„biztonságunk érdekében” oktatási- és tanácsadó tudományos egyesület

„Biztonságunk érdekében”

Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület

A BIZTONSÁG ÉS A BIZTONSÁGRA HATÓ TÉNYEZŐK,VALAMINT HAZÁNK KATASZTRÓFA-VESZÉLYEZTETETTSÉGE

HALLGATÓITUDÁSTÁR

1. kötet

T2.

2

Dr. HornyacsekJúlia

A biztonság és a biztonságra ható

tényezők, valaminthazánk

katasztrófa-veszélyeztetettsége

„Biztonságunk Érdekében”

Oktatási és TanácsadóTudományos

Egyesület

Budapest,2012.

Szerkesztő:

Késmárkiné Mach Mária

HALLGATÓI

TUDÁSTÁR 1.

ISSN:

ISBN:

Dr. Hornyacsek Júlia

T. 2.b

3

2. ELŐADÁS

Törzsanyag

Dr. Hornyacsek Júlia

4

A védelmi tanulmányokat folytatók, – legyen az a védelmi szféra bármely területe –

gyakran azzal szembesülnek, hogy a terület folyamatos változása, az új szakmai kihívások megjelenése miatt

nem könnyű aktuális és átfogó tananyagot találni a vizsgákra való felkészüléshez, szakmai elmélyüléshez.

Ez a sorozat segítséget kíván nyújtani a tanuláshoz. A tárgyköröket törzsanyagra, kiegészítő anyagra, valamint

háttéranyagokra csoportosítottuk. A bemutatók a lényeges kérdésekre koncentrálnak,

de nem elegendőek a felkészüléshez. További olvasásra, forrásanyagok feldolgozására van szükség.

T2.

K2.

H2.

Törzsanyag

Háttéranyag

HáttéranyagOlvass utána!

Foglald össze!

BEVEZETŐ

5

Az előadás anyagai a hazai és nemzetközi nyomtatott és elektronikus irodalom,

valamint a hatályos jogszabályok alapján készültek oktatási célból.A források és a kiegészítő információk

a diákon, a diák alatti jegyzet rovatban találhatóak,amely a nézet/jegyzetoldal menüpontra kattintva érhető el.

(A nyomtatott változatban az irodalomjegyzékben helyeztük el.)Az ismétlő kérdések megválaszolásával tudja eldönteni,

hogy mennyire értette meg az anyagot, továbbhaladhat-e, vagy ismételnie kell.

Az előadások külön is értelmezhetőek, de szerencsésebb egymást követően feldolgozni őket.

Minden jog fenntartva.

Használati útmutató

6

II. TémaII. TémaMagyarországMagyarország

Katasztrófa-veszélyeztetettsége Katasztrófa-veszélyeztetettsége B, B, Természeti eredetűTermészeti eredetű veszélyek veszélyek

2.

Motivációs kérdés: Soroljon fel hazai és nemzetközi nagy katasztrófákat!

7

2.1 A katasztrófa fogalma, alapvető csoportosítása

2.2. Magyarországot fenyegető katasztrófaveszélyek

Fő kérdések

2.2.1 Civilizációs katasztrófák fajtái

2.2.2. Természeti katasztrófák fajtái

8

FENYEGETÉSEK

KOCKÁZATOK, KIHÍVÁSOKVÁLSÁGOK

KATASZTRÓFÁK

Globális

Regionális

Belső

Katonai jellegű

Nem katonai jellegű

Természeti eredetű Civilizációs eredetű Egyéb veszélyek

VÁLSÁGOK

Környezeti és

civilizációs kihívások

Kontinentális

Magyarország biztonságát veszélyeztető tényezők

Ismétlés

99

A katasztrófa görög eredetű szó, fordulat, megsemmisülés, csapás, megrázó hirtelen esemény, az emberi élet, az anyagi javak, természeti értékek pusztulása.

