alkalmazott növénytan 12. előadás

Alkalmazott növénytan12. előadás

SZIKESEK• Egykori öntésterületeken

alakulnak ki, ahol a talaj téli beázása és a téli magasabb talajvízszint összeérsók az altalajból a talajfelszín irányába vándorolnak (ennek feltétele: közeli talajvíztükör, sókban gazdag talajvíz, kontinentális klíma)

• Az ősi szikesek a posztglaciális mogyoró korban jöttek létre

• XVIII.–XIX. századi vízrendezések, erdőirtásokma a nagy részük másodlagos

SZIKESEK• A szikes típusát

meghatározó tényezők:1. mikrodomborzat 2. talajvízszint helyzete3. felszíni vizek évi

tartósságának ritmusa4. só koncentráció• Szélsőséges ökológiai

viszonyok térben és időben változó mozaikkomplexek jönnek létre

• Padkásodhatnak: különböző növényzeti foltokat átmeneti sáv (szikpadka) köti össze

SZIKESEK• A pannon szikesek az

eurázsiai sztyeppzóna szikeseinek legnyugatibb képviselői

• Sikeres életformák, stratégiák: elterülő termet, karógyökér, pozsgás felépítés, rövid életciklus

• Szikesek fennmaradását a kellő mértékű legeltetés, ill. kaszálás biztosítja

• Ma a sziki növényzet az ország területének 2,0 %-án található

• alföldi területeink jellemző élőhelyei

SZIKESEK

• Osztályozásuk:1.talajtípus alapján:

szoloncsák -, szolonyec szikesek és átmenetük

2.erdészeti hasznosíthatóságuk alapján: I–II–III–IV. osztályú szikesek

3.vízháztartásuk alapján: száraz és nedves szikesek

SZIKESEK• szoloncsák szikes

                                                                                               Szoloncsák vaksziknövényzet (Lepidio crassifolii-Camphorosmetum annuae) sziki zsázsával (Lepidium crassifolium) és sziki sóballával (Suaeda maritima), Harta mellett. http://www.tankonyvtar.hu/biologia/magyarorszag-080905-98

SZIKESEK• szolonyec szikes

                                                                                               Szolonyec vaksziknövényzet (Camphorosmetum annuae) és szikfoktársulás (Puccinellietum limosae) egy szikes tó parti zonációjában http://www.tankonyvtar.hu/biologia/magyarorszag-080905-98

SZÁRAZ SZIKESEK

• Legkiterjedtebb• Tavasszal lehetnek

vízborítottak, nyárra azonban kiszáradnak

• Fajok: Tömegnövényük a sziki csenkesz (Festuca pseudovina), mellette jellemző a sziki cickafark (Achillea asplenifolia), pusztai cickafark (A. setacea), bárányüröm (Artemisia pontica), sziki üröm (Artemisia maritima), sziki őszirózsa (Aster tripolium), egyéves herefajok (bodorkák) (Trifolium spp.), sóvirág (Limonium gmelini)

SZÁRAZ SZIKESEK

sziki csenkesz (Festuca pseudovina) sziki őszirózsa (Aster tripolium)

SZÁRAZ SZIKESEK

Bárányüröm (Artemisia pontica)

Sziksófű (Salicornia prostrata)

SZÁRAZ SZIKESEK

• Szélsőséges típusa a VAKSZIK padkás szikeseknél a padka alatti „emeleten” vagy kiszáradó tófenéken jöhet létre

• Alacsony borítás• Kevés faj• Fajok: bárányparéj

(Champhorosma annua), sziksófű (Salicornia prostrata), sziki ballagófű (Salsola soda) és sóballák (Suaeda spp.).

NEDVES SZIKESEK (SZIKES RÉTEK)

• Ősztől–tavaszig bő vízellátásúak, nyárra nedvesek maradnak, vagy kissé kiszáradhatnak

• Zömében másodlagosakmocsarakból

• Kaszálással hasznosítják őket, huzamosabb elmaradásgyomosodás

• Fajok: tömegnövénye a fehér tippan (Agrostis alba), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) és a hernyópázsit (Beckmannia eruciformis), mellette réti sás(Carex distans) és sziki szittyó (Juncus gerardi)

NEDVES SZIKESEK (SZIKES RÉTEK)

Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis)

Sziki zsázsa (Lepidium crassifolium)

