b eavatkozÁsok az eutrofizÁciÓ szabÁlyozÁsÁra

BEAVATKOZÁSOK AZ EUTROFIZÁCIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA

Beavatkozások a vízgyűjtőnPontszerű terhelések szabályozása (1)Lakossági szennyvíz Csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztése

terhelés növekedés Háromlépcsős tisztítás (mechanikai, biológiai

tisztítás, P és N eltávolítás) Szennyvíz elvezetés Vízpótlás (hígítóvíz hozzávezetés)

Pontszerű terhelések szabályozása (2)

Állattartó telepek Hígtrágyás almos technológia Hígtrágya komposztálás (esetleg biogáz

termeléssel kombinálva) Megszüntetés Tisztítás Hígtrágya öntözés

NEM–PONTSZERŰ TERHELÉSEK

Mezőgazdasági nem–pontszerű terhelés Műtrágya felhasználás Művelési ág Művelési technológia Tevékenység felhagyás

Városi lefolyás Záportározók Városi lefolyás kezelése nádastavon

BEFOLYÓ VÍZ KEZELÉSE

Kémiai kezelésWachnbach tározó (Németország)

ElőtározóBalaton (Kis–Balaton tározó)

Szűrőmező (nádastó)Tatai Öreg–tó (terv)

Vízelvezetés

TAVON BELÜLI BEAVATKOZÁSOK

Célja

Fajtái

Alkalmazási terület

Hasznosság

Költség

Előnyök és hátrányok

Kotrás

 Hínárirtás

 Foszfor inaktiválás az üledékben

  Vas(III)–klorid

Alumínium–szulfát

Kalcium–hidroxid

Kalcium–karbonát

Hamu

Ritkaföldfém–sók

Üledék lefedéseÜledék lefedése

Oxigénviszonyok javítása (főleg mély tavak esetében)

Hypolimnion levegőztetéseVegyszeres kezelés (hidrogén–peroxid)Cirkuláltatás

Hypolimnion elvezetéseÁrnyékolásBiotechnikai eljárások

Élőlények betelepítése (amúr, busa)Beavatkozás a táplálék láncbaKevés ismeretÓVATOSSÁG!!

A HŐSZENNYEZÉS ÖKOLÓGIAI A HŐSZENNYEZÉS ÖKOLÓGIAI HATÁSAIHATÁSAI

Természetes melegedési és hűlési folyamatok a vízi ökoszisztémában.

Éves hőmérséklet változása elérheti a 30 oC-t.

Ökoszisztéma alkalmazkodása a lassú (szezonális) változásokhoz.

Szezonális szukcesszió.

Gondot a hirtelen és nagymértékű hőmérsékletváltozás okoz.

FOGALMI MEGHATÁROZÁSOKFOGALMI MEGHATÁROZÁSOK

Hőterhelés a vízbe irányuló egyszerű hőleadás (hőátadás).

Hőszennyezés a vízi élővilág életében zavart és/vagy károkat okozó hőterhelés.

A hőmérséklet hirtelen változása hősokkot okoz.

Hőtűrés: élőlények hőmérséklet toleranciája.

Szubletális hőmérséklet: legnagyobb hőmérséklet, amelyen 96 óráig tartva a teszt élőlényeket, nincs pusztulás.

Kritikus hőmérséklet: az élettevékenységekben kedvezőtlen változások következnek.

LT50: hatórás inkubációs időhöz tartozó 50 %-os pusztulást okozó hőmérséklet.

Közepes ellenállási idő: az a 96 óránál rövidebb időszak, amelyen belül a teszt élőlények 50 %-a elpusztul.

LT100: Letális hőmérséklet, az élőlények 100 %-a elpusztul.

Hőlépcső (T): A hidegvízi és a melegvízi oldal hőmérséklet különbsége.

A hőstressz függ a hőhatás időtartamától, ezt befolyásolja:

-  A melegvíz elkeveredési viszonyai,-  A hűtővíz és a teljes vízhozam aránya,-  A természetes hűlési folyamat intenzitása.

