•a fényelektromos hatás

• a fényelektromos hatás

– Philipp Eduard Anton von Lenard

(1862-1947)

• Lenard-ablak (1893)

• elektronok okozzák (1899)

• a kilépő elektronok száma (az áram)

arányos a fény intenzitásával (1900)

• a kilépő elektronok maximális kinetikus

energiája a fémtől és a fény

rezgésszámától (hullámhosszától) függ,

egy minimumfrekvencia alatt nincs

elektron (1902)

• a csősugarak elhajlanak elektromos és mágneses térben (1902)

– Wien

• tiszta rádiumsó előállítása (1902)

– M. Curie

• fizikai Nobel-díj (1903)

• a radioaktív bomlás elmélete - az atomok átalakulása (1902)

– Rutherford

• az α sugarak pozitív töltésű részecskék,

megjósolja a transzuránokat (1903)

• kémiai Nobel-díj (1908)

• a mazsolás puding atommodell (1903)

– J. J. Thomson

• az elektronok csoportosulnak az atomban

periódusos rendszer (1904)

• a planetáris atommodell (1905)

– Perrin

• a fényelektromos hatás magyarázata

a foton-hipotézissel (1905)

– Einstein

• a Brown-mozgás molekuláris-statisztikai

elmélete (1905)

• a szilárd testek fajhője az atomi

mozgások is kvantáltak (1907)

• Nobel-díj (1922)

• a tömegspektrometria alapelve (1907)

– J. J. Thomson

– izotópok vizsgálata (1911-1913)

• Brown-mozgás kísérletek

kolloidokban (1908-1913)

– Perrin

• Nobel-díj (1926)

• eszköz a töltött részecskék észlelésére

– Rutherford és Geiger (1909)

• az α részecskék kétszeresen ionizált

He atomok

– Rutherford

• A 10-12 cm

átmérőjű

atommagok

felfedezése α

bombázással (1906-1911)

– Rutherford

• fémrádium előállítása (1910)

– M. Curie

• kémiai Nobel-díj (1911)

• az elektron pontos töltésének

megmérése (1909-1911)

– Robert Andrews Millikan (1868-1953)

• Nobel-díj (1923)

• a h mechanikai hatás

dimenziójának felhasználása

(1911)

– Arnold Johannes Wilhelm

Sommerfeld (1868-1951)

• a fényelektromos hatás Einstein-

féle elméletének kísérleti

bizonyítása, h mérése (1913)

– Millikan

• a Bohr-féle atommodell (1913)

– Niels Hendrik David

Bohr (1885-1962)

• atomok gerjesztése és ionizációja

elektronnal való bombázással

(1913-1914)

– James Franck (1882-1964)

– Gustav Ludwig Hertz (1887-1975)

• Nobel-díj (1925)

• az atommag töltése azonos a

rendszámmal (1913)

– Henry Moseley (1887-1915)

• röntgenvizsgálatok

• atommodell a színképvonalak

finomszerkezetének magyarázatára

– Sommerfeld

• ellipszispályák, azimutális kvantumszám

• a Zeeman-effektus kvantumelmélete (1916)

• müncheni elméleti fizikai iskola: Heisenberg,

Pauli, Raabi, Debay, Bethe

• a proton felfedezése (1914-1919)

– Rutherford