NEDVES SZIKESEK (SZIKES RÉTEK)

hernyópázsit (Beckmannia eruciformis) sziki szittyó (Juncus gerardi)

NEDVES SZIKESEK (SZIKES RÉTEK)

• Szélsőséges esete a SZIKFOK

• Fajok: kamilla (Matricaria chamomilla), sziki mézpázsit (Puccinellia limosa), sziki zsázsa (Lepidium crassifolium) érdekes bizonyos kékmoszat fajok (Nostoc spp.) tömegessé válása

kamilla (Matricaria chamomilla)

Sziki zsázsa (Lepidium crassifolium)

NEDVES SZIKESEK (SZIKES RÉTEK)

GAZDASÁGI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JELENTŐSÉG

• A szikeseket általánosan veszélyezteti(ette):– a gyepjavítás céljából végzett

mezőgazdasági tevékenység,– az alul- vagy túllegeltetés,– a kaszálás elmaradása,– feltörések,– erdőtelepítések (pl. keskenylevelű

ezüstfával, tamariskákkal, akáccal),

– spontán cserjésedés–erdősödés ( keskenylevelű ezüstfa),

– a termőhely kiédesedése,– a túlzott égetések,– taposások,– gyomosodás,– kiszárítás,– trágyázás,– halastavak és rizsföldek létesítése.

SZIKLAGYEPEK

• Szilárd alapkőzeten, csekély talajborítottságú, szélsőséges mikroklímájú helyeken, köves, sziklás váztalajokon alakultak ki

• Kialakulásukban, típusaikban az alapkőzet jellegének döntő szerepe van

• Alacsony növényborításúak (< 50 %)• kőzet nagy foltokban a

felszínen van• Uralkodó életformák az

egyévesek, a félcserjék és a pozsgás növények

SZIKLAGYEPEK• Meredek lejtőviszonyok

jelentős erózió• A szilikátos kőzetek (pl.

andezit, bazalt, gabbró) és a mészkő könnyen mállikgyors szukcesszió

• A dolomit főként aprózódik lassú szukcesszió nagyszámú reliktum és endemizmus alakulhat ki maradhat meg (dolomitjelenség)

• Fajgazdagság: 1. dolomit-, 2. mészkő-, 3. szilikátsziklagyep

SZIKLAGYEPEK• Fajaik: deres csenkesz

(Festuca pallens), sziklai csenkesz (F. pseudodalmatica), nyúlfarkfüvek (Sesleria spp.) törpe sás (Carex humilis), fodorkák (Asplenium spp.), pikkelypáfrány (Ceterach officinale) szirtipáfrányok (Woodsia spp.), kövér daravirág (Draba lasiocarpa), kőtörőfüvek (Saxifraga spp.), varjúhájak (Sedum spp.)

SZIKLAGYEPEK• Fajaik: fodorkák (Asplenium spp.),

kőtörőfüvek (Saxifraga spp.), varjúhájak (Sedum spp.)

SZIKLAGYEPEK

• Fajaik: kövirózsák (Sempervirum spp.), henye boroszlán (Daphne cneorum), hegyi gamandor (Teucrium montanum), szürke napvirág (Helianthemum canum), naprózsa (Fumana procumbens), törpe nőszirom (Iris pumila), hangyabogáncs (Jurinea mollis), fehér virágú szegfűk (Dianthus spp.), sziklalakó mohok és zuzmók

SZIKLAGYEPEK• Fajaik: hegyi gamandor

(Teucrium montanum), szürke napvirág (Helianthemum canum), naprózsa (Fumana procumbens), törpe nőszirom (Iris pumila), hangyabogáncs (Jurinea mollis), fehér virágú szegfűk (Dianthus spp.), sziklalakó mohok és zuzmók

SZIKLAGYEPEK

• Hazánkban a középhegységeinkben

• Veszélyeztető tényezők: erdőtelepítések(„kopárfá-sítások”), kőbányászat, a nagyvad (főleg muflon) rágása, taposása, szabadidősportok

LEJTŐGYEPEK (LEJTŐSZTYEPPEK,

PUSZTAFÜVES LEJTŐK)• Sziklagyepek záródásával, a

talajok termőrétegének mélyülésével alakultak ki

• Korábbi bokorerdők, sekélyebb termőrétegű mész- és melegkedvelő tölgyesek helyén is kialakulhatnak másodlagosan

