a magyar sport versenykÉpessÉge a riÓi olimpia …¡s_erika_-_mstt... · 2019-10-02 · a magyar...
Post on 14-Jul-2020
0 Views
Preview:
TRANSCRIPT
A MAGYAR SPORT VERSENYKÉPESSÉGE A RIÓI OLIMPIA TÜKRÉBEN
GULYÁS Erika, STERBENZ Tamás, KOVÁCS Eszter, CSURILLA Gergely
Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutatóközpont
„OLIMPIA SOK SZEMPONTBÓL”
TARTALOM
Versenyképesség definíciója
Versenyképességi kutatások a sportban
Nemzetközi kutatások főbb eredményei
A kutató központ eddigi kutatásai és eredményei
További kutatási irányaink
VERSENYKÉPESSÉG
A versenyképesség azon tulajdonságok összessége, amelyek hozzásegítenek valamely – például művészeti, sport stb. – verseny
megnyeréséhez, vagy legalábbis a jó helyezés eléréséhez. Másképp a verseny győztese egyben a „legversenyképesebb” is, ami tehát azt
jelenti, hogy a versenyképességet általában győztesek képességeinek és adottságainak számbavétele és elemzése útján lehet meghatározni
(Szilágyi, 2008).
Forrás: Dr. Szilágyi György (2008): A versenyképesség mérése a nemzetközi összehasonlítások módszertanának tükrében. Statisztikai Szemle, 86. évfolyam 1. szám
VERSENYKÉPESSÉG KUTATÁSOK A SPORTBAN
Gazdasági tényezők 41,6%-ban magyarázzák azegyes országok helyezését a nyári olimpiákéremtábláján
Mikro
- Egyéni preferenciák, adottságok, képességek
Mezo
- Sportirányítási rendszer felépítése, szabályozások stb.
Makro
- GDP; lakosság; politikai rezsim stb.
Szerepük egyre jelentősebb az egyes nemzeteksikeressége szempontjából
Ösztönzők hatása a sportolók teljesítményére
Magyarország versenyképessége
Magyarország versenyképessége
0,00%
0,50%
1,00%
1,50%
2,00%
2,50%
3,00%
3,50%
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Belgium
Croatia
Czech Republic
Denmark
Hungary
Romania
Slovakia
Magyarország és a környező országok piaci részesedése a nyári olimpiákon és világbajnokságokon elért érmes helyezések alapján
A NYÁRI OLIMPIÁK TERMÉSZETE1992 1996 1996 2000 2000 2004 2004 2008 2008 2012
Érmek
száma
Azonos
kategóriá-
ban
maradó
országok
aránya
Magasabb
kategóriába
lépő
országok
aránya
Azonos
kategóriá-
ban
maradó
országok
aránya
Magasabb
kategóriába
lépő
országok
aránya
Azonos
kategóriá-
ban
maradó
országok
aránya
Magasabb
kategóriába
lépő
országok
aránya
Azonos
kategóriá-
ban
maradó
országok
aránya
Magasabb
kategóriába
lépő
országok
aránya
Azonos
kategóriá-
ban
maradó
országok
aránya
Magasabb
kategóriába
lépő
országok
aránya
0 80% 20% 89% 11% 91% 9% 86% 14% 89% 11%
1-5 63% 16% 62% 9% 48% 15% 66% 18% 57% 14%
6-15 67% 11% 61% 17% 61% 11% 58% 11% 55% 14%
16-25 50% 13% 38% 25% 60% 20% 17% 17% 40% 20%
>25 67% 0% 100% 0% 91% 0% 82% 0% 90% 0%
NEMZETKÖZI KUTATÁSOK FŐBB EREDMÉNYEI
SPLISS 2.0 kutatás 3 legsikeresebb országa a nyári olimpiai sportágakban:
• Ausztrália
• Japán –> 2008!
