a közigazgatási hatósági eljárás

Post on 31-Dec-2015

42 Views

Category:

Documents

0 Downloads

Preview:

Click to see full reader

DESCRIPTION

A közigazgatási hatósági eljárás. Az előadás tartalmi felépítése. 1.A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, közigazgatási eljárási jog 2. A közigazgatási eljárás alapelvei 3. A Ket. hatálya, a hatósági ügy, az ügyfél és a hatóság fogalma - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

A közigazgatási hatósági eljárás

Az előadás tartalmi felépítése1. A közigazgatási szervek hatósági

jogalkalmazói tevékenysége, közigazgatási eljárási jog

2. A közigazgatási eljárás alapelvei

3. A Ket. hatálya, a hatósági ügy, az ügyfél és a hatóság fogalma

4. A Ket. és a különös eljárási normák

5. Joghatóság, hatáskör, illetékesség

6. A közigazgatási eljárás szakaszai

7. A jogorvoslati, döntés-felülvizsgálati eljárás

8. A végrehajtási eljárás

9. Elektronikus ügyintézés

1.1. A közigazgatási szervek hatósági A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, jogalkalmazói tevékenysége,

közigazgatási eljárási jogközigazgatási eljárási jog

1.1. A hatósági jogalkalmazó tevékenység

1.2. A hatósági cselekmények típusai1.3. A hatósági jogalkalmazás esetei1.4. A közigazgatási hatósági eljárás

és eljárásjog

1.1. Hatósági jogalkalmazó tevékenység1.1. Hatósági jogalkalmazó tevékenység

Közigazgatási tevékenység:

szervezőijogalkalmaz

ói

Közfeladatok közhatalomm

al történő megvalósítása

Hatáskörbe, illetékességbetartozó ügyben

Jogszabályokalapján

Jog, kötelezettségmegállapítása

Jogvita eldöntése Szankció kiszabása

1.2. A hatósági cselekmények 1.2. A hatósági cselekmények típusaitípusai

Engedélyezés

Jog megállapítása

Kötelezettség megállapítása

Igazolás, igazolvány, bizonyítvány kiadása

Nyilvántartások vezetése

Hatósági intézkedése

k

Hatósági ellenőrzése

k

1.3. A hatósági jogalkalmazás esetei1.3. A hatósági jogalkalmazás esetei

Jogalkalmazás jogsértés

esetén

Közvetlen hatósági

jogalkalmazás

• Jogszabály közvetlenül biztosít jogot, ró kötelezettséget

• Hatóság közvetlen közreműködésére nincs szükség

CSAK JOGSÉRTÉSNÉL!

• Jog gyakorlását csak a hatóság egyedi döntése teszi lehetővé

• Ugyanez határozza meg a követendő magatartást

1.4. A közigazgatási hatósági eljárás és 1.4. A közigazgatási hatósági eljárás és eljárásjogeljárásjog

Hatósági eljárás:

Eljárási jog:

Ügyintézés folyamata

A hatóság és az ügyfél

cselekményeinek összessége

Az eljárási cselekményekre vonatkozó jogi szabályozások

összessége2004. évi CXL. tv.:

KET.

2. A közigazgatási eljárás 2. A közigazgatási eljárás alapelveialapelvei

2.1. Az alapelvek két nagy csoportja2.1. Az alapelvek két nagy csoportja

A hatósággal szemben

követelményeket tartalmazó elvek

Ügyféli jogokat és

kötelezettségeket meghatározó

elvek• Törvényesség

• Hatáskörrel való visszaélés tilalma

• Szakszerűség, gyorsaság

• Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme

• Diszkrimináció tilalma

• Hivatalból való eljárás, stb.

• Tisztességes ügyintézés

• Anyanyelv használat

• Kártérítéshez való jog

• Jogorvoslati jog

• Iratbetekintés

• Jóhiszemű eljárás

3. A Ket. hatálya, a hatósági ügy, az ügyfél és a hatóság fogalma

3.1. A Ket. tárgyi hatálya3.2. A Ket. személyi hatálya3.3. A Ket. területi és időbeli hatálya

3. A Ket. hatálya3. A Ket. hatálya= egy jogszabály

Milyen személyekre, szervezetre

Milyen élet-viszonyokra

Milyen területe

n

Milyen időben

állapít meg jogokat, kötelezettségeket; tartalmaz

szabályokat.

