az egészségügyi jog tematika i. a magyar egészségügyi ...orvostechnikai...
Post on 22-Feb-2020
1 Views
Preview:
TRANSCRIPT
Az egészségügyi jog tematika I.
A magyar egészségügyi ellátórendszer
szabályozásának általános áttekintése
Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs
Központ
2015. SZEPTEMBER 10.
Dr. Szeghő Ágnes
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Egészségügyi Ágazati Humánerőforrás-stratégiai Főosztály
Jogász – oktatási és képzési referens
TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat
és civil jogvédő munka fejlesztése
CÍM
Tematika
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az
ellátórendszer felépítése
III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei
IV. Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy azzal
összefüggésben okozott károkért
V. Az egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
CÍM
Főbb törvények
1. Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.)2. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003.
évi LXXXIV. törvény (Eütev.) – jogállási törvény3. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről
és kezeléséről szóló 1997 évi XLVII. törvény (Eüak.)4. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi. LXXXIII. törvény
(Ebtv.)5. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a
gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (Gytv.)
6. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (Eftv.)
7. A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény8. A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és
kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény
9. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. éci XCVII. törvény
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (Eütv.)
– Közvetlen előzmény: 1972. évi II. törvény
– Fejezetek száma:18
– Címek száma: 25
– Alcímek száma: 178
– Paragrafusok száma: 286
– Módosulások száma: 67
I. Fejezet - A TÖRVÉNY CÉLJA, ALAPELVEI ÉS HATÁLYA
1. Cím - A törvény célja
2. Cím - Alapelvek
3. Cím - Fogalommeghatározások
4. Cím - A törvény hatálya
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
1.1. A TÖRVÉNY CÉLJA
1. § E törvény célja
a) elősegíteni az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulását, az
egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában
közreműködők feladatainak meghatározásával,
b) hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi
szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során,
c) megteremteni annak feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és
önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon,
d) meghatározni - a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétől függetlenül - az
egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit,
e) biztosítani az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét
jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi ellátás sajátos
jellegéből fakadó garanciális jellegű intézkedésekkel
f) lehetővé tenni az egyéni és közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori
népegészségügyi célok elérését, a szükséges erőforrások előteremtését, optimális
felhasználását és az egészségtudományok fejlődését.
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
1.2. ALAPELVEK
2. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során biztosítani kell a betegek
jogainak védelmét. A beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az
egészségi állapota által indokolt, e törvényben meghatározott esetekben és módon
korlátozható.
(2) Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során érvényesülnie kell az
esélyegyenlőségnek.
(3) Az egészségi állapot javításának elsődleges eszköze az egészség fejlesztése,
védelme és a betegségek megelőzése.
(4) Az egészségügyi szolgáltatások alapvető szakmai feltételrendszere tulajdon- és
működtetési formától független, kizárólag a szolgáltatás szakmai tartalmán alapul.
(5) Az egészségügyi intézményrendszer szakmai ellátási szintekre tagolt felépítése és
működése emberközpontú, az eltérő jellegű és súlyosságú megbetegedésben
szenvedők egészségi állapota által meghatározott szükségletekhez igazodik, valamint
tudományos tényekre alapozott és költséghatékony eljárásokon alapul.
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
1.2. ALAPELVEK
EBH2012. P.1. A pszichés állapot akut zavara következtében az ún. sürgősségi
gyógykezelés elrendelésére, mint a személyi szabadságot és önrendelkezési
jogot jelentősen korlátozó intézkedésre csak a garanciális szabályok
betartásával lefolytatott eljárásban, a közvetlen veszélyeztető magatartás
bizonyítottsága esetén kerülhet sor [Alaptörvény 4. Cikk (2) bek., 1997. évi
CLIV. tv. 2., 188., 196. és 199. §].
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
1.4. A TÖRVÉNY HATÁLYA
4. § (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyarország területén
a) tartózkodó természetes személyekre,
b) működő egészségügyi szolgáltatókra,
c) folytatott egészségügyi és egészségfejlesztési tevékenységekre.
(2) Törvény a természetes személyek egyes csoportjai tekintetében az e
törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit a személyes
gondoskodást nyújtó szociális intézmények által nyújtott egészségügyi
szolgáltatások vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell.
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
II. Fejezet - A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
1. Cím - Az egyén szerepe
2. Cím - A betegek jogai és kötelezettségei
1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog
2. Az emberi méltósághoz való jog
3. A kapcsolattartás joga
4. A gyógyintézet elhagyásának joga
5. A tájékoztatáshoz való jog
6. Az önrendelkezéshez való jog
7. Az ellátás visszautasításának joga
8. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
9. Az orvosi titoktartáshoz való jog
10. A beteg kötelezettségei
3. Cím - A beteg jogainak érvényesítése (A beteg panaszainak kivizsgálása, A
betegjogi képviselő és a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató
szerv, A közvetítői tanács)
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
III. Fejezet – NÉPEGÉSZSÉGÜGY
1.Cím - Egészségfejlesztés
(Család- és nővédelmi gondozás, Ifjúság-egészségügyi gondozás, Sportegészségügyi
gondozás)
2. Cím - Környezet- és település-egészségügy
3. Cím - Élelmezés- és táplálkozás-egészségügy
4. Cím - Sugáregészségügy
5. Cím - Munkaegészségügy
6. Cím – Járványügy
(Védőoltások, Járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatok, A fertőző betegek
bejelentése, Kötelező orvosi vizsgálat, Járványügyi elkülönítés, Járványügyi megfigyelés
és járványügyi zárlat, Járványügyi ellenőrzés, Személy felkutatása járványügyi
intézkedés végrehajtása érdekében, Fertőző betegek szállítása, Fertőtlenítés, Rovarok
és egyéb ízeltlábúak, valamint rágcsálók irtása, Egyéb járványügyi intézkedések )
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
IV. Fejezet - AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOK RENDSZERE
1. Cím - Működési elvek
2. Cím - A megelőző ellátások (A fertőző betegségek megelőzése, A
szűrővizsgálatok, Az egyéni kockázati tényezőkön alapuló megelőzés, A magzat
egészséges fejlődésének ellenőrzése és a várandós anya egészségi állapotának
védelme)
3. Cím - Az egészségügyi ellátórendszer
Az alapellátás, Járóbeteg-szakellátás, Fekvőbeteg-szakellátás
4. Cím – Egyéb egészségügyi ellátások
(Ügyeleti ellátás, Mentés, Betegszállítás, Ápolás, Egyes különleges ellátási igényt
kielégítő egészségügyi szolgáltatások, A haldokló beteg gondozása, Rehabilitáció,
Orvostechnikai eszközellátás,Gyógyszerellátás, Pszichoterápia és klinikai
szakpszichológia, A nem-konvencionális eljárások, Egyéb gyógyászati ellátások, Az
egészségügyi ellátás keretében végzett szakértői tevékenység)
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
V. Fejezet - AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMAI
KÖVETELMÉNYEI
1. Cím - Az egészségügyi szolgáltatás megkezdésének és gyakorlásának
feltételei
2. Cím - Tárgyi feltételrendszer
3. Cím - Személyi feltételrendszer
(Az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartása, Az
egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása, Egységes ágazati humánerőforrás-
monitoringrendszer, Egészségügyi ágazati szakmai képzés)
4. Cím - Az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása
(A minőségügyi rendszer, A belső minőségügyi rendszer, A külső minőségügyi
rendszer, A hatósági szakfelügyelet és a minőségértékelés, Az egészségügyi szolgáltatók
akkreditációja és tanúsítása)
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
