéni vagy csoportmunkában, amelyhez konkrét
probléma vagy feladat megoldása is kapcsolódhat;
bemutató, jegyzőkönyv vagy egyéb dokumentum, illetve projekttermék készítése.
Fejlesztési követelmények
A kémia tárgyát képező makroszkópikus anyagi tulajdonságok és folyamatok okainak
megértéséhez már a kémiai tanulmányok legelején szükség van a részecskeszemlélet
kialakítására. A fizikai és kémiai változások legegyszerűbb értelmezése a Dalton-féle
atommodell alapján történik, ez lehetővé teszi:
Az egyenletek leírása szavakkal és képletekkel.
A mennyiségi viszonyok értelmezését a kémiai folyamatokban atomszám-
megmaradás alapján.
Változásokat fizikai/kémiai, és ezeken belül a hőtermelő/hőelnyelő folyamatok
kategóriáiba sorolhatók.
Anyagok csoportosítását kémiailag tiszta anyagok, keverékekre, valamint a
keverékek kémiailag tiszta anyagokra való szétválasztási módszereinek és ezek
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
gyakorlati jelentőségének tárgyalását.
A keverékek (elegyek, oldatok) összetételének megadása a tömeg- és térfogatszázalék
felhasználásával történik.
Az anyagszerkezeti ismeretek a továbbiakban a Bohr-féle atommodellre, illetve a Lewis-féle
oktettszabályra építve fejleszthetők tovább.
A periódusos rendszer (egyszerűsített) elektronszerkezeti alapon való értelmezése
Az egyszerű ionok elektronleadással, illetve -felvétellel való képződése.
A molekulák kialakulása egyszeres és többszörös kovalens kötésekkel mutatható be.
A 7–8. évfolyamon a kötés- és a molekulapolaritás fogalma nincs bevezetve, csak a
„hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv szerint a „vízoldékony”, „zsíroldékony” és
„kettős oldékonyságú” anyagok különböztetendők meg.
A fémek jellegzetes tulajdonságai az atomok közös, könnyen elmozduló
elektronjaival értelmezhetők.
Az anyagmennyiség fogalma
A rendezett kémiai egyenletek alapján egyszerű sztöchiometriai számításokat teszi
lehetővé.
Egymással maradéktalanul reakcióba lépő, vagy bizonyos mennyiségű termék
előállításához szükséges anyagmennyiségek kiszámítása.
A részecskeszemléletet erősíti, annak ismerete a kémiai reakciók során a részecskék
száma (és nem a tömege) a meghatározó.
A redoxireakciók tárgyalása ezeken az évfolyamokon az égés jelenségéből indul ki, s az
oxidáció és a redukció értelmezése is csak oxigénátmenettel történik.
Az oxidokból kiinduló fémkohászat alapegyenletei nyújtják.
A savak és bázisok jellemzésére és a sav-bázis reakciók magyarázatára a 7–8. évfolyamon a
disszociáció (Arrhenius-féle) elmélete szolgál.
A savak vizes oldatai savas kémhatásúak, a bázisok vizes oldatai lúgos
kémhatásúak.
A kémhatás indikátorokkal vizsgálható és a pH-skála segítségével számszerűsíthető.
A savak és lúgok vizes oldatai maró hatásúak.
A savak és bázisok vizes oldatai só és víz keletkezése mellett közömbösítési
reakcióban reagálnak egymással.
A szervetlen kémiai ismeretek tárgyalása és a szerves vegyületek bevezetése az
előfordulásuk és a mindennapi életünkben betöltött szerepük alapján csoportosítva
történik.
A környezetkémiai témák közül már ebben az életkorban szükséges a fontosabb
szennyezőanyagok és eredetük ismerete.
A kémia tantárgy más tantárgyi kompetenciák fejlesztéséhez is hozzájárul: a
matematikai és digitális kompetenciák, esztétikai-művészeti tudatossá, kifejezőképesség,
anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációkészség, kezdeményezőképesség, szociális és
állampolgári kompetencia,nemzeti öntudat erősítéséhez.
