az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban

Dr. Geszti Szilárd

egyetemi tanársegéd

Agrárgazdaságtan IV.

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban

Munka: A munkaerő kifejtése, a munkaerő pedig az ember fizikai, szellemi képességeinek összessége

A munka elsőrendű termelési tényező, minden érték teremtője

A munkaerő speciális termelési tényező mert élőrendszer, érzései vannak, és fontos a társadalmi funkciója, ezért kereslete kínálata eltér más termelési tényezőkétől.

Minél fejlettebb egy társadalom, a munka (humán tőke) mint termelési tényező, a annál fontosabb szerepet játszik a nemzetgazdaság jövedelem termelésében.

Kereslete, kínálata nem csökkenhet egy bizonyos szint alá, mert a társadalom működésképtelen lesz, „a mikro szereplők pedig éheznek”.

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban

• A munkaerőpiacot befolyásoló tényezők:

– Népesség nagysága

– Munkaerő bázis

– Korösszetétel

– Munkaerő minőségi összetétele

– Technológiai színvonal

– Ágazat jellemzők

– Migrációs folyamatok

– Reálbér nagysága

– Vásárlóérték

– Törvények

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban

Munkanélküli: Az a személy, akinek az adott időszakban nincs munkahelye, de aki munkát keres. A munka kínálat meghaladja a munka keresletet.

Fajtái: átmeneti, ciklikus, strukturális

Mérése: munkanélküliek száma, munkanélküliségi ráta

Munkanélküliségi ráta: A munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva.

A mezőgazdaságban az élőmunkának speciális tulajdonságai vannak.

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban

Speciális sajátságok:

Területi regionális tagoltság , helyhez kötöttség

Családi gazdaság speciális, sajátos hatása

Munkaerő képzettségi eltérése

Munkaerőpiac hatásának késése és gyengülése

A falu és a város között lévő kulturális különbség hatása a munkaerőpiacra

A fizikai munka felhasználásának folyamatos foglalkoztatásának problémái

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban

XIX. század közepe:

Lakosság fele mezőgazdasági népesség Kvalitása a korszak technológiai színvonalának megfelelő

(parasztgazdaságok, nagy bírtokok vezetőinél) Napszámosok cselédek alacsony képzettség (analfabétizmus) 1930-tól mezőgazdasági továbbképzés (arany, ezüstkalász) kis

és közepes parasztgazdaságok esetén Munkaerő túlkínálat Földosztás után 4.5 millió ember dolgozik a mezőgazdaságban Korszerűsítéssel párhuzamosan csökken a mezőgazdaságban

dolgozók aránya

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban1970-1980:

Termelés technológia, gépesítés aránya nő. Árutermelés aránya nő. A mezőgazdaságban alkalmazottak száma csökken. A csökkenés mértéke évenként 1970-ig 50-60 ezer fő átlagosan,

1970-től 8-10 ezer főre csökken, 76-77 létszámcsökkenés stagnál. A magyar mezőgazdaságban a régi önellátó gazdálkodás

elemeinek a jelentősége csökken. A mezőgazdasági és ipari munkaerő szétválása.

Év

Aktív kereső népesség

Ebből: mezőgazdasági aktív kereső

100 mezőgazdasági aktív keresőre jutó népesség

Száma fő Száma fő Aránya % fő

1970 4980.2 1193.7 24.0 865

1975 5085.5 1032.2 20.3 1018

1980 5076.6 988.9 19.5 1085

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban

Okai:

Munkaidőalap csökken

Melléküzemágak (ipar) fejlődése

Társadalmi megbecsülése nő

Társadalmi juttatások kiegyenlítődnek: Az ipari foglalkoztatottak átlagkeresetének a mezőgazdaságban foglalkoztatottak átlagkeresete 91-96 %-a

Javulnak a munkakörülmények

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban

ÉvAktív keresők száma (1000 fő)

Aktív keresők aránya a nemzetgazdaság aktív keresőiből (%)

A mező-gazdaságban

Ebből: alaptevékenységben

A mező-gazdaságban

Ebből: alaptevékenységben

1981 983.7 742.8 19.6 14.8

1982 1004,0 719.3 20.1 14.4

1983 1028.8 720.7 20.7 14.5

1984 1018.2 692.0 20.6 14.0

1985 981.1 660.6 20.0 13.4

1986 933.1 623.4 19.1 12.7

1987 890.0 589.0 18.2 12.1

1988 860.0 569.3 17.8 11.8

1989 840.0 565.3 17.5 11.7

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban

Csökkenés oka:

Megszűnnek a mellékiparágak

Termelékenység nő

Technológiai fejlődés

Nyugdíjpolitika

Gyengül a mezőgazdaság jövedelempozíciója

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó havi átlagkeresete (KSH)

