az országos területfejlesztési koncepció · 1. térségi ... • az otk elvei céljai nem...
Post on 21-Apr-2019
215 Views
Preview:
TRANSCRIPT
Az Országos Területfejlesztési Koncepció
Nagy András
geográfus, projektcsoport-vezetőVÁTI Nonprofit Kft
Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság
BME Urbanista szakirányú továbbképző programBME Urbanista szakirányú továbbképző program
Budapest-2011.november 28.
Tartalom
• A 2005-ben elfogadott OTK-t megalapozó, felülvizsgáló dokumentumokdokumentumok
• A 2005-ben elfogadott OTK felépítése
• Az OTK felülvizsgálatának eredményei
A 2005-ben elfogadott OTK megalapozása, felülvizsgálata
• 1996: törvény a területfejlesztésrıl, -rendezésrıl• 1998: Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK)• 2001: Elsı Ogy. Jelentés a területi folyamatokról, területfejlesztési politika • 2001: Elsı Ogy. Jelentés a területi folyamatokról, területfejlesztési politika
érvényesülésérıl (1990-1998)• 2004-05: Az 1998-ban elfogadott OTK felülvizsgálata• Második Ogy. Jelentés a területi folyamatokról,
területfejlesztési politika érvényesülésérıl (1998-2003)• 2005: A megújított Országos Területfejlesztési Koncepció• 2009-10: Harmadik Ogy. Jelentés a területi folyamatokról,
területfejlesztési politika érvényesülésérıl (2003-2007)területfejlesztési politika érvényesülésérıl (2003-2007)• Értékelı Jelentés magyar településhálózat helyzetérıl és
távlatairól• 2010: A 2005-ben elfogadott OTK felülvizsgálata
Az Országgyőlési Jelentés területfejlesztési munkarészének háttere, célja
• elkészítését a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény szabályozza
Kormány készíti, Országgyőlés elé, NGM megbízásából VÁTI• Kormány készíti, Országgyőlés elé, NGM megbízásából VÁTI
• átfogó, utólagos, négy éves periódust ölel fel
• EU Kohéziós Jelentéshez hasonló, összhatást értékelı jelentés
Célja: elemzés/értékelés a területi folyamatok alakulásáról, a területi politika érvényesülésérıl – 4 évente beszámoló az Országgyőlésnek
• területi hatású ágazati fejlesztések eredményeinek értékelése
• eszköz és intézményrendszer elemzése, értékelése
• régiók, integrált kezelést igénylı térségek és a speciális sajátosságokkal rendelkezı térségtípusok szerinti értékelések
Előzmények, ütemezés
• Elsı OGy. Jelentés (2001)
1990-1998 közti idıszakról
• Második OGy. Jelentés (2005)
1998-2002 közti idıszakról
(aktualizált kiegészítés 2003)
• Harmadik OGy. Jelentés (2009)
2003-2007 közi idıszakról2003-2007 közi idıszakról
háttéranyag: 2009. szeptember 30.
értékelı összefoglaló: 2009. november 30.
Jövıkép
3. Fenntartható térségfejlıdés,
örökségvédelem
4. Területi integrálódás Európába
5. Decentralizáció
és regionalizmus
1. Térségi versenyképessé
g
2.Területi felzárkózás
Országos Területfejlesztési Koncepció felépítése
örökségvédelem Európába és regionalizmus g
1. Versenyképes budapesti metropolisz-térség 2. Fejlesztési pólusok és városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése 3. Külsı és belsı perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása 4. Országos jelentıségő integrált fejlesztési térségek és tématerületek
A, Balaton térség tartós versenyképességének megteremtése B, Tisza térség fenntartható felzárkóztatása C, A Duna–mente fenntartható fejlesztése D, A termálvíz kincs térségi hasznosítása
KÖZÉPTÁVÚ TERÜLETI CÉLOK
A P
E
L
V
E
K
ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER
D, A termálvíz kincs térségi hasznosítása E, A megújuló energiaforrások részarányának növelése
5. Határ menti területek együttmőködésének erısítése 6. Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztési prioritásai
RÉGIÓK FEJLESZTÉSI IRÁNYAI
- Közép-Magyarország - Közép-Dunántúl - Nyugat-Dunántúl - Dél-Dunántúl
- Észak-Alföld - Észak-Magyarország - Dél-Alföld
A L
A
I.TERÜLETI JÖVİKÉP-2030-ig• Harmonikus és fenntartható társadalmi – gazdasági