VI. Fejezet - AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
1. Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége
2. Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása
3. Az ellátás megtagadásának joga
4. Tájékoztatási kötelezettség
5. Dokumentációs kötelezettség
6. Titoktartási kötelezettség
7. Az egészségügyi dolgozók védelme
8. A szakmai fejlődéshez való jog és kötelezettség
9. Egyes egészségügyi dolgozók szervezett érdekvédelme
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
VII. Fejezet - AZ ÁLLAM FELELŐSSÉGE A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI
ÁLLAPOTÁÉRT, AZ EGÉSZSÉGÜGY SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA
1. Cím - Az állam felelőssége a lakosság egészségi állapotáért
2. Cím - Az egészségügy szervezése és irányítása
Az Országgyűlés feladatai
A térségi egészségügyi fejlesztési program
A Kormány feladatai
Térségi Egészségügyi Tanács
A miniszter feladatai
A helyi önkormányzatok feladatai
Az egészségbiztosítási szervek feladatai
Egészségügyi intézmények fenntartása
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
VIII. Fejezet - AZ EMBEREN VÉGZETT ORVOSTUDOMÁNYI KUTATÁSOK
IX. Fejezet - AZ EMBERI REPRODUKCIÓRA IRÁNYULÓ KÜLÖNLEGES
ELJÁRÁSOK, AZ EMBRIÓKKAL ÉS IVARSEJTEKKEL VÉGZETT
KUTATÁSOK, A MŰVI MEDDŐVÉ TÉTEL
Ivarsejt-adományozás és -letét
Embrióadományozás és -letét
Embriókkal, ivarsejtekkel végezhető kutatások, vizsgálatok és beavatkozások
Embriók, magzatok számának csökkentése többes terhességben
Humán Reprodukciós Bizottság
Művi meddővé tétel
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
X. Fejezet - PSZICHIÁTRIAI BETEGEK GYÓGYKEZELÉSE ÉS
GONDOZÁSA
1. Cím - Pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó különös szabályok
2. Cím - Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelése
Az önkéntes gyógykezelés
Sürgősségi gyógykezelés
Kötelező gyógykezelés
Közös eljárási szabályok
XI. Fejezet - SZERV- ÉS SZÖVETÁTÜLTETÉSSzerv, szövet eltávolítása élő személy testéből
Szerv, szövet eltávolítása halottból
Szerv és szövet beültetése
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
XII. Fejezet - A HALOTTAKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
XIII. Fejezet - VÉRELLÁTÁS
XIV. Fejezet - EGÉSZSÉGÜGYI VÁLSÁGHELYZETI ELLÁTÁS
XV. Fejezet - EGÉSZSÉGÜGYI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG
XVI. Fejezet - TERMÉSZETES GYÓGYTÉNYEZŐK, FÜRDŐ- ÉS KLÍMAGYÓGYINTÉZETEK,
GYÓGYHELYEK
(Természetes gyógytényezők ,Fürdő- és klímagyógyintézetek, Gyógyhely, A gyógytényezőkkel,
fürdő- és klímagyógyintézetekkel és gyógyhelyekkel kapcsolatos engedélyek módosítása,
visszavonása, Természetes fürdővizekhez kapcsolódó engedély)
XVII. Fejezet - NEMZETKÖZI RENDELKEZÉSEK
XVIII. Fejezet - ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó
rendelkezések
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
1. Ki jogosult egészségügyi tevékenység végzésére nyújtására?1. Egészségügyi dolgozó (kezelőorvos)
2. Egészségügyi tevékenységvégzés keretei
2. Hogyan? – (Felelősség)1. Szakképesítésének, szakmai kompetenciájának megfelelően (Life Long Learning)
2. Az egészségügyi ellátásban elvárható gondossággal
3. Szakmai és etikai szabályok és irányelvek betartásával
4. Legjobb tudása és ismerete szerint
5. A rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek által meghatározott szinten
3. Hol?1. Egészségügyi ellátórendszer
1. Alapellátás
2. Járóbeteg szakellátás
3. Fekvőbeteg szakellátás
4. Egyéb ellátások
2. Progresszív ellátás
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ – Eütv. 3. §
d) egészségügyi dolgozó: az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokúegészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítésselrendelkező személy, továbbá az egészségügyi tevékenységben közreműködőegészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy;
q) egészségügyi szakképesítés: az adott egészségügyi tevékenység folytatásárajogosító, Magyarországon szerzett, valamint a külföldön szerzett és Magyarországonhonosított, illetve elismert, alap-, közép-, emeltszintű, illetve felsőfokú szakképzés vagyfelsőoktatási szakképzés keretében megszerzett szakképesítés, valamint felsőoktatásialap-, mester- vagy egységes osztatlan képzés keretében megszerzett végzettség ésszakképzettség, továbbá egészségügyi szakirányú szakmai képzés, egészségügyifelsőfokú szakirányú szakmai képzés során megszerzett képzettség;
b) kezelőorvos: a beteg adott betegségével, illetve egészségi állapotával kapcsolatosvizsgálati és terápiás tervet meghatározó, továbbá ezek keretében beavatkozásokatvégző orvos, illetve orvosok, akik a beteg gyógykezeléséért felelősséggel tartoznak;
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ – Eütev. 4. §
a) egészségügyi dolgozó: minden egészségügyi tevékenységet
végző természetes személy,
aa) aki az általa ellátott egészségügyi tevékenység végzésére jogosító
szakképesítéssel rendelkezik, vagy
ab) aki nem rendelkezik az aa) pont szerinti szakképesítéssel, de közreműködik a
szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó
feladatokban,
b) egészségügyben dolgozó: az a) pont hatálya alá nem tartozó, az
egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének,
illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítása
céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő személy,
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
Egészségügyi tevékenységvégzés
A sürgős szükség esetén előírt ellátási kötelezettség alapján végzett tevékenység
kivételével egészségügyi tevékenység akkor végezhető jogszerűen, ha az egészségügyi
dolgozó
a) rendelkezik az adott egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban való
közreműködésre jogosító, törvényben meghatározott szakképesítési feltételekkel, és
b) szerepel az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásában,
illetve a továbbképzési kötelezettségét teljesítve érvényes működési nyilvántartással
rendelkezik, és
c) tagja az illetékes szakmai kamarának, és
d) egészségi állapota alapján az adott egészségügyi tevékenység végzésére alkalmas,
és
e) ha az egészségügyi tevékenységet saját nevében és felelősségére végzi, rendelkezik
az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel és
felelősségbiztosítással.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
a) Szakképesítés
Az a természetes személy, aki nem rendelkezik egészségügyi
szakképesítéssel, társas vállalkozás tagjaként, közalkalmazotti
jogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban,
szolgálati jogviszonyban, egyházi személyként vagy önkéntes
segítőként közreműködhet a szakképesítéssel rendelkező
egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban.
Tehát: a közreműködő is egészségügyi tevékenységet végez!
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
b) Alapnyilvántartás – működési nyilvántartás
Az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartása
A szakképesítéseket az oklevél vagy bizonyítvány megszerzését, illetve magyarországi
honosítását vagy elismerését követően alapnyilvántartásba kell venni.
Az alapnyilvántartás célja a megszerzett szakképesítés közhiteles tanúsítása.
Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása
Célja: annak közhiteles tanúsítása, hogy az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező
személy jogosult-e a szakképesítése szerinti tevékenység önálló végzésére
Szigorú feltételek: alapnyilvántartás, szakmai kamarai tagság, széles körű adatkezelés,
továbbképzési kötelezettség.
Az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartását az Egészségügyi
Nyilvántartási és Képzési Központ vezeti.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
c) Kötelező szakmai kamarai tagság
Az egészségügy területén működő szakmai kamarák az orvosok és
fogorvosok, gyógyszerészek, egészségügyi szakdolgozók
önkormányzattal rendelkező szakmai, érdek-képviseleti köztestületei.
Az egészségügy területén szakmai kamaraként
a) Magyar Orvosi Kamara,
b) Magyar Gyógyszerészi Kamara,
c) Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara
működik. (2006. évi XCVII. törvény 1. §)
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
c) Kötelező szakmai kamarai tagság
Kamarai tagság nélkül is végezhető az egészségügyi tevékenység, ha azt olyan személy végzi, aki külön jogszabályban meghatározottak szerint ideiglenes működési nyilvántartásba vétellel, tevékenységre jogosító engedély kiadásával vagy előzetes bejelentés alapján jogot szerzett arra, hogy a működési nyilvántartásba történő felvétel nélkül egészségügyi tevékenységet végezzen Magyarországon.
