a pubertÁs kozmetikai problÉmÁi

A PUBERTÁS KOZMETIKAI PROBLÉMÁI

KEZELÉSÜK

Normális pubertás A pubertás a gyermek- és felnőttkor közötti átmenet

szakasza. Egymást követő fokozatos változások sorozatából

áll, melyek végül minőségi ugrást eredményeznek a nemi szervek morfológiájában és működésében, valamint az általános szomatikus fejlődésben is.

Elnevezése a latin „pubescere” (szőrzettel befedődni) szóból származik.

A tágabb értelemben vett serdülés kora 4-5 évet tart: lányoknál általában 10-11 éves fiúknál két évvel később, 12-13 éves kor körül

kezdődik

Három szakaszra osztható:

1. Prepubertás Elsősorban az STH-secretio fokozódása jellemzi. A szomatikus változások közül – egy lelassult növekedési periódust követő –

meggyorsult növekedés a legszembetűnőbb, ami a fokozott csontnövekedés eredménye.

Ekkor kezdődik a szexuálhormonok szekréciója is.

2. Pubertás lányoknál 11, fiúknál 13 éves kor körül kezdődik. A hossznövekedés folytatódása mellett a nemi érés uralja a képet, amit a

gonadotrop- és sexualhormonok fokozott elválasztása határoz meg. A genitaliák morfologiai és funkcionalis fejlődése döntő módon erre a szakaszra

esik, aminek betetőzése lányoknál az első havivérzés (menarche), fiúknál az első magömlés (ejaculatio) jelentkezése.

3. Postpubertas (adolescentia = ifjúkor)A pubertástól a növekedési porcok elcsontosodásáig tart, ami lezárja a

hossznövekedést. Ez általában egybeesik a bölcsességfog áttörésével. Kiteljesedik a nemi érettség és a lelki alkat, magatartás, személyiség kialakulása. Ebben a szakaszban főleg a pajzsmirigyhormonok határozzák meg a szövetek növekedését és differenciálódását.

A fiúk normális nemi érése

A következő időrendi sorrend jellemzi:a) A heretérfogat növekedése 12 éves kor körül kezdődik, 13-14 éves kor között

kimondottan fokozódik és a maximumot 17-18 éves kor körül éri el. A here növekedése elsősorban a herecsatornácskák fejlődésének következménye, ami a spermatogenesis beindulásával magyarázható.

b) A herezacskó megnő, redőzötté és festékezetté válik – a folyamat 11-12 éves kortól indul be.

c) A penis növekedése 11 éves korban kezdődik, növekedési üteme 14 éves korban a legnagyobb és 18-19 éves korban éri el mérete maximumát.

d) A prosztata és az ondóhólyagok fejlődnek és 15-16 éves korban válnak működőképessé, amikor megjelenik az első ejaculatio.

e) Másodlagos nemi jellegek kialakulása az androgén secretiótól függ. A fanszőrzet 11-12 éves korban jelenik meg, kezdetben háromszögletű, később válik jellegzetes rombusz alakúvá (15-18 éves kor körül).

Fokozatosan kialakul a hónaljszőrzet, a felső ajak fölött pelyhedző bajusz, változik a hangmagasság – mindez 14-15 éves kor körül.

Később, a 16-18. év körül, kifejlődik a szakáll, valamint a törzs és a végtagok szőrzete.

Az emlőbimbó-udvarok kiszélesednek, néha megduzzadnak. Kialakul a robusztusabb csontváz, keskeny csípők, széles váll, fejlettebb izomzat, kevesebb zsírpárna. A haj tapadása mélyebb lesz a nyakon, magasabb a homlokon, korai kopaszodás lehetséges.