– környezeti térszerkezet, mely• A helyi adottságokhoz igazodó térségi
rendszereken szervezıdik, rendszereken szervezıdik, • Policentrikusan, több európai szinten is
versenyképes területegységgel (régiók, kistérségek, települések),
• Szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe,
• Az alapvetı esélyeket meghatározó • Az alapvetı esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek elfogadhatatlan területi egyenlıtlenségek
ALAPELVEK• Szubszidiaritás és decentralizáció • Proaktívitás• Rendszerszemlélet• Folyamatorientáltság, monitoring és értékelés • Folyamatorientáltság, monitoring és értékelés • Tájszemlélet• Partnerség• Programozás• Integrált fejlesztések • Koncentráció• Koncentráció• Fenntarthatóság • Nyilvánosság
II.ÁTFOGÓ TERÜLETPOLITIKAI CÉLOK 2020-IG
• 1. Térségi versenyképesség kettıs célkitőzés:
• A.) Az ország egészének versenyképessége érdekében hatékonyés a növekedés területi terjedését ösztönzı térszerkezetés a növekedés területi terjedését ösztönzı térszerkezetmegteremtése, a jelentıs foglalkoztatást és jövedelemtermeléstbiztosító térségek hatékony fejlesztése (fıváros, növekedésipólusok és fejlıdési tengelyek, policentrikus városrendszer,nemzetközi elérhetıség, idegenforgalmi vonzerıvel rendelkezıtérségek )
• B.) Valamennyi térség, régió fejlesztésekor adottságaikra ésstratégiáikra építve a relatív versenyképesség erısítése (magasfoglalkoztatást biztosító beruházások, népességmegtartó, ill. -foglalkoztatást biztosító beruházások, népességmegtartó, ill. -vonzó képesség javítása, új életképes térségi funkciók, gazdaságdiverzifikációja)
2. Területi felzárkózás, kohézió
• Túlzottan egyközpontú térszerkezet oldása a régiók közti jelentıs különbségek mérsékléseközti jelentıs különbségek mérséklése
• Tartósan leszakadó és periférikus térségek gazdasági-társadalmi dinamizálása
• Helyi (települési, kistérségi) szinten, valamint a fıbb településkategóriák között jelentkezı, az alapvetı életesélyek (közszolgáltatások elérhetısége, kommunális infrastruktúra) terén fennálló egyenlıtlenségek mérsékléseegyenlıtlenségek mérséklése
3.Fenntartható térségfejlıdés és örökségvédelem
• A táji természeti örökség helyi-térségi megırzése és hasznosításahasznosítása
• ·A kulturális örökség és a társadalmi identitás helyi-térségi értéknövelı kezelése és erısítése
• ·Az erıforrások fenntartható használatát biztosító • ·Az erıforrások fenntartható használatát biztosító fejlesztéspolitika megvalósítása
4.Integrálódás Európába
• Intenzív illeszkedés és mélyebb beágyazódás az európai gazdasági térbe, beágyazódás az európai gazdasági térbe,
• Határ menti és határon átnyúló együttmőködések lehetıségeinek bıvítése a Kárpát-medencében
• A nemzeti integrációk és a nemzetiségi fejlesztési együttmőködések megteremtése
5.Decentralizáció és regionalizmus
• Regionális berendezkedéső államszervezıdés és érdemi államszervezıdés és érdemi decentralizáció
• Regionális fejlesztéspolitika, -tervezés és -programozás
ORSZÁGOS TERÜLETI CÉLOK 2015-IG
1. A versenyképes metropolisz: Budapest és agglomerációja
2. Regionális növekedési pólusok és tengelyek fejlesztése
3. Külsı és belsı perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása3. Külsı és belsı perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása
4. Balaton térség tartós versenyképességének megteremtése
5. Tisza-térség fenntartható felzárkóztatása
6. A Duna–mente fenntartható fejlesztése
7. A termálvíz kincs térségi hasznosítása
8. A megújuló energiaforrások részarányának növelése
9. Határ menti területek együttmőködésének erısítése
10. Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztési prioritásai
Regionális pólusok és tengelyek
Sopron
Szombathely
Zalaegerszeg
Nagykanizsa
Békéscsaba
Eger
Salgótarján
Kecskemét
Szolnok
ZágrábEszék
Szabadka/
Belgrád
Nagyvárad
