a projekt fő mutatói: megvalósítási időszak: 2009. iv.1.-2013.vi.30

TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése

Közigazgatás közösen

Workshop a közigazgatásban dolgozók számára2011. október 26.Hotel Astoria

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638

A projekt fő mutatói:

Megvalósítási időszak: 2009. IV.1.-2013.VI.30.

Támogatási összeg: 911 440 838 Ft

Megvalósító: az Egyenlő Bánásmód Hatóság

3500 fő közvetlen érintett

A program 4 pillére:

1.) Megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózat

2.) Képzések3.) Kutatások4.) Kommunikáció

1.) Ügyfélszolgálat

• elérhetőek vagyunk 19 megyében és Budapesten• az egyenlőbánásmód-referensek heti

rendszerességgel tartanak ügyfélfogadást• havi rendszerességgel kistérségi jelenlét

Megyei egyenlőbánásmód-referensek ügyfélfogadási adatai

2009. szeptember 1. - 2011. szeptember 30.

Ügyfélforgalmi adatok

Ügyfélforgalom havi átlaga: 116,6 főÖsszesen: 2915 fő

305

2610

Panaszbejelentő lap Regisztrációs lap0

500

1000

1500

2000

2500

3000

db

Kistérségi ügyfélfogadáson történt-e a panasz felvétele?Összesen: 305 fő

igen

nem23,8%76,2%

Panaszosok demográfiai adataiAz ügyfél lakóhelye a kistérségek típusai szerint

Összesen 305 fő

hátrányos helyzetű

LHH

LHH KPS

nem hátrányos helyzetű15,5%

6,6%

9,9%

68,0%

Ügyfélelégedettség-mérésaz egyenlőbánásmód-referensi ügyfélszolgálatokon

2009. október 1. - 2011. szeptember 30.

Önkitöltős kérdőívvel

Mindent egybevetve mennyire volt megelégedve az ügyintézés színvonalával?

Összesen: 1139 darabÁtlag: 9,53

0,2 0 0 0,2 0,3 1,2 1,1 1,35,9

16,7

73,2

teljes

en el

éged

etlen 1 2 3 4 5 6 7 8 9

teljes

en el

éged

ett0

20

40

60

80

%

2.) Képzések

• „Az egyenlő bánásmód érvényesítése és

a társadalmi érzékenység fejlesztése”

című képzés résztvevőinek statisztikai adatai

a 2010 szeptember- 2011. szeptember 25-ig megrendezett 25 képzés alapján

Képzésen résztvevőkDemográfiai adatok: az ügyfél lakóhelye kistérségek szerint

Összesen 459 fő

HH

LHH

LHKPS

nem hátrányos helyzetű

12,0%

1,5%

11,5%

75,0%

Leghátrányosabb helyzetű komplex programmal segítendő kistérség

Leghátrányosabb helyzetű kistérség

Hátrányos helyzetű kistérség

Nem hátrányos helyzetű kistérség

Rendelkezik-e valamilyen védett tulajdonsággal?Összesen 459 fő

„Igen” válasz esetén 1-5 védett tulajdonságot jelöltek meg a válaszadók.

igen

nem

43,3%

56,7%

„Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése”

című képzés hallgatóinak véleménye

a 2010. szeptember és 2011. szeptember közötti időszakban megrendezett

25 képzés alapján

Mindent egybevetve mennyire felelt meg várakozásainak a képzés?Összesen 459 fő

Átlag: 9,33

0,2

1,1

0,7

5,1

11,2

20,4

61,3

Egyáltalán nem felet meg

1

2

3

4

5

6

7

8

9

Teljesen megfelelt

0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0

%

A képzésen szerzett ismeretei és személyes élményei hozzájárultak-e társadalmi érzékenységének fejlődéséhez, a kisebbségiek/többségiek

elfogadásához?Összesen 459 fő

Igen

Nem

97%

3%

3.) Kutatások7 társadalomtudományi kutatás:

Az „Esélyegyenlőség a munka világában” című kutatás keretében a TÁMOP 2.5.2. projekttel együttműködésben megvalósuló kutatási

programok:• Egyenlő munkáért egyenlő bért• A munkáltatók kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében• Az esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálata• A munkáltatók attitűdjeinek és a fogyatékos munkavállalók

munkaerő-piaci foglalkoztatottságának, a megfelelő munkafeltételek biztosításának összefüggései

7 társadalomtudományi kutatás:

5. A szegregált – különös tekintettel a roma – lakókörnyezetek felszámolását célzó önkormányzati programok hatásvizsgálata, megoldási és intézkedési javaslatok megfogalmazása.

6. A közigazgatás és a jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása, különös tekintettel a település lakosainak roma tagjait érintő döntésekre.

