az oktatási és kulturális minisztérium programjai a hátrányos helyzetű tanulók

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium programjai a hátrányos helyzetű tanulók

esélyegyenlőségének biztosítása érdekében 2009. március 26.

Együttnevelés: egyenlő hozzáférés – egyenlő esély

Probléma (PISA, hazai kutatások) Célok A jogszabályi környezet változása Esélyteremtő intézkedések, programok Eredmények Középtávú tervek

Áttekintés

Probléma – PISA eredmények 2000, 2003, 2006 - OECD országokban

hazánkban hat legerősebben a család szociális háttere a diákok teljesítményére

Magyarországon a tanulói teljesítmények jobban szóródnak az iskolák között, mint az iskolákon belül

tradicionálisan korai szelekció - a hozott hátrány az idő előrehaladásával folyamatosan mélyül és sorozatos tanulási kudarcokhoz vezet

a PISA oktatáspolitikai hatásai

Probléma –hazai kutatások

Az iskolai szegregáció kialakulásának alapvetően kétfajta útja van:

1. az iskolák, illetve az intézményfenntartó külön intézményekben, külön helyiségekben oktatja az alacsony társadalmi státuszú (elsősorban a roma) szülők gyerekeit

2. a szabad iskolaválasztás indukálta szegregáció - a magasabb társadalmi státuszú szülők, a „körzeti iskola” helyett színvonalasabb intézménybe íratják gyermekeiket

Hétszer kisebb arányú az érettségit adó középiskolákban történő továbbtanulás a roma tanulók körében.

Célok

Oktatási egyenlőtlenségek mérséklése Az iskolarendszer szelekciós és szegregációs trendjének csökkentése A közoktatási rendszerre jellemző települési különbségek mérséklése, a kistelepüléseken és válságövezetekben élő gyermekek esélyeinek növelése

Versenyképes tudás Hatékony közoktatási rendszer

Az oktatási ráfordítások hatékonyabb felhasználásának biztosítása

Befogadó közoktatási rendszer Az integrációs folyamatok megerősítése

a szegregáció, a diszkrimináció tilalmaaz egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.)

hátrányos helyzet meghatározása halmozottan hátrányos helyzet meghatározása Kt. 121.§ 14. pont

Szülői nyilatkoztatás a jegyzői feladatellátás keretében20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet szerinti jegyzői adatgyűjtés (7.sz. melléklet)

Integrációs felkészítés, képesség-kibontakoztató felkészítés 2003-tól 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D., E. §

Országos Oktatási Integrációs Hálózat

A jogszabályi környezet változása

A jogszabályi környezet változása

A halmozottan hátrányos helyzet megállapítása vonatkozásában a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/H. §-a tartalmaz szabályokat, illetve ugyanezen Korm. rendelet 7. sz. melléklete. Ezzel szoros összefüggésben áll a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, illetve a védelembe vételre vonatkozó szabályai, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. (Kt.) 121. § 14. pontja, ami a halmozottan hátrányos helyzet törvényi meghatározását tartalmazza.

A jogszabályi környezet változása

14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek;

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók – statisztikai adatok

Jegyzői adatszolgáltatás (létszámadatok) általános iskolai + óvodai korcsoport együtt (2007., 2008.)

0

20 000

40 000

60 000

80 000

100 000

120 000

2007. jegyzőiadatszolgáltatás

2008. jegyzőiadatszolgáltatás

intézmény körzetébenlakó tanulók

más körzetben vanállandó lakcímük (bejárótanulók)

Az általános iskolai felvételi körzetek kialakítására vonatkozó szabályozás A hhh tanulók az egyes felvételi körzetekben kiszámított aránya legfeljebb 15 százalékponttal lehet magasabb, mint a hhh gyermekeknek a településen belüli aránya. - Kt. 66. § (2)-(4)

A felvételi eljárás rendje - az iskolák szabad férőhelyeinek elosztására vonatkozó szabályozásHa még marad szabad férőhely, a hhh tanulókat előnyben kell részesíteni, majd sorsolás - Kt. 66. § (5)

Nem állami intézmények szerepvállalása az ált. iskolai beiskolázás során – Kt. 82. § (6) Tanulói létszáma 25%-át kötelezően a település/kerület

jelentkező gyermekei közül kell felvenni. hhh előnyben részesítésA körzetek kialakítására vonatkozó szabályozás tagiskolai

szintű.

A jogszabályi környezet változása folyt.