Ungvár/
Kijev
Kassa
PozsonyBécs
Arad
Gyır
Pécs
Szekszárd
Debrecen
NyíregyházaMiskolc
Kaposvár
Hódmezıvásárhely
Fejlesztési
alközpontok
Jelmagyarázat
Nemzetközi tengely
Regionális tengely
Fejlesztési
pólus
Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek
SzékesfehérvárVeszprém
Budapest
Szeged
Dunaújváros
Tatabánya
Fejlesztési
társközpont
Regionális pólusok és tengelyek
Sopron
Szombathely
Zalaegerszeg
Nagykanizsa
Békéscsaba
Eger
Salgótarján
Kecskemét
Szolnok
ZágrábEszék
Szabadka/
Belgrád
Nagyvárad
Ungvár/
Kijev
Kassa
PozsonyBécs
Arad
Gyır
Pécs
Szekszárd
Debrecen
NyíregyházaMiskolc
Kaposvár
Hódmezıvásárhely
Fejlesztési
alközpontok
Jelmagyarázat
Nemzetközi tengely
Regionális tengely
Fejlesztési
pólus
Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek
SzékesfehérvárVeszprém
Budapest
Szeged
Dunaújváros
Tatabánya
Fejlesztési
társközpont
Elmaradott térségek és perifériák
Jelmagyarázat
mutatók alapján a kistérségeklegrosszabb helyzet ő harmadába tart ozó térséggyorsforgalmi út tól és megyeszékhelytıl egyaránt távol (min 30km) esı területek
gazdaságitár sadalmi
A Terül eti folyamatokról szóló Országgyőlési Jelentés (2005) alapján
A Balaton-térség, a Tisza-térség és a Duna-mente
Tanyás térségek
Külterületi népesség száma legalább 200 fı, és aránya minimum 2% (2001)
Aprófalvas térségek
500 fınél kisebb lélekszámú települések
Az Országos Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata
háttér• Elkészítését az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005 (XII.
25.) OGY határozat írja elı:
„Az Országgyőlés felkéri a Kormányt, hogy…kísérje figyelemmel az „Az Országgyőlés felkéri a Kormányt, hogy…kísérje figyelemmel az
Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott célok és
prioritások megvalósulásának folyamatát és az Országgyőlés részére
készülı, területi folyamatokról szóló esedékes beszámoló keretében adjon
tájékoztatást az OGY határozatban foglaltak megvalósításáról, valamint
2010. október 31-ig végezze el a dokumentum szükséges felülvizsgálatát.”
• Az OTK eddigi érvényesítésének tapasztalatai valamint számos hazai és európai szakpolitikai folyamat és kihívás is indokolja a területfejlesztés legfontosabb szakpolitikai dokumentumával kapcsolatos eddigi tapasztalatok összegzı értékelését és javaslattételt a területfejlesztési politika további feladataira.
• Kormány készíti, Országgyőlés számára, az NGM megbízásából VÁTI
• I. Az OTK funkciója, alapelvei
• II. Az ország területi jövıképe
• III. A területfejlesztési politika átfogó céljai 2020-ig
Célok érvényesülése, a területi folyamatok alakulása, a területfejlesztési és ágazati szakpolitikai
tevékenységek hozzájárulása a célok megvalósulásához.
A „Felülvizsgálati Jelentés” felépítése
tevékenységek hozzájárulása a célok megvalósulásához.
• IV. Országos területi célok 2013-ig Célok és a területi folyamatok alakulása. A területfejlesztési és ágazati szakpolitika hozzájárulása a célok
megvalósulásához. Az egyes térségtípusok lehatárolásának problémái.
• IV.7. Területi prioritások a szakpolitikák számára Területi prioritások érvényesülése, OTK térségtípusok alkalmazása az ágazati fejlesztéspolitikában
(tervezés, forrásfelhasználás), lépések az ágazati decentralizáció terén.
• V. Az intézmény- és eszközrendszer fejlesztési irányai
• VI. Régiók fejlesztési irányai• VI. Régiók fejlesztési irányai
• VII. AZ OTK felülvizsgálat összefoglaló értékeléseJavaslatok, hiányterületek azonosítása, javaslat beépítésükre
A 2005-ös OTK Felülvizsgálatának fıbb megállapításai• Térségi versenyképesség:
– keleti országrész megyéinek többsége: az átlagnál alacsonyabb mértékő növekedés, tovább nıtt elmaradásuk
– a fejlettebb Közép-dunántúli és a Közép-magyarországi régió átlagosnál nagyobb teljesítmény-növekedése.
– fajlagos GDP megyék közti különbségei az Unióban a legmagasabbak.