Érintett személyi kör:
- Eütv. 110. § (4) bekezdése alapján tevékenységi engedéllyel eü. tevékenységet végzők (hatóság: OTH)
- Eütv. 110. § (10) bek. alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, valamely EGT-államban letelepedett személyek (hatóság: ENKK)
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
d) Alkalmatlan állapot
Egészségi alkalmatlanság megállapítása hiányában, illetve az
alkalmasság megállapítása ellenére sem alkalmas az egészségügyi
dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, amennyiben akut
betegsége vagy belátási képességét érintő állapota miatt annak
szakszerű végzése nem biztosított. Különösen ilyennek kell tekinteni,
ha az egészségügyi dolgozó keresőképtelen, ittas vagy bódult
állapotban van, ideértve a kábítószertől való befolyásoltságot is.
(40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet)
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
Önálló – felügyelet melletti tevékenységvégzés
Egészségügyi tevékenység - folytatásának formájától és módjától függetlenül - e törvény és külön törvény rendelkezéseire figyelemmel önállóan vagy felügyelet mellett végezhető.
Egészségügyi tevékenységet önállóan - külön törvényben foglaltakra is figyelemmel - az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel rendelkező és az adott szakképesítés tekintetében a kötelező továbbképzési kötelezettségét teljesített vagy a továbbképzési kötelezettség teljesítése alól e törvény szerint mentesült, a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet. Az önállóan végzett egészségügyi tevékenység – az Eütv. 110. § (4) és (10) bekezdésben foglalt kivételekkel - az arra feljogosító szakképesítésnek a működési nyilvántartásba történő bejegyzésétől kezdhető meg. (Eütv. 110. §)
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
Önálló – felügyelet melletti tevékenységvégzés
Az önálló tevékenységvégzési jogosultság feltételeivel rendelkező személy
felügyelete mellett végezhet egészségügyi tevékenységet az a személy,
a) aki a szakképesítése megszerzéséhez szükséges képzésben vesz
részt,
b) akit a működési nyilvántartásból töröltek, a törlés okának megszűnését
vagy megszüntetését követően, a működési nyilvántartásba történő
visszakerülése érdekében, az ahhoz szükséges ideig,
c) aki a működési nyilvántartásba való visszakerülése érdekében (Eütv.
113/A. § (2) bekezdés) kiegészítő gyakorlati képzésben vesz részt, vagy
d) aki külön törvény szerint, megfelelő szakképesítés nélkül az
egészségügyi tevékenység végzésében közreműködik.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
Önálló – felügyelet melletti tevékenységvégzés
A felügyeletet ellátó egészségügyi dolgozó a felügyelt személy által végzett tevékenységből fakadó egészségkárosodásért nem tartozik felelősséggel, kivéve, ha azt az egészségügyi dolgozó
a) nem megfelelő utasítása,
b) felügyeleti kötelezettségének elmulasztása vagy nem megfelelőteljesítése,
c) a közreműködő személy megfelelő oktatására vagy felkészítésérevonatkozó kötelezettségének megszegése
okozta.
A felügyelet során a felügyeletet ellátó személy a felügyelt személy által önállóan nem végezhető szakmai tevékenységért teljes felelősséggel tartozik.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
Típuskényszer
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló
2003. évi LXXXIV. Törvény (Eütev.) az egészségügyi tevékenység
végzésének általános feltételeit és lehetséges formáit csupán számba
veszi, míg más törvények tartalmazzák részletesen az egyes
jogviszonyokra vonatkozó részletes szabályokat. Ennek alapján az
egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az
abban történő közreműködésre kizárólag az Eütev.-ben meghatározott
jogviszonyokban jogosult:
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
Típuskényszer
Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban történő közreműködésre - a rendelkezésre álló lehetőségek között - az alábbi jogviszonyok keretében jogosulta) szabadfoglalkozás keretében,b) egyéni egészségügyi vállalkozóként,c) társas vállalkozás tagjaként,d) közalkalmazotti jogviszonyban,e) munkaviszonyban,f) közszolgálati jogviszonyban,g) szolgálati jogviszonyban,h) egyházi személyként,i) önkéntes segítőként,j) egyéni cég tagjaként.
Az a) és b) pont szerinti jogviszonban csak önálló egészségügyi tevékenység végzésére jogosult, a c)-j) pontok szerinti jogviszonyokban közreműködő is végezhet egészségügyi tevékenységet.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
„Kötelező nyugdíjazás” a közszférában – foglalkoztatási korlát
Kapcsolódó joganyagok:
- 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat a közszférában alkalmazandó
nyugdíjpolitikai elvekről
- 1150/2013. (III. 22.) Korm. határozat a közszférában alkalmazandó
nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm.
határozatnak az egészségügyi ágazatban való végrehajtásáról
- 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról,
83/C. §
- Eütev. 16/A.-16/D. §
- 124/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet a közszférában alkalmazandó
nyugdíjpolitikai elveknek az egészségügyi dolgozók
vonatkozásában történő érvényesítéséről és végrehajtásáról
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER - Működési elvek
Eütv. 75. § (1) Az egészségügyi ellátások rendszere az egészségügyi szolgáltatások biztosítását és a népegészségügyi célok megvalósulását összehangoltan teszi lehetővé.
(2) Az egészségügyi szolgáltatások célja, hogy hozzájáruljon az egészség fejlesztéséhez, lehetséges mértékű helyreállításához, az egészségromlás mérsékléséhez, segítse a megváltozott egészségi állapotú egyének munkába és közösségbe való beilleszkedését.
(3) Az egészségügyi ellátások rendszere az eltérő egészségi állapotú egyének differenciált ellátását szolgáló, a munkamegosztás és a fokozatosság elvén alapuló intézményrendszerre épül, amelyben az egyén egészségi állapotának összes jellemzője együttesen határozza meg a szükséges ellátási szintet (a továbbiakban: progresszív ellátás).
(4) Az egészségügyi ellátások rendszerében a lakosság egészségi állapotának javítását a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználásával kell végezni.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER - Működési elvek
76. § (1) A progresszív ellátás elve az egészségügyi ellátás valamennyi
szintjén érvényesül.
(2) A progresszív ellátásban az egyes egészségügyi szolgáltatók
feladataihoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket külön
jogszabály határozza meg.
(60/2003. ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások
nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről)
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER – Megelőző ellátások
A fertőző betegségek megelőzése
A fertőző betegségek megelőzése
a) a védőoltásokon és az egyéb megelőzést szolgáló kezeléseken,
b) a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatokon,
c) az általános járványügyi feladatok teljesítésén,
d) az egyéni védőeszközök alkalmazásán, valamint
e) az egészségkultúra kialakításán
• alapul.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER – Megelőző ellátások
2. A szűrővizsgálatok
A szűrővizsgálatok célja a lakosság egészségének védelme és az egyén életminőségének, illetve élettartamának növelése a rejtett betegségek, az egyes betegségeket megelőző kórállapotok, valamint az arra hajlamosító kockázati tényezők korai - lehetőleg panaszmentes -szakaszban történő aktív felkutatásával és felismerésével.
Szűrővizsgálatok a lakosság széles körében életkorhoz kötötten, illetve fertőző megbetegedésekkel kapcsolatosan, valamint egyes idült, nem fertőző betegségekre vonatkozóan az alábbi feltételek együttes fennállása esetén végezhetők:
a) a szűrt betegség gyakori, illetőleg súlyos egészségkárosító hatású és szűrővizsgálattal panaszmentes szakaszban kimutatható,
b) a szűrővizsgálat várhatóan eredményes és egyszerűen kivitelezhető,
c) a szűrést követő hatékony terápia alkalmazásának feltételei adottak.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER
Eütv. 87. § (1) Az egészségügyi ellátórendszer biztosítja a beteg járóbetegként, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek közötti, valamint otthonában történő ellátását.
(2) Az egészségügyi ellátórendszer a népegészségügyi tevékenység során felmért szükségletek figyelembevételével működik.