Kötelező óvodai felvétel a hhh gyermekeknek a kötelező felvételt biztosító óvodákban Kt. 65. § (2)

Óvodai fejlesztő program a 2007/2008-as nevelési évtől – szakmai keretek, forrás igénylése 9/2008. OKM rendelet

Óvodáztatási támogatás 2009. január 1-től a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (Gyvt.) 20/C. §a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

A jogszabályi környezet változása folyt.

Esélyteremtő programok, ösztönzők – eredmények

Integrációs felkészítésben, képesség-kibontakoztató felkészítésben, óvodai fejlesztő programban résztvevő tanulók, gyermekek száma 2007-től – központosított előirányzat (célhoz kötött forrás)

05000

1000015000200002500030000350004000045000

2007/2008. tanév,nevelési év

2008/2009. tanév,nevelési év

integrációs, képesség-kibontakoztatófelkészítés

óvodai fejlesztő program

Oktatási Hivatal hatósági ellenőrzési jogosítványainak bővítése: Hatósági ellenőrzést folytathat valamennyi közoktatási

intézménynél Vizsgálhatja a körzetes feladatok ellátását Kimondhatja azt, hogy a 2009/2010-es tanítási évben nem

indítható 1. osztály abban az általános iskolában amely nem jelölhető ki kötelező felvételt ellátó iskolának.

Szabálysértési ügyekben eljárhat Közvetlenül eljárást kezdeményezhet a nem önkormányzati

intézmények esetében a kifizető szervnél a támogatás felfüggesztése érdekében

Önkormányzati intézményeknél szabálytalanság esetén felhívja a ÁSZ figyelmét

Felügyeleti bírság összege: 1.000.000 Ft

A jogszabályi környezet változása folyt.

Útravaló ösztöndíjprogram az Útravaló Ösztöndíjprogram indításáról szóló 2086/2005. (V. 9.) Korm. Határozat, az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet

Esélyegyenlőségi intézkedési tervek kötelező elkészítéseKt. 105. § - önkorm., nem állami, nem önkormányzati fenntartók is

Roma Integráció Évtizede Programa Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervhez kapcsolódó, a 2008-2009. évekre szóló kormányzati intézkedési tervről szóló 1105/2007. (XII. 27.) Korm. határozat

„Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiaa „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 szóló 47/2007. (V. 31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007-2010.) szóló1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozat

A jogszabályi környezet változása folyt.

2009-es költségvetési tv.: XX. fejezet 11/7/4 Esélyegyenlőségi és integrációs programok – több

mint 700 millió Ft XX. fejezet 11/7/15 „Útravaló” ösztöndíj program - 2.200 millió Ft 5. sz. melléklet 16. pont a) - Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések

támogatása – 3.800 millió Ft 5. sz. melléklet 27. pont - Óvodáztatási támogatás – 760 millió Ft (a

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleinek) 5. sz. melléklet 24. pont - az integrációs rendszerben résztvevő

intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása – 3.720 millió Ft a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet

A jogszabályi környezet változása folyt. – 2009-es költségvetési tv.

Pedagógusok anyagi támogatása, kiegészítő illetmény igénylése 36/2008. (XII. 23). OKM rendelet

alapján

Mely intézmények igényelhették?Általános iskolák, és óvodák;

- Amelyek 2008/2009-es tanévben, nevelési évben óvodai fejlesztő programra, illetve integrációs vagy képesség-kibontakoztató felkészítésre támogatásban részesültek;

- Feltétel még, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya elérje

óvoda esetében a 15 %-ot, illetve iskola esetében az 5 % -ot.

Mely pedagógusok kaphatják a kiegészítő illetményt?- Akik integráló vagy képesség-kibontakoztató iskolában, óvodában

dolgoznak, emellett konkrét integrációs vagy felkészítő feladatot vállalnak.

Pedagógusok anyagi támogatása, kiegészítő illetmény igénylése 36/2008. (XII. 23). OKM rendelet

alapján

Mekkora az egy pedagógusnak adható összeg?Havi bruttó 5.000 Ft-tól 60.000 Ft-ig.

- A konkrét összeget az intézmény vezetője határozta meg.- Az intézmény által szétosztható keret az ott tanuló halmozottan

hátrányos helyzetű gyermekek iskolán belül,i arányától függ.- 2009. január 1.- 2009. augusztus 31. közötti időszakra kerül most

kifizetésre.Mekkora a felhasznált, jóváhagyott összeg?Közel 2.3 mrd Ft, ebből

önkormányzati fenntartású intézményeknek: 2.278 mrd Ftnem önkormányzati fenntartású intézményeknek: 41 millió Ft

A legtöbb bérkiegészítés kifizetésére Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (530 millió Ft),Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (427 millió Ft) kerül sor.