Személyi Tárgyi

Területi Időbeli

3.1. A Ket. tárgyi hatálya3.1. A Ket. tárgyi hatályaközigazgatási hatósági ügyekre

terjed ki

Minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság:

• Ügyfelet érintő jogot, kötelezettséget állapít meg;

• Adatot, tényt, jogosultságot igazol;

• Hatósági nyilvántartást vezet;

• Hatósági ellenőrzést végez;

• Tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vételt végez, vagy töröl.

3.2. A Ket. személyi hatálya3.2. A Ket. személyi hatálya

Hatóság ÜgyfélEgyéb

közreműködők

ALANYOK:

• Szükségképpeni alanyok

• Nélkülük nincs eljárás

• Tanú• Szakértő• Tolmács• Szemletárgy

birtokosa• Ügyfél

képviselője

3.2.1. Az ügyfél3.2.1. Az ügyfélTermészetes

személyJogi

személyJogi

személyiséggel nem rendelkező

szervezet• Akinek jogát, jogos érdekét az adott ügy érinti,

• Akit hatósági ellenőrzés alá vontak,

• Akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz

Egyes eljárásokban:

- a hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,

- egyes társadalmi, érdekképviseleti szervek,

- az a hatóság, akinek feladatkörét az ügy érinti

- Tv. rendelkezése alapján csak abban az esetben, ha az I. fokú eljárásban részt vesz

3.2.2. Eljárási képesség3.2.2. Eljárási képességEljárási képesség = a természetes Eljárási képesség = a természetes

személy ügyfél a közigazgatási személy ügyfél a közigazgatási eljárásban saját maga járhat el.eljárásban saját maga járhat el.

Feltétele:Feltétele:• a 18. életévét betöltötte ésa 18. életévét betöltötte és• nem áll cselekvőképességet érintő nem áll cselekvőképességet érintő

gondokság alatt. gondokság alatt. Kivételesen korlátozottan Kivételesen korlátozottan

cselekvőképes személy is cselekvőképes személy is rendelkezhet eljárási képességgel!rendelkezhet eljárási képességgel!

3.2.3. Közigazgatási hatóság3.2.3. Közigazgatási hatóság• Államigazgatási szervek Államigazgatási szervek

(minisztériumok, országos hatáskörű (minisztériumok, országos hatáskörű szervek, területi államigazgatási szervek, területi államigazgatási szervek)szervek)

• Helyi önkormányzati szervek (képviselő-Helyi önkormányzati szervek (képviselő-testület, megyei közgyűlés, bizottság, testület, megyei közgyűlés, bizottság, stb.)stb.)

• Polgármester, közgyűlés elnöke, stb.Polgármester, közgyűlés elnöke, stb.• Jegyző, főjegyző, polgármesteri hiv. Jegyző, főjegyző, polgármesteri hiv.

ügyintézője, stb.ügyintézője, stb.• Törvény v. kormányrendelet által Törvény v. kormányrendelet által

feljogosított nem közigazgatási feljogosított nem közigazgatási szervezet, személy, köztestületszervezet, személy, köztestület

3.3. A Ket. területi és időbeli hatálya 3.3. A Ket. területi és időbeli hatálya

Területi hatály Időbeli hatály

• Néhány kivételtől eltekintve a Magyar Köztársaság területe

• Összefüggés: joghatósággal

Törvény elfogadása:

2004. december 20.

Hatálybalépés: 2005.

november 1.

4. A Ket. és a különös

eljárási normák

4.1. A közigazgatási eljárási szabályok4.1. A közigazgatási eljárási szabályok

2 fő típusuk:

Általános Különös

Kiegészítő jelleg

Minden közigazgatási

hatósági ügyben a Ket-et kell alkalmazniKivétel:

• Kivett eljárások (5+1)

• Részlegesen kivett eljárások

Egy-egy eljárás-fajtára irányadó

5. Joghatóság, hatáskör,

illetékesség5.1. Joghatóság5.2. Hatáskör5.3. Illetékesség5.4. A hatóság eljárási

kötelezettsége5.5. Közös szabályok

5. Munkamegosztási szabályok5. Munkamegosztási szabályok

Joghatóság

Hatáskör Illetékesség

Mely ország

hatósága jár el?