Katasztrófa fogalma

a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű

olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.[1]

Ismétlés

1010

A katasztrófák csoportosítása

I. Eredetük vagy jellegük szerint

II. Helyük és kiterjedésük szerintII. Helyük és kiterjedésük szerint

III. Hatáserősség, intenzitás szerint

IV. Tér- és időkoordináták szerintV. Időparaméter szerint

VI. Lakosságfelkészítési szempontból

1

A csoportosítás forrása: Szász József: in: Szerk: Dr. Hornyacsek Júlia Felkészítők könyve, BM OKF 2000. [2]

Ismétlés

11

Magyarországot fenyegetőMagyarországot fenyegetőkatasztrófa-veszélyekkatasztrófa-veszélyek

2.2. altéma2.2. altéma

Milyen természeti eredetűkatasztrófák vannak?

Milyen civilizációs eredetűkatasztrófák vannak?

Hogyan hatnak ezek ránk? Milyen a kárterületük?

12

Vizsgáljuk meg, hogymilyen természeti eredetű

katasztrófák fordulhatnak elő!

Elemezzük, hogy ezeknek - milyen következménye lehet, - milyen károk keletkezhetnek, -milyen kárterület alakulhat ki!

A civilizációs veszélyeket A katasztrófa-veszélyeztetettség B,

prezentációban találod.

13

Melyek Magyarország alapvető jellemzői, amelyek befolyásolják

a veszélyeztető tényezőket?Ismétlés

14

Magyarország nem tartozik a kiemelten

katasztrófaveszélyes területek közé, de földrajzi

elhelyezkedéséből, a lakosság és a települések

sűrűségéből, ipari és közlekedési szerkezetéből, valamint

a környező országokban bekövetkező események hatásai

miatt, számolni kell a lakosság egy részét, vagy egészét

fenyegető, jelentősebb anyagi kárral járó

veszélyhelyzetekkel.

Magyarország Kelet-Közép-Európa, a Kárpát-medence

közepén helyezkedik el az Alpoktól, a Kárpátoktól és a

Dinári hegységrendszertől körülvéve. Az ország

felszínének 73%-a síksági terület, a dombságok 20%-ot

foglalnak el és 7%-ot tesznek ki a hegyvidékek. [19]

15

A lakosság ~10 millió fő, amely 93 ezer km2 területre vonatkoztatva 107 fő/km2 népsűrűségi mutatót jelent. A települések átlagsűrűsége 3,4/100 km2. A lakosság 2/3-a a fővárosban és a városokban él, a munkavállalók 20-25 %-a a lakóhelyéről rendszeresen más településre jár dolgozni (ingázó).

Budapest és a vele összefonódott agglomerációs terület túlzsúfolt, aránytalanul nagy szerepet tölt be az ország társadalmi-gazdasági életében. Az öt fokozottan fejlesztett kiemelt központ: Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs és Győr lélekszáma és vonzáskörzete jelentősen elmarad a fővárosétól.

A települések 1/6-a 500-nál kevesebb lakosú aprófalvak, Elsősorban az Alföldön jellemzőek a szórványtelepülések formájában előforduló tanyák, amelyeken közel félmillió lakos él. [19] [19]

16

A civilizációs eredetű katasztrófák csoportjába azok a katasztrófák sorolhatók, amelyek kialakulásának előfeltétele a civilizáció léte, a tudomány, a technika, az ipari és mezőgazdasági termelés, a közlekedés és a szállítás meghatározott szintje.

Kovács Antal - Buzás Tibor: Polgári védelmi ismeretek alapismeretek, önkormányzatok és polgári védelmi szervezetek felkészítési segédlete, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Polgári Védelmi Szövetség, - Szolnok, 2002. 17. o.[3]

A civilizációs veszélyeket részletesen a T2 ea. katasztrófa-veszélyeztetettség B, prezentációban találod.