Tiszai hőcsóva profilja 1Tiszai hőcsóva profilja 1

0 20 40 60 80 100 120 140 160 180

Távolság a balparttól, m

82

83

84

85

86

87

88

mB

f

19.2

19.8

20.4

21.0

21.6

22.2

Tiszai hőcsóva profilja 2Tiszai hőcsóva profilja 2

0 20 40 60 80 100 120 140 160

Távolság a balparttól, m

83

84

85

86

87

mB

f

19.2

19.8

20.4

21.0

21.6

22.2

Tiszai hőcsóva profilja 3Tiszai hőcsóva profilja 3

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140

Távolság a balparttól, m

82

84

86

mB

f

19.4

20.4

21.4

Tiszai hőcsóva profilja 4Tiszai hőcsóva profilja 4

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130

Távolság a balparttól, m

82

83

84

85

86

87

mB

f

19.3

19.6

19.9

20.2

20.5

20.8

Hőlépcső (Tmax és T)

A kondenzátor bemenő és kimenő oldala közötti értéket (Tmax).

A teljes elkeveredés utáni értéket (T).

Általában a téli és a nyári T között is különbséget tesznek.

A T és Tmax értékére a következő megállapítások tehetők:A kisebb hőfoklépcsőt, de nagyobb

hűtővíz mennyiséget általában előnybe részesítendő; A nyári 11

oC- os Tmax még elviselhető.

Kitettségi idő

A legnagyobb hőfok különbség (mintegy 40 oC Pakson) a kondenzátorok.

A dunai hőcsóvában mintegy 5 órát tartózkodik a víz.

A HŐSZENNYEZÉS HATÁSA A A HŐSZENNYEZÉS HATÁSA A VÍZMINŐSÉGREVÍZMINŐSÉGRE

A vízminőség változáshoz min 10 %-os melegvíz hozam kell.

Romló oxigénviszonyok (Tisza II.).

A HŐSZENNYEZÉS HATÁSA AZ ÉLŐ A HŐSZENNYEZÉS HATÁSA AZ ÉLŐ SZERVEZETEKRESZERVEZETEKRE

A reakció függ:A hőtűrésük mértékétől,A generációs időtől.

Rövid generációs idő: társulás szerkezet átrendeződése

Hosszabb generációs idő: pusztulás (plankton), vagy elvándorlás (halak).

BAKTERIOPLANKTONBAKTERIOPLANKTON Könnyen alkalmazkodó társulás.

Gyors generációs idő.

Főként a struktúra átrendeződésével reagál.

Pszichrofil -- termofil baktériumok.

Paksi és tiszai tapasztalatok.

Hőszennyezés hatása a patogénekre

FITOPLANKTONFITOPLANKTON

A Tmax fontosabb tényező, mint a T.

A javasolt felső hőmérsékleti határ 28 oC.

A T értéke max.12 oC.

Kovaalgák helyett cianobaktériumok.

Mechanikai tényezők hatása.

ZOOPLANKTONZOOPLANKTON

A mechanikai stressz fontosabb tényező, mint a T.

A hőstresszel járó pusztulás 10 % alatti, ha a hőmérséklet 29 oC alatti.

A T értéke 15-17 oC között változott.

ÉLŐBEVONATÉLŐBEVONAT

Tmax = 25 oC.

Bevonat-képződési problémák a hűtőrendszerben (pl. vándorkagyló, mohaállat stb.).

MAKROSZKÓPIKUS MAKROSZKÓPIKUS GERINCTELENEKGERINCTELENEK

LT50 és LT100 értéke általában 30 oC alatti, 28 oC -os Tmax engedhető meg.

A dunai hőcsóvában az erőmű működése óta csökkent az üledék fauna fajszáma.

HALÁLLOMÁNYHALÁLLOMÁNY

TMAX = 25-35 oCKÖZÖTT.

HŐLÉPCSŐ = VÁNDORLÁSI GÁT.