Évek 1970 1975 1980

Szocialista ipar 2261 3069 4125

Állami gazdaságok 2263 2940 3975

Mg. termelőszövetkezetek 1875 2973 3735

Megnevezés

1970 1975 1980 1983 1983/1970

Folyó áron

ezer forint %

Anyagi ágak összesen 141 224 345 435 309

Ipar 219 351 566 713 326

Építőipar 139 200 300 362 260

Mezőgazdaság 72 120 207 258 358

Egy főre jutó bruttó termelési érték (folyó áron) KSH

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban

Kistermelés munkaerő ráfordítása:

1.5 millió háztartásban folyik kistermelés (ország lakosságának 42%-a

Családtagok 70%-a vesz részt a családi termelésben (kb. 3 millió 150 ezer ember)

2.7 milliárd munkaóra = 1.2 millió dolgozó éves munkaideje

Háztartásonként napi 4.9 munkaóra + 1.5 óra házkörüli munka

75 %-kal meghaladja az állami gazdaságok és a szövetkezetek szektorának együttes munkaidő alapját

Termelékenysége nagyon alacsony

1. táblázat: A foglalkoztatottság alakulása a mezőgazdaságban (1992-2001)

A mezőgazdasági foglalkoztatottak

ebből

alkalmazott szövetkezet

tagja vállalkozó

segítő családtag Év

száma összesen 1000 fő 1000

fő %

1000 fő

% 1000

fő %

1000 fő

%

1992 460,1 193,4 42 176 38,2 69,5 15,1 18,9 4,1

1993 349,4 172,7 49,4 101,6 29,1 53,7 15,4 15,9 4,5

1994 327,6 167,0 50,9 80,7 24,6 55,2 16,8 13,8 4,2

1995 295,1 150,1 50,8 66,4 22,5 53,6 18,2 13,1 4,4

1996 302,4 162,0 53,6 60,3 19,9 59 19,5 12,9 4,3

1997 287,8 152,2 43,5 50,9 17,7 60,6 21,0 15,5 5,0

1998 278,8 158,6 56,9 42,3 15,2 57,2 20,5 13,1 4,7

1999 270,4 151,7 56,1 34,5 12,8 65,2 24,1 12,2 4,5

2000 251,7 144,1 57,2 29,2 11,6 62,9 25,0 10,0 4,0

2001 239,4 135,3 56,5 22,5 9,4 66,6 27,8 9,7 4,4

Változás mértéke

(%) 52 69,9 12,8 95,3 51,3

Forrás: KSH, 2002

A magyar gazdaság munkaerő-mérlege 1990 - 2004

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Munkavállalási korúak FoglalkoztatottReg. munkanélküli Nem munkaváll korú aktív

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban

1. Táblázat: A mezőgazdaságban dolgozók nettó keresete a nemzetgazdaság más ágazatcsoportjaihoz viszonyítva (1990-2001)

Megnevezés 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2001

Nettó átlagkereset (Ft/ fő/ hó)

-mezőgazdaságban 8817 11710 18236 24809 34938 40774 45553

-iparban 10273 15495 23078 32402 47125 57650 62364

-gazdasági ágak átlagában 10108 15628 23049 31086 45675 55785 61309

A mezőgazdasági nettó kereset (%)

-ipari kereset %-ában 85,8 75,6 79,0 76,6 74,1 70,8 73,0

-a gazdasági ágak átlagának %-ában

87,2 74,9 79,1 79,8 76,5 73,1 74,3

Forrás: KSH, 2002

A reálkereset évenkénti változásának mértéke az 1990. és a megelőző évhez képest

0,6

0,7

0,8

0,9

1

1,1

1,2

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Az egy keresőre jutó reálbér, 1990=1,0 Az egy keresőre jutó reálbér, az előző év=1,0

A nettó átlagkeresetek és az inflációs ráta alakulása 1997 és 2004 között

1

1,2

1,4

1,6

1,8

2

2,2

2,4

2,6

2,8

3

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 IX.

A versenyszféra nettó átlagkeresete A költségvetési szféra nettó átlagkeresete

Az összes alkalmazott nettó átlagkeresete Az infláció indexe

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban

2001-ben az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a mezőgazdaságban 2,2-szerese a nemzetgazdaság egészéhez viszonyítva,

a középfokú végzettségűek terén a mezőgazdaság lemaradása átlagosan 12 % (KSH, 2002).

A foglalkoztatottak 25 %-a 50 éven felüli, a 14-29 éves korosztály aránya 17,9 %, amely az ágazatok között a legalacsonyabb szinten van.

Alkalmazottként kevesen szeretnének a mezőgazdaságban elhelyezkedni

A mezőgazdasági munka elismertsége minimális