a biológia tanításának elmélete i

A biológia tanításának elmélete I.

előadás, 1 + 0 óra

Tematika1. előadás (II. 11.): A biológia tantárgy tervezése. A

tankönyvek helye a tervezési folyamatban.2. előadás (II. 18.): A tankönyv fogalma, fajtái,

elemzése. A tankönyvek és segédkönyvek használata.3. előadás (II. 25): Órajellegek, óratípusok. Az

ellenőrzés és értékelés fogalma, fajtái, jellemzői és tervezése.4. előadás (III.4.): Az írásbeli ellenőrzés.5. előadás (III. 11.): A szóbeli ellenőrzés.6. előadás (III. 18.): Szervezeti formák: frontális és

nem frontális oktatás.

A tanterv

Az a pedagógiai dokumentum, amely szűkebb vagy tágabb közmegegyezés alapján az iskolai tanítást-tanulást meghatározó értékrendet, cél- és követelményrendszert és műveltségi tartalmakat, azok elrendezését írja elő. Ennek keretében hagyományosan meghatározza a tanítandó tantárgyakat, azok követelményrendszerét, óraszámait, évfolyamok közötti elrendezését iskolatípusok szerint.

A tantervek rövid története Magyarországon• Középkor: iskolai ill. tanári szinten történik• XVIII. sz.: az állam igényt kezd formálni a az iskolákban folyó

oktatás meghatározására• 1777-1905: tananyagtervek („sillabuszok”) – a tanítandó

tárgyak rendszere és tartalmuk• 1905: első népiskolai tanterv – már a nevelési kérdésekkel is

foglalkozik (nevelési-oktatási terv)• 1978: folyamatterv (curriculum) – részletes utasítások

módszerekre, ellenőrzésre vonatkozóan is• 1995: Nemzeti alaptanterv (keretjellegű) + helyi tantervek• 2001: Kerettanterv (kevésbé keretjellegű!)• 2003 Kerettantervek (minisztériumi és egyedileg akkreditált)• 2013 Központi adagoló tantervek (amelyeket továbbra is

kerettantervnek neveznek)

A tantervek felosztása• Műfaj szerint: – adagoló: tananyagterv, nevelési-oktatási terv,

folyamatterv (curriculum) – keretjellegű

• Típus szerint: központi – helyi

• Szerkezet szerint: koncentrikus – lineáris – spirális • Megvalósulás szerint:

deklarált – értelmezett – megvalósított – rejtett

Az iskolai munka tervezése a mai szabályozók rendszerében

NAT:

1995-ös: bevezetve 1998-tól

Probléma: tananyag 50-70 %-át szabta meg a

6., 8., 10 és 12. évfolyam kimeneti követelményeivel

2003-as: felmenő rendszerben lépett életbe

2004. szeptember 1-jétől az 1. évfolyamon

- laza keretszabályozó, már csak kulcskompetenciákat határoz meg

- 2007-től EU kulcskompetenciákkal egészült ki

NAT

• 2012: új NAT (újra hangsúlyt kapnak a konkrét tartalmi elemek)

NAT 2012 idézet:

Kulcskompetenciák (EU ajánlás alapján 2007-től, a 2012-es változat is átveszi)

Anyanyelvi kommunikációIdegen nyelvi kommunikációMatematikai kompetenciaTermészettudományos kompetenciaDigitális kompetenciaA hatékony, önálló tanulásSzociális és állampolgári kompetenciaKezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciaEsztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A 2003-as NAT szerkezete (Ember a természetben műv. ter., részlet)

1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam

Evolúciós szemlélet

A születéssel, az egyedfejlődéssel és az öröklődéssel kapcsolatos gyermeki elképzelések felszínre hozása, összehasonlítása, más, köztük a tudományos nézetekkel való összevetése (természetesen csak a gyerekek létező, előzetes tudásával feldolgozható témákban).

Az élővilág relatív állandóságának, valamint változásának, a hosszú időszakok alatt lezajló átalakulásnak az elfogadása, az öröklődés lehetséges szerepének felismerése.

Ismerkedés az evolúciós gondolattal s annak kapcsolódásával az élővilág rendszerezéséhez. A lamarcki fejlődéstani elveknek megfelelő naiv elképzelések visszaszorulása (a szerzett jegyek nem öröklődő jellegének elfogadása). Az öröklődés, valamint az evolúciós folyamatok értelmezésében a teleologikus értelmezések visszaszorulása, az ezzel kapcsolatos elképzelések feldolgozása, kritikája.

