a beszéd fonetikai vonatkozásai

A beszéd fonetikai vonatkozásai

„A legtágabb értelmezés szerint a beszéd az a képesség, hogy érzéseinket és gondolatainkat másokkal jelek útján közöljük.”

(Kempelen Farkas, 1791)

A beszéd definíciója• A legszűkebb meghatározás szerint: A

nyelvhasználat hangzó formája• Két része van:

– Beszédprodukció– Beszédpercepció

Neurolingvisztika

Pszicholingvisztika

Fizikai akusztika

Nyelvtudomány

FONETIKA

Fül-orr-gégészet

Foniátria

Audiológia

Pszichoakusztika

Fonológia

A fonetika tárgya• Régebben: beszédhangok rendszere és

jellemzése• Ma: emberi beszéd

– Fiziológiai megközelítésben (artikulációs fonetika)– A beszéd továbbításakor fizikai rezgés (akusztikai

fonetika)– A hangok felfogása (percepciós fonetika)

• Alkalmazott fonetika (beszédszintézis, -zavarok diagnosztikája)

A FONETIKA TÁRGYA

Broca-terület Wernicke-terület

artikulációakusztikum

Akusztikus visszacsatolás

Hallási feldolgozás

Vizuális észlelés

Beszédképző szervek• Elsődleges funkció: biológiai, nem

kommunikációs – Nyelv: táplálkozás– Tüdő: lélegzés– Fül: környezeti hangingerek vétele

• Szervi adaptáció: beszédre alkalmassá teszi

• Azonosak minden embernél, de eltérően működtethetik (pl. csettintő hangok)

A beszédfolyamat fonetikai elemzése

• Fonetikai elemek (jegyek)• Fonetikai egységek (hang, szótag, szó)• Fonetikai szerkezetek (dallamszerkezet)• Fonetikai események (szünettartás)• Fonetikai szabályok (hangképzési,

hangsúlyozási)• Spontán beszéd sajátosságai

(megakadásjelenségek)• A beszéd univerzális és egyéni sajátosságai• A beszéd általános és nyelvspecifikus jelenségei

Szociofonetika• Kiejtési variációk kérdésköre [méh ] –

[mé]• Nyelvjárási sajátosságok hangtani

vonatkozásai• Társadalmi rétegződés nyelvhasználati

sajátosságaiból fakadó eltérések (karriert építő amerikai nő: rekedtes hang)

Hangstilisztika• Hangszimbolika: beszédhangok és

szemantikai tartalmak összefüggései– Kellemes-kellemetlen hangok– Vidám- szomorú– Nőies-férfias

• Magyar adatok: legszárazabb [ k ], legnedvesebb [ j ], legpuhább [ l ], legkeményebb [ r ], legfürgébb [ i ]

KAPCSOLÓDÓ TUDOMÁNYTERÜLETEKKAPCSOLÓDÓ TUDOMÁNYTERÜLETEK

akusztika, aerodinamika, anatómia, antropológiai nyelvészet, audiológia, átírás (transzkripció és transzliteráció), beszédpatológia, beszédtechnológia, beszédtudomány, bűnügyi fonetika, ember-számítógép-kapcsolat, ének(lés), fiziológia, fogászat, fonetikatörténet, foniátria, fonológia, fonológiatörténet, írásrendszerek, jelfeldolgozás, kísérleti fonetika, konverzációelemzés, mesterséges intelligencia, nem-verbális kommunikáció, neurológia, nyelvészet, spontánbeszéd-vizsgálat, spontánbeszéd-korpusz, paralingvisztika, pragmatika, pszicholingvisztika, szemiotika, szociolingvisztika, univerzálékutatás, avagy dialektológia, pszichoakusztika, neurolingvisztika, beszédtechnika STB.