2.2.1 Civilizációs katasztrófa-veszélyek

17

• A természeti eredetű katasztrófák csoportjába azokat a katasztrófa-típusokat soroljuk, amelyek általában emberi beavatkozás nélkül, a természeti erők hatására alakulnak ki.

• Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a természet erői a környezetbe történő helytelen emberi beavatkozások miatt idéznek elő katasztrófákat. [4]

2.2.2 Természeti eredetű katasztrófa-veszélyek

[4.a]

18

Melyek a főbb

természeti

katasztrófa-veszélyek?

19

• A földrengés a Föld felszínének hirtelen rázkódása, amely a Föld szilárd burkát alkotó kőzetekben felhalmozódott feszültség által okozott hirtelen elmozdulás következménye. [4]

a, Földrengés- veszélyetetettség

[5]

20

A Kárpát-medence földrengései 456-2004. [5.a]

2104/21/2304/21/23 2121

Eger térsége

Jászberény felé húzódó vonal

Balaton-vonal

Móri árok

Zágráb-Zemplén-vonal

Földrengésveszély

22

A földrengéseket lehet előre jelezni.A földrengéseket lehet előre jelezni.

• Egzakt, mérhető, műszeres Egzakt, mérhető, műszeres előrejelzés;előrejelzés;

• Megfigyelésen alapuló előre-Megfigyelésen alapuló előre-jelzések:jelzések:

–Állatok viselkedése (patkányok, kutyák, békák stb.)

–Természet változásai (visszahúzódó tenger stb.)

232323

[5.b]

24

Mérhető szeizmológia előrejelzésekMérhető szeizmológia előrejelzések

• Szeizmográf a földrengések erősségének mérésére használt készülék.

• A szeizmográfok olyan elven működnek, hogy egy a kerethez lazán rögzített tehetetlen test és a földdel együtt mozgó keret relatív elmozdulását mérik.

• A jeleket felerősítik és papírra vagy számítógépre rögzítik.

25

A szeizmográf fejlődéseA szeizmográf fejlődése

Képforrások jegyzetben [6]

26

A földrengés ÉRTÉKELÉSE

A Richter-skála a földrengés erősségének műszeres megfigyelésen alapuló mérőszámát (magnitudót, méretet) adja meg.

Az MSK-64 skála egy 12 fokozatú intenzitás-skála. A földrengések erősségét tapasztalati úton, a földrengés által végzett pusztításból vezeti le. Jellemzése kiterjed a természeti jelenségekre, az építmények pusztulásának mértékére, az emberek érzeteire és környezetére. [4]

27

A földrengés következményei

- általános (elsődleges) - másodlagos pusztító hatások

28

A földrengések kárterületeinek jellemzői:

Összetett, kiterjedt kárterület, nagy veszteségek, bonyolult mentési folyamat. [6.a]

29

Épületek rombolódása: lakóépületek közművek: (energia és víz hiány) veszélyes üzemek: (tűz és robbanás veszély

vegyi/nukleáris szennyezés) Közlekedési utak és hidak sérülése: mentési

szállítási ellátási

Természetes vizek szintemelkedése: árvíz belvíz karsztvizek

elzáródása, felszínre törése

Bányák, barlangok, tárók beomlása: emberi, anyagi veszteség

Földcsuszamlás, hegyomlás, talajszerkezet változás: törmelék, és iszapár kialakulása

problémákproblémák

30

A katasztrófavédelmi feladatok szempontjából fontos elsődleges pusztító

hatások:

Építmények és épületek romosodása, károsodás a légkör nagyfokú szennyeződése. Sok sérült és áldozat.