A kémia oktatás segíti: az állampolgárságra és demokráciára nevelést, az önismeret és a
társas kapcsolati kultúra fejlesztésére, a testi és lelki egészségre, valamint a családi életre
nevelést, médiatudatosságuk kifejlődését, a felelősségvállalás önmagukért és másokért,
környezettudatosság és a fenntarthatóságra törekvés kialakítását.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
A számonkérés formái, értékelés
Az értékelés során az ismeretek megszerzésén túl vizsgálni kell, hogyan fejlődött a tanuló
absztrakciós, modellalkotó, lényeglátó és problémamegoldó képessége. Meg kell követelni
a jelenségek megfigyelése és a kísérletek során szerzett tapasztalatok szakszerű
megfogalmazással történő leírását és értelmezését. Az értékelés kettős céljának
megfelelően mindig meg kell találni a helyes arányt a formatív és a szummatív értékelés
között. Fontos szerepet kell játszania az egyéni és csoportos önértékelésnek, illetve a
diáktársak által végzett értékelésnek is. Törekedni kell arra, hogy a számonkérés formái minél
változatosabbak, az életkornak megfelelőek legyenek. A hagyományos írásbeli és szóbeli
módszerek mellett a diákoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a megszerzett tudásról és a
közben elsajátított képességekről valamely konkrét, egyénileg vagy csoportosan elkészített
termék (rajz, modell, poszter, plakát, prezentáció, vers, ének stb.) létrehozásával is
tanúbizonyságot tegyenek.
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejleszté
si lehetőségek Kiegészítő anyag
I. Év eleji ismétlés (11 óra)
1. A laboratóriumi
kísérletezés
szabályai.
Balesetvédelem
2.
Az anyagok
tulajdonságai és
változásai
3. Az anyagok
csoportosítása
4.
Az oldatok
5. Tömegszázalék,
térfogatszázalék
számítás
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejleszté
si lehetőségek Kiegészítő anyag
6
7.
Az atomok és az
elemek.
Az
anyagmennyiség.
Az atom felépítése,
az elektronfelhő
szerkezete.
atomszerkezet,
periódusos
rendszer
8.
A kémiai kötések:
ionkötés,
ionvegyületek
9.
10.
A kémiai kötések:
kovalens és fémes
kötés.
Elemmolekulák,
vegyületmolekulák
11.
12.
Anyagi halmazok,
halmazállapotok.
A kémiai reakció.
A kémiai egyenlet.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejleszté
si lehetőségek Kiegészítő anyag
13.
14.
A kémiai reakciók
csoportosítása.
Év eleji számonkérő
dolgozat
II. A nemfémes elemek és vegyületeik (24 óra)
15. Az elemek általános
jellemzése
Fémek, félfémek,
nemfémes elemek fizikai
tulajdonságai, helyük a
periódusos rendszerben.
16. A nemesgázok A nemesgázok
tulajdonságai, kémiai
viselkedésük, atomos
szerkezetük,
előfordulásuk,
felhasználásuk.
matematikai k.:
Mf.: 20/3. Jól
felkészültem-e? 72.
Keszonbetegség.
A nemesgázok
elnevezése.
Bródy Imre (kripton-
izzó)
17. A hidrogén A hidrogén reakciója
oxigénnel, klórral (durra-
nógáz, klórdurranógáz),
redukáló hatása, ipari
előállítása, felhasználása.
matematikai k.:
Mf.: 22/4–6. Jól
felkészültem-e? 123.,
125.
18. A VII. főcsoport
fontosabb elemei és
vegyületeik.
A klór
A halogének, a klór és a
jód tulajdonságai,
felhasználása.
matematikai k.: Jól
felkészültem-e? 101.
együttműködési,
életviteli k.: Mf.: 24/8.
Semmelweis Ignác, az
„anyák megmentője”.
A halogének szerepe
az élő szervezetben.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejleszté
si lehetőségek Kiegészítő anyag
19.
A hidrogén-klorid
A hidrogén-klorid és a
sósav keletkezése,
tulajdonságai.
A sósav sói a kloridok.
technológiai k.: Jól
felkészültem-e? 100.,
102.
matematikai k.: Jól
felkészültem-e? 93–96.
A háztartásban
használt
klórvegyületek.
20. A VI. főcsoport
elemei és
vegyületeik.
Az oxigén
Az oxigéncsoport.
Az oxigén előfordulása
(elemi állapotban és
vegyületekben),
tulajdonságai, kinyerése,
felhasz-
nálása.
természettudományi k.:
Mf.: 30/6.
21. Az ózon. Az allotrópia.
Az ózon tulajdonságai,
keletkezése, bomlása.
A talajközeli ózon, az
ózonpajzs.
önálló tanulási k.:
Mf.: 30/1.
Jól felkészültem-e?
392.
Az oxigén körforgása.
22. A víz A vízmolekula alakja,
polaritása, hidrogénkötés,
másodrendű kötés.
Hogyan melegít a
mikrohullámú sütő?