Milyen típusú

hatóság jár el?

Azonos hatáskörű hatóságok

közül melyik jár

el?

5.1. Joghatóság5.1. JoghatóságAz ügyek magyar és külföldi hatóságok

közötti megosztásával kapcsolatos fogalom

MK területén a magyar ügyfél, vagy Magyarországon nyilvántartásba vett jogi

személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyében a magyar

hatóság jár el.

•Állampolgárság•Területi elhelyezkedés (ingatlan, tevékenységi helyszín)

•Nemzetközi szerződések

Általános joghatósági szabály:

Joghatóságot megalapozó/befolyásoló tényezők:

5.2. Hatáskör5.2. HatáskörAzt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben

milyen típusú, milyen szintű közigazgatási szerv járhat el

A gyors ügyintézés érdekében el kell osztani az ügyeket a

hatóságok között:Pl.:

• Házasságkötés

• Örökbefogadás

• Tulajdonjog-bejegyzés

• Gépjárműadó-fizetés

5.3. Illetékesség5.3. IlletékességA több azonos hatáskörű szerv közül

területi alapon melyik az az egy hatóság, amelyik a konkrét ügyben

eljárhatIlletékességi okok:

•Ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye

•Ingatlan fekvése•Tevékenység gyakorlásának helye

•Jogellenes magatartás elkövetésének helye

•Ismeretlen lakcím esetén – utolsó ismert hazai lakcím

5.4. A hatóság eljárási kötelezettsége5.4. A hatóság eljárási kötelezettsége

A közigazgatási szerv: •a hatáskörébe tartozó ügyben•az illetékességi területén köteles

eljárniÜgyintézési határidő:

22 munkanap

Ennek eredménytelen

eltelte = mulasztás

Kivizsgálás és eljárás lefolytatására utasítás:

felügyeleti szerv

Újabb mulasztás esetén: új szerv

kijelölése

fegyelmi eljárás kezdeményezése

5.5. A joghatóság, hatáskör, 5.5. A joghatóság, hatáskör, illetékesség közös szabályaiilletékesség közös szabályai

•Az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell a meglétüket

•Hiányuk esetén: áttétel

Hatásköri, illetékességi összeütközés

•Pozitív•Negatív

1. Hatóságok közötti egyeztetés2. Ha sikertelen:

a) Hatásköri összeütközésnél: Fővárosi Ítélőtábla jelöli ki az eljáró szervet.

b) Illetékességi összeütközésnél: Államig.hiv.vezetője jelöli ki az eljáró szervet.

6. Az alapeljárás (első fokú eljárás)

6.1. Az első fokú eljárás főbb szakaszai6.2. Az eljárás megindítása6.3. Az elsőfokú eljárás lefolytatása6.4. Az eljárás lefolytatásának szabályai6.5. A hatóság döntései

6. A közigazgatási eljárás három fő 6. A közigazgatási eljárás három fő szakaszaszakasza

Az alapeljárás mindig

szükségszerű, meghatározó

elem:- az ügyek többsége már ebben a szakban lezárul;

- az ügyfelek első-sorban az elsőfokú szervekkel kerülnek kapcsolatba;

AlapeljárásAlapeljárás(első fokú (első fokú eljárás)eljárás)

Végrehajtás

Jogorvoslati eljárás

6.1. Az első fokú eljárás főbb 6.1. Az első fokú eljárás főbb szakaszaiszakaszai

1. Eljárásmegindítása

Értesítés

2. Kérelem vizsgálata

Eljárásmegszüntetése

Eljárás felfüggesztése

3.Tényállás megállapítása

Tisztázás, bizonyítás

Hatóság döntéseHiánypótlásr

a felszólítás

Elutasítás

Eljárás megindítása

Hivatalból

Kérelemre

Jogszabály alapján

Közérdek alapján

Valakinek a jogos magánérdeke alapján

6.2. Az eljárás megindítása

•Leggyakoribb eset•Saját érdekében indítja az ügyfél az eljárást•Arra irányuló kívánság, hogy a hatóság:

- hozzon döntést, - adjon engedélyt,- adjon hozzájárulást,

- adjon mentesítést,

- enyhítse a kötelezettséget.