A beszéd élettani alapjai• A beszédképzés szervei és működésük• Agy: modern ember homo sapiens sapiens

anatómiailag az utóbbi 100-150.000 évben nem változott számottevően (ugyanolyan agy, beszédszervek)

• Neander-völgyi agya ugyanakkora, mint a miénk, koponyája, állkapcsa különböző – nem minden ma használatos beszédhangot tudtak képezni

• Neander-völgyi előtt élt csontjai még különbözőbb – nem tudtak úgy beszélni, mint mi.

Az agy

A BESZÉDKÉPZÉS SZERVEI

A hangképzés szervei: a tüdő

• Tüdő: két szárnya, benne a légcső két fő ágának, a hörgőknek az elágazódásai

• Többféle légzés:– Néma légzés (500 cm3 a ki- és beáramló

levegő mennyisége)– Beszédlégzés (1000-2000 cm3 a ki- és

beáramló levegő mennyisége) – jóval nagyobb a kilégzés időtartama, belégzés rövid

– Nők: mellkasi, férfiak: hasi légzés

A hangképzés szervei: a gége• Tüdő – légcső (10-12 cm) – gége (larynx)• 5 nagyobb porc:

– gyűrűporc (itt végződnek a hangszalagok),– pajzsporc (része az ádámcsutka), – 2 kannaporc (páros szerv, beszéd- és

énekhanghoz hangszalagok beállításához, forgómozgást végeznek)

– gégefedő porca (idegen anyag ne jusson a légcsőbe vagy a gégébe)

Hangszalagok• Nagysága egyénenként és nemenként

változik (férfiak:1,9-2,9 cm, nők: 1,5-2, gyerekek: 1cm 10 éves korig)

• Hangrés: a gége hangszalagok és a kannaporcok magasságában levő köze

A HANGSZALAGOK

hangszalagokgégefedő

kannaporc

A HANGSZALAGOK MOZGÁSAA HANGSZALAGOK MOZGÁSAHÁROMFÉLE MOZGÁS

1. VÍZSZINTES (levegővételkor hangszalagok eltávolodása, hangképzéskor záródása)

2. FÜGGŐLEGES (hangszalagrezgés)

3. SZÉLI-ÉLI ELTOLÓDÁS (zöngehang létrehozásának alapfeltétele

Tág lélegző

zárállás

Szűk lélegző H-állás

Suttogó állászöngeállás

ZÖNGE ÉS NYELVI FUNKCIÓZÖNGE ÉS NYELVI FUNKCIÓ

• A tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat. Ez az alapja a beszéd-hangok egy részének.

• A hangszalagműködés önmagában alkal-mas beszédhangok elkülönítésére.

• A zönge, a zönge és az üregrendszerek, a zönge és a kiáramló levegő milyensé-ge különféle szegmenseket határoznak meg.

FONÁCIÓS TÍPUSOK

SUTTOGOTT ZÖNGÉS ZÖNGÉTLEN

FALZETT RECSEGŐ NORMÁL

LEVEGŐS ZÉRÓ FONÁCIÓ

SUTTOGOTT RECSEGŐ HANG

SUTTOGOTT FALZETT

LEVEGŐS HANGKÉPZÉS

HANGSZALAGMŰKÖDÉS 1.HANGSZALAGMŰKÖDÉS 1.

ZÖNGEKÉPZÉS FÚVÓ ÁLLÁS (zöngétlenek)

HANGSZALAGMŰKÖDÉS 2.HANGSZALAGMŰKÖDÉS 2.

levegős zöngeképzés recsegő zöngeképzés

FALZETT ÉS RECSEGŐ HANGKÉPZÉSFALZETT ÉS RECSEGŐ HANGKÉPZÉS

bai nyelv magánhangzója

AZ [i:] ÉS [h] HANGOK EJTÉSE

A ZÖNGE KÉPZÉSE FOLYAMATÁBAN

Hangszalagműködés• Hangtartás (beszédtechnika): felnőttek:

20-25 sec., énekesek: 40-50 sec.• Hangerő: (légárammal kapcsolatos)• Hangregiszter: mell-, közép- és

fejregiszter (+ nőknél: „füttyregiszter” – koloratúrszoprán) – falzett (fej-) – jódli (mell-fej-)

• Hangosztály: hangmagasság és hangszínezet függvénye (43 Hz – 2349 Hz) – énekléskor: 85-1400 Hz

Hangosztály Frekven-ciatarto-

mány (Hz)

Átl.beszéd-hangma-

gasság (Hz)

Hangsza-lagokhossza (mm)

basszus 82-349 98 24-25bariton 98-392 110 21-27tenor 123-493 130 17-20alt 164-698 196 18-19mezzosz. 196-784 220 18-21

szoprán 247-1046 260 14-17

A SUTTOGÁS: A ZÖNGEKÉPZÉS A SUTTOGÁS: A ZÖNGEKÉPZÉS AKARATLAGOS FELFÜGGESZTÉSEAKARATLAGOS FELFÜGGESZTÉSE

• A beszéd általában érthető

• A zöngés és zöngétlen mássalhangzók azonosítása nehéz

• Megnövekszik a kontextus és a nyelvi tapasztalat hatása

NORMÁL ÉS SUTTOGOTT MONDAT REZGÉSKÉPENORMÁL ÉS SUTTOGOTT MONDAT REZGÉSKÉPE

Sok szép játékot mutattak be a szeptemberi előadáson.

A mondat normál (felső) és suttogott ejtésű (alsó) spektrogramja

BESZÉDHANGOK A VILÁG NYELVEIBEN

• Legkevesebb beszédhang: rotokasz és mura – mindössze 11

• Legtöbb: koiszan (Namíbia, Uganda) – 141

• A leggyakoribb 20 és 37 közötti (a nyelvek 70%-a tartozik ide)

• Magánhangzók száma: 3–46 (átlag: 8,7)• Mássalhangzók száma: 6–95 (átlag: 22,8)

MÁSSALHANGZÓK ZÖNGÉSSÉGE A MÁSSALHANGZÓK ZÖNGÉSSÉGE A VILÁG (ELEMZETT) NYELVEIBENVILÁG (ELEMZETT) NYELVEIBEN

48,8%

51,2%

2400

2480

2560

2640

2720

ZÖNGÉS ZÖNGÉTLEN

db

A beszéd képzése

• Szegmentális hangszerkezet (beszédhangok, hangkapcsolatok, hangsorok)

• Szupraszegmentális (prozódia): beszéddallam, hangsúly, tempó, szünet, ritmus, hangerő, hangszínezet

• Koartikuláció: a beszédhangok egymásra gyakorolt hatása következtében módosulások

T A N K Ö NY V

tankönyfö

Artikulációs fonetika• Zöngeképzés, beszédképzés, kiejtés

sajátosságai• Lehetőségek: univerzálisak, de az egyes

nyelvek specifikus módon válogathatnak• A beszédhangok képzési konfigurációját

meghatározza a tüdő működése, a hangszalagok működése, az üregrendszer sajátosságai, a nyelv mozgása, az ajkak működése, a képzési tartam

Akusztikai fonetika

• Célja: az artikuláció akusztikai következményeinek elemzése

• Osztályozás: beszédhangok:– Egyszerű (szinuszhangok, tisztahangok)– összetett (zenei hangok, zörejek, zajok)– Periodikus (rezgései meghatározott

időtartamok szerint ismétlődnek) – tisztahangok, összetett hangok

– Aperiodikus (nem ismétlődnek) – összetett hangok

A beszédhangok időszerkezete

• Szegmentális, ill. szupraszegmentális szint– Szegmentális: beszédhangok időtartama– Szupraszegmentális: beszédtempó

• Szegmentális szinten mérhető: – belső időtartam: összetett beszédhangok egyes

részeinek időtartama külön-külön (pl. zárhang: zárszakasz és felpattanás)