A leányok normális nemi érése

A változások időrendje a következő:

a) Az első lépés az emlőmirigyek kialakulása, előbb az emlőbimbók, majd az emlők növekedése (thelarche).

b) Ezt követően a fanszőrzet, majd a vulva- és a hónaljszőrzet alakul ki. A fanszőrzet megjelenése a pubarche.

c) A vulva fejlődése: a szeméremrés függőleges helyzetből vízszintesbe kerül, a nagyajkak és kisajkak közelebb kerülnek egymáshoz, festékezettebbekké válnak. A clitoris növekszik, erectilissé válik, beindul a Bartholini-mirigyek működése.

d) A méh erős növekedésnek indul 12 éves kortól, s ez a növekedés 18 éves korig folytatódik. Ezzel párhuzamosan fejlődik a hüvely is.

e) A petefészkek már 8 éves kortól kezdenek növekedni, maximálisan 13-15 éves korban nőnek, meg a teljes érettséget 18-19 éves korban érik el.

f) Az első havivérzés (menarche) a lányok 60%-ánál 11-14 éves korban jelentkezik, átlag 13 éves korban. Az első ciklus általában az emlőmirigyek fejlődésének kezdete utáni 1-3. évben jelentkezik.

g) A másodlagos női nemi jellegek a pubertás és az ifjúkor során alakulnak ki.

Jellemző a karcsúbb alkat, a széles csípők, a keskeny váll és a kisebb fej.

Az izomzat kisebb tömegű és gyengébb, a zsírpárna kifejezettebb, a test vonalai gömbölydedebbek, a bőr vékonyabb, finomabb, a haj dúsabb, tapadása mélyebb a homlokon, magasabb a nyakon, később hull ki.

Az arc és a törzs szőrtelen, a hónalj- és fanszőrzet kivételével; az utóbbi jellegzetesen háromszög alakú.

A pubertás meghatározói

A pubertás kialakulását és fejlődését idegrendszeri és hormonális tényezők határozzák meg.

Döntő jelentőségű a hypothalamo-hypophyseo-gonadalis tengely szerepe.

Ez a tengely már korán, a foetalis (magzati) életkortól kezdve működik, így a hypophysis válaszol GnRH-ra, ill. a gonádok gonadotropinokra.

A pubertás kialakulásában meghatározó tényező a GnRH-secretio beindulása.

A hormonális változásokat illetően a pubertás determinizmusában meghatározó tényező:

STH-termelés (a növekedés kiugrása)

a gonádok és a mellékvesék működése

pajzsmirigyhormonok, inzulin, növekedési faktorok stb.

Egyik lényeges különbség a petefészek és a here működése közt, hogy előbbi kezdettől fogva meghatározott számú ivarsejttel rendelkezik, míg utóbbi az élet folyamán állandóan termel ivarsejteket (spermiogenesis).

A pubertásban a hím jellegű hormonok túlsúlya kihat a:

Vegetatív idegrendszerre

Keringésre

Bőr mirigyeinek tevékenységére

A melanociták működésére

Mátrixsejtek működésére

Az androgének vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatása következtében kialakuló rendellenességek:

Pruritusz- pubertás, klimax feszült idegállapotában gyakori minden külső jel nélküli viszketés.

A vakarás irritálja a bőrt, és még erősebb viszketéshez vezet, így kialakul a viszketés-vakarás-viszketés "ördögi köre".

Erőteljes vakarás bőrpírt és mély vakarási nyomokat hagyhat maga után.

Egyeseknél, már gyenge vakarás is kiemelkedő, piros bőrcsíkokat eredményez, melyek erőteljesen viszketnek.

A tartós vakarás és dörzsölés a bőr megvastagodásához és hegesedéséhez vezethet.

Angioneurózis (éridegesség) – idegrendszeri labilitás miatt jelentkezhet.

Angioneurózis alatt a véredénymozgató idegek működési (funkcionális) megbetegedése.

Ez idegek behatása alatt a vérerek tágulnak, illetőleg szűkülnek, miáltal a megfelelő véredényterületek vérrel túl bőven láttatnak el és kipirulnak, illetőleg vérszegényekké és így halványakká válnak.

Ez állapotok néha nagy fájdalmakkal járnak, pl. migrén, féloldali fejfájás.

Jellemzője - sűrűn váltakozó hirtelen elpirulás, majd elsápadás.

Hiperhidrozis: hónalj, tenyér, talp

A keringésben kialakuló rendellenességek:Hiperaemia passziva

AkrocianózisA kiálló testrészek (kéz, láb, orr, fül) jellegzetes livid

elszíneződése, ami hidegben még fokozódik is.

