ÁllamhÁztartÁsi ismeretek i. (Általános rész)

ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK

I.(Általános rész)

2005

1. modul

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZGAZDASÁGI SZEREPE ÉS

JELENTŐSÉGE

CÉLMEGHATÁROZÁSCÉLMEGHATÁROZÁS

A modul célja, hogy a hallgató • megismerje az államháztartásnak a nemzet-

gazdaságban betöltött helyét és szerepét, valamint• megismerje az államháztartás és az azt befolyásoló

főbb makrogazdasági tényezők közötti összefüggéseket.

• megismerje az államháztartás funkcióit, funkcióváltásait

Az állam a mikroökonómiában• Piaci elégtelenségek csökkentése

– Kötelezettségvállalás lehetősége– Közjavak – Externáliák– Természetes monopóliumok– Információs aszimmetriák– Tranzakciós költségek– Korlátozott racionalitás

• Nem biztos, hogy az állam jobban tudja• Az állami beavatkozásnak vannak káros

következményei (pl. holtteher veszteség)

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FUNKCIÓI

• 1. TRADICIONÁLIS FUNKCIÓa jogalkotás, a jogalkalmazás (igazságszolgáltatás +

közigazgatás), a honvédelem és a belső rendvédelem működtetése és finanszírozása

• 2. SZOCIÁLIS FUNKCIÓa szociális, az egészségügyi, az oktatási, a foglalkoztatási,

valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi rendszerek működtetése és/vagy finanszírozása; a társadalombiztosítási rendszer működtetése

• 3. GAZDASÁGPOLITIKAI FUNKCIÓa kereslet és kínálat befolyásolása, a területi egyenlőtlenségek

csökkentése

Az állami közfeladatok fajtái

• Hosszútávú, kötelező feladatokrészleges kormányzati mozgástér (nem a feladatellátás, csupán a mérték tekintetében)

• Rövidtávú, szabadon választott speciális feladatok

teljes kormányzati mozgástér (mind a feladatellátás, mind a mérték tekintetében)

Az állam két arca

• Közhatalmi (pl. rendőrség)

• Magánjogi (pl. minisztérium tatarozása)

Demokráciában

• a két arc világosan elkülönül

• az állam magánjogi alanyként egyenrangú a magánszektorral

Az állam a makroökonómiában

• A gazdaságpolitika céljai– Magas gazdasági növekedés– Árstabilitás (az infláció költségei miatt)– Teljes foglalkoztatás (nem csak a növekedés miatt!)– Külső egyensúly (inkább feltétel)

• A gazdaságpolitika eszközei– [Szabályozás (pl. hatósági árak, jogintézmények)]– Költségvetési politika (pl. adók, támogatások)– Monetáris politika (pl. kamatláb)

A költségvetési politika a makroökonómiában

• Adóbevételek(Pl. fejadó, jövedelemadó, forgalmi adó)

• Kiadások– Támogatások– Közfogyasztás

• Elsődleges egyenleg– Pénzkibocsátás Kamarahaszna– Államadósság Kamatkiadások

• Jegybanki hitel (manapság jobb helyeken tilos)• Piaci finanszírozás

• Teljes költségvetési egyenleg

A maastrichti kritériumok• Teljes deficit / GDP < 3%(d/Y)

• Államadósság / GDP < 60% (D/Y)

• A deficit és az adósságváltozás kapcsolata:

1

1

0

0

1

1

0

10

0

1

1

101

Y

d

g1

1

Y

D

Y

d

Y

YY

D

Y

D

dDD

050g60

Y

D

030Y

d

Y

Dg

Y

D

g1

g

Y

d

g1

11

Y

d

Y

D

Y

d

g1

1

Y

D

Y

D

haY

D

Y

D

Y

D

0

0

1

1

,,

,

A makrogazdaság szereplői

)(RoWkülföldkháztartáso

vállalatokormagánszekt

állambelföld

világ

A fizetési mérleg alapszerkezete a következő:

a) Áruexport Áruimport Kereskedelmimérleg

b) Szolgáltatás export

Szolgáltatásimport

Szolgáltatás-mérleg

c) Fogadott pénzeszközök

Nyújtottpénzeszközök

d) Kötelezettségek növekedése Követelések csökkenése

KötelezettségekcsökkenéseKöveteléseknövekedése

Összesen = Összesen FIZETÉSI MÉRLEG

Teljesítmény-mérleg

Pénzügyi műveletekegyenlege

Jövedelem-mérleg

Tőkeforgalmi mérleg

A makró egyensúly statikus esetben

• Y=BF+NX=BFP+BFG+NX=(CP+IP)+(CG+IG)+(NXP+NXG)==C+I+NX

• Y=RJ+NT=RJP+RJG+NT=(CP+SP)+(CG+SG)+(NTP+NTG)=C+S+NT

• RJ-BF=S-I=(SP-IP)+ (SG-IG)= (NXP-NTP)+ (NXG-NTG)= =NX-NT

• Nettó finanszírozási kapacitások:Belföldi magánszektor + Állami szektor + Külföld=0

