a koóperatív technikák típusai

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes

A kooperatív technikák típusai

(Horváth H. Attila: Kooperatív technikák – Alternfüzetek)

• Mozaik módszer• Páros mozaik• Kereszt mozaik• Kerekasztal módszer• Csillag módszer• Puzzle módszer• Pókháló mődszer

A Mozaik módszer algoritmusa

1. A feladat eldarabolása2. Előkészítő párok

– A nekik jutott tananyag megtanulása– A csoporttagok tanítása

3. Gyakorló párok alakítása4. Kooperatív csoport

– A csoporttagok tanítása– Tanulás

5. Értékelés

M

O

Z

A

I

K

M

Ó

D

S

Z

E

R

Páros mozaik

Kereszt mozaik

Csillag módszer

Pókhálómódszer

Puzzle módszer

• Minden csoporttag saját tananyagának elsajátításávalteljesíti a feladatot

• Külön cédulák (tilos átadni)• Szóbeli tanítás

Kerekasztal módszer

Közvetlen interakciók

• Szóbeli véleménycsere• Aktív figyelem (Gordon)• Metakommunikáció• Természetes vezetőket termel ki• Szimmetrikus kommunikációra van szükség; az

aszimmetrikus kommunikáció gyengíti a gyengébbek teljesítményét

• A tanár kerülje a szemkontaktust, hogy a tanulók ne vele akarjanak kommunikálni

Egyéni beszámolás

• Célja, hogy a csoport minden tagja érje el a maximumot a tananyag elsajátításában

• Szúrópróbaszerű beszámoltatása a csoport tagjainak

• A túl hosszú beszámoltatás veszélye, hogy a többi csoport megunja

• Helyette küldjünk vendéget a másik csoportokba!

• A házigazda beszél, forgószínpadszerűség• A tanár is bekéredzkedik egy csoportba

Interperszonális és kiscsoportos készség

• A vezető háttérbe vonul• A csoport ön- irányítja saját dolgait• Hatékony vezetői stratégia• A tanár szerepe dominánsan

feladatorientált• A csoport érettsége határozza meg a

vezetői intenzitást

Csoportélmény

• Időt és irányt kell adni a tanulóknak az elemzésekhez

• Minden csoporttagot erősít és munkakapcsolatot biztosít közöttük

• Felszínre kerülnek az érzések (hogyan érzed magad?)

• Mi történt? Mit figyeltem meg? Hogyan éreztem magam? Mit tennék másként?

Döntési pontok a tervezésben

• Kooperativitás szintje• Tárgyi feladatok• Koop. tanulási feladatok

meghatározása• Sikerkritériumok• Csoportnagyság• Csoport típusa• Tanterem berendezése• Szükséges anyagok

Tanórai feladatok

• Szereposztás• Személyi felelősség meghatározása• Pozitív interdependencia megszervezése• Csoportközi kooperáció megszervezése• A kívánt viselkedésmód ismertetése• Feladatorientált segítség biztosítása• A hatékony működés biztosítása• A feladat befejezés biztosítása• Csoportélmény közös feldolgozása• Egyes tanulók jutalmazása

Követő tevékenységek

• A tanulók eredményeinek kvalitatív és kvantitatív kiértékelése

• A tanulók viselkedésének megfigyelése• A kooperatív képességfejlesztés

eredményeinek megfigyelése• Tanulói megfigyelők alkalmazása• A kooperatív csoportok demonstrációja

szakmai körben

Tanári kompetenciák

• Szakmai tudás• Szakmai képességek• Szakmai szerepvállalás és

elkötelezettség

1.- a tanulói személyiség fejlesztésére: az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását;

2.- tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére: a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésének elősegítésére, az interkulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködés készségeinek fejlesztésre;

3.- a pedagógiai folyamat tervezésére: pedagógiai munkáját a feltételek árnyalt elemzése alapján átfogóan és részletekbe menően megtervezni, tapasztalatait reflektív módon elemezni és értékelni;

4.- a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére: az adott szakterületen szerzett tudását tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazni, ennek alapján a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését elősegíteni, az egyes tudományterületek szemléletmódját, értékeit és kutatási eljárásait megismertetni, az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségeket kialakítani, szakterületének az egészség védelmével és fejlesztésével való összefüggéseit felismerni és ezzel a tanulók egészségfejlesztését elősegíteni;

5.- az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére: a kereszttantervi kompetenciák, különösen az olvasás-szövegértés, információfeldolgozás, a tanulási szokások és készségek, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére, a tanulók előzetes tudásának, iskolán kívül megszerzett ismereteinek és készségeinek, valamit az iskolában elsajátított tudásának integrálására, az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére, a tanulók testi-lelki-szellemi egészségének fejlesztésére;

6.- a tanulási folyamat szervezésére és irányítására: változatos tanítási-tanulási formák kialakítására, a tudásforrások célszerű kiválasztására, az új információs-kommunikációs technológiák alkalmazására, hatékony tanulási környezet kialakítására;

7.- a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására: a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének elemző értékelésére, a különbözőértékelési formák és eszközök használatára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére;

8.- szakmai együttműködésre és kommunikációra: a tanulókkal, a szülőkkel, az iskolai közösséggel, a társszervezetekkel és kutató-fejlesztő intézményekkel történő együttműködésre, a velük valóhatékony kommunikációra;

9.- szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre: a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére, önállóismeretszerzésre, személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálására, a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására, saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket felhasználóértékelésére.