(3) Az egészségügyi ellátórendszer bővítése, színvonalának fejlesztése a társadalmi-gazdasági erőforrásokkal összehangoltan történik.
Ellátási formák:
1. Alapellátás
2. Járóbeteg szakellátás
3. Fekvőbeteg szakellátás
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER
Az alapellátás
A beteg lakóhelyén, illetve annak közelében biztosítani kell, hogy választásaalapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemétől,korától és betegsége természetétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásbanrészesüljön.
Az alapellátás célja
• az ellátott lakosságra vonatkozó megelőző tevékenység;
• az egyén egészségi állapotának figyelemmel kísérése, valamint egészségügyi felvilágosítása és nevelése,
• az egyén gyógykezelése, gondozása és rehabilitációja az adott diagnosztikus és terápiás háttér mellett, szakorvoshoz történő irányítása,
• szükség esetén a a beteg otthonában történő ápolása, ellátása, illetőleg a beteg otthonában végzendő szakorvosi konzílium kérése.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER
Járóbeteg-szakellátás
• Az általános járóbeteg-szakellátás a beteg folyamatos ellátását, gondozását végző orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján,
– szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás,
– fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás.
• Az általános járóbeteg-szakellátást a beteg egészségi állapotának veszélyeztetése nélkül, rendszeres tömegközlekedés igénybevételével megközelíthetően (a továbbiakban: lakóhelyének közelében) kell biztosítani.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER
Járóbeteg-szakellátás
A járóbeteg-szakellátás feladata
a) a megelőző tevékenység,
b) az egyes betegek gyógykezelése, szakorvosi gondozása, ideértve az otthoni
szakápolás elrendelését és a rehabilitációt is,
c) szakorvosi konzíliumok elvégzése, szükség esetén a beteg otthonában is,
d) speciális szakmai, diagnosztikus, illetve terápiás háttér szükségessége esetén a
beteg – vizsgálatát követő - más járóbeteg-szakrendelésre vagy szakambulanciára
történő beutalása,
e) a járóbeteg-szakellátás kompetenciakörébe tartozó olyan egyszeri vagy kúraszerű
beavatkozások végzése, amelyeket követően meghatározott idejű megfigyelés
szükséges,
f) intézeti hátteret igénylő ellátás szükségessége esetén a beteg fekvőbeteg-
gyógyintézetbe történő beutalása.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER
Fekvőbeteg-szakellátás
• Az általános fekvőbeteg-szakellátás a betegnek a lakóhelye közelében, fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek között végzett egészségügyi ellátása. Ennek igénybevétele a külön jogszabályba foglaltak szerint a beteg folyamatos ellátását végző orvos, a kezelőorvos vagy az arra feljogosított más személy beutalása, valamint a beteg jelentkezése alapján történik.
• Az ellátás lehet
• a) folyamatos benntartózkodás mellett végzett diagnosztikai, gyógykezelési, rehabilitációs vagy ápolási célú fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, ideértve a hosszú ápolási idejű ellátásokat is,
• b) az a) pontban foglalt céllal, meghatározott napszakokban történő ellátás,
• c) olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozás, amelyet követően meghatározott idejű megfigyelés szükséges, illetve a megfigyelési idő alatt - szükség esetén - a további azonnali egészségügyi ellátás biztosított.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER
Egyéb egészségügyi ellátások - Ügyeleti ellátás
• Az ügyeleti rendszer a napi munkarenden kívül bekövetkező sürgősségiesetekben az Eütv. 88-92. §-a szerinti alapellátás, járóbeteg-szakellátás és fekvőbeteg-szakellátás egészségügyi ellátásfolyamatos igénybevételének lehetőségét biztosítja.
• Az ügyeleti ellátás célja az egészségügyi szolgáltatók napi munkarendszerinti munkaidő befejezésének időpontjától a következő napimunkarend szerinti munkaidő kezdetéig a beteg vizsgálata,egészségi állapotának észlelése, alkalomszerű és azonnali sürgősségibeavatkozások elvégzése, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe történősürgősségi beutalása, valamint a külön jogszabályokban meghatározotteljárásokban való részvétel
• Az sürgősségi ügyeleti ellátás szervezési, koordinációs, irányítási,illetve felügyeleti tevékenységet állami mentőszolgálat (OMSZ) végzi.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER
Egyéb egészségügyi ellátások - Mentés
• A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre feljogosított szervezet által végzett sürgősségi ellátása, illetve az ehhez szükség szerint kapcsolódóan - az egészségi állapotának megfelelő ellátásra alkalmas - legközelebbi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítása, valamint a szállítás közben végzett ellátása (a továbbiakban: mentés).
• A törvény meghatározza azokat az eseteket, amikor a beteg azonnali ellátásra szorul. Ilyen esetekben bárki jogosult a mentés kezdeményezésére.
• A mentés igénybevételéhez való jog Magyarország területén - állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül - mindenkit megillet
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER
Egyéb egészségügyi ellátások – Betegszállítás
• A betegszállítás célja, hogy az orvos rendelése alapján biztosítsa az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést abban a - mentőápolói felügyeletet nem igénylő - esetben, ha az egészségügyi ellátás elérhetősége másként nem biztosítható.
• Betegszállítás a gyógyintézetből elbocsátott beteg otthonába történő szállításakor is igénybe vehető, ha az ellátást követően
a) a beteg a törvényben definiált okok miatt a gyógyintézetet más módon nem tudja elhagyni, vagy
b) a betegnek a fekvőbeteg-gyógyintézetből az otthonába történő eljutása az elbocsátásának naptári napján, illetve más esetben ésszerű időn belül másként nem biztosított.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER
Egyéb egészségügyi ellátások – Ápolás
• Az ápolás azoknak az ápolási és gondozási eljárásoknak az összessége, amelyek feladata az egészségi állapot javítása, az egészség megőrzése, fejlesztése és helyreállítása, a beteg állapotának stabilizálása, a betegségek megelőzése, a szenvedések enyhítése a beteg emberi méltóságának a megőrzésével, környezetének az ápolási feladatokban történő részvételre való felkészítésével és bevonásával.
• Az ápolási, gondozási tevékenység az ápolási, gondozási terv alapján segíti a beteget azon tevékenységek elvégzésében, amelyek hozzájárulnak egészségéhez, gyógyulásához, rehabilitációjához. Az ápolási, gondozási tervet a törvényben meghatározott esetekben - az orvosi diagnózis és a terápiás összefüggések tekintetében - a beteg kezelőorvosa hagyja jóvá.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER
Egyéb egészségügyi ellátások – A haldokló beteg gondozása
• A haldokló beteg gondozásának (a továbbiakban: hospice ellátás) célja a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi, lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, szenvedéseinek enyhítése és emberi méltóságának haláláig való megőrzése.
• Az ellátás keretében a beteg jogosult fájdalmának csillapítására, testi tüneteinek és lelki szenvedéseinek enyhítésére, valamint arra, hogy hozzátartozói és a vele szoros érzelmi kapcsolatban álló más személyek mellette tartózkodjanak.
• A hospice ellátást lehetőség szerint a beteg otthonában, családja körében kell nyújtani.
• A hospice ellátás magában foglalja a haldokló beteg hozzátartozóinak segítését a beteg ápolásában, továbbá lelki gondozásukat a betegség fennállása alatt és a gyász időszakában.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER
Egyéb egészségügyi ellátások – Rehabilitáció
• A rehabilitáció olyan szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben.
• A rehabilitáció egészségügyi, pszichológiai, oktatási-nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt, egyénre szabott, az érintett személy tevékeny részvételével megvalósuló alkalmazása.
• A habilitáció a veleszületett, illetőleg fejlődési rendellenesség, betegség vagy baleset miatt fejlődésében megzavart és ezért a közösségi életben akadályozott gyermekekre, esetlegesen felnőttekre irányuló rehabilitációs tevékenység.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER
Egyéb egészségügyi ellátások – Orvostechnikai eszközellátás
• Orvostechnikai eszköz akkor hozható forgalomba, illetve az egészségügyi ellátás során akkor használható fel, ha az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott követelményeket kielégíti.