23. Vizes oldatok
kémhatása
A hidrogénion, az
oxóniumion, összetett ion,
protonátmenettel járó
reakció, sav, bázis (sav-
bázis reakció),
hidroxidion,
amfotéria, a savas, lúgos,
semleges kémhatás oka.
24. A hidrogén-peroxid
(+)
A hidrogén-peroxid
tulajdonságai, katalizátor.
A hidrogén-peroxid
felhasználása, biokata-
lizátorok, autokatalízis.
25. A kén A kén tulajdonságai,
kénmolekula,
molekularács, amorf kén,
szulfidok.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejleszté
si lehetőségek Kiegészítő anyag
26.
27.
Fontosabb
kénvegyületek
A kén-dioxid, kénessav,
kén-trioxid,
A kénsav keletkezése,
szulfátion, a kénsav
reakciói fémekkel, só
(savmaradékion).
matematikai k.: Jól
felkészültem-e? 140–
146.
A kén-hidrogén.
A szelénvegyületek
élettani hatása.
28. A VII. és a VI.
főcsoport elemeinek
és vegyületeiknek a
gyakorlása
29. Az V. főcsoport
elemei és
vegyületeik
A nitrogéncsoport.
A nitrogén tulajdonságai.
A hidrogén, az oxigén
és a nitrogén
felfedezése.
30. Fontosabb
nitrogénvegyületek.
Az ammónia
Az ammónia
tulajdonságai, előállítása.
Ammóniumion,
ammónium-klorid.
természettudományi k.:
Jól felkészültem-e?
181.
technológiai k.: Jól
felkészültem-e? 159.
matematikai k.: Jól
felkészültem-e? 169.
31. A salétromsav A salétromsav
tulajdonságai, nitrátion,
választóvíz, királyvíz,
nitrogén-dioxid, nitrátok,
ammónium-nitrát, pétisó.
technológiai k.: Jól
felkészültem-e? 158.
matematikai k.:
160–161., 163
A salétromsav
gyártása. A nitrátok.
32
33.
A foszfor és
fontosabb
vegyületei
A fehér- és vörösfoszfor,
foszformolekula, foszfor-
oxid
foszforsav, foszfátok,
szuperfoszfát, trisó.
együttműködési,
digitális,
kommunikációs k.:
Mf.: 46/2.
matematikai k.: Jól
felkészültem-e? 162.
Műtrágyák.
A foszfor körforgása.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejleszté
si lehetőségek Kiegészítő anyag
34. A IV. főcsoport
elemei és
vegyületeik.
A szén
A széncsoport.
A gyémánt és a grafit
tulajdonságainak
szerkezeti magyarázata,
atomrács (térhálós,
réteges), delokalizált
elektronok, fullerének.
együttműködési,
digitális,
kommunikációs k.:
Mf.: 51/7.
A 14-es szénizotóp.
A szén körforgása.
Néhány nagy
történelmi gyémánt.
35. Fontosabb
szénvegyületek, a
szén-dioxid
A szén-dioxid
keletkezése,
tulajdonságai, előállítása,
tulajdonságai.
matematikai k.:
Jól felkészültem-e?
217–218.
A színpadon gomolygó
füst.
36. Fontosabb
szénvegyületek, a
szén-monoxid és a
szénsav
szén-monoxid
keletkezése,
tulajdonságai, szénsav,
karbonátion, a szénsav
sói: karbonátok, kalcium-
karbonát.
problémamegoldó k.:
Jól felkészültem-e?
196., 198.
technológiai k.: Jól
felkészültem-e? 393.
matematikai k.: Jól
felkészültem-e? 213–
214.
A szén-monoxid
mérgező hatásának
„mechanizmusa”.
37. A szilícium és
vegyületei
A szilícium, a szilícium-
dioxid (kvarc), szilikátok.
matematika k.: Jól
felkészültem-e? 211.
Hegyikristály, tűzkő,
faopál, kovaföld,
azbeszt.
38.
39.
A nemfémek és
vegyületeik
gyakorlása
Jellemző kémiai
reakciók (+)
együttműködési,
digitális,
kommunikációs k.:
Mf.: 58/20.
természettudományi k.:
Jól felkészültem-e?
226.
40. A nemfémek és
vegyületeik
összefoglalása
41. Témazáró felmérő
írása
III. A fémes elemek és vegyületeik (20 óra)
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejleszté
si lehetőségek Kiegészítő anyag
42. A fémek általános
jellemzése
A fémek fizikai
tulajdonságai: fémes
kötés, fémrács,
könnyűfémek,
nehézfémek, ötvözetek,
ötvözettípusok,
amalgámok.
együttműködési,
digitális,
kommunikációs k.:
Mf.: 60/8.