Ipari üzemek robbanása és tüzek kialakulása

Utak, közlekedési csomópontok árvízvédelmi műtárgyak és közművek sérülése, károsodása

Talaj felszíne, a folyók medrének károsodása

Veszélyes anyagok szabadba jutása

31

A katasztrófavédelem szempontjából fontos másodlagos pusztító hatások

A mélyen fekvő területeken áradások és vízelöntések kialakulása. (szökőár)

Víz, fűtés, áram és gáz-szolszolgáltatás hiánya miatt, az életfeltételek megszűnése

Egészségügyi ellátási problémák

Tömeges Tömeges sérülésesérülésekk

Nagyfokú Nagyfokú fertőzésveszfertőzésveszélyély

Kitelepítés végrehajtása, a közbiztonság gyengülése, pánik kialakulása

Ipari üzemek, nukleáris létesítmények sérülése

Környezetkárosodás

[6.b]

323232

FöldcsuszamlásFöldcsuszamlás Átázott földrétegek elmozdulása

(agyag) Hegyköz, Börzsöny, Hollókő

PartfalomlásPartfalomlás Löszös talaj omlása, Magyarország

1/3-a Duna mente, Tolnai, Somogyi,

Baranyai dombság, Balaton

TalajroskadásTalajroskadás Geológiai és hidrotermális üregek Budapest, Eger, Pécs

b, Egyéb földmozgásokb, Egyéb földmozgások

[6.c]

33

ÁRVÍZBELVÍZ

HELYI VÍZKÁR

Árvízről akkor beszélünk, ha a folyó szintje megemelkedik, és a folyó kilép a medréből, elönti a környező településeket. Ennek során, hidrodinamikai erejével rombolja az épített környezetet, áztató hatásával pusztítja a talaj termőrétegét, és csökkenti az épületek állékonyságát. [4]

C,

[6.d]

34

[7]

35

[8]

36

Képforrás: Szarka Zsolt: felkészítő előadás:Katasztrófavédelmi feladatok polgári védelmi szervezése BM OKF 2011. 12. 21. 75. dia [9]

37

BELVÍZ,HELYI VÍZKÁR

Belvizek kialakulásáról akkor beszélünk, ha a talaj vízszintje megemelkedik,a mélyen fekvő területeken összefüggő vízréteget hoz létre, továbbá, ha a hirtelen lezúduló csapadék,vagy a tavaszi olvadás okozta vizek elvezetése nincs megoldva, ezáltal tartósan elönti az adott területeket. [4]

[10]

38

Képforrás: Szarka Zsolt: felkészítő előadás:Katasztrófavédelmi feladatok polgári védelmi szervezése BM OKF 2011. 12. 21. 75. dia [9]

39

Következményekárvíz, belvíz esetén

- általános (elsődleges) - és másodlagos pusztító hatások jelentkeznek

40

Hidromechanikai hatás:

Ütőhullám:A rövid idő alatt, nagy sebességgel lezúduló, nagy tömegű víz által keltett jelenség.

- völgyzáró gátak,rombolódása, - duzzasztóművek sérülése,- árvízvédelmi műtárgyak, berendezések meghibásodása.

A víz áramlásából adódó mechanikai hatás:

- tárgyak elsodrása,épületek,- műtárgyak rombolása,- fák kidöntése.

[11][12]

41

Az elöntés és a belvizek hatása:

•áztató hatás: épületek, építmények, műtárgyak rongálódásához vezet

•Talajmozgás: épületek elcsúszása, megsüllyedése, közmű-, út-, vasúti károk

•vegyszerek kimosódása: környezetkárok, ivóvízszennyezés

•természet károsodása: élőhelyek, állatok pusztulása

•emberi áldozatok: meghűlés, fulladás

•összetett veszélyforrások:

fertőzés, járvány

[10]

42

d, Egyéb természeti d, Egyéb természeti eredetű veszélyekeredetű veszélyek

43

e, Szélsőséges időjárási e, Szélsőséges időjárási körülmények 1.körülmények 1.

TARTÓS HIDEG, JÉG, HÓTARTÓS HIDEG, JÉG, HÓSZÉLVIHARSZÉLVIHAR [13]

[14]

[15]

44

A szélsőséges időjárás kárterülete 1.