• 2014. január 1-től az implantátumregiszter szabályait törvényi szintre emelték.
• Implantátum beültetéséről, kivételéről és cseréjéről a beavatkozással érintett személy további gyógykezelése, egészségi állapotának nyomon követése, váratlan esemény gyors elhárítása, valamint a beültethető orvostechnikai eszközök megfelelőségének ellenőrzése érdekében az egészségügyi szolgáltató nyilvántartást köteles vezetni a törvényben meghatározott adattartalommal.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER
Egyéb egészségügyi ellátások – Gyógyszerellátás
• Az egészségügyi ellátás része a gyógyszerellátás, amelynek célja -
a külön törvényben foglaltak szerint - biztosítani a gyógyító és
megelőző tevékenységhez a gyógyszerek hivatalos jegyzékében
szereplő megfelelő minőségű, biztonságos, hatásos és
költséghatékony gyógyszereket.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER
Egyéb egészségügyi ellátások
További, az Eütv.-ben nevesített ellátástípusok:
• Pszichoterápia és klinikai szakpszichológia
• A nem-konvencionális eljárások
• Egyéb gyógyászati ellátások
• Az egészségügyi ellátás keretében végzett szakértői tevékenység
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER - Kapacitásszabályozás, ellátásszervezés
2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről
1. Általános rendelkezések
2. Az egészségügyi szakellátás végzésére kötelezettek köre, a kötelezettség tartalma, a kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazandó szabályok
3. A szakellátási feladat ellátására irányuló megállapodás és az egészségügyi ellátási szerződés
4. Az országos kapacitásmennyiség
5. A kapacitásfelosztás módosítása
6. A tartósan kihasználatlan kapacitások
7. Az ellátási területek megállapítása és módosítása
8. A kapacitások átcsoportosításának és módosításának szabályai
9. A kapacitásokon nyújtott ellátások finanszírozása
10. A váratlan esemény miatt szükséges rendkívüli kapacitásbevonás
11. Többletkapacitások befogadása és kapacitások visszavonása
12. Vegyes rendelkezések
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER - Kapacitásszabályozás,
ellátásszervezés
Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervek közül
a) a helyi önkormányzat az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési
kötelezettségét,
b) az állam az egészségügyi szakellátási kötelezettségét,
c) az a) és a b) pont alá nem tartozó szerv az egészségügyi szakellátási
feladatát
a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kapacitás-nyilvántartásban
meghatározott kapacitások mértékének és szakmai összetételének
megfelelően a nyilvántartásban szereplő ellátási területen, a 3. § (1)
bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig a lekötött kapacitások
mértékének és szakmai összetételének megfelelően teljesíti.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER - Ellátásszervezés
BH2013. 150. Az egészségügyről szóló törvényben előírt elvárható
gondosság követelménye kiterjed arra is, hogy a kórház a gyógyító
tevékenységét úgy szervezze meg, hogy az egyes feladatok
elvégzése egymást ne hátráltassa, és ne eredményezze a beteg
ellátásának késedelmét. Az alperes kórház ugyanis a tevékenység
megszervezésének hiányosságai miatt is felel, ha ez okozati
összefüggésben áll a károsodással [1959. évi IV. törvény 318. § (1)
bekezdés, 339. § (1) bekezdés, 1997. évi CLIV. törvény 77. § (3)
bekezdés].
III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei
III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei
III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei
A) Egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége
• Sürgős szükség esetén az egészségügyi dolgozó - időponttól és helytől függetlenül - az adott körülmények között a tőle elvárható módon és a rendelkezésére álló eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújt, illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell.
• A területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyi dolgozó munkaidejében az e minőségében hozzáforduló beteg megfelelő ellátása iránt - a törvényben foglaltaknak, illetve szakmai kompetenciájának és felkészültségének megfelelő módon – intézkedik:
– Az orvos - feltéve, ha szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján erre jogosult -a hozzá forduló beteget megvizsgálja. A vizsgálat megállapításaitól függően a beteget ellátja, vagy - a megfelelő tárgyi és személyi feltételek hiánya esetén – a megfelelő feltételekkel rendelkező orvoshoz, illetve egészségügyi szolgáltatóhoz irányítja.
III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei
A) Egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége
– A beteg vizsgálata kiterjed a kezelőorvos tudomására jutott valamennyi
panaszra, a kórelőzményre és a beteg gyógyulását befolyásoló egyéni
körülmények feltárására.
– A fentektől eltérni kizárólag a beteg életének megmentéséhez szükséges,
halasztást nem tűrő beavatkozások esetén lehet.
– Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozó a hozzá
forduló beteg vizsgálatáról kompetenciájának keretei között saját maga,
illetőleg, ha az kompetenciájának kereteit meghaladja, az erre jogosult orvos
értesítése útján gondoskodik. Ez utóbbi esetben azonban, ha a beteg
állapota azt szükségessé teszi, az orvos megérkezéséig elvégzi mindazokat a
beavatkozásokat, amelyek nyújtására szakmai kompetenciája és
felkészültsége alapján jogosult.
III. Az egészségüyi dolgozók jogai és kötelezettségei
B) Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása
• A kezelőorvos joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek [az Eütv. 119. § (3) bekezdés b) pontja] közül - a hatályos jogszabályok keretei között - szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó, általa, illetve az ellátásban közreműködő személyek által ismert és gyakorolt, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek mellett végezhető eljárást.
• A választott vizsgálati és terápiás módszer alkalmazhatóságának feltétele, hogy
• a) ahhoz a beteg e törvény szabályai szerint beleegyezését adja, valamint
• b) a beavatkozás kockázata kisebb legyen az alkalmazás elmaradásával járó kockázatnál, illetőleg a kockázat vállalására alapos ok legyen.
• A kezelőorvos - feladatkörében - jogosult
• a) más orvost vagy egyéb szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozót a beteg vizsgálatára, illetve gyógykezelésében való közreműködésre felkérni,
• b) konzílium összehívását javasolni, illetve összehívni.
III. Az egészségüyi dolgozók jogai és kötelezettségei
B) Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása
• A kezelőorvos - feladatkörében - jogosult a beteg ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozók részére utasítást adni. Az utasításnak egyértelműen tartalmazni kell az ellátandó feladatot, annak idejét, helyét és - amennyiben szükséges - a közreműködésre felkérendő további egészségügyi dolgozók nevét és munkakörét.
• A közreműködő egészségügyi dolgozó
a) az utasítást az abban foglalt feltételek szerint és a szakmai szabályoknak megfelelően hajtja végre,
b) amennyiben a végrehajtás során előre nem látható vagy a beteg állapotromlásához vezető esemény történik, erről a kezelőorvost - ha ez nem lehetséges, a betegellátásban közreműködő más orvost - haladéktalanul értesíti,
c) amennyiben véleménye szerint az utasítás végrehajtása a beteg állapotát kedvezőtlenül befolyásolja vagy más aggály merül fel, ezt azonnal a kezelőorvos - ha ez nem lehetséges, a betegellátásban közreműködő más orvos - tudomására hozza,
d) az utasítás végrehajtását - a kezelőorvos egyidejű tájékoztatása mellett - megtagadja, amennyiben azzal a tőle elvárható ismeretek szerint a beteg életét veszélyeztetné vagy a gyógykezeléshez nem szükségszerűen kapcsolódó maradandó egészségkárosodást okozna.
A közreműködő egészségügyi dolgozót, ha a c) pontban foglaltak ellenére az utasítás végrehajtására szólítják fel, jogosult annak írásba foglalását kérni.
III. Az egészségüyi dolgozók jogai és kötelezettségei
C) Az ellátás megtagadásának joga
A hozzá forduló beteg vizsgálatát a betegellátásban közvetlenül
közreműködő orvos megtagadhatja,
a) ha ebben más beteg ellátásának azonnali szükségessége
miatt akadályoztatva van, vagy
b) a beteghez fűződő személyes kapcsolata miatt
feltéve, hogy a beteget más orvoshoz irányítja.