• Túlköltekezni csak egymás rovására lehet

Jelmagyarázat

• Y: kibocsátás• BF: Belföldi felhasználás• NX: Nettó export• C: Fogyasztás• I : Felhalmozás• RJ: Rendelkezésre álló jövedelem• NT: Nettó transzfer• S: Megtakarítás• *P: *Privát• *G: *Kormányzati

Az állam a statisztikában

külföld

kszervezetenonprofit

kháztartásoszektorháztartási

sokvállalkozáinempénzügy

sokvállalkozápénzügyiszektorsivállalkozá

ormagánszekt

atokönkormányzHelyiAlapztosításiEgészségbi

AlaptosításiNyugdíjbizbiztosításTársadalom

alapokzáltDecentrali

ésköltségvetKözponti

kormányzatközpontiállam

belföldvilág

Vállalkozásokmagán / közcélú

Pénzügyi vállalkozások közcélú / magán

Államháztartás - központi költségvetés - társadalombiztosítás - elkülönített állami pénzalapok - önkormányzatok

közcélú / magánNon-profit szervezetek,

lakossági csoportok

Államháztartás - közszektor

A költségvetési egyenlegek

A) GFS egyenlegA GFS /a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által használt metodika, amely aGovernmment Finance Statistics angol kifejezés rövidítése (GFS)Kormányzati, Pénzügyi Statisztika/ rendszerű egyenleg (pozíció). Ez abevételek és a kiadások között figyelmen kívül hagyja az ún.finanszírozási tételeket, így

- a bel- és külföldi hitelfelvételekből és értékpapír –kibocsátásokbólszármazó összegeket, ill. a korábban felvett bel- és külföldi hitelek adottévi törlesztését, valamint az adott évi értékpapír-visszavásárlásokat(közülök a magyar rendszer a külföldi hiteleket 1995-ig, a törlesztéseketés értékpapír-visszavásárlásokat 1994-ig szerepeltette a bevételek, ill. akiadások között);

- az előző év végéig felhalmozódott betétek (pénzmaradványok)tárgyévben felhasznált részét, ill. a tárgyévi betétállomány(pénzmaradvány)-, növekedést (a magyar rendszerben zárszámadáskor1995-ig a költségvetési törvény melléklete egyösszegben tartalmazza(ta)a beszámolási időszak végig költségvetési intézményi pénzmaradvány,ill. az előző évi pénzmaradvány felhasználást.)

B) Elsődleges egyenlegAz elsődleges egyenleg meghatározásához a GFS rendszerű egyenleg akövetkező tételekkel kerül korrigálásra: adósságszolgálati bevételekközött elszámolt, szorosan vett kamatbevétel; nemzetközi pénzügyikapcsolatok, ill. adósságszolgálati kamat-és járulékos kiadások közöttelszámolt, szorosan vett kamatkiadások.

A privatizációs bevételek a GFS rendszer a kiadások „net lending”(nettó államháztartási –költségvetés – hitelnyújtási, azaz a tárgyévihitelnyújtás, csökkentve a korábban nyújtott hitelekből befolyótörlesztéssel) tételek alkotó elemeként – vagyis törlesztésként – kezeli.Mivel azonban az IMF e bevételeket átmenetinek tekinti, ezért azállamháztartási (költségvetési) poziciót, ill. annak változását aprivatizációs bevételeket is kiszűrő elsődleges egyenleg alapjánminősíti.

Ez az eljárás egybeesik az un. SNA (System Off National Accounts)Nemzeti számlák rendszere metodikájával, amely az államháztartási(költségvetési) egyenleget a „net lending” nélküli GFS egyenlegkénthatározza meg.

C) Európai Unió szerinti egyenleg (ESA)

1) ElvAz ESA ’95 (European System of Accounts) az EU TanácsiRendelettel szabályozott statisztikai szabványa. Alkalmazásáta maastrichti követelményeknek megfelelő hiánykiszámítására a Túlzott Deficit Eljárásra vonatkozójogszabályok írják elő. A módszertan szerint „előállított”egyenlegmutató, az ún. költségvetési nettó hitelfelvétel vagykölcsönnyújtás azt mutatja meg, hogy a kormányzat egy adottidőszakban a gazdaság más szektoraitól (háztartások, nempénzügyi vállalatok, pénzügyi vállalatok, illetve háztartásokatszolgáló non profit szervezetek, vagy külföld) hitelt vett-e feltevékenysége finanszírozásához, avagy forrásokat nyújtott-enekik.A hivatalos és a „maastrichti” egyenleg- ( és adósság)adatok akövetkező tényezők miatt térnek el.

2) EltérésAz ESA ’95 által meghatározott kormányzati szektor bővebb a magyar hivatalos, azállamháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben rögzített kormányzatikörnél. Ennek megfelelően az ún. kormányzati szektorba nemcsak a központiköltségvetés, elkülönített alapok, társadalombiztosítás, valamint a helyiönkormányzatok adatai tartoznak, hanem még olyan szervezetekéi is, amelyeket azállam tulajdonol, irányít, valamint működéi költségeik több mint 50 %- át fedezi.Ilyen intézményre példa az ÁPV Rt., vagy számos állami tulajdonban lévő és államiforrásból működő non-profit szervezet.