A szélvihar fákat csavarhat ki, leszakíthatja az épületek és egyéb műtárgyak részeit, az elektromos vezetékeket, betörheti az ablakokat, oldalsó támfalakat, homlokzati falakat dönthet le. A nagy erejű szelek főleg a tetőszerkezeteket és azok héjazatait károsíthatják. A tetőszerkezetben a kötőelemek és tartószerkezetek nem bírják a megnövekedett szélterhelést, ezért deformálódnak, tönkremennek. Gyakori hatás, hogy a rögzítetlen szerkezetek ledőlnek, és maguk alá temetnek tárgyakat, sokszor embereket is. A kialakuló vihar függ az uralkodó széliránytól, a szélcsatornák esetleges kereszteződésétől is. Viharos széllel, esetleg tornádóval az egész ország területén számolni kell. [4]

45

[8.]

46

Aszály,Aszály,Erdő- és bozóttüzekErdő- és bozóttüzek

[16]

Veszélyei súlyosan

hatnaka környezetre,

az emberreaz állatvilágra

47

Özönvíz-szerű esőzés

e, Szélsőséges időjárási e, Szélsőséges időjárási körülmények 2.körülmények 2.

[17] [18]

Komoly anyagi károkat és fertőzésveszélyt jelent.

48

Az eső árkokat, üregeket alakíthat ki, betörhet a pincékbe, eláztathatja az épületek tartószerkezeteit, melynek következtében az épületek megsüllyedhetnek, leomolhatnak. Esetenként az esőzés háborús lövedékeket, robbanó szerkezeteket moshat ki a talajból. A jégverés, a lehulló jegek méretétől függően, szintén nagy pusztítást tud végezni az épületek tető- és üvegszerkezeteiben, a gépkocsikban, tönkreteheti a fákat, a növényeket és a mezőgazdasági termést. Ez utóbbi további gazdasági problémákat okozhat. Az extrém viharok és esőzések, közvetett hatásként megbéníthatják a közlekedést, károsíthatják a közműveket, így zavarokat okozhatnak az energia-ellátásban is. A nagymennyiségű eső fellazíthatja a talaj szerkezetét, melynek következtében földcsuszamlások, partfalomlások keletkezhetnek. [4]

A szélsőséges időjárás kárterülete 2.

49

Állatok kártevéseÁllatok kártevéseTúlszaporodás (Sáskajárás, rágcsálók,

madarak, stb.)

Undorkeltő gazdasági kártevők

Járványok

Növényvilág káros Növényvilág káros jelenségeijelenségeiKárosítók pusztítása

Túlburjánzás

Betegségek (pl. tűzelhalás)

Biológiai jelenségekBiológiai jelenségek

Humán veszélyekHumán veszélyek

Járványok

Túlnépesedés

50

Összefoglalva:

• Magyarország nem tartozik a nagy katasztrófa-veszélyeztetettségű országok közé, néhány civilizációs és természeti katasztrófával azonban számolni kell.

• A természeti eredetű veszélyek közül a földrengés, árvíz, belvíz, a szélsőséges időjárási jelenségek és a biológiai jelenségek okozhatnak katasztrófákat.

• A katasztrófák következményei a településeken jelennek meg, amelyeknek fel kell mérniük a kockázataikat, ezeket elemezniük és értékelniük kell.

• A védelmi rendszereknek és a településeknek fel kell készülniük a kockázatokból adódó rendkívüli események kezelésére.

Jogszabályi források: 234/2011. Korm. rendelet, 2011.CXXVIII. tv.

51515151

Veszélyeztetett települések Magyarországon

52

Mi a katasztrófák következménye?

Milyen védelmi rendszert működtet Magyarország ezek ellen?

Fel vagyunk-e készülve?

Felmerül a kérdés:

Hol a helye a a katasztrófák elleni védekezésnek a rendszerben?