• Az alapkőzet közvetlen hatását mérsékli a vastagabb és humuszosabb talajréteg

• Szikla már alig bukkan a felszínre

• Növényzet borítása 50%<• Záródó vagy zárt gyepek

LEJTŐGYEPEK (LEJTŐSZTYEPPEK,

PUSZTAFÜVES LEJTŐK)• Típusaik: 1. dolomit-, 2.

mészkő-, 3. szilikát – lejtősztyepp

• Középhegységeinkben fordul elő

• Veszélyeztető tényezők: vadkár, erős taposás, erózió, erdőtelepítések, másodlagos típusok cserjésedhetnek v. agresszív fajok (pl akác,bálványfa)terjedése, korábban legeltetés szőlő- és gyümölcstermesztés

• Jellemző életforma: geofiton, hemikriptofiton

LEJTŐGYEPEK (LEJTŐSZTYEPPEK,

PUSZTAFÜVES LEJTŐK)• Fajaik: pusztai csenkesz

(Festuca rupicola),vékony csenkesz (F. valesiaca), szilikáton a sziklai csenkesz (F. pseudodalmatica), árvalányhajak (Stipa spp.), élesmosófű (Chrysopogon gryllus), kései perje (Cleistogenes serotina), magyar rozsnok (Bromus pannonicus

LEJTŐGYEPEK (LEJTŐSZTYEPPEK,

PUSZTAFÜVES LEJTŐK)• Fajaik: aranyfürt (Aster linosyris),

harangvirágok (Campanula spp.), kökörcsinek (Pulsatilla spp.), őszi csillagvirág (Scilla autumnalis), tavaszi hérics (Adonis vernalis), piros virágú szegfűk (Dianthus spp.), pusztai meténg (Vinca herbacea), borzas szulák (Convolvulus cantabrica), hangyabogáncs (Jurinea mollis)

LEJTŐGYEPEK (LEJTŐSZTYEPPEK,

PUSZTAFÜVES LEJTŐK)• Fajaik: piros virágú szegfűk (Dianthus

spp.), pusztai meténg (Vinca herbacea), borzas szulák (Convolvulus cantabrica), hangyabogáncs (Jurinea mollis)

HOMOKI GYEPEK• Homok alapkőzeten

alakultak ki homoktalajok (futóhomok, humuszos homok, csernozjom jellegű homok)

• Elsődleges úton mozgó homokfelszíneken, meredek, délies kitettségű buckalejtőkön vagy nagyon mély talajvizű területeken alakultak ki, másodlagosan homoki tölgyesek kiirtása után keletkeztek

HOMOKI GYEPEK• Alföldi homokterületeinken találhatók, a

Nyírségen és Belső-Somogyban mészmentes homokon, a Duna–Tisza közén, Kisalföldön és Tengelicen meszes homokon

• Uralkodó életformák: az egyévesek, geofitonok és félcserjék

• Típusai: nyílt homoki gyep, zárt homoki gyep

NYÍLT HOMOKI GYEPEK

• Növényzettel borított foltok kiterjedése <75 %

• Jellemző a szabad homokfelület

• Talajai humuszban szegények

NYÍLT HOMOKI GYEPEK

NYÍLT HOMOKI GYEPEK

NYÍLT HOMOKI GYEPEK

• Fajaik: homoki csenkesz (Festuca vaginata) árvalányhajak (Stipa spp.) báránypirosító (Alkanna tinctoria), naprózsa (Fumana procumbens), csikófark (Ephedra distachya), kései szegfű (Dianthus serotinus), homoki ternye (Alyssum tortuosum), pusztai kutyatej (Euphorbia seguieriana) homoki kikerics (Colchicum arenarium). homoki csenkesz ezüstperje (Corynephorus canescens) kékcsillag (Jasione montana), juhsóska (Rumex acetosella) mohok, zuzmók

NYÍLT HOMOKI GYEPEK

• Fajaik: báránypirosító (Alkanna tinctoria), naprózsa (Fumana procumbens),

ZÁRT HOMOKI GYEPEK

• A homok kolloidokban gazdag

• Növényzettel borított foltok kiterjedése 75 %<

• Szabad homokfelület aránya csekély vagy hiányzik

ZÁRT HOMOKI GYEPEK

• Fajaik: pusztai csenkesz (Festuca rupicola), csűdfüvek (Astragalus spp.), kökörcsinek (Pulsatilla spp.), tavaszi hérics (Adonis vernalis), homoki nőszirom (Iris arenaria), poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora), agárkosbor (Orchis morio)