A kormányzati szektor egyenlege – a szektorok miatti különbségen túl – más okokmiatt is különbözik a hivatalos államháztartási deficittől. Az uniós módszertan:

- A nyújtott kölcsönöket és visszatérülésüket, a pénzügyi befektetéseket éskivonásukat (vagyis a részvény-műveleteket) figyelmen kívül hagyja (pl. avisszterhes támogatásokat, az olyan beváltott állami garanciákat, amelyeket amagyar szabályok szerint adók módjára kell behajtani, vagy tulajdonirészesedések megszerzése és eladása, stb.);

- A pénzforgalmi helyett eredményszemléletű számbavételt kér, azaz abevételeket és a kiadásokat abban az időszakban számolja el, amikor agazdasági események megtörténnek (adófizetési kötelezettség keletkezik,jogosultság létrejön);

- A pénzforgalomban nem jelentkező egyes műveleteket el kell számolnikiadásként, így pl. a hiteltartozások állami átvállalását (pl. MÁV-ügyletek),állami követelések elengedését (pl. média szervezetek, kölcsönök véglegestámogatássá alakítása).

A magyar közelmúlt főbb adatai

• GDP• Infláció• Fizetési mérleg• Az államháztartással összefüggő

fogalmak:– Jövedelemcentralizáció– Újraelosztás – Költségvetés adósságállománya– Államháztartási hiány

változás az előző évhez, %

2000 2001 2002 2003 2004

Bruttó hazai termék (GDP) 5,2 3,8 3,5 3,0 3,8-3,9

GDP belföldi felhasználása 4,4 1,9 5,4 5,4 3,5-4 Lakossági fogyasztás 5 5,3 9,3 7,6 2,5-3 Közösségi fogyasztás 1,2 4,9 4,8 5,4 (-1)-0 Bruttó állóeszközfelhalmozás 7,7 3,5 8 3,4 8-10

Külkereskedelmi forgalom (áruk és szolgáltatások)

Export volumen 21 7,8 3,7 7,6 12-14 Import volumen 19,4 5,4 6,2 10,4 11-13

Fogyasztói árindex (évi átlag) 9,8 9,2 5,3 4,7 6,8

Folyó fizetési mérleg hiánya (EU transzferekkel)

Mrd euro 4,4 3,6 5 6,6 7,2 Külkereskedelmi áruforg. hiánya *, Mrd euro 4,3 3,5 3,4 4,2 4,4

A MAKROGAZDASÁGI PÁLYA FŐBB JELLEMZŐI

A bruttó hazai termék (GDP) alakulása 1994-2004.

4364,8

5562,0

6893,9

8540,7

10088,0

20450

14849,6

13150,8

11486,0

18573,9

16743,7

0,0

5000,0

10000,0

15000,0

20000,0

25000,0

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

időszak

mil

liá

rd f

ori

nt

Fogyasztói árindex alakulása 1994-2004.

18,8

28,2

23,6

18,3

14,3

10,0 9,89,2

5,34,7

6,8

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

időszak

évi

átl

ag

Az államháztartással összefüggő fogalmak:

- Jövedelemcentralizáció

- Újraelosztás

- Költségvetés adósságállománya

- Államháztartási hiány

Jövedelemcentralizáció alakulása 1999-2004.

44,544,544,8

45,945,8

45,5

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

1999 2000 2001 2002 2003 2004

száz

alék

ban

Az adó- é s járulékbevé te lek az ö s s zes adób evéte l arány ában

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

J öv e de lem é s

n y eres ég u táni adó k

TB já rulé k Vagy o ni típ us ú adó k Term éke k,

s zolg á lta t ás o k utá n

f ize te tt adó k

Fogla lk oz tatás hoz

k apc s olodó adó k

Egy éb adó k

%

Ma gya rország EU á llam ok á tla ga

Újraelosztás alakulása 1999-2005.

49,850,754,0

48,8

51,150,3

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

1999 2000 2001 2002 2003 2004

időszak

szá

za

lék

ba

n

Az államháztartás kiadásainak funkciók szerinti megoszlása (2003. évi előirányzat)

Államadósság7,0%

Gazdasági funkciók12,7%

Társadalombiztosítás és jóléti szolgáltatás

31,9%

Egészségügy13,4%

Oktatás14,9%

Védelemnövekedési előirányzatok

6,6%

Állami működési funkciók13,5%

A FUNKCIÓ-VÁLTÁS VÁRHATÓ TENDENCIÁI AZ EZREDFORDULÓ UTÁN MAGYARORSZÁGON:

1. Állami működési funkciók.

2. Védelemnövekedési előirányzatok.

3. Oktatásban és egészségügy.

4. Szociális kiadások.

5. Társadalombiztosítás és jóléti szolgáltatás.

6. Gazdasági funkciók.

7. Államadósság.