Ezekre a kérdésekre a 3-4.törzsanyagban talál választ.

53

• Összességében megállapítható, hogy a mai felfogás szerint a korszerű biztonság átfogó jellegű, oszthatatlan és messze túlmutat a katonai erőn.

• A biztonság korszerű értelmezéséből következik, hogy Magyarország biztonsága szoros összefüggésben van a kelet-közép-európai térség, valamint a kontinens biztonsági helyzetével. Ezen túlmenően hatással vannak rá a globalizációból adódó transznacionális jellegű kockázatok, valamint a különböző típusú katasztrófák is, amelyek a települések életében is megjelenhetnek.

ÖSSZEGZÉS 1.ÖSSZEGZÉS 1.

54

• A stratégiai kutatásokkal foglalkozó szakemberek elemzése alapján, az ezredforduló után a globalizáció térhódításával, és a rendszerváltással összefüggően az új kihívások és veszélyforrások alapvetően három csoportba sorolhatók: globális, regionális és helyi kockázatok, veszélyek és kihívások.

• Ezek között szerepelnek a katasztrófák is.

ÖSSZEGZÉS 2.ÖSSZEGZÉS 2.

55

• Magyarország komplex biztonságának vizsgálata során, a kihívásokon belül számolni kell az ország katasztrófa-veszélyeztetettségével.

• Földrajzi helyzeténél fogva Európában egyedülálló helyzetben van, ami meghatározza a katasztrófa-veszélyeztetettségét is. Alapvetően civilizációs és természeti eredetű katasztrófákkal kell számolnunk, amelyek hatása a településeken jelenik meg.

• A védelmi rendszereknek és a településeknek fel kell készülniük a katasztrófa-veszélyekre is. xxx

ÖSSZEGZÉS 3.ÖSSZEGZÉS 3.

56

• Ismertesse a katasztrófa fogalmát, fajtáit, következményeit!

• Milyen Magyarországra ható katasztrófa- csoportokat,katasztrófa-típusokat ismer?

• Foglalja össze a természeti katasztrófák típusait, azok következményeit, a különböző típusok kárterületének jellemzőit, valamint a várható teendőket!

Kérdések 1.Kérdések 1.

57

Köszönöm a figyelmet!Jó tanulást!

58

[1] 2011. évi CXXVIII. törvény A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó törvények módosításáról (2011.IX.09) 3. §

[2] Szász József: A katasztrófák típusai, Szerk: Dr. Hornyacsek Júlia Felkészítők könyve, BM OKF, Budapest, 2000.

[3] Kovács Antal - Buzás Tibor: Polgári védelmi ismeretek alapismeretek, önkormányzatok és polgári védelmi szervezetek felkészítési segédlete, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Polgári Védelmi Szövetség, - Szolnok, 2002. 17. o.

[4] Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében, a települések katasztrófa-elhárítási feladatai, a végrehajtáshoz szükséges helyi védelmi képesség alapvető területei, azok kialakításának folyamata. "Biztonságunk érdekében" Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2011. pp.25-32. ISBN: 978-963-08-2606-8

[4.a] 43. Szélvihar tombolt Los Angelesben MTI/AP http://hvg.hu/vilag/20111202_szelvihar_los_angeles (letölt: 2012.03.12.)

[5] Képforrás: Szarka Zsolt: felkészítő előadás:Katasztrófavédelmi feladatok polgári védelmi szervezése BM OKF 2011. december 21.[5. a]A Kárpát-medence földrengései, Forrás: Mekkora eséllyel dől romba a háza?http://index.hu/tudomany/foldreng8114/ (letölt: 2012.03.12.)[5.b] A földrengések előrejelzése . (letölt: 2012.03.12.)http://www.foldrenges.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=19:a-

foeldrengesek-elrejelzese&catid=1:altalanos-fogalmak&Itemid=23

Irodalomjegyzék 1

59

[[6] Ladó Attila: Szeizmográfok, a földrengések mérésére alkalmas berendezések http://users.atw.hu/kornyezetunk/foldrengesek/szeizmograf.htm (letölt: 2012.03.12.)