6.2.1. A kérelem Előterjesztés

módja:szóban

írásban

elektronikus úton

Benyújtás helye:• Hatáskörrel rendelkező illetékes

hatóságnál• Ügyfél lakcíme

• Foglalkoztatójának székhelye/telephelye

szerinti székhelyű, azonos hatáskörű

hatóságnál

Ennek hiányában: lakcíme v. munkahelye szerint illetékes jegyzőnél

főszabály

Előírható: nyomtatvány,

űrlap

- kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül;- az értesítés mellőzhető az alábbi okokból:

Eljárás eredményességénekveszélyeztetése

Eljárás eredményességénekveszélyeztetése

Egyszerű megítélésű ügyEgyszerű megítélésű ügy

Az értesítés tartalmaÜgy tárgya,

iktatási számaEljárás megindításának

napja, ügyintézési Határidő, és abba mi

nem számítandó bele

Ügyintéző neve,hivatali elérhetősége

Kérelemre indulteljárásnál a kérelmező

ügyfél neve

Iratbetekintés, nyilatkozattétel

lehetősége

Hivatalból indult eljárásnál erre

utalás

6.2.2. Értesítés az eljárás megindításáról

6.3. Az elsőfokú eljárás lefolytatása

6.3.1. A kérelem vizsgálata A hatóság feladata

Lefolytatható-e az eljárás?1. A tényállás megállapítása

Az ügy közigazgatási ügy? Ha igen, milyen típusú?

2. Joghatóság, hatáskör vizsgálata

3. Illetékesség vizsgálata

Hiánytalan meglétük esetén: az

eljárás lefolytatás

a

5 munkanapon belül végzéssel történik, az alábbi okokból:- a magyar hatóságnak nincs

joghatósága az eljárásra;

- a hatóságnak nincs hatásköre/illetékessége, és az áttételnek nincs helye;

- kérelem lehetetlen célja;

- a hatóság az ügyet már érdemben elbírálta;

- kérelem idő előtti vagy elkésett;

- az ügy nem hatósági ügy

- a kérelem nem a jogosulttól származik

A végzés fellebbezésselmegtámadható

6.3.1.1. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása

6.3.2. A tényállás tisztázása és a bizonyítási eljárás

Tényállás tisztázásának célja:

Megalapozott döntés meghozatalaMeggyőződni a kérelemben előadott tények valódiságáról

Ha a tényállás nem tisztázható egyszerűen

Bizonyítási eljárás

Bizonyítékok:

•Ügyfél nyilatkozata•Irat•Tanúvallomás

•Szakértői vélemény•Szemle•Tárgyi bizonyíték

Ügyféllel kötelezően ismertetni

kell!

Érdemi határozatok meghozatala

Főszabály: 22 munkanapos határidő

Kivételes ügyintézési határidők

Határidő kezdete:

kérelem beérkezése;hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja.

Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 22 munkanappal (kiskorúnál 10

munkanappal)

Pl. ügy bonyolultsági foka,

soronkívüliség

6.4. Az eljárás lefolytatásának szabályai

6.4.1. A határidők

6.4.2. Igazolási kérelem

Határidő/határnap elmulasztása esetén lehet élni vele

•2 esetkör:

Önhibán kívül történt a mulasztás (pl. betegség)

Hatóság tévedése (pl. rossz cím)

•A kérelem tartalma: Mulasztás oka

Önhibán kívüliség valószínűsítése

•Előterjesztési határidő:

Szubjektív: 5 munkanapObjektív: 6 hó

= az egyes eljárási cselekmények dokumentálására szolgálnak

Mikor készítünk

jegyzőkönyvet?

Mikor készítünk

feljegyzést?- ügyfél- tanú- szakértő

meghallgatásáról;

- szemle lefolytatásáról;- helyszíni ellenőrzésről;- tárgyalásról;- szóban előterjesztett kérelemről.

