a nyelvtudomány rövid története: humanizmus & kora újkor · a nyelvtudomány rövid...

De ez fölvetett több kérdést is (mindenütt) →

melyik nyelvi változatot használják? (nem volt köznyelv!)

milyen írásformát használjanak?

nemcsak betűválasztás, írásjelek, hanem nyelvi elemzés is!

mi legyen a kultúrához kötött kifejezésekkel?

asztalhoz ültek/hevertek/telepedtek?

mi legyen az átvitt értelmű kifejezésekkel?

mi legyen a hiányzó szókinccsel?

kölcsönzés a latinból, majd tükörfordítások

De mindezek mögött volt egy általánosabb kérdés is:

A nyelvtudomány rövid története: humanizmus & kora újkor

Van-e ezeknek a nyelveknek egyáltalán nyelvtana?

• a nyelvtan a középkor óta a latint jelentette

• nyelvtan nélkül a nyelvek illékonyak, labilisak (Dante) – lingua regulata

• elementáris igény annak bizonyítására, hogy a népnyelveknek is van nyelvtana

• paradox módon ezek a leírások eleinte nagyon hasonlítanak a latinra

A nyelvtudomány rövid története: humanizmus & kora újkor

Sylvester János: Grammatica hungarolatina (1539)

• Sylvester János (Krakkóban, Wittenbergben tanult, majd Sárvár, végül Bécs)

• A GH egy latin nyelvtan latinul, de sok összehasonlítást tesz a magyarral, a példákat és a definíciókat lefordítja, hosszas kitérőket is tesz

• Célja elvileg a latintanulás segítése

• Az első nyelvtani munka a magyarról

• Sárváron nyomtatta ki 1539-ben (Nádasdy T.)

• Teljesen eltűnt, egyetlen példány bukkan fel a 18. század végén Debrecenben

A nyelvtudomány rövid története: humanizmus & kora újkor

Sylvester János: Grammatica hungarolatina (1539)

A szó jelentéssel rendelkező tagolt nyelvi forma, amelyből mondat szerkeszthető, és amelyre a mondat lebontható. (Diomedes)

A nyelvtudomány rövid története: humanizmus & kora újkor

Sylvester János: Grammatica hungarolatina (1539)

A mondat olyan beszéd, amely szavakból áll. (forrás?)

A nyelvtudomány rövid története: humanizmus & kora újkor

Sylvester János: Grammatica hungarolatina (1539)

Ezek a nyelvtan részei: ortográfia, prozódia, etimológia (~szófajtan, alaktan), szintaxis

A nyelvtudomány rövid története: humanizmus & kora újkor

Sylvester János: Grammatica hungarolatina (1539)

Sylvester két kedvence:

• a határozott névelő

• a főnévi és igei toldalékok párhuzamai

● házam, házad, háza... = láttam, láttad, látta...

→ pronomen affixum (vs. separatum)

Mert ezekben hasonlít a magyar a héberre!

A nyelvtudomány rövid története: humanizmus & kora újkor

A 17. századtól általánosabb (~elméletibb) kérdések felé fordulnak:

● mesterséges nyelvek● természetes nyelvek absztrakt elemzései● a nyelv eredetének a kérdése● a nyelvek osztályozása, nyelvtipológia

A nyelvtudomány rövid története: humanizmus & kora újkor

mesterséges nyelvek: pl. John Wilkins real character-e (1668)

A nyelvtudomány rövid története: humanizmus & kora újkor

mesterséges nyelvek: pl. John Wilkins real character-e (1668)

A nyelvtudomány rövid története: humanizmus & kora újkor

alapföltevés:

a valóság és tudásunk egésze elrendezhető egy jól megalkotott hierarchikus rendszerbe (taxonómia)

a nyelv ideálisan pontosan leképezné a valóságot (de csak ideálisan, ezért van szükség mesterséges nyelvekre)

A nyelvtudomány rövid története: humanizmus & kora újkor

a természetes nyelvek absztrakt elemzései

pl. Port Royal grammatika

(Arnault – Lancelot: Grammaire générale et raisonnée, 1660)

kategóriák és mondatszerkezetek sajátos levezetései

pl. minden határozószó tkp. elöljárószó+főnév:

sapienter = cum sapientia ('bölcsen')

minden ige létige + valami más

vivit = est vivens ('él')

A nyelvtudomány rövid története: humanizmus & kora újkor

a természetes nyelvek absztrakt elemzései

pl. Port Royal grammatika

(Arnault – Lancelot: Grammaire générale et raisonnée, 1660)

kategóriák és mondatszerkezetek sajátos levezetései

A láthatatlan Isten teremtette a látható világot.

Isten láthatatlan a világ látható

Isten teremtette a világot

A nyelvtudomány rövid története: humanizmus & kora újkor

a természetes nyelvek absztrakt elemzései

a gyök fogalma is nagyon felkapottá válik, morfológiai és etimológiai elemzés, időnként abszurd (Philipp von Zesen 17. sz., Friedrich Karl Fulda, A. G. Mäzke 18. sz.: minden szó levezethető négy db mássalhangzó és négy db magánhangzó CV-kombinációjából)

(vö. még Geleji Katona István a jedzés ~ jegyzés írásmódokról)

A nyelvtudomány rövid története: humanizmus & kora újkor

Georg Philipp Harsdörffer: Deliciae mathematicae et physicae, 1677