A darwini evolúciós elképzelés lényegének megértése értelmezése az öröklődés jelenségeivel szoros kapcsolatban. Az evolúciós felfogás alkalmazása vitákban, az élővilág alakulásával kapcsolatos jelenségek magyarázatában, problémamegoldások során. Az evolúciós pszichológia néhány érdekes állításával való ismerkedés. Ismerkedés a biotechnológia eredményeivel és problémáival. Bioetikai kérdések felvetése, viták, saját álláspont formálása

A 2012-es Nat szerkezete (Biológia 1. változat)

A kerettantervek 2013-tól

Bővebben: kerettanterv.ofi.hu

Általános iskola 5-8. A, B

Gimnázium 9-12. A, B és Emelt(Gimnázium 7-12 A, B és Emelt)

(Gimnázium 5-12 A, B és Emelt) – az előzőekből állnak össze, eltérés csak az emelt 7-8. tananyaga

Szakközépiskola

Szakiskola

Az OM kerettantervben javasolt óraszámok biológiából (2013-ig)

2004-től az egészségtan modul megszűnt, tartalmilag a biológiába integrálódott. A tárgy neve innentől „Biológia és egészségtan”.

Kötelező minimális óraszámok 2013-tól

Témakörök, tartalmak az 2012-es kerettantervben

Évfolyam Témakör

7-8. A biomok élővilága (csak itt)Az élőlények rendszerezése (csak itt)A növényi és állati sejt és szervezet Az emberi szervezet felépítése és működése

Gimn.

10.

Élet a mikroszkóp alatt – Mikrobiológia A Föld benépesítői:a növények gombák és állatokKapcsolatok az élő és élettelen között – ÖkológiaÉrthetjük őket? - Az állatok viselkedése

Másfélmillió lépés Magyarországon

Gimn. 11-12.Sejtjeinkben élünk ‑ A sejt felépítése és működése Ételek és életek – A táplálkozás Jó a levegő? – A légzés Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet Erő és ügyesség ‑ mozgás és testalkat Elválaszt és összeköt ‑ A bőr Védelmi vonalaink ‑ Az immunrendszer A vérünkben van? – A hormonális szabályozás Harcolj vagy fuss! ‑ Az idegrendszer Nemzedékről nemzedékre - Az öröklődés törvényei Megfejthető üzenetek ‑ Molekuláris genetika Új kezdetek ‑ Szaporodás, szexualitás Az élet lehetőségei, Kibontakozás ‑ a biológiai evolúció Az ember egyéni és társas viselkedése Gazdálkodás és fenntarthatóság

2013-ig a szakközépiskolákban mindegyik szakirány esetén kell biológiát tanulni a diákoknak, a 9-10. évfolyamon összesen legalább 74 órában (Ez vagy heti 2 órát jelent 1 éven át, vagy heti 1-1 órát 2 éven keresztül.) A 11-12. évfolyamokon a szakközépiskola dönthette el, hogy a fizika, kémia, biológia, földrajz vagy informatika tárgyak melyikét tanítja tovább, a többi nem kötelező.

2013-tól: 10-11. évfolyamon heti 2, 12. évfolyamon heti 1 órában írja elő a kerettanterv a tárgyat

A kerettanterv

A kerettanterv2013-ig a szakiskolákban az iskola profiljának megfelelően :– a „természetismeret és egészségtan” nevű integrált tantárgyat tanítják a 9-10. évfolyamon heti 3-3 órában, - vagy választhatják a különálló tantárgyak rendszerét. Ez utóbbi esetben a „biológia és egészségtan” a 9. évfolyamon 1,5, a 10. évfolyamon pedig 1 órát kap hetente (amennyiben egyenlő arányban osztják szét a természettudományos órák között a rendelkezésre álló időkeretet).

2013-tól a 9-11. évfolyamon heti 1-1 óra „Természetismeret” tantárgy az előírás

ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYEK:2005-től közép és emelt szinten

(ld. a Biológia tanításának elmélete II. kurzus anyagában ill. www.oktatas.hu)

A helyi tanterv meghatározza:• az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a

kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,

• az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,

• az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,• az iskolai beszámoltatás, az ismeretek

számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját,

• moduláris oktatás esetén az egyes modulok

értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe,

• a középszintű érettségi vizsga témaköreit,• a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges

módszereket,• az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét,

korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát,

• az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait is.

A tanmenet (minta)Óraszám, dátum

Témakör Óratípus, módszerek

Elérendő célok

Szemléltetés, taneszközök

26. óra

(XII. 4.)

Az emberi szív

Új ismeretet feldolgozó óra,

Frontális magyarázat

A szívbillentyűk működésének megértése, a szív betegségeinek ismerete, megelőzése

Makett, videofilm, számítógépes animáció

27. óra

(XII. 7.)