Az orvos a beteg vizsgálatát és további ellátását megtagadja, ha erre
saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében
fizikailag alkalmatlan.
III. Az egészségüyi dolgozók jogai és kötelezettségei
C) Az ellátás megtagadásának joga
• Az orvos a beteg ellátását csak a vizsgálatát követően tagadhatja meg,
amennyiben a vizsgálat alapján megállapítást nyer, hogy
a) a beteg egészségi állapota orvosi ellátást nem igényel,
b) a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért kezelés szakmailag
nem indokolt,
c) a szükséges ellátás nyújtásához az egészségügyi szolgáltatónál
nincsenek meg a személyi, illetve tárgyi feltételek és a beteget beutalja
az ellátásra szakmailag illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz, vagy
d) a beteg állapota nem igényel azonnali beavatkozást és a vizsgálatot
végző orvos a beteget későbbi időpontra visszarendeli, illetőleg a b)
pontban foglaltak szerint jár el.
III. Az egészségüyi dolgozók jogai és kötelezettségei
C) Az ellátás megtagadásának joga
Amennyiben a beteg vizsgálata alapján megállapítást nyer, hogy a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért ellátás jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik, az orvos az ellátást megtagadja.
Az orvos a beteg ellátását akkor is megtagadhatja, ha
a) az adott ellátás erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik,
b) a beteg együttműködési kötelezettségét [26. § (2) bekezdés] súlyosan megsérti,
c) vele szemben a beteg sértő vagy fenyegető magatartást tanúsít, kivéve, ha e magatartását betegsége okozza,
d) saját életét vagy testi épségét a beteg magatartása veszélyezteti.
Az a) és c) pontban foglalt okok alapján az orvos a beteg ellátását csak akkor tagadhatja meg, ha
a) ez a beteg egészségi állapotát károsan nem befolyásolja, és
b) a beteget más orvoshoz irányítja, vagy javasolja, hogy saját érdekében forduljon más orvoshoz.
III. Az egészségüyi dolgozók jogai és kötelezettségei
C) Az ellátás megtagadásának joga
Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozó a beteg
által kért ellátást köteles megtagadni, ha
a) az jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik,
b) arra saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében
fizikailag alkalmatlan.
Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozó – a
kezelőorvos tájékoztatása mellett - a kompetenciájába tartozó ellátások végzését
az Eütv. 131. § (5) bekezdésében foglalt, az orvosokra vonatkozó szabályokban
foglalt okok alapján jogosult megtagadni.
III. Az egészségüyi dolgozók jogai és kötelezettségei
D) Tájékoztatási kötelezettség
• A kezelőorvos – kivéve, ha a cselekvőképes beteg az Eütv. 14. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak szerint a tájékoztatási jogáról lemondott - a beteg állapota által indokolt rendszerességgel, a tőle elvárható ismereteknek megfelelően és legjobb tudása szerint, az Eütv. 13. §-ában foglaltak figyelembevételével tájékoztatja a beteget annak egészségi állapotáról.
• Ha a beteg cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott, a kezelőorvos a 16. §-ban foglalt (a beleegyezés és a visszautasítás jogát gyakorolni jogosult) személyeket is tájékoztatja.
• A szóbeli tájékoztatás nem helyettesíthető az előre elkészített általános ismertető segédanyagok átadásával.
III. Az egészségüyi dolgozók jogai és kötelezettségei
D) Tájékoztatási kötelezettség
• A kezelőorvos a beteg tájékoztatását körültekintően, szükség
szerint fokozatosan, a beteg állapotára és körülményeire tekintettel
végzi.
• A beteg tájékoztatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a kezelés
általánosan ismert, jelentős mellékhatásaira, az esetleges
szövődményekre és a beavatkozások lehetséges
következményeire, azok előfordulási gyakoriságára. Meg kell
győződni arról, hogy a beteg a tájékoztatást megértette, továbbá
szükség esetén gondoskodni kell a tájékoztatott lelki gondozásáról.
III. Az egészségüyi dolgozók jogai és kötelezettségei
E) Dokumentációs kötelezettség
• A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát.
• Az Eütv. meghatározza az egészségügyi dokumentációban feltüntetendő, valamint a dokumentáció részeként megőrzendő adatok körét.
• Több résztevékenységből álló, összefüggő ellátási folyamat végén vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást követően írásbeli összefoglaló jelentést (zárójelentést) kell készíteni, és – az Eütv. 14. § (1) bekezdésében foglalt eset kivételével (azaz, ha a cselekvőképes beteg a tájékoztatási jogáról lemondott) - azt a betegnek át kell adni.
III. Az egészségüyi dolgozók jogai és kötelezettségei
F) Titoktartási kötelezettség
• Az egészségügyi dolgozót, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személyt minden, a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy az adatokat közvetlenül a betegtől, vizsgálata vagy gyógykezelése során, illetve közvetetten az egészségügyi dokumentációból vagy bármely más módon ismerte meg.
• A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra esetre, ha ez alól a beteg felmentést adott vagy jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja elő.
BDT2013. 2906. Az egészségügyi szakértő által a véleménye elkészítése
érdekében előállított adatok nem egészségügyi, hanem szakértői adatok,amelyeket a szakértőkre vonatkozó szabályok szerint köteles kezelni.
IV. Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy
azzal összefüggésben okozott károkért
IV. Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy
azzal összefüggésben okozott károkért
IV. Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy
azzal összefüggésben okozott károkért
Egészségügyi szolgáltató beteg jogviszony
– Az egészségügyi ellátás jogi szempontból az egyik
legszenzitívebb terület
• Köz- és magánszféra határán mozog
• Széles, sokszínű, eltérő jellemzőkkel bíró vertikális spektrumot ölel fel
• Az emberi test működése kiszámíthatatlan, egyénenként változó
• Esetek többségében visszafordíthatatlan következményekkel jár
– Polgári jogi szerződéses jogviszony
― nemzetközi kitekintés (önálló nevesített jogviszony az ún. szolgáltatási
szerződések körében)
― Tárgya fokozottan védett jogilag (emberi élet, testi épség)
― A jogviszony akkor kerül fókuszba, amikor a káresemény már
bekövetkezett
― Polgári jogi felelősség (egészségügyi kártérítési eljárások)
― Büntetőjogi felelősség (ált. foglalkozás körében elkövetett felelősség)
IV. Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy
azzal összefüggésben okozott károkért
Eütv. 244. § (1) Az egészségügyi szolgáltatás keretében végzett ellátás során okozott kárért és személyiségi jogsértésért az egészségügyi szolgáltató tartozik felelősséggel, illetve helytállással. Ha a törvény alapján az egészségügyi dolgozó a saját nevében és felelősségére nyújtott egészségügyi szolgáltatást, az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben okozott kárért és személyiségi jogsértésért az egészségügyi dolgozó tartozik felelősséggel, illetve helytállással.
(2) Az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett kárigényekre, illetve a személyiségi jogsértések esetén követelhető igényekre a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint a személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Az új Ptk. alapján a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai az egészségügyi szolgáltató részére a jogviszony sajátosságaiból adódóan szinte kizárják a kimentés lehetőségét – eltérő szabályozás.
IV. Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy
azzal összefüggésben okozott károkért
Gondossági mérce
Eütv. 77. § (3) Minden beteget - az ellátás igénybevételének jogcímére
tekintet nélkül - az ellátásában résztvevőktől elvárható gondossággal,
valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell
ellátni.
- Az 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott, fokozott gondossági mérce
olyan személlyel szemben alkalmazható, aki az egészségügyi szolgáltatás
nyújtására a törvény értelmében jogosult (BH2006. 55)
IV. Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy
azzal összefüggésben okozott károkért
– Egészségügyi kártérítési eljárások
1. A diagnózis felállításában vagy az alkalmazott
gyógymódban való ún. kezelési hibák miatti
igényérvényesítések
• Az egészségügyi szolgáltató a jogszabály alapján elvárható
gondosságot tanúsította-e?