A fémek szerepe az
ember életében.
Az „emlékező”
ötvözet.
43. A fémek kémiai
tulajdonságai
A fémek reakciói:
oxigénnel, vízzel,
savakkal (passziválódás),
fémionokkal, fémek
redukálósora.
44. A fémek korróziója,
a korrózióvédelem.
A korrózió, az oxidréteg
szerkezete (laza,
összefüggő).
Korrózióvédelem: aktív,
passzív felületvédelem,
korrózióálló ötvözet.
Korrózióról az
ókorban.
45. Az I. főcsoport
elemei és
vegyületeik. Az
alkálifémek
Az alkálifémek fizikai és
kémiai tulajdonságai.
matematikai k.: Jól
felkészültem-e? 272.,
276.
Az alkálifémek
lángfestése.
A nátrium- és a
káliumvegyületek
szerepe az élő
szervezetekben.
46. Az alkálifémek
fontosabb
vegyületei
A nátrium-klorid, a
nátrium-karbonát, a
nátrium-hidroxid néhány
tulajdonsága, jelentősége.
matematikai k.: Jól
felkészültem-e? 271.,
273–275., 282., 284.
technológiai k.: Jól
felkészültem-e? 393.
Néhány nátrium- és
káliumvegyület neve,
tulajdonsága és
felhasználása.
47. A II. főcsoport
elemei és
vegyületeik. Az
alkáliföldfémek
Az alkáliföldfémek
tulajdonságai.
A kalcium- és
magnéziumvegyületek
szerepe az élő
szervezetben.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejleszté
si lehetőségek Kiegészítő anyag
48.
49.
Az alkáliföldfémek
fontosabb
vegyületei
Nátrium és kálium
vegyületek
A kalcium-karbonát, a
„mészégetés”, a kalcium-
oxid, a kalcium-hidroxid,
a habarcs, a mészoltás, a
gipsz.
matematikai k.: Jól
felkészültem-e? 291.,
297., 300., 302., 304–
305., 317., 319.
Néhány kalcium- és
magnéziumvegyület
neve, tulajdonsága,
felhasználása.
50.. A természetes vizek
keménysége (+)
A víz keménysége
(változó, állandó, összes
keménység).
A kalcium- és
magnézium-hidrogén-
karbonát, vízkő,
vízlágyítás
(desztillálással,
vegyszerekkel,
ioncseréléssel).
matematikai k.: Jól
felkészültem-e? 293.,
324.
51. A fémekről tanultak
gyakorlása
52. A III. főcsoport
eleme az alumínium
Az alumínium fizikai és
kémiai tulajdonságai,
amfoter jellege.
matematikai k.: Jól
felkészültem-e? 336–
337., 341.
Az alumínium élettani
hatása. Korund, rubin,
zafír.
53.
54.
Az alumínium
előállítása
Az
alumíniumgyártás
videófilm (+)
Érc, kohászat.
Bauxit, timföld,
timföldgyártás, a timföld
elektrolízise,
alumíniumkohó.
Az alumínium múltja.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejleszté
si lehetőségek Kiegészítő anyag
55. Az óncsoport Az ón és az ólom
tulajdonságai.
matematikai k.: Jól
felkészültem-e? 349.
Az ólomvegyületek
hatása az élő
szervezetekre.
56. A vascsoport
elemei. A vas
A vas tulajdonságai. matematikai k.: Jól
felkészültem-e? 351.
A vas élettani
jelentősége.
57.
58.
A vas- és
acélgyártás
Videófilm a
vasgyártásról (+)
Vasércek, a vasgyártás
anyagai, a nagyolvasztó
működése, az acélgyártás
(az LD-konverteres
eljárás lényege).
matematikai k.: Jól
felkészültem-e? 344.
59. A rézcsoport
elemei. A réz
A réz tulajdonságai,
patina, fontos
rézötvözetek:
sárgaréz, bronz.
matematikai k.: Jól
felkészültem-e? 352–
353., 359–360., 362.,
366.
A réz élettani jelen-
tősége.
60. Az ezüst és az arany Az ezüst és az arany
tulajdonságai,
jelentősége.
együttműködési,
digitális,
kommunikációs k.:
Mf.: 85/3.
Az ezüst és az arany
kultúrtörténete.
A fényképezés kémiai
alapjai.