Jegyzőkönyv lehet:

Papíralapú

Hang-, kép- és filmfelvétel

Egyenértékű dokumentumok

Minden eljárási cselekményről, amelyről

nem készül jegyzőkönyv/hangfelvétel

A feljegyzés tartalmazza:

- felvétel helyét, időpontját;- ügy tárgyát és számát;- az eljárási cselekményt;- eljáró ügyintéző nevét, aláírását;- jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetés megtörténtét

6.4.3. Jegyzőkönyv, hivatalos feljegyzés

Képviseletre általában akkor kerül Képviseletre általában akkor kerül sor, ha:sor, ha:az ügyfél nem tud vagy nem akar szermélyesen eljárni

A képviselő az ügyfél helyett vagy mellett

eljárási cselekmények

végzésére jogosult

A képviselet A képviselet fajtái:fajtái:- törvényes

- meghatalmazotti

- ügygondnok által ellátott

képviselet

6.4.4. A képviselet

6.4.4.1. A képviselet fajtáiTörvényes képviselő:• eljárhat

természetes személy

jogi személy

jogi személyiség nélküli szervezet

ügyében

Meghatalmazotti képviselő:

kivéve, ha törvény az ügyfél személyes eljárását nem írja elő

Ügygondnok képviselő ha az ügyfél:

- ismeretlen helyen tartózkodik, nem tud az ügyben eljárni és nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, személye ismeretlen

A gyámhatóság rendeli ki

Abszolút kizárási okok Relatív kizárási okok

- Ügyintézőnek, hatóságnak saját ügyében való eljárása;

- másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon az eljárásban közreműködött;

- jegyző kizárása

Ha nem várható el az ügy tárgyilagos

megítélése

6.4.5. A kizárásCélja: a hatóság részrehajlásmentes,

független eljárásának biztosítása

Idézés (végzésben) Értesítés- kötelező megjelenés a hatóság előtt;- kikényszeríthető;

-a kérelmező ügyfelet nem lehet idézni

(kivételek)Idézés tartalma:

- határidő, helyszín;- ügy tárgya;- idézés minősége (pl. ügyfél, tanú);- figyelmeztetés a mulasztás következményeire:

- írásban, távbeszélőn, elektronikus úton;

meg nem jelenés

engedély nélküli eltávozásEljárási bírság

- nem kötelező a megjelenés;

részvételi lehetőség

Tanú, szakértő meghallgatásán

Tárgyaláson

Szemlén

6.4.6. Idézés, értesítés

- ismételt meg nem jelenés: elővezetés

KÖTELEZŐ:

a) A kérelmet visszavonta az ügyfél (több kérelmező esetén mindegyik) és hivatalból nem folytatja az eljárást a hatóság

b) Az ügy jsz. változás miatt már nem hatósági ügy

c) az ügyfél meghal; jogi személy ügyfél megszűnik;

d) az ügyfél az illetéket nem fizeti meg;

e) Képviselő visszautasítása

f) MÉRLEGELÉS ALAPJÁN:

Ha a hiánypótlásra felhívás eredménytelen

6.4.7. Az eljárás megszüntetéseAz eljárás megindítása után olyan esemény, tény, állapot következik be, amely az eljárás

lefolytatását lehetetlenné, vagy értelmetlenné teszi

Jogkövetkezmény: az ügyintézési határidő nyugszik

6.4.8. Az eljárás felfüggesztése

Az eljárás átmenetileg nem folytatható

Pl. kapcsolódó kérdés előzetes elbírálása

Először ebben a kérdésben kell döntésnek születnie

Eredménye: az eljárás felfüggesztése

A tényállás tisztázása során, illetve A tényállás tisztázása során, illetve ezt követően a hatóság döntést hozezt követően a hatóság döntést hoz

1. Határozat (egyszerűsített határozat) – ügyben érdemben dönt

2. Végzés – eljárási kérdésekben dönt

3. Egyezség jóváhagyása

4. Hatósági szerződés

5. Határozat jellegű okirat (pl. hatósági bizonyítványok)

6. Jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat

6.5. A hatóság döntései

FejlécA hatósági jogviszonyban résztvevők és a hatósági ügy legfontosabb adatai:

- a hatóság megnevezése, ügyintéző neve;

- az ügy száma, tárgyának megnevezése;

- az ügyfél megnevezése, lakcíme vagy székhelye.

Rendelkező részA döntést és az ahhoz kapcsolódó tartalmi elemeket foglalja magában

6.5.1 A határozat

- jogorvoslati lehetőség -

illeték- teljesítés határideje- jog biztosítása

- kötelezettsé

g megállapítás

a

Indokolás

A döntés ténybeli és jogi megalapozása és elfogadtatása

Zárórész

- a döntéshozatal helye, ideje;

- a hatáskör birtokosának és a kiadmányozónak a neve, hivatali beosztása, kiadmányozó aláírása

- döntés megalapozása - ténybeli és jogi megalapozás

- a hatóság bélyegzőlenyomata (minősített elektronikus aláírás).