Ujjbenyomásra anaemizálható, a nyomás megszűntetése után az anaemizálódott terület iriszgyűrűszerűen, kívülről befelé szűnik meg (iris-jelenség).

Az acrocianózis fájdalmatlan, másodlagos elváltozásokkal rendszerint nem jár, önmagában nem specifikus bőrtünet, fiatalokon rendszerint alkati jelenség.

A bőr hűvös, nyirkos tapintatú, a verejtékelválasztás fokozott.

Pubertáskorra az androgén dominancia jellemző, melynek hatására fokozódik a faggyúmirigyek működése, olajos szeborrhoea alakul ki.

Gyakran kíséri e bőrtípust fiatalkori acneképződés is.

A késői pubertásban az olajos szeborrhoea korpás szeborrhoeává alakulhat.

A seborrhoea a hajas fejbőrön is megjelenik.

A pubertáskori szeborrhoeás bőrtípusok kezelésének alapelvei azonosak a szeborrhoeás bőrtípusok kezelésének alapelveivel.

Androgének hatása a mirigyek működésére

Szaruképzési rendellenességÉrdes bőr (keratosis pilaris)

A comb és a felkar feszítő felszínének folliculárisaiban elhelyezkedő, szürke, kis hiperkeratotikus tölcsérszerű szarucsap okoz.

Előfordul, hogy a szőrtüszőben egy vagy több visszafelé növő, felcsavarodott szőrszál látható.

Gyerekeken pubertás előtt fiziológiás, pubertáskorban nagyon gyakori.

Okozhatja a hiányos táplálkozás (pl. A- vitamin hiány), mosdatlanság.

Verejtékmirigyek fokozott működéséből származó kozmetikai hibák, vegetatív idegrendszeri zavarral magyarázhatók:

hónalj tenyér talp izzadás

Androgének hatása a mátrixsejtekre

A lanugószálak megerősödnek, színűk, hosszúk megváltozik az arcon és végtagokon.

Átmeneti jellegű.

Androgének hatása a melanociták fokozott működését eredményezi, ez a fiatalkori szeplők megjelenéséhez vezett.

Vírus okozta szövetszaporulatok

Molluscum contagiosum (uszoda szemölcs)

Szemölcsszerű hámszaporulat, melynél 1-3 mm átmérőjű, gyöngyszemszerű, a bőr színével megeggyező, csoportos vagy izolált papulákat láthatunk.

Közepük jellegzetesen behúzódott, melyen keresztül nyomásra fehér, sűrű, törmelékes massza ürül.

Leggyakrabban az arcon és nyakon fordul elő.

Verruca vulgaris

A vírusfertőzés emberről emberre terjedhet.

Lappangási ideje 2- 8 hónap. Főleg gyerekeken, elsősorban

a kézháton, ujjakon, térdeken, lábszárakon előforduló egyenetlen felszínű hyperkeratotikus epidermális papulák.

Előfordulhatnak a talpon, körömlemez alatt (fájdalmasak).

A talpon lévők hátterében sokszor ortopédiai rendellenesség található.

Főleg a nyomásnak kitett területeken alakul ki.

Ha több verruca egymás mellett jelentkezik, jellegzetes mozaikrajzolatot képezhet.

Verruca plana juvenilis (fiatalkori szemölcs)

Gyerekeken, fiatal nőkön gyakran előforduló lapos, kerek, sárgásbőrszínű papulák.

Leggyakrabban az arcon és nyakon fordulnak elő.

A csoportokba rendezett papulák néha a vakarás irányát követik, ennek oka az autoinoculatio (önbeoltás).

Pubertáskorúak kezelése A kezelés a lehető legkisebb fájdalommal járjon! Maradandó elváltozás ne alakuljon ki! Csak azon kozmetikumok használata indokolt, ami

az adott kozmetikai hiba megszüntetéséhez szükséges!

Legyünk tekintettel agresszív magatartásukra! Oldjuk fel a gátlásaikat! Beszéljünk:

Az alvás (8 óra) fontosságáról Sportolás szükségességéről Egészséges táplálkozásról Dohányzás, alkohol, fekete kávé, olajos magvak,

csokoládé, kóla káros hatásairól