PAKSON:8-12 oC-os hősokk jellegű és 15-20 oC-os lassú hőfoknövelést viseltek el a halak. LT50 = 26-33.5 oC fajtól függően. Tmax = 30 oC-os felső határt lehetséges. LT100 értéke 31-34 oC közötti.

HATÁRÉRTÉKEK, ELŐÍRÁSOKHATÁRÉRTÉKEK, ELŐÍRÁSOK

Megengedhető maximális hőmérséklet (Tmax)

Tmax-ra 25-30 oC közötti érték.

Hazai viszonyok között a Tmax értéke 30 oC.

AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG HATÁSAI

Alacsony népsűrűség Természeti források alacsony kihasználtsága Gyűjtögető-vadászó életmód Kevés hatás a környezetre Szelekciós előny: eszközhasználat,

kommunikáció, gondolkodás, beszéd, írásbeliség Következmény: nagyobb forrás kihasználás =

népesség növekedés

TERMÉSZETES ÁLLAPOT

NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS HATÁSAIHATÁSAI

Specializáció Mezőgazdaság fejlődése Ipar fejlődése Terjeszkedő magatartás (erdőirtás, ugar feltörés,

ipari térségek, stb. ) Természetes táj kultúrtájjá változik Környezet terhelés nõ Lényeg: Az ember a többi fajjal szemben

szelekciós előnyre tett szert, és azt ki is használja)

- Túlszaporodás

- Források felélése

- Életfeltételek romlása (környezetszennyezés)

- Földi ökoszisztéma degradálása (diverzitás csökken, élőhelyek megszűnnek, stb.)

Következmény:

Gondok:

- A fajok genetikailag nem követhetik a változásokat (időlépték!)

- Egyes fajok eltűnnek örökre

- Sok faj léte veszélyben van

- A Föld véges

- Hosszú távú tervezés kontra társadalmi törvények

- Környezetvédelmi gondok globálissá válása

A MEZŐGAZDASÁG HATÁSAI A növénytermesztés intenzifikálása

KÉTNYOMÁSOS GAZDÁLKODÁS HÁROMNYOMÁSOS GAZDÁLKODÁS VETÉSFORGÓ TALAJJAVÍTÁS (TRÁGYÁZÁS) TAGOSÍTÁS MŰTRÁGYÁK NÖVÉNYVÉDŐ-SZER GYOMIRTÁS NEMESÍTÉS GÉNTECHNIKA BELTERJES MEZŐGAZDASÁG ÖNTÖZÉS

   Állattenyésztés fejlődése

- RIDEG ÁLLATTARTÁS- HÁZTÁJI ÁLLATTARTÁS- NAGYÜZEMI ÁLLATTARTÁS- NEMESÍTÉS- GÉNTECHNIKA

   Környezetvédelmi problémák

- Erdőirtások

- Talajerózió

- Szikesedés (Na, Ca, Mg) - vízgazdálkodással összefüggésben

- Elsivatagodás

- Fajdiverzitás csökkenés

   A mezőgazdaság ökológiai hatásai

- Agrár ökoszisztémák létrejötte- Különleges társulások létrejötte (pl. kertek)- Szelekciós előny a termesztett fajoknak- Diverzitás csökkenés (kultúrtájjá válás)- Új társulások (taposott, rézsás, falrések és út

menti társulások, stb.)- Nitrogénkedvelő fajok előnyben- Kozmopolita fajok előnyben- Természetes zonáció megzavarása

A BÁNYÁSZAT HATÁSAI (1)

Tájdegradáció Környezetvédelmi problémák

- Esztétikai gondok (tájsebek)

- Morfológiai felszín változás

- Porszennyezés

- Zajszennyezés

- Felszíni lefolyás változás

- Talajvízszint süllyedés (Nyírád)

- Szennyezett bányavíz elhelyezés (tisztítás) (Tatabánya)

Iparfejlődés bányászat fejlődése

A BÁNYÁSZAT HATÁSAI (2)

Bánya- és meddő rekultiváció szükségessége

- Erózió megakadályozás

- Természetes szukcesszió utánzása

- Erdősítés

AZ IPAR HATÁSAIAZ IPAR HATÁSAI (1) (1)

Vegyipar (műtrágya, műanyag, mosópor, hadiipar)

Kőolaj feldolgozó ipar Kokszolás

- Rákkeltő anyagok (benzol, fenol, benzpirén)

- Szagterhelés (cián, ammónia, kén-hidrogén, merkaptán, fenol, stb.)