Az emberi vér

Vegyes óra,

Frontális és csoportmun-ka

A vér összetevőinek és funkcióinak ismerete, a vércsoportok

jelentősége

Táblavázlat, mikroszkóp

A tanmenetek készítésének elvei

• Évi összóraszám (elvi) : a tárgy heti óraszáma x 37

• Évi összóraszám (gyakorlati) : az elvi óraszám max. 90%-a

• Ajánlott arányok: 2/3 új anyag feldolgozás 1/3 gyakorlás, összefoglalás, ellenőrzés

• Ajánlott témazárók száma: a tárgy heti óraszáma /félév

Az óratervezet (minta)részletesen ld. a gyakorlatokon

Idő Elvégzendő tananyag

Tevékenység, módszer

Szemléltetés

A TANKÖNYVEK

1. Történeti visszatekintés

Comenius (1592-1671): Orbis sensualium pictus

„Oda kell hatnunk, hogy a tudást ne könyvekből, hanem az égboltozatról, a termőföldről, a tölgyekről, a bükkről nyerjék szemlélés útján tanulóink… csak bőséges szemlélet szül helyes képzeteket és fogalmakat, mert különben visszaesünk a régmúlt tévedéseibe.”

Ratio Educationis (1777) “Annak érdekében, hogy a tanításnak és tanulásnak

(…) a rendje mindenütt megvalósítható legyen, s hogy ne keletkezzék zavar az oktatás különbözőségéből, ki kell jelölni azokat a könyveket, amelyeket a tanítóknak használniuk kell a tananyag feldolgozása során (…) amelyeket úgy kell megszerkeszteni, hogy ne legyen se túl bő, se hiányos, hanem az előadások számára kiszabott idő alatt kellően elvégezhető legyen, hogy rend uralkodjék mind általában az egész műben, mind pedig az egyes részekben.”

2. A tankönyvek fogalma, fajtái

Jogi értelemben tankönyv az a szerzői jogvédelem alá eső alkotás, amelyet az adott országban (régióban) az illetékes minisztérium (bizottság) tankönyvként

jóváhagy.

Pedagógiai-didaktikai szempontból tankönyv az az ismerethordozó, amely

oktatási intézmények és tantárgyak tantervében meghatározott tananyagot közvetít didaktikus feldolgozásban, a

tanulók fejlettségi szintjének megfelelő kommunikációval, az ismeretátadás mellett készségeket, képességeket is

fejlesztve.

A tankönyvek típusai formai-kivitelezési szempontból

1. analóg

(nyomtatott könyv, könyvsorozat, füzet),

2. elektronikus

(film,videofilm,hangszalag),

3. digitalizált

(CD vagy Internet alapú)

A tankönyvek típusai funkcionális felosztás szerint

1.Leíró, közlőtankönyvek

2.Ismeretfeldolgozó

tankönyvek

3.Programozotttankönyvek

4.Panoráma-tankönyvek

a) tárolótankönyvek

a) részbenmunkáltatótankönyvek

b) átadótankönyvek

b) munkáltatótankönyvek

c) minimun-tankönyvek

c) munkatankönyvek

Ősi változatai akatekizmusok,mai formái aCD-ROM-ok

Gyűjteményesmunkák,

egymássalvitatkozórészekkel

3. A tankönyvválasztásról általában

A tankönyvválasztás jogi alapja

“19.§ (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy (…) a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket.”

4. A biológiatanár tankönyvválasztásáról

A tankönyvelemzés szempontjai

I. TARTALMI SZEMPONTOK– Didaktikai-szakdidaktikai– Pedagógiai-nevelési– Szakmai-tudományos– Nyelvi-stiláris

II. FORMAI SZEMPONTOK

I. TARTALMI SZEMPONTOK

Didaktikai-szakdidaktikai szempontok• 1. Taníthatóság• 2. Tanulhatóság• 3. Tantervi egyezőség• 4. Szakmódszertani kimunkáltság• 5. Logikai-rendszerszemléleti megfelelőség

•

•

Pedagógiai-nevelési szempontok

• 6. Gyermeklélektani szempontok

• 7. Motiválás

• 8. Nevelőerő

Szakmai-tudományos szempontok

• 9. Szakmai megbízhatóság

• 10. Szakmai újszerűség

Nyelvi-stiláris szempontok

• 11. Nyelvi és vizuális kommunikációs

követelmények

• 12. Műfaji kritériumok

• 13. Újszerűség, eredetiség

• 14. Életszerűség

II. FORMAI SZEMPONTOK

• 15. Ábrák, szemléltetés

• 16. Esztétikum

• 17. Egészségügyi szempontok

• 18. Könyvészeti szempontok

1. A taníthatóság

Alkalmas-e a tankönyv – a mennyiség és minőség tekintetében

egyaránt – az adott iskolában, az adott tanulócsoportban a biológia

tantárgy egy tanévre szóló tananyagának megtanítására?