6.5.1. A határozat6.5.1. A határozat

Kérelemre indult ügyben, ha:

- a hatóság az ügyfél kérelmének teljes egészében helyt ad;

- nincsen ellenérdekű ügyfél.

Nem kell tartalmaznia: - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót;

- az indokolást.

6.5.2. Az egyszerűsített határozat

• A megállapodás érvényességéhez a hatóság jóváhagyása és határozatba foglalása szükséges

• A jóváhagyás ellen nincsen helye fellebbezésnek

6.5.3. A végzés és az egyezség

Végzés:

Részkérdésben kell dönteni (pl. bírság kiszabása)

Eljárást lezáró nem érdemi döntés (pl. eljárás megszüntetése, ha az ügyfél a kérelmét visszavonta)

• Az ellenérdekű felek megállapodhatnak az ügy kimenetelét illetően

Egyezség:

6.5.4. A hatósági szerződés

Határozathozatal helyett, ha az ügynek

- közérdek ÉS

- az ügyfél szempontjából is

előnyös rendezése érdekében szükséges

Tipikus területei: építésügy, településfejlesztés,

településrendezés, környezetvédelem

Ügyfél általi megszegése esetén: jogerős és végrehajtható

határozatnak minősül

6.5.5. A határozat jellegű okirat és a jogszerű hallgatással „létrehozott”

határozatHatározat jellegű

okiratJogszerű

hallgatással „létrehozott”

határozat• Tény, adat,

jogosultság, állapot igazolására kiállított okirat;

• Nyilvántartásba bejegyzés (pl. módosítás, javítás)

• Nem tartalmaz hatósági döntést

• Ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul ÉS

• Nincs ellenérdekű fél ÉS

• A hatóság határidőn belül nem hoz határozatot

A közlés módjai:postai úton;postai úton;

személyesen írásban, vagy szóban;személyesen írásban, vagy szóban;

elektronikusan, illetve távközlési elektronikusan, illetve távközlési úton;úton;

hirdetmény útján;hirdetmény útján;

kézbesítési meghatalmazott, vagy kézbesítési meghatalmazott, vagy kézbesítési ügygondnok útján;kézbesítési ügygondnok útján;

hatósági kézbesítő útján.hatósági kézbesítő útján.

Kézbesítési vélelem!Kézbesítési vélelem!

6.5.6. A döntés közlése

7. A jogorvoslati eljárás

7.1. A jogorvoslatok7.2. A jogorvoslatok típusai7.3. Kérelemre induló jogorvoslatok7.4. Hivatalból indított döntés-

felülvizsgálati eljárások

7.1. A jogorvoslatok

Jogorvoslathoz való jog = alapjog

Megilleti:

alaphelyzetben az ügyfeletegyéb közreműködőket

Elnevezése: jogorvoslati kérelem

2 típusa:ügyfél kérelme lapján induló jogorvoslatok

a hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárások

A) Kérelemre induló A) Kérelemre induló jogorvoslati eljárásokjogorvoslati eljárások

B) Hivatalbóli döntés-B) Hivatalbóli döntés-felülvizsgálati felülvizsgálati

eljárások:eljárások:

fellebbezési eljárásfellebbezési eljárásSaját hatáskörben Saját hatáskörben módosítás, módosítás, visszavonásvisszavonás

bírósági bírósági felülvizsgálatfelülvizsgálat felügyeleti eljárásfelügyeleti eljárás

újrafelvételi eljárásújrafelvételi eljárásAlkotmánybíróság Alkotmánybíróság határozata alapján határozata alapján indított eljárásindított eljárás

ügyészi óvás alapján ügyészi óvás alapján indított eljárásindított eljárás

7.2. A jogorvoslatok, döntés-felülvizsgálati eljárások

7.3. Kérelemre induló jogorvoslatok

7.3.1. Fellebbezés•Főszabály: minden elsőfokú határozat ellen benyújtható;

•Főszabály: végzés ellen önállóan nem lehet élni vele

•Nincs meghatározott formához kötve

•Bármilyen indok felhozható

•Benyújtási határidő: határozat közlésétől számított 10 munkanap

•Benyújtás helye: a sérelmesnek vélt határozatot hozó elsőfokú hatóság

•Főszabály: a végrehajtásra halasztó hatályú

•Eredménye:helybenhagy

megváltoztat

megsemmisít megsemmisít + új eljárásra utasít

7.3.2. Bírósági felülvizsgálatJellemzői: Jogorvoslás átkerül az igazságszolgáltatás

rendszerébe Eljáró szerv: bíróság

Mikor kerülhet rá sor?