– Hangátmenetek: tiszta, az adott hangra jellemző artikulációs konfiguráció és a szomszédos beszédhangok hatásából adódó átmeneti részek

KOARTIKULÁCIÓS ELTÉRÉSEKKOARTIKULÁCIÓS ELTÉRÉSEK

R Ö H E(J) Í R U N K

EGY „ATIPIKUS” BESZÉDHANG: EGY „ATIPIKUS” BESZÉDHANG: [[rr]] • A képzési hely és mód nagy eltéréseket mutat.• Ugyanazon a nyelvben szavak jelentését különít-

heti el (fonéma), például cseh, hindi, ír, hausa, néhány Ausztráliában beszélt nyelv.

• 512 nyelvben Peter Ladefoged 8 típust különít el:

A MAGYAR [r] KÉPZÉSE Pergőhang, alveoláris, zöngés, rövid, ill. hosszú.

ZÖNGÉTLEN, ZÖNGÉS, MAGÁNHANGZÓ(?)ZÖNGÉTLEN, ZÖNGÉS, MAGÁNHANGZÓ(?)

E RR E Í RR E (L) Ú RR A (L)

EGYÉNI KÜLÖNBSÉGEKEGYÉNI KÜLÖNBSÉGEK

O RR A O RR A

HÁNY „PERGŐFÉLE” HANGUNK VAN?HÁNY „PERGŐFÉLE” HANGUNK VAN?

Az elemzésekkel legalább 5 típust igazol-tunk a magyarban.

Fonetikai eltérések:Fonetikai eltérések: A zöngeképzésben. A perdületek számában és minőségében. A képzés helyében. A zörejtartalomban.

Ezek nyelvi reprezentációja ugyanaz.

A SEMLEGES MAGÁNHANGZÓ

A svá szó eredete

A héber sheva szóból jön, amelynek jelentése ‘semmiség’

1895: Peter Giles használta először a szót az angolban

A megfordított e ([ə]) betűt ‘semleges magánhangzó’ jelentésben a német nyelvész, Johann Andreas Schmeller (1821) használta először

A jel és a tartalom általános érvényű

A „semlegesség” problémája

A semleges magánhangzót sokféleképpen nevezik, például:

homályos magánhangzó meghatározhatatlan magánhangzó redukált magánhangzó centrális magánhangzó középső nyelvállású magánhangzó mormolt magánhangzó hangsúlytalan szótagi magánhangzó

A svá különböző funkciói fonéma allofón magánhangzót helyettesítő beszédhang koartikulációs eredmény: kontextusfüggő átmenet artikulációs szükségszerűség beszédhang része határjegy proto-magánhangzó hibajelzés kitöltött szünet - hezitálás

A „NYELVI JOLLY JOKER”

Az artikulációs konfiguráció

A svá úgy jön létre, hogy a vokális traktus semleges helyzetben van, miközben az ajkak kerekítetlenek.

Ez a definíció univerzális, független az adott nyelvtől és az adott nyelv magánhangzókészletétől.

Az ajakállás

ə

ø

Fonéma vagy allofón?

• Az [ə] az elemzett nyelvek 42%-ában fonéma, vö. IPA Handbook (pl. amharik, sindi, szlovén).

• Az [ə] fonéma és allofón is a németben, előfordulása mintegy 30%.

• Az [ə] számos nyelvben allofón, de nem fonéma (pl. horvát, katalán, ír).

• Az [ə] egy magánhangzó hiányát is jelezheti (pl. héber)

Magánhangzók „helyettesítése”

• A magyarban az [ə] nem fonéma, nem allofón, ellenben számos magánhangzó helyett megjelenik renyhe artikuláció és/vagy gyors beszédtempó esetén.

• Az előfordulási arány mintegy 40% (hangsúlyos helyzetben is tapasztalható).