• Franciaország
NEMZETKÖZI KUTATÁSOK FŐBB EREDMÉNYEI1. Benchlearn: a jó gyakorlatok helyett a
jó irányelvek keresése, mely az adott keretek között a legjobban működik = más szervezetek erősségeiből való tanulás
2. Megvásárolhatóak-e az érmek? – támogatások nagysága meghatározzák a sikert,
de nem jelentenek garanciát rá
– ROI egyre csökken
– Egyre nagyobb beruházás szükséges az eredmények szinten tartásához
– Hatékonyság kulcs
3. Sportági részvétel és a tehetség-kiválasztási rendszer nem szignifikáns– Kisebb nemzeteknél szorosabb kapcsolat
4. Létesítmények, sportolók támogatása, jól képzett edzők fontos tényezők
BRAINSPORTING EDDIGI KUTATÁSAI
MAKRO ELEMZÉS
• Egyéni és csapatsportágak külön vizsgálata
• Bevont változók:
• GDP
• Lakosság
• Kultúra
• Politikai rendszer
• Host
• UP eredmények
MEZO SZINTŰ ELEMZÉS
• Nemzetközi irodalom eredményei alapján a hazai sajátosságok azonosítása
• Finanszírozás hatékonyságának vizsgálata
• Steakholderek bevonása
• Sportágak elemzése
Finanszírozás
Szervezeti struktúra, kommunikáció
Sportági részvétel
Tehetség-kiválasztási rendszer
Sportolói karrier támogatása
Létesítmények
Edzői kiválasztás, életpálya
Innováció és tudományos kutatások
Versenyrendszerek
PIL
LÉR
EK
INPUT
• Sportra fordított egy főre jutó nemzeti kiadások nagysága aSPLISS országokban euróban (2011/2012)
INPUT
• ahol ln 𝐺𝑜𝑣𝑒𝑟𝑛𝑚𝑒𝑛𝑡𝑎𝑙 𝑓𝑢𝑛𝑑𝑖𝑛𝑔 𝑖,𝑡−1 a logaritmikus transzformációja az i-edik sportág részére
jutatott állami támogatás a (t-1)-edik évben
• 𝑁𝑢𝑚𝑏𝑒𝑟 𝑜𝑓 𝑝𝑎𝑟𝑡𝑖𝑐𝑖𝑝𝑎𝑛𝑡𝑠 𝑖𝑛 𝐻𝑒𝑟𝑎𝑐𝑙𝑒𝑠 𝑝𝑟𝑜𝑔𝑟𝑎𝑚𝑖,𝑡−4 is az i-edik sportágban a Heraklész
programban résztvevő sportolók száma a (t-4)-edik évben,
• 𝑌𝑒𝑎𝑟2015 dummy változó, melynek értéke 1, ha az elemzett év 2015; egyébként 0).
FÜG
GETLEN
SÉGIZSG
ÁLA
TKormányzati támogatás vs. hatékonyság1. Modell:
Ln(Market Share)i,t =
-13.920 (p =0.13) + 0.543 Ln(Governmental funding)i,t-1 (p =0.27) -
- 11.658*Year2015i (p =0.36) +
+ 0.516*Ln(Governmantal funding)i,t-1*Year2015 (p =0.43) +
+ 0.002*Number of participants in Heracles programi,t-4 (p =0.77)
A piaci részesedést egyik vizsgált változó (sem az állami támogatás, sem a Herklész
programban részvevők korábbi száma) nem magyarázza statisztikailag szignifikánsan.
• Ahol ln 𝑀𝑎𝑟𝑘𝑒𝑡 𝑆ℎ𝑎𝑟𝑒 𝑖,𝑡−1 a logaritmikus transzformációja az i-edik sportág részére piaci
részesedése a (t-1)-edik évben
• 𝑁𝑢𝑚𝑏𝑒𝑟 𝑜𝑓 𝑝𝑎𝑟𝑡𝑖𝑐𝑖𝑝𝑎𝑛𝑡𝑠 𝑖𝑛 𝐻𝑒𝑟𝑎𝑐𝑙𝑒𝑠 𝑝𝑟𝑜𝑔𝑟𝑎𝑚𝑖,𝑡−4 is az i-edik sportágban a Heraklész
programban résztvevő sportolók száma a (t-4)-edik évben,
• 𝑌𝑒𝑎𝑟2015 dummy változó, melynek értéke 1, ha az elemzett év 2015; egyébként 0).
FÜG
GETLEN
SÉGIZSG
ÁLA
TKormányzati támogatás vs. hatékonyság2. Modell:
Ln(Governmental funding)i,t =
19.525 (p =0.00) + 0.034 Ln(Market Share)i,t (p =0.82) +
+ 0.20 Ln(Market Share)i,t-1 (p =0.817) +
+ 0.959*Year2015i (p =0.00) +
+ 0.007*Number of participants in Heracles programi,t-4 (p =0.02)
Az állami támogatást a Heraklész programban részvevők száma, illetve a 2015-ös év
magyarázza statisztikailag szignifikánsan.