Ha az ügyfél a fellebbezés eredményeként megszületett döntést sérelmeziHa a fellebbezés kizárt

2 alapvető feltétel:

Fellebbezési jog kimerítéseCsak jogszabálysértésre lehet hivatkozni

Benyújtási határidő:

közig. határozat közlésétől

számított 30 napVégrehajtásra

nincs halasztó hatálya

Milyen ítélet hozható?

Hatályon kívül helyező;Emellett új közig. eljárás lefolytatására kötelező;Megváltoztató;Az ügyfél keresetét elutasító.

7.3.3. Újrafelvételi eljárásJellemzői: Határozat jogerőre emelkedését követően kerülhet rá

sor Az ügyfél tudomására jut valamilyen lényeges tény, adat, bizonyíték

Alapvető feltétel:

Csak jogerős határozat ellen nyújtható be

Benyújtási határidő:

Milyen döntés hozható?

Jogerős határozatot módosító;Jogerős határozatot visszavonó;Az új tényállásnak megfelelő új határozatot hozó;Az ügyfél kérelmét elutasító.

Ha ez ismert lett volna, az ügyfélre nézve kedvezőbb döntés született volnaEz az adat, tény már a tényállás tisztázásakor rendelkezésre állt, csak az ügyfél nem tudott róla

Szubjektív: 10 munkanapObjektív: 6 hó

Kizárt:

Ha bírósági felülvizsgálatot már igénybe

vettek

Elbírálja: elsőfokú közigazgatási hatóság

7.4. A döntés-felülvizsgálati eljárások

Közös jellemzőik:

• Csak jogszabálysértés esetén kerülhet rájuk sor;

• Megindításáról az ügyfelet 5 munkanapon belül értesíteni kell;

• Általában jogerős döntés ellen irányul;

• A Ket. időbeli korlátokat állít fel a megindíthatóságára;

• Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme.

Döntés módosítása

vagy visszavonása

Felügyeleti eljárás

Felülvizsgálat az AB

határozata alapján

Ügyészi

intézkedés

7.4.1. A döntés módosítása, visszavonása

• Első és másodfokon eljáró közigazgatási hatóság élhet vele;

• Általuk hozott döntés saját hatáskörben történő orvoslását jelenti;

• Ha a döntés jogszabályt sért;

• Egy alkalommal alkalmazható;

• Határidő: a határozat közlésétől számított 1 éven belül;

• Csak akkor, ha nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot.

7.4.2. Felügyeleti eljárás• A felügyeleti szerv bármikor

megvizsgálhatja a felügyeleti körébe tartozó hatóságok eljárását;

• Ez a vizsgálat vonatkozhat első- és másodfokú hatóságokra is;

• Ha a döntés jogszabályt sért, felügyeleti eljárást folytat le;

• A jogsértő döntést: megváltoztathatja, megsemmisítheti, új eljárásra utasíthat;

• Határidő: a jogerőre emelkedést követő 5 éven belül;

• Csak akkor, ha nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot.

7.4.3. Felülvizsgálat az AB határozata alapján

• Alapja: alkotmányjogi panasz;

• AB valamely hatósági határozat alapjául szolgáló jogszabályt (vagy ennek értelmezését) alkotmányellenesnek minősít;

• Az eljárás lefolytatására köteles: az eljárt közig. szerv felügyeleti szerve;

• A jogsértő döntést a felügyeleti szerv:

- megváltoztathatja,

- megsemmisítheti,

- új eljárásra utasíthat.

7.4.4. Az ügyészi intézkedés• Alapja: általános törvényességi felügyeleti

jogkör;

• A különféle közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó tevékenységére irányul;

• Óvás benyújtása: ha az ügyész a jogerős hatósági döntésnél jogszabálysértést fedez fel;

• Óvás benyújtása: közvetlen a közig. szervhez vagy a felügyeleti szervéhez;

• Ha a közig. szervhez nyújtja be: a hatóság módosítja vagy visszavonja a határozatot;

• Ha a felügyeleti szervhez nyújtja be: a határozatot megváltoztatja vagy megsemmisíti.