• A kár akkor is bekövetkezett volna, ha az elvárható gondosságot
tanúsítja?
2. Nem megfelelő tájékoztatás és ezzel összefüggésben az
ún. tájékozott beleegyezés hiányából (önrendelkezési jog
korlátozott érvényesülése) fakadó károk miatti
igényérvényesítések –
IV. Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy
azzal összefüggésben okozott károkért
Kezelési hibák miatti igényérvényesítések
Kárfelelősség elemei
1. Jogellenesség Főszabály: minden károkozás jogellenes (Ptk. 6:520)
2. Felróhatóság egészségügyi szolgáltatótól elvárható gondosság – fokozott
gondossági mérce a fokozottan védett tárgy miatt (Eütv. 77. § (3) bek.)
3. Kár minden olyan hátrány, amely valakit valamely károsító esemény
folytán, személyében vagy vagyonában ér
4. Okozati összefüggés az okozati összefüggés vélelmezett, ha a kár az eü. szolgáltató
eljárása során következett be (BDT2013. 2841.)
Az egészségügyi szolgáltató a felróhatóság keretében akkor mentheti ki magát, ha bizonyítja,
hogy a szakmai és etikai szabályok és irányelvek betartásával és az egészségügyi ellátásban
részt vevő személyektől elvárható (legnagyobb) gondossággal járt el.
IV. Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy
azzal összefüggésben okozott károkért
Kezelési hibák miatti igényérvényesítések
Bizonyítási teher – egészségügyi szolgáltató oldalán
BDT2013. 2841. I. Az egészségügyi szolgáltatási jogviszonyban az intézeti kezeléssorán bekövetkező egészségromlás esetén - mivel az egészségromlás bizonyosanellentétes a jogviszony céljával - a károsult részéről elegendő annak bizonyítása,hogy az egészségkárosodás a gyógyintézet által végzett kezelés során következettbe. Ha azonban megállapítható, hogy a beteg halála nem áll az egészségügyiszolgáltatási jogviszonyban tevékenykedő orvosi, illetve egészségügyi személyzetmagatartásával adekvát és jogilag releváns oksági kapcsolatban, hanem a néhaihalálát természetes eredetű megbetegedései okozták, az egészségügyi intézménytakkor sem terheli kártérítési felelősség a néhai halálának bekövetkezéséért, ha agyógykezelés során valamilyen mulasztás történt a részéről.
BDT2013. 2874. Az egészségügyi intézménnyel szemben kárigényt érvényesítőfélnek nem a biztos gyógyulás elmaradását, hanem a gyógyulás esélyénekelvételét, csökkenését elegendő bizonyítania. A károsultnak azt kell igazolnia, hogyaz egészségkárosodás a kórházi kezelés során, annak idején következett be, ezzelszemben az egészségügyi intézmény bizonyítási körébe tartozik, hogy megfelelőellátás esetén is ugyanaz az eredmény következett volna be.
IV. Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy
azzal összefüggésben okozott károkért
Kezelési hibák miatti igényérvényesítések
• BDT2013. 3030. Az egészségügyi szolgáltatási jogviszonyban, ha abeteg egészségügyi állapotának hátrányos változása az egészségügyiszolgáltató által nyújtott kezelés során következett be, az egészségügyiintézménynek kell bizonyítani a gyógyulási esély elvesztése miattifelelősség alóli kimentés körében, hogy nem terheli felróhatóság, akezelési tevékenysége során a beteget a szakmai és etikai szabályok,irányelvek betartásával az eljárásban részt vevőktől elvárhatógondossággal látta el.
• BDT2010. 2220. Amennyiben a kórház orvosainak tevékenysége,szakmai vizsgálatok elvégzésének vagy diagnosztikus eredményekértékelésének elmaradása a konkrét szakmai előírás megszegését nemjelenti, ebből nem következik, hogy a kórház (orvosai) az elvárhatógondossággal és körültekintéssel járt(ak) el. Az orvos elvárhatómagatartását konkrét szakmai szabályok megsértésétől függetlenül isvizsgálni kell.
IV. Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy
azzal összefüggésben okozott károkért
Nem megfelelő tájékoztatásból fakadó kártérítési igények
• BH2013. 219. Az orvosnak a beteg aktuális állapotából kiindulva, aműtéti kockázatokról és várható szövődményekről olyan tájékoztatástkell nyújtania, amelynek eredményeként a beteg olyan helyzetbe kerül,amelyben önrendelkezési jogát gyakorolhatja. Ezt a követelménytkielégíti, ha a műtét lehetséges szövődményei között általánosságban abénulás lehetőségét is megemlíti, tájékoztatási kötelezettsége azonbannem terjedhet addig, hogy előzetesen prognózist adjon arról, hogy ezbizonyosan bekövetkezik-e és ha igen, az milyen súlyosságú vagyidőtartamú lesz [1997. évi CLIV. törvény 13. §, 15. § (1) bekezdés, 134.§ és 135. §].
• BH2010. 331. A szövődménynek nem minősülő műtétikövetkezményről tájékoztatni kell a beteget. A tájékoztatásnak az adottbeteg egészségi állapotához kell igazodnia és az orvos által ismerttényeken kell alapulnia (1997. évi CLIV. törvény 13. §, 134. § és 135.§).
IV. Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy
azzal összefüggésben okozott károkért
Nem megfelelő tájékoztatásból fakadó kártérítési igények
BDT2008. 1834. I. Az orvos által a beavatkozás előtt adotttájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a beteg mindenolyan lényeges információ birtokába kerüljön, amelyekalapján megalapozottan tud dönteni a műtéthez valóhozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról. Azegészségügyi intézmény kártérítési felelősségétmegalapozza, ha a tájékoztatás csak a beavatkozásvárható pozitív eredményeit tartalmazta, de azt nem, hogyadott esetben - ha ritkán is - állapotrosszabbodás isbekövetkezhet.
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális
rendelkezések
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
Az egészségügyi dolgozók büntetőjogi védelme
• Az egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatás nyújtásával
összefüggő tevékenységvégzése során, valamint az egészségügyi
szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy
ezen jogviszony alapján végzett, a betegellátással és a
betegirányítással közvetlenül összefüggő feladatai tekintetében
közfeladatot ellátó személynek minősül.
• BH2014. 40. I. A terhes-gondozási és az ezzel összefüggő
nyilvántartási feladatokat ellátó védőnő közfeladatot ellátó személyként
fokozott büntetőjogi védelmet élvez [1978. évi IV. tv. 137. § 2. f) pont;
1997. évi CLIV. tv. 139. §; 33/1992. (XII. 23.) NM rend. 2-3. §].
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
Az egészségügyi dolgozók büntetőjogi védelme
Btk. 459. § (1) bek. 12. pont f) és g) alpont:
E törvény alkalmazásában közfeladatot ellátó személy:
f) az egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésreirányuló jogviszonyban álló más személy az egészségügyről szólótörvényben meghatározott esetekben,
g) az állami mentőszolgálat, valamint a mentésre feljogosított más szervezettagja a mentéssel és betegszállítással összefüggésben,
A közfeladatot ellátó személyek büntetőjogi védelmét a BüntetőTörvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 311. §-a biztosítja, amely alapján ahivatalos személy elleni erőszak tényállását tartalmazó 310. § rendelkezéseiszerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt közfeladatot ellátószemély ellen követi el.
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
Szakmai fejlődéshez való jog és kötelezettség
• Az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóval
munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy jogosult és köteles
szakmai ismereteinek - a tudomány mindenkori állásával, fejlődésével
összhangban történő - folyamatos továbbfejlesztésére. (Eütv.)
• Eütev.: Az egészségügyi dolgozó köteles önképzéssel és a szervezett
továbbképzések által biztosított lehetőség igénybevételével magát
rendszeresen továbbképezni annak érdekében, hogy tevékenységét az
egészségtudományok mindenkori állásának megfelelően - a rendelkezésre álló
személyi és tárgyi feltételek keretei között - végezhesse. Az egészségügyi
dolgozónak a kötelező jellegű továbbképzések miatt felmerült és igazolt
költségeit (tanfolyami díj, utazási költség, szállásköltség stb.) a munkáltató
megtérítheti.