- Szennyezett hulladékvíz (-"- )

AZ IPAR HATÁSAIAZ IPAR HATÁSAI (2) (2)

Vas- és acélgyártás (CO, nehézfémek) Színesfém kohászat, Al ipar (fluor származékok) Galvanizálás (nehézfémek, Kazincbarcika) Papír és cellulózipar (szervesanyag, Bajkál-tó) Bőripar (festékek, állati hulladékok, Cr) Cementgyártás (kén-dioxid, szilikát, por) Energiaipar (por, hamu, savanhidridek, stb.)

AZ IPAR HATÁSAIAZ IPAR HATÁSAI (3) (3) Környezetvédelmi problémák

- Ipari parlagterületek (fejlett ipari államokban)- Légszennyezés- Környezet savasodása (északi államokban)- Üvegházhatás (globális hatás)- Hőterhelés (Paks, hőerőművek)- Radioaktív szennyezés (Csernobil)

Nagy ipari termelés -- nagy szennyező képesség -- havaria események

AZ IPAR HATÁSAIAZ IPAR HATÁSAI (4) (4) A gondok megoldási lehetőségei

- Legjobb hozzáférhető technológia alkalmazása- Környezetvédelmi törvények (határérték, bírság, behajtás)- Tisztítási előírások és technológiák- Állami szerepvállalás lehetősége a beruházásokban- A szennyező fizet elve (szennyezőre hárítás)- Tisztítás beépítése a termék árába (fogyasztóra

hárítás)- A kármegelőzés fontossága- Kárelemzések- Környezeti hatásvizsgálatok

- Ipar környezeti kárainak rekultivációja

AZ INFRASTRUKTÚRA AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS HATÁSAIFEJLESZTÉS HATÁSAI (1) (1)

Környezetvédelmi problémák a városiasodással kapcsolatban- Kevés elsődleges termelő szervezet- Felszín tömörödés- Nagy fedettség (aszfalt, beton, kő)- Hőkibocsájtás- Zajterhelés- Lakossági szennyvíz- Talajvíz szennyezés- Légszennyezés- Hulladékkezelés- Ipari szennyezőanyag kibocsátás

AZ INFRASTRUKTÚRA AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS HATÁSAIFEJLESZTÉS HATÁSAI (2) (2)

Ökológiai hatások

- Mozaikos ökoszisztémák kialakulása

- Emberek általi populáció gyérítés

- Ökológiai szelekció hiánya

AZ INFRASTRUKTÚRA AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS HATÁSAIFEJLESZTÉS HATÁSAI (3) (3)

Környezetvédelmi problémák az út- és vasúthálózattal kapcsolatban- Építés során környezeti károsodás lép fel (területveszteség, bányakárok, stb.)- Mikroklíma megváltozása- Zajterhelés- Levegőszennyezés- Toxikus anyagok felhalmozódása az élővilágban- Sószórás jégmentesítésre- Élőhelyek elszigetelése- Vízgazdálkodási gondok (talajvízszint, felszíni vízelvezetés)

AZ INFRASTRUKTÚRA AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS HATÁSAIFEJLESZTÉS HATÁSAI (4) (4)

Környezetvédelmi problémák az idegenforgalommal kapcsolatban

- Élőlények zavarása

- Élőlények (növények elsősorban) taposása

- Tápanyag terhelés növekedés -- eutrofizáció

- Szennyvízkezelés

- Hulladékgazdálkodás