a dunaújvárosi főiskola műszaki menedzser alapképzésének bemutatása

A Dunaújvárosi Főiskola Műszaki Menedzser alapképzésének

bemutatása

2/

• Selmecbányai Bányászati Akadémia 1735.• Kerpely Antal Kohóipari Technikum 1951-1962• Felsőfokú Kohóipari Technikum 1962-1969• NME KFFK 1969-1990• ME DFK 1990-2000• 2000-től önálló főiskola

A Főiskola története

3/

• 1 MA mester szak• 8 BSc, BA alapképzési szak (7+1)• 13 hagyományos főiskolai alapképzési szak (kifutó)• 11 felsőfokú szakképzési szak• 16 szakirányú továbbképzési szak

• Területek:– Anyagmérnök– Gépészmérnök– Informatika– Műszaki Menedzser – Műszaki Szakoktató – Gazdálkodás és menedzsment– Kommunikáció és Médiatudomány

Szakok

4/

Hallgatói létszám1989-2007

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

nappali 436 2489 2757 2961 2936 2919 3168 3197 3308 3001

levelező 219 1231 1399 1687 1747 1765 1619 1618 1924 1931

összes 655 3720 4156 4648 4683 4684 4787 4815 5232 4942

1989/90 1999/00 2000/01 2001/02 2002/03 2003/04 2004/05 2005/06 2006/07 2007/08

expanzió minőségfejlesztési időszak

5/

123115

8473 72 74

28

43 46 51 5261

10 14

39 39 3731

0

20

40

60

80

100

120

140

2003 2004 2005 2006 2007 2008

év

fő

nem minősített oktatókminősített oktatók

phd hallgatók

Minősített oktatók száma

6/

INNONETWORK (hálózati együttműködések) INNOVÁCIÓ MENEDZSMENT KÖZPONT

KLASZTEREK

Dunaújvárosi Regionális Anyagtudományi és Technológiai

Tudásközpont (DURATT)

Anyagtudományi és Technológiai ProgramKopás- és károsodás, szerkezeti és felületi integritásFizikai szimulációs és metallográfiai laboratórium…Ultrafinom és nanoszemcsés acélok előállítási lehetőségei Polimer és kompozit alapanyagú termékek technológiák fejlesztéseTechnológia- és Tudástranszfer ProgramOktatási-képzési ProgramK+F horizontális tevékenység

EURÓPAI CAMPUS DUNAÚJVÁROSBANK+F+I+O+SZ FEJLESZTÉSEK

Gépészeti és mechatronikai Kompetencia

Központ

Korszerű mozgásszabályozások laboratóriumaGépjármű-mechatronikai kutatás- és tesztlaboratóriumBiomechatronika laboratóriumMegmunkáló-központok

Logisztikai Kompetencia Központ

Ellátási lánc rendszerek kutatásaOktatási-képzési program

További kompetencia központok

Informatikai Kompetencia

Központ

Ipari informatikai laborcsoportInfo-kommunikációs laborcsoportSzoftverfejlesztési laborPárhuzamos rendszerek – GRID labor

INFORMATIKAI, HÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK

Oktatásfejlesztési Kompetencia Központ

E-learning tartalomfejlesztésCurriculum fejlesztés (kompetencia alapú, modularizált)

Környezetvédelmi és Energiaracionalizásási Kompetencia Központ

Környezetbarát, intelligens épület kutatása és kifejlesztéseEnergiaracionalizálási program

7/

Oktatási egységek

• Anyagtudományi és Kohászati Intézet• Déri János Kommunikációs Intézet• Felnőttképzési és Tananyagfejlesztő Intézet• Gépészeti Intézet• Informatikai Intézet• Közgazdaságtudományi Intézet• Matematika Intézet• Nyelvi Intézet• Tanárképző Intézet• Természettudományi és Környezetvédelmi Intézet• Vezetés- és Vállalkozástudományi Intézet

8/

Vezetés- és Vállalkozástudományi Intézet

Tanszékek:• Vezetés- és Szervezéstudományi Tanszék• Vállalkozástudományi Tanszék

16 oktató (8 tudományos fokozattal rendelkező)

Feladata a Műszaki Menedzser alapképzési szak gondozása és menedzsment, gazdálkodási és szervezetközi ismeretek oktatása a többi képzési területen

9/

Jellegzetességek

Erősen gyakorlatorientált:• A hallgató már a képzés során kapcsolatba kerül a

vállalati környezettel.• Az évközi gyakorlati feladatok előkészítik a

szakdolgozat készítését.• Segítséget kap a szakmai gyakorlati hely

kiválasztásához.• Szakdolgozatok többsége vállalati problémák

megoldására irányul.

Szakirányok:• környezetvédelmi • logisztikai• minőségügyi • termelésirányítási

10/

A logisztika szakirány

• Egységes rendszerbe foglalt ismereteket a logisztika elméleti és műszaki-technikai oldaláról.

