a mátra élővilága

A Mátra A Mátra élővilágaélővilága

Készítette: Kozma Enikő & Czivinger Dániel

Kelt: 2013.12.13.

A következő diákon, egy „virtuális mátrai kirándulás”

részesei lehetnek! Kellemes sétát!

Indulás Gyöngyösről!Gyöngyös a Mátra kapuja, ahonnan kirándulásunk kezdődik.

Első állomásunk... Sástó(az egyik legkedveltebb kiránduló hely,

télen/nyáron!)Mátrafüredtől néhány kilométerre található Sástó. A már távolról is látható a 40-m magas kilátó, mely eredetileg fúrótoronyként üzemelt Algyőn.

Sástó állat és növény világa

Vadkacsák

A melegtől, a nagy páratartalomtól előtörnek a gombák. A galamb- vagy a keserűgomba, szegfűgomba, vagy az őzláb gomba.

Általános növényvilágÁltalános növényvilágÁltalános növényvilágÁltalános növényvilág

A Mátra erdős táj, változatos erdőtársulásokkal. Legjellemzőbb erdőtársulásai a cseres-tölgyes erdők. A cseres-tölgyeseket északon 550 m, délen 650 m magasság körül gyertyános-tölgyes, majd bükkös váltja fel. 900 m fölött magashegyi bükkös található Kékes, Galyatető

Mint neve is mutatja igazi hegyvidéki rózsafaj, mely tüskétlen hajtásai miatt alapvetően különbözik nemzetségének hazai képviselőitől.

Bérci rózsa

Fürtös poloskavész

Az indiánok sokféle problémát kezeltek vele a női bajoktól a csörgőkígyó

harapásáig.

Védett madarak Európában és Ázsiában sík- és hegyvidéken egyaránt szép számban előforduló gyakori ragadozó madár. Közép-Európában a család leggyakoribb faja

Egerészölyv

Magyarországon fokozottan védett!

Nedvdús bogyókkal és más erdei gyümölcsökkel, rügyekkel, friss levelekkel

és néha rovarokkal táplálkozik

Császármadár

Második állomásunk... Mátraháza

Gímszarvas

Muflon

Mókus

Vaddisznó

„uhu” Bagoly

Szalamandra

Páfrány

Csörgő patak fái

A gyertyános–tölgyes Magyarországon a 400 m és 600 m közötti magasságok legjellemzőbb erdőtípusa.

Közös jellemzőjük, hogy nem a fejletlenebb eusporangium alakul ki náluk, mint a törzs többi osztályánál (zsurlók, ősharasztok, marattiapáfrányok), hanem egysejtrétegű leptosporangium, amelynek kialakulása eléggé egységes a csoporton belül.

Alacsonyabb hegyvidékek szegélyerdői. Mély, barna erdőtalajon élő növényzet. A lombkoronaszintet a kocsányos tölgy, s a cseretölgy alkotja..A cserjeszintben veresgyűrűsom, kecskerágófélék, mogyoró, galagonya, fagyal is megtalálható. Fényben gazdag növénytársulás, ennek megfelelő az aljnövényzet.

Cseres-tölgyes

VadmálnaCsipkebogyó

Kökény

Bodza

Vargánya

A Mátra ritka és védett kétéltű és hüllő fajai az alpesi gőte, sárga hasú unka, erdei- és gyepi béka, foltos szalamandra. Találkozhatunk még erdei- és vízisiklóval.

Mátra hegyvidéki és sziklai bükköseiben még előfordul a hegyi fehérlepke

Sárga hasú unka.

Magyarországon legfőképp a magasabb hegyvidékek vizeiben él.

A sárga hasú unka testhossza 4-5 centiméter; sokkal kisebb, mint a barna varangy. Teste lapos, egészen oldalt illeszkedő lábakkal.

Parlagi sas.

A legnagyobb európai sasok egyike a parlagi sas mely féltve őrzött fészkelő madarunk.

Végállomás… Kékestető

A Kékes vagy Kékes tető Magyarország legmagasabb hegycsúcsa. 1014 méter magas, a Mátra hegységben található. Innen indul az ország leghosszabb sípályája. Tetején tv-torony található, amely kilátóként látogatható.

A csúcson egy nemzeti színűre festett kő jelzi a magassági pontot.