• Ez a helyettesítő funkció más nyelvekben is jelentkezik.

A fiziológiai kényszer típusai Koartikulációs következmény szótagban és

szótaghatáron:pl. gnú, knéd-li → g[ə]nú, k[ə]nédlilóg-na, hab-nál, tek-nő → lóg[ə]na, hab[ə]nál, tek[ə]nő

Fonetikai pozícióból adódó megjelenés a szóvégi beszédhangtól függően:pl. [b, d, g, m, n]# → adag[ə], tejszínhab[ə]

Az abszolút szóeleji [r] artikulációjának része:pl. #róka, #rigó → [ə]róka, [ə]rigó

A [kn, gn] koartikulációja

k n é d l i g n ú

ə ə

Az [ə] szóvégi helyzetben

ə

t a n k ö ny v ə

A szó eleji [r] része

ə ə

rám rigó

A svá mint határjelzőSzámos esetben a hangsúlyozás, kiemelés szándéka eredményezi a svá megjelenését, például logikai, érzelmi kiemelés, avagy a szemantikai egyértelműsítés igénye.

Példák:add ‘neki (ne a másiknak), tedd le!rab lány ~ arab lány, ‘halálok ~ halál’ok ‘

További funkciók

• Az anyanyelv-elsajátítás kezdetén a magánhangzószerű hangok gyak-ran „semlegesek”.

• A spontán beszédben a beszélő beszédtervezési vagy szótalálási nehézségekkel kerülhet szembe. Ezek eredménye a hezitálás.

Az [ə] a beszédprodukcióban fogalmi szint

grammatikai kódolás

artikulációs tervezés

lexikon

fonológiai kódolás

artikuláció

hezitálás

határjelzés fonémaallofón

helyettesítőkoartikulációs köv.

fonetikai pozíció

#[r]

Az [ə] időtartamai

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

koart. [r] határ szóvég

ms

Következtetések A svá magánhangzó multifunkcionális,

számos nyelvben létezik. Az artikulációs konfigurációja elméletileg

semleges, azonban objektíve nyelvenként eltérő, amit az eltérő akusztikai következmény igazol.

A [ə]-t az élet első heteitől és felnőttkor-ban is használjuk – a legkülönbözőbb funkciókban.

A FONETIKA ÉS A A FONETIKA ÉS A FONOLÓGIA HATÁRÁNFONOLÓGIA HATÁRÁN

Fonetika – Fonológia• Fonetika

– Hangkészlet, hangsorok felépítése, egymásra hatásának artikulációs, akusztikus és percepciós vizsgálata

– + Spontán beszéd– Tényekből indul ki,

konkrét eredményeket dolgoz fel, úgy vonja le a következtetéseket

• Fonológia– Nyelvészet része– Nyelvek

hangkészletével, hangsorok felépítésével, egymásra hatások szabályaival foglalkozik, ezek funkcióját elemzi.

Beszédhangok – fonémák

• 2 hang: e – é (más a képzési helyük), de egy fonológiai pár (keze – kezét) – a fonológia eltekint az artikulációs sajátosságoktól, csak a funkciót nézi.

• 1 fonémát különbözőképpen lehet ejteni, mégis egy fonémának érzékeljük, de több hangalaki realizációja van. – allofón (variáns), pl. hamvas (labiodentális ‘m’).