– tovább nıttek a beruházások térségi különbségei is, a stabilizálódó gazdasági szervezetrendszer területi koncentrációja
• Területi felzárkózás:
– folyamatos népesség-csökkenés, a leginkább elmaradott térségek kiürülése
– növekvı munkanélküliség mellett erısödı területi különbségek
– mérséklıdı, de kistérségi szinten olykor kétszeres jövedelmi különbségek
– alapszolgáltatások társulási formában történı ellátása,
– javuló csatornázottság,a hálózatba kötött lakások aránya öt év alatt több mint 10 – javuló csatornázottság,a hálózatba kötött lakások aránya öt év alatt több mint 10 százalékponttal, 72,4%-ra nıtt.
A 2005-ös OTK Felülvizsgálatának fıbb megállapításai
• Fenntartható térségfejlıdés és örökségvédelem
– csökkenı környezetterhelés, javuló környezeti állapot
– csökkenı ipari és növekvı közlekedési kibocsátás
– a közüzemi ivóvízellátás megoldottnak tekinthetı, azonban az Ivóvízminıség-javító Program nem haladt a szükséges ütemben.
– hatékonyabb szennyvíztisztítás, kiterjedı hulladékgyőjtés, -hasznosítás
• Területi integrálódás Európába
– elmaradt felzárkózás, kedvezıtlen versenyképességi mutatók (foglalkoztatás, termelékenység, K+F ráfordítások)
– környezetileg kevésbé terhelt, csökkenı kibocsátások védett természeti területekben gazdag, a környezetvédelmi infrastruktúra-építésben a folyamatosan fejlıdı ország
– a mőszaki infrastruktúra-hálózatok fejlesztése révén jelentısen javult a balkáni országok nyugat-európai elérhetısége, valamint a keleti országrész jelentıs része is bekapcsolódhatott az európai gazdasági vérkeringésbe.
– az ország aktív résztvevıje az európai területpolitikai együttmőködéseknek
• Decentralizáció és regionalizmus • Decentralizáció és regionalizmus
– erısödı régió, gyengülı megye, kistérségi társulások
– hazai területfejlesztési források decentralizációja mellett önálló ROP-ok
KISTÉRSÉGEK KOMPLEX TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEJLETTSÉGE
A kistérségek komplex társadalmi-gazdasági fejlettsége 2007, és változása 2003-2007
• gazdasági, társadalmi, infrastrukturális és elérhetıségi adatok együttese (6 kulcsmutató)
• fejlett Közép-Magyarország, a nyugati határmente, valamint csak a megyeközpontokdélen és keleten
• 2003-2007 között elsısorban
kistérségekrelatív helyzete
Jelmagyarázat
a fıváros déliszomszédságában, és a Duna bal partján(Dunaújváros-Paks-Szekszárd)javult a kistérségekrelatív fejlettsége
• Közép-Magyarországon,Közép-, és Nyugat-Dunántúlonszinte egyáltalán nem találhatóalacsony fejlettségő kistérség
relatív helyzete
javuló/magas
stagnáló/magas
romló/magas
javuló/közepes
stagnáló/közepes
romló/közepes
javuló/alacsony
stagnáló/alacsony
romló/alacsony
alacsony fejlettségő kistérség
• Leszakadó Dél-Dunántúl,
Észak- és Dél-Alföld belsı és
külsı perifériái
Fıbb megállapítások; eszköz-, intézményrendszer
• Az OTK elvei céljai nem épültek be az ÚMFT ágazati és regionális programjaiba
• A térségi szintő fejlesztési koncepciók és programok elkészítésének a gyakorlatban nem volt jelentısége, az ágazati tervezés sem érvényesítette az OTK-t
• Az ágazati szakpolitikák mérsékelt területfejlesztési szerepe, súlytalan területi • Az ágazati szakpolitikák mérsékelt területfejlesztési szerepe, súlytalan területi prioritások
• Kiemelt térségek programjai nem váltak operatív programok részévé
• Elmaradt a források érdemi decentralizációja
• Hiányosságok a hazai területi értékelési tevékenységek koordinációjában és gyakorlatában
• Országos szint: folyamatosan változó kormányzati struktúra, súlytalan OTT
• Területi középszint – összetett, de alacsony hatékonyságú rendszerek:
• Koncentrált uniós forrásfelhasználás, területileg nem megfelelıen megalapozott allokáció
Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!
Nagy András
anagy@vati.hu
http://www.vati.hu/static/otk/hun/letoltesekhun.html
top related