ZÁRT HOMOKI GYEPEK• Fajaik: poloskaszagú kosbor (Orchis

coriophora), agárkosbor (Orchis morio)

HOMOKI GYEPEK• Veszélyeztető tényezők: mezőgazdasági művelés,

taposás legeltetés, égetésgyomosodás, özönfajok (pl. selyemkóró, akác), valamint a kultúrerdők (pl. akácos, erdei-, fekete- és simafenyves, nemesnyáras) telepítése özönfajok terjedése

HOMOKI GYEPEK

HOMOKI GYEPEK

LÖSZGYEPEK• Lösztölgyesekkel és

pusztai cserjésekkel mozaikosan helyezkedn(t)ek el

• Lösz alapkőzeten alakultak ki, amelyen csernozjom talajok jöttek létre

• Egykor az alföldi löszhátakon, vagy löszvölgyek lejtőin, löszpartokon, a középhegységek alföldperemi részein

• Ma már csak maradványfoltjaik találhatók (kunhalmokon, ősi földvárakon,stb.)

LÖSZGYEPEK• Zártabb és nyíltabb

(szárazabb) állományai lehetnek

• Fajai a posztglaciális mogyoró korban keletről jutottak be a Kárpát -medencébe

• Az ország területének 7,5 %-át borították

• Gyepek közül leghamarabb a löszgyepeket törte fel az ember

LÖSZGYEPEK• Fajaik: pusztai csenkesz

(Festuca rupicola), további löszjelző növény a héricsek (Adonis spp.), szennyes ínfű (Ajuga laxmannii), tátorján (Crambe tataria), piros kígyószisz (Echium rubrum), ligeti zsálya (Salvia nemorosa), kónya zsálya (Salvia nutans), macskahere (Phlomis tuberosa), vetővirág (Sternbergia colchiciflora), őszi csillagvirág (Scilla autumnalis)

LÖSZGYEPEK• Fajaik: szennyes ínfű

(Ajuga laxmannii), piros kígyószisz (Echium rubrum), ligeti zsálya (Salvia nemorosa), kónya zsálya (Salvia nutans), macskahere (Phlomis tuberosa)

LÖSZGYEPEK• Veszélyeztető tényezők:

túllegeltetés, cserjésedés, erdősödés (pl. akác, bálványfa, keskenylevelű ezüstfa), taposás, talajerózió is veszélyeztetheti őket, valamint fragmentális megjelenésük miatt a környező területek (pl. szántók, kultúrerdők) hatásai is jelentősek

MÁSODLAGOS, JELLEGTELEN GYEPEK ÉS VIZES ÉLŐHELYEK

• Nagyobb mérvű antropogén hatás természetes / természetszerű életközösségek érzékeny (specialista) fajai visszaszorulnak, eltűnnek tágabb tűrőképességű, zavarást jobban toleráló (generalista) fajai maradnak fenn, egyedszámuk és borításuk növekedhet

• Jellemző a gyomfajok megjelenése is, de nem tömeges

• ország területének 2,6 %-án

MÁSODLAGOS, JELLEGTELEN GYEPEK ÉS VIZES ÉLŐHELYEK

• Fajaik vizes élőhelyeken: nád (Phragmites australis), gyékényfajok (Typha spp.), sövényszulák (Calystegia sepium), borzas sás (Carex hirta), héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus), négyélű füzike (Epilobium tetragonum), réti peremizs (Inula britannica), réti füzény (Lythrum salicaria), mocsári nefelejcs (Myosoton aquaticum), bolhafű (Pulicaria dysentherica), lóromok (Rumex spp.), fekete nadálytő (Symphytum officinale), gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare)

MÁSODLAGOS, JELLEGTELEN GYEPEK ÉS VIZES ÉLŐHELYEK

• Fajaik vizes élőhelyeken: réti füzény (Lythrum salicaria), mocsári nefelejcs (Myosotis palustris), fekete nadálytő (Symphytum officinale), gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare)