7. Országos reprezentatív – fókuszban a romák és a fogyatékos emberek és az LMBT - mintavételen alapuló közvélemény-kutatás az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének témájában

Néhány eredmény a Jogtudatosság és az egyenlő bánásmód követelménye 7. kutatási témából

Magyar Tudományos AkadémiaSzociológiai Kutatóintézet

1000 fős országos reprezentatív lakossági vizsgálat

A személyesen megélt és a társadalomban érzékelt diszkrimináció

A népesség 1/3-át érintette már diszkrimináció Külön-külön vizsgálva a 19 védett tulajdonságot a legfontosabb

diszkriminációs okok:1. életkor, 2. társadalmi származás, 3. egészségi állapot

Faktoronkénti sorrend:1. Életciklus/családi, (életkor, anyaság, családi állapot)2. Etnikai/szociális (etnikai hovatartozás, társadalmi származás)3. Egészségi állapot (fogyatékosság, egészségi állapot)

Meghatározó jelenség a halmozott diszkrimináció (a diszkrimináltak 2/3-át, a népesség 1/5-ét több védett tulajdonság miatt ért diszkrimináció.

A munkahelyen és szociális ellátásban a legjellemzőbb

Országos átlagban 100 főre 54 diszkriminációs eset jut, vagyis 100 ember közül 54-en tanúi voltak diszkriminációnak az elmúlt 12 hónapban.

TÁMOP-5.5.5/08/1 - A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése

Miért nem jelentette diszkriminációs tapasztalatát? (%) - 1000 fős országos reprezentatív minta

57,1

21,8

18,5

11,2

10,9

6,5

4,0

Nem tudnak segíteni rajta

Félt, hogy rosszabb helyzetbe kerül

Nem tud kihez fordulni

Nem tudta, hogy büntethetõ

Nem súlyos az eset

Félt a megaláztatástól

Szégyellte

0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0

%

Mindössze 5,5%-a zárkózik el teljesen a pozitív diszkriminációtól, azaz egyetlen esetben sem tartja indokoltnak a megerősítő intézkedés alkalmazását.

Akik társadalmi okokat feltételeznek a hátrányos helyzet kialakulása hátterében, azok nagyobb valószínűséggel értenek egyet a pozitív diszkriminációs eszközök alkalmazásával.

Akik maguk is nagyobb valószínűséggel vannak kitéve a különböző hátrányoknak (nők, alacsony iskolai végzettségűek, rosszabb anyagi viszonyok között élők), inkább mutatják a szociális érzékenység jeleit, mint a társadalmi pozíciójuk alapján jobb helyzetű társaik.

Létezik-e Magyarországon olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt és védi az emberek egyenlő bánásmódhoz

fűződő jogát?

igen

nem

nem tudja

57,4%

16,3%

26,3%

Mennyire tartja fontosnaka diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdéseit?

33,5

48,2

15,0

1,7

0,5

1,0

nagyon fontosnak tartom

fontosnak tartom

közömbösnek tartom

nem tartom fontosnak

egyáltalán nem tartom fontosnak

nem tudja

0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0

%

Hallott-e már az Egyenlő Bánásmód Hatóságról ?

igen

nem

30%

70%

Esélyegyenlőség a munka világában kutatássorozat 4 témája

• 1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért• 2.) Munkáltatók kiválasztási gyakorlata• 3.) Esélyegyenlőségi terv• 4.) Védett tulajdonságú munkavállalók munkaerő-

piaci helyzete

1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért

• A kutatás adatai alapján megállapítható, hogy az úgynevezett üvegplafon-jelenség, másfelől a nemek szerinti szegregáció egyéb tényezők hatásával kombinálódva, a nők egyes csoportjában az ugyanezen csoportba tartozó férfiakhoz képest nagy jövedelemhátrányt okoz.

• A nők több mint 10 százalékos jövedelemhátrányát egyedül a legnagyobb jövedelműeknél tapasztalható egyenlőtlenség „termeli ki”.

A férfiak és nők havi nettó jövedelme korcsoportonként a versenyszférában (ezer forint)

116

131 129125 123 123 124

108 10599 101 102 101 101

80

90100

110

120

130140

150

18–30évesek

31–35évesek

36–40évesek

41–45évesek

46–50évesek

51–55évesek

56– évesek

Férfiak

Nők

A jövedelemhátrány jövedelem-kvintilisenként a teljes mintában, a verseny- és a költségvetési szférában (%)

-1

0

-1

0

14

1 0 0 0

12

-1

1

-1

2

9

-5

0

5

10

15

20

Teljes minta

Versenyszféra

Költségvetési szféra

Forrás: Bértarifa-felvétel, 2009.

2.) Munkáltatók kiválasztási gyakorlata

• Mind a szellemi, mind a fizikai munkakörök betöltése esetén a formális csatornák mellett vagy helyett jelentős arányban alkalmazzák a munkahelyek az informális csatornákat

• Magyarországon a hátrányos megkülönböztetés döntően nemi és életkori megkötést jelent, emellett szórványos esetben találkoztunk családi állapotra vonatkozó kitétellel.