2. A tanulhatóság

Alkalmas-e a könyv egyéni, önálló tanulásra: milyen a tagolása,

alkalmaz-e kiemeléseket, elkülönülnek-e benne a minimum- és

a többletkövetelmények?

3. A tantervi egyezőség

Megfelel-e a tankönyv a az adott iskola(típus) tantervi, helyi tantervi előírásainak, figyelembe veszi-e az

érettségi követelményeket?

4. Szakmódszertani kimunkáltság

Kellően magyarázza, szemlélteti-e az anyagot?

Magyarázatot kapnak-e a tanulók az új fogalmakról, általuk ismeretlen

kifejezésekről?

5. Logikai-rendszerszemléleti szempontok

Megfelelő-e a fogalomrendszere, logikus struktúrában tartalmazza-e az

egyes tananyagrészeket, egyenletesek, arányosak-e a

fejezetek?

6. Gyermeklélektani szempontok

Megfelel-e az adott életkorú gyermek átlagos fejlettségi szintjének,

teherbírásának?

7. Motiválás

Felkelti-e az érdeklődést, szövegei, ábrái kedvet ébresztenek-e a

tanuláshoz?

8. NevelőerőKihasználja-e teljes körűen a

biológiatanításban rejlő nevelési lehetőségeket (a környezettudatos

viselkedés kialakítása, a globális és nemzeti természeti értékek ismerete,

óvása, a biológiai sokféleség jelentősége, a bioetika, egészség-

megóvási, életviteli stratégiák, fogyasztáskritika stb)?

9. Szakmai megbízhatóság

Ismeretanyaga kellően kiérlelt és pontos-e?

10. Szakmai újszerűség

Követi-e, beépíti-e az újabb tudományos eredményeket?

11. Nyelvi és vizuális kommunikációs követelmények

Érthető-e a szöveg és az ábraanyag? Összhangban vannak-e egymással? Megfelelőek-e a tanulóknak szóló

utasítások?

Előfordulnak-e benne helyesírási és nyelvhelyességi hibák?

12. Műfaji kritériumok

A könyv megfelel-e a tankönyv műfaji követelményeinek? Melyik

tankönyvtípusba tartozik és mennyire tudja annak előnyeit kihasználni?

Van-e előzménye, lesz-e folytatása? Szükség van-e hozzá más tanítási

segédletre (munkafüzet, feladatgyűjtemény, praktikum)? Ez

javítja vagy rontja felhasználhatóságát?

13. Újszerűség, eredetiség

Eltér-e az eddig használt tankönyvektől?

Ad-e többet, jobbat, mást?

14. Életszerűség

Utal-e a tananyag gyakorlati hasznára, a mindennapi élettel való

kapcsolatára?

15. Ábrák, szemléltetés

Megfelelő-e az ábrák, képek, rajzok száma, mérete, kidolgozottsága,

színalkalmazása?

16. Esztétikum

Milyen a külső megjelenése és a belső elrendezése?

17. Egészségügyi követelmények

Tekintettel van-e az olvasáshigiéniai szempontokra (betűtípus, betűméret)?

18. Könyvészeti szempontok

Milyen a formátuma, vastagsága, a borító keménysége illetve a fűzési

vagy kötési eljárás?

4. A tankönyvek használata

A tankönyvhasználat indokai Tankönyvhasználat nélkül a kompetenciáknak csak egy szűkebb

köre fejleszthető, és bizonyosan háttérbe szorulnak az alábbi területek:

• Írott szöveg olvasása, értelmezése.

• Olvasott szöveg ismétlése, reprodukálása, tömörítése.

• Szóelemzés, szómagyarázat, szóelrendezés.

• Az írott szöveg (és ábra) melletti alternatív megoldások megfogalmazása, bizonyítása.

• Ábrák, diagramok értelmezése, szöveggel való egyeztetése, elemzése.

• Szövegkritika, szövegkorrekció.

A tankönyvhasználat hibái

• „bifláztatás”

• felolvasás, felolvastatás

• feladni a könyvet, miután az óra mással telt

Ezek a módszerek azért nem célravezetők, mert a tanulókat „magukra hagyják” a tankönyvvel. A sikeres tankönyvhasználat elsajátíttatása mindig tanári támogatást, követést, irányítást igényel!

Tankönyvhasználati módszerek

• „rávezető” módszerek: széljegyzetek, tételmondat keresés és reflektálás.

• vázlat/ágrajz/táblázat/fürtábra kitöltése szöveg alapján

• Tömörítési/bővítési feladat• kérdések a szöveg elolvasása előtt • kérdések megfogalmaztatása a tankönyvi

szöveghez• intenzív tanítási-tanulási módszer (Demeter-

Lénárd)