MÁSODLAGOS, JELLEGTELEN GYEPEK ÉS VIZES ÉLŐHELYEK

• Fajaik üde élőhelyeken: tarackbúza (Agropyron repens), franciaperje (Arrhenatherum elatius), siskanádtippan (Calamagrostis epigeios), borzas sás (Carex hirta), csomós ebír (Dactylis glomerata), gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa), angolperje (Lolium perenne), pasztinák (Pastinaca sativa), gyermekláncfű (Taraxacum officinale), vadmurok (Daucus carota), katángkóró (Cichorium intybus), kúszó boglárka (Ranunculus repens)

MÁSODLAGOS, JELLEGTELEN GYEPEK ÉS VIZES ÉLŐHELYEK

• Fajaik üde élőhelyeken: gyermekláncfű (Taraxacum officinale), vadmurok (Daucus carota), katángkóró (Cichorium intybus), kúszó boglárka (Ranunculus repens)

MÁSODLAGOS, JELLEGTELEN GYEPEK ÉS VIZES ÉLŐHELYEK

• Fajaik száraz élőhelyeken tarackbúza (Agropyron repens), fenyérfű (Bothriochloa ischaemum), siskanádtippan (Calamagrostis epigeios), csillagpázsit (Cynodon dactylon), sovány csenkesz (Festuca pseudovina), angol perje (Lolium perenne), keskenylevelű perje (Poa angustifolia), dombi cickafark (Achillea collina), mezei iringó (Eryngium campestre), tövises iglice (Ononis spinosa), közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria) sarlófű (Falcaria vulgaris), farkaskutyatej (Euphorbia cyparissias)

MÁSODLAGOS, JELLEGTELEN GYEPEK ÉS VIZES ÉLŐHELYEK

• Fajaik száraz élőhelyeken iringó (Eryngium campestre), tövises iglice (Ononis spinosa), sarlófű (Falcaria vulgaris), farkaskutyatej (Euphorbia cyparissias)

GYOMNÖVÉNYZET• Jelentős antropogén terhelés

hatására szerves és szervetlen anyagokban feldúsult területeken

• Természetes /természetszerű élőhelyek fajai nem jellemzőek, többnyire hiányoznak

• Sok a nem őshonos és özön- (inváziós) növényfaj

• Fajok széles ökológiai tűrőképességűek, de kis versenyképességűek

• Típusai: nedves-, taposott-, ruderális-, vetési gyomnövényzet, vágásnövényzet

NEDVES GYOMNÖVÉNYZET

• Ártereken, leromlott mocsarakban, lápokban, nedves réteken, kiszáradó folyómedrekben, láperdők kiszáradáskor

• Tápanyagban gazdag iszap, nedves talajok, természetes zavarás

• Főleg nagy termetű, vízigényes, bolygatástűrő fajok tömegesek

• Magaskórós jellegű növényzet

NEDVES GYOMNÖVÉNYZET• Fajaik: libatopok (Chenopodium spp.), kakaslábfű

(Echinochloa crus-gali), farkasfogak (Bidens spp.), labodák (Atriplex spp.), keserűfüvek (Polygonum spp.), szerbtövisek (Xanthium spp.)

NEDVES GYOMNÖVÉNYZET• Fajaik: magas és kanadai aranyvessző (Solidago gigantea,

S. canadensis), kúpvirágok (Rudbeckia spp.), napraforgók (Helianthus spp.), amerikai őszirózsa fajok (Aster spp.)

TAPOSOTT GYOMNÖVÉNYZET

• Utak, ösvények, útszélek, etetők, itatók mentén, túllegeltetett területek

• Megváltozik a talajszerkezet, nitrogénfelhalmozódás

• Fajok rendszerint kistermetűek, elfekvők, szárazságtűrők, a taposást jól bírják

• Heverő-kúszó szár, tarackolás, tőlevélrózsa-képzés

• Fajaik: útifüvek (Plantago spp.), csillagpázsit (Cynodon dactylon), angolperje (Lolium perenne), madár-keserűfű (Polygonum aviculare), egynyári perje (Poa annua), útszéli zsázsa (Cardaria draba), bürök-gémorr (Erodium cicutarium)

TAPOSOTT GYOMNÖVÉNYZET

RUDERÁLIS GYOMNÖVÉNYZET

• Bolygatott, tápanyagokban gazdag, laza talajú termőhelyeken (talajművelés, kultúreredetű hulladékok)