Fonéma

• Strukturalista nyelvészet: Elvont nyelvi egység (entitás), egyes nyelvekben jelentésmegkülönböztető szerepe van

• Generatív fonológia: Komplex egység, megkülönböztető jegyek nyalábja, mátrix szerű ábrázolás: pl. szillabikus, mássalhangzós, szonoráns, nazális, folyamatos, koronális –, +

Szótag

• Szegmentumok egy nyelven belüli sajátos szerveződése bizonyos fonotaktikai (hangsorépítési) szabályok alapján

• Szótagmag: magánhangzó• Nyílt és zárt szótagok• Főhangsúlyos (hangmagasság,

intenzitás), mellékhangsúlyos (csak intenzitástöbblet) és hangsúlytalan szótag

Fonetika és fonológia közös területei

• Fonotaktikai szabályok (CV, VC, ritka: CCCV, többmorfémás szavakban lehetséges: CVCCCCVC – karszthoz)

• Morfofonológiai szabályok (hangrend: mély-, magas-, vegyeshangrendű szavak), illeszkedés: hangrend kiterjesztése a toldalékokra: palatális – veláris és labiális – illabiális, csak palatálisoknál)

Fonológiai koartikuláció• Hiátustöltés ‘i’ után• Hasonulások:

– 1 képzési jegyet érintő – nem teljesen azonos• Hangszalagműködés szerinti (zöngésségi), pl. vágtál, képzés

– regresszív– Nincs hasonító hatásuk és nem hasonulnak a nazálisok,

közelítőhangok és a pergőhang• Képzés helye szerinti (pl. szénpor) – regresszív• Képzés módja szerint (pl. anyja) – progresszív

– Több képzési jegyet érintő (mód, hely, zöngésség) pl. vitézség – regresszív

– Sorozatos: pl. zöldség, játszik– Alaktani kötöttségű: malaccal, lásson

A ZÖNGÉSSÉGI HASONULÁSA ZÖNGÉSSÉGI HASONULÁS

• Obstruensek vesznek részt a folyamatban.• Szón belül és szóhatáron is érvényesül. • Két típusa van:

zöngésedés, pl. húsban húzsban,lányok babája lányog babája;

zöngétlenedés, pl. megteszi mekteszi,tollad fölött tollat fölött.

• Visszahatóan működik.

MI TÖRTÉNIK A SPONTÁN BESZÉDBEN?MI TÖRTÉNIK A SPONTÁN BESZÉDBEN?

Megvalósítják-e a beszélők a zöngésségihasonulást a szóhatáron spontán beszéd-ben a szünetek ellenére?

Példa:Látták [SZÜNET] de nem értik.

a) megvalósul: „láttág de”b) nem valósul meg: „látták de”

HIPOTÉZISHIPOTÉZIS

Második szó: bogyóA „b” hang: zöngés

A 2. szó aktivá-lása nagy szü-net nélkül

Nem jön létre a hasonulás!

zöngés

A 2. szó aktivá-lása nagy szü-nettel

Első szó: pirosA „s”” hang zöngétlenpirozs bogyó

• Rövid–hosszú oppozíció változása– Mássalhangzók: bölcs – bölccsé, magánhangzók:

keze – kezét• Kiesés: eredeti fonémák száma csökken pl.

tes(t)nevelés, dom(b)tető• Összefoglalás: Megközelítés:

– Fonológia: absztrakt leírás elsődlegessége, megerősítést vár tapasztalati úton

– Fonetika: hangzó beszéd megfigyelése, kutatási eredmények fonológiai természetűek

Szupraszegmentális hangszerkezet

• Univerzális– Modalitások, érzelmek, szintaktikai,

pragmatikai sajátosságok– Dallam, hangsúly, hangerő, hangszínezet,

beszédtempó, ritmus, szünet, hezitálás

akirálynőmondtaalovagegyszörnyeteg– Szünet, hangsúly, prozódiai frázisok

A beszéddallam

• Tonikus – intonációs nyelvek• Artikulációsan: a zönge modulálásából

épül fel• Akusztikailag: alaphangmagasság

(alapfrekvencia) változása• Ötféle dallammenet:

– ereszkedő, emelkedő, eső, szökő és lebegő (időfaktor)

Dallammenet

• Kijelentő: ereszkedő• Felkiáltó, felszólító: eső / ereszkedő• Óhajtó: enyhén emelkedő • Kérdések:

– Kiegészítendő: ereszkedő és lebegő– Eldöntendő: egyszótag: emelkedés,

kétszótag: problémás: „Hova?” (kérdés, visszakérdezés), hosszabb: emelkedő, eső

– Befejezetlen: emelkedő, szökő

BESZÉDDALLAMOK TUDATOSÍTÁSA

100

130

160

190

220

250

280

kezdet közép vég

kijelentő felkiáltó felszólító

kérdő óhajtó

Hz

A beszédtempó

• Artikulációs (szünetek nélkül) és beszédtempó (szünetekkel)

• Hang/s vagy szótag/s• Életkorfüggő• Nagy egyéni különbségek• A beszédtempó gyorsul: 50-es években:

12 hang/s, 10 évvel később 11,35 h/s

A BESZÉDTEMPÓ

02468

10121416

gyermekek felnőttek idősek

h/s

artikulációs tempó beszédtempó

Kétnyelvűek beszédtempó vizsgálata

Egynyelvű nyelvi mód:

név életkorSpontán (szótag/sec)

irányított átlag (magyar – angol)

különbség

Tamás 12 2,4 1,45 (1,17 – 1,72) 0,95

Christopher 10 3,32 2,98 (3,34 – 2,61) 0,34

Szilvi 23 3,42 2,42 (2,57 – 2,27) 1,0

Kétnyelvű nyelvi mód:

név életkorSpontán (szótag/sec)

irányított átlag (magyar – angol)

különbség

Mark 48 2,5 2,39 (1,96 – 2,83) 0,11

Éva 58 4,1 3,04 (3,13 – 2,95) 1,06

Mihály 38 3,25 2,51 (2,81 – 2,21) 0,74

Tim 21 3,2 3,39 (3,39 – 3,38) 0,19

Zsuzsi 30 3,82 2,97 (2,74 – 3,2) 0,85

Megakadásjelenségek

• Tervezési fázis• néma, kitöltött szünetek• ismétlés• újrakezdés

• Önkorrekciók, téves kivitelezések• deklaratív memóriát érintő (szemantikai, fonológiai

parafázia)• procedurális memóriát érintő (szerkezeti javítások)

Vizsgálat

• Alanyok: 24 kétnyelvű: 15 korai, 9 késői• Anyag: szöveg létrehozása 4 db 6 képből

álló vizuális stimulus alapján, mindkét nyelven

• Módszer: megakadásjelenségek vizsgálata, nyelvi mód és életkor szerinti összehasonlítása

Beszédtempó (szótag/sec.)

• Korai: átlag: 3,1385, szórás: 1,44875 – 4,78875– magyar: átlag: 3,42118, szórás: 1,77 – 4,4775– L2: átlag: 2,8555, szórás: 1,125 - 5,1

• Késői: átlag: 3,04375, szórás: 2,695 – 3,38875– magyar: átlag: 2,9325, szórás: 1,9575 – 3,395 – L2: átlag: 3,1561, szórás: 2,57 – 3,3825

Minimális különbség a két nyelv beszédtempójában

L2 életkor ko/ké magyar L2angol 68 késői 3,03 3,06angol 21 késői 3,395 3,3825orosz 30 késői 3,24 3,49német 45 késői 3,00 3,34orosz 43 késői 3,3475 3,6225orosz 21 késői 3,135 2,9175horvát 30 késői 2,82 2,57angol 58 korai 3,23775 3,0475

1 sec. különbség

L2 életkor ko/ké magyar L2

szerb 20 korai 4,92 2,95

horvát 22 korai 3,63 2,0625

horvát 20 korai 2,9075 1,5425

horvát 17 korai 3,1575 1,8925

angol 8 korai 3,165 2,1825

angol 48 késői 1,9575 2,83

0

50

100

150

200

250

300

350

400

néma szünet kitöltött ismétlés javítás

Korai-késői megakadások összesen

korai

késői

185 171

39 42

179

7019 36

0

50

100

150

200

néma szünet kitöltött ismétlés javítás

magyar

L2

Korai L1 - L2 megakadások

169

127

67

4324 18

27 19

0

2040

6080

100120

140160

180

néma szünet kitöltött ismétlés javítás

Késői L1 - L2 megakadások

magyar L2

Egynyelvű on-line korpuszban• A lejegyzett korpuszban egy kivétellel

minden megakadástípus a főneveket érinti legnagyobb arányban (33,2%–64,6%).

