1848/49-es szabadságharc nemzetiségi, kisebbségi vonatkozása

Együtt a Kárpát-medencében

1848/49-es szabadságharc nemzetiségi, kisebbségi

vonatkozása

Együtt a Kárpát-medencében

Az 1848. évi márciusi törvények

• A rendi különbségek megszüntetésével megteremtették a törvény előtti egyenlőséget

• Egyéni szabadságjogokat biztosítottak, de kollektív jogokat nem

Együtt a Kárpát-medencében

Nemzetiségi mozgalmak

Eltérő kívánságok: nemzetként való elismeréstől, nyelvhasználattól kezdve a területi autonómiáig.

Nemzetgyűlések

Szlovák Liptószentmiklóson

Szerb Karlócán, Pesten, Újvidéken

Együtt a Kárpát-medencében

Délszláv népek egységének gondolata

• Szerb politikusok a kezdeményezői az együttműködésnek

• Közeledés 1848-ban – sikertelen

• Szerbek körében népszerűbb a „nagyszerb” koncepció

Együtt a Kárpát-medencében

Nemzeti-kisebbségi ellentétek

• Kisebbségek közös jogainak biztosítására nem készültek tervezetek, kormányhatározatok

• Szerb-magyar, horvát-magyar, román-magyar konfliktus hatására a magyar kormány rászánta magát a megegyezésre 1949 tavaszán.

Együtt a Kárpát-medencében

A nemzetiségekkel való megegyezés elősegítői

• A görög katolikus és pravoszláv alsópapság, amelyet a kormány a vallások teljes egyenlőségét kimondó 1848: 20. tc. alapján támogatásban is részesített

• A lengyelek közvetítése, főleg maga Bem tábornok.

Együtt a Kárpát-medencében

1849. július 28. törvény

„a magyar birodalom területén lakó minden népiségek nemzeti szabad kifejlődése biztosíttatik.”

• A magyar maradt ugyan a hivatalos nyelv, de a községekben érvényesülhetett a nemzetiségi

nyelv • A törvényhatóságokban a többség nyelvét is

hivatalos nyelvnek kellett tekinteni • Az esküdtszéki eljárásban és az

anyakönyvezésben is használható a nemzetiségi nyelv

Együtt a Kárpát-medencében

A vallásszabadság és a felekezetek egyenjogúsága

1848: 20. tc. „E hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetre különbség nélkül tökéletes egyenlőség és viszonosság állapíttatik meg.”

Bevett vallásokra vonatkozik; unitáriusra igen, zsidókra nem

A választójogi törvény a bevett valláshoz tartozást választójogi feltétellé tett

Együtt a Kárpát-medencében

Örmények

• A 19. század közepén mintegy 12-15 ezer örmény identitással - anyanyelv, vallás, származás- rendelkező ember élt a hazánkban. Az 1848/49-es forradalmat megelőzően 57 örmény család kapott illetve vásárolt nemességet, akik a 19. század közepére gyakorlatilag integrálódtak a magyar nemességbe.

• Az 1848/49-es harcokban hetvennél több örmény származású tiszt és mintegy kétszáz fő közkatonaként vett részt a magyarok oldalán. Köztük volt Kis Ernő és Lázár Vilmos, akik Aradon vértanúhalált haltak.

Együtt a Kárpát-medencében

Szlovének

• A forradalom és szabadságharc során megoszlottak, amelynek oka elsődlegesen vallásfelekezeti jellegű volt és nem etnikai. A szlovénok többsége katolikus, vannak evangélikusok is.

• Nagy számban szolgáltak a honvédseregben. Ezek azonban csak kis hányadában voltak önkéntesek

• A magyarországi szlovén nyelv, a vend szabad használatát követelték az iskolákban.

• Önmagukat magyaroknak tekintették, de szlovén nyelvűnek is

Együtt a Kárpát-medencében

Izraeliták

Néhány városban (Pozsony, Pécs stb.) zsidóellenes zavargások voltak, ennek ellenére 30 ezer zsidó honvéd vett részt a magyarok oldalán a harcokban.

Sokan jelentős anyagi támogatást nyújtottakSok zsidó volt a tábori orvosok közöttBach-korszakban mindezért a megtorló

osztrák hatalom jelentős hadisarcot vetett ki rájuk.

Együtt a Kárpát-medencében

Nemzetiségi egyenjogúsítás mellett zsidó emancipáció

• Érvényesnek tekinti a törvény a keresztény és zsidó között kötendő házasságot, amit polgári hatóság előtt lehet kötni