• Fajai rendszerint nagyobb termetűek, sok esetben magaskórósodásra hajlamosak

• Jellemző:– Egyévesek magas aránya– Efemer fajok, 3-4

generációval évente– Nagy magprodukció– Polychor fajok

RUDERÁLIS GYOMNÖVÉNYZET • Fajaik: labodák (Atriplex spp.), disznóparéjok

(Amaranthus spp.), libatopok (Chenopodium spp.), mályvák (Malva spp.), bogáncsok (Carduus spp.), aszatok (Cirsium spp.), bürök (Conium maculatum), turbolyák (Anthriscus spp.), bojtorjánok (Arctium spp.), parlagfű (Ambrosia elatior), selyemkóró (Asclepias syriaca

VETÉSI GYOMNÖVÉNYZET

• Klasszikus gyomnövényzet típus

• A vetések vegyszeres gyomirtása miatt erőteljesen visszaszorult

• A gyomfajok összetétele a termesztett fajtól és a művelési módtól függ

• Egyévesek magas aránya jellemző

• Kalászosok gyomjai: ragadós galaj, ebszékfű, mezei aszat, kék búzavirág, pipacs, borostyánlevelű veronika, szulákkeserűfű

Egyéves szántóföldi kultúrák

• Kapások gyomjai: fehér libatop, szőrös disznóparéj, zöld muhar, selyemmályva, pokolvar libatop, karcsú disznóparéj, apró szulák, kicsiny gombvirág

Egyéves szántóföldi kultúrák

• Két vagy több éven keresztül nincs talajmunka, de gyakori a kaszálás

• Pásztortáska, útifű fajok, pongyola pitypang, vasfű, árvacsalán fajok, veronika fajok, keserűfű fajok

Évelő szántóföldi kultúrák

VÁGÁSNÖVÉNYZET

• Erdők levágása után normális anyagkörforgalom megszakad, a mikroklíma megváltozik, fényben gazdag élettér jön létre

• A fák gyökérkonkurrenciája abbamarad, a humuszos réteg gyorsan elbomlik, a mineralizáció felgyorsul, nitrogén felhalmozódás indul meg, sík vidéken a talajvíz szintje emelkedik

• Az új faállomány záródásával a vágásnövényzet eltűnik

- Lombkorona- és cserjeszint fajainak eltűnése

- Vágásnövényzet megjelenése:- Korábbi állomány

növényeiből- Magbankból - Újonnan megtelepedett

növényekből- Árnyékkedvelő növények

visszahúzódása- Fénykedvelő növények

megjelenése

A vegetáció megváltozása

VÁGÁSNÖVÉNYZET• Fajaik: Mészmentes

vágásterületeken a sasharaszt (Pteridium aquilinum), erdei aggófű (Senecio sylvaticus), erdei deréce (Chamaenerion angustifolium), erdei nádtippan (Calamagrostis arundinacea),

VÁGÁSNÖVÉNYZET• Fajaik: száraz vágásterületeken a selyemkóró

(Asclepias syriaca), betyárkóró (Erigeron canadense), siskanád (Calamagrostis epigeios), földi szedrek (Rubus fruticosus), közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum)

VÁGÁSNÖVÉNYZET• Fajaik: üde vágásterületeken a málna (Rubus idaeus),

földi szedrek (R. fruticosus), nadragulya (Atropa bella-donna), magas aranyvessző (Solidago gigantea), keresztlapu (Erechtites hieracifolia), nagycsalán (Urtica dioica), falgyom (Parietaria officinalis),

VÁGÁSNÖVÉNYZET• Fajaik: nedves vágásterületeken a hamvas szeder

(Rubus caesius), szőrös kenderkefű (Galeopsis speciosa), sédkender (Eupatorium cannabinum), magas aranyvessző (Solidago gigantea), seprence (Stenactis annua), békaszittyó (Juncus effusus), nagycsalán (Urtica dioica)

Forrás: Varga Béláné: X. ÖKOLÓGIAI ALAPISMERETEK, ÉLÕVILÁG. Az ember és a természet kapcsolata http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok10.htm

A középhegységi növénytársulások idealizált szelvénye

Forrás: Varga Béláné: X. ÖKOLÓGIAI ALAPISMERETEK, ÉLÕVILÁG. Az ember és a természet kapcsolata http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok10.htm

                                                       A vízi és vízparti növénytársulások vázlatos szelvénye