• A második helyen a típusok 50%-ában ige, egyharmaduknál pedig melléknév áll.

• A lejegyzett hibák jóval nagyobb arányban jelentkeznek tartalmas szavakon (89,4%), mint funkciószavakon (10,6%).

Megakadástípusok

• Freudi elszólások: az elődöntők alatt neki volt a második legjobb melle // már hogy a mellúszásban a második legjobb eredménye

• Kontamináció: a cipője túlmétere // túlméretes; A repüléstől sokan szoktak aggódni; addig is jó erős // egészséget kívánunk! Az ujjai köré takar engem. Egy cipőben evezünk. Rajtad kivéve. Tuti vagyok benne.

Megakadástípusok II.

• Téves szólehívás: a vállalat tönkremenetelését eredményezte; Gyere ide kisfiam, kitörlöm az orrodat!

• TOT: a CD-t vagy minidiszket // izét // flopit eltetted?; Hol van a cserépvirág // öö // virágcserép // na, váza? Játszottak újat // visszát// ráadást.

• Újraindítás: hide-hidegebb napokon

Perszeveráció, anticipáció, metatézis

• Perszeveráció: Brad Pritt, fölösleges föcsögés, csorog a nyáram

• Anticipáció: cseászcsészét kérsz?; hinte hihetetlen; naptával dicsérd a napot!

• Metatézis: Anyuék meg bútort menni vennek; egy legyet ütök két csapásra!; sóka fó, Irak is vádolja a cáfokat. Jó illatú ez a frissen firt nyű!

PERCEPCIÓS

3. PERCEPCIÓS FONETIKA3. PERCEPCIÓS FONETIKA

ARTIKULÁCIÓS

AKUSZTIKAI

AZ ALAPPROBLÉMAAZ ALAPPROBLÉMA

HOGYAN KÉPES AZ EMBER A FOLYAMATOSAN VÁLTOZÓ

AKUSZTIKAI JELET

szegmentálni, beszédhangoknak, hangok kapcsolatának, szavaknak, azok kapcsolatának, virtuális mon-datoknak, szövegnek megfeleltetni?

A NYELVI REPREZENTÁCIÓ A NYELVI REPREZENTÁCIÓ „PARADOXONA”„PARADOXONA”

A beszédhangok ejtési sokfélesége:akusztikai következmények.

Az akusztikai jelek paraméter- azonosságának a felismerése: az adott ejtéstől, a kontextus- tól és a beszélőtől függetlenül.

AT AGYI TERÜLETEKAT AGYI TERÜLETEK

Pietsch, P. 2006. Crank, M. – Lee, D. 2000Indiana University Princeton University

Wernicke-terület

Broca-terület

szófelismerés

Lombard-effektus

• Zajban mind a beszélő, mind a hallgató beszédtevékenysége változik, igazodik a zajhoz– Dallamszerkezet zajban laposabb– Artikulációs tempó zajban megnő– Beszédtempó zajban csökken – hosszabb

szünetek– Megakadásjelenségek száma zajban megnő

Megakadásjelenségek zajban és csendben

05

10

15202530

3540

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

subjects

item

in silence in noise

Beszédészlelési zavarok

• Megkésett beszédfejlődés és nagyothallás – hasonló típusú beszédzavarokat okoznak (kora gyermekkorban nem hallja magát) – tanulási nehézségekhez, viselkedés zavarhoz vezethet