RELA
TÍV ER
EDM
ÉNY
ESSÉG
REFERENCIA ÉV: 2006
0%
200%
400%
600%
800%
1000%
1200%
1400%
2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Atlétika
Ökölvívás
Kajak-kenu
Vívás
Torna
Judo
Öttusa
Úszás
Asztalitenisz
Sportlövészet
Bírkózás
Korcsolya
MAGYARORSZÁG EREDMÉNYESSÉGE
0,00%
1,00%
2,00%
3,00%
4,00%
5,00%
6,00%
7,00%
8,00%
9,00%
10,00%1
93
21
93
61
94
81
95
21
95
61
96
01
96
41
96
81
97
21
97
61
98
01
98
81
99
21
99
62
00
02
00
42
00
82
01
22
01
6
MarketShare
Lineáris(MarketShare)
VESZÉLYEK
1992 1996 2000 2004 2008 2012 2016
Sportágak száma az egyes Olimpiákon 25 26 28 28 28 26 28
Magyar résztvevő sportolók száma 217 214 178 209 171 152 157
Nyert érmek száma 30 21 17 17 10 18 17
Sportágak száma, melyben magyar induló
volt21 24 23 22 24 24 21
Sportágak száma, melyben magyar érem
született8 9 11 9 5 10 4
Sportágak száma, melyben magyar érem
született/Sportágak száma, melyben
magyar induló volt
38% 38% 48% 41% 21% 42% 19%
Nyert érmek száma/résztvevő magyar
sportolók száma 14% 10% 10% 8% 6% 12% 11%
RIÓ
-2
01
6
Elemzett sportágak Versenyszám Nyerhető érmek számaEgy sportoló által több érem
is nyerhető
Asztalitenisz 4 12 x
Atlétika 48 143 x
Birkózás 18 72
Evezés 14 42 x
Judo 14 56
Kajak-Kenu 12 36 x
Kerékpár 14 42 x
Kézilabda 2 6
Ökölvívás 13 52
Öttusa 2 6
Sportlövészet 15 45 x
Súlyemelés 15 45
Torna 16 48 x
Úszás 32 98 x
Vívás 10 30 x
Vízilabda 2 6
Összesen 236 754
RIÓ
-2
01
6
PIACI RÉSZESEDÉS – MINT EGY LEHETSÉGES MUTATÓ A SPORTÁGI EREDMÉNYESSÉG MÉRÉSÉRE
0,00%
5,00%
10,00%
15,00%
20,00%
25,00%
30,00%
2008 2012 2016
Atlétika
Bírkózás
Evezés
Judo
Kajak-kenu
Kézilabda
Kerékpár
Ökölvívás
Öttusa
Súlyemelés
Sportlövészet
Torna
Úszás
Vívás
Vizilabda
RIÓ
-2
01
6
Nők szerepe a hazai eredményességben
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
198
1
19
82
19
83
19
84
19
85
19
86
19
87
19
88
19
89
19
90
19
91
19
92
19
93
19
94
19
95
19
96
19
97
19
98
19
99
20
00
20
01
200
2
20
03
20
04
20
05
20
06
200
7
20
08
20
09
20
10
20
11
20
12
20
13
20
14
20
15
20
16
Mixed
Open
Women
Men
RIÓ
-2
01
6
Az olimpiákon, világbajnokságokon és Európa Bajnokságokon férfi és női sportolóink által nyert érmek százalékos megoszlása
SPORTÁGI ELEMZÉSEK
• Vizsgált időszak: 2008-2016
• A sportág legsikeresebb öt nemzetének és hazánk piaci részesedésének a helyzete. A magyar eredményektől függően dobogós, 1-8. vagy 1-16. helyezések alapján.
• Európa Bajnokságokon, Világbajnokságokon és Olimpiákon elért helyezések száma
– érmes helyezések száma
– 1-8. helyezések száma
– 1-16. helyezések száma
• Koncentráció
– A sportági koncentráció megállapításával arra voltunk kíváncsiak, hogy a három legsikeresebb ország milyen mértékben dominálja a sportágat, valamint, hogy a legsikeresebb országok összetétele mennyire változik az egyes évek alatt. E mutató segíthet a sportági stratégiák kialakításában.