Pedagógusok anyagi támogatása, kiegészítő illetmény igénylése 36/2008. (XII. 23). OKM rendelet

alapján

FővárosBaranyaBács-KiskunBékésBorsod-Abaúj-ZemplénCsongrádFejérGyőr-Moson-SopronHajdú-BiharHevesKomárom-EsztergomNógrádPestSomogySzabolcs-Szatmár-BeregJász-Nagykun-SzolnokTolnaVasVeszprémZala

Pedagógusok anyagi támogatása, kiegészítő illetmény igénylése 36/2008. (XII. 23). OKM rendelet

alapján

Mikor kapják meg a pedagógusok a kiegészítő illetményt?- Havi rendszerességgel, a havi fizetéssel együtt. - Először a 2009. február havi fizetéssel együtt a január, február havit,

majd havi ütemezésben.az önkormányzati fenntartók a februári nettó finanszírozás keretében kapják meg a forrást a nem önkormányzati fenntartók március 10-ig kapják meg a forrást

Hány intézmény, pedagógus érintett a programban?- Közel 600 általános iskola; - Közel 450 óvoda;- Közel 11.000 pedagógust; A 2009/2010-es tanévre, nevelési évre jutó bérpótlékot külön pályázat

alapján lehet igényelni.

AJTP, AJKP, AJKSZPHátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja: 2007/2008. tanév (1.048.000 forint * 3000 tanuló) Összesen: 3.1 mrd Ft (költségv. tv. 3. számú melléklet)Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja:2007/2008 tanév (987.000 Ft*620 Fő tanuló) Összesen: 611 millió Ft (kollégiumi finanszírozás, ezen felül középiskolai normatíva, amit az iskolák a programban bennlévő 0. évfolyamos tanulók esetében kapnak) (költségv. tv. 3. számú melléklet)Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja:2007/2008 tanév (1.000.000 Ft * 75 Fő tanuló) 75.000.000 Ft + intézményenként 10.000.000 Ft infra Összesen: 105 millió Ft (költségv. tv. 5. számú melléklet)

Szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait elősegítő program, Mentor program

Esélyteremtő programok, intézkedések

TÁMOP 3.3.1 Oktatási esélyegyenlőség és integráció – kiemelt projekt TÁMOP 3.3.2 Oktatási esélyegyenlőségi programok végrehajtásának

támogatása TÁMOP 3.3.3 Integrációs gyakorlatot folytató iskolák minőségbiztosítása,

szakmai szolgáltató hálózatokkal történő együttműködésük támogatása TÁMOP 3.3.4 A halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú

képzésbe irányuló továbbtanulási útjainak megerősítése, „Láthatatlan kollégiumi” programok támogatása

TÁMOP 3.3.5. A komponens: Tanoda programok támogatása TÁMOP 3.3.5. B komponens: Antidiszkriminációs jelzőrendszer kiépítése TÁMOP 3.2.1. A komponens: Új tanulási formák és rendszerek -

kiemelt projekt KÁF TÁMOP 3.2.1. B komponens: Új tanulási formák és rendszerek -

pályázatos rész, közvetett támogatás KÁF

Esélyteremtő programok, intézkedések, ÚMFT

A tárca esélyegyenlőségi programjainak megvalósulását különösen a következő külső tényezők befolyásolhatják: - a várható demográfiai folyamatok, - a szegregációs jelenségekből fakadó hátrányok, - a munkaerőpiaci változások, - néhány fontosabb társadalomszerkezeti jellemző alakulása, - a közszektor működésében prognosztizálható változások

Esélyteremtő programok, intézkedések hatása külső tényezők befolyása

Equity konferencia - OECD Oktatáspolitikai Bizottsága javaslatára

2009. június 9.-10. informális miniszteri értekezlet az ’equity’ témakörében Norvégiában

A javasolt 3 fő téma (a tervek szerint): 1. korai beavatkozás, 2. lemorzsolódás - ahol nem teszi érdekeltté az iskola a tanulót,

3. mit tudunk (adatok) és mit teszünk e tudással

További javasolt témák: 4. Az óvodáztatás szerepe a későbbi iskolai kudarcok megelőzésében5. Az iskolafenntartás intézményrendszerének szerepe az iskolai szegregáció leépítésében

Köszönöm a figyelmet!

Hegyiné Pallaghy Szilviaosztályvezető

OKM, Esélyegyenlőségi Főigazgatóság

E-mail: szilvia.pallaghy@okm.gov.hu