[6a] Földrengés ijesztgeti a G8 résztvevőit, MTI 2009.07.03 http://www.origo.hu/nagyvilag/20090703-foldrenges-laquila-nehany-nappal-a-

g8csucs-elott.html 2012. (letölt: 2012.03.12.)[6b] Tízezren tűntek el Minamisanriku kikötőváros lakosai közül, robbanás történt a

fukusimai atomerőműben, Készítette: MTI, nincs megnevezve (letölt: 2012.03.12.) Forrás: http://www.bevezetem.hu/cikk/roviden-japan-foldrenges-szombati-

esemenyeirol[6c] földcsuszamlás: (letölt: 2012.03.12.)http://www.fenntarthatofejloves.net/wp-content/uploads/2007/08/

foldcsuszamlas_la2.jpeg[6d] árvíz Budapest, http://www.mommo.hu/media/arviz_-_Budapest2006 (letölt:

2012.03.12.)[7][8] ] BM OKF VK archívum 2009. www.katasztrofavedelem.hu [9] Szarka Zsolt: Katasztrófavédelmi feladatok polgári védelmi szervezése, - felkészítő előadás BM OKF 2011. 12. 21. 75. dia[10] Hogyan tüntessük el az árvíz és belvíz utáni romokat? Mire figyeljünk?http://ingatlan.net/magazin/2010/06/hogyan-tuntessuk-el-az-arviz-es-belviz-utani-

romokat-mire-figyeljunk/(letölt: 2012.03.12.)

Irodalomjegyzék 2

60

[11] Sorra dőlnek össze a vízben álló házak Edelényben és Felsőzsolcán MTI 2010. 06.04., http://www.origo.hu/itthon/20100604-katasztrofalis-a-helyzet-a-bodva-gatszakadasa-miatt-arvizhelyzet-eszakmagyarorszagon.html (letölt: 2012.03.12.)

[12] . Országos gyűjtés az árvízkárosultakért(letölt: 2012.03.12.)MTI 2005. 05. 02. 14:34 http://kurir.florka.hu/taxonomy/term/27/0?page=23 [13] Földön kívüli viharok http://viharsarok.repeta.hu/foldon_kivuli_viharok letöltés: 2012. jan.31.

[14] MTI /EPA Ralf Hirschberger: Hófúvásban halad egy személygépkocsi a bajosországi Wenglingenben In: Szerző: Ambrózai Zsuzsanna-Pum András: Visszatért a tél Európa-szerte 2010.03.09 (letölt: 2012.03.12.)

http://www.vasnepe.hu/fooldal-legfrissebb_hirek/20100309_tomegbaleset_es_ho [15] Tömegkarambol színhelye a 93-as autópályán a dél-németországi Schwandorf közelében

március 6-án, miután több mint 40 gépjármű futott egymásba a jegesedés következtében. Fotó: MTI/EPA u.ott. (letölt: 2012.03.12.)

[16] Tizenhét helyen ég az erdő Olaszországban, MTI, 2009.07.25.http://www.metropol.hu/cikk/437802[17] malackák,

http://landdie.freeblog.hu/archives/2008/09/01/Noe_kuzdelme_a_se_nem_sos_se_nem_edes_Ozonviz_tetejen/ (letölt: 2012.03.12.)

[18] Itt az első trópusi viharhttp://naturesfury.freeblog.hu/archives/2008/05/ (letölt: 2012.03.12.)[19] Dr. Tóth Rudolf: Oktatási anyagok ppt. 02.02. tárgykör 2-3. diaÁbrák: clipArt 2011-2012., valamint a szerző korábbi művei xxx

Irodalomjegyzék 3