• Más ügyészi intézkedések: felszólalás, figyelmeztetés, jelzés

8. A végrehajtási eljárás

8.1. A végrehajtási eljárás fogalma8.2. A végrehajtás feltételei8.3. A végrehajtás módjai

A hatóság végrehajtható döntése

Jogot Kötelezettséget állapít meg

Az önkéntes jogkövetés elmarad

A hatóság kényszerít

Elérni kívánt célt az ügyfél helyett

megvalósítja

8.1. A végrehajtási eljárás fogalma

Az esetek többségében

önkéntes teljesítés

történik, DE:

HA

• kötelezettséget állapít meg az ügyfélre vagy az eljárás egyéb résztvevőjére;

• jogerőre emelkedett vagy fellebbezésre

tekintet nélküli végrehajtását rendelték

el;

• a kötelezettség teljesítésére

megállapított határidő elmúlt és a

kötelezettséget nem teljesítették;

• a végrehajtáshoz való jog nem évült el.

8.2. A végrehajtás feltételeiA hatósági határozat

végrehajthatóságának feltételei:

8.3. A végrehajtás módjai

Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása

Meghatározott cselekmény

végrehajtása

Meghatározott ingóság kiadása

8.3.1. Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása

•Leggyakoribb végrehajtási mód•Pl. bírság megfizetése

•Irányulhat:

Kötelezettnek valamely

pénzintézetnél lévő szabad

rendelkezésű pénzösszegére

Magánszemély kötelezettnél: munkabérre

Ilyen összegek

hiányában: ingóságokr

a

Csakis végső esetben:

ingatlanra

8.3.2. Meghatározott cselekmény végrehajtása

3 féle módozata ismert:

Helyettesítő

Motivációs

Kényszerítő

•Cselekmény ügyfél helyetti elvégzése;

•Munkavégzéssel elérhető eredmény esetében;

•Pl. épület lebontása;

•Költségeket a kötelezettnek kell fedeznie.

•Eszköze: eljárási bírság;

•Akkor alkalmazzák, ha sem a kötelezett, sem a szolgáltatás nem helyettesíthető.

•Ha a kötelezett-ség csak az ügyfél személyes közreműkö-désével valósítható meg.

8.3.3. Meghatározott ingóság kiadása

• A vagyontárgyat természetben kell kiadni

• Ügyintéző lefoglalja és átadja a jogosultnak

• Megtagadás esetén: rendőrség közreműködése

• Ha a vagyontárgy már nincs meg: pénzegyenérték megfizetése

9. Elektronikus tájékoztatás

9.1.Kapcsolattartás elektronikus úton9.2. Elektronikus tájékoztatás

9.1. Kapcsolattartás elektronikus úton

•Főszabály: bármely ügy intézhető elektronikusan

•Kivételt megállapíthat:

Ügyfél választási lehetősége

törvénykormányrendelet

önkormányzati rendelet

Ügyfélkapu létesítése

•Hatóságtól kódot kap

•Ezzel kizárólag ő rendelkezik

9.2.Elektronikus tájékoztatás9.2.Elektronikus tájékoztatás• Hatóság feladataHatóság feladata::• Törvényben meghatározott közérdekű Törvényben meghatározott közérdekű

adatok nyilvánosságra hozatalaadatok nyilvánosságra hozatala• Ügyintézők neve, hivatali Ügyintézők neve, hivatali

elérhetőségük, ügyfélszolgálat elérhetőségük, ügyfélszolgálat elérhetőségeelérhetősége

• Ügyintézési határidőkÜgyintézési határidők• Ügyféli jogok, kötelezettségekÜgyféli jogok, kötelezettségek• Illetékek összege, lerovásának, Illetékek összege, lerovásának,

befizetésének módjabefizetésének módja• Ügyfélkapu létesítésének módja, Ügyfélkapu létesítésének módja,

üzemzavarról, kapcsolattartás technikai üzemzavarról, kapcsolattartás technikai szabályairól való tájékoztatás, stb. szabályairól való tájékoztatás, stb.

top related