A jövedelem-elvonás és az újraelosztás alakulása (1999-2005)

44,5

49,8

44,544,8

45,945,845,5

50,7

54,0

50,348,8

51,1

40,0

45,0

50,0

55,0

1999 2000 2001 2002 2003 2004

%-b

an

Jövedelemcentralizáció %-ban

Újraelosztás %-ban

Az államháztartás elsődleges egyenlegének és GFS egyenlegének alakulása a GDP %-ban 1994-2005.

1,6

4,4

3,12,7

1,51,0

-2,6

-8,4

-6,7

-3,2

-4,7

-6,6

-3,7 -3,6-3,0

-10,1

-5,9-6,6

-2,7

-0,2

-6,3

-2,0

-12,0

-10,0

-8,0

-6,0

-4,0

-2,0

0,0

2,0

4,0

6,0

1994 1996 1998 2000 2002 2004

százalé

kb

an

Elsődlegesegyenleg

GFS egyenlegpriv. bev.nélkül

A központi költségvetés adósságállományának alakulása a GDP %-ban 1994-2004.

85,9 85,1

74,1

61,2 60,4

54,9

52,0

55,157,056,7

62,9

50,0

55,0

60,0

65,0

70,0

75,0

80,0

85,0

90,0

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

száz

alék

ban

JOGSZABÁLYOK:

TÖRVÉNYEK:

1989. évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevőszékről

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról

1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról

2003. évi CXVI. törvény a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről

ÖSSZEFOGLALÁSÖSSZEFOGLALÁS

• Az állami közfeladatok ellátásának modellje

• A jövedelemtulajdonosok zárt köre, gazdaságpolitikai preferenciák

• Az államháztartást befolyásoló főbb makrogazdasági tényezők

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEKELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

1. Jellemezze az államháztartás helyét és szerepét a nemzetgazdaságban!

2. Melyek az államháztartást befolyásoló fontosabb makrogazdasági tényezők? Röviden jellemezze az egyes tényezőket!

2. modul

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERE ÉS ALAPELVEI

CÉLMEGHATÁROZÁSCÉLMEGHATÁROZÁS

A modul célja, hogy a hallgató• elsajátítsa az államháztartás definícióját,• megismerje a magyar államháztartási rendszer

felépítését,• megismerje az államháztartás körében érvényre jutó

fontosabb alapelveket.

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FOGALMA

Az államháztartás eszköz a mindenkori kormányzat kezében, azaz

• FELADATMEGKÖZELÍTÉSBEN: a társadalmi-gazdasági életben való állami/helyi önkormányzati szerepvállalás gazdálkodási-pénzügyi oldala

• SZERVEZETI MEGKÖZELÍTÉSBEN: a közhatalmi szervek és a hozzájuk tartozó köz-intézmények gazdálkodási-pénzügyi rendszere

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER FONTOSABB KÖZÖS SZABÁLYAI

I. Éves költségvetések• naptári év (egy évre vagy többször egy évre)• jogszabályi forma (törvény vagy önkormányzati rendelet)

II. Költségvetési egyenleggel összefüggő előírások• költségvetési többlet (szufficit) felhasználása - költségvetés

elfogadásakor + zárszámadáskor• költségvetési hiány (deficit) finanszírozása - költségvetés

elfogadásakor + zárszámadáskor

III. Költségvetési gazdálkodás• bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettsége• kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultsága

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI ALRENDSZERFELÉPÍTÉSE

• Központi kormányzat– Központi költségvetés– Társadalombiztosítás

• Nyugdíjbiztosítási Alap

• Egészségbiztosítási Alap

– Elkülönített állami pénzalapok• Munkaerőpiaci Alap

• Központi Nukleáris Pénzügyi Alap

• Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap

• Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

• Helyi önkormányzatok

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER BELSŐ ARÁNYAI

Központi kormányzat

Társadalombiztosítás

Elkülönített államipénzalapok

Helyi önkormányzatok

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAPELVEI

• az éves költségvetés elve• a nyilvánosság elve• az egységesség elve• a teljesség elve• a valódiság elve• a globális fedezet elve (univerzalitás)• bruttó elszámolás elve (univerzalitás)• a részletezettség elve• a közbeszerzési kötelezettség elve• az állami támogatások korlátozásának elve

ÖSSZEFOGLALÁSÖSSZEFOGLALÁS

• Az államháztartás definíciója feladat-, illetve szervezeti megközelítésben

• Az államháztartás központi és helyi szintje

• Az államháztartási alrendszerek (4) egymáshoz viszonyított arányai

• Közös szabályok• Funkciók (3), funkcióváltások• Alapelvek (10)

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEKELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