• Ipari gyakorlatot megalapozó évközi feladatokat– Beszerzési logisztika– Anyagmozgatás és raktározás– Ellátási lánc menedzsment– Logisztikai informatika és vállalatirányítási rendszerek

területeken.

11/

Tantárgyak

Tantárgy neve ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr

Erőforrásgazdálkodás versenykörnyezetben

2 2 V 5

Vállalati logisztika 2 2 V 5

Logisztikai menedzsment 2 2 V 5

Raktározás és anyagmozgatás 5 F 5

SAP logisztikai irányítás modul alkalmazási projekt 4 F 5

Szabadon választható tárgy 1-2. 2 2 F 5 2 2 F 5

Szakmai gyakorlat A

Szakdolgozat 15 V 15

Heti EA, GY, L Szakirány kredit 4 4 0 10 4 13 0 20 2 2 0 58 17 4

5. félév 6. félév 7. félév

12/

Infrastruktúra fejlesztés

1. Logisztikai oktatókabinet2. Automatizált referenciaraktár

2

1

13/

Logisztikai oktatókabinet

• Raktári és anyagáramlási tervező és szimulációs szoftverek

• Ellátási lánc menedzsment és keresletelemző szoftverek• Vállalatirányítási és erőforrás-tervező szoftverek• Szállítmányozási és flottamenedzsment alkalmazások

14/

Automatizált referenciaraktár

15/

Automatizált referenciaraktár

• Főbb elemei:– Automatizált alkatrész-tároló rendszer (AKL)– Páternoszter tároló– Elektromos emelőtargoncával kiszolgált gördíthető

állványrendszer – targoncavezetői jogosítvány megszerzéséhez is!

– Utántöltős görgős állványzat a galérián– Automatizált árufogadó és áruátvevő helyek– Komissiózó munkahelyek– Számítógépes raktárirányítás mobil terminálokkal,

vonalkódos és RFId alapú áruazonosítással– Műholdas árukövetés és járatoptimalizálás

• Nem csak oktatóhely:– Elhasznált elektronikai hulladékokkal (WEEE) kapcsolatos

inverz logisztikai feladatok ellátása– Bemutatóhely kis- és középvállalatok logisztikai

folyamatainak fejlesztésére

16/

ELMKK

17/

Ellátási Lánc Menedzsment Kompetencia Központ célja

• Hozzájárul a korszerű ellátási lánc menedzsment (SCM) ismeretek oktatásához (főiskolai és iskolán kívüli)

• Akadémiai és alkalmazott (vállalati) kutatások a SCM különböző területein

• Ismert és elismert SCM kutatóhellyé válás

18/

A SCM és a logisztika fejlődési tendenciáiból adódó tudományos kérdések (akadémiai

kutatási területek):• Az ellátási lánc menedzsment speciális humán erőforrás

gazdálkodási és vezetési kérdései• Az ellátási lánc menedzsment informatikai

támogatásának és kompabilitásának kérdései• Termelési és logisztikai folyamatok és tevékenységek

összehangolása (vállalaton belül és vállalatok között)• Az ellátási láncban érintett vállalatok, szervezetek

közötti kapcsolatok hatékonysága (gazdaságosság és eredményesség) és ezek hatása a szereplők versenyképességére

19/

A SCM és a logisztika kutatásának dimenziói

• Működési (gazdálkodási)• Viselkedési (irányítás, együttműködés, HR)• Informatikai• Műszaki, technikai (mérnöki, termelés, mozgatás)

20/

A SCM és a logisztika vállalati kutatási kérdései

• Versenyképesség a többiektől függ (az ellátási láncban érintettektől)

• Döntési szituációk és kompetenciák• Folyamatszervezés

– Termelésirányítás– Mozgás (vállalaton belül és vállalatok között)– Tárolás (vállalaton belül és vállalatok között)

• Megfelelő humán erőforrás (felvétel, képzés, képességek)

21/

A SCM és a logisztika fejlődési tendenciáiból adódó oktatási kérdések

• Vállalati működési folyamatok• A működés lehetetlen informatika nélkül• A működési folyamatok gazdasági, műszaki és

informatikai elemeinek összekapcsolása• Az üzlet lényegének tudatosítása (piac, kereslet,

hatékonyság, pénzügyi folyamatok)• A működési és a stratégiai folyamatok összefüggései

(hangsúly a működésen, különben frusztrált végzősök)

22/

Az Ellátási Lánc Menedzsment Kompetencia Központ elvi felépítése

• Az ELMKK a Dunaújvárosi Főiskola Vezetés- és Vállalkozástudományi Intézete és a Partnerek konzorciális jellegű együttműködési szervezete

• Az együttműködés az ELMKK céljainak közös megvalósítását jelenti

• Az együttműködés bevételt eredményez, amely egyrészt biztosítja a Jövő Logisztikája Laboratórium közép távú fenntarthatóságát, másrészt többlet forrást jelent az Intézetnek és természetesen a Partnereknek