61. A cinkcsoport
elemei
A cink, (a kadmium) és a
higany tulajdonságai.
matematikai k.: Jól
felkészültem-e? 364.
A krómcsoport elemei.
62. A fémekről és a
vegyületeikről
tanultak gyakorlása
63. A fémek és
vegyületeik
összefoglalása
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejleszté
si lehetőségek Kiegészítő anyag
64.
65.
Témazáró felmérő
írása
Háztartási kémia
(6 óra)
Fertőtlenítő- és
fehérítőszerek
Hidrogén-peroxid.
Hipó. Klórmész.
Tulajdonságaik. A
hipó (vagy
klórmész) + sósav
reakciójából
mérgező Cl2-gáz
keletkezik. A
klórgáz
tulajdonságai. A
vízkőoldó és a
klórtartalmú
fehérítők, illetve
fertőtlenítőszerek
együttes
használatának
tilalma.
A háztatásban
előforduló fertőtlenítő-
és mosószerek,
valamint biztonságos
használatuk módjainak
elsajátítása. A
csomagolóanyagok
áttekintése, a
hulladékkezelés
szempontjából is,
környezettudatos
szemlélet kialakítása.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejleszté
si lehetőségek Kiegészítő anyag
66. Mosószerek,
szappanok, a vizek
keménysége
Mosószerek és
szappanok, mint
kettős oldékonyságú
részecskék. A
szappanok,
mosószerek
mosóhatásának
változása a
vízkeménységtől
függően. A víz
keménységét okozó
vegyületek. A
vízlágyítás módjai,
csapadékképzés,
ioncsere.
Vízlágyítók és
adagolásuk különbsége
mosógép és
mosogatógép esetében.
Információk a
foszfátos és
foszfátmentes mosópor
környezetkémiai
vonatkozásairól.
Alumínium oldása
savban és lúgban.
Információk: mi miben
tárolható, mi mosható
mosogatógépben, mi
melegíthető
mikrohullámú
melegítőben.
67. Csomagolóanyagok
és hulladékok
kezelése
A
csomagolóanyagok
áttekintése. Az üveg
és a papír mint
újrahasznosítható
csomagolóanyag.
Alufólia, aludoboz.
Az előállítás
energiaigénye.
Műanyagok jelölése
a termékeken.
Élettartamuk.
Információk a
csomagolóanyagok
szükségességéről, a
környezettudatos
viselkedésről.
Műanyag égetése
elrettentésként.
Információk az iskola
környékén működő
hulladékkezelési
rendszerekről.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejleszté
si lehetőségek Kiegészítő anyag
68. Sók
Konyhasó.
Tulajdonságai.
Felhasználása.
Szódabikarbóna.
Tulajdonságai.
Felhasználása. A
sütőpor összetétele:
szódabikarbóna és
sav keveréke, CO2-
gáz keletkezése.
Információk
táplálékaink
sótartalmáról és a
túlzott sófogyasztás
vérnyomásra gyakorolt
hatásáról. Sütőpor és
szódabikarbóna
reakciója vízzel és
ecettel. Információk a
szódabikarbónával
való gyomorsav-
megkötésről.
69. Permetezés,
műtrágyák
Réz-szulfát mint
növényvédő szer.
Szerves
növényvédő szerek.
Adagolás, lebomlás,
várakozási idő.
Óvintézkedések
permetezéskor. A
növények
tápanyagigénye.
Műtrágyák N-, P-,
K-tartalma,
vízoldékonysága,
ennek veszélyei.
M: Réz és tömény
salétromsav reakciója.
A rézgálic színe,
számítási feladatok
permetlé készítésére és
műtrágya adagolására.
Információk a valós
műtrágyaigényről.
Információk a
háztartásban használt
szárazelemekről és
akkumulátorokról. A
közvetlen
áramtermelés
lehetősége
tüzelőanyag-cellában:
H2 oxidációja.
IV. Év végi ismétlés (4 óra)
70-
74
Év végi ismétlés
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Szabadon felhasználható órakeret: 5 óra
Tematikai egység Téma Óraszám
A nemfémes elemek és
vegyületeik
A hidrogén-peroxid 1 óra
A nemfémes elemek és
vegyületeik
A nemfémek és vegyületeik
jellemző kémiai reakcióik 1 óra
A fémes elemek és
vegyületeik
A természetes vizek
keménysége 1 óra
A fémes elemek és
vegyületeik
Az alumíniumgyártás
(videófilm) 1 óra
A fémes elemek és
vegyületeik Videófilm a vasgyártásról 1 óra
top related