• Korreláció
– Sportági vizsgálatok keretében végeztünk korrelációelemzést is, amely során arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyes sportági eseményeken - úgymint Olimpián, Világbajnokságon vagy Európa Bajnokságokon – szerzett eredmények milyen kapcsolatban vannak egymással.
SPORTÁG: KAJAK-KENU (SÍKVIZI)RIOI CÉLKITŰZÉSOLIMPIAI PONTOK: 37 KVALIFIKÁCIÓS LÉTSZÁM: 18
TÉNYOLIMPIAI PONTOK: 27KVALIFIKÁCIÓS LÉTSZÁM: 15
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Germany
Hungary
Spain
Great Britain
Brazil
New Zealand
Ukraine
A sportágat továbbra is jelentős mértékben dominálja Magyarország és Németország, de látható Új-Zéland és Brazília komoly előretörése, valamint hazánk csökkenő piai részesedése a németek igen látványos növekedésével szemben.
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Continental Championships/European Championships Summer Games World Championships
KORRELÁCIÓ VIZSGÁLAT• Európai országok dominanciája következtében a sportágban az Európa
Bajnokságon elért helyezés hasonlóan erős kapcsolatot mutat az Olimpiai eredményekkel, mint a Világbajnoksági helyezések.
SPORTÁG: KAJAK-KENU (SÍKVIZI)
SPORTÁG: ÚSZÁSRIOI CÉLKITŰZÉSOLIMPIAI PONTOK: 30KVALIFIKÁCIÓS LÉTSZÁM: 23
TÉNYOLIMPIAI PONTOK: 40KVALIFIKÁCIÓS LÉTSZÁM: 33
0,00%
5,00%
10,00%
15,00%
20,00%
25,00%
30,00%
35,00%
40,00%
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
United States
Australia
Hungary
Japan
Great Britain
KORRELÁCIÓ
Az Egyesül Államok és Ausztrália dominanciája következtében a sportágban a Világbajnokságokon elért helyezések erősebb kapcsolatot mutatnak az Olimpiai eredményekkel, mint az Európa Bajnokságok helyezései.
0
10
20
30
40
50
60
70
80
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
European Championships
Olympic Games
World Championships
1:50:53 1:52:19 1:53:46 1:55:12 1:56:38 1:58:05 1:59:31
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
200m vegyes úszás első helyezettjeinek időeredménye
World Championships Olympic Games European Championships
1-8. HELYEZÉSEK SZÁMA
SPORTÁG: JUDORIOI CÉLKITŰZÉSOLIMPIAI PONTOK: 13KVALIFIKÁCIÓS LÉTSZÁM: 9
TÉNYOLIMPIAI PONTOK: 0KVALIFIKÁCIÓS LÉTSZÁM: 8
0,00%
5,00%
10,00%
15,00%
20,00%
25,00%
30,00%
35,00%
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Japan
France
Russia
Brazil
Italy
Hungary
KORRELÁCIÓ
A korreláció vizsgálat alapján az Olimpiát megelőző már két-három évben rendezett Világbajnokságokon elért eredmények is szignifikáns erős kapcsolatot mutatnak az Olimpián elért eredményekkel. Az Európa Bajnokságok és Olimpiák eredményessége közötti kapcsolat nem szignifikáns, így nem javasolt az EB eredmények alapján történő sportági eredményesség előrejelzése.
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
EB 1-8. helyzések száma
Olimpia 1-8.helyzések száma
VB 1-8. helyzések száma
1-8. helyezések száma
További kutatási irányaink• Finanszírozási rendszer hatékonyságának javítása
• Sportágak egyedi jellemzőinek transzparens beépítése a finanszírozási rendszerbe kulcs tényező lesz – BRAINSPORTING INDEX
• Kontraszelekció kialakulásának veszélye
• OTKA SPORTOLÓI SZINT VIZSGÁLATA, CSAPAT SPORTÁGAK BEVONÁSA
ELŐÁLLÍTÓK (KLUB, SZÖVETSÉG)
FOGYASZTÓK ÁLLAMADÓ
?
top related