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
Szakmai (munkaköri) alkalmasság
Nem csupán a szervezett munkavégzés körében kötelező az egészségügyitevékenységet végző személyek egészségi alkalmasságának vizsgálata,hanem az egyéni egészségügyi vállalkozóktól az önkéntes segítőkig, továbbá abetegellátásban részt nem vevő, de munkájukból adódóan a betegekkelkapcsolatban lévő dolgozókig minden munkakör/feladatkör ellátásának feltételea betegek és a dolgozók egészségét egyaránt védő vizsgálatok elvégzése.
Az egészségügyi tevékenység megkezdése előtt az egészségügyi dolgozóelőzetes alkalmassági vizsgálaton, az egészségügyi szolgáltató rendelkezéseszerinti gyakorisággal pedig időszakos alkalmassági vizsgálaton vesz részt.
Az alkalmassági vizsgálat az egészségügyi dolgozót foglalkoztató, illetvefoglalkoztatni kívánó egészségügyi szolgáltatóval e feladat ellátásáraszerződött, vagy általa működtetett foglalkozás-egészségügyi szolgálatnálvégezhető el.
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
ELTÉRÉSEK
a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénytől és
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénytől
az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvényben
- Jelentősége (az egészségügyi dolgozók legnagyobb hányada közalkalmazotti jogviszony, vagy munkaviszony keretében kerül foglalkoztatásra)
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
ELTÉRÉSEK
a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénytől és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénytől
az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvényben
1. Bérek (Eütev. 11/A. § alapján eltér a Kjt. bértáblától)
2. Önként vállalt többletmunka (opt out) – ezt a jogintézményt az Mt. nem
ismeri
3. Egészségügyi ügyelet - Az egészségügyi ügyeletre sor kerülhet rendes munkaidőben is, nem csupán azon felül, az egészségügyi ügyelet alatti munkavégzés nem minősül rendkívüli munkának.
4. Készenlét - Készenlét havonta 4 helyett legfeljebb havonta 10 alkalommal rendelhető el
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
ELTÉRÉSEK
a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénytől és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénytől
az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvényben
5. Heti munkaidő - Az egészségügyi dolgozó heti munkaideje törvény alapján
meghaladhatja a 60 órát, egészségügyi ügyelet ellátása esetén a 72 órát
6. Ügyeleti és készenlétidíj, Mt-től eltérő részletezett megállapítása
7. Egészségügyi ptlékok (műszakpótlékok)
8. Semmelweis nap (július 1.) az egészségügyi dolgozóknak munkaszüneti
nap
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
Az egészségügyi tevékenység végzésének időbeli korlátozása
1. Az egészségügyi dolgozó által egy naptári héten valamennyi jogviszonyban
végezhető egészségügyi tevékenység együttes időtartama 6 havi átlagban
nem haladhatja meg a heti 60 órát.
2. Az egészségügyi tevékenység együttes időtartama egy naptári napon a 12
órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére
párhuzamosan több vagy több fajta jogviszony keretében kerül sor.
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
Munkaidő
Önként vállalt többletmunka - „Opt-out”
• 2003/88/EK irányelv
• alkalmazott egészségügyi dolgozók (csak munkaviszony és közalkalmazotti
jogviszony) számára áll fenn a lehetősége.
• mértéke: nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 12 órát,
illetve ha a többletmunka kizárólag egészségügyi ügyelet ellátására irányul,
akkor a heti 24 órát.
• az egészségügyi szolgáltató az önként vállalt többletmunkáról nyilvántartást
köteles vezetni és jelentenie is kell.
• Kiegészítő szolgálati időt képez az önkéntes többletmunka, 8 óránként 1
napnak történő átszámítással
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
Munkaidő
Egészségügyi ügyelet:
Fogalmilag szintén csak alkalmazott egészségügyi dolgozók (munkaviszony és
közalkalmazotti jogviszony) munkavégzése szervezhető ilyen módon.
Szigorú munkaidő-beosztási szabályok:
• Előre meg kell jelölni a munkaidő beosztáson, hogy az eü. dolgozó milyen
módon látja el az ügyeletet.
• Munkaidő beosztás elkészítése előtt írásbeli megállapodásnak meg kell
születnie.
• A munkaidő beosztást az eü. dolgozóval legalább egy hónappal korábban,
és legalább egy hónapra előre, írásban közölni kell
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
MunkaidőEgészségügyi ügyelet:
Ügyelet vagy készenlét akkor szervezhető, ha a folyamatos egészségügyiellátást, továbbá a fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatójogszabály alapján nem köteles a folyamatos működésétműszakszervezéssel biztosítani.
Műszak szervezése kötelező a következő területeken:1. sürgősségi betegellátó osztályon, sürgősségi centrumban,2. mentés.
Ügyeleti díj mértékéről, a törvényi minimumtól felfelé történő eltéréslehetősége (Eütev. 13/A. § (1 )bek.)
Ügyeleti/készenléti díjat az egészségügyi ágazati béremelés nem érinti, aza 2012. június 30-án hatályos szabályok szerint megállapított alapbérhez(garantált illetményhez kapcsolódik)
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
Mt. 52. § - az ún. "hálapénz-szabály"
(2) A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül
harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett
tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki.
(3) A munkavállalót munkaszerződés vagy munkaviszonyra vonatkozó
szabály alapján megillető munkabért csökkenteni nem lehet arra
tekintettel, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes
hozzájárulásával a (2) bekezdésben meghatározott díjazásban
részesült.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott díjazásnak minősül minden olyan
vagyoni értékű szolgáltatás, amelyet harmadik személy a
munkáltatót megillető szolgáltatáson felül a munkavállalónak nyújt.
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
Szabadfoglalkozású jogviszonyAz egyetlen, valóban ágazatspecifikus jogviszonytípus!
A jogviszony tartalma
Az egészségügyi dolgozó jogosult bármely egészségügyi szolgáltatónál megbízási szerződés alapján a szakmai kompetenciájába tartozó egészségügyi tevékenység ellátására.
Szabadfoglalkozás keretében elláthatók az egészségügyi szolgáltató alaptevékenységébe tartozó feladatok, így pl. szakorvosi, ápolási vagy akár ügyeleti feladatok is.
Szabadfoglalkozású jogviszonyban csak az az egészségügyi dolgozó jogosult egészségügyi tevékenység gyakorlására, aki maradéktalanul megfelel a következő követelményeknek:
a) rendelkezik az adott egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban való közreműködésre jogosító szakképesítéssel, és
b) szerepel az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásában, illetve az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában, és
c) tagja az illetékes szakmai kamarának, és
d) egészségi állapota alapján az adott egészségügyi tevékenység végzésére alkalmas, és
e) amennyiben az egészségügyi tevékenységet saját nevében és felelősségére végzi, rendelkezik az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel.
+ felelősségbiztosítás
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
Szabadfoglalkozású jogviszony
A szabadfoglalkozású tevékenység tartalma
- A szerződés tárgya az egészségügyi dolgozó szakmai kompetenciájába tartozó egészségügyi tevékenység ellátása lehet.
- A szabadfoglalkozású tevékenységhez nem szükséges működési engedély és -ha az egészségügyi szolgáltató nem követeli meg - a tevékenységével esetlegesen okozott károk megtérítését biztosító kötelező felelősségbiztosítási szerződés megkötése.
- A szabadfoglalkozású jogviszony keretében működő egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenységet az őt megbízó egészségügyi szolgáltató nevében végzi.
- A beteg egészségügyi szolgáltatás során vagy azzal összefüggésben keletkezett kárának megtérítésére vonatkozó igényét közvetlenül az egészségügyi szolgáltatóval szemben érvényesítheti akkor is, ha a kárt az egészségügyi szolgáltató által igénybe vett szabadfoglalkozású személy tevékenysége okozta.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat
és civil jogvédő munka fejlesztése
top related