1. Melyek az államháztartás központi, illetve helyi szintjéhez tartozó alrendszerek?

2. Mi jellemzi az államháztartási rendszer belső arányait?

3. Melyek az államháztartási egyenleggel kapcsolatos jogi rendelkezések lényegi elemei?

4. Melyek az államháztartási rendszer funkciói?

5. Melyek az államháztartást meghatározó fontosabb alapelvek?

3. modul

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER KÖZPONTI

ALRENDSZEREI

CÉLMEGHATÁROZÁSCÉLMEGHATÁROZÁS

A modul célja, hogy a hallgató• elsajátítsa a közbevételekkel, s ezen belül

elsősorban a közhatalmi bevételekkel kapcsolatos alapvető ismereteket

• rendelkezzen az államháztartás központi szintjére, ennek egyes alrendszereire vonatkozó alapvető ismeretekkel,

• megismerje a központi költségvetés szerkezetét, ill. az elkészítésével kapcsolatos főbb szabályokat.

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSFŐBB BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI

KÖZBEVÉTELEKI. KÖZHATALMI BEVÉTELEK• fizetési kötelezettségek

(Áht.)

II. MAGÁNJOGI BEVÉTELEK• privatizációs bevételek• koncessziós bevételek• tőkejövedelmek

III. EGYÉB BEVÉTELEK• külföldi segélyek• adományok

KÖZKIADÁSOKI. KÖZHATALMI KIADÁSOK• hatósági-igazgatási

feladatokII. KÖZSZOLGÁLTATÁSOKIII. KÖZPONTI BERUHÁZÁSOKIV. TÁMOGATÁSOKpl. agrártámogatások, jogi

személyek támogatása, lakástámogatás, fogyasztói árkiegészítés

V. TRANSZFEREK• más alrendszerek részéreVI. EGYÉB KIADÁSOKpl. adósságszolgálat, tartalékok

A KÖZBEVÉTELEK RENDSZERE

• Közbevétel fogalma: Közbevételnek minősül minden olyan pénzeszköz, amely az államháztar-tás bármely alrendszerének bevételi oldalán jelenik meg, függetlenül az adott pénzeszköz eredetétől és jogcímétől

• A közbevétel alapjául szolgáló jogviszony jellege– közjogi jogviszony: KÖZHATALMI BEVÉTEL– magánjogi jogviszony: TULAJDONOSI BEVÉTEL

• A közhatalmi bevételek dominanciája

A KÖZHATALMI BEVÉTELEK

• Közhatalmi bevételek és fizetési kötelezettségek

• Fizetési kötelezettségek az államháztartási törvényben, külön az adótörvényekben– Példálózó felsorolás (adó, illeték, vám, járulék,

hozzájárulás, bírság, díj)– A fizetési kötelezettség előírásának jogforrási szintje– A fizetési kötelezettség bevezetésének időpontja

A KÖZHATALMI BEVÉTELEK CSOPORTOSÍTÁSA

Közhatalmi bevételicsoport megnevezése

Jellemzői Fajtái

ADÓJELLEGŰBEVÉTELEK

tisztán fiskális bevétel ellenszolgáltatás nincs független a kötelezett

akaratától

adók vagyonszerzési illetékek járulékok hozzájárulások vámok

DÍJJELLEGŰBEVÉTELEK

közvetlen ellenszolgáltatás általában függ a kötelezett

akaratától

eljárási illetékek igazgatási szolgáltatási díjak bírósági szolgáltatási díjak

SZANKCIÓ-JELLEGŰBEVÉTELEK

büntető jellegű objektív vagy szubjektív

felelősségi alap

szabálysértési bírság államigazgatási anyagi jogi

bírságok

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSZERKEZETE

FEJEZETEK(fejezetrend)

Szervezeti fejezetek (államhatalmiszervek, minisztériumok, kivételesen:országos hatáskörű szerv és köztestület)

Funkcionális fejezetekCÍMEK, ALCÍMEK(címrend)

Szervezeti címek, alcímekFunkcionális címek, alcímek(fejezeti kezelésű előirányzatok)

ELŐIRÁNYZAT-CSOPORTOK

Működési előirányzat-csop.Felhalmozási előirányzat-csop.

KIEMELTELŐIRÁNYZATOK

pl. személyi juttatások előirányzatai,beruházások előirányzatai

I. ORSZÁGGYŰLÉS

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

VI. BÍRÓSÁGOK

VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE

IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI

X. MINISZTERELNÖKSÉG

XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM

XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

XV. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM

XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

XVII. TERÜLETFEJLESZTÉS

XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM

XIX. EU INTEGRÁCIÓ

FEJEZETREND:

XX. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

XXI. EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM

XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

XXIII. NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA

XXIV. IFJÚSÁGI , CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI MINISZTÉRIUM

XXV INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM

XXVI. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL

XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

XXXIV. NEMZETI KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI HIVATALXLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMAELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG-

ÉS KÖVETELÉSKEZELÉS KÖLTSÉGEIXLII. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FŐ BEVÉTELEILI. A KORMÁNYZATI SZEKTORHOZ SOROLANDÓ, ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI

SZERVEZETEK ÉS TEVÉKENYSÉGEK ELSZÁMOLÁSAI

LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP

LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP

LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP

LXIX. KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP

LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

A KÖLTSÉGVETÉSI CIKLUS(Központi kormányzati költségvetés)

Fázis megnevezése Időbeli elhelyezés Főbb szereplők Főbb jellemzők

DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTŐSZAKASZ

a költségvetési évetmegelőző év áprilistólszeptemberig

Fejezetgazdák Pénzügyminiszter Kormány

Költségvetésiirányelvek

Tervezési folyamat Törvényjavaslat

DÖNTÉSISZAKASZ

a költségvetési évetmegelőző év októbertőldecemberig

ÁllamiSzámvevőszék

országgyűlésibizottságok

Országgyűlés

Főösszegekmeghatározása

Törvény elfogadása

DÖNTÉS-VÉGREHAJTÁ-SI SZAKASZ

a költségvetési év teljesidőtartama

Kormány Fejezetgazdák Költségvetési

szervek

Elemi költségvetések Előirányzatok

teljesítése

ELLENŐRZÉSISZAKASZ

a költségvetési évetkövető év

Kormány Állami

Számvevőszék Országgyűlés

Zárszámadásitörvény előkészítéseés elfogadása

HatáridőHatáridő a választások

évébenFeladat Felelős

A pénzügyminiszter által közzétett tervezési szempontok (irányelvek) alapján a fejezetek költségvetési tervezetének

Fejezetek

augusztus 31.

október 15. A költségvetési törvénytervezet Kormány elé terjesztésePénzügy-miniszter

szeptember 30.

október 31. A költségvetési törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlésnek Kormány

október 15.november

15.A fejezetenkénti részletezés benyújtása az Országgyűlésnek Kormány

A fejezetek bevételi és kiadási főösszegének és az egyenleg mértékének meghatározása

Országgyűlés

A költségvetési törvény elfogadása Országgyűlés

A költségvetési szervek előirányzatainak (kincstári költségvetés) meghatározása

Fejezetgazdák

Az elemi költségvetések elkészítéséhez szükséges keretszámok, szempontok meghatározása

Ffejezetgazdák

A zárszámadási törvényjavaslat benyújtása az Állami Számvevőszéknek

Kormány

A zárszámadási törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlésnek Kormányaugusztus 31.

Tárg

yéve

t meg

előz

ő év

Tárg

yév

Tárg

yéve

t kö

vető

év

a törvény elfogadását követő 10. nap

a törvény elfogadását követő 20. nap

június 30.

I. félév

november 30.

lehetőleg december végéig

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER I.

KÖZÖS JELLEMZŐK:• Társadalmi közös kockázatvállalás• Biztosítási és szolidaritási elv• Kötelező biztosítási rendszer• Alapszerű gazdálkodás• Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások• Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség• Társadalombiztosítási szolgáltatások• Állami mögöttes felelősség• Az alrendszer felügyelete és igazgatása állami

feladat

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER II.

NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP

I. Bevételek:• munkáltatói tb. járulék• munkavállalói nyb. járulék• egyébII. Kiadások:• nyugdíjak (öregségi, rokkantsági)• hozzátartozói nyugellátások• igazgatási költségek

III. Szervezet: Országos Nyugdíj-biztosítási FőigazgatóságKötelező magánnyugdíjbiztosítási rendszer [NEM RÉSZE AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSNAK/]

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

I. Bevételek:• munkáltatói tb. Járulék• egészségügyi hozzájárulás (EHO)• táppénzhozzájárulás• munkavállalói eb. járulék• egyéb

II. Kiadások:• pénzbeli ellátások • egészségügyi szolgáltatások• igazgatási költségek

III. Szervezet: Országos Egészségbiztosítási Pénztár

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK ALRENDSZERE

• Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé.

• Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör, az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős miniszter

• Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, gazdálkodó szervi befizetések

• Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség• Jelenleg működő alapok: Munkaerőpiaci Alap,

Központi Nukleáris Pénzügyi Alap

millió forintbanCím Al-cí Jog-c Jog- Elő-i Kie- Cím Al-cí Jog-c Jog- Elő-i 2003. évi előirányzatszám m ím-c cím r. melt név m ím-c cím r. A L A P

szám sop.s szám csop. előir. név sop. név csop.zám szám szám név név Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Egyenleg

LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP

1 Aktív foglalkoztatási eszközök 50 340,3

2 Szakképzési célú kifizetések 18 231,0

3 Munkanélküli ellátások 68 176,0

4 Jövedelempótló támogatás 200,0

5 Bérgarancia kifizetések 1 700,0

6 Rehabilitációs célú kifizetések 19 826,6

7 Az alapkezelőnek átadott pénzeszköz 271,2

8 Állami Foglalkoztatási Szolgálat működése és fejlesztése 19 893,7

9 Állami Foglalkoztatási Szolgálat központosított kerete 206,0

11 Országos Munkabiztonsági és Munkavédelmi Felügyelőségnek pénzeszköz 398,6

12 TB alapnak átadás 1 000,0

22 Munkaadói járulék 143 195,8

23 Munkavállalói járulék 46 100,0

26 Egyéb bevétel 1 400,0

27 Rehabilitációs hozzájárulás 2 776,6

28 Visszterhes támogatások törlesztése 150,0

31 Szakképzési hozzájárulás 18 191,0

32 Szakképzési kamatmentes kölcsön visszafizetése 40,0

33 Bérgarancia támogatás törlesztése 900,0

34 Munkanélküli ellátórendszer változásával összefüggő költségvetési befizetés 32 510,0

1 - 34. cím összesen: 212 753,4 212 753,4 0,0

Összesen: 212 753,4 212 753,4 0,0

millió forintbanCím Al-cí Jog-c Jog- Elő-i Kie- Cím Al-cí Jog-c Jog- Elő-i 2003. évi előirányzatszám m ím-c cím r. melt név m ím-c cím r. A L A P

szám sop.s szám csop. előir. név sop. név csop.zám szám szám név név Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Egyenleg

LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP

1 Kis- és közepes aktivitású hulladéktárolók létesítésének előkészítése 6 298,1

2 Nagy aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítése 498,6

3 Nukleáris előkészítési és lebonyolítási feladatok 412,5

4 Hulladéktárolók és RHK Kht. működtetése 1 718,0

5 Felügyeleti díjfizetési kötelezettség 233,0

6 Önkormányzatok támogatására 413,5

7 Alapkezelőnek működési célra 51,0

8 Nukleáris létesítmények befizetései1 Paksi Atomerőmű Rt. 21 081,5

9 Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése 6,5

10 Költségvetési támogatás 2 448,4

1 - 10. cím összesen: 9 624,7 23 536,4 13 911,7

50 A Központi Nukleáris Alap függő, átfutó és hitellel kapcsolatos tételei1 Betétállomány változása 13 911,7

Összesen: 23 536,4 23 536,4 0,0

2002. évi 2003. évi %-ban %-ban

29 29

ebből: ONYF 18 18

OEP 11 11

Munkavállalói (egyéni) egészségbiztosítási járulék 3 3

A felosztó-kirovó rendszerben maradók egyéni járulék mértéke 8 8,5

A magánnyugdíjpénztárba átlépők egyéni járulék mértéke 8 8,5

ebből: tagdíj mértéke 6 7

magánpénztárba átlépők felosztó-kirovó befizetése 2 1,5

MPA-ba fizetendő járulék 4,5 4

ebből: munkavállalói 1,5 1

munkaadói 3 3

Egészségügyi hozzájárulás

fix összegű befizetés (fő/hó) 4 500 Ft 3 450 Ft

%-os mértékű befizetés 11 11

Társadalombiztosítási (munkáltatói) járulék mértéke

Megnevezés

Munkabérhez kapcsolódó járulékok rendszere

ÖSSZEFOGLALÁSÖSSZEFOGLALÁS

• Közbevételek, közhatalmi bevételek• Fizetési kötelezettségek, ezek alkotmányos

alapja• A központi költségvetés bevételei és kiadásai• A központi költségvetés szerkezeti felépítése• A költségvetési ciklus• Társadalombiztosítási pénzügyi alapok• Elkülönített állami pénzalapok

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK I.ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK I.

1. Határolja el a közhatalmi bevételeket a közbevételek rendszerében!

2. Melyek a közhatalmi bevételek/fizetési kötelezettségek szabályozásának alkotmányi hiányosságai?

3. Milyen elemekből épül fel a központi kormányzati költségvetés szerkezete? Mondjon példákat az egyes szerkezeti elemekre!

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK II.ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK II.

4. Jellemezze a központi kormányzati költségvetési ciklus egyes szakaszait!

5. Melyek a társadalombiztosítási alrendszer mindkét ágát meghatározó közös jellemzők?

6. Hasonlítsa össze a társadalombiztosítás két pénzügyi alapját!

7. Melyek az elkülönített állami pénzalap létrehozásának törvényi előfeltételei?

4. modul

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER HELYI

ALRENDSZERE

CÉLMEGHATÁROZÁSCÉLMEGHATÁROZÁS

A modul célja, hogy a köztisztviselő• képes legyen értelmezni a helyi önkormányzati

gazdasági-pénzügyi autonómia tartalmát, ennek alkotmányi és európai meghatározottságát,

• megismerje az önkormányzati vagyon összetételét ismerje meg a helyi önkormányzati alrendszer bevételi forrásszerkezetét,

• megismerje a helyi önkormányzati költségvetés tartalmára, elkészítésére és végrehajtására vonatkozó fontosabb előírásokat.