• A munkáltatók és a HR-esek többsége nincsen tisztában azzal, hogy hátrányos megkülönböztetést eredményezhetnek, pl. a családi állapottal és a gyermekvállalással kapcsolatos kérdések feltevése, ugyanakkor a munkavégzés szempontjából fontosnak tartják ezeket megkérdezni.

A tiltott kérdések feltevő munkahelyek aránya az egyes szférákban

3.) Az esélyegyenlőségi terv hatása

• a közszférában az intézmények több mint felében (55-60%) van esélyegyenlőségi terv, a versenyszférában mindössze 6%, a civileknél 7% számol be ilyen dokumentumról.

• A terv meg(nem)születését befolyásoló tényezők: törvényi kötelezettség és pályázati feltétel.

• Azon munkáltatóknál, amelyeknél van valamilyen esélyegyenlőségi dokumentum, nagyobb arányban (a versenyszférában: 13%, a civileknél 9%) számoltak be diszkriminációs tapasztalatról az elmúlt egy évre vonatkozóan.

Milyen okból vagy céllal jött létreaz Esélyegyenlőségi terv/az esélyegyenlőség kérdésével foglalkozó

más írásos dokumentum

11

2228

15

31

84

44

83

50

6

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

törvényi kötelezettség a külföldi központ/ afenntartó/finanszírozó elvárása

EU-s pályázati esély növelése

versenyszféra (N=180) köztisztviselő (N=18) közalkalmazott (N=34) civil szervezet (N=40)

4.) A védett tulajdonságokkal rendelkező munkavállalók foglalkoztatottsága a munkáltatók attitűdjeinek

tükrében• A városban vagy faluban élők esélyei nem rosszabbak a

fővárosiakéhoz képest a rugalmas munkavégzési formák elérése szempontjából.

• A régiós különbségekből kiemelendő, hogy Kelet-Magyarországon jobbak a rugalmas munkavégzés lehetőségei, mint Nyugat-Magyarországon.

• A magántulajdonban lévő magyar vállalatok nagyobb részben biztosítják a rugalmas munkavégzés lehetőségét, mint a külföldi tulajdonú vállalatoknál.

• A hátrányos helyzetű munkavállalók közül a kisgyermekeseket és a nyugdíjasokat foglalkoztatják leginkább a munkahelyek, és alapvetően megbízhatónak, terhelhetőnek és lojálisnak tartják őket.

• A romák több mint tízszeres eséllyel tapasztalnak hátrányos megkülönböztetést származásuk alapján, mint a többi vizsgált munkavállaló.

A különféle rugalmas munkaidő változatok választásának esélye a munkavállalók körében szektoronként (százalékban)

4.) Kommunikáció

A Fiatalok a diszkrimináció ellen című ifjúsági akcióra benyújtott alkotások 2010-ben:

• 59 novella• 7 fénykép• 332 grafika és festmény• 18 szobor

Élőben a játszótérrőlországos vándorkiállítás

Időpont Település Helyszín2010. október 21. - 2010. november 08. Budapest Csepel Plaza2010. november 11. - 2010. november 30. Szentendre Pest Megyei Könyvtár2010. december 06. - 2010. december 10. Esztergom Féja Géza Közösségi Ház2011. január 10. - 2011. január 14. Oroszlány Művelődési Központ2011. február 01. - 2011. február 04. Tatabánya Puskin Művelődési Központ2011. március 04. Pécs PTE Jogtudományi Kar2011. március 05. - 2011. március 12. Kecskemét Vásárhelyi Pál Általános Iskola2011. március 16. - 2011. március 19. Kecskemét Tóth László Általános Iskola2011. március 23. - 2011. március 30. Jászberény Déryné Művelődési Központ2011. április 19.- 2011. április 27. Szolnok Aba-Novák Kulturális

Központ2011. május 3.- 2011. május 5. Tatabánya Vértes Center2011. május- július Országszerte Esélynap 20112011. augusztus 12.- augusztus 14. Budapest Sziget Fesztivál2011. szeptember 15.- 2011. szeptember 30. Eger Bartakovits Béla Közösségi

Ház

A referensek kommunikációs eredményei

Eszköz Célérték 2013. június 30-ig

2009. szeptember- 2011. október

25. között

Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk) 120 126

Televízió 160 34

Rádió 500 19

Internet 1 203

Egyéb rendezvény, konferencia 10 83

Hírleveleink

2009 júliusa óta

11 magazint

jelentettünk meg.

Köszönöm a figyelmet!Dr. Pánczél Márta

projektvezető

EBH TÁMOP 5.5.5.

00 36 (1) 336 76 58marta.panczel@ebh.gov.hu