23/

Az Ellátási Lánc Menedzsment Kompetencia Központ elvi felépítése

• Mit nyújt az Intézet (a DF) a Partnereknek:– Akadémiai tudás – Nemzetközi tudományos kapcsolatok– Részvétel a felsőoktatásban– A K+F kedvezmények igénybevételének lehetősége

(innovációs járulék)– Infrastruktúra (a Jövő Logisztikája Laboratórium)

• Mit kér az Intézet (a DF) a Partnerektől:

24/

Az Ellátási Lánc Menedzsment Kompetencia Központ elvi felépítése

• Mit kér az Intézet (a DF) a Partnerektől:– A kapcsolati tőke közös felhasználását– Professzionalizmus– Személyes részvétel– Szakmai tevékenységén keresztül hozzájárulást a ELMKK

infrastrukturális bázisát jelentő Jövő Logisztikája Laboratórium fenntartásához

25/

Az Ellátási Lánc Menedzsment Kompetencia Központ elvi felépítése

A lehetséges Partnerek típusa és szerepe• Vezető vállalati tanácsadó cég, amelynek (egyik) fő

tevékenysége a működési folyamatokra vonatkozik• Az ellátási lánc menedzsment területén tevékenykedő

szaktanácsadó cég, vagy cégek. • Integrált vállalatirányítási rendszert és ehhez kapcsolódó

speciális szoftvereket szállító Partner

26/

Az Ellátási Lánc Menedzsment Kompetencia Központ elvi felépítése

A lehetséges Partnerek típusa és szerepe• Legkorszerűbb raktározási technológiával foglalkozó

Partner, aki gyártó és tanácsadó is egyben • Az ellátási lánc menedzsmentben közvetlenül érintett

Partnerek– Termelő vállalat– Kereskedelmi vállalat– Logisztikai szolgáltató vállalat

27/

Az Ellátási Lánc Menedzsment Kompetencia Központ elvi felépítése

A lehetséges Partnerek típusa és szerepe• Az ellátási lánc menedzsment kutatásában és oktatásában

élenjáró, nemzetközi Partner (mentor)– Hozzájárulás ahhoz, hogy a hazai ellátási lánc

menedzsment képzés tartalma megfeleljen a legkorszerűbb nemzetközi színvonalnak (felsőoktatás és iskolarendszeren kívüli képzés)

– Bekapcsolódás a nemzetközi tudományos életbe és kutatásba

– Nemzetközi vállalati kapcsolatok helyi kialakítása• A helyi és a regionális vállalatokat tömörítő Kamara

– Elsősorban a kis- és a közepes vállalkozások (KKV)

28/

A logisztika alapjai DFAN-VE 616

Szakmai törzsanyag 4. félév 2 elmélet 2 gyakorlat

Szakok:• Műszaki Menedzser BSc• Gépészmérnök BSc• Logisztikai Műszaki Menedzser Aszisztens FSZ

Kötelező irodalom:• Pintér Lajos: Logisztika, Főiskolai Kiadó, Dunaújváros, 2.

utánnyomás, 2006• Szegedi Zoltán – Prezenszki József: Logisztika-menedzsment

Budapest, Kossuth Kiadó, 2005, 1, 2, 3, 6, 7, 8. fejezetAjánlott irodalom:• Chikán Attila – Wimmer Ágnes: Üzleti fogalomtár, Budapest,

Alinea Kiadó, 2003• Halászné Sipos Erzsébet: Logisztika, Budapest, Logisztikai

Fejlesztési Központ, 1999

29/

Logisztika alapjai

• Az értékteremtés és a logisztika kapcsolata • A logisztika fogalma, kialakulása• Fejlődési szakaszai• A logisztikai vevőkiszolgálás• A beadandók gyakorlati követelményei alak és tartalom.

Helyzetleírás, helyzetfelmérés.• A logisztikai menedzsment helye, feladatai, tevékenysége és

kapcsolatai.• Miért beszélünk logisztikai menedzsmentről?• Kiemelt logisztikai modulok a vállalati folyamatban. • A logisztikai modulok hasonlósága és különbözősége• A beszerzés menedzsmentje • A beszerzés a gyakorlatban• A vállalati készletgazdálkodás sajátosságai • A készletgazdálkodás a gyakorlatban• Termelési logisztika • Termelési rendszerek áttekintése

30/

Logisztika alapjai

• A raktározás helye a vállalati folyamatokban • A raktározással kapcsolatos gyakorlati kérdések• Raktári anyagmozgatás néhány sajátossága.• Raktározási gyakorlat• Az értékesítési, elosztási logisztika• A city-logisztika• Logisztika és vállalati szervezet• A logisztikai tevékenységek kihelyezése• Szállítás, szállítmányozás jellemzői, Uniós és nemzetközi

követelmények • Veszteségfeltárás, hatékonysági vizsgálati példák. • Információs rendszer logisztikai alapjai, anyag és információáramlás. • Környezetgazdálkodási logisztika sajátosságai. • Az ellátásilánc menedzsment• Az ostorcsapás-effektus• Új tendenciák a logisztikában• Összefoglalás• A gyakorlatok értékelése