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER ALKOTMÁNYOS ALAPJA

Relatív gazdasági-pénzügyi önállóság (Alkotmány IX. fejezete)

• az önkormányzati tulajdon és tulajdonosi jogok• a bevételekkel való önálló gazdálkodás• a közfeladat-ellátás pénzügyi fedezetének

megalapozása• a helyi adóztatási jog (csak a települési

önkormányzatok!)• a vállalkozási szabadság

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK VAGYONA

VAGYONELEMEK: ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok

I. Önkormányzati törzsvagyon (amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálja)

• forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. közutak, közterek)

• korlátozottan forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. középületek, közművek)

II. Forgalomképes önkormányzati vagyon

EURÓPAI HELYI ÖNKORMÁNYZATI KARTA (9. cikk)

• a megfelelő pénzügyi forráshoz való jogosultság felelősségi körrel való arányosság [PRIVILEGIZÁLT]

feladat-ellátási költségekkel való lépéstartás

• a helyi adó- és díjbevételek előnyben részesítése [PRIVILEGIZÁLT]

• az önkormányzatok közötti pénzügyi egyenlőtlenségek csökkentése

• a pénzeszközök relatíve szabad felhasználása

törvényekben meghatározott keretek között [PRIVILEGIZÁLT]

esetenként felhasználási kötöttség („pántlikázás”)

• a pénz- és tőkepiachoz való hozzáférés (beruházási célra)• a forrásszerkezet meghatározása során az önkormányzatok

véleményének kikérése

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER BEVÉTELEI I.

I. Központi támogatások• Normatív állami költségvetési hozzájárulás

(normativitás + szabad felhasználás)• Kiegészítő támogatások (normatív vagy

pályázati alapon + felhasználási kötöttség) pl. céltámogatások, címzett támoga-tások, központosított előirányzatok, feladatmutatóhoz kötődő normatív hozzájárulások, működésképtelen önkormányzatok támogatása

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER BEVÉTELEI II.

II. Átengedett bevételek• Személyi jövedelemadó (közvetlen részesedésű SZJA,

normatív részesedésű SZJA, pozitív diszkrimináció alapján elosztott SZJA)

• Gépjárműadó• Illetékek• Egyéb átengedett bevételek

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER BEVÉTELEI III.

• III. Saját jogú bevételek• Helyi adók (építményadó, telekadó, kommunális

adók, idegenforgalmi adók, helyi iparűzési adó)• Díjbevételek (pl. közterülethasználati díj, intézményi

térítési díjak)• Tőkejövedelmek (osztalék, kamat,

árfolyamnyereség)• Privatizációs bevételek• Kölcsönfelvétel (pénzintézeti,

kötvénykibocsátás)• Egyéb bevételek (pl. bírság)

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER BEVÉTELEI IV.

IV. Egyéb bevételek• Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott

egészségbiztosítási támogatás• átvett pénzeszközök• adományok, segélyek

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS I.

A költségvetési elfogadása: kizárólagos képviselőtestületi (közgyűlési) hatáskör

A költségvetési formája: önkormányzati rendelet (helyi jogszabály!)

Helyi kisebbségi önkormányzati költségvetések (helyi kisebbsági önkormányzati költségvetési határozat)

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS II.

Helyi önkormányzati költségvetési ciklusA/ A költségvetés előkészítése• költségvetési tervezés

• költségvetési koncepció

• költségvetési egyeztetések

B/ A költségvetési döntés• a költségvetés tartalmi elemei

C/ A költségvetés végrehajtása• helyi önkormányzati költségvetési szervek

D/ A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése• zárszámadási rendelet elfogadása (költségvetési beszámoló)

Bevételek Kiadások2003. évi törvény

2003. évi törvény

Helyi önkormányzatok összesen 2 359 465,4 Helyi önkormányzatok összesen 2 359 465,4

Átengedett SZJA 405 100,0 Személyi juttatások 950 270,0

Központi támogatás 726 365,4 Társadalombiztosítási és egyéb járulékok 345 600,0

OEP finanszírozás 344 800,0 Dologi kiadások 547 600,0

Helyi adók 326 000,0 Felhalmozási és tőkejellegű kiadások 299 707,4

Intézményi bevételek 160 800,0 Lakossági szoc. pol. juttatások 132 188,0

Felhalmozási bevételek 174 000,0 Transzferek 84 100,0

Egyéb bevételek 222 400,0 Egyéb kiadások, tartalék 0,0

A Helyi Önkormányzatok mérlege

ÖSSZEFOGLALÁSÖSSZEFOGLALÁS

• Relatív gazdasági-pénzügyi autonómia, alkotmányos alapok

• Önkormányzati vagyon összetétele• Európai Helyi Önkormányzati Charta• Önkormányzati forrásszerkezet (bevételek)• A helyi önkormányzati költségvetés

fontosabb közös szabályai• Helyi kisebbségi önkormányzati költségvetés

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEKELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

1. Hogyan rendelkezik a Magyar Köztársaság Alkotmánya a helyi önkormányzatok gazdasági-pénzügyi autonómiájáról?

2. Mutassa be a helyi önkormányzati vagyon összetételét!

3. Melyek a helyi önkormányzatok forrásszerkezetének fontosabb összetevői?

4. Ismertesse a helyi önkormányzati költségvetési ciklus főbb jellemzőit!

Köszönöm figyelmüket!